Ő császári és Apostoli királyi Felségének és Ő Felsége Spanyolország királyának meghatalmazottjai által az 1878:XX. tc. IV. czikkében megszabott módon kötött, és Madridban 1880. évi junius hó 3-án aláirt kereskedelmi szerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett, e hozzávaló zárjegyzőkönyvvel és a különleges és átmeneti intézkedéseket tartalmazó czikkekkel együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya egyrészről, és Ő Felsége Spanyolország királya másrészről, azon közös óhajtás által vezéreltetve, hogy államaik közt a kereskedelmi és tengerészeti összeköttetések fejlesztessenek, e végből új szerződés megkötését határozták el és meghatalmazottaikká nevezték ki:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált megtalamazásaik kölcsönös közlése után, a következőkben állapodtak meg:
Az osztrák-magyar monarchia és a spanyol királyság között a kereskedés és a hajózás teljesen szabad leend.
A magas szerződő felek allatvalói a másik fél területein - a jelen szerződés illető czikkeiben részletezett megszoritások mellett - élvezni fogják mindazon jogokat, kiváltságokat, kedvezményeket és mentességeket, melyeket ezen területeken a kereskedés és a hajózás tekintetében a saját nemzetbeliek tényleg élveznek, vagy jövőben élvezni fognak.
A szerződő felek alattvalói a másik fél államaiban és birtokain ép ugy, mint a nemzetbeliek - a harmadik nemzet hajózására nyitva álló kikötőket és folyóvizeket hajóikkal és rakományaikkal látogathatják, ugyanott utazhatnak, tartózkodhatnak, kereskedést, ipart vagy mesterséget űzhetnek; - házakat, raktárakat és boltokat bérelhetnek vagy birhatnak; árúkat és értékeket szárazon vagy vizen szállittathatnak, azokat bel- vagy külföldiektől bizományba vehetik, - még pedig mindezt a nélkül, hogy nagyobb illetékeket fizetnének, mint a melyek a nemzetbeliektől szedetnek, vagy jövőben szedetni fognak; - ugyanott vásárlásokat vagy eladásokat eszközölhetnek, akár közvetlenül, akár szabadon választott közvetitőik által: - megszabhatják birtokaik, értékeik, árúczikkeik vagy egyéb tárgyaik árát, legyenek azok akár a külföldről, akár az országból valók, s akár az országban, akár a külföldre kivánják is azokat eladni, csakhogy az ország törvényei- és rendeleteihez alkalmazkodni tartoznak: - szabadon járhatnak üzleteik után: a vámhivataloknál bevallásokat tehetnek saját nevükben, vagy tetszés szerinti helyettes által, a nélkül, hogy annak mást dijt tartoznának fizetni, mint a melyre nézve ezen személylyel megegyeztek: - végre jogaikat a birák és törvényszékek előtt érvényesithetik és védhetik és e végből saját választásuk szerint ügyvédeket, helyetteseket, vagy meghatalmazottakat használhatnak.
Mindenben, a mi az ingatlanok szerzését és birtoklását, valamint az ezen ingatlanok feletti rendelkezést és az ezen rendelkezések után járó adók, dijak vagy illetmények fizetését illeti, a szerződő felek alattvalói a másik fél területein a nemzetbeliekkel egyenlő jogokat élvezendnek.
Mindegyik szerződő fél alattvalói a másik fél területén mind személyükre nézve, mind birtokuk viszonyainál fogva (a politikai jogok kivételével) ugyanazon jogokat és kiváltságokat fogják élvezni, melyeket a nemzetbeliek jelenleg birnak, vagy jövőben birni fognak, mind a mellett az ország törvényeit megtartani tartozván.
Semmi esetre nem vonhatók más vagy magasabb illetékek, terhek vagy adók alá, mint a melyeket a nemzetbeliek fizetni tartoznak.
A szerződő felek alattvalói a másik fél területein fel vannak mentve a hadseregben, haditengerészetben és nemzeti honvédségben való minden személyes szolgálattétel, továbbá a szolgálattétel helyettesitésére rendelt pénzbeli vagy természetbeli megadóztatás alól; mindenféle hadi teher és kényszerkölcsönök alól, bármily nemű katonai kényszerszolgáltatás és megadóztatás alól, kivéve mindazonáltal az ingatlanók birtoklásával vagy bérlésével egybekötött terheket, valamint azon hadi kényszerszolgáltatásokat és megadóztatásokat is, melyeket az ország minden alattvalója is, mint ingatlanok birtokosa vagy bérlője viselni tartozik. Birtokaik nem foglalhatók le, hajóik, rakományaik, áruczikkeik vagy más ingóságaik nem tartóztahatók vissza bármely nyilvános czélra, a nélkül, hogy az érdekelt felek közt egyetértőleg igazságos és méltányos alapon előre megállapított kártérítés nem nyujtatnék.
Az egyik szerződő fél alattvalói a másik fél területein ugyanazon védelmet élvezendik, mint a nemzetbeliek mindenben, a mi a gyári és kereskedelmi jegyeknek, az árúk vagy csomagolásaik megjelölésének, valamint a mustrák és mintáknak tulajdonjogát illeti. - E tekinteben mindazonáltal az illető országban érvényes törvények és szabályok által megszabott feltételekhez és alakszerüségekhez alkalmazkodni tartoznak. Magától értetik az, hogy a szerződő felek és kereskedelmi jegyeik védelmét csak annyiban és addig érvényesíthetik, a mennyiben és a meddig ezen védelmet saját országukban élvezik.
A magyar vagy az osztrák gyárosok és kereskedők éppúgy mint utazó segédeik, kik az osztrák-magyar monarchiában említett minőségükre nézve kellő igazolványt nyertek, Spanyolországban utazván, iparuk szükségleteinek fedezésére vásárlásokat tehetnek és árúmustrák fölmutatása mellett vagy a nélkül megrendeléseket gyűjthetnek, a nélkül azonban, hogy árúczikkekkel kereskednének, s ennek fejében Spanyolország területén semmiféle illetéket nem fizetnek.
E tekintetben viszonosság fog követtetni az osztrák-magyar monarchiában is a spanyol gyárosokra és kereskedőkre, valamint utazó segédeikre nézve.
Az osztrák-magyar monarchiából eredő földtermények és iparczikkek, melyek Spanyolország félszigetére és körülötte fekvő szigeteire vitetnek és viszont a Spanyolországból eredő földtermények és iparczikkek, melyek az osztrák-magyar monarchiába vitetnek, történjék ez akár fogyasztás, akár raktározás, akár ismétli kivitel, akár átvitel czéljából, a jelen szerződés tartama alatt ugyanazon bánásmódban fognak részesülni és nem lesznek alávetve sem magasabb, sem más illetékeknek, mint azon nemzet terményei és árúi, a mely e részben a legnagyobb kedvezést élvezi.
A Spanyolországba szóló kivitelnél az osztrák-magyar monarchiában és viszont az osztrák-magyar monarchiába szóló kivitelnél Spanyaolországban nem fognak más vagy magasabb kiviteli illetékek szedetni, mint a melyek ugyanoly czikkektől az e részben a legnagyobb kedvezményben részesülő más országba való kivitelnél szedetnek.
E végből a szerződő felek mindegyike arra kötelezi magát, hogy a másik félt azonnal és ellenkedvezmény nélkül mindazon kedvezményekben, szabadalmakban vagy illetékek leszállításában fogja részeltetni, a melyeket említett tekintetben harmadik hatalomnak már nyujtott vagy ezután nyujtani fog.
Az egyik szerződő fél területeiről jövő vagy azokra menő bármiféle czikkek a másik fél területein - az e részben érvényes törvények megtartása mellett - átvételi vám alól mentesek.
Az átviteli forgalom tekintetében a szerződő felek egymásnak viszonosan azon bánásmódot biztosítják, a melyet e részben a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet élvez.
Az 1877. július 11-iki pénzügyi törvény 28, czikke által behozott és az 1878. jul. 21-iki törvény18. czikke által módosított rendkívüli és ideiglenes illetékek, - kivéve a kőolajra és más ásvány- és növényolajokra kivetetteket - magyar vagy osztrák áruczikkre nem alkalmaztatnak.
A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átvietli tilalom által nem fgoják gátolni:
Ez alól kivételnek helye lehet csupán:
a) az állami egyedáruságok tárgyainál (dohány, só, lőpor);
b) egészségrendőri tekintetekből, kivált a közegészségügyi érdekében és az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;
c) hadiszükségleteknél, rendkívüli körülmények közt.
Spanyolországban:
a) hadi fegyvereknél, lőszereknél és a hozzájuk való töltényeknél, ha csak a kormány erre nézve engedélyt nem ad;
b) a spanyol tengerészeti osztály által kiadott hydrographiai térképeknél;
c) spanyol szerzők által kiadott térképeknél és tervezeteknél, az illetők engedelme, nélkül, ha azokra nézve tulajdonukat fentartották;
d) spanyol nyelven nyomtatott könyveknél és egyéb nyomtatványoknál, az irói tulajdonról szóló törvény által elősorolt esetekben;
e) a misekönyveknél, breviariumoknál, diariumoknál és a katholika egyház egyéb liturgiai könyveinél;
f) a közerkölcsiséget sértő képeknél, szobroknál és egyéb tárgyaknál;
g) gyógyszerészi készítményeknél vagy titkos szereknél, melyeknél a vegyület ki nem derithető, vagy melyek alkatrészei közhirré nem tétettek;
h) a dohánynál, a rendszabályokban foglalt esetekben;
i) az egészségrendőri szempontból szükséges intézkedéseknél, kivált a közegészségügy érdekében, s az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;
j) a mór ochavó-klán;
k) a botokba foglalt szélpuskáknál;
l) az olvasóknál, szentelt tárgyaknál és szent helyekről származó másféle kegyeleti tárgyaknál.
Az egyik országból a másikba bárminemű áruczikkek nem vethetők magasabb fogyasztási adó alá, sem az állam, sem a községek javára, mint a mely hasonló nemzeti termény után szedetik, vagy jövőben szedetni fog.
A két szerződő fél a vámkezelés tekintetében viszonosan azon bánásmódot biztosítja egymásnak, a melyet a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet élvez.
Az egyik szerződő fél hajói, melyek sulyteherrel vagy árúkkal megrakva a másik félnek kikötőibe érkeznek, vagy azokból elindulnak, bárminő legyen is indulásuk vagy rendeltetésük helye, minden tekintetben a nemzeti hajókkal egyenlő bánásmódban részesülnek.
Sem érkezésüknél, sem tartózkodásuk ideje alatt, sem elindulásuknál nem fizetnek más vagy magasabb világító-torony-, tonna-, rév-, kalauz-, kikötő-, vontató-, veszteglő- vagy a hajót bármily más név alatt terhelő, az állam vagy köztisztviselők, vagy községek, vagy bármily testületek nevében, vagy azok javára szedett illetékeket, mint a melyek nemzeti hajóktól szedetnek, vagy jövőben szedetni fognak.
A mennyiben és a meddig a parti hajózás az egyik fél törvényei által kizárólag a nemzeti hajóknak van fentartva, az a másik fél hajói által nem gyakorolható. Ha azonban az egyik szerződő fél hajói a másik fél valamelyik kikötőjébe érkezve, ott rakományuknak csak egy részét akarnák kirakni, ez esetben az illető ország törvényeinek és rendszabályainak figyelembe vétele mellett, megtarthatják a hajón rakományuknak más, akár ugyanazon, akár más országban fekvő kikötőbe szánt részét, azt ismát kivihetik, a nélkül, hogy más vagy magasabb illetékek fizetésére volnának kötelezve, mint a milyenek hasonló esetben a nemzeti hajóktól szedetnek.
Szintugy kiköttetett az is, hogy a hajók rakodásukat egy kikötőben megkezdhetik és azt ugyanazon ország másik, sőt több kikötőjében is folytathatják, vagy bevégezhetik a nélkül, hogy más illetékeket volnának kötelezve fizetni, mint azoknak, a melyek alá a nemzeti hajók esnek.
Az egyik szerződő fél azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, - ha csak a tartozkodás szükségtelenül meg nem hosszabíttatik, vagy kereskedelmi forgalomra föl nem használtatik, - hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők.
Azon esetben, ha az egyik szerződő fél kormányának vagy alattvalóinak hajója a másik fél partjain vagy területén hajótörést vagy sérülést szenved, nemcsak a hajótörést szenvedettek fognak minden segítségben és támogatásban részesülni, hanem a hajó annak részei és töredékei, a hajószerek és a hajóhoz való minden tárgy is, a talált hajóokmányok szintúgy mint a tengerbe vetett s utóbb megtalált tárgyak és árúk, vagy esetleg az azok eladásából bevett pénösszeg a tulajdonosnak vagy kellően igazolt meghatalmazottjának kérésére hűségesen ki fognak szolgáltattatni, a nélkül, hogy egyebet fizetnének, mint a mentési és raktározási költségeket és azon illetékeket, melyeket hasonló esetben a saját nemzetbeli hajók is fizetni kötelesek.
Ha a tulajdonos vagy ennek különös megbizottja nem jelentkezik, a kiszolgáltatás az illető consulok, alconsulok vagy consulsági ügynökök kezeihez történik, - megjegyezném azonban azt, hogy azon esetben, ha a hajó, az azon volt tárgyak ás árúk törvényes kereset tárgyává válnának, az e feletti határozat az ország illetékes bíróságainak marad fentartva.
A tenger által kivetett, valamint a hajókártszenvedett áruk, melyek egyik szerződő fél hajójának rakományához tartoznak, a másik fél által a mentési költségen kivül, semminemű más illeték alá nem vethetők, kivéve, ha azon árúk a belső fogyasztásra bocsáttatnának.
Magyar vagy osztrák, illetőleg spanyol hajónak azon hajó fog tekintetni, a melyet az osztrák-magyar monarchia törvényei magyar vagy osztrák hajónak, illetőleg a spanyol törvények spanyol hajónak ismernek el.
A hajók teherképességének igazolására a hazájukbeli törvények szerint kiállitott mérőlevelek elégségesek és az ezen okmányokban megjelölt hajómérték átszámitása mindaddig nem fog alkalmaztatni, mig az ezen okmányok kölcsönös elismerése iránt a két szerződő fél közt 1875-ben jegyzékváltás utján megállapitott egyezmény hatályban marad.
A mi a hajóknak a kikötőkben, révekben és öblökben való elhelyezését és rakodását valamint általában mindazon formaságokat és rendszabályokat illeti, melyeknek a hajók, azok legénysége és rakománya alávethetők: erre nézve az egyik szerződő fél saját nemzetbeli hajóinak semmiféle oly szabadalmat vagy kedvezményt nem fog nyujtani, a mely egyformán a másik fél hajóinak is meg nem adatnék; az lévén a két szerződő fél akarata, hogy ezen tekintetben is hajóik tökéletesen egyenlő bánásmódban részesüljenek.
Mindazon földtermékek és iparczikkek, valamint bármiféle és bármily természetű tárgyak, melyek osztrák vagy magyar hajókon hozatnak be spanyol kikötőkbe, és viszont mindazon földtermékek és ipraczikkek, valamint bármiféle és bármily természetű tárgyak, melyek spanyol hajókon hozatnak be osztrák vagy magyar kikötőkbe, bárhonnét származzanak és hozzassanak is azok, nem esnek más vagy magasabb beviteli vámok alá, s nem lesznek más terheknek vagy formaságoknak alávetve, mint akkor, ha ugyanazon termények vagy tárgyak bevitele nemzeti lobogó alatt történnék. - Azon földtermékek és iparczikkek, valamint bármiféle és bármily természetű tárgyak, melyeknek kivitele vagy isméti kivitele az egyik szerződő fél kikötőiből harmadik nemzet hajóin meg van engedve, szintúgy kivihetők, illetőleg ismét kivihetők a másik szerződő fél hajóin is a nélkül, hogy utánuk más vagy magasabb illetékek fizettetnének, vagy más terheknek és formaságoknak volnának alávetve, mint akkor, ha ugyanazon tárgyaknak kivitele nemzeti lobogó alatt történnék.
A szerződő felek hajóin spanyol vagy osztrák, illetőleg magyar kikötőkbe hozott árúczikkek ott közraktárakba helyezhetők, az átviteli vagy kiviteli forgalomba bocsáthatók, az illető országban erre nézve fennálló általános törvények értelmében és a nélkül, hogy ezért más vagy magasabb közraktári, raktározási, felügyeleti, vagy egyéb illetékek lennének fizetendők, mint a melyek nemzeti hajókon hozott áruczikkek után szedetnek. - Magától értetik azonban, hogy ha az árúczikkek fogyasztásra jelentetnek be, azok után a fennálló vámszabályok szerint vámilletékek fizetendők.
A két szerződő fél hadi hajói kikötőikben kölcsönösen a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet hadi hajóival egyenlő bánásmódban fognak részesülni.
A két szerződő fél megegyezett abban, hogy a jelen szerződésnek intézkedései nem alkalmazandók a nemzeti halászat gyakorlására, a mely kizárólag az illető ország saját alattvalóinak van fentartva.
A tengerentúli spanyol tartományok külön törvények szerint kormányoztatván, azok az előbbi határozmányokba nincsenek beleértve.
Az osztrák-magyar monarchia alattvalói azonban ott minden tekintetben ugyanazon jogokat, kiváltságokat és mentességeket, kedvezményeket és előnyöket fogják élvezni, a melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetnek nyujtatnak vagy jövőre nyujtatni fognak.
Az osztrák vagy magyar termények és árúk ott nem lesznek alávetve más illetékeknek, terheknek vagy formaszerűségeknek, mint a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet terményei és árúi.
A tengerentúli spanyol tartományok terményei és árúi az osztrák-magyar monarchiába való bevitelüknél ugyanazon bánásmódban fognak részesülni, mint legnagyobb kedvezést élvező nemzet tengerentúli terményei és árui.
Az osztrák-magyar consulok vagy az osztrák-magyar monarchia másféle ügynökei Spanyolországban mindazon kiváltságokat, előnyöket vagy mentességeket élvezendik, a melyeket a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet consulai vagy hasonló minőségű másféle ügynökei élveznek.
Ugyanez áll az osztrák-magyar monarchiában a spanyol consulokra vagy másféle ügynökökre nézve.
Az illető consuloknak és egyéb consulsági ügynököknek jogukban áll az, hogy a nemzetükbeli hajóik legénységéhez tartozó tengerészeket és a hajó személyzetéhez bármi czím alatt számitható más egyéneket, ha azok ily hajóról a másik fél valamely kikötőjében megszöktek, letartóztathassák és azokat vagy a hajóra vagy hazájukba visszaküldhessék.
E czélból irásban fognak az illetékes helybeli hatóságokhoz fordulni és ez alkalommal a hajó-lajstromnak vagy a legénységi lajstromnak vagy pedig más hivatalos okmánynak eredetiben vagy kellőleg hitelesitett másolatban leendő bemutatása által igazolni fogják azt, hogy a keresett egyének a hajó legénységéhez tartoznak.
Az ily módon igazolt megkeresésre minden kitelhető támogatás fog nekik nyujtatni a szökevények felfedezésére és elfogatására, kik is a consulok vagy a consulsági ügynökök megkeresésére és azoknak költségén az ország börtöneibe fognak vezettetni és mindaddig letartóztattatni, mig a consulok vagy a consulsági ügynökök elszállitásukra alkalmat nem találnak.
Ha mindazonáltal ily alkalmatosság a befogatás napjától számitandó három hónap lefolyta alatt nem találkoznék, a szökevények a consulnak három nappal előbb történt értesitése után szabad lábra fognak helyeztetni és ugyanazon okból többé ujra el nem foghatók.
A jelen czikk határozmányai nem alkalmazhatók oly tengerészekre vagy a hajó legénységhez tartozó oly más személyekre, kik azon országnak polgárai, melyben a szökés történik.
Ha a szökevény valamely bűntényt követett el, az a consulnak vagy consulsági ügynöknek csak akkor szolgáltattatik ki, miután az illetékes törvényszék fölötte itéletet hozott, és ez végre is hajtatott.
Azon tengerészekre, vagy a hajó legénységéhez tartozó más személyekre nézve, kik hazájukban bárminő politikai bűntényt követtek el, kiszolgáltatásnak nincs helye.
Magától értetik, hogy a jelen szerződés az osztrák-magyar monarchia és Lichtenstein herczegség közt hatályban levő vámszerződés értelmében, ezen herczegségre is kiterjed.
Jelen szerződés 15 nappal a jóváhagyási okmányok kicserélése után lép életbe és hatálybaléptének napjától kezdve hat éven át érvényben marad. Ezen nappal hatályon kivül helyeztetnek az osztrák-magyar monarchia és Spanyolország közt 1870. évi márczius 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés, valamint a mondott szerződéshez csatolt jegyzőkönyv és az 1875. junius 17-iki jegyzőkönyv.
Ha azonban a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná tizenkét hónappal az emlitett időszak lefolyta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát; a jelen szerződés azontúl is érvényben marad egy esztendő lefolytáig, azon naptól számitva, a melyen a felmondás egyik vagy másik szerződő fél részéről történik.
Jelen szerződés jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok a legrövidebb idő alatt Madridban ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
az osztrák-magyar monarchia és Spanyolország közt 1880. évi junius 3-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez
Az osztrák-magyar monarchia és Spanyolország közt a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződésnek aláirásánál Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország Apostoli királya, valamint Ő Felsége Spanyolország királya alulirott meghatalmazottjai a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették, melyek magának a szerződésnek kiegészitő részét képezendik.
Ezen czikknek határozatai a kereskedés, ipar és rendészet tekintetében a magas szerződő felek területein érvényes és más állam alattvalóira is alkalmazható külön törvényeket rendeleteket és szabályzatokat semmi tekintetben sem módositják.
A spanyol alattvalók gyári vagy kereskedelmi védjegyeik, vagy más jelvényeik, mustráik vagy mintáik kizárólagos tulajdonjogát az osztrák-magyar monarchiában nem érvényesithetik, ha azokat mind a bécsi, mind a budapesti kereskedelmi kamaránál két-két példányban be nem terjesztették.
Viszont az osztrák és a magyar alattvalók Spanyolországban gyári vagy kereskedelmi védjegyeik, vagy más jelvényeik, mustráik vagy mintáik kizárólagos tulajdonjogát nem érvényesithetik, ha azokat két példányban Madridban a del Fomento ministeriumban levő közoktatás-, földmivelés- és iparügyi főigazgtóságnál be nem terjesztették.
Az adómentességben való részesülés czéljából az osztrák és magyar kereskedelmi utazóknak iparigazolási jegygyel, a spanyol utazóknak pedig iparadó jegygyel kell ellátva lenniök.
Ezen igazolványok azon naptári év tartamára érvényesek, a mely évre ki lettek állitva; az ország nyelvén állithatók ki, magukban foglalandják a tulajdonos személy leirását és névaláirását, és el lesznek látva az illetékes kiállitó hatóság pecsétjével vagy bélyegével.
Ezen igazolványok felmutatására az illető kereskedelmi utazók, személyazonosságuk megállapitása után, a másik fél illetékes hatóságától okmányt kapnak.
A kereskedelmi utazóknak nem szabad árúkat eladás végett magukkal vinniök, ellenben meg van nekik engedve az, hogy az általuk vásárolt árúkat rendeltetésük helyére szállitsák.
Egyébiránt a kölcsönös adómentesség csakis oly kereskedelmi utazóknak nyujtatik, kik vagy saját számlájukra, vagy oly czég számlájára kivánnak üzleteket kötni, melynél mint kereskedősegédek vannak alkalmazva.
A jelen szerződés VIII. czikkében biztositott legkedvezőbb bánásmód nem alkalmazható:
a) azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a határszéli forgalom könynyitésére engedélyeztettek vagy utóbb engedélyeztetni fognak; sem azon vámkedvezményekre vagy vámmentességekre, melyek csak bizonyos határvonalok, vagy bizonyos kerületek lakosai számára engedélyeztetnek;
b) azon kötelezettségekre, melyeket az egyik szerződő fél már létesitett, vagy jövőben létesitendő vámegylet alapján elvállalt.
Az osztrák-magyar monarchia részéről a X. czikk b) kikezdése alatt és Spanyolország részéről ugyanazon czikk i) kikezdése alatt kifejezett fentartás kiterjed azon tiltó intézkedésekre is, a melyek a földmivelés érdekében, kártékony rovarok (p. o. a phylloxera vastatrix, a doryphora decemlineata) elterjedésének meggátlása czéljából hozatnak vagy hozatni fognak.
Jelen jegyzőkönyv, mely minden külön jóváhagyás nélkül is a két szerződő fél által jóváhagyottnak és szentesitettnek fog tekintetni, - már azon tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve - két példányban állittatott ki Madridban, 1880. évi junius hó 3-án.
[Aláírások]
az osztrák-magyar monarchia és Spanyolország közt 1880. évi junius 3-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez
Miután az osztrák-magyar kormány a jelen szerződés által azon előnyökről, a melyeket részére az 1870. évi márczius 24-iki szerződés és az 1875. évi junius 17-iki jegyzőkönyv biztositott volt - lemondott, a spanyol kormány a maga részéről a jelen szerződés érvénybe léptének napjától számitandó hat év tartamára az osztrák-magyar monarchia némely földterményei és iparczikkeire nézve a következő megállapodásokban egyezett meg:
Az alább felsorolt árúczikkek után a mondott hat évi időszak alatt a jelen czikkben megjelöltnél magasabb vám nem fizetendő:
| Pesetas Cts. | |||
| a) | Kristály és kristályüveg, valamint belül ezüstözött vagy aranyozott öblös üveg 100 kilogrammja után | 40. - | |
| b) | porczellán 100 kilogrammja | 52. - | |
| c) | kasza és sarló 100 kilogrammja | 25. 50 | |
| d) | a kender és len-fonal 100 kilogrammja | 27. 42 | |
| e) | sávolyos és mustrás (cruzadoy labrados) kender vagy len-szövetek egy kilogrammja után | 2. - | |
| f) | úgynevezett selyempapiros 100 kilogrammja után | 35. - | |
| g) | hordó-donga 1000 drbja | 10. - | |
| h) | deszkák, gerendák, vasuti talpfák (slippers), ládáknak vagy parkétáknak előkészitett deszkák közönséges fából, vitorlarudak, kerekfák és hajó-épitésre való fák köbméterje | 2. - | |
| i) | mindennemü, közönséges fából készitett tárgyak, esztergályozva, festve vagy fényezve is; fényezésre vagy aranyozásra előkészitett léczek, valamint a hajlitott fából való butorok, fényezve is, kivéve a finom fából valókat - 100 kilogrammja után | 20. - | |
| j) | mindenféle gombok, kivéve az ezüstből vagy aranyból valókat, 1 kilogrammja | 1. - |
Hogy minden félreértésnek eleje vétessék, egész határozottsággal megállapittatott:
1. Hogy a nyomtatásra való végtelen papiros, enyvezve, vagy enyvezetlenül, az irópapiros, valamint az úgynevezett selyempapiros nem esik magasabb vám alá, ha levelekbe vágva, összehajtva vagy összehajtatlanul Spanyolországba hozatik is, a mennyiben in folio alakú; a tarifa 152-ik tétele szerint fog azonban megvámoltatni, ha levelekre használhatás végett még egy izben felvágva vitetik be.
2. Hogy hordók és más tartályok, a melyekben sör hozatik be Spanyolországba, a határon való bevitelüknél nem esnek vám alá, ha isméti kivitelükre nézve biztositék nyujtatik és ha bevitelük után legfeljebb három hónap lefolyta alatt ismét kivitetnek.
A jelen külön és átmeneti czikkek - a melyek ép úgy, mint a zárjegyzőkönyv, minden külön jóváhagyás nélkül is a két szerződő fél által jóváhagyottaknak és megerősitetteknek fognak tekintetni; már azon tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartoznak jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve, - hatályon kivül helyeztetnek előleges felmondás nélkül a mondott szerződés életbeléptetésének napjától számitandó hatodik év lejártával, még akkor is, hogyha ez utóbbinak tartama a hat évi határidőn túl hallgatólag meghosszabbittatnék is.
[Aláírások]
