1881. évi XXI. törvénycikk

a Budapest-fővárosi rendőrségről * 

I. FEJEZET

A fővárosi rendőrség hatásköréről

1. § Budapesten „fővárosi rendőrség” elnevezés alatt, egységes szerves zettel rendőrség állittatik fel, melyet saját közegei által az állam kezel, - melynek működési köre az 1872. évi XXXVI. tc. alapján megalakult főváros összes bel- és külterületére terjed ki. (1872. évi XXXVI. tc. 1. és 20. §)

2. § A fővárosi rendőrség feladata: működési területén a személy- és vagyon-biztonságot megóvni, a békét és közrendet fentartani, a büntetőtörvények, a rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállitani, az ezek ellen vétőket kipuhatolni és megfenyités végett az illetékes biróságnak vagy hatóságnak feljelenteni, illetőleg átadni, s általában a figyelő, megelőző és felfedező rendőrség feladatait a jelen törvény keretén belől teljesiteni.

3. § A figyelő, megelőző, felfedező s általában a közigazgatási rendőrség teendőiben, a fővárosi rendőrség, a törvény keretén belől, saját hatás- és jogkörében jár el. Midőn más hatóságok által az emlitett teendőkre nézve megkerestetik, annak megfelelni tartozik; eljárását azonban ez esetben is saját hatás- és jogköre szabályozza.

Működésében a fővárosi rendőrség szolgálatra kész pártatlan erélylyel és emberszerető kimélettel köteles eljárni.

Büntethető cselekmények eseteiben az előnyomozást törvény és az azt pótló szabályok és gyakorlat szerint teljesiti, s általában az illetékes biróságokkal és kir. ügyészekkel közreműködni, ezeknek hivatalos ügyekben hozzá intézett megkereséseit teljesiteni, különösen pedig a rendőri segédletet szolgáltatni tartozik.

4. § A fővárosi rendőrség közvetlenül a belügyminister alatt áll.

A fővárosi törvényhatóságot azonban minden törvényes intézkedéseiben támogatni, a fővárosi szabályrendeleteknek s a városi hatóság jogerőre emelkedett határozatainak és intézkedéseinek megszegését lehetőleg meggátolni, az áthágást elkövetőket kinyomozni és feljelenteni, általában a szükségesnek mutatkozandó végrehajtásnál a rendőri segédkezést nyujtani, illetőleg a karhatalmat szolgáltatni köteles.

A fővárosi bizottság vagy hatóság és a fővárosi rendőrség között a kölcsönös hatáskörre nézve előállható nézetkülönbség esetében a belügyminister dönt, ki az illetékességi összeütközések alkalmának lehető megelőzése czéljából, a kétségnek tért engedő kérdésekben a kölcsönös hatáskört - mindkét fél meghallgatásával - rendeletileg is megállapithatja.

5. § A fővárosi rendőri működés jogalapját képezik:

a) a törvény;

b) az egyes ministeriumok által kiadott rendeletek;

c) a fővárosi törvényhatóságnak a belügyminister által jóváhagyott s általa a rendőrségnek kiadott szabályrendeletei.

6. § A fővárosi rendőrség a hatáskörét érintő törvények, kormány- és szabályrendeletek végrehajtásának czéljából, a szükséghez képest hirdetményileg és külön rendelkezések által is intézkedhetik, s ezen intézkedéseinek hatályát a körülmények által igényelt időtartamhoz kötheti.

7. § Különösen feladatai közé tartozik a fővárosi rendőrségnek:

a) a szabad közlekedésnek biztositása utczákon, utakon, téreken, a Dunán, - s bármely okból eredett közlekedési akadálynak rögtöni elháritása;

b) intézkedni a személy- és helyi árúszállitásnak minden néven nevezendő közegeit és eszközeit illetőleg mindazok iránt, mik közlekedés közben a rend, személy- és vagyonbiztonság, kényelem, s általában a nagy közönség jogos igényeinek biztositására avagy zsarolások és bántalmazások elleni gyors és sikeres megóvására megkivántatnak;

c) a főváros területén a nyilvános szini előadásokra vonatkozó engedélyek adása - a magyar nemzeti szinház kivételével - a tisztán rendőri felügyelet gyakorlása pedig a nemzeti szinházat illetőleg is - a fővárosi rendőrség hatáskörébe tartozik;

d) rendelkezőleg intézkedni a közerkölcsiség és szemérem érdekeinek megóvása iránt.

A főváros törvényhatóságának ez irányban eddig fennállott azon joga, hogy a kéjnőtelepekre vonatkozó engedélyek a rendőrség által csak vele egyetértőleg adathatnak, nézetkülönbség esetében pedig a belügyminister dönt, továbbra is fentartatik;

e) mindennemű nyilvános előadások, mutatványok, tánczvigalmak, fáklyás és egyéb menetek a fővárosi rendőrségnél jelentetnek be, s a mennyiben azokhoz a fennálló törvények vagy törvényes gyakorlat szerint engedély kivántatik, adja az engedélyeket; az üzletszerű ily előadásokért az 1875. évi XXV. tc. 7. és következő §-ai által megállapitott díjakon kivül fizetendő díjak minimumát és maximumát - a belügyminister jóváhagyása mellett - a fővárosi közgyülés, az engedélyek kiállitásáért és a rendőri segédletért járó díjakat pedig, szintén belügyministeri jóváhagyás mellett, a fővárosi rendőrség állapitja meg. Egyes concret esetben a fentebbiek szerint megállapitott szabályrendelet korlátai között, a fővárosi rendőrség alkalmazza a díjtételeket, s az előadás díját a főváros, az engedély kiállitása és a rendőri segédlet díját pedig a rendőralapba szolgáltatja be;

f) törvényes hatáskörében életbelépteti a béke és közrend fentartására, s ha az megzavartatott, annak helyreállitására esetenként szükséges intézkedéseket.

8. § Oly esetekben, melyekre nézve sem törvény, sem kormányrendelet vagy fővárosi szabályrendelet intézkedést nem tartalmaz, s melyekből a fővárosi rendőri területen tartózkodók élet- vagy testi biztonsága, egészsége, személyes szabadsága vagy vagyonára nézve közvetlen veszély támadhatna, nemcsak jogában, hanem kötelességében is áll a rendőrségnek ideiglenes és bizonyos meghatározott helyre és időre szóló intézkedéseket tenni, s e végből bizonyos cselekményekre szoritó vagy azoktól eltiltó kötelező rendeleteket kiadni, melyeknek áthágására 50 frtig terjedhető pénzbeli büntetést szabhat.

Ily rendelkezések csak akkor kötelezők, ha falragaszok által közhirré tétettek, ha pedig csak egy meghatározott helyre vagy utczára vonatkoznak, ott szembetünő helyen addig felragasztva maradnak, mig hatályuk tart.

Ilynemü rendeletek ellen, a mennyiben czél- vagy törvényszerüségük kétségbe vonatnék, a fővárosi törvényhatóság fölterjesztés, magánosok pedig felfolyamodás utján a belügyministernél orvoslást kereshetnek: azok áthágása azonban az 1880:XXXVII. tc. 42. §-a alapján kiadott bel- és igazságügyministeri rendeletben körülirt eljárás szerint büntetendő.

9. § A fővárosi rendőrségnek joga van oly esetekben, a melyekben valaki azt, mit törvény, kormányrendelet, fővárosi szabályrendelet, vagy a jelen törvény alapján tett rendőri intézkedések szerint tennie kellene, elmulasztja, vagy azt, mitől tartózkodnia kellene, cselekszi, - ha abból az élet-, vagy testi- és vagyonbiztonságra nézve veszély keletkezhetnék, az illetőnek költségére saját rendőri közegei, sőt egy harmadik személy által is teljesittetni, illetőleg a tilalomnak érvényt szerezni. Ily esetekben a rendőrség az áthágót vagy mulasztót megfenyités, s a felmerült költségek és károk megtérittetése végett, az illetékes biróság vagy hatóságnak feljelentheti.

10. § Hasonlóképen joga van a rendőrségnek, bizonyos tárgyaknak használatát megakadályozandó, azokat zár alá venni, vagy valamely üzletnek folytatását ideiglenesen beszüntetni, ha a közbiztonsági tekintetek azt sürgősen igénylik. Köteles azonban az ily ideiglenes megelőző intézkedést az illetékes biróságnak vagy hatóságnak azonnal bejelenteni.

11. § Azon hatóságok alatt, melyek a kihágásokról szóló magyar büntetőtörvénykönyv (1879. évi XL. tc.) 34. § 2-ik pont, 35, 42, 49, 50, 61, 62, 65, 69, 70, 74, 76, 77, 78, 81, 86, 102, 107, 108. § 4-ik pont, 109, 113, 114, 115, 116, 119, 120, 121, 122, 124, 131. és 132. szakaszaiban megjelölt intézkedésekre, tilalmakra, rendelkezésekre jogositvák, vagy melyeknek bizonyos esetek büntetés terhe alatt felejtendők, a fővárosi rendőrség területén - a mennyiben törvény, kormány- vagy szabályrendelet mást nem rendel, - a fővárosi rendőrség értendő.

12. § A fővárosi rendőrséggel esetről-esetre hivatalból közlendők a területén létező iparhatóságok részéről kiadott minden iparüzletekre vonatkozó engedélyek és iparjegyek.

13. § A fővárosi rendőrség idézésére mindenki köteles megjelenni, és a hozzá intézett kérdésekre - a mennyiben törvényes mentő okok fenn nem forognak - válaszolni.

Az idézést a kapitányi hivatalok irásban adják ki, s abban, ha az által a kihallgatás sikere nem koczkáztatik, az idézés oka is megjelölendő. Kik az idézésnek kellő indokolás nélkül meg nem felelnek, a rendőrség szükség esetében azoknak irott határozat alapján való elővezettetését is elrendelheti.

14. § Addig is, mig a bűnvádi eljárás törvény által szabályozva lesz, a fővárosi rendőrség bűntettek és azon vétségek eseteiben, melyeknek birói eldöntése a királyi törvényszékek hatásköréhez tartozik; a törvényes gyakorlat; a járásbiróságok hatáskörébe tartozó vétségek és kihágások eseteiben: az 1880:XXXVII. törvénycikk alapján kiadott igazságügyministeri rendeletek; a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó kihágások eseteiben pedig: a hasonló alapon kiadott belügyministeri rendeletek értelmében hajtja végre az előnyomozást, a tettesek vagy alaposan gyanusitottak elfogatását, letartóztatását, elkerülhetlen szükség esetében a házkutatást, személy-megmotozást és lefoglalást.

15. § Mindenki köteles a hivatalos egyenruhában levő, vagy egyenruhát szolgálatban viselni nem köteles, de magát igazoló rendőrségi közegnek, a törvény nevében hozzá intézett felszólitására azonnal a rendőrség legközelebbi hivatalos helyiségében megjelenni. A felszólitó rendőrségi közeg köteles a felszólitottal együtt megjelenni a hivatalos helyiségben. Azt, ki a felszólitásnak nem engedelmeskedik, a rendőrség elővezetni köteles.

16. § Ha verekedés vagy népcsődülés alkalmával, valamely bűntett vagy nagyobb beszámitás alá eső vétség követtetett el, a rendőrségi közeg jogositva van mindazokat bekisérni, kik abban résztvettek, vagy a részesség gyanujával alaposan terheltetnek.

Ha ez eszközölhető nem volna, a bekisérés egy vagy több tettes, vagy alaposan gyanusra szoritható.

17. § A fővárosi rendőrség bekisérhet továbbá:

a) ha a kihágást elkövető a rendőrségi közeg részéről történt megintés után is folytatja a kihágást:

b) ha a kihágás oly természetü, hogy az közbotrányt okozott, vagy ha az előidézett rendetlenség vagy csendzavarás csak a tettes elfogatásával szüntethető meg;

c) ha az illető a hivatalos kötelességét teljesitő rendőrségi közegnek tettleg ellenszegül, vagy azt bántalmazza;

d) ha a kihágást elkövető vagy az elkövetés alapos gyanujával terhelt egyén a rendőrségi közeg felhivására nevét vagy lakását be nem mondja, vagy ha a bemondás valódisága iránt a rendőrségi közegnek alapos gyanuja van; mely esetben az az illetővel lakására mehet, vagy azt a legközelebbi rendőri állomásra kisérheti, mi a fél kivánságára és költségére kocsin is történhetik;

e) ha a rendőrségi területről kiutasitott egyén, a tilalom daczára visszajön.

18. § Koldusok feltétlenül, csavargók, rendes foglalkozás nélkül levő, vagy a közbiztonságra veszélyesnek ismert egyének gyanus körülmények között bármikor, de különösen éjszakának idején, járó-kelő alakosok, mutatványosok, korcsma-zenészek és énekesek stb. pedig, habár engedélylyel birnak is, bárminemü kihágás esetében rögtön bekisérhetők.

19. § Az előző szakaszban általánosságban emlitett osztályokba tartozókul különösen megjelöltetnek:

a) csavargó koldusok, kik illetőségi helyüket elhagyva, a főváros területén törvényes engedély nélkül alamizsnát gyüjteni járnak;

b) kik szolgálat, vagy munkakeresés ürügye alatt csavarognak, a nélkül, hogy valahol munkát vállalnának;

c) házalók, kik engedélylyel ellátva nincsenek, vagy kik annak korlátait áthágják;

d) bohóczok, mindennemü mutatványosok, utczai vagy korcsmai zenészek, kik előadási engedélylyel nem birnak, vagy a nyert engedélyt áthágják és magukat rendetlenül viselik;

e) hamis vagy gyanus utlevelekkel, vagy igazolványokkal ellátott, valamint oly egyének, kik a hatóságok tévutra vezetése vagy zsarolás czéljából álneveket használnak, vagy más hamis körülményeket adnak elő, vagy ugyanezen czélból álruhákban vagy más módon átalakitva jelennek meg;

f) azok, kik olyan tárgyakat vagy árúkat hordanak magukkal, melyeknek törvényszerü birhatása vagy használata iránt alapos kétség vagy gyanu forog fenn:

g) tiltott mesterségekkel vagy tiltott játékokkal foglalkozók;

h) olyanok, kik csoportosan csavarognak, a lakosokat fenyegetik, vagy testi sértések vagy lopások elkövetésére alkalmas eszközökkel vannak ellátva;

i) kik az elősorolt osztályokhoz tartozó egyéneknek üzletszerüleg lakást adnak, vagy azokat mint szállásadók fel nem jelentik, vagy azoknak felfedezését vagy elfogását meghiusitani igyekeznek;

k) kik másokat csavargásra, koldulásra buzditanak és arra tanitanak, vagy a koldulás eredményében részt vesznek.

20. § A megelőző szakaszokban körülirt eseteken kivül is bekisérhet a rendőrség oly egyént, ki éjjel, gyanut ébresztő körülmények között és oly eszközök birtokában találtatik, melyek közönségesen valamely bűntett elkövetésénél használtatnak.

21. § Házkutatást és személymotozást birói felhivás nélkül csak az esetben foganatosithat a fővárosi rendőrség, ha veszély van a késedelemben, vagy ha oly egyénről van szó, ki a rendőrség előtt mint szokásos tolvaj vagy orgazda ismeretes.

A házkutatást és személymotozást ez esetben a főkapitány vagy helyettese rendeli el és az eredmény az illetékes biróságnak 24 óra alatt tudomására hozandó.

22. § Oly házakban, melyek a közönség előtt mindig nyitva állanak, - mint vendégfogadókban, kávéházakban, csapszékekben, csárdákban s más hasonló nyilvános helyiségekben, - a magánszemélyeknek külön bérbe adott lakrészeknek kivételével; továbbá vasuti indóházakban és kocsikban, s a Dunán levő bárminemü hajón; végre zsibárusoknál: a rendőrség birói rendelet nélkül is foganatosithat kutatást, ha oka van hinni, hogy ily házban vagy helyeken a bűntett vagy kihágás elkövetésének gyanujával terhelt egyén tartózkodik, vagy a bűntett vagy kihágás bebizonyitására, vagy a tettes felfedezésére szolgáló nyomokra akad.

Ugyanez áll azon helyiségekre nézve is, melyekről a kihágásokról szóló magyar büntetőtörvény 87. §-a szól.

Ily esetekben a kutatást a főkapitány vagy helyettese, illetőleg saját kerületére nézve a kerületi kapitány rendeli el.

23. § Segélykiáltásra, vagy valamely lakó közvetlen és indokolt felhivására, vagy midőn valamely vétkes üldözés közben valamely házba menekült, végre tüz- vagy árviz-veszély esetében, bármely szolgálatban levő rendőrségi közeg magánházba is léphet, hogy ott a körülmények szerint kötelességét teljesithesse.

24. § Ha a házkutatás katonaság vagy honvédség által használt épületekben eszközlendő, az az ottani parancsnoknak eleve bejelentendő, s az ez által kijelölt tiszt jelenlétében hajtandó végre.

25. § Midőn a katonaság vagy honvédség által használt épületbe való behatolás egy menekülő tettes közvetlen üldözése folytán történik, a behatolás az illető házi parancsnoknak eleve bejelentendő, s a további eljárás annak, vagy egy általa kirendelt tisztnek közbejöttével eszközlendő.

26. § Az elfogás lehetőleg erőszak alkalmazása nélkül, a rendőrközeg kezének a tettes vállára helyezésével, e szavakkal történik: „a törvény nevében foglyom”.

27. § Elfogás esetében általában tartozik a rendőrközeg az elfogottat - ha az elfogatási parancs mást nem tartalmaz - a legközelebbi állomásra kisérni, hol neve, polgári állása és lakása iránt kikérdeztetvén, feleletei feljegyeztetnek s vele elfogatásának oka közöltetik.

28. § Az elővezetés vagy elfogás alkalmával a bilincs elővigyázati és biztonsági szempontból csak azon esetekben alkalmazható, melyek az 1871:LII. törvénycikk 5. §-a alapján 1872. évi január 26-ikán 2082. szám alatt (Rendeletek Tára 1872. 37. sz.) kiadott igazságügyministeri rendelet III. czikkében felsorolvák, s a bilincs azonnal leveendő, mihelyt az annak alkalmazására okot szolgáltatott szükség megszünt.

29. § A bekisért egyén az illetékes rendőri közeg által azonnal, vagy ha a bekisérés éjjel történt, másnap reggel kihallgatandó, s ha ennek alapján fogva tartása szükségesnek bizonyulna, letartóztatandó, és a letartóztatás, valamint annak indoka 24 óra alatt az illetékes birónak bejelentendő.

A rendőri letartóztatás, ha csak a rendőrség által e végett megkeresett illetékes biró azt határozatilag ki nem mondja, három napon túl nem tarthat, s a letartóztatott a biróságnak átadandó.

Éjjeli letartóztatás eseteiben, ha a letartóztatott az őrhelyen biztositékot ad az iránt, hogy másnap reggel megjelenik, az őrség vezetője által szabadon bocsájtható.

30. § A rendőrség támadás ellen, védelmül és tettleges ellenszegülés legyőzésére, kényszereszközöket alkalmazhat, végső szükség esetében pedig fegyverét is használhatja.

31. § A főkapitány vagy helyettese jogaihoz tartozik, szükség esetében a sorkatonaság vagy honvédség közremüködését igénybe venni.

Ezek igénybevétele csak végső esetben történhetik, midőn a rendőrség a rend és béke fentartására merőben elégtelen.

32. § Ha a rendet és közbékét komolyan veszélyeztető nagyobb mérvü népcsoportosulás vagy tényleges lázadás esetében, a sorkatonaság vagy honvédség segélye igénybe vétetik, ennek tényleges fellépése előtt a fővárosi rendőrség egyik megbizott, s külső jel - nemzeti szinü vállszalag - által felismerhető tisztje, a veszélyes összecsoportosulás vagy lázadás helyén a zavargókat dobszó vagy harsona általi figyelmeztetés után a „törvény nevében” békés szétoszlásra hangosan és azon hozzáadással hivja fel, hogy engedetlenség esetében a fegyveres erőnek rögtöni alkalmazása fog bekövetkezni.

A felhivás, a mennyiben a körülmények engedik, még kétszer és utoljára ismételtetik.

33. § E figyelmeztetések siker nélkül maradván, a rendőrtiszt a vezénylő katona- vagy honvédtisztet felhivja, hogy a törvénynek erővel szerezzen foganatot.

34. § A vezénylő tiszt e felhivásra a katonai szabályzatok szerint saját felelősségére intézkedik, s érvényt szerezvén a törvénynek, s helyreállitván a rendet, a további teendők iránti intézkedést ismét a polgári hatóságnak adja át.

35. § A királyi törvényszékek hatásköréhez utalt büntetendő cselekmények esetében, a fővárosi rendőrség a tettest vagy alaposan gyanusitottat, vagy bűntársat, folytonos üldözés közben más törvényhatóság területén is üldözheti és elfoghatja; köteles azonban ezt az illető közigazgatási hatóságnak, vagy ha az távol volna, vagy más akadály támadna, az illető községelőljáróságnak bejelenteni.

A főkapitányság vagy valamely biróság irásbeli meghagyására, a fővárosi rendőrség más törvényhatóság területén is tehet nyomozásokat vagy elfogatásokat oly bűntettek és vétségek eseteiben, melyek a budapesti királyi törvényszék illetékességéhez utaltattak, vagy azokkal összeköttetésben vannak.

A rendőr ez esetben az illető közigazgatási vagy birói hatóság előtt kiküldetését - rendkivüli sürgős eseteket kivéve - igazolni, s beleegyezését eleve kikérni tartozik, mely, ha az igazolás rendben van, meg nem tagadható.

Az illető hely- vagy törvényhatóság a rendőrt ezen müködésében gyámolitani köteles.

36. § Azon esetekben, melyekben az eljárás csak a magán fél kivánatára inditható meg, a rendőrség hivatalból nem járhat el.

A szükséges oltalmat azonban ily esetekben is tartozik a rendőrség nyujtani.

37. § A mennyiben ezen vagy más törvény más intézkedést nem tartalmaz, a rendőri eljárás eddigi szabályai és gyakorlata tartandók meg.

38. § A fővárosi rendőrség személyzete, midőn egyenruhát visel, ugy magára, valamint az általa bekisértekre és az általa használt kocsikra nézve, minden nyilvános vámokon vámmentességet élvez.

II. FEJEZET

A fővárosi rendőrség szervezete

39. § A fővárosi rendőrség a központi hivatalból (főkapitányság), s a főváros közigazgatási kerületeinek figyelembe vételével megfelelő számu rendőri kerületekből (kerületi kapitányságok) s esetleg rendőri kiküldöttségekből (expositura) áll.

A főváros területén átfolyó Duna, esetleg külön rendőri kerületet képezhet.

40. § Ezen rendőri kerületek (kerületi kapitányságok) hatásköre az eljárás gyorsitása s a közönség kényelme czéljából akként állapitandó meg, hogy azokban mindennemü rendőri müködés - a mennyiben annak természete központi tárgyalást és intézkedést nem igényel - közvetlenül a kerületi kapitányságnál történhessék.

41. § A fővárosi rendőrség élén a főkapitány áll.

A rendőrség többi személyzete áll:

a) tiszti személyzet: rendőrtanácsosokból, kerületi kapitányokból, a bejelentési hivatal főnökéből s helyetteséből, főkapitányi titkárból, rendőri biztosokból, rendőri orvosokból, fogalmazókból, gyakornokokból, pénztárnok, házgondnok és ellenőrből, irnokokból, megfelelő kezelési közegekből, dijnokokból, végre rendőr-oktatóból;

b) a rendészet különböző feladatainak megfelelőleg szervezett gyalog és lovas rendőrökből;

c) szolgákból.

42. § A főkapitányt a belügyminister előterjesztésére a király nevezi ki, a fővárosi rendőrség többi tisztviselőit s a rendőrtiszteket a belügyminister.

Az őrvezető és közrendőröket a főkapitány nevezi ki, kielégitő próba után és belügyministeri jóváhagyás mellett; a szolgákat a főkapitány fogadja fel.

A főkapitány ezen kinevezéseknél és felfogadásoknál, a kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló 1873:II. tc. 5. §-át pontosan megtartani köteles.

43. § Ha valaki a rendőrségnek valamely intézkedése által magát megsértettnek érezné, a mennyiben a törvény mást nem határoz, a belügyministerhez folyamodhatik; bűnügyi, vagyoni és fegyelmi tekintetben pedig a fővárosi rendőrség ugyanazon törvények, különösen az 1870:XLII. és az 1876:VI. törvénycikkek intézkedései alatt áll, melyek a közigazgatási tisztviselőkre nézve érvényben vannak.

44. § Az, ki a 42., illetőleg az 52. § értelmében a fővárosi rendőrséghez alkalmaztatik, hivatalának, illetőleg szolgálatának tartama alatt nem lehet a budapesti esküdtszék tagja, és semmiféle üzletet nem folytathat, különös rendőri felügyelet alatt álló üzletnek pedig birtokosa vagy haszonélvezője neje, vele egy háztartásban élő szülei, vagy gyermekei sem lehetnek.

45. § A fővárosi rendőrség fegyelmi hatósága:

I. a tiszti személyzetet illetőleg első fokon:

a) a főkapitányra nézve a közigazgatási bizottság fegyelmi bizottsága:

b) a tiszti személyzet többi tagjaira nézve a főkapitány;

másod fokon:

a) a főkapitányra nézve a belügyminister;

b) a tiszti személyzet többi tagjaira nézve a közigazgatási bizottság fegyelmi bizottsága, melynek tárgyalásaihoz a főkapitány vagy megbizottja meghivandó, s ki ha nyilatkozni kiván, meghallgatandó, - s ki, ha kivántatik, nyilatkozni tartozik;

harmad fokon:

a belügyminister.

II. A rendőrség egyéb személyzete a szolgálati fegyelem szempontjából saját tisztei alatt áll, kik a belügyminister által megállapitandó szabályok szerint járnak el, de ha rang- vagy hivatalvesztésről van szó, akkor határoz:

a) első fokon:

a rendőrség kebelében alakitott fegyelmi bizottság:

b) másod fokon:

a főkapitány.

A hivatalvesztésre szóló határozat a belügyminister jóváhagyása által bocsátandó.

A rendőrség kebelében alakitott fegyelmi bizottság egy rendőrtanácsosból vagy helyetteséből, mint elnökből, s két rendőrtisztviselőből áll.

46. § A szolgálati általános és részletes utasitásokat, - tekintettel a jelen törvény 40. §-ára - a fegyelmi bizottság (45. §) egybeállitásának módozatait s az annak adandó hatáskört, a fegyelmi szabályokat, azok áthágásainak büntetését s az eljárást, mely ez alkalommal megtartandó, továbbá a rendőrök és szolgák felfogadásának, elbocsátásának vagy nyugdijazásának, vagy megjutalmazásának feltételeit, a szakoktatás tárgyait és mérveit, a rendőri orvosok kötelességeit, szóval a fővárosi rendőrség összes müködésének részleteit, a törvény keretén belől a belügyminister állapitja meg.

A fővárosi rendőrség összes költségeiről a belügyminister évenkint részletes költségvetést terjeszt a törvényhozás elé.

Az ezen törvény alapján eszközlendő első szervezés személyzeti létszámát, a járandóságokat, a dologi kiadásokat és összes költségeket, a jelen törvénynek kiegészitő részét képező mellékelt kimutatás tünteti elő.

47. § A rendőrség azon tagjai, az őrmestertől lefelé, kik a jelen törvény alapján szervezett fővárosi rendőrségben megelégedésre 5 évig szolgáltak, 40 frtnyi, kik 10 évig szolgáltak 80 frtnyi, kik 15 évig szolgáltak 120 frtnyi, kik 20 évig szolgáltak, 160 frtnyi évenkinti személyes szolgálati pótlékot nyernek, mely saját, ugy mint özvegyeik és gyermekeik nyug- vagy ellátási dijába beszámittatik.

A rendőrségi összes személyzetre, valamint özvegyeik és kiskoru árváikra nézve, ugyanazon nyugdij- és eltartási szabályok alkalmazandók, melyek az államszolgálatban általában érvényesek.

Azon rendőrnek nyugdijazásánál, ki szolgálatközben szenvedett sebesülés következtében szolgálatképtelenné válik, szolgálati éveihez 10 év hozzá számítandó.

Különösen figyelemre méltó esetekben az illető ennél nagyobb kedvezményben is részesíthető, mely azonban tényleges illetményén túl nem terjedhet.

Azoknak nyugdijazásánál, kik a rendőrségnél már régebben szolgálnak, s mint hivatásuk betöltésére alkalmasok, ezen törvény életbelépte után véglegesen kineveztetnek, a szolgálati év azon naptól számittatik, a melyben az államrendőrség szolgálatába állottak.

48. § Azok, kik az első szervezésnél, - bár fegyelmi uton elbocsáthatók nem lennének is - nem alkalmaztatnak, szolgálati éveik számához képest legalább 1/4 évi, legfeljebb 1/2 évi fizetésükkel végkielégitésben részesittetnek.

49. § A fővárosi rendőrség egész területén megkivántató hivatalhelyiségek, őrházak s fogházak számára szükséges telkek és épületek, - a mennyiben a helyi viszonyoknak megfelelő méltányos feltételek alatt megszerezhetők nem volnának - törvényes uton lesznek kisajátitandók.

50. § A fővárosi rendőrség polgári intézmény, melynek őrségi személyzete azonban belszervezetében szigoru katonai fegyelmi szabályok alatt áll. Müködésében e személyzet a felebbvalóktól nyert utasitások szerint jár el, s a mennyiben törvény vagy utasítás alapján közvetlen eljárásra jogositva nincs, nemcsak a törvény, rendelet vagy szabályrendelet ellen elkövetett minden sértést, hanem általában tapasztalt szabályellenességet, hiányt vagy fogyatkozást is, az illetékes hatóság értesithetése végett, közvetlen felebbvalójának azonnal feljelenteni tartozik.

51. § A fővárosi rendőrség tiszti személyzete azon esküt, vagy fogadalmat teszi le, melyet a többi állami közigazgatási hivatalnokok letesznek, az őrségi személyzet pedig, mielőtt tényleges szolgálatba lépne, a főkapitány vagy helyettese előtt élő szóval a következő esküt vagy fogadalmat tartozik letenni:

„Én N. N., az 1881. évi XXI. törvénycikk alapján kinevezett fővárosi rendőr, esküszöm vagy fogadom az élő Istenre, hogy Ő cs. és apostoli királyi Felségéhez és az ország alkotmányához hű leszek, hogy a fővárosi rendőrség területen a személy és vagyonbiztonságot, a békét és közrendet teljes tehetségemhez képest fentartandom, s annak megsértését meggátlandom, a szolgálatot felmondás nélkül s a felmondási idő letelte előtt el nem hagyom, s általában a fővárosi rendőr minden kötelességét, mint ezt a törvény és felebbvalóim hivatalos utasitásai elémbe szabják, félretéve minden kedvezést vagy szeretetet, félelmet, haragot vagy rosszakaratot, hiven és pontosan teljesitendem, Isten engem ugy segéljen.”

A letett esküről jegyzőkönyv vezettetik, mely megőrzendő és melyet a felvett rendőr is aláir.

52. § A főkapitány, vagy távollétében helyettese felhatalmaztatik, hogy a fővárosi rendőrség területén létező nagyobb üzletek, vállalatok, intézetek és társulatok kérelmére, a rendőrség rendszeresitett létszámán felül, a kérelmezők költségére pótrendőröket vehessen fel s vétethessen eskü alá, hogy a tüzetesen meghatározandó intézeti vagy vállalati, vagy társulati helyiségekben, a főkapitánytól a törvény keretén belől nyert utasitások szerint a biztonságot, a békét és rendet fentartsák.

Az ekként felvett rendőrök a többiekkel hasonló ruházat- és felszerelésben részesülnek, fegyelmi és minden szolgálati tekintetben ugyanazonos szabályok alatt állanak, s a meghatározott helyiségekben a fővárosi rendőrség jogaival és kötelezettségeivel birnak.

Ezen pótrendőröknek a dijazásra való igényük, ha szerződésileg más nem köttetett ki, az illető félnek, melynek kivánságára felvétettek, irásbeli felmondása után három hóval szünik meg. Müködésük azonban felmondás után, a felmondó fél kivánatára azonnal megszüntethető, a mikor a rendőrségi ruházat és felszerelés is beszedendő.

53. § A fővárosi rendőrség költségei fedeztetnek:

a) az egyesitett főváros által fizetendő járulékból; ezen évi járulék azon összegből álland, mint a melyet ez idő szerint rendőri járulék czimén tényleg fizet.

Ez összeg addig fel nem emelhető, mig a szükséglet annyira szaporodni nem fog, hogy az állam is ugyanannyit fizetend, mint a főváros. Ezen időpont beálltával a további költség-többletet a főváros és az állam egyenlő részben viselendi;

b) azon birságokból, melyeknek hováforditása iránt törvény vagy szabályrendeletek másképen nem intézkednek;

c) a szini előadások, tánczvigalmak, mutatványok stb. után, az esetleg szükséges engedélyek kiállitásáért és a rendőrsegédletért járó, a belügyminister előleges jóváhagyásával megállapitott dijszabás alapján kiszabandó dijakból; valamint azon dijakból, a melyeket a rendőrségnek magánérdekben igénybevételért magánosok fizetnek:

d) a belügyminister költségvetésében e czélra felvett összegekből.

III. FEJEZET

Általános és átmeneti intézkedések.

54. § Az eltolonczozandókkal való bánásmódra nézve fennálló szabályok, további intézkedésig érintetlenül maradnak.

55. § A jelen törvény életbelépte előtt a fővárosi rendőrség területén, illetőleg annak egyes részeiben érvényben levő közrendészeti szabványok és fővárosi szabályrendeletek, a fővárosi törvényhatóság által összegyüjtendők, és a netalán szükségessé vált módositásokkal, az 1872. évi XXXVI. törvénycikk értelmében jóváhagyás végett a belügyminister elé terjesztendők.

A jóváhagyás megtörténtével, a belügyminister azokat törvényszerű kihirdetés és életbeléptetés végett a fővárosi törvényhatóságnak megküldi, a fővárosi rendőrséggel pedig közli.

56. § A fővárosi törvényhatóságnak szabályalkotási joga alapján felelősséggel járó kötelessége maradván a közrendészet minden ágát éber figyelemmel kisérni, s a mutatkozó hiányokat pótolni, e végből az 1872. évi XXXVI. tc. 67. §-a alapján a tanács és közgyülés tagjaiból külön állandó közrendészeti bizottságot fog felállitani, s annak javallatára, a mennyiben törvény vagy kormányrendelet, vagy az előző §-ban emlitett szabályrendeletek nem intézkednek, a szükséges szabályokat meghozandja, s azokat jóváhagyás és a fővárosi rendőrséggel leendő közlés végett, a belügyministernek egyenként bemutatandja.

57. § Másrészről a fővárosi rendőrségnek is kötelessége a közrendészet terén mutatkozó hiányokra ugy Budapest főváros törvényhatóságának figyelmét felhivni, mint a belügyministerhez előterjesztést intézni, s mindkét esetben tüzetes és indokolt inditványokat tenni.

58. § A belügyminister felhatalmaztatik, hogy azon módozatokat, melyek szerint a kormányrendeleteknek és törvényhatósági szabályrendeleteknek, valamint a jelen törvény 6-ik szakasza értelmében a rendőrség által kiadható rendeleteknek érvényes kihirdetése eszközlendő lesz, a főváros törvényhatóságának meghallgatásával rendeleti uton állapithassa meg.

59. § Azt, hogy a fentebbiek szerint összegyüjtött s ujra kihirdetett, valamint a jelen törvény alapján jövendőben hozandó fővárosi rendőri szabályrendeletek közül, melyek és esetleg mily módositásokkal birjanak a Margitszigeten is érvénynyel, a szigettulajdonos meghallgatásával a belügyminister határozza meg.

Ezen kivétel a Margitszigetre nézve azonban csak addig tart, mig az az 1872:XXXVI. tc. 140. szakasza értelmében közmulatóhely marad.

60. § A fővárosi rendőrségi területnek kiterjesztése csak a törvényhozás utján történhetik.

61. § A belügyminister utasittatik, hogy a szervezet életbeléptetése czéljából szükséges költségeket a 46. §-ban megjelölt kereten belől utólagos elszámolás mellett megtegye, az első rendszeres költségvetést pedig az 1882. évre szóló költségvetéssel terjeszsze elő.

62. § Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister azon utasitás mellett bizatik meg, hogy a törvény végrehajtására szükséges intézkedéseket ugy tegye meg, hogy az a folyó évi julius hó 1-én teljesen életbe lépjen.

BUDAPEST FŐVÁROSI RENDŐRSÉG SZEMÉLYZETI LÉTSZÁMA ÉS KÖLTSÉGVETÉSE

I. Főkapitányi hivatal személyzete

frt
1 főkapitány 4000 forint fizetés és 1000 frt szolgálati pótlék, 600 frt szálláspénz, 600 frt lóbeszerzési és tartási átalány 6,200
1 rendőrtanácsos a közigazgatási és rendőri ügyek vezetője, 2000 forint fizetés, 400 frt szálláspénz 2,400
1 főkapitányi titkár az elnöki ügyekre, 1200 forint fizetés, 300 frt szálláspénz 1,500
2 fogalmazó 600 frt fizetés és 300 frt szálláspénz 1,800
4 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,800
4 dijnok 40 frttal havonkint 1,920
Azon közigazgatási rendőri ügyekre, a melyek a főkapitányságnál kezeltetnek:
4 fogalmazó 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 4,800
Azon törvénykezési ügyekre, a melyek a főkapitányságnál kezeltetnek:
1 rendőrtanácsos 1800 frt fizetés és 400 frt szálláspénz 2,200
2 fogalmazó 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 2,400
3 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,100
2 díjnok havi 40 frttal 960

A főkapitányi hivatalhoz

3 gyakornok 300 frttal 900
3 hivatalszolga 350 frttal 1,050
1 pénztárnok és házgondnok 1200 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 1,500
1 ellenőr 800 frt fizetés, 300 forint szálláspénz 1,100
1 díjnok 40 frttal 480
1 rendőri főorvos 1,000

Kezelő személyzet

1 iktató 1000 frt fizetés, 200 forint szálláspénz 1,200
1 kiadó 1000 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 1,200
1 levéltárnok 1000 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 1,200
3 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,100
10 díjnok havi 40 frttal 4,800
1 börtöönőr és házfelügyelő 800 frt fizetés 800
2 rendőr
46,410

II. Bejelentési hivatal

1 főnök, kerületi kapitányi ranggal, 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900
1 főnökhelyettes 1000 forint fizetés, 300 frt szálláspénz 1,300
2 fogalmazó 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 2,400
1 iktató-kiadó 600 frt fizetés, 180 frt szálláspénz 780
2 irnok 500 frt fizetés, 175 frt szálláspénz 1,350
28 díjnok havi 40 frttal 13,440
21,170

III. Kerületi kapitányságok

I. kerületi kapitányság

frt
1 kerületi kapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900
1 fogalmazó 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 1,200
1 kerületi orvos 600
1 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 700
1 dijnok havi 40 frttal 480
1 szolga 350 frt fizetés 350
1 polgári biztos
1 rendőr

II. kerületi kapitányság

1 kerületi kapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900
1 fogalmazó 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 1,200
1 kerületi orvos 600
1 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 700
1 díjnok havi 40 frttal 480
1 szolga 350 frt fizetéssel 350
1 polgári biztos
1 rendőr

III. kerületi kapitányság

1 kerületi kapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900
1 forgalmazó 900 frt fizetéssel, 300 frt szálláspénz 1,200
1 kerületi orvos 600
1 díjnok havi 40 frttal 480
1 szolga 350 frt fizetéssel 350
1 polgári biztos
1 rendőr

IV., V. kerületi kapitányság

1 kerületi kapitányság 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900
2 forgalmazó 900 frt fizetés, 300 forint szálláspénz 2,400
1 kerületi orvos 600
2 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 1,400
2 díjnok havi 40 frttal 960
1 szolga 350 frt fizetéssel 350
1 polgári biztos
1 rendőr

VI., VII. kerületi kapitányság

1 kerületi kapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900
3 forgalmazó 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 3,600
1 kerületi orvos 600
3 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,100
3 díjnok havi 40 frttal 1,440
1 szolga 350 frt fizetéssel 350
5 polgári biztos
3 rendőr

VIII., IX. kerületi kapitányság

1 kerületi kapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900
2 forgalmazó 900 frt fizetés 900 frt, 300 frt szálláspénz 2,400
1 kerületi orvos 600
3 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,100
1 szolga 350 frt fizetéssel 350
1 polgári biztos
3 rendőr

X. kerületi kapitányság

1 kerületi kapitány 1500 frt, 400 frt szálláspénz, 200 frt lótartási átalány 2,100
1 forgalmazó 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 1,200
1 kerületi orvos 400
2 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 1,400
2 díjnok havi 40 frttal 960
1 szolga 350 frt fizetéssel 350
1 polgári biztos
2 rendőr
47,690

IV. Rendőrség

1 oktató és főfelügyelő 1000 frt fizetés, szabad szállás 1,000
1 lovassági felügyelő 800 frt fizetés 800
1 lovasági felügyelő 800 forint fizetés 800
20 polgári biztos (detektiv) szálláspénz beszámításával, a központban pr. 600 12,000
30 polgári biztos az alkapitányságoknál, 600 frt szálláspénz beszámításával 18,000

Az egyenruházott rendőrség létszámában:

a) a gyalogságnál:
1 őrmester 600 frt fizetéssel 600
7 ellenőr 500 frt fizetéssel 3,500
25 czímzetes ellenőr 450 frt fizetésel 11,250
55 I-ső osztályú rendőr 450 frt fizetéssel 24,750
167 II-od osztályú rendőr 400 forint fizetéssel 66,800
208 I-ső osztályú közrendőr (poroszró) 360 frt fizetés 74,880
92 II- od osztályú közrendőr (poroszló) 300 frt fizetés 27,600
b) a lovasságnál:
1 őrmester 700 frt fizetéssel 700
2 szakaszvezető 500 forint fizetéssel 1,000
2 tizedes 550 frt fizetéssel 1,100
60 lovas rendőr 450 frt fizetéssel 27,000
Összesen 271,780

Az első osztályú gyalog rendőrök és czímzetes ellenőrök, a mennyiben szabad szállást a laktanyában nem nyerhetnének, 120 frt szálláspénzt kapnak; ugyanez áll a felügyelők, őrmesterekre és ellenőrökre nézve, kik hasonló körülmények között 150-180 frtig terjedő szálláspénzt kapnak.

Ezen szálláspénzekre fedezetül a dologi kiadásoknál 12,000 frt van felvéve.

A lovasok rendőrök 200 frtnyi lóátalányt kapnak, mely a rangfokozatoknál 300 frtig felemelkedtettik. Ennek fedezetül a dologi kiadásoknál 13,100 frt van felvéve.

V. Dologi kiadások

frt
I. Házbérekre 72,15856
II. Szálláspénzekre 12,000. -
III. Évi ruházatra 44,411. -
IV. Fegyverzetre 4,000. -
V. Ló-átalány 13,100. -
VI. Berendezésre 8,000. -
VII. Fütésre 9,500. -
VIII. Világitásra 8,500. -
IX. Tisztogatásra 4,500. -
X. Gyógykezelésre 2,000. -
XI. Jutalmakra 1,500. -
XII. Irodai kiadásokra 10,000. -
XIII. Előre nem látható egyveleges szükségletekre 10,760. -
200,429. 56

Észrevétel:

A toloncok őrizetére és felügyeletére szükséges személyzet, a rendőrségi létszámba osztatik ugyan be, azonban mint „Toloncz-kiadás” külön fedezendő.

Sommás költségvetés

I. Főkapitányi hivatal 46,410
II. Bejelentési hivatal 21,170
III. Kerületi kapitányságok 47,690
IV. Rendőrség 271,780
V. Dologi kiadás 200,429
587,479
1880. évi költség 468,709
Jelenleg előirányoztatik 587,479
Tehát több 118. 770 frttal.