1881. évi XIX. törvénycikk

a Belgiummal 1881. évi január 12-én Bécsben, a közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában * 

Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége a belgák királya közt a közönséges bűntettesek kiadatása tárgyában Bécsben, 1881. évi január hó 12-én kötött államszerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége a belgák királya, kölcsönös beleegyezéssel elhatározván uj kiadatási szerződést kötni, e végből teljhatalmazottjaikká kinevezték és pedig:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

a kik jó és kellő alakban talált teljhatalmazásaik közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg:

I. CZIKK

A magas szerződő felek kormányai kötelezik magukat, hogy egyiküknek a másikhoz intézendő megkeresésére, a szerződő felek egyikének birói hatóságai által, a következő II. czikkben emlitett büntetendő cselekmények miatt üldözött vagy büntetett, és ezen fél területén tartózkodó egyéneket, saját állampolgáraik egyedüli kivételével, egymásnak kölcsönösen ki fogják adni.

Kiadatásnak csak oly büntetendő cselekmény miatt lesz helye, mely a kiadás végett megkeresett állam területén kivül követtetett el, és mely a megkereső és megkeresett állam törvényei szerint egy évi vagy ennél sulyosabb szabadságvesztés büntetést von maga után.

Ha a büntetendő cselekmény, a melylyel a kiadatási kérelem indokoltatik, a megkereső állam területén kivül követtetett el, az ez iránti megkeresés teljesithető, ha a megkereső és megkeresett ország törvényei megengedik az ilyen cselekmények üldözését akkor is, ha azok külföldön követtettek el.

II. CZIKK

A kiadatás a következő büntetendő cselekmények miatt fog engedélyeztetni.

1. Szándékos emberölés, gyilkosság, szülőgyilkosság, gyermekgyilkosság, mérgezés.

2. Személy- és vagyon elleni merénylettel való fenyegetés, ha a fenyegetéssel meghagyás vagy valamely feltétel teljesitése volt összekapcsolva, és ha e miatt a magas szerződő felek törvényei szerint kiadatásnak van helye.

3. Szándékos ütések és testi bántalmazások, ha ezek következtében a sérült előreláthatólag gyógyithatlan betegségbe esett, vagy állandóan munkaképtelenné lett, ha a sérült valamely tagját, vagy szervét elvesztette, vagy a tagok és szervek valamelyike teljesen használhatlanná lett, ha súlyosan megcsonkittatott, vagy ha a halál bár ölési szándék nélkül, bekövetkezett.

4. Magzatelhajtás.

5. Méregnek vagy más a halált előidézhető, vagy az egészséget súlyosan megtámadható szereknek szándékos és bűnös, habár ölési szándék nélkül való beadása vagy alkalmazása.

6. Gyermekrablás, a gyermek eltitkolása, eltüntetése, kicserélése vagy becsempészése.

7. Gyermek kitevése vagy elhagyása.

8. Kiskoruak elrablása.

9. Erőszakos nemi közösülés.

10. Szemérem elleni erőszak.

11. Szemérem ellen, habár erőszak nélkül elkövetett merénylet, feltéve, hogy az annak tárgyát képező egyénnek nemére és korára, és az eset egyéb körülményeire való tekintettel, ily merénylet miatt a magas szerződő felek törvényei szerint kiadatásnak van helye.

12. Egyik vagy másik nembeli kiskoruak csábitása mással nemi közösülésre vagy fajtalanságra, ha a tettes az elcsábitott személy atyja vagy anyja, gyámja vagy tanitója.

13. A személyes szabadságnak és magánlaknak megsértése magánszemélyek által.

14. A kettős házasság.

15. Közhitelpapirok vagy bankjegyek, köz- vagy magán-kötelezvények utánzása és meghamisitása; ezen utánzott vagy hamisitott papirok, jegyek és kötelezvények kibocsátása vagy forgalomba hozása, okiratok vagy távirati sürgönyök meghamisitása és ezen utánzott, koholt vagy meghamisitott sürgönyök, papirok, jegyek vagy kötelezvények használata.

16. A pénzhamisitás, beleértve a pénz utánzását és hamisitását, valamint az utánzott vagy hamisitott pénz kibocsátását és forgalomba hozását.

17. Pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek utánzása vagy meghamisitása, az utánzott vagy meghamisitott pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek használata, valamint az igaz pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek kárositó használata.

18. A hamis tanuzás biróság előtt, szakértők és tolmácsok hamis nyilatkozata, a tanúk, szakértők és tolmácsok megvesztegetése.

19. A hamis eskü.

20. Közhivatalnokok által elkövetett sikkasztás és zsarolás.

21. Közhivatalnokok vagy választott birák megvesztegetése.

22. A gyujtogatás.

23. Lopás erőszakkal (rablás), lopás erőszak nélkül.

24. Zsarolás.

25. Csalás.

26. Sikkasztás és hűtlen kezelés.

27. Csalárd bukás és a bukás alkalmával elkövetett csalások.

28. A vasuti közlekedés biztonsága elleni merényletek.

29. Vaspályához tartozó tárgyak és távirdai készülékek teljes vagy részbeni lerombolása.

30. Sírok, nyilvános emlékszobrok és művészeti tárgyak megsemmisitése vagy rongálása, nyilvános könyvek és lajstromok vagy okiratok és más közczélra szolgáló tárgyak megsemmisitése vagy rongálása.

31. Élelmi szerek vagy más ingó dolgok megsemmisitése, megrontása vagy elpusztitása.

32. A függő termés, növények, fák és oltóágak megsemmisitése vagy elpusztitása.

33. Mezőgazdasági eszközök megsemmisitése, marhák vagy más állatok elpusztitása és megmérgezése.

34. Szándékos és büntetendő cselekmények, melyekből tengeri hajó vagy más hajó elvesztése, elmerülése, megsemmisülése vagy megrongálása bekövetkezett.

35. Orgazdaság, lopott, sikkasztott, rabolt vagy kizsarolt dolgokra vonatkozólag.

Ide értetnek a fentebb megjelelt cselekmények kisérletei, valamint az azokba való részesség, ha ezek a magas szerződő felek törvényhozásai szerint büntetendők.

III. CZIKK

Különösen megállapittatik, hogy az idegen, kinek kiadatása engedélyeztetett, semmi esetben sem üldözhető vagy büntethető bármely a kiadatást megelőző politikai büntetendő cselekmény miatt, sem ily büntetendő cselekménynyel kapcsolatos cselekmény miatt, kivéve, ha felmentése vagy az eljárás megszüntetése vagy pedig elitélés esetén a büntetés kiállitása vagy elengedése után egy havi ideje volt az országot elhagyhatni, vagy ha később oda visszatért.

Sem politikai büntetendő cselekménynek, sem azzal kapcsolatban álló büntetendő cselekménynek nem tekintetik valamely idegen államfő személye vagy családjának tagjai ellen intézett merénylet, ha ezen merénylet vagy szándékos emberölés vagy gyilkosság, vagy mérgezés tényálladékát állapitja meg.

IV. CZIKK

A kiadatás iránti kérelem mindig diplomatiai uton terjesztendő elő.

V. CZIKK

A kiadatás engedélyeztetni fog, ha előmutattatik eredetben vagy hiteles kiadványban az elitélést tartalmazó itélet vagy határozat, vagy valamely birói hatóság által kiadott elfogatási parancs, vagy végre valamely más ezen parancscsal azonos hatálylyal biró okirat.

Ezen okiratok a megkereső államban előszabott alakban állitandók ki, és az okiratokban a büntetendő cselekmény, valamint az erre szabható büntetés megjelölendő.

Az iratok, a mennyire lehetséges, a kiadatni kért egyén személyleirásával és ha még más a személyazonosság megállapitására használható adatok vannak, azokkal is felszerelendők.

Ha kétséges, vajjon az üldözés alapját képező büntetendő cselekmény a jelen szerződés határozatai alá tartozik-e, felvilágositások fognak kéretni, és a kiadatás iránt megkeresett kormány ezek megbirálása után fog a megkeresés teljesitése iránt határozatot hozni.

VI. CZIKK

Sürgős esetben, a jelen szerződés II. czikkében emlitett cselekmények miatt üldözött egyén, az elfogatási parancs létezéséről pósta vagy távirat utján érkezett tudósitás alapján letartóztatandó, mind a mellett azon feltétel alatt, hogy ezen tudósitás szabályszerüen diplomatiai uton és pedig - ha a vádlott Ausztriába vagy Magyarországba menekült, az osztrák-magyar monarchia császári és királyi külügyi ministeriumához, ha pedig Belgiumba menekült, Belgium külügyi ministeriumához intéztetett légyen.

Ha a megkeresés a letartóztatás iránt közvetlenül jutott az egyik szerződő fél biróságától vagy közigazgatási hatóságától a másik fél biróságához vagy közigazgatási hatóságához, a letartóztatás elrendelhető.

Ezen megkeresés felett azon ország törvénye szerint hozandó határozat, a melynek hatósága a kiadatás iránt megkerestetett.

VII. CZIKK

Az előbbi czikk értelmében ideiglenesen letartóztatott idegen egyén szabadlábra fog helyeztetni, ha a letartóztatás napjától számitott három hét alatt vele az V. czikkben emlitett és diplomatiai uton átküldött okiratok egyike sem közöltetik.

VIII. CZIKK

A lopott, vagy a vádlott birtokában talált tárgyakat, az eszközöket és más tárgyakat, melyek a büntetendő cselekmény elkövetésénél eszközül szolgáltak, valamint minden más bizonyitékot, az illetékes hatóság, belátásához képest, a megkereső hatalmasságnak a követelt egyénnel egyidejüleg ki fogja szolgáltatni. Ezen kiszolgáltatás akkor is meg fog történni, ha a már engedélyezett kiadatás a bűnösnek halála vagy szökése folytán nem teljesithető.

Kiszolgáltatandók egyszersmind az ily természetü mindazon más tárgyak is, melyeket a vádlott a kiszolgáltató államban elrejtett vagy letéteményezett, s melyek később felfedeztetnek.

A harmadik személyek által a kérdéses tárgyakra szerzett jogok mindenkor fentartatnak és a tárgyak a per befejezése után a jogositottaknak minden költség nélkül visszaadandók.

IX. CZIKK

Ha a kiadatni kért egyén a megkeresett államban más, mint a kiadatás iránti megkeresést indokoló büntetendő cselekmény miatt üldöztetik vagy itéltetett el, kiadatása elhalasztható addig, mig az eljárás befejeztetett, vagy ha elitéltetett, mig büntetését ki nem állotta, vagy az neki el nem engedtetett.

Azonban, ha ugyanezen országban magánosokkal szemben elvállalt kötelezettségei teljesitése miatt üldöztetik, vagy le van tartóztatva, kiadatásának helye lesz; fenmaradván az érdekelt magánosoknak, hogy jogaikat az illetékes hatóság előtt érvényesithessék.

X. CZIKK

A kiadott egyén a kiadás előtt elkövetett és a jelen szerződésben meg nem emlitett valamely büntetendő cselekmény miatt azon országban, melynek részére a kiadatás engedélyeztetett, sem bűnvád alá nem fogható vagy büntethető, sem valamely harmadik országnak ki nem adható, kivéve ha mindkét esetben a bűnvádi eljárás befejezése vagy ha elitéltetett, büntetésének kiállása vagy megkegyelmeztetése után egy havi ideje volt ezen országot ismét elhagyhatni, vagy ha ezután oda visszatért.

A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett, habár a jelen szerződésben felemlitett oly bűntett vagy vétség miatt sem fogható bűnvád alá, vagy büntethető, a mely nem képezte a kiadatás alapját; ha csak ebbe az őt kiadott kormány bele nem egyez, mely kormány a jelen szerződés V. czikkében emlitett okiratok valamelyikének felmutatását kivánhatja. Ezen kormány beleegyezése ahhoz is kikérendő, hogy a vádlott egy harmadik országnak kiadathassék. Mind a mellett ezen beleegyezés nem szükséges, ha a vádlott maga önként kivánta, hogy fölötte itélet hozassék, vagy hogy büntetését kitölthesse, vagy ha a fent kitett határidő alatt nem hagyta el azon ország területét, melynek kiadatott.

XI. CZIKK

Kiadatásnak nincs helye:

1. Ha a büntetendő cselekmény, melynek alapján a kiadatás kéretett, a magas szerződő felek területén kivül követtetvén el, ugyan ily kérelmet terjesztett elő azon ország kormánya is, melynek területén a cselekmény elkövettetett.

2. Ha azon egyén, kinek kiadatása kéretett, azon büntetendő cselekmény miatt, melylyel a kiadatás iránti kérelem indokoltatik, a megkeresett országban már bűnperben állott és az eljárás megszüntettetett, vagy az illető elitéltetett vagy felmentetett, vagy még perben áll.

3. Ha a vádbeli cselekmény elkövetése után, vagy az üldözés vagy elitélés után, az eljárás vagy a büntetés azon ország törvényei szerint elévült, melyben az idegen tartózkodik.

XII. CZIKK

Ha a magas szerződő felek egyikének területén át kell oly egyént kisérni, kiadatása a másik szerződő fél részére egy harmadik kormány által engedélyeztetett, az első nem fogja azt ellenezni, feltéve, hogy a kérdéses egyén nem az ő állampolgára, hogy a kiadatás alapjául szolgáló büntetendő cselekmény a jelen szerződés I. és II. czikkében benfoglaltatik, és hogy ez nem esik a III. és XI. czikk intézkedései alá.

Arra nézve, hogy valamely vádlott átkisérése a jelen czikk értelmében megengedtessék, elegendő, ha az eziránti kérelem diplomatiai uton az V. czikkben emlitett eljárási okiratoknak eredetben vagy hiteles másolatban való csatolása mellett előterjesztetik. Az átkisérés, a mi a kiséretet illeti, azon ország közegeinek közreműködésével foganatositandó, a mely a területén való átkisérést megengedte.

XIII. CZIKK

Ha a szerződő kormányok egyike nem politikai bűnvádi ügyben, a másik államban lakó tanuk kihallgatását vagy más vizsgálati cselekmény teljesitését tartja szükségesnek, e végből a megkeresés diplomatiai uton teendő meg és ennek hely fog adatni azon ország törvényei szerint, melynek területén a tanuhallgatás vagy a vizsgálati cselekmény eszközlendő.

XIV. CZIKK

Ha nem politikai bűnvádi ügyben valamely tanunak személyes megjelenése tartatik szükségesnek vagy kivánatosnak, azon állam kormánya, melynek területén ez tartózkodik, őt fel fogja szólitani, hogy a másik állam hatóságai részéről hozzá intézendő felhivásnak feleljen meg.

A személyes megjelenés költségeit mindig a megkereső állam viseli, és a diplomatiai uton küldendő felhivásban meg fogja jelölni az összeget, mely a tanunak utiköltség és időmulasztás fejében utalványoztatni fog, valamint azon előleget, melyet a megkeresett állam a megkereső állam terhére az egész összegből kifizethet.

Ezen előleg neki azonnal ki fog adatni, mihelyt kijelentette, hogy a felhivásnak meg fog felelni.

A két ország valamelyikéből idézett tanu, a ki a másik ország biróságai előtt önként megjelen, ott, bármily honosságú legyen is, nem üldözhető és le nem tartóztatható, sem előbbi büntetendő cselekmények, sem elitélés folytán, sem pedig azon ürügy alatt, hogy ő azon perben, melyben mint tanu szerepelni fog, a büntetendő cselekménynek részese.

XV. CZIKK

Ha valamely nem politikai bűnvádi ügyben a szerződő államok egyikének biróságai czélszerünek vagy szükségesnek tartják oly bizonyitási eszközök, vagy okiratok közlését, melyek a másik állam hatóságainak birtokában vannak, az ez iránti megkeresés diplomátiai úton teendő meg.

A megkeresett kormány ennek helyt fog adni, ha csak különös tekintetek akadályul nem szolgálnak. A megkereső kormány, mihelyt lehetséges, a közleményeket vissza fogja adni.

XVI. CZIKK

A két kormány kölcsönösen lemond azon költségek megtéritésének követeléséről, melyek a területükön a vádlottak, vagy elitéltek kiadása folytán, a jelen szerződés VIII. czikkében emlitett tárgyak visszaküldése, megkeresések teljesitése és a bizonyitási eszközök, valamint az okiratok megküldése és visszaküldése folytán felmerültek.

A kiadott egyének átkisérési és élelmezési költségei, a két állam közötti területen a megkereső kormányt terhelik.

Ugyancsak a megkereső kormányt terhelik a másik hatalmasság területén való átkisérés és élelmezés folytán felmerülő költségek oly egyén után, kinek kiadása a megkereső kormánynak egy harmadik állam engedélyeztetett.

Ha a tengeren való szállitás czélszerűbb lenne, a kiadandó egyén azon kikötőhöz fog szállittatni, melyet a megkereső állam diplomatiai ügynöke ki fog jelölni, feltéve, hogy a kijelölt kikötő a megkeresett államban fekszik. A tengeren való szállitás költségei mindig a megkereső kormányt terhelik.

XVII. CZIKK

A jelen szerződés a magas szerződő felek területein érvényes törvények által megszabott kihirdetés után való tizenegyedik naptól fogva lép hatályba.

Ezen naptól kezdve az 1853. évi julius hó 16-án kötött szerződés, valamint az 1857. évi márczius 18-án és 1872. évi deczember 13-án kötött pótszerződések hatályukat vesztik.

Helyükbe lép a jelen szerződés, mely hatályban marad még egy évig az egyik magas szerződő fél felmondása után.

A jelen szerződés jóvá fog hagyatni, és a jóváhagyások, mihelyt lehetséges, Bécsben ki fognak cseréltetni.

Minek hiteléül mindkét fél teljhatalmazottja a jelen szerződést aláirta és azt pecsétjével ellátta.

[Aláirások]