1. § A csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak - vagyonbukottnak - végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyet ez a csődnyitás idejekor bir és melyhez a csőd tartama alatt jut. Ezen joghatály azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbiróságnál kifüggesztetett.
Olyan csődnek, mely a közadós vagyonának csak bizonyos részére terjed ki, a jelen törvényben kijelölt eseteken kivül helye nem lehet. (73., 74., 75. §)
2. § A közadós vagyona, melyre a csőd kiterjed, azon hitelezők kielégitésére szolgál, a kiknek követelései a csődnyitáskor fennállottak.
3. § A közadós a csődnyitás joghatályának kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát a csőtömeghez tartozó vagyon felett.
A kezelési és a rendelkezési jogot a jelen törvény korlátain belől, a tömeggondnok gyakorolja.
4. § A tömeggondnoknak jogában áll, a közakdós nevében örökséget és hagyományt elfogadni, s ezeknek megszerzése végett a törvényes lépéseket megtenni. A közadósra szálló örökségből a csődtömeget csak az illeti, a mi a netaláni terheken felül fenmarad.
Az ország azon részeiben, a melyekben a fennálló törvények az örökség megszerzéséhez örökösi nyilatkozatot kivánnak, a tömeggondnok örökösül csak a leltár jogkedvezménye mellett nyilatkozhatik.
5. § Abból, a mit a közadós a csőd tartama alatt saját tevékenysége által szerez, a csődtömegbe nem vonathatik be azon összeg, mely a közadós, vagy azon személyek tartására szükséges, a kik irányában a közadós törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva tartásra köteles; mi felett a csődbiróság, szükség esetében a közadós és a tömeggondnok meghallgatása mellett határoz.
A közadós a csődtömeghez tartozó vagyonból tartást nem követelhet, és ilyenben csak a csődhitelezők beleegyezésével részesithető.
6. § A közadósnak azon jogcselekményei, melyeket a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében a csődnyitás hatályának kezdete után tesz, a hitelezők irányában semmisek.
7. § Azon teljesitések, melyek a csődnyitás hatályának kezdete után a közadós kezeihez történnek, csak annyiban érvényesek, a mennyiben az utóbbi által a csődtömeghez beszolgáltattak.
Ha a teljesités a csődnyitási határozatnak a hivatalos hirlapban megjelent első közzététele előtt történt, a teljesitő kötelezettsége alól felszabadul, a mennyiben be nem bizonyittatik, hogy a teljesités idejekor a csődnyitásról tudomással birt.
Felszabadul kötelezettsége alól a teljesitő akkor is, ha a teljesités a csődnyitási határozatnak a hivatalos hirlapban megjelent első közzététele után történt és a teljesitő bebizonyitja, hogy a teljesités idejekor a csődnyitásról tudomása nem volt.
8. § A csődnyitás hatályának kezdete után oly pereket, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok képezik, a közadós ellen sem meginditani, sem ellene folytatni nem lehet.
9. § A közadós által folyamatba tett perek a tömegre azon állapotban mennek át, melyben azok a csődnyitás idejekor voltak. Ugyanez áll a közadós ellen inditott azon perekre is, melyeknek tárgyát bejelentés alá nem eső követelés képezi.
Az érintett perekben a csődnyitásig le nem járt határidők a tömeggondnokra nézve a csődnyitás napjától számitandók. A csődnyitásig lejárt záros határnapok helyett a biróság a tömeggondnok kérelmére uj határnapokat tűz ki.
Ha a tömeggondnok az érintett perek folytatásától eláll, illetőleg a követelést elismeri, a felmerült perköltségek a csődtömeget, mint tömegtartozás nem terhelik.
10. § Azon követelések, melyek a jelen törvény értelmében bejelentés alá esnek, a csődtömeg ellen azon esetben is bejelentendők, ha a per már folyamatban van. Ha az első folyamodásu biróság perdöntő határozatot még nem hozott, a további peres eljárás egyelőre felfüggesztetik. Ha az ilyen követelés a csődtömeg részéről a felszámolásnál valódinak el nem ismertetik, a peres eljárás a csődbiróság előtt tovább folytattatik.
Azon perekben, melyek első folyamodásilag érdemleges határozattal már elintéztetek, a csődnyitás által azilletőségen változás nem történik.
Az ilyen perekben a csődnyitásig le nem járt határidők a tömeggondnokra nézve a bejelentéstől számitandók.
Hogy a jogérvényesen megitélt követelések a csődtömeg ellen mennyiben jelentendők be, a jelen törvény II. része határozza meg.
11. § A csődnyitás előtt inditott olyan pereknél, melyekben a közadós alperesi minőségben mint pertárs van érdekelve, az eljáró biróság illetőségén a csődnyitás által változás nem történik.
A 9. és 10. §-nak a határidőkre és határnapokra vonatkozó intézkedései az ilyen perekre is alkalmazandók.
12. § A csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra, a közadós tartozása alapján, a csődtömeg elleni hatálylyal tulajdon-, zálog- vagy megtartási jogot szerezni, biztositát, zárlatot vag végrehajtást elrendelni, vagy az elrendeltet foganatositani nem lehet; és ha foganatosittatott, az joghatálylyal nem bir.
13. § A csődnyitás után elrendelt telekkönyvi bejegyzés érvényes, ha az e végre szolgáló kérvény vagy megkeresés a csődnyitás hatályának kezdete előtt érkezett a telekkönyvi hatósághoz.
A csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálog-, megtartási- vagy visszakövetelési jognak a tömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra leendő érvényesitése végett, a végrehajtást a csődnyitás után is el lehet rendelni és azt foganatositani.
A hitelezőnek a csődnyitás előtt szerzett azon jogán, mely szerint az magát a zálogból birói közbenjövetel nélkül is kielégitheti, a csődnyitás által változás nem történik.
14. § A csődnyitással a közadós elleni követelések - a határozott időtartamhoz nem kötött évi járadékok, tartási s más, bizonyos időszakokban visszatérőleg teljesitendő fizetések iránti követeléseket kivéve - a csődtömeg irányában lejártaknak tekintendők.
Ha a lejárat előtt kifizetendő követeléstől kamatok nem járnak, az csak azon összegben veendő számitásba, mely a fizetés napjától a kikötött lejáratig számitott törvényes kamatokkal együtt, a követelés teljes összegének megfelel.
A fentebbi intézkedések által nem történik változás azon fizetési határidőkön, melyek a közadósnak már korábban elárverezett ingatlan vagyona vételárából kielégitendő jelzálogi követelés tekintetében, a vevő és a hitelező közt megállapittattak.
15. § A csőd tartama alatt a bejelentés alá eső igények tekintetében az elévülés meg nem kezdődik és félbeszakad, ha az a csődnyitás előtt már megkezdődött.
16. § Ki a hitelezők valamelyikét ennek beleegyezésével a csődnyitás után elégiti ki, a követeléssel járó visszakövetelési és elsőbbségi jogokat, külön engedményezés nélkül is megszerzi.
17. § A jelen törvény azon határozatai, melyek a közadósnak a csődtömeghez való viszonyát szabályozzák, ha a közadós a csőd folyama alatt hal meg, vagy ha a hagyaték ellen nyittatik csőd, az örökösökre is alkalmazandók.
18. § Ha a kétoldalu szerződés a közadós részéről a csődnyitás előtt már teljesittetett, a tömeg a másik féltől a szerződés teljesitését követelheti; ellenben, ha az ilyen szerződés a csődnyitás előt nem a közadós, hanem a másik szerződő fél által teljesittetett, ez utóbbi sem a szerződés teljesitését nem igényelheti, sem azt, a mit teljesitett, vissza nem követelheti.
19. § Ha a szerződés a közadós részéről nem teljesittetik, vagy megszünik, a másik fél a nem teljesités vagy megszünés miatt csak kártéritést követelhet, s ebbeli igényeit, ha őt külön kielégitési jog nem illeti, csak mint csődhitelező érvényesitheti.
20. § Ha a kétoldalu szerződés a csődnyitás előtt egyik fél által sem, vagy csak részben teljesittetett, a tömeggondnok a szerződés teljesitését követelheti vagy attól elállhat; de köteles, a másik fél kérelmére biróilag megállapitandó határidő alatt nyilatkozni, hogy a teljesitéshez ragaszkodik-e; ellenkezőleg a teljesitést többé nem követelheti.
21. § Ha a vételi vagy szállitási szerződés olyan dolgok iránt köttetett, melyek piaczi vagy tőzsdei árral birnak, és a kikötött teljesitési idő a csődnyitás után jár le, a tömeggondnok épugy, mint a másik szerződő fél, csak kártéritést követelhet. E kártéritési követelés azon különbözet szerint határozandó meg, mely a teljesités helyén vagy az erre nézve irányadó kereskedelmi piaczon, a csődnyitás napján kötött s a megállapitott teljesitési időre szóló ügyleteknél, a vételár és a piaczi vagy tőzsdei ár közt mutatkozik.
22. § Bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, melyeket a közadós kötött, a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg lép a közadós helyébe.
Ha a közadós a szerződést mint bérlő vagy haszonbérlő kötötte, jogában áll ugy a tömegnek, mint a másik szerződő félnek a szerződést a törvényes, ilyennek hiányában pedig a szokásos határidő megtartása mellett és a netaláni kártéritési igények sérelme nélkül, bármikor felmondani. Ha pedig a közadós a bérleti vagy haszonbérleti szerződést mint bérbeadó kötötte, a szerződésileg kikötött időtartamon változás nem történik; de a szerződés felbontására nézve a bérleti vagy haszonbérleti tárgynak a tömeggondnok által szabad kézből történt eladása a birói árverés joghatályával bir, s a bérlő a bérletet a szokásos felmondási idő, a haszonbérlő pedig a haszonbérelt jószágot a gazdasági év leteltével elhagyni köteles.
A fentebbi intézkedések által a felek azon jogán, melynél fogva a bérbe vagy haszonbérbe adott dolog rongálása, vagy annak nem használhatása miatt a szerződés felbontását követelhetik, változás nem történik.
23. § Ha a közadósnak a bérlet, vagy haszonbérlet tárgya a csődnyitás előtt még át nem adott, a másik fél a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna.
24. § A szolgálati viszonyt, mely a közadóssal mint szolgálatadóval köttetett, a felek mindegyike felmondhatja.
A felmondás idejét, ha az törvény vagy szokás által meghatározva nincsen, a felek bármelyikének kérelmére a csődbiróság határozza meg.
25. § Azon törvények, melyek a csődnyitás joghatályát a jelen törvényben nem emlitett jogviszonyok tekintetében szabályozzák, érintetlenül maradnak.
26. § A közadósnak a csődnyitás előtt keletkezett s a következő §-ban érintett jogcselekvényei, mint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanok, akár kereset, akár kifogás alakjában megtámadhatók.
A megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesiti; de a megtámadási kereset meginditását a választmány is elhatározhatja, s ez esetben a tömeg részére külön képviselőt rendelhet.
A csődhitelezőket a megtámadási keresetnél beavatkozási jog illeti.
27. § Megtámadhatók:
1. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése (244. §) után kötött azon ügyletei, melyeknek megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak, feltéve, hogy a másik félnek az ügylet megkötésekor, a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt;
2. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által a másik fél kielégitést vagy biztositást nyer, feltéve, hogy ennek a kielégités vagy a biztositás elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt;
3. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után, vagy a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekményei, melyek által valamelyik hitelezőjének olyan biztositást vagy kielégitést ad, melyhez annak átalában, vagy akkor még joga nem volt; ha csak a hitelező oly tényeket nem igazol, melyekből jogszerüen következtethető, hogy neki a jogcselekvény idejekor, az első esetben a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről, - az utóbbi esetben pedig az adósnak a hitelezőket kárositó szándékáról tudomása nem volt.
A közadós azon jogcselekvényeinél, melyek a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg történtek, a megtámadásra indokul nem szolgálhat az, hogy a másik félnek a fizetések megszüntetéséről tudomása volt.
28. § A mennyiben a csődnyitást megelőzőleg két éven belül keletkeztek, megtámadhatók:
1. a közadósnak azon jogcselekményei, melyek által örökségről vagy hagyományról lemond; továbbá azon ügyletei, melyeket visszteher nélkül, vagy szinleges visszteher mellett kötött, a mennyiben azok tárgyát nem a szokásos ajándékok képezik;
2. azon terhes szerződések, melyeket a közadós a házastársával, saját vagy házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokonaival, fél- vagy egész testvéreivel, vagy végre e személyek valamelyikének házastársával kötött; a mennyiben azoknak megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak, s az érintett személyek igazolni nem képesek, hogy a közadósnak a hitelezők megkárositására irányzott szándékáról tudomással nem birtak;
3. a házastárs részére történt ajándékozások, nem különben a hozománynak s a férj kezelése alá került egyéb női javaknak biztositása vagy kiadása, a mennyiben ez nem a törvény, vagy a fentebbi határidő előtt keletkezett szerződési kötelezettség alapján történt.
29. § Tekintet nélkül bizonyos időre, megtámadhatók a közadósnak perbeli és peren kivüli azon jogcselekvényei, melyekről a másik fél tudta, hogy azok a hitelezők megkárositására irányuló szándékkal történtek.
30. § A fizetés, melyet a közadós váltóra teljesit, a 27. § alapján meg nem támadható, ha a váltóbirtokos a fizetés elfogadására, a többi váltókötelezettek elleni visszkeresetének különbeni elvesztése mellett, a váltótörvény szerint kötelezve volt.
Ilyen esetben a tömegnek a kifizetett váltóösszegért az utolsó visszkereset, vagy a mennyiben a váltó egy harmadik érdekében adatott tovább, ez utóbbi felelős, ha a váltó továbbadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomással birt.
31. § Azon körülmény, hogy a közadós ellen végrehajtható határozat vagy egyezség keletkezett, vagy hogy a végrehajtás elrendeltetett avagy foganatosittatott, a jogcselekvény megtámadhatását ki nem zárja. A jogcselekvény hatályon kivül helyezésével a határozat vagy egyezség is hatályát veszti.
32. § A jelen törvénynek a jogcselekvények megtámadására vonatkozó határozatai az örökösnek a hagyatékot tárgyazó jogcselekvényeire is alkalmazandók, ha a hagyaték ellen nyittatik csőd.
33. § Az, a mi a megtámadható jogcselekvény által a közadós vagyonából elidegenittetett, a csődtömegnek visszatéritendő; de a jóhiszemű szerző azt, a mit a közadósnak visszteher nélküli ügylete folytán kapott, csak annyiban köteles visszatériteni, a mennyiben a kapott tárgynak vagy értékének még birtokában van.
Másrészről az, a mit a közadós viszonteljesités fejében kapott, visszatéritendő, a mennyiben nem igazoltatik, hogy a viszonteljesités a tömegbe be nem folyt, illetőleg, hogy az a viszonteljesités által nem gyarapodott. Ez eseten kivül a fél csak mint csődhitelező érvényesitheti követelését.
34. § Ha a megtámadott teljesités tárgya visszaadatik, a teljesités alapját képező követelés ismét hatályba lép.
35. § A jogutód ellen a megtámadási jog gyakorolható:
1. ha a jogutód a szerzés idejekor tudta, hogy a jogcselekvény a közadós részéről a hitelezők kijátszása végett történt;
2. ha a jogutód a 28. § 2. pontja alatt érintett személyek közé tartozik és igazolni nem képes, hogy a szerződés idejekor tudomással nem birt azon ténykörülményekről, melyek miatt a jogcselekvény az ő jogelőde ellen megtámadható lett volna.
Az örökösök mint jogutódok ellen, a jogcselekvény a fentebbi korlátozások nélkül támadható meg.
36. § A megtámadási perben, ha valamely tény tudása vagy nem tudása képezi a bizonyitás tárgyát, a biró a felhozott közvetlen vagy közvetett bizonyiték mérlegelésénél, a törvénynek a bizonyitékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve nincsen.
37. § A megtámadási jog a csődnyitás napjától számitott hat hó alatt elévül.
38. § A mennyiben a csődhitelező a fennálló törvények szerint beszámitással élhet, követelését a csődtömeg ellen érvényesiteni nem tartozik.
Az, hogy a beszámitandó követelés a csődnyitás idejekor még le nem járt, vagy feltételtől függ, a beszámitást nem gátolja.
39. § Beszámitásnak a csődeljárásbn nincsen helye:
1. ha valaki a csődnyitás előtt vagy után szerzett meg a közadós ellen valamely követelést és csak a csődnyitás után lett a tömgnek adósa;
2. ha valaki a közadósnak a csődnyitás előtt már adósa volt, és ellene a csődnyitás után szerez követelést, habár e követelés a csődnyitás előtt egy más hitelező javára már fennállott;
3. ha valaki a közadósnak a csődnyitás előtt adósa volt, és a közadós ellen az ezzel kötött jogügylet vagy jogátruházás, vagy valamelyik hitelező kielégitése által követelést szerzett, feltéve, hogy a szerzés idejekor tudta, hogy a közadós fizetéseit már megszüntette, vagy hogy ellene a csődnyitási kérvény már beadatott. Ez esetben a 27. § utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó.
40. § Ha a belföldi hitelező a közadós elleni követelését ennek egy külföldi adósára ruházza át, s ez a tömeg ellen beszámitással él, a belföldi hitelező, a mennyiben követelését a csődnyitás után ruházta át, vagy az átruházáskor a fizetések megszüntetéséről, illetőleg a csődnyitási kérvény beadásáról tudomással birt, köteles a tömegnek azon összeget megtériteni, melylyel az a beszámitás folytán megrövidittetett.
41. § A mennyiben beszámitás utján a tömeg ellen olyan le nem járt követelés egyenlittetik ki, melytől kamatok nem járnak, a 14. § második bekezdésében foglalt intézkedés szolgál irányadóul.
42. § Ha a tömegben olyan dolgok találtatnak, melyek nem a közadósnak, hanem másnak tulajdonát képezik, ezek visszakövetelhetők.
A visszakövetelésre nézve, alapuljon az akár tulajdonjogon, akár személyes igényen, az általános jogi elveken kivül, a következő §-ban foglalt határozatok irányadók.
43. § Ha a visszakövetelhető dolgok a csődnyitás előtt a közadós, vagy a csődnyitás után a tömeggondnok által eladattak, elcseréltettek vagy egyébként értékesittettek, a visszakövetelésre jogosult fél a csődnyitás után befolyt érték kiadását, s ha ez még be nem folyt, az erre vonatkozó követelés átengedését igényelheti.
44. § Az eladó a közadósnak elküldött, de ez által még teljesen ki nem fizetett árukat visszakövetelheti, a mennyiben ezek már a csődnyitás előtt rendeltetésük helyére nem értek és a közadósnak, vagy helyette egy harmadiknak birtokába nem jutottak.
45. § A visszakövetelési jog a 44. § alapján nem gyakorolható, ha a tömeggondnok a közadósnak a vételi ügyletből eredő kötelezettségeit teljesiti.
46. § A közadós neje valamely dolognak mint tulajdonának visszaadását csak az esetben követelheti, ha bebizonyitja, hogy a visszakövetelt dolgot már a házasság megkötése előtt birta, vagy a házasság megkötése után, de nem a közadós pénzén szerezte.
A nő, mint tulajdonát, vissza nem követelheti azon dolgokat, melyeket üzlete folytatásához a közadós használt, kivéve, ha tulajdonjoga e dolgokon külsőleg felismerhető volt.
47. § A csődtömeghez tartozó javakból mindenek előtt a tömeg tartozásai és annak költségei elégitendők ki.
A kielégités azon tömegből történik, melyre a tartozások és a költségek vonatkoznak.
48. § A tömeg tartozásai:
1. a tömeggondnok érvényes jogcselekvényeiből eredő követelések:
2. a közadós kétoldalú szerződéseiből eredő követelések, a mennyiben a tömeg az ügylet teljesitését követeli (20. §), vagy a mennyiben a csődnyitás előtt keletkezett s a tömeg által átvett ügyletnél a teljesitésének a csődnyitás után kell történnie (22. §);
3. a tömeg jogtalan gazdagodásából eredő követelések.
49. § A tömeg költségei;
1. a csődnyitással, továbbá a tömeghez tartozó vagyon megállapitásával, biztositásával, fentartásával, kezelésével, értékesitésével és felosztásával járó költségek;
2. a tömeg elleni követelések felszámolásával és megállapitásával járó költségek, a mennyiben azok a jelen törvény értelmében az egyes követelőket nem terhelik;
3. a tömeget terhelő s a csőd tartama alatt lejáró adók és közterhek;
4. a csődnyitás után teljes szegénységben elhalt közadósnak legszükségesebb gyógyitási és temetési költségei;
5. a közadós részére megállapitott tartási költségek. (5. §)
50. § Ha a tömeg a megelőző §-okban érintett tömegtartozások és tömegköltségek kielégitésére nem elegendő, aránylagos kielégitésnek van helye olyképen, hogy a tartozások a költségek előtt, ez utóbbiak közt pedig mindenek előtt a készpénzkiadások egyenlittetnek ki.
A már történt fizetéseket azért, mert a tömeg a költségek és tartozások fedezésére nem elegendő, visszakövetelni nem lehet.
51. § A közadós tulajdonostársai, valamint azok, a kik vele társaságban vagy más közösségben voltak, a közadós vagyonilletőségének elkülönitését s az érintett viszonyon alapuló igényeiknek az elkülönitett vagyonilletőségből leendő előleges kielégitését követelhetik.
52. § Azon hitelezők, a kik valamely dologi jog alapján a közadós bizonyos vagyonából külön kielégitést igényelhetnek, követeléseiket a csődhitelezők megelőzésével érvéynesithetik; és a dologi joggal terhelt vagyonból csak az folyik az átalános csődtömegbe, a mi az emlitett hitelezők kielégitése után fenmarad.
Az emlitett hitelezők, a mennyiben őket a közadós ellen személyes igény is illeti, követeléseiket mint csődhitelezők az általános csődtömeg ellen is érvényesithetik.
53. § A csődtömeghez tartozó ingatlan vagyonnak a csőd tartama alatt befolyt jövedelmeiből, a vételárból és ennek kamataiból előbb a tömegnek a 47. § szerint e vagyont terhelő tartozásai és költségei, azután a jelzálogos hitelezők elégittetnek ki.
54. § A jelzálog által biztositott követelések rangsorozatára és kielégitésére nézve a törvénykezési rendtartás szabályai irányadók.
55. § A tömeghez tartozó és záloggal terhelt ingóságok értékéből, vételárából és jövedelmeiből előtt a tömegnek e vagyont terhelő tartozásai és költségei, azután a zálogos hitelezők elégittetnek ki.
56. § Azt, hogy a vámok, fogyasztási és más közadók, továbbá a pénzbirságok és a pénzbüntetések azon árúkat, terményeket és tárgyakat, melyektől fizetendők, mennyiben terhelik, és a zálogos hitelezők követeléseit mennyiben előzik meg, - az e részben fennálló törvények és rendeletek határozzák meg.
57. § Az ingó zálog által biztositott hitelezőkkel egyenlő jogok illetik:
1. a vendéglősöket a vendég lakásáért és tartásáért járó követelések tekintetében, a vendégtől visszatartott ingóságokra;
2. a művészeket, gyárosokat, iparosokat és munkásokat dijaik és kiadásaik tekintetében, az általuk készitett vagy kijavitott és birtokukban levő dolgokra;
3. a bérbeadókat és a haszonbérbe-adókat azon dolgokra, melyekre őket a törvénykezési rendtartás szerint zálogjog illeti;
4. azokat, a kiket a váltó- vagy a kereskedelmi törvény szerint bizonyos dolgokra zálog- vagy megtartási jog illet, - ezen dolgokra;
5. azokat, a kik bizonyos dologra valamit hasznosan forditottak, az ebből eredő követelésük tekintetében, a még meglévő haszon erejéig, az általuk visszatartott dolgokra;
6. az ügyvédeket az általuk folytatott perekben felmerült dijaik és kiadásaik tekintetében, azon vagyonra, melylyel a csődtömeg a per folytán gyarapodott.
58. § A bányavagyonból előbb a tömegek 47. § szerint e vagyont terhelő tartozásai és költségei, azután az itt megállapitott sorrendben a következő követelések elégittetnek ki:
1. a csődnyitást közvetlenül megelőző három évre hátralévő adók, közterhek, vagyonátruházási és zárkutatmányi iletékek;
2. a felügyelő személyzet és munkások bérkövetelései, a csődöt megelőző utolsó esztendőre;
3. a társpénztári illetékek, melyek a munkásoktól beszedettek, vagy ezek béreiből levonattak, de a pénztárba beszolgáltatva nem lettek;
4. a csődöt megelőző utolsó évből hátralévő al- és megyetárnai, segédjárási illetékek s a bányaintézetet illető egyéb járulmányok, továbbá a vizakna- és palló-illetékek, nemkülönben a bányaszolgálmányi dijak;
5. a jelzálogos hitelezők követelései, a telekkönyvi rangsorozat sorrendében.
59. § A csődvagyon, a mennyiben azt a külön kielégitésre jogositott hitelezők követelései, továbbá a különös tömegtartozások és tömegköltségek ki nem meritik, az átalános tömegre eső tömegtartozások és tömegköltségek levonása után, a következő §-ban megállapitott sorrendben, a csődhitelezők kielégitésére fordittatik.
60. § Az első osztályba sorozandók:
1. azoknak, a kik a közadós háztartásában, gazdaságában vagy iparüzletében állandóan alkalmazva voltak, a csődöt közvetlenül megelőző egy évre hátralévő és a törvényes felmondási időre járó fizetései és munkabérei azon esetben is, ha a közadósnak gyermekei, vagy ha annak szolgálatát a csődnyitás idejekor már elhagyták. Ha a tömeggondnok a szolgálati viszonyt fentartja, a felmondási időre járó fizetés és munkabér a tömeg tartozásának tekintendő;
2. a csődnyitás előtt elhalt közadósnak gyógyitási és temetési költségei, a mennyiben azok a csődnyitást megelőzőleg egy évnél nem régiebbek;
3. a csődnyitást közvetlenül megelőző három évre hátralévő adók, vámok, fogyasztási illetékek s más közterhek, a mennyiben a fedezetül szolgáló javakból ki nem elégittettek;
4. a kiskorúak és gondnokoltak követelései, a törvénynél fogva az atya, gyám vagy gondnok kezelése alá tartozó vagyon tekintetében; kivéve, ha a követelés a vagyonkezelés megszünésétől számitandó két év alatt birói uton nem érvényesittetett; vagy ha az eljárás a csődnyitás előtt abban hagyatott.
61. § Ha a tömeg az első osztályba tartozó követelések kielégitésére nem elegendő, azok a kijelölt sorrendben, az eges pontok alatt felemlitett követelések pedig egymás közt aránylag elégitendők ki.
62. § A többi követelések, melyek határozottan más osztályba nem utalvák, a második osztályba sorozandók, s a tömeg elégtelensége esetében aránylag elégitendők ki.
A csődhitelezőket illető kamatok, a visszatérő időszakokban fizetendő tartozásoknak a csődnyitás előtt lejárt részletei, a mennyiben a csődnyitást megelőzőleg három évnél nem régiebbek, a tőkével egy osztályba sorozandók.
63. § A kamatok és a visszatérő időszakokban teljesitendő fizetéseknek a sződnyitás előtt lejárt részletei, melyek a tőkével egy osztályba nem tartoznak, a harmadik osztályba sorozandók, s a tömeg elégtelensége esetében aránylag elégittetnek ki.
64. § A hitelezők azon kamatokat, melyek őket csődön kivül illetnék, a csődtömeg ellen is igényelhetik.
Ha sem kamat ki nem köttetett, sem a lejárati idő meg nem állapittatott, a hitelezőt a törvényes kamatok a bejelentés napjától illetik.
65. § A csődtömeg ellen nem érvényesithetők:
1. az egyes feleknek a bejelentés- és felszámolásból eredő költségei;
2. a közadósnak élők közt, vagy halál esetére tett ajándékozásaiból eredő igények;
3. a pénzbirságok és a pénzbüntetések, az 56. §-ban felsoroltak kivételével.
66. § Azok, a kik a csődtömeg ellen külön kielégitési jogot érvényesitenek, követeléseiket, ha ezek a közadós ellen személyes igényt is állapitanak meg, mint csődhitelezők annyiban érvényesithetik, a mennyiben a külön kielégitési jog alapján teljes kielégitést nem nyernének.
67. § A kinek évi járadékhoz, tartási összeghez vagy más, visszatérő időszakokhoz kötött és a felosztásig le nem járt teljesitésekhez van igénye, a csődtömeg ellen a mindenkori teljesités biztositását követelheti azon arányban, melyben a követelések a csődtömegből kielégittetnek.
68. § A kinek felbontó feltételhez kötött követelése van a csődtömeg ellen, igényelheti, hogy ez a fizetést a feltétel bekövetkezése esetére biztositsa. A biztositás annyiban követelhető, a mennyiben a közadós arra csődön kivül kötelezve lett volna. Ez eseten kivül a csődbiróság a feltétel valószinü bekövetkezéséhez képest belátása szerint határoz a felett, hogy a követelést kell-e és mily összegben biztositani.
Az egyik esetben ugy, mint a másikban a követelés csak azon arányban érvényesithető, a melyben a követelések a csődtömegből kielégittetnek.
69. § A közadós kezesei és egyetemleges adóstársai azon fizetéseket, melyeket az elvállalt kötelezettségnél fogva később kellene teljesiteniök, a csődtömeg ellen bejelenthetik, ha a követelést maga a hitelező nem érvényesiti.
70. § Ha az egyetemleges adósok mindegyike, vagy azok közül több ellen külön csőd nyittatik, a hitelezőnek jogában áll követelését mindegyik csődtömeg ellen érvényesiteni, s a követelés egész összegére eső részleteket minden egyes csődtömegből mindaddig felvenni, mig teljesen ki nem elégittetik.
Ha a hitelező kielégitése után felesleg marad, az egyes csődtömegek közt e felesleg erejéig visszkeresetnek van helye azon arányban, melyben az egyetemleges adósok egymástól csődön kivül, a kötelezett mértéken túl teljesített fizetés megtéritését követelhetik.
71. § A külföldi hitelezők követeléseire nézve mindenek előtt az e részben fennálló nemzetközi szerződések irányadók. Ilyen szerződések hiányában a külföldieket a belföldiekkel egyenlő jogok illetik, a mennyiben a külföldi állam a belföldieket hasonló kedvezményben részesiti.
A viszonosság rendszerint vélelmeztetik; szabadságában áll azonban a biróságnak, ha a viszonosság iránt kételyei vannak, annak igazolását elrendelni. Ha a biróság a viszonosság hiányában kivételes intézkedést tesz, erről az igazságügyministeriumnak jelentést tenni tartozik.
A fentebbi intézkedések azon követelésekre is alkalmazandók, melyek külföldi által a csődnyitás után ruháztatnak át belföldire.
72. § A csődeljárásra rendszerint azon kir. törvényszék illetékes, melynek területéhez a közadós személyes illetőségénél fogva tartozik. Ha ez meg nem állapitható, azon kir. törvényszék illetékes, melynek területén a közadós legutóbb lakott; ha pedig utolsó rendes lakhelye ki nem puhatolható; vagy ha az országban soha sem lakott, azon kir. törvényszék illetékes, melynek területén a közadósnak ingatlan javai feküsznek, s ha a közadós ilyenekkel nem bir, azon kir. törvényszék, melynek területén ingó javai vannak.
A kereskedelmi csődeljárásra a budapesti és a pestvidéki kir. törvényszékek területén a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék; egyebütt pedig azon kir. törvényszék illetékes, melynek területén a kereskedőnek telepe, illetőleg a kereskedelmi társaságnak székhelye van.
A közkereseti és a betéti társaság tagjai, illetőleg beltagjai elleni csődeljárásra (249. §) hasonlag azon törvényszék illetékes, melynek a területén a társaságnak székhelye van. Több illetékes királyi törvényszék közül a csődeljárásra az van hivatva, mely a többit a csődnyitás által megelőzte.
73. § A csődeljárás kiterjed a közadósnak bárhol találtató ingó és - Horvát-Szlavonországok kivételével - a magyar állam területén levő ingatlan javaira.
74. § Ha a csőd Horvát-Szlavonországok területé nyittatik, és a közadósnak a jelen törvény hatálya alá tartozó területen ingatlan javai vannak, ezek tekintetében az illetékes biróság által hivatalból külön csőd nyitandó.
75. § A belföldi biróságok az ingóságok kiadása tekintetében a viszonosság elveinek megfelelőleg eljárni s a követelt kiadás minden megtagadásáról a magyar kir. igazságügyi ministeriumnak jelentést tenni tartoznak.
A mennyiben a fennálló nemzetközi szerződések máskép nem intézkednek, a belföldi közadósnak külföldön lévő ingóságai, a külföldi birósághoz intézendő megkeresés útján, a belföldi csődtömegbe vonandók; viszont a külföldi közadósnak belföldön levő ingóságai, a külföldi biróság megkeresésére kiadandók. E tekintetben kivételnek van helye a külföldi részvénytársaságoknak az itteni üzlet folytatására szánt és itt elhelyezett tőkéjére és biztositási alapjára nézve (kereskedelmi törvény 211., 453. és 461. §), melyre az illetékes belföldi biróság által hivatalból külön csőd nyitandó.
Az ingatlan javak tekintetében, a mennyiben a nemzetközi szerződések máskép nem intézkednek, a csődeljárás azon állam biróságát illeti, melynek területéhez az ingatlan javak tartoznak.
76. § A felek értesitése a csődeljárásban, a mennyiben a jelen törvény egyes esetekre nézve máskép nem intézkedik, a határozat kifüggesztése által történik.
A hivatalos közzététel, a 86. § esetét kivéve, akkor is érvényes kézbesitésnek tekintetik, midőn a törvény a kézbesitést külön megrendeli. Ilyen esetben a kézbesités, a hirdetmény első megjelenését követő harmadik köznapon tekintetik megtörténtnek.
A kézbesitésekre nézve a törvénykezési rendtartás határozatai azon eltéréssel alkalmazandók, hogy a kézbesitések s a tömeggondnoktól eredő értesitések posta utján is eszközölhetők.
77. § A jogok érvényesitésére vagy megóvására szolgáló és kellően közzétett azon határidők, melyeknek tartamát a jelen törvény vagy ennek határain belül a csődbiróság állapitja meg, egyes érdekeltek kérelmére meg nem hosszabbithatók. Az ilyen határidők elmulasztása miatt igazolásnak helye nincsen.
78. § A csődeljárásban hozott határozatok ellen, a jelen törvényben kijelölt esetek kivételével felfolyamodásnak van helye.
Két egyenlő határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincsen.
Azon esetekben, melyekben a jelen törvény a további jogorvoslatot kizárja, a törvény rendelete ellenére beadott felfolyamodást az első biróság hivatalból tartozik visszautasitani.
79. § A jogorvoslatok, a mennyiben azoknak a jelen törvény szerint helye lehet, rendszerint a határozat közlésétől (76. §), illetőleg kézbesitésétől számitandó nyolcz nap alatt irásban, két példányban a csődbiróságnál nyujtandók be.
80. § Azon megállapodások, melyek az érdekeltek kellő értesitése után tartott tárgyalások alkalmával keletkeznek, meg nem támadhatók. A tárgyalás elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
81. § A csődbiztos rendelkezései ellen az érdekeltek előterjesztéssel élhetnek, mely felett a csődbiróság határoz. A csődbiróság határozata ellen, minden további jogorvoslat kizárásával, felfolyamodásnak van helye a másodbirósághoz.
82. § A csőd azonnal megnyitandó, ha valaki a csődnyitást maga kéri.
83. § Ha az örököstársak, vagy az örökséghez igényt tartók közül a csőd elrendelését csak egy vagy több kéri, a többiek meghallgatása nélkül a csőd a hagyaték ellen csak akkor rendelhető el, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik az, hogy a tartozások a létező vagyont meghaladják. Ilyen igazolás hiányában a csődnyitási kérvényre tárgyalási határnap tüzendő ki, melyre az összes érdekeltek megidézendők.
84. § Ha a csődnyitást kellően igazolt, bár le nem járt követelés alapján egy vagy több hitelező kéri, és valószinüvé teszi azt, hogy az adós tartozásai annak vagyonát meghaladják, a biróság legfeljebb harmadnapra tárgyalást tüz ki s arra az adóst a törv. rendtartásnak a keresetre hozott első végzés kézbesitésére vonatkozó szabályai szerint, olyan meghagyással idézi meg, hogy vagy a csődöt kérő hitelezőket biztositsa, vagy fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésével igazolja.
A mennyiben az adós az érintett meghagyásnak eleget nem tesz, s a hitelezők a csődnyitási kérelemtől el nem állanak, a csőd azonnal elrendelendő.
A tárgyalás elhalasztásának csak azon hitelezők beleegyezésével van helye, a kik a csődnyitást kérték. Fontos okokból a tárgyalást a biróság a hitelezők beleegyezése nélkül is elhalaszthatja.
Ha a biróság a csődnyitási kérvényt nyilván alaptalannak találja, azt tárgyalás elrendelése nélkül visszautasitja.
85. § Ha a csődnyitást valamelyik hitelező kellően igazolt követelés alapján olyan adós ellen kéri, a ki megszökött vagy elrejtőzött, a biróság a csődnyitási kérvény tárgyalására határnapot tüz ki s az adós részre a hirlapi idézés mellőzésével, gondnokot nevez ki.
Ugyanez áll akkor is, ha a csőd ismeretlen örökösök ellen kéretik.
86. § A biróság a csődnyitási kérelem felett minden esetben indokolt végzés által határoz s határozatát az érdekelteknek kézbesitteti. Ha a kérelmet alaptalannak találja, elutasitólag határoz; ellenkezőleg a csődöt megnyitottnak nyilvánitja.
A hozott határozat ellen a felfolyamodás, mely felfüggesztő hatálylyal nem bir, a kézbesitéstől számitandó három nap alatt nyujtandó be. Ha a csődnyitási határozatot a felsőbb biróság megváltoztatja, vagy feloldja, a foganatositott biztositási intézkedések mindaddig hatályban maradnak, mig a csőd nyitás kérdése jogérvényesen eldöntetik.
A biróság által elrendelt csőd, a kifüggesztés után tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e vagy sem, a csődnyitást kérő hitelezők elállása folytán meg nem szüntethető.
87. § Ha a csődnyitási kérvény elintézésekor az tünnék ki, hogy az adósnak csak egy személyes hitelezője van, csődnyitásnak helye nem lehet. Ha pedig a csődnyitási kérvény elintézésekor az tünnék ki, hogy a tényleg létező vagyon a csődalatti kereset tekintetbe vétele nélkül, az eljárási költségek fedezésére sem elegendő, a csőd csak akkor rendelhető el, ha a hitelezők a csődeljárási költségek viselésére készeknek nyilatkoznak, és a birósgá által e czélra megállapitott összeget leteszik.
Ha azonban a csődnyitásnak vagyonhiány miatt nem adatik hely, az adós minden további meghallgatása nélkül eskületételére kötelezendő az iránt, hogy vagyonából semmit el nem titkolt.
Az eskületétel megtagadása esetében az adós ellen a 122-124. § megfelelően alkalmazandók.
88. § A biróság a csődnyitási határozatban a közadós javainak zár alá vételét és leltározását elrendeli, a csődbiztost, a tömeggondnokot és ennek helyettesét kinevezi, s a 89. § értelmében hirdetvényt bocsát ki.
89. § A hirdetvénynek magában kell foglalni:
1. a biróság megnevezését;
2. a közadós nevét, polgári állását és lakhelyét;
3. a csődbiztos nevét és székhelyének kijelölését;
4. a tömeggondnok és helyettesének nevét;
5. a követelések bejelentésére kitüzött határidőt;
6. a felszámolási tárgyalás határnapját, mely a bejelentési határidő elteltétől számitandó 30 napon belül tüzendő ki;
7. azon felhivást, hgy azok, kik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, ebbeli igényeiket a felszámolási tárgyalásnál leendő megállapitás és osztályozás végett, a csődtörvényben kijelölt joghátrányok terhe mellett, a csődtömeg ellen az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban;
8. a zálog- és megtartási joggal biró hitelezőkhöz intézett azon felhivást, hogy az általunk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk birt dolgokat a tömeggondnok felhivására megbecslés végett mutassák fel;
9. azokhoz, a kiket elkülönitési, visszakövetelési, vagy külön kielégitési jog illet, intézett azon figyelmeztetést, hogy a mennyiben jogaikat nem érvényesitik, azok a csődtömeg értékesitését és felosztását gátolni nem fogják;
10. a csődhitelezőkhöz intézett azon felhivást, hogy az e végre kitüzött határnapon a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Az érintett határnap a követelések felszámolására szolgáló határnaptól számitandó harmad napra tüzendő ki.
90. § A csődbiróság köteles a hirdetvényt azon napon, melyen a csődnyitási végzés hozatott, szokott módon kifüggesztetni s a megtörtént kifüggesztésről szóló bizonyitványt a csődiratokhoz csatolni.
A hirdetmény ezen fölül a hivatalos hirlap utján háromszor, s a mennyiben vélelmezhető, hogy a közadósnak külföldön tartózkodó hitelezi is vannak, a körülményekhez képest a külföldi lapok utján is közzéteendő. A hirdetvény haladéktalan közzététele iránt, a biróság hivatalból tartozik intézkedni.
91. § A csődnyitási végzés egy-egy eredeti példánya a királyi ügyészségnek, az adóhivatalnak, a közadós felettes hatóságának, a közadós lakhelyén levő posta- és távirda, nemkülönben a vasuti és gőzhajózási hivataloknak haladéktalanul megküldendő. A posta-, távirda-, vasuti és gőzhajózási hivatalok a csődnyitási végzés vételétől kezdve, a közadósnak szóló leveleket, sürgönyöket és küldeményeket a tömeggondnoknak tartoznak kiszolgáltatni.
Ezen intézkedés a közadós kérelmére, a tömeggondnok meghallgatása mellett, bármikor megszüntethető; addig is a tömeggondnok a leveleket és sürgönyöket a közadóssal közölni, s azokat, melyek tömeget nem érdeklik, az utóbbinak kiadni tartozik.
92. § Ha a közadósnak ingatlan javai vagy jelzálogilag biztositott követelései vannak, a csődbiróság köteles a csődnyitási végzés feljegyzése végett a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni. Ha a közadós ingatlan javai a csődbiróság területén vannak, a csődnyitási határozat a telekkönyvi hatóságnak, lehetőleg az ingatlanok telekjegyzőkönyvi számainak közlése mellett azonnal megküldendő; ha pedig az ingatlanok a csődbiróság területén kivül vannak, az illetékes telekkönyvi hatóság, a csőd elrendeléséről táviratilag azonnal értesitendő, Az ekként értesitett telekkönyvi hatóság a csőd elrendelését azonnal széljegyzésbe venni, az eredeti csődnyitási határozat beérkezése után pedig feljegyeztetni tartozik. Ugyanezen eljárás követendő akkor is, ha a biróság a csődnyitás után jut tudomására annak, hogy a csődtömeghez ingatlanok is tartoznak.
A feljegyzés elmulasztásának a csődtömegre nézve következménye nincsen.
93. § A biróság a csődbiztost rendszerint saját birói tagjai közül nevezi ki; csekélyebb fontosságu csődökben a csődbiztosi teendőkkel briói hivatalra minősitett törvényszéki jegyző is megbizható.
A csődbiztos önállóan vezeti a tárgyalásokat s ellenőrzi azoknak hivatalos működését, kikre a vagyonkezelés ruháztatik. E végből fel van jogositva mindazon intézkedésekre és határozatokra, melyek a jelen törvény által a csődbiróságnak fenn nem tartattak. Különösen jogában áll akár szóbeli érintkezés utján a tömeggondnokkal, akár ennek kihallgatása által magának az ügykezelés állásáról tudomást szerezni és szükség esetében a számadások és a kezelésre vonatkozó egyéb okiratok megtekintése mellett, az ügykezelést hivatalosan megvizsgálni.
A biróságok és a hatóságok a csődbiztost, a hatásköréhez tartozó intézkedések végrehajtásában támogatni tartoznak.
94. § A csődbiróság a csődbiztos ügykezelését minden időben megvizsgálhatja, tőle az ügykezelés tekintetében jelentést követelhet. Fontos okokból a biróság csődbiztostól a megbizást visszavonhatja s helyébe mást nevezhet ki.
A csődbiróságnak ezen határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincs.
95. § A tömeggondnokot és szükség esetében annak helyettesét a csődbiróság a saját hatósági területén lakó gyakorló ügyvédek sorából nevezi ki.
96. § A biróság akár hivatalból, akár a hitelezők kérelmére a tömeggondnok mellé a helybeli hitelezőkből vagy más alkalmas egyénekből alakitandó ideiglenes választmányt nevezhet ki. E választmány, mely legfelebb három tagból állhat, a tömeggondnokot általában, különösen pedig a 156. §-ban felsorolt teendők tekintetében ellenőrzi, a 160. §-ban kijelölt teendők tekintetében pedig a csődbiróságnak véleményt ad. Ezen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen.
97. § A közadósnak fel- vagy lemenő ágbeli rokonai és sógorai, testvérei, unokatestvérei és ezeknél még közelebbi rokonai, házastársai és jegyesei, testvéreinek házastársai és házastársainak testvérei sem tömeggondnokul, vagy ennek helyetteséül, sem ideiglenes választmányi tagokul ki nem nevezhetők.
98. § Ha a tömeg minősége, különösen az ügyletek terjedelme ezt szükségessé teszi, a biróság a tömeggondnok és a választmány meghallgatása után, a kezelés egyes ágaira, nevezetesen az ingatlan javak kezelésére, az üzlet vagy a vállalat vezetésére külön vagyonkezelőket is kinevezhet, kiket saját hatáskörükön belől tömeggondnoki jogok és kötelességek illetnek.
A tömeggondnok a külön gondnokok eljárásáért nem felelős ugyan, de ezektől a kezelésre nézve felvilágositást kivánhat és szükség esetében elmozdittatásukat kérheti.
Az előbbi § intézkedése a vagyonkezelőkre is alkalmazandó.
A biróság ezen határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
99. § A tömeghez tartozó ingatlan javak által biztositott zálogos hitelezőknek jogukban áll, ezen javak kezelésére külön vagyonkezelőt választani és e végből a dologi biróságnál választási határnap kitüzését kérni.
A kitüzött határnapon, melyre a bejegyzett hitelezők mind megidézendők, a választás a követelések összegei szerint számitandó többséggel történik. A dologi biróság, a mennyiben nem egyszersmind csődbiróság, a történt választást ez utóbbival közölni tartozik. Az ilyen módon választott vagyonkezelő jogaira és kötelességeire nézve az előbbi szakasz határozatai szolgálnak irányadóul.
100. § A tömeghez tartozó vagyon tekintetében a képviseleti, továbbá a kezelési és rendelkezési jogot a jelen törvény korlátain belül a tömeggondnok gyakorolja. Azon teendőkön kivül, melyek a jelen törvény által különösen reá ruháztatnak, neki áll kötelességébe a tömeg cselekvő és szenvedő állapotát kipuhatolni, s az elsőnek biztositásáról és behajtásáról, az utóbbinak pedig megállapitásáról gondoskodni. Ő vizsgálja meg a tömeg ellen bejelentett követeléseket, ő képviseli a tömeget mindazon perekben, melyek azt cselekvőleg vagy szenvedőleg illetik.
Az ügykezelésben a tömeggondnok a rendes családapa gondosságával eljárni, s a vagyonkezelésről pontos számadást vezetni tartozik. A tömeggondnok az érintett gondoság elmulasztásából eredő minden kárért felelős.
101. § A közadós a tömeggondnoknak a szükséges felvilágositásokat megadni tartozik.
102. § Harmadik személyek irányában a tömeggondnok már kineveztetése alapján, mely minden a törvény szerint szükséges külön meghatalmazást pótol, feljogositottnak tekintendő mindazon jogügyletekre és jogcselekvényekre, melyek tisztével járnak; különösen feljogositottnak tekintendő azon pénzek és pénzértékek felvételére és nyugtatványozására, melyeknek felvétele a vagyonkezelés természetéből következik.
A közpénztáraknál, hatóságoknál és hivataloknál levő pénzek, drágaságok és értékpapirok felvételére a csődbiróságtól nyer esetről-esetre felhatalmazást.
Hogy a tömeggondnok jogköre egyes esetekben mennyiben korlátoltatik, az a 160. §-ban állapittatik meg.
103. § A tömeggondnok a tömeg érdekében tett kiadásainak megtéritését és fáradozásának dijazását igényelheti.
A dijak szabad egyezkedés tárgyát képezik egyrészről a tömeggondnok, másrészről a választmány közt. A létrejött egyezség a csődbiztos által jóváhagyás végett a biróság elé terjesztendő, mely esetleg a közadós és a hitelezők meghallgatása után az egyezséget vagy helybenagyja, vagy a dijakat, ha azokat túlságosaknak találja, belátása szerint mérsékli.
Ha az érdekeltek közt egyezség nem jő létre, a dijakat a csődbiztos és választmány meghallgatása mellett s tekintettel az ügykezelés terjedelmére, fontosságára s a kifejtett tevékenységre, a csődbiróság állapitja meg.
A határozat mind a két esetben a tömeggondnokkal és választmánynyal kézbesités, a hitelezőkkel és a közadóssal pedig kifüggesztés által közöltetik.
A dijak tárgyában a másodbiróság véglegesen határoz.
A kiadások a tömeggondnoki számadásokba teendők.
104. § Ha a tömeggondnok kötelességeinek pontosan meg nem felel, a csődbiróság őt kötelességei teljesitésére esetről-esetre 200 forintig terjedhető pénzbirsággal kényszeritheti.
A csődbiróságnak ezenfölül jogában áll a tömeggondnokot a csődbiztos vagy a választmány inditványára; vagy a csődbiztosnak, a választmánynak s a mennyiben lehetséges, magának a tömeggondnoknak meghallgatása után hivatalból is elmozditani.
105. § A tömeggondnokra vonatkozó határozatok a helyettesre is alkalmazandók, ha ez az akadályozott tömeggondnok helyébe lép.
106. § A 89. § 10. pontja szerint kitüzött határnapon a megjelent hitelezők a csődbiztos közbenjöttével, követeléseik összegei szerint számitandó szhótöbbséggel megválasztják maguk vagy képviselőik köréből a csődválasztmányt, melynek legalább három, lehetőleg helyben lakó tagból kell állani. Szükség esetében póttagok is választhatók.
A megválasztottak, ha akadály fenn nem forog, a csődbiztostól azonnal kinevezési okiratot kapnak. Ha ellenben a csődbiztosnak a választás ellen aggályai vannak, azokat elintézés végett a csődbiróság elé terjeszti, mely véglegesen határoz.
107. § A csődválasztmány választásánál szavazati joggal csak azon hitelezők birnak, a kiknek követelései a felszámolási tárgyalásnál megállapittattak, és azok, a kik a 144. § értelmében szavazati joggal felruháztattak.
108. § A 97. § intézkedése a csődválasztmánynak ugy rendes, mint póttagjaira is alkalmazandó.
109. § A csődválasztmány a tömeggondnokot működésében támogatja, s ennek ügykezelését ellenőrzi. E végből a tömeggondnoktól az ügykezelésre nézve felvilágositást kivánhat s a tapasztalt szabálytalanságokat, a mennyiben azokat saját hatáskörén belül meg nem szüntetheti, a csődbiztosnak bejelenteni köteles.
A választmány azon esetekben, melyekben a jelen törvény szerint közremüködése szükséges, a tömeggondnok felszólitására határozni s a csődbiróság vagy a csődbiztos részéről hozzá intézett kérdésekre nyilatkozni tartozik.
A választmány teendőiben a rendes családapa gondosságával köteles eljárni, s e gondosság elmulasztásáért a tömegnek felelőséggel tartozik.
110. § A csődválasztmány saját kebeléből elnököt választ, a kinek kezeihez a választmányt illető kézbesitések történnek. Érvényes határozathozatalra ugy az érintett választásnál, mint minden más esetben a választmányi tagok többségének jelenléte szükséges s a határozatok általános szótöbbséggel hozatnak.
A választmány üléseiről felvett jegyzőkönyv egy példánya a csődbiztosnak legfeljebb 8 nap alatt átadandó, ki azt szükség esetében a csődbiróságnak bemutatja.
111. § A csődválasztmány tagjai a hitelezők határozata által (157. §) bármikor elmozdithatók.
Dijazásra igényt nem tarthatnak, de kiadásaik megtéritését követelhetik. A kiadásokat a csődbiztos állapitja meg.
A választmány jegyzőt alkalmazhat, kinek dijazását a választmány inditványára a csődbiróság állapitja meg.
112. § A biróság a tömeg zár alá vételét a csődnyitási végzés meghozatala után a csődbiztos, illetőleg kir. közjegyző vagy más birói kiküldött által azonnal foganatosittatja. A zár alá vételnek lehetőleg a tömeggondnok közbenjöttével kell történni.
A közadósnak a vagyonkezelésre vonatkozó könyvei és feljegyzései, megőrzés végett a tömeggondnoknak adatnak át; ellenben a drágaságok, értékpapirok és a készpénz, a mennyiben ezekre okvetlenül szükség nincsen, birói letétbe helyeztetnek.
113. § Ha a közadós olyan közhivatalt visel, melynél fogva pénztárak, készletek vagy egyéb dolgok vannak kezei közt, ezek az illető hivatal megbizottjának közbenjöttével, a közadós vagyonától elkülönitendők.
114. § A csődbiztos tartozik a tömeg leltározását, a tömeggondnok és lehetőleg a közadós közbenjöttével, mielébb foganatositani; vagy azt kir. közjegyző, vagy más birói kiküldött által foganatosittatni. A becsérték megállapitására egy vagy több szakértő használandó.
115. § A közadós által birlalt azon dolgok, melyek állitólag nem a közadósnak, hanem másnak tulajdonát képezik, a támasztott igények kitüntetése mellett, a leltárba felveendők.
Hasonlag felveendők a leltárba azon dolgok is, melyekre valamelyik hitelezőt zálog- vagy megtartási jog illet. E végből az ilyen hitelezők a szerzett jogot a tömeggondnok felhivására bejelenteni, s az általuk birt dolgokat megbecsülés végett felmutatni tartoznak.
A hitelező, ki az érintett bejelentést elmulasztja, vagy a tőle kért felvilágositást megtagadja, az ebből eredő kárt a tömegnek megtériteni tartozik.
116. § Az ingatlan javak leltározása azok megbecsülése nélkül történik. Hogy az ingatlanok megbecsülése később megtörténjék-e vagy sem, a felett a csődválasztmány határoz.
Ugyanez áll az olyan ingóságokra is, melyeknek megbecsülése különös szakértelmet kivánna.
117. § Ha a közadósra a csődnyitás előtt örökség vagy örökrész szállott, mely a csődnyitási határozat keletkezésekor még át nem adatott, a csődleltárba csak az veendő fel, a mi esetleg az örökösödési eljárás folytán a közadósra jut. A mennyiben ezen hagyaték ellen csőd nyittatik, ez mint elkülönitett csőd kezelendő.
A fentebbi elvek az esetben is alkalmazandók, ha az örökség a közadósra a csőd tartama alatt száll.
118. § Ha a közadós a csődnyitási kérvény mellett cselekvő és szenvedő állapotának kimutatását elő nem terjesztette, erre a csődbiztos által haladéktalanul szoritandó.
A közadós az általa előterjesztett kimutatást azon kijelentéssel tartozik sajátkezüleg aláirni, vagy kézjegyével ellátni, hogy kész esküt tenni arra, hogy vagyonából semmit el nem titkolt és kimutatásába koholt tartozásokat nem vett fel.
119. § Mihelyt a tömeg leltározása befejeztetett, a csődbiróság az eskü letételére, ha ezt a tömeggondnok vagy a hitelezők valamelyike kéri, határnapot tüz ki, s erre a közadóst, s a helybeli hitelezőket megidézi.
A kitüzött határnapon a közadós, miután az előterjesztett kimutatást esetleg kijavitotta, az esküt a 118. § értelmében letenni tartozik.
120. § A közadós a csődbiztos engedelme nélkül, lakhelyéről el nem távozhatik.
121. § A biróság a csődnyitási végzés hozatalakor egyuttal a közadós letartóztatása felett is köteles határozni, ha annak megszökésétől alaposan tartani lehet.
122. § A biróság a közadós letartóztatását a csődnyitás után is elrendelheti, ha az cselekvő és szenvedő állapotának kimutatását ismételt meghagyásra elő nem terjeszti, vagy annak esküvel megerősitését alapos ok nélkül megtagadja, vagy a biróság meghagyásainak makacsul ellenszegül.
123. § A közadós letartóztatásáról a királyi ügyész értesitendő. A letartóztatás összes tartama két hónapon túl nem terjedhet. Az élelmezési költségek, a mennyiben a közadós a tömeg által leendő élelmeztetését igénybe veszi, a tömeg által fedezendők s annak kiadásai közé sorozandók.
124. § A biróság a letartóztatás megszüntetése felett, a csődbiztos meghallgatása mellett és tekintettel a letartóztatás indokaira, belátása szerint határoz.
125. § A tömeg elleni igények bejelentésére szolgáló határidő (89. § 5. p.) a csődhirdetvény kifüggesztésétől számitott harmincz napnál kevesebb és kilenczven napnál több nem lehet.
126. § Igényeiket bejelenteni s a jelen fejezet határozatai szerint felszámitani egyedül a csődhitelezők (59. §) tartoznak.
127. § A bejelentés a csődbiróságnál az állam hivatalos nyelvén, irásbeli beadványnyal történik, s egy beadványba ugyanazon hitelezőnek több követelése is foglalható.
A bejelentésnek, mely két példányban szerkesztendő, magában kell foglalni a bejelentő nevét és lakását s a követelés jogczimét. A bizonyitékok, melyekre a kérelem alapittatik, kiemelendők, s az okiratok a bejelentés mindkét példányához eredetben, illetőleg másolatban melléklendők. Az alaki tekintetben hiányos bejelentést jogában áll a bejelentőnek a felszólitási tárgyalásnál kiegésziteni.
Ha a követelés iránt per van folyamatban, a bejelentő a kezei közt levő okiratokat bejelentéséhez mellékelni, s egyuttal a pernek a csődbirósághoz leendő áttételét kérelmezni tartozik.
128. § A bejelentő kérelmét nemcsak a követelés valódiságának elismerésére, hanem az általa igénybe vett osztályra is kiterjeszteni tartozik.
129. § Ha azon hitelezők, kiket külön kielégités illet, követeléseikkel (52. §); vagy azok, kiket visszakövetelési jog illet (42. §), esetleges megtéritési igényeikkel mint csődhitelezők fellépnek, kötelesek a tényálladékot, a külön kielégités alapját képező tárgyak pontos kijelölése mellett, előadni. Az ilyen hitelezőknek szabadságukban áll a valódiságot és osztályozást tárgyazó kérelmet személyes igényeik teljes összegére kiterjeszteni.
130. § A bejelentések első példánya, a netalán áttett periratokkal együtt, a csődbiztosnak kiadatik, másodpéldánya pedig a tömeggondnoknak kézbesittetik. A bejelentések ugy a csődbiztosnál, mint a tömeggondnoknál mindenki által megtekinthetők.
131. § A tömeggondnok köteles a bejelentés csatolmányainak, az áttett periratoknak, a bukott könyveinek és egyéb iratainak gondos átvizsgálása, a bukott meghallgatása s általában minden alkalmas mód felhasználása mellett, a felszámolási tárgyalásra akkép elkészülni, hogy minden egyes követelésnek ugy valódisága, mint osztályozása iránt határozottan nyilatkozhassék.
132. § A bejelentési idő eltelte után a tömeggondnok a bejelentett követelésekről táblás kimutatást készinteni és azt megvizsgálás, esetleg kijavitás végett a csődbiztosnak haladéktalanul átadni tartozik.
E kimutatásnak, mely minden osztályra nézve külön készitendő, egyes rovatokban a következőket kell magában foglalni:
1. a sorszámot;
2. a beadvány számát és a benyujtás idejét;
3. a bejelentő nevét és lakhelyét;
4. a bejelentett követelést és annak járulékait;
5. a követelés jogczimét; végre
6. egy-egy rovatot a felszámolás eredményének bevezetésére és a megjegyzésekre.
133. § A felszámolási tárgyalásnál, melyre lehetőleg a közadós is meghivandó, a tömeggondnoknak vag helyettesének személyesen kell jelen lenni. A táblás kimutatások, a bejelentésekkel, a periratokkal s a közadós könyveivel együtt, a tárgyalásnál mindenki által megtekinthetők.
134. § A tárgyalást a csődbiztos vezeti, ki a jelenlevő érdekelteket mindenekelőtt a szenvedő állapot kimutatásában elő nem forduló, azután a többi követelések iránt, s pedig lehetőleg azon sorrendben hallgatja ki, a mint a követelések a táblás kimutatásban előfordulnak.
A csődbiztosnak kötelessége odahatni, hogy az érdekeltek közt egyetértést létesitsen. A tárgyalás az osztályozás felett az esetben is megtartandó, ha valamely követelés valódisága megtámadtatik.
Az olyan követeléseknél, melyek iránt jogérvényes birói határozat már hozatott, vagy birói egyezség köttetett, a valódiság feletti tárgyalás azon ténykörülményekre szoritkozik, melyek a véghatározat vagy az egyezség után keletkeztek.
135. § A felszámolási tárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel, melybe minden egyes követelés tekintetében a tárgyalás eredménye röviden bejegyeztetik.
A tárgyalás eredménye a táblás kimutatásba is bevezetendő.
136. § Mig a tárgyalás valamely követelés felett be nem fejeztetett, a bejelentőnek jogában áll, a bejelentettől eltérő osztályozást igénybe venni.
Más irányban a kérelem ki nem terjeszthető ugyan, de a félnek jogában áll követelését a 143. § értelmében uj bejelentéssel érvényesiteni.
137. § A félnek, képviselőjének vagy közadósnak meg nem jelenése a bejelentett követelés tekintetében a felszámolási tárgyalás megtartását nem gátolja.
138. § Ha a felszámolási eljárás egy határnapn be nem fejezhető, az a következő köznapon folytatandó. Erről a csődbiztos a jelenlevőket azonnal értesiti, s ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben kitünteti.
139. § A tömeggondnok köteles minden egyes követelés valódisága és osztályozása iránt, az indokok előadása mellett, határozottan nyilatkozni.
A tárgyalásnál jelenlevő hitelezők mindegyike, kinek követelése valódinak elismertetett, vagy a szenvedő állapotban előfordul, a többi követeléseknek ugy valódiságát, mint osztályozását megtámadhatja.
A csődeljárásban valódiság és osztályozás tekintetében nem kifogásoltaknak azon követelések tekintetnek, melyek a tömeggondnok által határozottan elismertettek s a megjelent hitelezők részéről meg nem támadtattak.
Ha a követelést egyedül a közadós támadja meg, e körülménynek a csődeljárásban joghatálya nincsen. Az ilyen követelés tekintetében azonban a közadós ellen, a csőd megszüntetése után, a felszámolási határozat alapján végrehajtást intézni nem lehet (238. §).
140. § Azon követelések iránt, melyeket a tömeggondnok, mint hitelező jelent be, a helyettes köteles nyilatkozni.
141. § Azon hitelezők, kiknek követelései sem a valódiság, sem az osztályozás tekintetében meg nem támadtattak; a csődbiztostól eredeti okirataiknak visszaadását, s ezeken a megállapitott összeg és járulékai, nemkülönben az osztályozás kitüntetését követelhetik. Ezen felül a csődbiztostól követeléseik valódisága és olsztályozása tekintetében, hiteles jegyzőkönyvi kivonatot követelhetnek. Az ilyen kivonatok, ha azokból kitünik, hogy a követelés a közadós által meg nem támadtatott, ez ellenében a végrehajtható egyezség erejével birnak.
A kivonatok kiállitása, a táblás kimutatás utolsó rovatában kitüntetendő.
142. § A hitelezők összehivásával és a követelések felszámolásával járó költségek az általános csődtömeg költségeihez tartoznak. Ellenben a bejelentéssel és a képviseltetéssel járó költségeket mindegyik bejelentő maga viseli.
143. § A hitelezők igényeiket a 195. §-ban megállapitott joghátrányok mellett, a kitüzött határidő eltelte után is bejelenthetik.
Az ilyen bejelentések tekintetében külön felszámolási határnap tüzendő ki. Hogy az ilyen hitelezők igényei külön vagy együttesen tárgyaltassanak-e, hogy továbbá a hitelezők a kitüzött határnapra közzététel vagy kézbesités utján idéztessenek-e, a csődbiztos határozza meg.
A hitelezők, kik a bejelentési határidőt elmulasztották, a megidézés és felszámolással járó költségeket, mind a tömegnek, mind az egyes hitelezőknek minden esetben megtériteni tartoznak.
144. § Ha a követelés a felszámolásnál valódinak el nem ismertetett, a megjelent felek külön jegyzőkönyvben meghallgatandók az iránt, hogy a hitelezőnek a választásoknál szavazati jog adassék-e és milyen összegben, vagy ne adassék. Ha a felek meg nem egyezhetnek, a választási jog iránt a csődbiróság határoz, de határozatát a felek valamelyikének kérelmére később megváltoztathatja. A szavazati jog iránt hozott határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
145. § Azon követelések, melyek a felszámolási tárgyalásnál, akár a valódiság, akár az osztályozás tekintetében megtámadtattak, külön per utján érvényesitendők, feltéve, hogy erre általában alkalmatosak. A követelés a kereskedelmi eljárás szabályainak megfelelő keresettel, azok ellen érvényesitendő, a kik a követelést megtámadták. Ha ezek közé a tömeggondnok is tartozik, ez elsőrendű alperesnek tekintendő.
Ha a követelés a jogérvényes véghatározat vagy egyezség keletkezése után felmerült tények alapján támadtatik meg; a felszámolási tárgyalástól számitandó tizenöt nap alatt a megtámadó tömeggondnok, illetőleg a hitelező tartozik felperesként fellépni.
A kereset a csődbirósághoz intézendő, s a kereskedelmi eljárás szabályai szerint tárgyalandó. Irásbeli eljárásra az ilyen perek csak akkor utasithatók, ha azok csődön kivül is az irásbeli eljárásra tartoznának. Ha a követelés iránt a per már folyamatban volt, az a csődbiróságnál az érintett eljárás szabályai szerint folytattatik. Az emlitett perekben a határozat hozatalára s a perorvoslatokra nézve is a kereskedelmi eljárás szabályai irányadók. Az olyan ügyekben azonban, melyek a csődön kivül a váltóeljárás alá tartoznának, a főeskü általi bizonyitásra nézve, a váltóeljárás szabályai alkalmazandók.
146. § Ha a követelés a peres eljárásra nem tartozik, annak az illetékes hatóságnál kell megállapittatni.
Az osztályozás feletti határozat azonban ilyen esetben is a csődbiróságot illeti.
147. § A csődbiztos a perre utasított hitelezőknek eredeti okirataikat visszaadni, részükre a felszámolási jegyzőkönyvből hiteles kivonatot kiállitani, s az esetleg átvett periratokat a csődbiróságnak bemutatni tartozik.
148. § A per meginditásáról vagy folytatásáról a perre utasitott hitelező tartozik gondoskodni.
A hitelező a per meginditását vagy folyamatba tételét, a 183. §-ban kifejezett joghátrány mellett, a csődbiztos előtt igazolni tartozik, a ki erről a tömeggondnokot értesiti.
149. § A külön perben, mely a megtámadott követelés iránt folytattatik, az osztályozás a felsőbb biróság által akkor is megállapitandó, ha az alsóbb biróság a követelés iránt elutasitólag itélne.
150. § A külön perből felmerülő költségek, a mennyiben a tömeg képviseletére vonatkoznak, feltétlenül; a többiek pedig csak annyiban tekinthetők a tömeg költségeinek, a mennyiben a tömeg a per folytán elmarasztaltatott. Ha a perre utasitott követelést csak maga a tömeggondnok támadta meg, és kifogásai nyilván alaptalanoknak bizonyulnak, a külön perből felmerült költségeket viselni ő tartozik.
Ha a tömeggondnok a perben részt nem vett, azon hitelezők, a kik ellen a külön per folytattatott, vagy a kik a külön pert folytatták, költségeik megtéritését a tömegtől csak annyiban igényelhetik, a mennyiben a per a tömegnek javára szolgál.
151. § A külön perben hozott határozat, tekintet nélkül arra, hogy a tömeggondnok a perben részt vett-e vagy sem, az összes hitelezők ellen hatályos. Az ilyen határozat, jogerőre emelkedése után, a biróság által a csődbiztossal közlendő, ki annak a táblás kimutatásba leendő bevezetéséről gondoskodik.
152. § A tömeg hitelezői, továbbá azok, kiket visszakövetelési vagy külön kielégitési jog illet, igényeiket úgy, mint csődön kivül, érvényesithetik; kötelesek azonban törvényes lépéseiket a tömeggondnok ellen intézni. Az eljárás rendszerint a csődbiróság előtt inditandó meg.
Ha a külön kielégitésre jogositott hitelezőknek a 129. § értelmében bejelentett követelései a felszámolási tárgyalásnál valódiaknak ismertettek el, a 141. § szerint kiállitott jegyzőkönyvi kivonat rájuk nézve is a végrehajtható egyezség erejével bir.
153. § Ha az ügy a törvénykezési rendtartás szabályai szerint dologi, telekkönyvi, urbéri vagy bányabiróság hatásköréhez tartozik; vagy ha a per a csődnyitás előtt más biróságnál már megindittatott; vagy ha az ügy pertársaság miatt más biróság illetékességéhez tartozik; vagy ha a per tárgyát jelzálogilag biztositott olyan követelés képezi, melyre nézve a kielégités egyedül a jelzálogból kéretik, az illetőség tekintetében a törvénykezési rendtartás szabályai szolgálnak irányadóul.
154. § A tömeggondnoknak kötelessége a csődvagyont lelkiismeretesen kezelni, s a tömeghez tartozó pénzek gyümölcsöztetéséről gondoskodni.
Hogy a tömeghez tartozó pénzek, drágaságok és értékpapirok birói letétbe helyeztessenek-e vagy sem, a csődbiztos, a választmány megválasztása után pedig ez utóbbi határozza meg.
155. § A tömeggondnok a vagyonkezelést tárgyazó minden fontosabb intézkedést a választmány elhatározása alá terjeszteni, s a hozott határozatokat, a mennyiben azok érvényességéhez a csődbiróság előleges jóváhagyása nem szükséges, azonnal foganatositani tartozik.
156. § A kezelés a felszámolási határnapig rendszerint a tömeg kipuhatolására, biztositására, ideiglenes hasznositására és a tömeget illető követelések behajtására szoritkozik. A tömeggondnok az üzletet esetleg az ideiglenes választmány ellenőrzése mellett folytathatja, ha ez a tömegnek javára szolgál, vagy ha az üzlet megszüntetése által az egyesség lehetősége veszélyeztetnék.
A most érintett eseten kivül az ingóságok azonnal csak azon esetben adathatnak el, ha azok megtartása a tömeg nyilvános kárával járna, vagy ha az eladás által kétségtelen előny biztositható, feltéve, hogy azt a bejelentett vagy egyébként ismeretes visszakövetelési igények nem gátolják.
Az ingatlanok a felszámolási határnap előtt csak azon esetben adhatók el, ha rendkivüli körülménynek az eladást valamely nagyobb kár elháritása végett mulhatatlanul szükségessé teszik. Ezen esetben is azonban az eladásnak a törvénykezési rendtartás szabályai szerint kell történni.
A biróságnak erre vonatkozó határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincs.
157. § A felszámolási határnap megtartásával a hitelezők jogot nyernek a csődvagyont a tömeggondnok és a csődválasztmány által önállóan kezelni és értékesiteni. A hitelezők e végből a tömeggondnoknak és a csődválasztmánynak a kezelésre és számadásra nézve külön utasitásokat adhatnak, de törvényes hatáskörüket nem korlátozhatják.
A hitelezők e tekintetbeni határozata, egy e végre kitüzendő határnapon, a 106. és 107. § határozatainak megfelelően hozatik.
Ha a szavazatra jogositott hitelezőknek a követelések összegei szerint számitott negyedrésze olyan intézkedés miatt, mely a csődválasztmány vagy az összhitelezők hatásköréhez tartozik, ez utóbbiak összehivását követeli, a csődválasztmány a hitelezőket azonnal összehivni s az ügyet elhatározásuk alá terjeszteni tartozik.
A csődhitelezők, továbbá a közadós, a kezelésnél előforduló visszaélések miatt panaszt emelhetnek a csődbiróságnál, mely a panaszolt visszaélések tekintetében a körülményeknek megfelelően intézkedik. A biróságnak e részben hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
158. § A felszámolási határnap megtartása után a tömeg a 203. §-ban érintett eset kivételével mielőbb értékesitendő, s azon körülmény, hogy a tömeghez tartozó dolgok vagy jogok elkülönitési, visszakövetelési vagy külön kielégitési joggal terhelvék, az értékesitést nem gátolhatja. Az ingók és ingatlanok eladása azonban ezen idő után is a törvénykezési rendtartás értelmében eszközlendő, feltéve, hogy az értékesités más módja, a tömeg érdekében előnyösebbnek nem mutatkozik.
159. § Ha a tömeghez olyan követelések tartoznak, melyek előreláthatólag a csődvagyon felosztásáig egyátalán nem, vagy csak nagyobb költséggel hajthatók be; vagy ha a közadóst a tömeghez nem tartozó javakból jövedelmek, járadékok, vagy más viszatérő fizetések illetik, az ilyen követelések vagy illetmények értékesitése iránt rendszerint csak akkor történik a törvénykezési rendtartás értelmében intézkedés, ha a többi vagyon már készpénzzé tétetett.
160. § A felszámolási határnap eltelte előtt a csődbiróság felhatalmazása szükséges:
1. a közadós jogcselekvényeinek megtámadásához, s az általa kötött jogügyletek teljesitéséhez, vagy az azoktól való elálláshoz;
2. az egyességek megkötéséhez, ha azok tárgya kétszáz forintnyi értéket meghalad;
3. a visszakövetelési igények elismeréséhez;
4. a közadós által inditott perek letételéhez;
5. az ingóságoknak szabadkézből eladásához;
6. az ingatlanok és jogositványok végrehajtási eladásához (175. § 3. bekezdés);
7. a haszonbéri szerződések megszüntetéséhez;
8. az örökségek és hagyományok visszautasitásához;
9. az ingatlanoknak, jogositványoknak, ipar- és kereskedelmi vállalatoknak a törvénykezési rendtartás szabályaitól eltérő eladásához, ugyszintén az ingatlanokat tárgyazó visszakövetelési igények elismeréséhez.
A csődbiróság e részben hozott határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A felszámolási határnap eltelte után az 1-8. pont alatt érintett jogcselekvényekhez és ügyletekhez nem a csődbiróság felhatalmazása, hanem a csődválasztmánynak a 110. § értelmében hozott határozata, a 9. pont alatt érintett jogcselekvényekhez pedig a csődhitelezőknek a 157. § értelmében hozott határozata szükséges.
161. § Ha a tömeggondnok személyében változás történik, a lelépő gondnok, esetleg jogutódai számolni tartoznak.
A most érintett eseten kivül a tömeggondnok, ha a csőd félévnél tovább tart, minden félév végével számolni köteles, a mennyiben a csődhitelezők máskép nem intézkedtek. (157. §)
162. § A számadás a csődbiztosnál nyujtandó be, ki azt megvizsgálás végett a csődválasztmánynak s esetleg az uj tömeggondnoknak adja át. A csődbiztos egyuttal a számadások feletti tárgyalásra határnapot tűz ki, s arra az emlitetteken kivül a közadóst is megidézi.
A hitelezők a számadás beadásáról a csődbiróságnál történt kifüggesztés utján azon megjegyzéssel értesitendők, hogy szabadságukban áll a számadást megtekinteni, s az ellen észrevételeiket megtenni.
163. § A számadás jóváhagyása vagy kifogásolása, a csődválasztmány s esetleg az uj tömeggondnok hatásköréhez tartozik. Ezek a hitelezők és a közadós netaláni észrevételeit figyelembe venni tartoznak.
Ha a tárgyalásnál a számadások rendezése békés uton nem sikerül, azok a csődbiróságnak bemutatandók, mely a kifogásolókat s a számadót jegyzőkönyvi tárgyalás utján meghallgatva, a netalán szükséges bizonyitási eljárás után itélet által határoz.
Az itélet ellen, a semmiségi panasz kizárásával, felebbezésnek van helye a törvénykezési rendtartás értelmében.
164. § Minden egyes ingatlan és ennek vételára felett a tömeggondnok, illetőleg a külön vagyonkezelő által, elkülönitett számadás viendő.
A számadás a csődbiróságnál, s ha az ingatlan más biróság dologi hatóságához tartozik, ez utóbbinál nyujtandó be, mely a jelzálogos hitelezőket észrevételeik előterjesztése végett, egy e végből kitüzendő határnapra megidézi, s a befejezett tárgyalás után a számadást a csődbirósághoz juttatja.
A további eljárásra nézve, ez esetben is a 162. §-ban és a 163. § második bekezdésében foglalt határozatok szolgálnak irányadóul.
165. § Ha a 87. §-ban érintett körülmények valamelyike a csődeljárás folyamában tünik ki, a csőd azonnal hivatalból megszüntetendő s a határozat haladéktalanul közzéteendő.
166. § A közadós kérelmére a csőd megszüntetendő, ha a felszámolási határnap megtartása után, a tömeg hitelezői és az összes csődhitelezők a megszüntetésbe beleegyeznek.
A biróság a kérelem folytán, melyhez a hitelezők beleegyezési nyilatkozata eredetben melléklendő, tárgyalási határnapot tűz ki s arra az érdekelteket azon kijelentéssel idézi meg, hogy a meg nem jelenés beleegyezésnek fog tekintetni. Azon hitelezők, a kiknek beleegyezési nyilatkozata közokirattal vagy hitelesitett magánokirattal igazoltatik, a tárgyalásra meg nem idézendők.
167. § A megtartott tárgyalás alapján a biróság, a megszüntetés kérdése felett, végzésileg határoz, s határozatát haladéktalanul közzé teszi.
A hozott határozat ellen jogorvoslatnak csak annyiban van helye, a mennyiben valamelyik hitelező szabályszerűen meg nem idéztetett.
168. § Ha a 166. §-ban emlitett hitelezők a csőd megszüntetésébe mind bele nem egyeznek, a csőd a többi hitelezők beleegyezése alapján csak azon esetben szüntethető meg, ha a megszüntetésbe bele nem egyező hitelezők megállapitott követelései a bejelentett egész összegben kifizettetnek, a megtámadottak pedig hasonló összegben törvényesen biztosittatnak.
A biztositott hitelezőknek, ha a pert még meg nem inditották, megfelelő záros határidő adandó, mely alatt követeléseiket a közadós ellen kereset útján érvényesiteni tartoznak. Az egyezségben egyuttal kijelölendők azon személyek, a kiknek a kereset meg nem inditása, annak teljes vagy részben elutasitása esetében a felszabadulandó biztositék kiadandó lesz.
169. § Ha visszakövetelési igény jogérvényesen megállapittatott, a visszakövetelt dolog vagy annak értéke, tekintet nélkül a csődeljárás állására, a tömeg részére netalán megállapitott ellenkövetelés kiegyenlitése mellett, a hitelezőnek azonnal kiadandó.
Ugyanez áll azon dolgokra is, melyekre nézve valakit elkülönitési jog illet.
170. § A tömeg hitelezői azonnal kielégitendők, mihelyt igényeik lejárnak, illetőleg megállapittatnak. E végből a tömeggondnok a szükséges összegeket kellő időben folyóvá tenni tartozik.
Ha a fizetés a tömeg részéről nem teljesittetik, a hitelezők követeléseiket a csődtömeg ellen a törvénykezési rendtartás szerint illetékes biróságnál keresettel érvényesithetik, vagy panaszt emelhetnek a csődbiróságnál, mely a szükséges intézkedést megteszi.
171. § A tömeggondnoki dijakra és kiadásokra addig is, mig azok véglegesen megállapittatnak, a választmány határozatilag előlegeket vagy részletfizetéseket utalványozhat.
172. § A választmányi tagok kiadásai és a jegyző dijai, megállapitás után a tömeggondnok által kifizetendők.
173. § A külön kielégitésre jogositott hitelezők azon joga, melynél fogva magukat a fedezetül szolgáló ingó és ingatlan dolgokból külön kielégithetik, a hitelezőknek a csődvagyon tekintetében, az általános felszámolási eljárás befejezése előtt (133-138. §) tett intézkedései által nem korlátolható.
174. § Azon hitelezők, kik magukat a fennálló törvénaek értelmében bizonyos dolgokból birói közbenjárás nélkül elégithetik ki, a tömeg irányában egyedül a 115. § intézkedéseinek megtartására kötelezvék.
175. § Az ingó és ingatlan dolgok birói árverezését, a 160. § korlátai között a tömeggondnok; a végrehajtási árverést pedig a végrehajtási joggal biró bármelyik zálogos hitelező követelheti.
A tömeggondnoknak jogában áll az elzálogositott ingóságokat, a zálogösszeg és járulékai teljes lefizetése mellett, a tömeg részére beváltani, vagy azoknak a zálogos hitelező külön kielégitési jogának sérelme nélkül leendő elárverezését kérni. A zálogos hitelező azonban ezen dolgokat elárverezés végett csak a birói kiküldöttnek és csak akkor köteles kiadni, ha a csődbiróság által az árverés elrendeléséről, az árverési határnapot 15 nappal megelőzőleg értesittetett.
Ha a jelzálogos hitelező az általa kieszközlött végrehajtási árverés foganatositását, vagy a vételár felosztását késlelteti, a tömeggondnoknak jogában áll a végrehajtási lépéseket folytatni.
176. § A külön kielégités alapjául szolgáló dolgok jövedelmeinek és vételárának felosztása, a jelen törvény 53-58. §-ainak figyelembe vételével, a törvénykezési rendtartás értelmében történik.
177. § A zálogos hitelezők igényeit tárgyazó eljárásnál, jelesen a vételár felosztásánál, a csődtömeg érdekeit a tömeggondnok képviseli. Neki áll kötelességében arról gondoskodni, hogy a vételár feleslege az átalános csődtömegnek átengedtessék.
178. § A csődhitelezők kielégitése az általános csődtömegből, az általános felszámolási eljárás befejezése előtt meg nem kezdhető.
Ezen időn túl felosztásnak van helye, valahányszor elegendő készpénz áll rendelkezésre.
179. § Ha a rendelkezésre álló alap a tömeg tartozásai és költségei, továbbá az első osztályba eső követelések fedezésére elegendő, a megállapitott követelések kielégitése azért, mert az érintett osztályba eső valamelyik követelés még meg nem állapittatott, el nem halasztható.
Ugyanez áll a második és a harmadik osztályba eső követelések részben kielégitésére is, ha ez a rendelkezésre álló alappal megkezdhető.
A vitás követelésekre eső összegek birói letétbe helyeztetnek, vagy az összes érdekeltek beleegyezésével, az általuk kijelölt pénzintézetben gyümölcsözőleg elhelyeztetnek.
180. § Ha a külön kielégitésre jogositott hitelezők mint csődhitelezők is felléptek, a külön kielégitési alap eladása előtt történt felosztásoknál követeléseik teljes összegével vétetnek számitásba, s ugy mint a többi csődhitelezők, elégittetnek ki.
De ha az ilyen hitelezők később a külön alap vételárából teljes kielégitést nyernének, a reájuk eső összegből annyi, a mennyit az általános csődtömegből kaptak, visszatartandó; ha ellenben a külön alapból csak részben elégittetnek ki, a reájuk eső összegből a csődtömeg részére az tartandó vissza, a mi követelésüknek az általános csődtömegre eső hányadát meghaladja.
Ha azok, a kiket visszakövetelési jog illet, mint csődhitelezők is fellépnek, a visszakövetelt dolognak vagy értékének visszaadása előtt történt felosztásoknál követeléseik teljes összegével vétetnek számitásba; a reájuk eső felosztási hányad azonban a visszakövetelési igény jogérvényes elintézéseig birói letétbe helyeztetik.
181. § A felosztást az első osztály tekintetében, a csődválasztmány egyetértésével, a tömeggondnok hozza javaslatba, s azt a csődbiztos jóváhagyásával formaszerű felosztási terv, s a közvetlenül érdekeltek meghallgatása nélkül azonnal foganatositja.
Ha a csődbiztos a javaslatba hozott felosztást jóvá nem hagyja, és a tömeggondnoknak e részben emelt panasza folytán a felosztást a csődbiróság sem engedi meg, a tömeggondnok formaszerü felosztási tervet tartozik késziteni. A csődbiróság e részben hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A többi osztályokba tartozó követelések tekintetében minden esetre formaszerű felosztási terv készitendő.
182. § A formaszerű felosztási tervben mindenekelőtt a tömeg netaláni költségei és tartozásai fedezésére szükséges összeget, azután a felosztás alá kerülő alapot kell kitüzntetni.
Ezután osztályonként felsorolandók a csődhitelezők összes követelései tőkében és járulékaikban úgy, a mint azok a bejelentésekről vezetett táblás kimutatásban előfordulnak.
Végre kiszámitandó minden egyes követelésnél azon összeg, mely arra a felosztandó alapból esik.
183. § A valódiság vagy az osztályozás tekintetében megtámadott követelések egyelőre a követelt összegben és osztályozásban, de azon megjegyzéssel vétetnek számitásba, hogy megtámadtattak.
A per útján érvényesitendő igények számitásba nem vétetnek, ha a felosztási terv elkészitéséig, a per meginditása nem igazoltatott.
184. § A két példányban szerkesztett felosztási terv a tömeggondnok és a csődválasztmány által aláirva, megvizsgálás végett a csődbiztosnak adandó át. Ez a bemutatott tervet késedelem nélkül megvizsgálja, s ha az a 182. §-ban kijelölt feltételeknek megfelel, azt jóváhagyja; ellenkező esetben a tömeggondnokot annak kijavitására utasitja.
A jóváhagyott felosztási terv egyik példánya a csődbiztosnál marad, a másik pedig a tömeggondnoknak visszaadatik.
185. § A csődbiztos a felosztási terv elintézéséről a hitelezőket hirdetvényileg értesiti, azokat netaláni észrevételeiknek a hirdetvény közzétételétől számitandó tizenöt nap alatt leendő beadására felhivja; egyuttal a beadandó észrevételek feletti tárgyalásra, az érintett határidő elteltétől számitandó nyolcz napon belől, határnapot tűz ki, s arról a tömeggondnokot, a csődválasztmányt, továbbá a helyben lakó hitelezőket, illetőleg a hitelezők helyben lakó képviselőit kézbesités utján külön is értesiti.
A hitelezők a felosztási tervet a tömeggondnoknál, vagy a csődbiztosnál megtekinthetik.
Az észrevételek a csődbiztosnál irásban nyujtandók be, ki azokat a tömeggondnokkal még a tárgyalási határnap előtt közölni tartozik.
186. § A kitüzött határnapon a beadott észrevételek azon sorrendben vétetnek tárgyalás alá, melyben a kifogásolt tételek a felosztási tervben előfordulnak. A kellő időben beadott észrevételek a tárgyalásnál akkor is figyelembe vétetnek, ha a hitelező, kitől az észrevételek származnak, a tárgyalási határnapon meg nem jelenik.
A csődbiztosnak kötelessége az egyes tételek ellen emelt kifogások békés kiegyenlitését megkisérteni s lehetőleg oda hatni, hogy a felosztási terv a beadott észrevételek által nem érintett részeiben mielőbb végrehajtassék.
A tárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel, melyre a 135. § határozatai szolgálnak irányadóul.
187. § Ha a felosztási terv ellen, a 185. §-ban érintett határidő alatt észrevételek nem adattak be, vagy ha a beadott észrevételek a tárgyalás alkalmával békés uton elintéztettek, a csődbiztos a tömeggondnokot a felosztási terv végrehajtására utasitja.
A végrehajtásra a tömeggondnoknak bizonyos határidő szabandó, melynek elteltével az eljárásról jelentést tenni tartozik.
188. § Ha az észrevételek a tárgyalás alkalmával békés uton el nem intézhetők, a csődbiztos az érdekeltek nyilatkozatait jegyzőkönyvbe veszi, s azt a szükséges iratokkal együtt a csődbiróságnak haladéktalanul bemutatja, mely a vitás kérdések felett végzésileg határoz; határozatát kifüggeszti, s azt a helyben lakó hitelezőknek, illetőleg a hitelezők helyben lakó képviselőinek kézbesitteti.
189. § Azon összegek, melyeknek kifizetése az előbbeni §-ban érintett határozattól van feltételezve, e határozat jogerőre emelkedéseig birói letétbe helyezendők, esetleg a 179. § értelmében gyümölcsözőleg elhelyezendők.
A többi letétek tekintetében a felosztási terv végrehajtása a 187. § értelmében történik.
190. § Az évi járadékok, tartási igények s más, bizonyos időszakokban visszatérőleg teljesitendő fizetések fedezésére szükséges tőke, a felek megállapodása szerint veendő számitásba és hasznositandó. Ha ez iránt a felek között megállapodás nem jő létre, az előterjesztett javaslatok felett a csődbiróság határoz.
A felfüggesztő feltételhez kötött követeléseknek megfelelő összegek, a feltétel bekövetkeztéig, birói letétbe helyeztetnek, esetleg a 179. § értelmében gyümölcsözőleg elhelyeztetnek.
191. § A folyó kamatok, az egyes követeléseknek kifizetés alá eső hányada után azon napig számitandók, melyen a kifizetés valószinüleg megtörténhetik.
192. § A fizetés, ha általa az egész követelés kiegyenlittetik, nyugtatvány és az eredeti okiratok, jelesen váltók, adóslevelek, birói határozatok és jegyzőkönyvi kivonatok (141. §) visszaadása mellett történik.
A részletfizetések nyugtatványoztatnak, s az érintett eredeti okiratokra, melyek a hitelező kezei közt maradnak, reá vezettetnek.
Azon fizetési hányadok, melyek a hitelezők által tizenöt nap alatt fel nem vétetnek, birói letétbe helyezendők.
193. § Ha a fél a csődeljárásban ügyvéd által volt képviselve, ez utóbbinak, ha csak a meghatalmazásban az ellenkező korlátozás nem foglaltatik, a pénzfelvételhez külön meghatalmazásra nincs szüksége.
Ellenben más meghatalmazottak, jogosultságukat a törvénykezési rendtartás szerint kiállitott meghatalmazással kötelesek igazolni.
194. § Ismételt felosztás esetében a felosztási tervre az előző § határozatai azzal alkalmazandók, hogy minden ujabb felosztási tervben az egyes követelésekre fizetett, illetőleg birói letétbe helyezett összegek, továbbá a peres igények tekintetében történt intézkedések kitüntetendők.
195. § Azon hitelezők, kik követeléseiket a 89. § értelmében kitüzött határidő eltelte után jelentik be, a formaszerü felosztási terv alapján már foganatositott felosztásból kizáratnak. Az ilyen hitelezők a későbbi felosztásoknál annyiban vétetnek figyelembe, a mennyiben követeléseiket a felosztási terv elkésztéséig érvényesitik. Ugyanaz áll azon hitelezőkre is, a kik perre utassittattak és a kereset meginditását a felosztási terv elkészitéséig nem igazolták.
Az ilyen követelésekre, melyek a későbbi felosztásnál egész összegükkel veendők számitásba, ha ezt a rendelkezésre álló alap megengedi, mindenekelőtt azon hányad adandó ki, mely a korábbi felosztás vagy felosztások alkalmával az ugyanazon osztályba eső követelésekre jutott.
196. § Ha az ismert csődvagyon teljesen értékesittetett s a peres követelések véglegesen elintéztettek, a tömeggondnok követelései, a mennyiben ez a 103. § szerint már meg nem történt, megállapitandók, számadásai pedig a 162. és 163. § értelmében elintézendők.
Ennek megtörténte után a végfelosztás, melyre nézve a megelőző §-ban foglalt határozatok szolgálnak irányadóul, haladéktalanul foganatositandó.
197. § Azon körülmény, hogy a járadékok vagy a feltételhez kötött követelések fedezésére szolgáló összegek a tömegre még vissza nem szálltak, a végfelosztás elhalasztására indokul nem szolgálhat.
A csődbiróság azonban az ekként visszaszállható összegek iránt a végfelosztás alkalmával annyiban tartozik intézkedni, hogy megállapitja azon hányadot, mely szerint az emlitett összegek a névszerint kijelölendő hitelezők közt annak idején felosztandók lesznek. A felosztás iránt a további intézkedések az érdekelt hitelezők fellépésére történnek.
198. § A végfelosztás foganatositása után a biróság a csődbiztos jelentésére a csődöt végzésileg megszüntnek nyilvánitja, határozatát annak jogerőre emelkedése után a hivatalos hirlap utján egyszer közzéteszi, a netalán fenmaradt vagyont a közadós szabad rendelkezése alá bocsátja; egyuttal a csődöt megszüntető határozatnak egy-egy példányát a 91. §-ban kijelölt hatóságoknak és hivataloknak megküldi.
199. § Az általános felszámolási tárgyalás megtartása után mindaddig, mig a végfelosztás meg nem kezdetett, a csőd a közadós vagy ennek örökösei és a csődhitelezők közt, a jelen törvényben megállapitott szabályok megtartása mellett létrejött egyezség által befejezhető olyképen, hogy a megkötött egyezség joghatálya azon csődhitelezőkre is kiterjed, a kik követeléseiket be nem jelentették, vagy az egyezséget el nem fogadták.
Az érvényesen létrejött kényszeregyezség, a hitelezőknek az adóstársak és a kezesek elleni jogait nem érinti.
Szövetkezetek csődjében kényszeregyezségnek helye nem lehet.
200. § Az eljárás a kényszeregyezség tekintetében meg nem inditható:
1. ha a közadós mint szökevény távol van;
2. ha csalárd bukás miatt vád alá helyeztetett és jogérvényesen fel nem mentetett;
3. ha a közadós kereskedő volt, és a mérleget bemutatni vagy azt esküvel megerősiteni vonakodik; vagy ha kereskedelmi könyveket általában nem vezetett; vagy ha könyvei oly rendetlenek, hogy azok alapján vagyoni állása, különösen tartozásainak mennyisége, biztosan meg nem állapitható;
4. ha a közadós már csőd alatt volt, vagy hitelezőivel kényszeregyezséget már kötött;
5. ha a közadós a csődhitelezők tőke követeléseinek kiegyenlitésére legalább 40%-ot fel nem aján!;
6. ha a közadós a felfedező esküt a 118. és 119. §-ok értelmében le nem teszi.
Ha az 1. és 2. pont alatt érintett esetek a kényszeregyezség tekintetében meginditott eljárás folyamában merülnek fel, az eljárás azonnal megszüntetendő.
201. § A közadós indokolt és kellően részletezett egyezségi ajánlatát sajátkezüleg, vagy hitelesen igazolt meghatalmazottja által aláirva, a csődbiztosnál köteles benyujtani.
Ha a csőd a hagyaték ellen nyittatott, az egyezségi ajánlatot valamennyi örökös aláirni tartozik.
202. § Közkereseti és betéti társaságoknál az egyezségi ajánlatot az összes tagok, illetőleg beltagok aláirni tartoznak.
Részvénytársaságoknál az egyezségi ajánlatot az igazgatóság tagjai, esetleg a felszámolók kötelesek aláirni, s annak érvényességéhez közgyülési határozat szükséges. E végből jogában áll az igazgatóság tagjainak, illetőleg a felszámolóknak, rendkivüli közgyülést összehivni, mely a hitelezőknek teendő egyezségi ajánlat felett, az alapszabályok értelmében határoz.
203. § A csődbiztos az egyezségi ajánlatot a csődválasztmánynak adja át, mely annak elfogadhatósága felett, a tömeggondnok meghallgatása mellett határoz.
Ha a választmány az ajánlatot az egyezségi eljárás meginditására alkalmasnak találja, erről a csődbiztost haladéktalanul értesiti. Ez esetben az egyezségi ajánlat a csődtömeg értékesitését, a 156. § második bekezdésének kivételével, felfüggeszti.
204. § A csődválasztmány a tömeggondnokkal egyetértőleg, az egyezségi ajánlatot visszautasithatja, ha a jelentkezett hitelezők felének követelése még meg nem állapittatott; vagy ha a közadósnak korábbi ajánlata a hitelezők vagy a biróság által már elvettetett, kivéve, ha az utóbbi eset a csődbiztos hibája miatt következett be. (217. § 1. p.)
Az egyezségi ajánlatnak a fentebbi okokból történt visszautasitása esetében, a közadós a tömeg értékesitését későbbi egyezségi ajánlatával nem gátolhatja.
205. § A csődbiztos mindenekelőtt határnapot tüz ki, a még meg nem állapitott és a tárgyalásig bejelentendő követelések birtokosait illető szavazati jog megállapitása végett.
A tárgyalás tizenöt napon belül tüzendő ki, s arról a csődhitelezők kifüggesztés által értesitendők. A tömeggondnokot, a közadóst és azon hitelezőket, a kik a 145. § értelmében egymással szemben peres feleknek tekintendők, a csődbiztos külön köteles megidézni.
206. § A kitüzött határnapon a csődbiztosnak oda kell hatni, hogy az érdekeltek közt egyetértést létesitsen; ha ez nem sikerül, a hitelezők kölcsönös észrevételeit jegyzőkönyvbe vezeti, s ezt az érdekeltek által aláiratja, vagy az aláirás megtagadását kitünteti.
A felvett jegyzőkönyv a csődbiróságnak haladéktalanul benyujtandó, mely a szavazati jog felett, minden jogorvoslat kizárásával végzésileg határoz, s határozatát a csődbiztosnak s az érdekelteknek kézbesitteti.
Ha a szavazati jogban nem részesitett hitelezők követelései később birói határozattal valódiaknak elismertetnek, a hitelezők a határozat kézbesitésétől kezdve, a további egyezségi tárgyalásoknál szavazati joggal birnak.
207. § Ha azok, kik a jelen törvény szerint a nélkül is teljes kielégitést követelhetnek (47. §), vagy a kiknek követelései az első osztályba tartoznak, jogaikról le nem mondanak, az egyezségi tárgyalásoknál szavazati joggal nem birnak.
208. § Azok, a kiket külön kielégitési, vagy visszakövetelési jog illet, teljes szavazati joggal csak akkor birnak, ha a kielégitési alapról, illetőleg a visszakövetelt dologról vagy annak értékéről lemondanak, és követeléseiket csak mint csődhitelezők érvényesitik. Ezen esetben az egyezségi tárgyalásoknál a többi csődhitelezőkkel egyenlőknek tekintendők, feltéve, hogy mint csődhitelezők általában igénynyel birnak.
A mennyiben a fentebb érintett hitelezők a lemondásra nem hajlandók, szavazati joggal követeléseiknek csak azon részére nézve birnak, mely az azok fedezésére szolgáló alapból, illetőleg annak értékéből ki nem került, vagy annak birói becsértéke által nem fedeztetik. A szavazati jog ez esetben a 205. § szerint kitüzendő tárgyalásnál állapittatik meg.
209. § Ha a csődbiróság a szavazati jog felett már határozott, a csődbiztos az egyezségi ajánlat feletti határozat hozatala végett tárgyalási határnapot tüz ki, s arra a szavazati joggal biró hitelezőket hirdetvényileg azon kijelentéssel idézi meg, hogy az egyezségi ajánlat a tömeggondnoknál vagy a csődbiztosnál mindenki által megtekinthető.
A tárgyalási határnapra, mely a birói határozat közlésétől, s a mennyiben ilyen határozat szükséges nem volt, a 205. § szerint kitüzött tárgyalási határnaptól számitandó harmincz napon belöl tüzendő ki, a helyben lakó hitelezők, illetőleg a hitelezők helyben lakó képviselői, a tömeggondnok és a közadós külön megidézendők.
210. § A közadós a tárgyalásnál személyesen, vagy e végre külön meghatalmazott képviselője által jelenhetik meg.
Ha a közadós a tárgyalásnál sem személyesen, sem meghatalmazott által meg nem jelenik, ez az egyezségi ajánlatnak a hitelezők részéről elfogadását nem gátolja. A hitelezők kérelmére a csődbiztos ujabb tárgyalási határnapot tűzhet ki.
211. § A tárgyalást a csődbiztos vezeti, ki az egyezségi ajánlatot felolvassa. Erre a tömeggondnok a csődtömeg állásáról s azon eredményről, mely a csődeljárás folytatásából remélhető, előterjesztést tesz. Ezen előterjesztés után a választmány az egyezségi ajánlat iránt nyilatkozik. Mindezeknek megtörténte után a csődbiztos az egyezségi ajánlatot szavazás alá bocsátja.
A tárgyalásról felveendő jegyzőkönyvnek, mely felolvasás után a csődbiztos, a tömeggondnok és a választmány megjelent tagjai által aláirandó, a tömeggondnok előterjesztésén és a csődválasztmány nyilatkozatán kivül, a tárgyalás és a szavazás eredményét és az egyezséget ellenző hitelezők nyilatkozatait kell tartalmazni. Ha egyezség jő létre, a csődbiztos azt úgy, a mint a hitelezők által elfogadtatott, egész kiterjedésben a jegyzőkönyvbe vezeti, s ezt az összes iratokkal együtt, jelentés mellett a csődbiróságnak bemutatja.
212. § Az egyezség érvényesen elfogadottnak akkor tekintetik:
1. ha a tárgyalásnál személyesen vagy meghatalmazott által megjelent szavazatképes hitelezőknek legalább kétharmada az egyezséghez hozzájárul. A mennyiben ugyanazon követelés akár határozott, akár határozatlan arányban több személyt illet: ezek a szavazásnál egy személynek tekintetnek. Ugyanaz áll a követelésnek részbeni engedményezésére is, tekintet nélkül arra, hogy az engedményezés mikor történt;
2. ha az egyezséget elfogadó hitelezők követelései, a szavazásra jogositott hitelezők összes tőkeköveteléseinek legalább négy ötödrészét képezik. A közadós fel- vagy lemenő ágbeli rokonai és sógorai, testvérei, unokatestvérei és ezeknél még közelebbi rokonai, házastársa és jegyese, testvéreinek házastársai és házastársainak testvérei, a kényszeregyezségnél szavazati joggal nem birnak.
Az első osztályba tartozó követélések kivételével, az egyezség által az egy osztályba tartozó hitelezőknek egyenlő jogok biztositandók. Az ezzel ellenkező egyezség csak azon esetben tekinthető érvényesnek, ha abba a megröviditett hitelezők határozottan beleegyeznek. A hitelezők beleegyezése nélkül keletkezett azon megállapodások, melyek által a hitelezők valamelyikének kedvezőbb feltételek biztosittatnak, semmisek.
Ha az egyezségben a követelések kifizetésére egy esztendőnél hosszabb határidő állapittatik meg, az egyezségi hányadoknak ez idő után esedékes részeitől 6% kamatok fizetendők.
213. § Ha az előbbeni §-ban érintett többség csak az egyik irányban éretik el, a csődbiztos az egyezség megkisérlése végett nyolcz napon belül ujabb határnapot tüz ki, erről a jelenlevőket szóval értesiti, s ezt a jegyzőkönyvben kitünteti.
Az ujabb tárgyalásra s a határozat hozatalára nézve, a 210-212-ik § szolgálnak irányadóul.
Azon ajánlatok, le- és elengedések, továbbá azon határozatok, melyek az első tárgyalás alkalmával keletkeztek, ismételt tárgyalás esetében kötelező erővel nem birnak; a közadós azonban eredeti ajánlatához az ujabb tárgyalásig kötve marad.
214. § Az egyezségnek a csődhitelezők által, a 205. § szerint kitüzött tárgyalási határnapig bejelentett összes követelésekre ki kell terjednie, akár állapittattak meg azok, akár nem. A valódiság vagy osztály tekintetében meg nem állapitott követelések biztositása ugyanazon alapon történik, mely a nem kifogásolt követelésekre nézve az egyezségben megállapittatik.
Azok, kiket a jelen törvény szerint előnyös kielégités illet, az egyezségre nem kényszerithetők, és a 60. és 61. § szerint elégitendők ki.
215. § Ha a közadós a létrejött megállapodás szerint az egyezséget kézi vagy jelzálog által tartozik biztositani, a biztositási összeg megállapitandó, s egyuttal kijelölendő azon személy is, kinek jogában álland a kézi zálogot érvényesiteni vagy visszaadni, a telekkönyvi bejegyzést kieszközölni s a törlést megengedni.
216. § A kényszeregyezség joghatályához a csődbiróság jóváhagyása szükséges.
Ha az egyezségnél olyan alakszerüségek hiányoznak, melyek ujabbi eljárás nélkül pótolhatók, a biróság a csődbiztost a hiányzó alakszerüségek pótlására utasitja. Az ilyen határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincs. Egyéb esetekben a csődbiróság az egyezség felett érdemlegesen határoz, s azt végzésileg vagy jóváhagyja, vagy annak jóváhagyását megtagadja.
217. § A kényszeregyezség jóváhagyása megtagadandó:
1. ha az egyezségi eljárás meginditására s az egyezség megkötésére vonatkozó törvényes szabályok meg nem tartattak, vagy ha az egyezségbe törvénybe ütköző intézkedések vétettek fel;
2. ha olyan körülmények merülnek fel, melyekből alaposan következtethető, hogy a közadós az egyezség létrehozása végett egyes hitelezőinek kedvezőbb feltételeket biztositott, vagy csalárdul járt el;
3. ha az egyezség a csődhitelezők közös érdekeivel ellenkezik.
218. § A csődbiróság határozatát a csődbiztoshoz juttatja, s azt egyuttal a közadósnak, a tömeggondnoknak, a választmánynak, s mindazon hitelezőknek kézbesitteti, kiket a következő § szerint felfolyamodási jog illet.
219. § Felfolyamodással a csődbiróság jóváhagyó határozata ellen azon hitelezők élhetnek, kik az egyezséget kifejezetten el nem fogadták. Ellenben az egyezség jóváhagyását megtagadó határozat ellen felfolyamodással, a közadóson kivül, azon hitelezők élhetnek, kik az egyezséget kifejezetten nem ellenezték.
A felsőbb biróság, ha ez szükségesnek mutatkozik, a 216. § értelmében feloldó határozatot hozhat és a hiányok pótlását elrendelheti. Az ily határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A felsőbb biróság határozatáról, mely a csődbiztossal közlendő, a csődhitelezők kifüggesztés utján, a közadós, a tömeggondnok, a választmány és a helyben lakó hitelezők s a hitelezők helyben lakó képviselői kézbesités által értesitendők.
220. § Ha a kényszeregyezség jóváhagyása jogérvényesen megtagadtatott, a csődbiztosnak kötelessége a csődeljárás folytatására szükséges intézkedéseket megtenni.
Ha ellenben az egyezség jogérvényesen jóváhagyatott, a csődbiróság azt birói egyezség alakjában a csődbiztosnak és az összes érdekletteknek kézbesitteti.
221. § A tömegnek az egyezségi eljárásból felmerülő költségeit, a mennyiben azok nem az egyes hitelezőknek alaptalan felfolyamodásai által okoztattak, a tömeg köteles viselni.
222. § A biróság a csődbiztos jelentése folytán a csődeljárást a 198. § értelmében, kényszeregyezség által befejezettnek csak akkor nyilvánithatja, ha a tömeg hitelezői s azok, kiket visszakövetelési jog vagy előnyös kielégités illet, kielégittettek, vagy kellően biztosittattak, s a csődhitelezők biztositására szolgáló intézkedések az egyezség értelmében megtörténtek.
A mennyiben az egyezség ellenkező intézkedéseket nem tartalmaz, a közadós a csőd megszüntetésével, a csődvagyon feletti szabad rendelkezését visszanyeri.
223. § A közadós a biróilag jóváhagyott kényszeregyezség által felszabadul annak megtéritése alól, a mit követeléseikből a hitelezők az egyezség folytán vesztenek.
224. § Azon hitelezők, a kik a csődeljárás folyamában nem jelentkeztek, követeléseiket (223. §) a közadós ellen a csőd befejezése után érvényesithetik; teljes kielégitést azonban csak az olyan hitelezők követelhetnek, a kiket előnyös kielégités illet.
225. § A folyamatban levő perek azon állásban mennek át a közadósra, melyben azok a csőd befejezésekor voltak.
A csődbiróság, a csődeljárás tartamára nézve megállapitott eljárási szabályok megtartása mellett, a már folyamatban levő perekre nézve a csőd megszüntetése után is illetékes marad.
226. § Ha a közadós egyezségileg elvállalt kötelezettségeinek eleget nem tesz, a kényszeregyezség reá nézve hatályát veszti. Ezen esetben a biróság által, a hitelezők bármelyikének kérelmére, a csőd a közadós ellen a 84. § értelmében ujból megnyitandó.
A fentebbi intézkedések által nem történik változás azok állásán, a kik az egyezségben a közadós mellett mint adóstársak vagy kezesek kötelezettséget vállaltak. Ezek ellen a hitelezők követeléseiknek az egyezségben megállapitott hányada erejéig végrehajtást intézhetnek.
A kezes, ha az egyezségben más intézkedés nem történt, a követelés felosztását, vagy a közadós előzetes megtámadását nem követelheti.
227. § A közkereseti és betéti társaság csődjében létrejött kényszeregyezség, a mennyiben abban más megállapodás nem történt, a tagok, illetőleg a beltagok személyes felelősségére is kiterjed.
Ha az érintett társaságok csődje kényszeregyezség által befejeztetik, a tagok, illetőleg a beltagok ellen netán elrendelt csőd is megszüntetendő, ha a magánhitelezők meghallgatása után kitünik, hogy tekintettel a közadóshoz való viszonyaikra, a csődeljárás feltételei fenn nem forognak.
228. § A közkereseti és betéti társaság beltagjainak magánvagyonára nyitott csőd is befejezhető kényszeregyezség által, s annak joghatálya úgy a magán-, mint a társasági hitelezőkre kiterjed. Az ilyen egyezségnél, melynek tárgyát egyedül a társasági tag magánvagyona képezi, a társasági hitelezőket követeléseik teljes összegeire nézve, a magánhitelezőkkel egyenlő szavazati jog illet.
A társasági csőddel szemben, a társasági tag személyes felelőssége a megkötött egyezség által megszünik, de jogviszonyain egyébként változás nem történik.
229. § Ha a közadós az egyezség megkötése után csalárd bukás miatt jogérvényesen elitéltetik, a megkötött kényszeregyezségen alapuló leengedések a törvény erejénél fogva hatályukat vesztik; ellenben a hitelezők részére biztositott jogok érintetlenül maradnak.
A mennyiben a közadós ellen csalárd bukás miatt az egyezség megkötése után fenyitő vizsgálat indittatik, a csődbiróság a hitelezők valamelyikének kérelmére, vagy hivatalból, a közadós javainak zár alá vételét elrendelheti. Ezen előleges intézkedés azonban hatályát veszti, ha a közadós jogérvényesen felmentetik, vagy ha a meginditott vizsgálat megszüntettetik.
230. § A csődbiróságnál inditandó keresettel minden érdekelt hitelező követelheti, hogy az egyezségen alapuló leengedések reá nézve hatálytalanoknak nyilvánittassanak, ha a közadós a tömeghez tartozó vagyon egy részét eltitkolta; ha koholt tartozásokat állitott fel; vagy ha valamelyik hitelezőjének, a szükséges többség megszerzése végett, kedvezőbb feltételeket biztositott, feltéve, hogy a keresettel fellépő hitelező e kifogásokkal az egyezségi tárgyalás alkalmával nem élhetett.
A kereset, mely a közadós ellen intézendő, az egyezség jóváhagyásától számitandó öt esztendő alatt elévül.
231. § A csődbiróság a kereseteknek a 145. § értelmében tárgyalására határnapot tüz ki, s arra a közadóst kézbesités utján megidézteti. A többi hitelezőknek szabadságukban áll az ekként inditott perben, a tárgyaláshoz felperesi minőségben csatlakozni.
232. § Ha a kényszeregyezség a 229. § esetében hatályát veszti, a csőd hivatalból megnyitandó s a 89 §., illetőleg 252. § értelmében kihirdetendő.
233. § Az ismét megnyitott csődeljárásban azon hitelezők is részt vehetnek, kiknek követelései az egyezség jóváhagyása után keletkeztek.
A hitelezők megidézésére és a követelések felszámolására nézve azon szabályok alkalmazandók, melyeket a jelen törvény csőd esetére megállapit.
A korábban bejelentett és megállapitott követelések tekintetében azonban ujabb felszámolási eljárásnak csak a később felmerült tények tekintetében van helye.
234. § A 233. § esetében a közadós által, az egyezség jóváhagyása után kötött ügyletek megtámadására nézve a 26-37. § határozatai alkalmazandók.
A fizetések megszüntetési időpontjául ilyen esetben azon nap tekintetik, melyen az első vagy felsőbb biróság a 229. § értelmében a csalárd bukást kimondotta.
235. § Azon hitelezők, kikre a kényszeregyezség joghatálya kiterjedt, követeléseiket egész összegeikben jelenthetik be, s azt, mit az egyezség folytán jóhiszemüleg kaptak, visszafizetni nem tartoznak.
A felosztási tervezetben azonban az, mit az ilyen hitelezők az egyezség folytán kaptak, a meglevő vagyonhoz számittatik, s a csődhitelezőkre eső osztalék ekként állapittatik meg. A történt fizetések az egyes hitelezőknek követeléseikbe beszámittatnak.
236. § Az előbbeni § határozatai az esetben is alkalmazandók, ha a közadós ellen az egyezségi feltételek teljesitése előtt uj csőd nyittatik. A hitelezők ez esetben követeléseik egész összegét jelenthetik be.
237. § Ha a csőd megszüntetése után olyan vagyon fedeztetik fel, mely a csődtömeghez tartozott volna, e vagyon minden más személyes hitelező kizárásával azon csődhitelezőket illeti, a kiknek bejelentett és megállapitott követelései a csődvagyonból teljesen ki nem elégittettek.
A felfedezett vagyon kezelésével és felosztásával a volt tömeggondnok és csődválasztmány bizandó meg. Ha ez nem lehetséges, az uj tömeggondnok kinevezésére s a választmány megválasztására és kiegészitésére ezen rész III. fejezete alkalmazandó. A kezelés és a felosztás azon szabályok szerint történik, melyeket a jelen törvény a csődvagyonra nézve megállapit.
238. § Azon hitelezők, kiknek követelései sem a tömeggondnok, sem a hitelezők, sem a közadós által meg nem támadtattak; továbbá azok, kiknek megtámadott követelései per utján megállapittattak, uj eljárás meginditása nélkül, a közadós ellen végrehajtást intézhetnek.
A mennyiben a közadós ellen ujból csőd nyittatik, az érintett követelések is uj bejelentés és megállapitás alá esnek.
239. § Azon hitelezők, kiknek követelései a csődnyitás idejekor már fennállottak, igényeiket a csőd megszüntetése után a közadós ellen akkor is érvényesithetik, ha azok a csődtömeg ellen be nem jelentettek.
240. § Ha a csőd kényszeregyezség által fejeztetett be, a jelen fejezet határozatai nem alkalmazhatók.
241. § Jelen törvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó határozatai a kereskedőkre és a kereskedelmi társaságokra alkalmazandók.
Ezen határozatok azon esetben is alkalmazandók, ha a csőd a kereskedő halála után, vagy a czég törlésétől számitandó egy esztendő eltelte előtt nyittatik meg, feltéve, hogy a csődnyitás az első esetben a hagyaték átadása előtt történik.
Ugyanez áll a feloszlott kereskedelmi társaságokra mindaddig, mig a felszámolás és a társasági vagyon felosztása be nem fejeztetett.
242. § A mennyiben a jelen czimben eltérő intézkedések nem foglaltatnak, a közönséges csődre vonatkozó határozatok a kereskedelmi csődre is alkalmazandók.
243. § Csőd esetében a közkereseti társaságok tagjaik által, a betéti társaságok a beltagok által, a részvénytársaságok és szövetkeztek az igazgatóság által, a felszámolás alatt levő társaságok pedig a felszámolók által képviseltetnek. (246. §)
244. § Ha a kereskedő vagy kereskedelmi társaság fizetéseit megszünteti, azt a csőd megnyitása végett haladéktalanul az illetékes törvényszéknek (72. §) irásban bejelenteni, egyuttal a kereskedelmi könyveket a törvényszék kizárólagos rendelkezése alá bocsátani, s lehetőleg a mérleget is bemutatni tartozik.
A közadós a mérleget, melynek szerkesztésére nézve a kereskedelmi törvény határozatai szolgálnak irányadóul, sajátkezüleg azon kijelentéssel köteles aláirni, hogy annak valódiságát kész esküvel megerősiteni. A hitelezők nevei, lakhelyei és azon rokonsági vagy sógorsági viszony, melyben a közadóshoz állanak, a mérleghez csatolt kimutatásban különösen kitüntetendők.
245. § A mennyiben a közadós az előbbeni § határozatainak, az ott érintett bejelentéssel egyidejüleg meg nem felelhet, bejelentésében a gátló akadályokat kijelölni s a törvény rendeletének a lehetőség szerint eleget tenni tartozik.
246. § A 244. §-ban foglalt határozatok megtartásáért a közkereseti és betéti társaságoknál a tagok, illetőleg beltagok, részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél az igazgatóság tagjai, a felszámolás alatt levő kereskedelmi társaságoknál pedig a felszámolók felelősek.
247. § Ha a közkereseti társaságnak nem minden tagja, vagy a betéti társaságnak nem minden beltagja, illetőleg a felszámolás alatt levő társaságnak nem minden felszámolója kéri a csődöt, az a többi tagok meghallgatása nélkül csak akkor rendelhető el, ha a fizetések megszüntetése hitelt érdemlően igazoltatik. Ilyen igazolás hiányában a csődnyitási kérvényre tárgyalás tüzendő ki, melyre a társaság összes tagjai megidézendők.
Ugyanez áll a részvénytársaságok és a szövetkezetekre is, ha a csődöt az igazgatóságnak, vagy a felszámolóknak nem annyi tagja kéri, a hánynak aláirása a társasági czégjegyzéshez szükséges.
248. § A kereskedelmi csőd a 82-85. §-ban kijelölt feltételek nélkül az esetben is megnyitandó, ha az illetékes törvényszék valamelyik hitelezőnek, igazolt követelésre alapitott csődnyitási kérelméből, a fizetések megszüntetéséről minden kétséget kizáró módon tudomást szerez.
Ha a biróság a felhozott adatokat elegendőknek nem találja, a csődnyitási kérvényre tárgyalási határnapot tüz ki.
249. § A közkereseti és a betéti társaság ellen elrendelt csőd esetében a társasági tagok illetőleg beltagok ellen a csőd csak akkor rendelhető el, ha ez kéretik és a kereskedelmi csődnyitás esetei fenforognak.
250. § Ha nem a kereskedelmi társaság mint ilyen, hanem annak valamelyik tagja ellen nyittatik csőd, a társaság a közadós vagyon-illetőségét, a kereskedelmi törvény értelmében végkiegyenlités utján megállapitani, s azt tekintettel az 51. §-ra, a tömeggondnoknak kiadni tartozik.
251. § Ha a társasági csőd mellett az egyes tagok ellen is csőd nyittatik, a csőd alá jutott társaság hitelezői követeléseiket az egyes tagok csődtömegei ellen is teljes összegben érvényesithetik, s a mennyiben követeléseik a társasági csődben valódiaknak elismertettek, azok az egyes tagok csődjében többé meg nem támadhatók. A társasági hitelezők azonban az egyes tagok csődtömegéből kielégitésre csak annyiban tarthatnak igényt, a mennyiben a társasági vagyonból teljes kielégitést nem nyertek.
Ellenben az egyes társasági tagok magánhitelezői a társaság csődtömege ellen, mint hitelezők fel nem léphetnek.
252. § A hirdetvénynek, melylyel a kereskedelmi csőd közhirré tétetik, a 89. §-ban kijelölt adatokon kivül a közadós czégét és telep-, illetőleg székhelyét is magában kell foglalni.
253. § Közkereseti és betéti társaságoknál a hirdetvénynek, a társaság czégén és székhelyén kivül a tagok, illetőleg beltagok nevét, polgári állását és lakhelyét is magában kell foglalni. Ha a csőd az egyes tagok ellen is elrendeltetik, a hirdetvényben világosan kiteendő, hogy a tárgyalások mindegyik csőd felett külön vezettetnek.
A csődnyitásnak a kereskedelmi czégjegyzékbe leendő bevezetésére nézve, a kereskedelmi törvény határozatai szolgálnak irányadóul.
254. § Azon alkalommal, midőn a zár foganatosittatik, a csődbiztos a kereskedelmi könyveket átvenni, az azokban netán észlelt szabálytalanságokat a leltárban kitüntetni, s a könyveket a tömeggondnoknak átadni tartozik.
255. § Ha a közadós a mérleget bemutatta, a tömeggondnoknak áll kötelességében a bemutatott mérleget, a szükséghez képest szakértők alkalmazásával, megvizsgálni és megállapitani.
Ellenben, ha a közadós a mérleget be nem mutatta, azt a tömeggondnok elkésziteni, vagy a szükséghez képest szakértők által elkészittetni tartozik.
A tömeggondnok mindegyik esetben lehetőleg a közadós közreműködésével jár el. (101. §)
A megállapitott mérleg, mely a csődiratok közé helyeztetik, az érdeklettek által megtekinthető s másolatban kivehető.
256. § A felszámolási tárgyalás megtartása után, a tömeggondnok a mérleget a választmánynyal egyetértőleg kiegésziti, s azt megvizsgálás, esetleg szakértők által megvizsgáltatás végett, a csődbiztosnak bemutatja.
257. § Ha a csődeljárás már annyira haladt, hogy a végfelosztási terv elkészithető (196. §) a szövetkezet képviselősége (243. §), kimutatást tartozik késziteni arról, hogy az egyes szövetkezeti tagok az alapszabályokban, illetőleg a kereskedelmi törvényben megállapitott felelősséghez képest, mennyivel tartoznak a társasági adósságok fedezéséhez járulni.
A mennyiben a szövetkezeti tagok a kivetett járulékok megfizetését megtagadják, a képviselőség a járulék-kimutatás két példányát az alapszabályokkal, továbbá a társasági hitelezők és a kötelezett szövetkezeti tagok névjegyzékével együtt, jóváhagyás végett a csődbiróságnak bemutatni tartozik.
258. § A csődbiróság, mielőtt a járulék-kimutatás felett határozna, az észrevételek megtételére határnapot tüz ki, s arra a szövetkezeti tagokat az alapszabályokban meghatározott módon azon kijelentéssel idézi meg, hogy szabadságukban áll a járulék-kimutatást akár a csődbiztosnál, akár a képviselőségnél megtekinteni. E végből a járulék-kimutatás egyik példánya a csődbiztosnak, a másik pedig a képviselőségnek adandó ki.
A képviselőség a tárgyalásra külön megidézendő; a meg nem jelent szövetkezeti tagok részére gondnok nevezendő ki.
259. § A tárgyalást a csődbiztos vezeti, kinek lehetőleg oda kell hatni, hogy az érdekeltek közt egyetértést létesitsen. Ha ez nem sikerül, az észrevételeket jegyzőkönyvbe vezetteti, az azok alapos megbirálására szolgáló ténykérdéseket tisztába hozza, s a jegyzőkönyvet az érdekeltek által aláiratja, vagy az aláirás megtagadását a jegyzőkönyvben kitünteti. A mennyiben a tárgyalás egy határnapon be nem fejezhető, a csődbiztos annak folytatására ujabb határnapot tüz ki, arról a jelenlevőket azonnal szóval értesiti, s ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben kitünteti.
A felvett jegyzőkönyv a csődbirósághoz haladéktalanul beterjesztendő, mely a járulék-kimutatás felett végzésileg határoz, s határozatáról a képviselőséget kézbesités, a szövetkezeti tagokat pedig hirdetvény utján értesiti.
260. § Ha a szövetkezeti tagok, a járulék-kimutatás tekintetében hozott határozat jogerőre emelkedésétől számitandó tizenöt nap alatt, kötelességeiknek eleget nem tesznek, a képviselőség a kivetett járulékokat az egyes szövetkezeti tagoktól végrehajtás utján behajtani tartozik.
A végrehajtás a csődbiróságnál kérendő, mely azt a polgári eljárás szabályai szerint foganatosittatja.
A csődbiróság a képviselőséget e határozatok meg nem tartása esetében 1000 forintig terjedhető pénzbirsággal sujthatja, esetleg a végrehajtással a tömeggondnokot megbizhatja.
261. § A mennyiben a kivetett járulékok az egyes szövetkezeti tagoktól egészen vagy részben be nem hajthatók, a képviselőség a be nem hajtott járulékok tekintetében uj kimutatást készit, melynek elintézésére és foganatositására nézve a megelőző § határozatai szolgálnak irányadóul.
További kivetésnek helye nincsen, s a csődhitelezők követeléseiket a szövetkezeti tagok ellen, a kereskedelmi törvény 232. §-a szerint érvényesithetik.
262. § Ha a csődnyitás idejekor vagy a tömeggondnok jelentéséből az tünik ki, hogy a közadós javai az eljárási költségek fedezésére elegendők ugyan, de nagyobb részben könnyen értékesithető ingóságokból állanak, és a kétségtelen előjoggal biró követelések valószinüleg az egész vagyont felemésztik, a biróság sommás eljárást rendelhet.
263. § A sommás eljárásnál a következő eltéréseknek van helye:
1. a hirdetvény egyszeri közzététele elegendő;
2. csupán felszámolási határnap tüzetik ki és a bejelentéseknek a felszámolási határnapig kell megtörténni;
3. a felszámolás megkezdése előtt az egyezség megkisérlendő;
4. csődválasztmány nem választatik;
5. a tömeg részletes felosztása mellőzhető. (178. §)
264. § A tömeggondnok az ügykezelést egyedül vezeti; azon esetekben azonban, melyekben a jelen törvény szerint a csődválasztmány határozata vagy hozzájárulása lenne szükséges, a csődhitelezők határoznak.
265. § Vétséget követ el és három évig terjedhető fogsággal, továbbá 1000 frtig terjedhető pénzbirsággal és hivatalvesztéssel büntetendő az, a ki azon czélból, hogy a közadósnak, vagy magának, vagy másnak előnyt szerezzen, a csődeljárásban koholt követelést jelent be, vagy ilyen követelés bejelentésére más személyt használ fel.
266. § Vétséget követ el és két évig terjedhető fogsággal és 500 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendő az, a ki a hitelezők valamelyikének, vagy annak beleegyezésével hozzátartozójának azon czélból, hogy szavazatával bizonyos határozat hozatalához hozzájáruljon, pénzt vagy pénzértéket, vagy más előnyt ád vagy igér.
Ugyanazon büntetéssel büntetendő az is, a ki az emlitett czélból adott vagy igért pénzt, pénzértéket vagy előnyt elfogadja.
267. § A jelen törvény életbelépésével az 1840:XVI. tc. 9. §., az 1840:XXII. tc., az 1844:VII. tc., ugyszintén az ezeket kiegészitő vagy módositó, nemkülönben a csődjogra vonatkozó egyéb törvények, szabályok és rendeletek hatályon kivül helyeztetnek.
A jelen törvény hatálybalépése előtt, az 1840:XVI. tc. 9. § és a kereskedelmi törvény 552. §-a alapján szerzett jogok érintetlenül maradnak, s a bejegyzett hozomány, hitbér és jegyajándék az általános csődtömegből, az első osztálybeli követelések után és a második osztálybeli követeléseket megelőzőleg elégitendő ki.
268. § A jelen törvény által az 1876:XXXVI. tc. 17., 27. és 28. §-ai nem érintetnek.
269. § A jelen törvény első részének intézkedései a törvény hatálybalépésének időpontja előtt elrendelt csődökre nem alkalmazhatók.
Ugyanezen törvénynek a jogcselekvények megtámadására és a beszámitásra vonatkozó intézkedései pedig a törvény hatálybalépése előtt keletkezett jogcselekvényekre, illetőleg követelésekre akkor sem alkalmazhatók, ha a csőd az emlitett időpont után nyittatik meg.
270. § A jelen törvény hatálybaléptetési időpontjának meghatározásával, annak végrehajtásával, és az eljárás tekintetében szükséges átmeneti intézkedések megállapitásával az igazságügyminister bizatik meg.
271. § Fiumét illetőleg felhatalmaztatik az igazságügyminister, hogy a jelen csődtörvényt külön rendelettel léptesse hatályba, és ezen rendeletben az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokat megtehesse.
