1881. évi XXI. törvénycikk indokolása

a Budapest fővárosi rendőrségről * 

A Budapest főváros törvényhatógásának alakitásáról és rendezéséről szóló 1872. évi XXXVI. tc. 20. §-a kimondja, hogy a fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget egységes szervezettel az állam kezeli saját közegei által;a 21. § pedig akként rendelkezik, hogy a rendőri működésről, a rendőrség szervezetéről stb. a belügyminister, a rendőri biráskodás iránt a bel- és igazságügyministerek fognak a törvényhozás elé törvényjavaslatokat terjeszteni, kijelentvén, hogy ha a fővárosok egyesitéseig ezen törvény meg nem alkottatik, a tényleges egyesités napjától kezdve a főváros rendőri közegei közvetlenül a belügyminister hatósága alá helyeztetnek, ki egyszersmind felhatalmaztatott, hogy a rendőri ügyekben való felebbezést a fővárosra nézve ideiglenesen szabályozza.

A törvény e két utóbbi intézkedése azonnal foganatosittatott, a fővárosi rendőri személyzet közvetlenül a belügyminister hatósága alatt áll, s a felebbezés is ideiglenesen szabályozva van.

Hátra van, hogy a törvény azon intézkedései is teljesittessenek, melyek a jelzett törvényjavaslat beterjesztésére vonatkoznak.

Mindkét törvényjavaslatot ezuttal sem mutathatom ugyan be, mert a rendőri biráskodást tárgyazó törvény csak akkor lesz helyesen elkészithető és szövegezhető, ha a már életbeléptetett anyagi büntető törvénykönyvek mellett a büntető eljárás is törvény által megállapitva és szabályozva leend.

Ezen a büntető eljárást szabályozó törvényjavaslat már nem csak munkába, hanem befejezéséhez közel is van, mind a mellett tekintve a törvényjavaslat nagy fontosságát, és ennélfogva annak szükségét, hogy az köztudomásra hozatván, az illetékes körök által megvitattathassék, s igy megvitatva kerüljön a törvényhozás elé, kétségtelen hogy legjobb esetben is legalább még két évre leend szükség, mig az törvényerőre emelkedhetik, s a többi intézkedéseknek alapját képezheti.

Ezért s mert a fővárosi rendőrség jelenlegi ideiglenes állapotában, szervezése és hatáskörének kellő megállapitását nélkülöző átmeneti helyzetében ily hosszú időig fenn nem tartható, s mert annak szervezését a jogállam követelményei mellett a közbiztonság s a főváros igényei hangosan kivánják, én, egyelőre mellőzve a rendőri biráskodást tárgyazó törvényjavaslatot, a fővárosi rendőrségnek szervezésére s hatáskörének közvonalozására vonatkozó törvényjavaslatnak elkészitésére szoritkoztam, annyival inkább, mert egy rendszeres eljárási codexnek hiányát jelenleg némikép potolják azon eljárási utasitások, melyek a magyar büntető törvények életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. tc. 42. és 44. §-sai alapján a vétségek bizonyos nemére és a kihágásokra nézve a bel- és igazságügyi ministerek által kiadattak.

Ezek mellett gondoskodtam arról, hogy a fővárosi rendőrség szervezéséről és jogköréről szóló törvényjavaslatba oly intézkedések is felvétessenek, melyek egy rendszeres bűnvádi eljárási codex hiánya miatt, a rendőri működésnek jogalapra fektetése és biztositása czéljából nélkülözhetleneknek mutatkoznak.

Ezeknek tiszteletteljes előrebocsátásával áttérek magára a törvényjavaslatra:

Ez három fejezetből áll, melyek elseje: A fővárosi rendőrség hatásköréről (1-41. §-ai) másodika: A fővárosi rendőrség szervezetéről (42-54. §-ai), harmadika: Némely ugy átalános mint átmeneti természetü vegyes intézkedésekről szól (55-62. §-ai).

1. fejezet. Az első három szakasz kimondja, hogy a fővárosi rendőrséget az állam kezeli saját közegei által, annak figyelő, megelőző és felfedező feladatát körvonalazza átalánosságban, s megkülönböztetvén a közigazgatási rendőrséget a törvénykezésitől (gerichtliche Polizei) ez utóbbinak a rendőrség közreműködését teljes mértékben biztositja.

A 4-ik szakasz, a fővárosi rendőrségnek a fővárosi törvényhatósághoz való viszonyát állapitja meg, s az utóbbinak minden törvényszerü intézkedéseiben, s szabályrendelési jogának gyakorlatában a rendőrség tetterős közreműködését biztositja, s gondoskodik arról is, hogy a kölcsönös hatáskörre nézve előállható nézetkülönbség esetében a belügyminister legyen felruházva a döntés jogával.

Fontos és megnyugtató a fővárosra nézve az 5-ik §, mely a rendőri működés jogalapjául a dolog természetéből folyólag egész átalánosságban nemcsak a törvényt és a ministeri rendeleteket, hanem a főváros szabályrendeleteit is jelöli meg. Ezzel kapcsolatban a 6-ik § tekintve, hogy rendőri kielégitő müködés a nélkül, hogy bizonyos esetekben rendeleteket (polizeiliche Verordnungen) ki ne adhasson nem képzelhető, megállapitja azt is, hogy a rendőrség ezt mikor teheti. E szakasznak kiegészitő része a 7-ik §, mely rendőri szempontból, tehát a nagy közönség érdekének szempontjából néhány fontosb ügyeket felsorol.

Ezek közé felvettem azt, hogy jövőben, - a nemzeti szinházat kivéve - a rendőrség adja a szinházi nyitási és nyilvános szini előadási engedélyeket.

Ez intézkedés, mely az 1848. évi XXXI. tc. némely határozatának a fővárosra nézve hatályon kivül való helyezését teszi szükségessé, véget fog vetni azon kellemetlen surlodásoknak, melyek arra vonatkozólag a fővárosi hatóság és rendőrség között fenn forognak.

A megelőző rendőrségnek a rendőri müködés legfontosabb, legéletbevágóbb részének jogszerüen lehetővé tétele és biztositása czéljából főfontosságuak a törvényjavaslat 8., 9., 10. és 11. §-ai, melyek a rendőrséget felhatalmazzák, hogy oly esetekben, midőn törvény, ministeri rendelet vagy városi szabályzat hiányzik s a fővárosi lakosságra közvetlen veszély származhatik, ideiglenes intézkedésket tehessen, s e végből bizonyos cselekvényekre szoritó vagy azoktól eltiltó rendeleteket kiadhasson, s ezek áthágására büntetést szabhasson, továbbá azt, mit valakinek törvény, rendelet vagy szabályrendelet alapján tennie kellene, elmulasztja, vagy ha azt, mi tiltva van cselekszi, - mennyiben ezekből közvetlen veszély származhatnék, az illető költségére teljesittethesse, illetőleg a cselekvényt megakadályozhassa, - szabadságában állván az illetőnek a belügyministernél panaszt emelhetni. - Hasonló természetü a 11. § tartalma a megelőzés szempontjából bizonyos tárgyaknál szükséges záralávétel, lefoglalás vagy üzletbeszüntetés azon esetekben, melyek ott körül irva vannak.

A kihágásokról szóló törvény több szakaszában tüzetes megjelölés nélkül „hatóságokról szól”, melyek bizonyos intézkedéseket tehetnek vagy tilalmakat adhatnak ki, vagy melyeknek bizonyos dolgok feljelentendők. Ezzel szemben a törvényjavaslat 12. §-a kimondja, hogy ezen hatóságok alatt a fővárosban, - mennyiben törvény, ministeri rendelet vagy szabályrendelet mást nem határoz - a rendőrség értendő, mi annál jogosultabb, mert az idézett törvénynek a törvényjavaslatban felsorolt §-ai valóban rendőri természetü tárgyakra vonatkoznak.

A 13. § intézkedéseinek szükségét a figyelő és megelőző rendőri működés igényei indokolják.

A 14. § magyarázatot nem igényel, a dolog természetéből folyó intézkedést tartalmazván.

A 15-33. §-ok az előnyomozásokról, elfogatásról, letartóztatásról, házkutatásról, személy motozásról, lefoglalásról, a házakba való lépésről, a bilincs alkalmazásáról s a letartóztattaknak biró elé állitásáról szólanak.

E szakaszok nagy része oly természetű, hogy azok csak azért vétettek ezen törvényjavaslatba fel, mert, mint már előadatott, a bűnvádi eljárásról rendszeres törvénykönyvünk nincs, minélfogva arra, hogy ezen, a személyszabadságra nézve oly fontos esetekben egyrészről a személyes szabadság biztosittassék, másrészről pedig a rendőrségnek a lehetőség megadassék, hogy a közjó érdekében történő eljárásában és működésében törvényes alapot ne nélkülözzön, ilynemű intézkedéseknek a törvényjavaslatba való felvétele mellőzhetlennek mutatkozott.

Ezen intézkedések a királyi törvényszékeknél a bűnvádi eljárásra vonatkozó gyakorlattal és a bűnvádi törvények életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. tc. 42. és 44. §-ai alapján kiadott belügyministeri és igazságügyministeri eljárási szabályokkal teljes összhangzásba hozvák.

E szakaszokban ezen felül oly intézkedések is foglaltatnak, melyek szükségesek arra, hogy a rendőrség kellő erélylyel és sikerrel léphessen fel. - (18. §) vagy hogy a nagy közönséget oly társadalmi rétegek ellenében sikeresen megvédhesse, melyek nagy részben kiválóan veszélyesek és melyeknél a közérdek s biztosság kivánják az alakiságok egyszerűsitését és a gyorsitást az eljárásban. (§ 19 és 20.)

Ugyancsak ily természetű a 26. §, mely bizonyos nyilvános helyiségekbe a kutatás eszközlését bizonyos körülmények között megengedi.

A kihágásokról szóló büntető törvénykönyv 87. §-a, melyre a 23. § hivatkozik, szerencsejáték-vállalatra vonatkozik.

A 24. § a toloncz-ügyre nézve fentartja változatlanul a tényleges állapotot. A toloncz-ügyet, melynek szabályai még az ötvenes évek elején keletkeztek, a változott viszonyoknak megfelelően szabályozni szándékozom ugyan, addig azonban, mig az eszközölhető lesz, a tényleges állapot fentartása a közbiztonság érdekében mulhatlanul szükséges, s különben is a toloncz-ügyet a fővárosban más alapokon, mint az egész országban kezelni nem lehet.

E szakasz egyébiránt összhangzásban van a kihágásokról szóló büntető törvény 69. §-ával a 28. 29. 30. és 31. szakaszok nem igényelnek magyarázatot, szintugy nem a 32. és 33. szakaszok, melyek oly épületbe való behatolást szabályoznak, mely a katonaság vagy honvédség által használtatik.

A 34. § a rendőrségnek egész általánosságban megadja a jogot, hogy támadás visszautasitására és tettleges ellenszegülés legyőzésére kényszereszközöket alkalmazhasson, sőt szükség esetében fegyverét is használhassa. A rendőrségnek a jelen törvényjavaslat 48. §-a alapján adandó részletes utasitásban leend helye a fegyver használatának feltételei és módozatai iránt részletesen intézkedni, hogy minden önkénynek és visszaélésnek lehetőleg eleje vétessék.

A 35. § intézkedése önmagát igazolja.

A 36. ,37. és 38. §-ok a közbékét veszélyeztető nagyobb népcsoportosulások vagy tényleges lázadás folytán a sorkatonaság vagy honvédség igénybevételének esetére vonatkozólag szabályozzák az eljárást, mi iránt szintén nincs eddig nálunk törvény, mint más országokban, melyekben ez ügyben specialis törvények intézkednek, mint például Angliában az ugynevezett „Riot Act”.

A 39. § a fővárosi rendőrséget felhatalmazza, hogy bizonyos esetekben a tettest vagy alaposan gyanusitottat más törvényhatóság területén is üldözhesse és elfoghassa, s előszabja az alakiságokat, melyek ez alkalommal megtartandók. Ez intézkedés a tettes gyors kézrekeritése szempontából mellőzhetlen s nemcsak a büntető igazságszolgáltatás, hanem gyakran a kárositott magán fél érdekében is fekszik.

A 40. és 41. §-okra vonatkozólag nem kell magyarázat.

II-ik fejezet. Azon kérdés, hogy a nagy, illetőleg fővárosok rendőrségének miként kell szervezve, s a lakosság számának és a topographicus helyzetnek figyelembevételével mily szellemi és anyagi erővel kell ellátva lennie, hogy magas és hálás hivatásának mennél sikeresebben megfelelhessen, s a társadalmat a gyakran az ész és tudomány fegyverével is ellátott gonoszság üzelmei ellen lehetőleg megvédhesse, napjainkban, már nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is megoldottnak tekinthető.

Páris, London s utóbbi időben Bécs is oly mintaszerűleg szervezett szakképzett s kellő számú rendőrséggel birnak, hogy azoknak példáit nem csak lehet, hanem kell is a helyi viszonyoknak és a nemzet geniusának megfelelő módositásokkal utánozni, annyival inkább, mert a roszra hajló s az önérdeket tiltott uton is kielégiteni törekvő emberi természet mindenhol egyforma, s csak a módozatban lehet eltérés.

E mintákat tanulmányozva s Budapest viszonyait figyelembe véve, van a törvényjavaslat 2-ik fejezetében (42-54. §) a fővárosi rendőrség szervezete nagy vonásokban körvonalozva, mint ennek törvényben lennie kell, a keretnek kitöltése a rendeleti utnak s intézkedéseknek lévén fentartva.

E keret ugy vagy megállapitva, hogy az a rendőrség folytonos fejlesztését szaporitását, javitását, kiterjesztését, a rendszer változtatása nélkül lehetővé teszi.

Ezen 2-ik fejezet egyes szakaszai magokban oly világosak, hogy azokat egyenkint magyarázatokkal kisérni alig szükséges, hanem igenis szükséges, hogy a törvény alapján eszközlendő első szervezés személyzeti létszámát, a járandóságot s dologi kiadásokat előtüntető kimutatásra általában a következőket jegyzem meg.

Az iránt, hogy a fentebb jelzett minták szerint szervezett rendőrség mennyibe fogna Budapesten kerülni, megközelitő számitást tétettem, melynek eredményét az % alá csatolt kisérleti kültségvetés tünteti elő s melyből kivehető, hogy a szükséglet, a megkivántató személyszaporitással, felszereléssel, különféle eszközök előállitásával stb. az első évben közel 1 millió frtot igényelne, holott a rendőrség a tényleg csak 468,709 frtba kerül.

Igaz ugyan, hogy ezen közel 1 millió forint, szemben a londoni rendőrség költségével, mely a City külön rendőrségén kivül 1879/80-ban 11.400,244 frtba,

a párisival, mely 1870-ben 6.400,000 frtba

a bécsivel, mely 1879-ben 2.292,200 frtba került, - aránylag túlságosnak nem mondható, különösen akkor, ha tekintetbe vétetik, hogy nálunk az első beszerzésekre, felszerelésekre s eszközökre tetemes összegek igényeltetnek s hogy nálunk a mostani főváros 4 négyszögmértföldet tevő területének felette kedvezőtlen topographicus helyzete, mely hegységeket, rónaságot s nagy folyamot foglal magában, a költségeket tetemesen növeli.

Mindamellett tisztában voltam az iránt, hogy jelenlegi viszonyaink között csupán a fővárosi rendőrségre közel egy millió forint nem lesz fordiható, s oda irányozám törekvésemet, hogy adván a fővárosi rendőrségnek olynemű szervezetet és keretet, hogy az később rendszerváltoztatás nélkül folyton fejleszthető lehessen, a költségek jelenleg akként állapittassanak meg, hogy azok az eddigi költségeket egyszáz, legfeljebb 120,000 forinttal ne haladják túl.

Ezt ugy értem el, hogy a fővárost csak hét alkapitányi kerületre osztottam fel, pedig a városi kerületek száma szerint tiznek kellene lennie, s számitáson kivül hagytam egy külön dunai (vizi) kerületet, vagy erre vonatkozó expoziturát, pedig ennek a londoni Themse-rendőrség (Thames Police) muntájára való életbeléptetése igen kivánatos, sőt szükséges volna annyival inkább, mert ezen vizi rendőrség az átalános rendőri qualifivatión kivül külön szakképzettséget is igényel. Továbbá több rendőr-tanácsosi állomást feláldoztam, a rendőrbiztosi (Polizei-Commissär) állomásokat pedig ez idő szerint teljesen mellőztem; - kitöröltem azon költségeket, melyek egy jól berendezett s minden kivánalomnak megfelelő rendőri fogház bérlésére, s külön fogházi őrszemélyzetre számitásba vétettek, lemondtam egyelőre arról, hogy a rendészeti őrség (rendvédség-Constobulary) London, Bécs stb. példájára kizárólag rendvédekből (jelenleg elég helytelenül rendőrbiztosoknak neveztetnek) álljon, s nem mint nálunk tényleg, hol a kevés valódi rendőri szolgálatot tevő poroszlók (drabant) az őrszemélyzetnek két harmadát teszik, s csak egy harmad valódi rendvéd; lemondatom a rendvédség számának egy ezerre való felemeléséről s megelégedtem egyelőre 372 rendvéd és 300 poroszlóval, mi összesen 672 őrségi egyént tesz, s mi a tényleges létszámot (641) harminczegy egyénnel meghaladja; kitöröltem a dunai rendőrségnél sokáig nem nélkülözhető két propellert személyzetével s fentartási költségeivel, ugy szintén az alkapitányságoknak egymás között és a központtal távirdákkal való összeköttetését is jobb időkre halasztottam, végre a fizetéseket, melyeket a fővárosi hasonrangú tisztviselők fizetésével óhajtottam volna megállapitani, leszállitottam az államtisztviselők fizetésének arányához. Hasonló takarékossággal jártam el a többi kiadásoknál is, a lehetőt és nem azt tekintve, minek lennie kellene.

Igy készült a törvényjavaslathoz csatolt költségvetés, mely összes szükségletül 584,389 forintot mutat s mi egyszázötvenezer hatszáznyolczvan (115,680) frttal több, mint az 1880-ik évi költségvetésbe felvétetett. - E költségvetést oly minimumnak kell kijelentenem, melyen alól a rendőrség sikeres működésének, az azt saját közegei által kezelő állam tekintélyének s a főváros méltóságának komoly koczkáztatása nélkül menni nem lehet.

A további mellékletben csatolok egy kimutatást, melyből áttekinthető és kivehető, hogy a jelenleg javasolt személyzeti létszám miben és mennyiben különbözik a tényleges állapottól.

E szerint eddig a tulajdonképeni hivatalnok, díjnoki és szolgai személyzet összesen 92 egyénből állott, mig az a jövőben 141 leend, mi 49 személy-szaporitást eredményez.

E személyszaporitás nemcsak az eddigi tapasztalat által szükségesnek bizonyult munkaerőt adja meg átalában a lehetőségig, hanem különösen emeli azok számát is, kik kiválólag fejmunkát teljesitenek, mi által a rendőrség értelmi súlya - mi pedig fődolog - gyarapittatik.

Eddig van a főkapitányon kivül két kapitány és hét alkapitány, az előbbiek egyike a főkapitányság mellett, a másika egy alkapitányság élén van, a hét alkapitány közül az egyik a bejelentési hivatalt vezeti; - ezzel szemben a javaslat szerint a két kapitányi állomás elmarad s lesz helyette két rendőr-tanácsos, kiknek egyike a közigazgatási rendőrséget vezetendi s szükség esetében a főkapitányt helyettesitendi, a másik pedig a törvénykezési rendőrség (police judicieire, gerichtliche Polizei) élén álland s a büntető biróságokkal és királyi ügyészségekkel lesz folytonos érintkezésben, mi végből a polgári rendvédek (detectivek) alája lesznek rendelve.

A hét alkapitányság élén hét alkapitány álland, a bejelentési hivatalt pedig egy külön főnök vezetendi s igy ezen állomásoknál a javaslat szerint egy személyszaporitás mutatkozik.

A tollnokok száma négygyel, az irnokoké hattal, a díjnokoké tizennyolczczal szaporittatik.

A két főkapitányi segéd jövőre elmarad, de mint szükséges új állomásul terveztetik:

egy elnöki titkár,

két fogalmazó,

három fizetéses gyakornok,

egy levéltárnok, végre

egy főorvos és

négy kerületi orvos.

Ez utóbbiakra nézve meg kell jegyeznem, hogy a közegészségügy a városi hatóság hatáskörébe tartozik ugyan, s ez erről községi fő és kerületi orvosai által lehetőleg gondoskodik is, mindamellett a tapasztalás kimutatta, hogy a rendőrség külön rendőri orvosokat, kik mindenkor és azonnal rendelkezésre állanak, nem nélkülözhet. Ezeknek főfeladatuk a gyakran előforduló sebesüléseknél a rendőri állomásokon az első sürgős orvosi segitséget nyujtani, a beteg rendvédeket gyógyitani s a kéjhölgyekre nézve fennálló vagy hozandó egészségrendőri szabályok foganatositását eszközölni.

Kivánatos volna minden egyes kerületben egy orvost alkalmazni, azonban pénzügyi tekintetből több kerület egyesitése folytán egyelőre csak négy rendőri kerületi orvos szándékoltatik a főorvos mellett kineveztetni.

Az őrségi személyzet (rendvédség) jelenleg 641 egyénből áll, kik közül, beszámitva a detectiveket, csak 259 tulajdonképeni rendvéd (constable) a többi egyszerű poroszló, ki főleg csak kezével szolgál.

Javaslatom szerint az őrség állani fog 672 egyénből, tehát 31 egyénnel több lesz, mint tényleg van, mi egyik előnye javaslatomnak; a másik és pedig fontosabb előnye az, hogy a szerint a tulajdonképeni rendvédek száma addig is, mi kizárólag ilyesek fognak alkalmaztathatni, 372-re emeltetik, mi által 113-mal több képes egyén lesz a keretben, s az őrség értelmi súlya ez irányban belterjesen gyarapodandik.

Nem élek egyébiránt azon illusióban, hogy ezen létszámmal sokáig beérni lehessen. Ugyanis a főváros népessége - a bejelentési hivatal életbeléptetése alkalmából az idén eszközölt népszámlálás szerint 333,880 lélekből állván, 672 rendvéd mellett minden 497 lakóra jő egy.

Bécsben a rendőri rayon túl terjeszkedik a város határain, s több szomszéd községet foglal magában; e körzetben az összes lakosság 911,000 lélek, 2,700 rendvéd mellett esik 337 lakóra egy. Ámde miután a tulajdonképeni Bécs város a községek nélkül csak egy négyszög mértföldet foglal el, melyen a fentebbi létszámból csak 657,000 lélek lakik, világos, hogy ha csak az ezen utóbbi területen müködő rendvédek száma vétetnék számitásba, az eredmény még kedvezőbbre válnék.

A dologi kiadások tételei az eddigi tapasztalatok eredményei alapján vétettek fel. A ruházat, felszerelés és fegyverzés tekintetében meg kell jegyeznem, hogy ezekre nézve az úgynevezett átalány vagy tömegrendszert (Massa-System) igyekvendem életbeléptetni, mely szerint a m. kir. csendőrség a cs. kir. gendarmeria s a bécsi (Polizei Wachmannschaft) ruháztatik és szereltetik fel.

Az első betét gyalognál 85 frt lovasnál 130 frt; a következő években átalány a gyalognál 40 frt, a lovasnál 50 frt. Mindezt az állam fizeti, de ebből a szabályzat szerinti teljes ruházat, felszerelés és fegyverzet kitelik.

Előnye a rendszernek az, hogy a legénységnek érdekében van a nyert tárgyakra vigyázni, azokat kimélni, mert ha esetleg nagyobb értéket tenne ki, mint a mennyi szabály szerint kijár és kiadható, a több-értéket megtériteni tartozik, mig ha vigyázat és kimélés folytán ruházatját a szabályos időn túl használhatja, tömege (massaja) gyarapodik s a többletet, ha bizonyos összegig növekszik, vagy ha az illető a testületből kilép, készpénzben visszakapja.

Az „előre nem láthatókra” felvett összegben az utazási költségek is benfoglaltatvák, melyek a gonosztevőknek más törvényhatóságok területein, vagy idegen országokban eszközlendő folytonos üldözése alkalmából válnak szükségessé, miután utazási czím alatt külön mitsem vettem fel.

Visszatérve a törvényjavaslat egyes szakaszaira, kiemelendőnek tartom, hogy bárha a javaslat 48. §-a a részletes utasitásokra minden irányban a belügyminister hatalmazza fel, s igy a fegyelmi eljárás megállapitására is, azt mégis a törvényben véltem megállapitandónak, hogy ki, illetőleg mely hatóság képezze a fegyelmi hatóságot? Ennek felel meg a 47. §, mely a többi fegyelmi hatóságokkal, mint azokat újabb törvényeink megállapitják, kapcsolatban intézi el a kérdést, s csak a rendvédségnél állit fel a legnagyobb fegyelmi büntetésekre nézve külön fegyelmi bizottságot, s pedig részben magának a rendőrségnek tagjaiból, mint a bécsi Wachmannschaft-nál jó sikerrel tényleg létezik.

Nagy fontosságot kell tulajdonitanom a törvényjavaslat 49. §-ának, mely a rendvédség számára az őrmestertől lefelé személyes szolgálati pótlékot, mely 160 frtig terjedhet, azoknak és családaiknak nyugdíjt, s szolgálatban nyert sebesülés esetében bizonyos előnyöket biztosit. Elnézve attól, hogy hasonló előnyök más fővárosok rendőri intézményeinél is feltalálhatók, főleg azzal indokolom e szakaszt, hogy csak az abban foglaltak alkalmasak ösztönözni arra, hogy a rendvédséget valóban alkalmas egyének válaszszák életpályául, hogy abban megmaradjanak, mi által elérhető lesz, hogy a fővárosi rendőrség hosszú szolgálatu, annálfogva gyakorlatilag is képzett, tapasztalt, a fővárost, annak lakóit és igényeit ismerő kellő számú egyénekre mindig számithatand.

Az 50., 51. és 52. szakaszok nem igényelnek magyarázatot, az 53-ik azonban nálunk új intézményt igyekszik meghonositani, mely angol minta után indul, s mely nagyobb üzletek, vállalatok és intézetek kérelmére és ezek költségére felhatalmazza a főkapitányt, hogy az ezen intézetek területén belül, s csakis ott rendőri szolgálatot teendő pótrendvédeket vehessen fel.

Az élet fogja megmutatni, vajjon ily intézményre van-e szükség, ha igen, van-e a kellő érzék annak igénybevételére.

Az 54. § a fővárosi rendőrség költségeiről szól, s ennek a) pontjára nézve meg kell jegyeznem, hogy a főváros e szerint jövőben is annyit fizetend, mint eddig s egyelőre nem többet mindaddig, mig az állam járuléka (d) pont) ugyanannyit nem teend, ha ez eléretett, a további többletet az állam és főváros egyenlő részben viselendi.

E szerint a főváros ezentul is 404,879 frtot fizetend, s annál nem többet mindaddig, mig az állam ugyanannyit nem fizetend mig tehát a fővárosi rendőrség összes költségei 809,758 frtot nem teendnek. Minden ezen összeget meghaladó többletnek ismét felét az állam, felét a főváros fizetendi.

Én részemről ugyan melegen óhajtottam volna, a főváros hozzájárulási arányát a fővárosra nézve már ez alkalommal kedvezőbbé tenni s a város terheit kisebbiteni, mert nem tagadható, hogy más fővárosoknak hozzájárulási aránya kedvezőbb igy p. o. Bécsé is; azonban az állam jelenlegi pénzügyi helyzete, annak az általam már ugy is felvett ujabb 115,680 forinton túl való megterheltetését nem engedi s azért a javaslatba hozott módozatot annál inkább elfogadhatónak tartom, mert utóvégre is a jó rendőrség első sorban a város érdekében van, mert ha a rendőrség municipalis maradt volna, az elmaradhatlan és folytonos költségtöbblet egészen a várost terhelte volna s mert a javaslott módozatot az 1872. évi XXXVI. tc. 21. § 2-ik bekezdésének utolsó pontja, illetőleg analogiája támogatja.

Ezen fejezet intézkedései önmagokban hordják inokolásukat s felmentve érezhettem magamat az 55-63. szakaszok magyarázatát adni.

Végre tájékozásul s a tanácskozás könnyitéseül van szerencsém ide mellékelni a bécsi és londoni fővárosi rendőrségeknek ismertetését, a költségek kimutatásával, melyekbe azok kerülnek.

1. számú melléklet az 1881. évi XXI. törvénycikk indokolásához

Előirányzata

azon alapon, hogy a főváros 10 közigazgatási kerületében egy-egy alkapitányság, azonkivül egy külön dunai (vizi) és egy ujpesti s igy összesen 12 alkapitány legyen

Részletezés Egyenként Összesen Végeredmény Észrevétel
o. é. forintokban
I. Hivatalnokok és szolgák fizetése
Főkapitány fizetés 4000
Működési pótlék 1200
Kocsi-átalány 600 6600
Szálláspénzt, ha t. i. nincs természetben 800
5 Rendőrségi tanácsos:
és pedig:
1, ki helyettes is 3000
Szálláspénz 500
2 ŕ 2500 frt 5000
Szálláspénz ŕ 400 frt 800 14100
2 ŕ 2000 frt 4000
Szálláspénz ŕ 400 frt 800
12 Alkapitány:
4 ŕ 1800 frt 7200
Lakbér ŕ 350 frt 1400
4 ŕ 1600 frt 6400
Lakbér ŕ 350 frt 1400 23400
4 ŕ 1400 frt 5600
Lakbér ŕ 350 frt 1400
25 Rendőrbiztos:
12 ŕ 1400 frt 16000
13 ŕ 1200 frt 15600 39100
Lakbér ŕ 300 frt 7500
25 Tollnok:
12 a 1000 fr5t és lakbér a 300 frt 15600
13 a 900 frt és lakbér a 300 frt 15600 31200
1 Irodafőnök 1200 frt és lakbér 300 frt 1500 1500
25 Irnok:
12 a 800 frt és 200 frt lakbér 12000
13 a 700 frt és 200 frt lakbér 11700 23700
Napidíjnokokra 6000 6000
1 Pénztárnok és gazda 2000 frt és 400 frt lakbér 2400
Ellenőr 1500 frt és 300 frt lakbér 1800 4200
4 Vegyész (az élelmi czikkek megvizsgálására és a legényésg betanitására) tiszteletdij a 1000 frt 4000 4000
1 Főkapitányi huszár 400 frt fizetés és 100 frt lakbér 500 500
19 Rendőrségi szolga:
9 a 400 frt fizetés és 100 frt lakbér 4500 9000
10 a 350 frt fizetés és 100 frt lakbér 4500
Segélyezés és jutalmakra 5000 5000
1 Rendőri főorvos 1000
10 Rendőri kerületi orvos a 600 frt 6000 7000
A bejelentési hivatal személyes kiadásai:
1 Főnök 1200 frt fizetés és 360 frt lakbér 1560
1 Főnök-helyettes 1000 frt fizetés és 240 frt lakbér 1240
2 Tollnok:
Egy I. osztályú 800 frt fizetés 240 frt lakbér 1040
Egy II. osztályú 600 frt fizetés 180 frt lakbér 780
1 Igtató-kiadó 600 frt és 180 frt lakbér 780
2 Irnok a 500 frt fizetés és 150 frt lakbér 1300
15 Díjnok 3 a 1 frt 50 kr., 12 a 1 frt 6039
3 Biztos a 400 frt fizetés és 120 frt lakbér 127 frt 79 1/4 kr. ruházati szükséglet

1687,79 1/4
1 Hivatalszolga 260 frt fizetés és 108 frt lakbér, 24 frt 92 3/4 kr. ruházati szükséglet

492.92 3/4
Összesen 190219.72
II. Rendvédség (őrség)
1 Felügyelő 1400 frt és 300 frt lakbér 1700 1700
30 Felügyelő, ezek közül egy helyettes 1200 frt és 300 frt lakbér
1500
14 a 1000 frt és 250 frt lakbér 17500 34750
15 a 800 frt és 250 frt lakbér 15750
80 Őrvezető és pedig
40 a 600 frt 24000
40 a 500 frt 20000 48800
Fele lakbér a 120 frt 4800
800 Gyalogrendvéd és pedig
200 a 450 frt 90000
600 a 400 frt 24000 354000
ebből 200 lakbér a 120 frt 24000
60 Lovasrendvéd a 450 frt 27000 27000
2 Oktató a 800 frt 1600 1600
25 Rendőri fogházi őr és pedig
1 Fogház- felügyelő és természetbeni lakás 800
2 őrvezető a 360 frt 720
22 közőr a 300 frt 6600
és természetbeni lakás a fogházi kaszárnyában, mennyiben ez nem lehet, 80 frt lakbér, mit a felénél, azaz 12 őrnél számitva, tesz


960
A rendőrség és a fogházi őrség segélyezésére és jutalmazására 5000 5000
Fogházi orvos tiszteletdíja 1000
Fogházi sebész tiszteletdíja 600 1600
Összesen 483530
III. Dologi kiadások
Ruházat, felszerelés és fegyverzet
(Tömeg-rendszer. - Masssa-System.)
1 Főfelügyelőnek évi ruházat 120
30 Felügyelőnek évi ruha-átalány a 80 frt 2400
Rendvédek őrmestereikkel. Terveztetik gyalog 874, első betét 75 frt, évi átalány 40 frt.
Van tényleg 218 rendvéd felszerelve, kiknek csak 40 frt járand 8720 30340
Van szintén felszerelt 382 poroszló, kiknek szintén csak 40 frt járna, miután azonban ezeknek kalapjuk és kardjuk nincs, e czímen 50 frttal több számittatik, azaz 50 frt egyenkint



19100
A felvett 874 gyalog-létszám kiegészitésére kell még 274 rendvéd (constabler) a teljes betéttel a 85 frt

23290
23290
Terveztetik lovasrendvéd 66
Első betét 130 frt,
Évi átalány 50 frt,
Van tényleg 46 felszerelve, kiknek jár
a 50 frt

2300

2300
A tervezett 66 kiegészitésére kell 20 egyén a 130
2600

2600
58530 tömegszükséglet.
1 Ló és főfelügyelőnek 350
3 Ló és 3 lovas felügyelőnek a 250 frt 750
66 Ló a 6 őrvezető és 60 rendvédnek a 250 frt
16500
17600
70 Ló tartása a 200 frt 14000
Patkolás, lógyógyitás, kisebb istállókellékek 100 15000
20 Rendőri szolga ruházata (kell egyenruhába lenniök) 40 frt 800 800
Házbérekre, hivatalos helyiségek, kaszárnyák, őrszobák, fogház stb. 65879 65879
Fűtés 11160 11160
Irodai szükségletekre 9460 9460
Kapitányságok belfelszerelésére 3000 3000
Laktanyák felszerelésére 4500 4500
Tisztogatás, mosás 3000 3000
Rendvédek betegápolása 2000 2000
Bérkocsikra 5000 5000
Éjjeli szolgálaton levő tisztviselőknek 1460 1460
Wertheim-pénztár 800 800
Rendőri fedett és elzárható kocsikra (a foglyoknak az illetékes birósághoz vagy fogházhoz szállitására, egyelőre

1000
Szállitási vállalkozóknak ki, a lovakat adja
500
1500
Mentőszerekre és eszközökre (első ápolás sebesülteknél) lehetőleg minden fontosb őrházban, mindenesetre minden kapitányságnál (Rettungskosten) egyelőre

1000
Hordószékek sebesültek részére 200 1200
Két propeller és négy ladik a dunai rendőrség részére 28000 28000
Távirda-hálózat a kapitányságoknak a központból és egymás közötti összeköttetésére egyelőre 10000 10000
Rendőri lap 3000 3000
Kutyák befogatása 300 300
A két propeller gépészeinek és vezetőinek fizetése a 840 frt x 4 3360 3360
Két hajós-legény a 420 frt 840 840
A két propeller tüzelő-szereire, olaj stb. 10 hóra 12000 12000
Nyomda, egy kőnyomdász a 420 frt, és 80 frt lakpénz, egy segéd a 300 frt, 60 frt lakpénz és 50 frt ruhailletmény 910 910
Fényképész 300 300
Bizalmi kiadások 3000 3000
Előre nem látható kiadásokra 10000 10000
Bejelentési hivatal dologi kiadásai, lakbére 3000
Fűtésre 400
Világitásra 100
Irodai szükségletekre 400 4298 28/100
Segélyek és jutalmak 200
Tisztogatás stb. 100
Előre nem látható kiadásaira 98 28/100
Összesen 289785 és 28 kr.
Összegezés
I. Hivatalnokok és szolgák fizetése 190219 és 82 kr.
II. Rendvédség (őrség) 483530
III. Dologi kiadások 289785 és 28 kr.
Összesen 963535

2. számú melléklet az 1881. évi XXI. törvénycikk indokolásához

Kimutatás,
a fővárosi rendőrségnek személyzeti álladékáról


Sor-
szám


Személyzet

a) A törvény-
javaslat alapján
leend
b) Tényleges
állapot
az 1880. évi
költségvetés
alapján
1 Főkapitány 1 1
2 Rendőrtanácsos 2 .
3 Kapitány . 2
4 Alkapitány 7 7
5 Bejelentési hivatalfőnök 1 .
6 Bejelentési hivatalfőnök helyettes 1 1
7 Főkapitányi segéd . 2
8 Elnöki titkár 1 .
9 Fogalmazó 2 .
10 Tollnok 19 15
11 Irnok (Ebből 2 bejelentési) 24 18
12 Gyakornok 58 30
14 Rendőri főorvos 1 .
15 Kerületi rendőri orvos 4 .
16 Pénztárnok és házgondnok 1 1
17 Ellenőr 1 1
18 Igtató (1 a bejelentési hivatalban, ki egyben kiadó) 2 2
19 Kiadó 1 1
20 Levéltárnok 1 .
21 Fogházőr és házfelügyelő 1 .
22 Tolonczkezelő . 1
23 Szolga 10 10
Rendvédség
Oktató és főfelügyelő 1 1
Polgári rendvéd (detectiv) 50 48
a) a gyalogságnál
Felügyelő 1 .
Őrmester rendvéd 1 .
Ellenőr rendvéd 7 7
Czímzetes ellenőr rendvéd 25
Örmester 2
Szakaszvezető 5
I. osztályú rendvéd 55 83
II. osztályú rendvéd 167 75
I. osztályú közrendőr (poroszló) 208 300
II. osztályú közrendőr (poroszló) 72 75
b) A lovasságnál
Lovassági felügyelő 1 .
Örmester 1 1
Szakaszvezető 2 .
Tizedes 2 .
Lovas rendvéd 60 44
Összesités
Polgári rendvéd 50 48
Gyalog rendvéd 256 165
Lovas rendvéd 66 46
Rendvédek összes száma 372 259
Közrendőrök összes száma 300 382
Összes létszám 672 641
az oktató és főfelügyelő nem számittatván.

3. számú melléklet az 1881. évi XXI. törvénycikk indokolásához

A bécsi rendőrség ismertetése

I. FEJEZET

A bécsi cs. kir. rendőrigazgatóság szervezetének alapvonalai

A rendészeti igazgatást, mint Európa legtöbb nagyvárosában, ugy Bécsben is község és állam, illetőleg ennek nevében a cs. kir. rendőrigazgatóság, megosztva gyakorolják.

A rendészeti igazgatás és végrehajtás körébe eső teendők Bécs község és a bécsi cs. kir. rendőrigazgatóság között következőleg osztvák meg:

1. Kizárólag a cs. kir. rendőrigazgatóság kezeli:

a) az államrendészetet (államfő, államszerkezet és kormányzat védelme) és

b) a törvényszéki rendészetet (az elkövetett bűntetteknek, azok tárgyainak s tetteseinek kinyomozása).

2. A cs. kir. rendőrigazgatóság és a község megosztva coordinált hatáskörében látja el.

a) a helyi rendészetet (következő munkafelosztással):

Rendőrigazgatóság:

aa) Megelőző (praeventiv) rendészet, ideértve a személy- és vagyonbiztoságot fenyegető veszélyek elháritását, a rendőri javitó intézetek, a kitiltás és kiutasitás intézményének kezelését.

bb) Erkölcs rendészet.

cc) Helyi rendtartás, ideértve a bérkocsi és cselédügyet.

Község:

aa) Közegészségügy.

bb) Szegényügy.

cc) Épitkezési ügy.

dd) Tüzrendészet.

ee) Vásárrendészet.

ff) Tolonczügy (a rendőrigazgatóság által kimondott kiutasitás kényszer útján foganatositása).

b) a rendőri igazságszolgáltatást (következő hatáskörben):

Rendőrigazgatóság:

aa) A rendészeti szabályok ellen elkövetett kihágások (a községileg kezelt ügyágazatokra esők kivételével).

bb) Békebirói teendők.

Község:

A községileg kezelt helyi rendészeti ügyágazatokban előforduló kihágások.

A cs. kir. rendőrigazgatóság politikai közigazgatási hatóság jellegével bir, s mint ilyen első vonalban az alsó-ausztriai helytartóságnak, másodvonalban a cs. kir. belügyministeriumnak van alárendelve.

A rendőrigazgatóság élén a rendőr-elnök áll.

A rendőrigazgatóság a hatásköréhez tartozó ügyágazatokban részint közvetlenül maga jár el, mint végrehajtó hatóság, részint csak felügyeletet és ellenőrzést gyakorol; utóbbi esetben a végrehajtás a kerületi rendőrbiztosságokat, a közbiztonsági őrséget és a többi végrehajtó közegeket illetvén.

A rendőrigazgatóság mint végrehajtó központi hatóság csak azon ügyeket (központositott ügyek) látja el, melyek kiválóan egy pontból kiinduló egységes kezelést igényelnek, vagy melyekre nézve a szükséges áttekintés és nyilvántartás csak egységesitésük által válik lehetségessé.

Ily ügyek a következők:

1. Államrendészeti ügyek.

2. Közigazgatási és bűnnyomozási, rendészeti teendők sajtóügyekben.

3. Szinházi ügy.

4. A népességnek és az idegenek helyi forgalmának nyilvántartása.

5. Nyilvános nyomtatványok, nagyobb mulatságok (álarczos bálok) stb. engedélyezése, ugyszintén engedélyek kiszolgáltatása népénekesek, zenészek stb. számára.

6. Vasut-rendészet (mozdony-próbák), gőzkazán-próbák.

7. Utlevél-, fegyverengedély, és cselédkönyvügy.

8. Cselédügy (vezetőleg), a cselédjutalmak kiosztása iránti tárgyalások.

9. Nyilvános bérkocsiügy.

10. Letétügy.

11. Törvényszéki rendészeti teendők nagyobb bűntettek és szétágazó bűnszövetségekre nézve, melyek egységes eljárást tesznek kivánatossá, illetőleg melyekre nézve, tekintve a tett elkövetésének helyét, a kerületi bizotságok egyike sem illetékes.

12. A közbiztonsági, törvényszéki és közigazgatási rendészet czéljaira szolgáló központi nyilvántartás. Végül

13. A rendőri hivatalnokok személyi ügyei.

A kerületi rendőrbiztosságok a rendészeti igazgatás nem központotsitott összes ügyágazatait kezelik.

A cs. kir. rendőrigazgatóság ezen munka-felosztásnak megfelelőleg, a következő alkatrészekből áll:

a) a rendőrigazgatóság mint központi hatóságból;

b) a kerületi rendőrbiztosságok és külső hivatalokból (expositurák);

c) a közbiztonsági őrségből;

d) a rendőrügynökök testületéből;

e) a boltőrségből; és végül

f) a segédintézetekből.

A rendőrigazgatóság, mint központ, az ügyosztályokat és a segédhivatalokat foglalja magában. Az elnöki irodán kivül 3 ügyosztály (Secitó) létezik, u. m.:

a közizgatási,

a közbiztonsági, és

államrendészeti.

Az ügyosztályok mindegyike több szakosztályból (Departement) áll, következő beosztással:

A) Közigazgatási ügyosztály:

1. Közigazgatási rendészeti iroda.

2. Központi bejelentési hivatal.

3. Utlevél-hivatal.

4. Bérkocsi-hivatal.

5. Gazdasági és letéti hivatal.

B) Közbiztonsági ügyosztály:

1. Közbiztonsági iroda.

2. Központi vizsgáló hivatal.

3. Fogház-parancsnokság.

C) Államrendészeti ügyosztály:

1. Sajtóügyi szakosztály.

2. Egyletügyi szakosztály.

A központnak két segédhivatala van, egy az elnökség, egy az ügyosztály számára.

Bécs város területén 1879-ben 17 kerületi rendőrbiztosság és 4 külső hivatal (expositura) létezett.

A közbiztonsági és a boltőrség vezetése a közbiztonsági őrség központi felügyelőjét és gazdasági előadóját illeti, kiknek az őrség hivatalnoki személyzete és legénysége alárendelvék.

Az ügynökök intézete a főfelügyelő vezetése alatt áll.

Mint a közbiztongási szolgálat fontos eszközei megemlitendők még a következő segédintézetek: a rendőrségi távirda, kőnyomda, fényképészeti műterem és végül a rabszállitó jármüvek. Ez intézetek a közbiztonsági őrség központi felügyelősége alatt állanak.

II. FEJEZET

A bécsi cs. kir. rendőrigazgatóság személyzete

A rendőri tiszti szolgálatot úgy a központi, mint a kerületi hivatalokban a fogalmazó, irodai és segéd-hivatali személyzet teljesiti. A fogalmazó személyzet élén álló elnök után egy udvari tanácsos (az elnök helyettese) és két kormánytanácsos, mint főrendtanácsosok következnek, kik a rendőrigazgatóság központjának 3 ügyosztályát vezetik.

Az ügyosztály-főnök vezeti és ellenőrzi az ügyosztályhoz tartozó szakoszályok összes ügykezelését, felülvizsgál és kiadványoz az ügyosztály hatáskörébe eső ügyekben, a felettes hatóságokhoz intézett kiadványok, szervezési munkálatok s más kiválóan fontos elintézvények kivitelével, melyek a rendőrelnök személyes befolyásának tartvák fenn.

A rendőrtanácsosok a rendőrigazgatósági szakosztályok élén állanak, vagy a nagyobb kerületi biztosságok vezetésével vannak megbizva.

A főrendbiztosok a kisebb szakosztályokat és a kerületi biztosságokat vezetik, utóbbi esetben kerületi főnököknek (Bezirksleiter) neveztetvén.

A többi fogalmazó-személyzet, u. m. a rendőrbiztosok, fogalmazó segédek, irnokok, a szükséghez képest, az ügyosztályokba, kerületi biztosságokhoz s a közbiztongási őrség központi felügyelőségéhez és gazdasági hivatalához, s a rendőrügynökök testületéhez osztatvák be.

A rendőrigazgatósági tisztviselő kelléke egyebek közt a jogvégzettségi, illetőleg az előszabott államvizsgák kimutatása. Az irodai és kezelő szolgálatra nézve az általános míveltség kimutatása elégséges.

Az irodai és segédhivatali személyzet a segédhivatali igazgató és annak két segéde alatt áll, kik közül egyik az iktató, a másik az irattárt, a harmadik a kiadóhivatalt vezeti, mig az irodatisztek részben a központ ügyosztályaiban, részben a kerületi bizottságoknál stb. alkalmazvák.

A rendőrigazgatóság összes fogalmazó, irodai és segédhivatali személyzete egy tiszti állományt képez, és sem a központi ügyosztályok, sem a kerületi biztosságok, s egyéb rendőrségi hivatalok számára bizonyos meghatározott számú személyzet rendszeresitve nincsen; az egyes hivatalok e részbeni ellátására nézve, a folyton változó szükség irányadó.

A rendőri tisztviselők és hivatalnokok előléptetése, elbocsátása s özvegyeik és árváik ellátása iránt, az államszolgákra nézve fennálló általános szabályok intézkednek.

A rendőri tisztiviselőknek nemcsak szabad, de nyilvános szolgálatközben kötelességük is egyenruhát viselni. A rendőri tisztviselő egyenruha a politikai közigazgatási tisztviselők egyenruhájával azonos.

A bécsi rendőrségi tisztviselők és hivatalnokok 1873. évi létszámát és fizetéseit a következő táblázat tünteti ki:

A bécsi rendőrségi tisztviselőnek a hivatalos órákon kivül teljesitett szolgálatokért, a fizetésen felül külön szolgálati díj is jár; igy éjjeli szolgálatért, éji őrjárat vezetéseért, éji revisió teljesitéseért 1 frt 25 kr. nagyobb terhesebb éji szolgálatokért 1 frt 75 kr. - 3 frt 75 kr. A rendőrhatósági területen kivül teljesitett szolgálat esetében a kiküldött, a rangfokozatának megfelelő utazási és napidíjakat huzza.

A bécsi cs. kir. rendőrség összes személyzetének 1879. évi létszáma (a közbiztonsági összes tisztviselőit és hivatalnokait, ugyszintén az ügynökök főfelügyelőségét is ideszámitva)

tisztviselő 166
irodai hivatalnok 115
közbiztonsági őr és őrségi felügyelő 2320
detectiv és detectiv-felügyelő 140
orvos (állandóan alkalmazott) 18
szülésznő 3
díjnok 20
hivatalszolga 13
összesen 2791

személy.

Rendsze-
resitett
létszám

Az állás megjelölése
Rang-
osztály
Fizetés
frt.
Működési
pótlék

Megjegyzés
1 Rendőri igazgatósági elnök IV. 7000 - Fizetésen felül 2000 frt tevékenységi pótlékot és természetbeni lakást élvez.
2800 A fokozatos fizetések ugyanazon rangosztályban az ötévenkénti fizetésjavitásokból erednek s a fizetések minimumát és maximumát tüntetik elő ugyanazon rangosztályba.
3200
3 Főrendőrtanácsos VI. 3600 800 frt
2000
2200
14 Rendőrtanácsos VII. 2400 700 frt
1400
1600
34 Főrendőrbiztos VIII. 1800 600 frt
1100
1200
62 Rendőrbiztos IX. 1300 500 frt
900
950
31 Rendőrigazgatósági fogalmazó X. 1000 400 frt
13 Fogalmazó gyakornok - - - A fogalmazó gyakornokok évi 500 frt segélypénzt huznak.
1400
1600
1 Segédhivatali igazgató VIII. 1800 600 frt
1100
1200
2 Segédhivatali igazgatósegéd IX. 1300 500 frt
900
950
38 Irodatiszt X. 1100 400 frt
600
700
37 Irnok XI. 800 300 frt
1100
1200
9 Rendőrségi kerületi orvos IX. 1300 500 frt
600
8 Rendőrbiztossági kerületi sebész XI. 700
800 300 frt
600
1 Alorvos a rendőrségi fogházban XI. 800 300 frt
1100
1 A rendőrügynökök intézetének főfelügyelője IX. 1200
1300 500 frt

III. FEJEZET

A cs. kir. rendőrigazgatóság költségei

Bécs rendőri igazgatóságának rendes költségei, az 1879. évi előirányzat szerint:

Rendőrigazgatóság 576,819 frt
Közbiztonsági őrség 1.600,412 frt
Ügynökök intézete 96,697 frt
Rendőrségi foglyok 46,430 frt
Távirda-ügy 4,000 frt
Zentral-Polizeiblatt 8,000 frt
Összesen 2.332,358 frt
Levonva ebből az intercalarét 40,158 frt
a szükséglet volt 2.292,200 frt.
1. A rendőrség saját bevételei 13,795 frt
2. Járulék:
a) Bécs község részéről 538,306 frt
b) A rendőrileg kapcsolt külső községek részéről 71,070 frt
c) Az országos bizottság részéről 3,570 frt
3. Az államra eső kiadás 1.665,465 frt
Összesen 2.292,200 frt.

A fedezet tételeit illetőleg következők jegyeztetnek meg:

A cs. kir. rendőrigazgatóságnak a községi területre eső költségeihez Bécs község 30.335 százalékkal járul hozzá, s az évi járulékot utólagos elszámolásra előlegezi. Az évi járulék 1868-ban még csak 240,000 frt volt, de már 1869-ben a polgári szervezetű Sicherheitswache életbeléptetése folytán 49,998 frttal, 1871-ben pedig a Sicherheitswache létszámának 500 emberrel szaporitása következtében még tetemesb összeggel nagyobbodott. Ekkor a község kiadási számlája igy állott:

Járulék a rendőri alaphoz 500,020 frt
Az állam által közbiztonsági czélra igénybe vett ubikátiók bérletértéke 57,000 frt
Összesen 557,020 frt

Bécs község, a rendőrigazgatóság, a kerületi biztosságok és a közbiztonsági őrség Bécs községi területén elhelyezett osztályai után felmerült összes költségekben résztvesz, mig a bécsi rendőrhatósági területbe bevont külső községek az 1873. évi január 28-iki országos törvény értelmében, csak az illető kerületi bizottságnál alkalmazott közbiztonsági őrség költségeinek 15 százalékát viselik.

Az országos bizottság által fizetett járulék a toloncz kiséret és a rendőri fogház fürdőintézetének költségeire vonatkozik.

Végül összehasonlithatások czéljából álljon itt Bécs rendőrhatósági területét és népességét illetőleg néhány adat.

Bécs községi terület 5590 hektár.
Külső községek területei 9376 hektár.
Összesen 14,966 hektár.
Népesség, a bécsi lakjegyzék kiadója Lechmann által tervezett,
és a rendőrség által 1875-ben végrehajtott népszámlálás szerint

1.020,770 lélek
1876. végéig a 2.3 százalék rendőrileg kimutatott szaporodás 40,735 lélek
1877-re rendőrileg kimutatott szaporodás 13,763 lélek
1878-ra rendőrileg kimutatott szaporodás 23,254 lélek
1879-re rendőrileg kimutatott szaporodás 35,797 lélek
Összesen 1.134,319 lélek
Levonva a helyőrségi létszámot 20,000 lélek
Állott a polgári népesség 1879. év végén 1.114,319 lélek

IV. FEJEZET

A kerületi rendőrbiztosságokról és azok külső hivatalairól általában

A végrehajtó szolgálatot Bécs város rendőrhatósági területén 17 kerületi rendőrbiztosság (Polizei-Bezirks-Comissariat) kezeli.

Bécs községi területén ez idő szerint 111 rendőrbiztossági kerület létezik, ezek:

1. Belváros.

2. Leopoldtstadt,

3. Landstrasse,

4. Wieden,

5. Margarethen,

6. Mariahilf,

7. Neubau,

8. Josefstadt,

9. Rossau,

10. Favoriten,

11. Prater.

A Bécs községi területen kivül azonban a rendőrhatósági területen belől eső községekben következő rendőrségi kerületek léteznek:

12. Florisdorf,

13. Gaudenzdorf,

14. Sechshaus,

15. Ottakring,

16. Wăhring és végül

17. Döbling.

Simmering községben (Landstrasse), Brigittenauban (Leopoldstadt), Penzingben (Sechshaus), és Dornbachban (Ottakring) a lakosság érdekei s a területi viszonyok tekintetbe vételével külső hivatalok (expositurák) állanak fenn, melyek hatósági területükön, az illető kerületi rendőrbiztosságok közvetlen felsőbbsége mellett, ezekével analog tevékenységet fejtenek ki. Továbbá a Bécset érintő vasutvonalak, u. m. az éjszaki, éjszak-nyugoti, Ferencz-József, déli- és államvaspályák indóházainál a vaspálya-üzlet által igényelt rendőri felügyelet érdekében rendőrállomások (Polizei-Inspectionen) léteznek, melyek személyzetét egy-egy rendőrbiztos és megfelelő számú őrség képezi. A vasutállomási biztosok szolgálat tekintetében közvetlenül az illető kerületi biztosság alatt állanak.

A rendőrbiztosságok részben állam-épületekben, részben bérlett helyiségekben vannak elhelyezve. A kerületi főnök természetbeni lakása mindenkor a rendőrbiztosság székhelyén létezik.

A kerületi biztossági hivatalok, a mennyire lehet, a kerület középpontján helyezvék el, s könnyebb felismerhetés okáért feliratokkal és éj idején vörös lámpával jelezvék.

Minden biztonsági épületben egy őrszoba van, mely rendesen az utczára nyilik és mindig nyitva áll.

V. FEJEZET

Kerületi rendőrbiztossági szolgálat

A kerületi rendőrbiztosságok a végrehajtó szolgálatot, - a központositott teendők kivételével (l. I. fejezet) - a bécsi cs. kir. rendőrhatóság hatáskörébe eső összes ügyágazatokban gyakorolják, sőt ha a körülmények kivánják, a központilag kezelt teendőkben is közreműködnek.

A kerületi rendőrbiztosságok élén - mint az már fentebb is emlittetett - kerületi főnöki minőségben egy-egy rendőrtanácsos vagy főrendőrbiztos áll, kinek a megkivántató fogalmazó és segédhivatali személyzet, továbbá a Sicherheitswachenak egy-egy osztálya s megfelelő számú detectiv van segédletére rendelve.

A kerületi főnök (Bezirkstleiter) közvetlenül a rendőrigazgatósági elnökkel áll szolgálati összeköttetésben, s az ügyvezetésért annak felelős. A teendőknek a biztosság egyes hivatalnokai közt felosztása, s általában a személyzet mikénti foglalkoztatása a kerületi főnök belátására van bizva.

A rendőrbiztosságok és a rendőrelnök közötti érintkezés a körülmények és az ügy sürgősségéhez képest részint szó- és irásbeli, részint távirati. Fontosabb esetek azonnal, egyéb esetek a szabályszerű napi (reggeli és esti) jelentésekkel hozatnak a rendőrelnök tudomására.

A szolgálat a rendőrbiztosságoknál permanens, ehhez képest a biztosság egy hivatalnokának a hivatalos órákon (d. e. 8-tól d. u. 2-ig) kivül is a hivatalban kell tartózkodnia.

A kerületi rendőrbiztosságoknál a következő nyilvántartási apparátusok léteznek:

1. Ügyviteli jegyzőkönyv (Gestionsprotokoll) folyószám szerint a kerületi biztosság hivatali tevékenységéről vezetve.

2. Index (betűrendes) az ügyviteli jegyzőkönyvhöz.

3. Igazolványi és útlevél-jegyzőkönyv (betűrendes).

4. A letartóztatottakról vezetett jegyzőkönyv.

5. Nyomozási jegyzőkönyv.

6. Iparügyi jegyzőkönyv, különösen az engedélyhez kötött iparüzletek nyilvántartása czéljából.

7. Betegápolási jegyzőkönyv.

8. A koldusokról vezetett jegyzőkönyv.

9. Az őrség jelentéséről vezetett jegyzőkönyv.

10. A rendőri büntetésekről vezetett jegyzőkönyv és

11. ehhez egy betűrendes index.

12. A helynélküli cselédekről vezetett jegyzőkönyv.

13. A kiköltözési bejelentések (Abmeldung) jegyzőkönyve.

14. Bizonyitvány-hitelesitési jegyzőkönyv.

15. Bérszolgálókról vezetett jegyzőkönyv, folyószámmal és rovatokkal a név, állás vagy foglalkozás, illetőség lakhely, a bérszolga-igazolvány kelte s az állóhely és sapkaszám feltüntetésére.

16. Ügynökségekről vezetett jegyzőkönyv.

17. Iskolákról vezetett jegyzőkönyv.

18. Egyletekről vezetett jegyzőkönyv, folyószámokkal és rovatokkal az egylet folyó és katasteri számának, az egylet czímének és székhelyének, vezetőségének, az egylet megalakulására vonatkozó hatósági rendeletnek, végül az egylet megalakulása idejének megjelölésére.

19. Ujságkiadókról vezetett jegyzőkönyv, folyószámokkal és rovatokkal a név, állás és lakás megjelölésére.

20. Nyilvántartási jegyzőkönyv (Evidenz-Blătter-Protokoll), a biróságilag kitiltott, kiutasitott és kitolonczoltatott (az Evidenzblattban elősorolt) egyének nyilvántartása czéljából, betűrendben vezetve addig is, mig az emlitett lap tartalomjegyzéke (minden 3 évben) közzététetik, s ez által a nyilvántartási jegyzőkönyv a lefolyt 3 évi időszakra szükségtelenné válik. A jegyzék a körözött egyén nevét és az Evidenzblatt reá vonatkozó számát tünteti elő.

21. Index a rendőri lapokhoz.

Ujabban az index nem vezettetik, minthogy a kerület lakosságának a bejelentési lapok alapján nyilvántartása többé nem jegyzőkönyvek által történik, mint azelőtt, hanem tékákba, illetőleg fiókokba berakott repülő lapok segélyével, melyekre a rendőri közlönyök használható adatai az egyes számok megjelenései után legott rávezettetnek.

22. A Polizei-Anzeiger közleményeiről vezetett jegyzőkönyv.

Megemlitendők továbbá a scontrókönyv és a kerületi biztosságoknál befolyt engedélypénzek elszámolására szolgáló engedély-juxtakönyv, melynek folyó számmal ellátott lapjain nyugta-ürlapok foglaltatnak (egy lapon 3). A nyugta-ürlap egyik fele ellenőrzésül a könyvben marad, a másik fele (szelvény) a kerületi rendőrbiztosság aláirásával ellátva, nyugtaképen a félnek adatik át.

A befolyt pénzek havonta e kimutatás 3 példánya mellett terjesztetnek be a rendőrigazgatósághoz. Egyik példány a közigazgatási rendészeti irodát, a másik a gazdasági hivatalt illeti, a harmadik, a rendőrigazgatóság aláirásával ellátva, a kerületi rendőrbiztosságnak visszaküldetik.

Megemlitendő végül a rendeletek gyüjteménye, melybe a rendeletek egyes darabjai folyó számmal ellátva helyeztetnek el és ehhez egy betürendes index, mely a rendelet czímét (Schlagwort), rövid tartalmát és betétszámát tünteti fel.

VI. FEJEZET

A közbiztonsági őrség

A cs. kir. közbiztonsági őrség (k. k. Sicherheitswasche der Haupt- und Residenzstadt Wien) polgári szervezetű egyenruházott testülete 1869-ben állittatott fel.

Feladata, hogy Bécs város állami- és községi hatóságainak a közcsend, rend és biztonság fentartásában, mint általában a fennálló törvények és rendeletek végrehajtásában segédletére legyen.

A szabályszerű létszám a következő:

1 központi felügyelő,

4 főfelügyelő,

16 kerületi felügyelő,

44 szakaszfelügyelő,

182 felügyelő és

2453 közbiztonsági őr,

összesen 2700 ember.

E rendszeresitett állományt azonban alkalmas jelentkezők hiányában tettleg elérni nem kis nehézséggel járt s 1873-ban, midőn az őrségnek 850 emberrel szaporitása vétetett czélba, a cs. kir. közös hadügyministeriumtól kellett kérni segédletet, ki ennek folytán az őrséget 1873. évi junius havában 165 önként vállalkozott szabadságolt legénynyel egészitette ki.

Legmagasabb létszámát az őrség 1873. évi julius végén érte el, midőn (a végrehajtó szolgálat betanulása végett Budapestről 6 hónapra odaküldött 10 emberrel) 3317 főből állott.

Az 1877-ben bekövetkezett létszámleszállitás óta a szabályszerű állomány a következő:

1 központi felügyelő,

4 főfelügyelő,

11 kerületi felügyelő,

12 szakasz-felügyelő,

200 felügyelő

2120 közbiztonsági őr

összesen 2348 ember.

Ez állományt azonban a tettleges létszám 1879. év végén 83 emberrel meghaladta; ekkor a létszám következő volt:

őrségi tisztviselő 28

közbiztonsági őr és felügyelő 2402

összesen 2431 ember.

VII. FEJEZET

Az őrség díjazása, felszerelése és elhelyezése

I. Díjazás

Az őrség hivatalnokai a rendőrigazgatóság tiszti állományához tartoznak a központi felügyelő a VII., a főfelügyelők VIII., a kerületi felügyelők a IX., a szakasz-felügyelők a X. rangosztályba sorozvák.

A rendszeresitett évi fizetések:

Központi felügyelő 2,000 frt.
Főfelügyelő 1,600 frt.
Kerületi felügyelő I. oszt. 1,200 frt.
Kerületi felügyelő II. oszt. 1,000 frt.
Kerületi felügyelő III. oszt. 800 frt.
Szakaszfelügyelő 700 frt.
Felügyelő I. oszt. 600 frt.
Felügyelő II. oszt. 540 frt.
Közbiztonsági őr I. oszt. 420 frt.
Közbiztonsági őr II. oszt. 360 frt.

Ezen fizetésekhez járulnak a rendszeresitett fizetési pótlékok.

A kerületi szakaszfelügyelő ugyanis minden, a testületben töltött öt év után 50 frt évi pótlékot húz, a felügyelő és közbiztonsági őrnek pedig következő pótlék jár:

10 évi szolgálat után évi 40 frt
15 évi szolgálat után évi 55 frt
20 évi szolgálat után évi 70 frt
25 évi szolgálat után évi 85 frt
30 évi szolgálat után évi 100 frt
35 évi szolgálat után évi 115 frt
45 évi szolgálat után évi 130 frt

A felügyelők és közbiztonsági őrök azon szolgálatoka, melyek közérdekből s az őrség rendeltetéséből kifolyólag teljesitendők, minden külön díjazás nélkül tartoznak végezni.

Magánosoknak, magánérdekükben tett szolgálatokért, a következő felügyeleti díjak (Inspections-Gebühren) fizettetnek:

1. Felügyeletért bálok és tánczmulatságok alkalmával 1 frt;

2. Felügyeletért hangversenyek alkalmával, nyilvános mutatványoknál stb. 50 kr.;

3. Felügyeletért szini előadásoknál 50 kr.

4. Őrszolgálatért 6 órán át 1 frt.

5. Őrszolgálatért 6-12 óráig 2 frt.

6. Őrszolgálatért 12-24 óráig 3 frt.

Ezen szolgálatok alatt nem csak a teremben, hanem az utczán, a közlekedési rend fentartása érdekében tett szolgálatok is értetnek.

II. Felszerelés

A központi felügyelőnek és főfelügyelőknek szolgálati lovuk van. A kerületi és szakaszfelügyelőknek lóra csak azon esetben van igényük, ha oly osztályhoz vannak beosztva, melyeknek számára a szervezeti szabályban lovak rendszeresittettek.

A központi felügyelő és főfelügyelők a lótartással járó egyéb szükségleteken kivül 150 frt, a kerületi és szakaszfelügyelők 100 frt felszerelési átalányt huznak.

A felügyelők és közbiztonsági őrök ruházattal és felszerelvénynyel való ellátása tömegrendszer (Massasystem) szerint történik.

A tömeg-alap keletkezik és fentartatik:

a) a tömegbetétekből;

b) a tömegátalányokból és

c) egyéb befolyt pénzekből.

Minden a testületbe belépő felügyelőnek és közbiztonsági őrnek ruházat és felszerelvényre bizonyos összeg jár; nevezetesen lovasfelügyelőnek és őrnek 130 frt, gyalogfelügyelőnek és őrnek 85 frt; ezen összeg képezi a tömeg-betétet.

De a ruházat és felszerelvény fentartására is adatik emlitett közegeknek bizonyos összeg évenként, t. i. lovasoknak 50 frt; gyalogoknak 40 frt. Ez a tömeg-átalány.

Ezen összegek nem adatnak az illető kezébe, hanem javára előjegyeztetnek.

A szerint, a mint a közeg több vagy kevesebb értékű ruhát vagy felszerelvényt vesz igénybe egy év lefolyta alatt a tömegből, mint a mennyi tömeg igényének megfelel; a tömegnek adósa lesz, vagy az ellen követelése támad. A követelés két évi szolgálat után adatik csak ki.

A tömeg 1879. év végén tartozott (egyesek előjegyzett követelései) 46,191 frttal, követelt (egyesek előjegyzett adósságai) 3,572 frtot.

A tömeg a szükségletet minták szerint, ajánlat utján 3 évről 3 évre szerzi be.

Az ajánlati tárgyalást a rendőr-igazgatósági elnök rendeli el a Bécs község és a cs. kir. kincstári ügyészség egy-egy képviselőjének, a helytartósági számvevőség főnökének, a központi felügyelőnek, a gazdasági előadónak, egy felügyelő és két közbiztonsági őrnek jelenlétében tartja meg. Utóbbiak a felügyelők, illetőleg közbiztonsági őrök által saját kebelökből szótöbbséggel választatnak.

A bizottság által mintaszerűeknek talált czikkeket a raktárfelügyelő legott átveszi.

A ruházat és felszerelvényt illető elszámolást, a tömeget illető összes gazdasági ügyek tárgyalása és a főkönyv vezetése a gazdasági előadói hivatalt illeti. E hivatal 1879-ben 6861 ügydarabot és 24,622 ruhaszükséglet iránti beadványt látott el.

A raktár 1879-ben 19,320 ruha- és felszerelvénydarabot jegyzett bevételbe 53,037 frt 66 kr. értékben, kiadásba tett 24,622 darabot 58,187 frt 51 kr. értékben.

A számvevőség és raktári hivatal a gazdasági előadói hivatal kiegészitő részét képezik.

III. Elhelyezés

A mult évben létezett:

27 laktanya,

4 nagyobb istálló-állomás,

2 kisebb istálló-állomás,

A közbiztonsági őrség személyzetéből:

Laktanyákban lakott 355 ember,

Magán lakáson 2,076 ember,

A lovasosztály legénysége 1879-ben következőleg volt elhelyezve:

Belvárosi istálló-állomás 12 ember.

Landstrassei istálló-állomás 30 ember.

Wiedeni istálló-állomás 21 ember.

Prateri istálló-állomás 14 ember.

Sechshausi istálló-állomás 8 ember.

Ottakringi istálló-állomás 7 ember.

A lóállományt 1879-ben 90 szolgálati ló képezte.

VIII. FEJEZET

A rendőrügynökök testülete

A rendőrügynökök testületének (Detectiv-Corps) feladata: egyfelől a bűntények megelőzése, másfelől azok tetteseinek kinyomozása és kézrekeritése.

A testület, melynek tagjai nem viselnek egyenruhát s ennélfogva a közönség által észrevétlenül teljesitik szolgálatukat, 1872-ben lépett életbe s az addig fennállott Civil-Polizeiwach-ét helyettesiti.

A rendőrügynökök vezetését végső vonalban a rendőrelnök tartja kezében, kihez a testület élén áll főfelügyelő közvetlen szolgálati alárendeltségben áll.

A testület 1877-ben 10 felügyelő és 140 rendőrügynökből állott, kik a közbiztonsági szolgálat egyes ágainak megfelelőleg 8 csapatba (Brigade) és 30 szakaszba (Truppe) voltak beosztva.

Egy-egy brigade a bűntettesek csak bizonyos osztályaival foglalkozik, pl. csak a zsebtolvajokkal (Torfdrücker) és utazó tolvajokkal (Hochstappler), érték-, ékszer- és gyémánt-tolvajokkal, csak az okmány- és igazolvány-hamisitókkal, levél utján kéregetőkkel és zsarolókkal, csak a gyárpadlás- és boltfeltörőkkel, rablók és rablógyilkosokkal stb.

A brigade tag a szakmakörébe eső bűntettek gyanúban levő és büntetve volt tetteseinek egyész legióját nyivántartja, az egyesek eljárási módját s furfangjait ismeri, lakását tudja, foglalkozását és összköttetéseit, szóval egész életfolyamát szakadatlanul figyelemmel kiséri.

A detectiv-corps e munkafelosztás mellett majdnem hihetetlen eredményt tud felmutatni.

Mindegyik brigade egy felügyelő közvetlen vezetése alatt áll, ki fegyelmi tekintetben a legénységre felügyel, azt a szolgálatra vezényli s a szolgálat pontos teljesitését ellenőrzi.

A detectiv-testület főfelügyelősége a rendőrigazgatósági központban van elhelyezve, a detectivek itt gyülnek össze, állanak szolgálat tekintetében a főfelügyelő rendelkezésére, esetleg innen küldetnek ki, hivatalos megkeresésekre, szolgálattétel végett a kerületekbe.

A rendszeresitett fizetések (1873) következők:

Főfelügyelő (cs. kir. rendőrbiztosi ranggal) évi fizetése 1100 frt
Évi működési pótlék 600 frt
I. osztályú felügyelő évi fizetése 600 frt
Évi működési pótlék 250 frt
II. osztályú felügyelő évi fizetése 540 frt
Évi működési pótlék 235 frt
I. osztályú detectiv évi fizetése 420 frt
Évi működési pótlék 205 frt
II. osztályú detectiv évi fizetése 360 frt
Évi működési pótlék 190 frt.

A detectivek, a testületben töltött bizonyos évek után kor-, illetőleg évi pótlékban részesülnek; a pótlék

10 év után 40 frt
15 év után 55 frt
20 év után 70 frt
25 év után 85 frt
30 év után 100 frt.

A detectiv önigazolhatása végett a rendőr-elnök által kiállitott névre szóló igazolványnyal és kétfejü sast ábrázoló kokárdával van ellátva, s azon törvényes oltalomban részesül, mely a hatósági személyeket és a katonai őrséget megilleti.

A detectivek, valamint - az 1873. évi május 13-iki törvény szerint - özvegyeik és árváik is nyugdíjképesek s e részben az államszolgákat illető általános szabályok irányadók. Ugyanez áll a nyugdíjképesség megszerzése előtt önhibája nélkül szolgálatképtelenné vált detectiv ellátását illetőleg is.

IX. FEJEZET

A boltőrség

A boltőrség (Gewölbewache) feladata a belváros területén levő boltokat, földszinti raktárakat, árú és üzlethelyiségeket betörés és egyéb veszélytől megoltalmazni.

Az őrség összes költségeit a őrség reyonjába eső boltok tulajdonosai fedezik, a kik az őrzött helyiség természete s az abban elhelyezett tárgyak értéke szerint, 4 osztályba sorozvák, s osztályuk szerint fizetik évi járulékaikat (1879-ben 2 frt 50 krt, 6 frtot, 14 frtot és 20 forintot).

Az őrtestület 1850-ben egyelőre csak a belváros kerületében állittatott fel, - mint az akkor létezett Militär-Polizeiwache kiegészitő része, katonai szervezettel.

A Militär-Polizeiwache feloszlatára után a boltőrség polgári szervezetet nyert s egyidejűleg a bécsi rendőrigazgatónak, illetőleg a közbiztonsági őrség központi felügyelőjének és a boltőrségi bizottságnak rendeltettek alá. E bizottság tagjai: a rendőrigazgatósági elnök vagy helyettese (elnököl), a közbiztonsági őrség központi felügyelője és gazdasági előadója, a boltőrség közvetlen vezetője, a bécsi községtanácsnak saját kebeléből választott két tagja, és végül a fizetésköteles bolt- és üzlettulajdonosoknak a kereskedelmi- és iparkamara által 3 évre választott 10 képviselője.

Bécs község-tanácsa azon szempontból kiindulva, hogy a közbiztonság fenntartása általában, tehát a belvárosi boltok őrizete is az állami őrtestület feladata, s igy nem méltányos, hogy a polgárság, mely helyi rendészeti czélokra ugy is eleget adózik, még külön őrséget is tartson magának, elvileg még a mult évtized elején a boltőrség feloszlatása mellett nyilatkozott.

Az őrség azonban még ma is fennáll, s tulajdonképi feladata mellett, melynek teljesen megfelel, az általános közbiztonsági érdekeknek is jelentékeny szolgálatokat tesz.

Az őrség főfeladatához képest kerülő állomásokon végezi szolgálatát, miközben mindazon törvényes oltalomban részesül, mely a hatósági személyeket, a polgári és katonai őrséget megilletik.

Az őrség 1879-iki létszáma:

1 I. osztályú felügyelő;

1 II. osztályú felügyelő;

8 felügyelő helyettes;

106 boltőr,

Összesen 116 ember.

Ezek közül magánszolgálatokra (az országházban, az osztrák-magyar bank épület udvarában, a hitelintézetnél, a cs. k. postaigazgatóságnál) összesen tiz ember volt alkalmazva, kiknek fenntartási költségeit az illető intézetek viselték.

A boltőrség 1879-ben 50,366 forintba került.

4. számú melléklet az 1881. évi XXI. törvénycikk indokolásához

A „londoni” fővárosi rendőrség

A londoni fővárosi rendőrségi intézmény jelenlegi alakját és szervezetét Sir Robert Peel akkor belügyminister (Secretary for Home affairs) kezdeményezése folytán IV. György uralkodása 10-ik évében, 1829-ben hozott XLIV-ik törvény alapján nyeré, melynek czíme „An act for improving the Police in and near the Metropolis” azaz „Törvényczikk a rendőrség javitására, a fővárosban és környékén”.

E szervezet Victoria királyné uralkodásának 2-ik és 3-ik évében, 1839-ben keletkezett XLVII-ik és LXXI-ik törvénycikkeivel nyeri további fejlesztését, melyek elseje magára a fővárosi rendőrségre, másodika pedig a rendőrségi biróságokra (Police Courts) vonatkozik. - Ez utóbbi az 55-ik §-ban egyszersmind kimondja, hogy az idézett három törvénycikk egynek veendő és tekintendő, mi által ezen három törvénycikk a fővárosi rendőrséget tekintőleg, némikép egy codificált rendőri törvénykönyvnek jellegével bir.

Az idézett törvénycikkek elseje 1-ső szakaszában okát adja a törvény keletkeztének s azért, de azon további indokból is, mert a mi viszonyainkkal némi analogiát jelez, czélszerűnek mutatkozik annak legalább kezdetét szó szerint, habár hosszadalmas és nehézkes nyelvezetével idézni, mint következik:

„Miután a fővárosban és annak környékén a tulajdon elleni vétségek a legutóbbi időben szaporodtak, és az éjjeli őrség és éjjeli rendészet intézményei a bűntettek megakadályozására és felfedezésére meg nem felelőknek (inadequate) mutatkoztak; azon oknál fogva, mert a használt egyéniségek gyakran alkalmatlanok, számra nézve elégtelenek, hatáskörre korlátoltak és összeköttetés s közreműködés híjával voltak, és miután kivánatos, hogy az alább megjelölendő határokon belől, az éjjeli őrség és éjjeli rendészet intézményei helyébe egy új, sikeresb közbiztonsági rendszer (System of Police) tétessék, s hogy egy rendőri hivatal állittassék fel, mely Ő Felsége egy fő államtitkára (Principal Secretary of State, azaz minister) közvetlen hatósága (authority) alatt müködvén, az emlitett határokon belől az egész új közbiztonsági rendszert igazgatandja és ellenőrzendi: ugyanazért király Ő Felsége által s az ezen Parliamentben egybegyült egyházi és világi főurak és követek (Commons) tanácsára és beleegyezésével, úgy közhatalmával beczikkelyezendő (enacted), hogy Ő Felségének törvényszerű legyen (it shall belawful) megengedve, miszerint Westminster Cityben egy új rendőri hivatalt felállittathasson és sajátkezüleg aláirt megbizással (by warrant under His sign Manual) két alkalmas személyt Middlesex, Surrey, Hertford, Essex és Kent megyék és azok szabadalmas területei (Liberties) békebiráivá kinevezhessen, hogy ezek a kérdéses hivatalban s a nevezett megyék és szabadalmas területek minden részeiben a békebirák kötelességét teljesitsék, valamint azon kötelességeket is, melyek jelenleg részletesen előadatni, vagy időről időre a közrendészet sikeresb kezelésére Ő Felsége egyik államtitkára által az alább előadandó határokon belől előiratni fognak, és Ő Felsége e békebirák bármelyikét elmozdíthatja, ha annak helyét látja, valamint halál, elmozditás, vagy más ok által keletkezett üresedés esetében más alkalmas egyént nevezhet ki Middelesex, Surrey, Hetford, Essex és Kent megyék és szabad kerületei békebiráivá, hogy a megüresedést okozó személy helyett az emlitett kötelességeket teljesitse; és Ő Felségének ezen czikkely erejénél fogva törvényszerű lesz bármely személyt békebiróvá kinevezni, s ily személynek kinevezése tartamára a békebirói teendőket végezni Middlesex, Surrey, Hertford, Essex és Kent megyékben, s azok szabadalmas területeiben, habár az nem birná is a földbirtoklás általi minősitvényt (Qualification by Estate), miként az törvény szerint minden más személynél a megyei békebiróságra megkivántatik: feltéve mindig, hogy ily személy nem fog mint békebiró működni a köz- és évnegyedes törvényszékeknél (at any court of General or Quarter Sessions), sem a közgyüléseken kivül más tárgyban, mint a béke fenntartásában, a bűntények megelőzésében, a tettesek felfedezésében s törvény elé állitásában és ezen törvénycikk czéljainak foganatositásában.”

Ezen, valamint a következő két törvénycikk többi szakaszainak tartalma a következőkben vonható össze:

A békebirák esküt tesznek, mely mindjárt formuláztatik. - Évi fizetésük egyenként 800 fontot (8000 frt) meg nem haladó összegben állapittatik meg, az egyesült országok consolidált alapjából.

Westminster városból és szabadalmazott területéből, továbbá Middlesex, Surrey és Kent megyék azon fáráiból, városaiból, területeiből és helyeiből, melyek a törvénycikkhez csatolt kimutatásban felsorolvák, egy kerület alakittatik, melynek neve A fővárosi rendőri kerület, melynek számára Ő Felsége államtitkárai egyikének utasitása szerint időről időre elegendő számú és alkalmas férfiakból rendőri erő (Police Force) alakittatik, kik a nevezett békebirák egyike által eskü alá vétetnek, s kik mint rendvédek (Constables) a béke fentartására, a rablások és bűntettek megakadályozására s a béke megzavaróinak elfogására, s ezek nemcsak a rendőri kerületen belől, hanem Middlesex, Surrey, Hertford, Essex és Kent megyékben is oly hatalommal, tekintélylyel, kiváltsággal és előnyökkel birandnak, mint az ország köztörvénye (Commone Law) szerint bármely más rendvéd saját tulajdonképeni kerületében (Constablewick).

A békebirák, Ő Felsége egyik államtitkára jóváhagyásával, a rendvéderő szervezésére, felszerelésére s igazgatására nézve szabványokat hozhatnak, s a rendvédeket felfüggeszthetik vagy elbocsáthatják.

A rendvéderő bármely tagjának szolgálati ideje alatt szabadságában áll minden renyhe, dologtalan, rendetlenkedő személyt, ki a közbékét zavarja, vagy kiről alapos ok van feltenni, hogy gonosz czélzatai vannak, továbbá minden személyt, ki napnyugot és reggeli 8 óra közt uton, udvaron, vagy más helyén fekve, vagy őgyelegve találtatik, elfogni, s a legközelebbi őrházba kisérni, hogy békebiró elé való állithatása biztosittassék; kisebb kihágás esetében s éjnek idején, ha az elfogás birói rendelet nélkül történt, az elfogott kellő biztositék, s irásbeli lekötelezés mellett, hogy a meghatározott időre a biró előtt megjelenik, szabadon bocsáttathatik, ha azt az őrházban levő rendvéd helyén látja (if he shall deem il prudent).

A szolgálatban levő rendvéd megtámadása, vagy annak irányában való ellentállás 5 fontig (50 frt) terjedhető birsággal büntetendő.

Ő Felsége e rendőri pénzek kezelésére külön pénztárnokot nevezhet ki, ki biztositékot tartozik letenni, és kinek fizetése 700 fontig (7000 frt) terjedhet. A bevett mindennemű pénzek felhasználásukig az angol bankban helyezendők el. A pénztárnok fizeti a rendőri személyzetnek rendes illetményeit, valamint rendkivüli jutalmait a belügyminister által megállapitandó összegekben. Ugyanő bérli vagy veszi a rendőrség számára szükséges épületeket, eszközli a felszereléseket, s mindennemű vásárlókat sat., a belügyminister utasitásai szerint. A tulajdonjog ő reál mint rendőrségi pénztárnokra iratik. A pénztárnok a rendőrség számára szükséges épületeket, ha azok kölcsönös egyesség által nem nyerhetők meg, jury közbejöttével kisajátitás utján szerzi meg, akár véglegesen, akár ideiglenesen, bérbevitel által.

Sem a békebirák, sem a pénztárnok, mig ezen szolgálatban vannak - parlimenti tagokká nem választhatók; továbbá sem ők, sem a rendőrség bármely tagja választói képességgel nem birnak a fővárosi kerülethez tartozó megyékben, mig szolgálnak, s lemondásuk után is csak 6 hó mulva nyerik vissza választói jogukat.

A fennálló őrség addig marad szolgálatban, mig az új fővárosi rendőrség a szolgálatot tettleg át nem veheti, a mikor az előbbi az utóbbinak minden szereit átadni tartozik; s akkor a létezett őrség fenntartására kivetett községi adó (rate) is csak annyiban szedethetik be, mennyiben az megelőzőleg tett beszerzések s tartozások kiegyenlitésére szükséges.

A nevezett békebirák a belügyminister jóváhagyásával ott és annyi őrházat állithatnak, hol és mennyi szükségesnek mutatkozik.

A rendőri békebiráknak e törvény alapján megengedtetik, hogy a belügyminister jóváhagyásával, saját aláirásukkal ellátott fizetési rendeleteket (warrants) intézhessenek a fővárosi rendőrségi kerületben létező fárák (parochiák) szegény-felügyelőihez (Overseers of the Poor) melyekkel meghagyják nekik, hogy a fizetési rendeletben kitett összegeket - a szegények segélyezésére (Relief of the Poor) beszedett, vagy ugyanazon módon beszedendő pénzekből, a rendőrségi pénztárnok kezeihez fizessék be, s pedig 40 nap lefolyása alatt, világosan megjegyeztetvén, hogy az igy befizetett összeg túl ne haladhasson egy évben 8 penny-t egy fontban, azon kibecsült vagyonértéket illetőleg, melyre törvény szerint a szegényadó (Poor Rate) kivettetik.

Ha a szegények felügyelői a kivetett összegeket a meghatározott időben be nem fizetik, a rendőri békebirák a pénztárnok panaszára a szegény-felügyelők javai ellen a hiány erejéig végrehajtást rendelhetnek el, s ha az összeg ez uton sem folyna be egészen, a hátralék a legközelebbi kivetéshez adatik; - elnézés és hanyagság esetében, vagy ha azt a belügyminister bármikor úgy rendelné, a békebirák által két vagy több egyén neveztethetik ki, hogy azok a rendőri czélokra kivetett összegeket ugyanazon hatalommal és kiváltságokkal s eljárással szedjék, mint azt a szegények felügyelőinek kellett volna tenniök.

A fővárosi rendőrségi czélokra bármi név és czím alatt befolyt összes pénzekről, valamint kiadásokról a Parliament elé az év lefolyta után 30 nap alatt számadás terjesztendő, s ebben kiteendő az összes jövedelem, melyre a rendőri adó kivettetett, s a százalék, mely kivetési kulcsul szolgált. (Hány penny a font sterlingben.)

A fővárosi rendőri kerület oly helyeiben, hol szegényadó (Poor Rate) nem szedetik, a rendőri adó (Police Rate) ugyanazon módon s ugyanazon tárgyakra vettetik ki, mintha szegényadó szedetnék; s az emlitett békebirák időről időre alkalmas személyt (assessor) nevezhetnek ki arra, hogy a rendőri adó kivetését eszközölje, kinek ezért jutalom járand, melyet Ő Felsége egyik államtitkára (belügyminister) állapitand meg.

Ha valaki - ki a reá kiszabott rendőri adót megfizette - (tehát csak akkor) a kivetés által magát sujtva érzi, vagy azért, mert szerinte túlságosan rovatott meg, vagy mert egy harmadik személy kihagyatott, vagy szerinte nem elegendőkép rovatott meg, a legközelebbi köz- vagy évnegyedes megyei gyüléshez felebbezheti ügyét; erre azonban szükséges, hogy

a) a felebbezés az assessor által eszközölt kivetésnek közhirré tételétől számitandó legkésőbb 21 nap alatt történjék;

b) arról tiz nappal az évnegyedes gyülés előtt a rendőri pénztárnoknak értesités adassék, és pedig irásban, s

c) hogy a felebbező az ülés előtt legalább három nappal, valamely békebiró előtt két rendbeli kezest állitson, hogy a végzésbe belenyugszik s az esetleges költségeket megfizeti.

Csak ha mindenez feltételek teljesittettek, fogják az egybegyült békebirák az ügyet felvenni, s igazság szerint elintézni, mely elintézés véglegesnek és döntőnek tekintendő.

S miután jöhetnek körülmények, melyek kivánatossá teszik, hogy ezen törvénycikk rendeletei más helyekre is kiterjedtessenek, mint melyek az ahoz csatolt kimutatásban felsorolvák, felhatalmaztatik király Ő Felsége, hogy időről időre s királyi tanácsának (Privy Concil) javallatára Middlesex, Surrey, Hatfrod, Essex és Kent megyék oly helyeit, melyek a Westminster városban levő „Charing Cross”-tól számitva tizenkét mértföldön belől fekszenek, a tanácsból kiadott királyi rendelettel (by Order in Conncil) a fővárosi rendőrség kerületébe bevonattathassa, s azokra a jelen törvénycikk szabványait alkalmazhassa.

A jelen törvény alapján sommás eljárással büntethető (summary Conviction) kihágások sikeresb megtorlására rendeltetik, hogy valahányszor valamely személy egy hiteles tanu esküjével valamely békebiró előtt ilynemű kihágással vádoltatik, ennek jogában álljon az ily személyt, a hely és időnek megjelölésével két békebiró elé megidézni, kik meg nem jelenés esetében az ügyet vagy ex parte hallgatják meg és döntik el, vagy elfogatási parancsot adnak ki. - Sommás elbánás alá eső kihágások elleni kereseteknek a tény elkövetése után 3 hó alatt kell meginditaniok.

Az elmarasztalási összegek a rendőri pénztárnok (Receiver) kezeihez fizetendők, - s pedig az itélet szerint vagy azonnal, vagy bizonyos kiszabott időben; - nem fizetés esetében az illető a közbörtönben (Common Goal) vagy fegyházban (House of Correction) elzáratik, s pedig két hónapon túl nem terjedő időre, ha a fizetendő összeg nem több 5 font sterlingnél, végre hat hónapon túl nem terjedő időre bármely más esetben, az elzáratás azonnal megszünvén, ha a fizetés megtörtént.

A törvénycikk XXXIX-ik szakasza az elmarasztalás alakját adja (Form of Conviction).

Az ezen törvénycikk végrehajtásában működő személyek oldalmára rendeltetik, hogy az ezek ellen inditandó kereset, az azt okozó tény történetétől számitandó hat hó alatt teendő folyamatba azon megyében, melyben a tény történt, azonban erről a vádlott a kereset meginditása előtt legalább egy hónappal tudositandó s a kereset inditó okat vele közlendő.

A törvénycikk utolsó pontja végre kimondja, hogy ezen törvényt, mely nyilvános okmánynak tekintetik, a birák, békebirák s mások biróilag (judicially) figyelembe venni tartoznak, habár arra a felek által különös hivatkozás nem történnék is. (Without being specially pleaded.)

Az idézett II-ik törvénycikk augusztus 17-én 1839-ben kelt, s czíme: - „Törvényczikk a rendőrségnek további fejlesztéséről, a fővárosban és annak környékén”. (An Act for further improving the Police in and near the Metropolis).

I. II. A bevezetésben előadatik, hogy az előbbi törvény által életbe léptetett rendőrségi rendszer igen sikeresnek (efficient) találtatott s tovább is fejlesztethetik, miért is felhatalmaztatik Ő Felsége, hogy titkos tanácsának (Privy Conncil) javaslatára - a London-City kivételével - mindazon területeket bekebelezheti a fővárosi rendőrség kerületébe, melyek „Charing Crosstól” 15 mértföldnél tovább nem esnek, s a mennyiben ezen kapcsolt részekben külön szegényadó (Poor Rate) nem szedetnék, a rendőri-adó (Police Rate) és úgy kivettethessék és behajtathassék, miként az a fővárosi kerület azon extar-parochialis helyein történik, melyekben szegényadó nem szedetik.

III. S minden esetben, midőn ily részek bekebeleztetnek, megengedtetik, hogy a kincstár főlordja (lord High Treasurer) vagy Ő Felsége kincstárának három vagy több megbizottja (Commissioners) saját kezű és pecsétű rendeletükkel, az államkincstárból (on of the Consolidaled Fund) évenként oly pótösszeget utalványozhassanak a fővárosi rendőrség fentartására, hogy az, tekintve az új részeknek a rendőri adó alá eső alapját (additional Rental assessed to the Metropolitan Police) többet mint két „pence”-t minden font sterling után ne tegyen, s hogy ezen pótösszegek ép úgy s oly feltételek alatt alkalmaztassanak a fővárosi rendőrség fentartására, miként az azon 60,000 font sterlinggel történik, mely 3 és 4 Wil: 4. Cap. 89. alapján, a fővárosi rendőri kerületet képező fárák és helyek után utalványoztatik.

IV. A királyi Berkshire és Buckinghamshire megyékre is nevezhet ki békebirákat, kik nem birnak vagyoni képességgel (Qualification by Estate), ezek e megyékben ép úgy működhetnek, mint a fővárosi rendőrség egyéb kerületeiben, és a „fővárosi rendőrség, megbizottainak” meghatalmazottjainak (The Commissioners of Police of the Metropolis) neveztetni fognak.

V. A fővárosi rendőrséghez tartozó rendvédek (Constables) a rendőri területen át, vagy a mellett elfolyó Themse folyón mindazon hatalommal és kiváltságokkal birnak, melyekkel a többi területekre nézve ellátvák.

VI. A kincstár fő-Lordja, vagy három vagy több megbizottja felhatalmaztatnak, hogy Nagy-Britannia és Irland consolidált alapjából évenként 20 ezer font sterlingnél nem nagyobb összeget utalványozhassanak a fővárosi rendőrség pénztárnoka kezeihez, azon költség-többlet fedezéseül, mely az által támad, hogy a fővárosi rendőrség azon kötelességeket is teljesiti, melyeket eddig a lovas őrjárat (hors e patrol) és a Themse-rendőrségi felügyelők és rendvédők teljesitettek, továbbá felhatalmazvák azon összegek utalványozására is, melyek ezen felügyelők vagy rendvédek eddig történt vagy ezentúl történendő törvényszerű nyugdíjaztatására (superannuation) szükségesek.

VII. A főváros rendőri főnökei (Commissioners) felhatalmaztatnak, hogy a fővárosi rendvédség egyes tagjai eskü alá vehessék oly czélból, hogy rendvédi kötelességeiket a királyi palotákon belül s azon kivül tiz mértföldnyi kerületben gyakorolhassák.

VIII. A fővárosi rendőrség főnökeinek megengedtetik, hogy egyes személy vagy személyek indokolt kérelmére és költségére megfelelő számban pótrendvédeket (additional Constables) nevezhetnek ki s esküdtethetnek fel, kik a rendőrfőnököktől nyert utasítások szerint a fővárosi területen belől fekvő egyes helyeken a békét fentartják, (to keep the peace) s ily pótrendvédek, mindazon hatalom, kiváltságok és kötelezettségek részesei, melyekkel a többi fővárosi rendvédek birnak.

Ily pótrendvédek működése az illető kérelmező személyek kivánatára egy havi felmondás után szüntethető meg s mindaddkig a költségek a rendőri pénztárnok kezeihez fizettetnek.

IX. A parliament elé évenként (januárius 1-én) egy kimutatás terjesztendő, melyből a fővárosi rendőrségnek rangfokozat szerinti személyálladéka kivehető legyen.

X. A fővárosi rendőrség személyzete, lovai, s a foglyok szállitására használt kocsijai (Vans) hivatalos működés közben mindennemű út- és hídvámtól mentesek. Visszaélés vagy csalás e tekintetben öt font sterlingnél nem nagyobb birsággal büntettetik.

XI. A fővárosi rendőrség fönökei intézkednek, hogy a rendőri biráknak, midőn biráskodnak, s a fenyitő törvényszékeknek (Criminal courts) midőn tartatnak, az idézések és birói parancsok teljesitésére (executing summonses and warrants) elegendő rendvéd álljon rendelkezésükre.

XII. A jelen törvénynek hatályba lépte után a fővárosi rendőrség területén a fenyitő törvényszékek és rendőrbirák által kiadott idézések és parancsok csak a fővárosi rendvédség útján és által kézbesithetők s érvényesithetők.

XIII. A rendvéd a vett birói parancsot - hacsak veszély nincs a késedelemben - saját főfelügyelőjének (superintendent) vagy tisztjének mutatja be, ki az irat hátán azon rendvéd nevét jegyzi fel, kinek a birói parancsot végrehajtani kell.

XIV. A rendvéd, ki kötelességét elmulasztja vagy megszegi, a rendőrbiró belátása szerint 10 font sterlingig terjedhető s a fizetésből levonandó birságban, vagy nehéz munkában, vagy a nélkül, s egy hóig terjedhető fogságban marasztaltathatik el.

XV. A rendvéd, csak egy havi felmondás után hagyhatja el szolgálatát, hacsak a főfelügyelő korábbi elmenetelébe irásban bele nem egyezik. Ki felmondás vagy engedély nélkül hagyja el szolgálatát, öt font sterlingig terjedhető birságban marasztaltathatik el.

XVI. A kilépő vagy elmozditott rendvé öltözékét és felszerelési tárgyait rögtön átadni tartozik, különben egy hónál tovább nem tartható fogságban, mely nehéz munkával is súlyosbitható - marasztaltathatik el, s efféle tárgyak feltalálása és elkobzása végett bíróparancs alapján motozások történhetnek.

XVII. A fővárosi rendőrséghez nem tartozó oly egyén, ki ilynemű ruhák, vagy felszerelési tárgyak birtokában van, s azt kellőleg nem igazolhatja, vagy ki az efféle ruhát felölti, s magát rendőrnek adja ki, hogy házba bemehessen, vagy más rendőri cselekvényt teljesithessene, vagy bármely törvénytelen czélból, azon büntetésen felül, mely ez okból érheti, 10 font sterlingig terjedhető birságban marasztaltathatik el.

XVIII. Ki a hivatalosan működő rendvédet megtámadja, vagy annak ellentál, vagy ily cselekvényre bujtogat, annyiszor-mennyiszer öt font sterlingig terjedhető birságban, vagy a biró választása szerint egy hóig terjedhető fogságban marasztalandó el.

XIX. A fővárosi rendőrségben való szolgálat senkit sem foszthat meg más szolgálat után élvezett félfizetésétől (half pay, nyugdíj).

XX. Ő Felsége felhatalmaztatik, hogy a rendőr-főnököknek, az államkincstárból fizetendő illetményét 1200 font sterlingben állapithassa meg, mely évnegyedenkint fizetendő.

XXI. Megállapittatik, hogy a rendőr-főnökök (Commissioners of Police) s a rendőrség szolgálatában levő orvosok, a pénztárnok és hivatalnokok (Clerks) illetmények és nyugdijak tekintetében úgy tekintessenek, mint az Ő Felsége polgári szolgálatában levő egyéb hivatalnokok.

XXII. Egy rendőr-nyugdíjalap (Police superannuation Fund) alkotása rendeltetik el, mely a rendvédek fizetéséből eszközlendő, a minister által megállapitandó, azonban minden 100 font sterling után 2 font és tiz shillinget (2 1/2%) meg nem haladható levonásokból alakul. Ennek gyarapitására szolgálnak: oly fizetési levonások (stoppages) melyek a rendvéd betegsége idején eszközöltetnek, a birságok, melyek a rendvédek ellen rosz viselet miatt alkalmaztatnak, azon birságok részei, melyek ittas személyek ellen, vagy a rendvédség megtámadása miatt alkalmaztatnak, továbbá a használt ruhák eladásából befolyt összegek, végre ezen alapnak azon kamatai, melyek a minister által engedélyezett esedékes nyugdíjakra nem szükségesek.

XXIII. A minister felhatalmaztatik, hogy bármely rendvédet nyugdíjjal elláthasson a következő feltételek és arányok szerint.

Ha a rendvéd szorgalommal és hűséggel szolgált 15 évig s nem tovább 20 évnél, fizetésének legfölebb felét, ha 20 évnél tovább szolgált, fizetésének legfölebb kétharmadát nyerheti, megjegyezvén, hogy azon esetben, ha 60 éves korát el nem érte, csak akkor nyugdíjazható, ha a rendfőnökök bizonyitása szerint, testi vagy lelki fogyatkozás miatt szolgálatra képtelen. Ha a rendvéd szolgálata közben kapott sebesülés vagy sérelem folytán tett szolgálatra képtelen, nyugdíjként egész fizetését - de nem többet - nyerhet. Többiben kijelentetik, hogy mindez a rendvédnek nem ad absolut jogot nyugdíjra, s nem akadályozza azt, hogy hivatalából minden nyugdíj nélkül elbocsáttathassék.

XXIV. A Themsére vonatkozó s III-ik György uralkodásának 2-ik évében Cap. 28. alatt kelt törvény, hatályon kivül helyeztetik.

XXV. Intézkedést tartalmaz oly egyénekre nézve, kik a Themse bizonyos részein hajókázva árulnak italokat s egyéb tárgyakat tengerészeknek s olyanoknak, kik a hajó körül foglalkoznak.

XXVI-tól egész XXXII-ig bezárólag. Ezen szakaszokban előadatnak oly cselekvények vagy mulasztások, melyek mint „Misdemeanor” (vétségek, kihágások) büntetendők, ilyenek:

kik a fővárosi rendőrség területén belől bármely tengerésztől - hacsak nem a hajó tulajdonosa, oly tárgyakat cserélnek, melyek a Themsén vagy docks-okban horgonyzó hajók tartozékai, vagy melyek a rakodmány részei;

kik törvénytelen módon köteleket, vitorlákat, czölöpöket, vagy felszerelési tárgyakat vagadalnak, lopási, vagy más törvényellenes czélból;

kik a lefoglalás megakadályozására a törvénytelen módon birt s a Themsén vagy docks-okban létező hajók rakodmányait vagy tartozékait képező tárgyakat a vizbe ejtenek, vagy más módon elszállitani igyekeznek, - a rendvéd fel van jogositva ily egyéneket elfogni, s a ladikokat, melyeket használnak, lefoglalni;

kik valamely gyanus tárgy lefoglalásának megakadályozására az eladó nevét és lakását, a mennyiségét és minőségét, a tárgy árát, a helyet, honnan és a módot stb. illetőleg, melyen a szállitás történt hamis okiratot (szállitási levelet) készitenek vagy készittetnek;

kik a fővárosi rendőrség területén levő bárminő csatornán, dock-ban, raktárban, parton vagy hajón szopócsőnek, vagy más hasonló eszköznek birtokában találtatnak oly czélból, hogy törvénytelen módon bort, pálinkát s egyéb italokat szerezzenek, vagy oly tömlők vagy edények birtokában találtatnak, melyekkel ily italneműek elkülönitése vagy elhordása eszközölhető;

kik az emlitett helyeken ily italneműeket tartalmazó hordókat, tömlőket, vagy edényeket kifúrnak, felvágnak vagy más módon megsértenek oly czélból, hogy annak tartalmát egészben vagy részben törvényellenesen elsajátitsák, vagy igyák, vagy kifolyassák;

kik az emlitett helyeken bármi nevű vagy nemű, hajón levő hordókat, tömlőket, árúládákat a hajón, vagy midőn azok a raktárakba szállittatnak, akarattal törni, szúrni, vagy vágni, vagy sérülést szenvedni engednek, oly czélból, hogy azok tartalma kifolyjon, vagy kiessék.

XXXIII. A fővárosi rendőrség főfelügyelői és felügyelői felhatalmazvák, hogy a közbiztonság, a rend és béke fenntartása, a bűntények vagy kihágások meggátlása vagy felfedezése, vagy a működő rendvédek ellenőrzése vagy utasitása végett, hivataluknál fogva bármely hajóra léphetnek, maguk vagy rendvéd-kisérettel bármikor, nappal úgy, mint éjjel, kivévén oly hajókt, melyek tényleg Ő Felsége szolgálatában vannak.

XXXIV. A fővárosi rendőrség főfelügyelői, felügyelői és örvezetői, ha alapos okuk van hinni, hogy valamely hajón bűntény (felony) követtetett el, vagy szándékoltatik elkövettetni, felhatalmazvák, bármikor ily hajókra lépni, ott a szükséges intézkedéseket megtenni, az ügyben gyanús személyeket elfogni s a gyanus tárgyakat lefoglalni.

XXXV. A rendőrség főfelügyelői és felügyelői felhatalmazvák, hogy törvényellenes mennyiségű lőporkeresés végett napkelte és nyugta közötti időben bármely hajóra - kivévén a Felség szolgálatában levő hajókat - mehessenek, magukban vagy rendvéd-kisérettel s ott a törvénytelen mennyiségű lőport lefoglalhassák és kellő helyre elszállittathassák.

XXXVI. Azon hajótulajdonos vagy kapitány, ki Westminster-hid és Blackwall között hajóján golyóval töltött ágyút tart: öt shillinget, ki pedig napkelte előtt vagy napnyugta után ágyúlövést tesz vagy tétet, tiz shillinget tevő birságban marasztalandó el.

XXXVII. Ki a fentebbi helyen levő hajóján faggyút, zsirt, olajt, szurkot vagy más gyúlékony tárgyat melegittet, vagy olasztat, öt font sterlingig terjedhető birságban marasztalandó el.

XXXVIII. A fővárosi rendőrség területén tartott vásárok alkalmával, a vásári üzletek és mulatságok reggeli 6 óránál korábban meg nem kezdethetnek, és esti 11 óránál tovább nem tartathatók. A tiltott időközben a rendvédnek jogában van az üzlet tulajdonosát s a nála talált személyeket azonnal elfogni, ha ez utóbbiak első felszólitásra rögtön el nem távoznak, s ez esetben az üzlet vagy mulatóhely tulajdonosa öt font sterlingig, a jelen levő személyek negyven shillingig terjedhető birságban marasztaltatnak el.

XXXIX. Ha a fővárosi rendőrség főbiztosai (Commissioners) ugy találnák, hogy a fővárosi rendőrség területén jogosulatlan vásárok tartatnak, vagy hosszabb ideig tartatnak, mint a jogosultság szól, az esetben felhatalmazvák a vásártér tulajdonosait vagy birlalóit a rendőrbiró (Magistrate) elé idézni, s ha azok vagy meg nem jelennének, vagy a jogosultságot kellőleg nem igazolnák, a rendőri biró a vásártartást vagy egészen, vagy bizonyos időn túl jotosulatlannak nyivánitja irásban, melynek másolatai a vásárhely fára-templomán, a vásár helyén s más közel nyilvános helyen kifüggesztetnek. Ily kifüggesztés után hat nappal, ha tovább is tartatnék vásár, vagy az engedély idején túl, a rendőrség biztosai bármely rendvédet felhatalmazhatnak, hogy a helyszinén talált fabóbékat, állványokat, sátrakat, vásárszekereket eltávolithassa, az azokat felállitó egyéneket pedig elfoghassa, kik a rendőrbiró által 10 font sterlingig terjedhető birságban marasztaltathatnak el.

XL. Ha azonban a vásártér tulajdonosa vagy birlalója a rendőrbiró előtt megjelenvén, két száz font sterling erejéig kötelezőt (enter into Recognisance) adand azon lekötelezéssel, hogy a legközelebbi törvénytartási időszak első napján a királyi tábla (Quenn’s Beuch) előtt megjelenend, jogát Ő Felsége ügyésze (Her Majesty s Altorney or sollicitor General) ellen védendő s igazolandó, továbbá hogy e törvényszék itéletében megnyugszik és a törvényszék által megállapitandó eljárási költségeket megfizeti - a rendőrség nem fog a fentebbiek szerint eljárni, habár a rendőrbiró a vásártartást jogosulatlannak nyilvánitaná, hanem bevárja a törvényszék itéletét. A rendőrbiró a kötelezvényt (Recognisance) azonnal az illetékes ministerhez küldi, hogy az az emlitett törvényszék előtt felhasználtathassék.

XLI. A London-city borárússzék tagjai, kik kiváltságaik alapján mérhetnek kicsiben külföldi bort, s azt saját helyiségeikben fogyasztathatják, kötelesek mindazon szabályokat és rendeleteket megtartani, melyeket az engedélylyel ellátott bormérőknek megtartani kell.

XLII. Az engedélyezett korcsmárosoknak a fővárosi rendőrség területén tilos vasárnapokon, Karácson napján és Nagy-pénteken helyiségeiket, bor, pálinka, sör vagy egyéb szeszes ital árulása végett, déli 1 óra előtt nyitva tartani, kivétetnek frissitők, utazók számára.

XLIII. Engedélyezett italmérők, kik tudva tizenhat éven alól levő fiu- vagy leány-gyermeknek szeszes italt adnak oly czélból, hogy az a helyszinen elfogyaísztassék, első esetben husz shilling, második esetben negyven shilling, harmadik esetben öt font sterlingig terjedhető birságban marasztalandók el.

XLIV. Ki a fővárosi rendőrség területén nyilvános házat, boltot, vagy helyet tart, melyben bárminemű élelmi czikkek és italok fogyasztatnak, s ki ott a részegeskedést vagy rendetlen viseletet tudva tűri, ki megengedi, hogy ott tiltott játékok üzessenek, vagy rosz erkölcsú nők vagy egyéb rosz jellemükről ismeretes személyek gyülekezzenek s maradjanak, minden egyes kihágási esetért öt font sterlingig terjedhető birságban marasztalandók el azon büntetésen felül, mely az engedélylyel ellátott vendéglőst az engedély tartalmának áthágása miatt külön érheti.

XLV. A ki szeszes italok eladására engedélyezett helyek s oly helyiségek között, melyekre ily engedély nem adatott, belső összeköttetést eszközöl, naponként tiz font sterlingig terjedhető birságban marasztalható el, mig az összeköttetés fennáll.

XLVI. A fővárosi rendőrség főbiztosai feljogositvák, hogy bármely rendőri felügyelőt irásban felhatalmazzanak arra, hogy rendvéddel vagy a nélkül bármely házba vagy helyiségbe mehessenek, az előadásra szánt időben, melyben pénzért látható szini játékok, vagy drámai előadások tartatnak engedély nélkül, s ez alkalommal minden jelenlevő személyt elfoghassanak, kik törvényes mentség nélkül (vithout lawful excuse) jelen vannak. - S mindenki, ki ily engedély nélkül való szinházat tart, husz font sterling, vagy a rendőrbiró választása (discretion) szerint két hónál tovább nem tartható, esetleg nehéz munkával súlyosbitható fogságban marasztalható el, azok pedig mint előadók működtek, vagy törvényes mentség nélkül jelent voltak, negyven shillingig (két font sterling) terjedhető birsággal büntetendők, megjegyeztetvén, hogy a helyiség tulajdonosai, bérlői vagy a vállalkozók ezen felül mindazon további büntetésekben marasztalhatók el, melyeket a törvény rendellenesen házak tartóira vagy alkalmatlanságok (Nuisance) okozóra szab.

XLVII. Ki a fővárosi rendőrség területén házat vagy helyiséget tart, vagy annak kezelésében részt vesz oly czélból, hogy oroszlányok, medvék, borzok, kakasok, kutyák vagy más állatok között viadalok eszközöltessenek, öt font sterlingig terjedhető birságban, vagy egy hóig tartható s nehéz munkával súlyosbitható fogságban marasztalható el, a törvényes mentség nélkül jelenlevők pedig, a rendőri főbiztosok által irásban kiadott felhatalmazásra, a rendőrség bármely főfelügyelője által elfoghatók, s minden ily személy öt shillingig terjedhető rendőrség bármely főfelügyelője által elfoghatók, s minden ily személy öt shillingig terjedhető birságban marasztalható el, megjegyeztetvén (lásd XLVI. §-t) szab.

XLVIII. Ha a fővárosi rendőrség egyik főfelügyelője irásban jelenti, hogy elégséges okai vannak a gyanura, miszerint a fővárosi kerületben létező valamely helyiségben, vagy házban játékbank tartatik, és ha a nevezett rendőri kerületben lakó két személy, kik nem tartoznak a fővárosi rendőrséghez, irásban esküt tesznek, s azt aláirják az illető rendőrbiró előtt, hogy a főfelügyelő (superintendent) által feljelentett helyiségek közhit s az ő saját meggyőződésük szerint is közjáték czéljából használtatnak, a rendőrség főbiztosai felhatalmazhatják irásban a főfelügyelőt, hogy meghatározott számú rendőrrel ily házba vagy szobába bemehessen, hogy szükség esetében az ajtók betörése által vagy más módon erőszakot alkalmazhasson. A főfelügyelő ezután az ott talált személyeket elfoghatja, a játékasztalokat és egyéb eszközöket lefoglalhatja, vagy megsemmisitheti, az azokban talált pénzösszegeket vagy értékeket elkobozhatja. Az illető ház vagy szoba tulajdonosa, illetőleg bérlője, valamint a bankár, croupier, szóval a játékvezető legfölebb 100 fontnyi birságra vagy a rendőrbiró választása (discretiója) szerint hat hónapi nehéz munkával súlyosbitott, vagy a nélküli fegyházi fogságra itélhető. A lefoglalt pénzek és értékek a fővárosi rendőrség pénztárnokának szolgáltatandók át, ki is azokat a rendőrség fentartási költségeinek fedezésére forditandja. Minden más, a helyiségekben talált és törvényes mentséget nem érvényesithető személy öt font sterlinget felül nem haladó birságra itélhető.

Többiben megjegyeztetik, hogy ily helyiségek tulajdonosai, bérlői vagy vezetői ellen rendes bűnvádi per is inditható, mely esetben azonban a jelen törvényben meghatározott eljárás nem alkalmazható.

XLIX. A feljelentés támotagására nem szükséges annak bizonyitása, hogy az, ki játszva találtatott, valóban pénzért játszott.

L. A jelen törvény életbelépte után bármely zálogüzlettulajdonos (Paconbroker), ki 16 éven alól levő személytől bármely tárgyat zálogba vesz, öt font sterlingig terjedhető birságban marasztaltatik el.

LI. A lelkészek, vagy templomatyák részéről történt felkérésre feljogositvák a rendőrség főbiztosai, hogy templomok, kápolnák s isteni tiszteletre szánt épületek közelében a kocsik járását, vagy marha vagy más állatok hajtását rendeleti uton szabályozhassák, kellő tekintettel a vasárnapokon, karácson napján, nagypénteken, vagy általános bőjt vagy hálanapokon tartott isteni tisztelet idejére, s ily rendeletek nyomtatásban kifüggesztendők az illető templomokon vagy azok közelében, nyilvános helyeken s ezen rendeletek minden áthágása külön kihágásnak tekintendő.

LII. A rendőri főbiztosok felhatalmazvák időről időre, a mint az szükségesnek mutatkozik, rendeleteket kiadni, melyekkel nyilvános menetek, mulatások vagy kivilágitások alkalmával a kocsikkal, vagy lovakkal, vagy gyalog való közlekedés szabályoztatik, továbbá felhatalmazvák a rendvédeknek utasitásokat adni, hogy ő Felsége palotái, közhivatalok, a Parliament, a törvényszékek, rendőri biróságok, szinházak s más nyilvános helyek közelében, s általában az utczákon és utakon a rendet fentartsák és a közlekedés akadályait elháritsák.

LIII. Ha ily rendelet folytán valamely omnibus kénytelen elhagyni azon vonalat, melyek engedélye kijelöl, az minden büntetéstől ment.

LIV. Minden egyén, ki a fővárosi rendőrség területén levő utczában s közhelyeken a következő kihágások egyikét elköveti, 40 shillinget felül nem haladó birságban marasztalandó el, nevezetesen:

1. Ki a lakosok vagy járó-kelők alkalmatlanságára mutatás vagy eladás végett az e czélra rendelt helyiségeken kivül lovakat vagy más állatokat kiállit, azokat eteti, lovakat vagy egyéb állatokat tartalmazó seregleteket mutogat, lovakat vagy más állatokat gyógyit, azokon eret vág, vagy azokat megpatkolja - a szükség eseteit kivéve, - vagy ki lovat vagy kocsit tisztit, vagy ez utóbbin valamit javit, hacsak a javitás nyomban nem szükséges.

2. Ha valaki gonosz kutyát szájkosár nélkül, akármily lovat vagy marhát szabadon hagy, vagy azokat emberek, vagy más állatok megijesztése vagy megkárositása végett uszitja, hajtja.

3. Azon marhahajtó, kinek ügyetlensége vagy hanyagságából a marha bajt okoz, és mindazok, kik a marhát hajtják, kergetik, a nélkül, hogy a marhahajtásra felvétettek volna.

4. Ha valamely szekér vagy kocsi felügyeletével megbizott egyén hajt és a gyeplőt nem tartja kezében, vagy ha ez a felügyeletére bizott kocsi, illetőleg lótól oly távol áll, hogy arra jól felügyelni nem képes.

5. Ha valaki oly gyorsan hajt, hogy az által a járó-kelők élete veszélyeztetve van.

6. A ki akármely nemű szekérrel, vagy kocsival le- vagy felrakás, személyek felvétele vagy letétele végett, a szükségnél tovább egy helyen megáll. Kivétetnek a bérkocsik, a törvény által meg nem tiltott helyeken. Ha továbbá valaki szekér, kocsi, ló vagy más által közlekedési akadályt okoz.

7. Ha valaki akármily nemű járművet a járdán huz, vagy lovat, vagy más állatot a járdán hajt vagy vezet.

8. Ha valakit valamily taligát, targonczát, vagy terhet a járdán tól vagy visz, hacsak nem fel- vagy lerakási czélból.

9. Ha valaki, jóllehet a rendőrség által valamely isteni tisztelet vagy menet alatt megtartandó rendet tudja, ezt szándékosan meg nem tartja.

10. Ha valaki az illető tulajdonos vagy bérlő előleges beleegyezése nélkül, valamely épületre valamit felragaszt, azt másképen bepiszkitja, vagy valamely részét rongálja; valamint, ha valaki nyilvános sétahelyeken vagy parkokban fákat, ülőhelyeket vagy ültetvényeket rongál.

11. Minden közönséges kéjhölgy (common prostitute) vagy éjjeli csavargó, ki kihivólag a nyilvános sétahelyeken vagy utczákon alkalmatlankodik.

12. Ha valaki illetlen, profan, vagy szemérmetlenkönyvet, újságot, röpiratot, rajzot vagy képet árul, szétoszt, vagy árulás végett, vagy közszemlére kiállit; vagy ha valaki a közönség megbotránkoztatására ilynemű dalt nyilvánosan énekel, ily szót ir, ily képet rajzol.

13. Ha valakit békeháboritás szándékából fenyegető vagy sértő kifejezést használ vagy ily módon viseli magát; nem kevésbé, ha ily viselet békeháboritást okoz.

14. Ha az őrök és portások kivételével, - valaki az utczán kürtöl vagy más lármás hangszert használ, hogy embereket akármely czélból maga köré gyüjtsön, vagy azok figyelmét magára vonja.

15. Ha valaki könnyelműen fegyverből lő, vagy követ dob és az által valakinek kárt okoz; ha valaki örömtüzet vagy tűzijátékot gyujt.

16. Ha valaki más lakos békéjét megzavarja az által, hogy kellő mentség nélkül a ház csengetyűjét meghúzza, vagy az ajtón kopog, vagy szándékosan valamely lámpát elolt.

17. Ha valaki a járókelők alkalmatlanságára vagy veszélyére, az utczán játszik vagy csuszkál; minden ily esetben jogában áll bármely fővárosi rendőrnek az illető egyént elfogatási parancs nélkül is bekisérni.

LV. A törvényes hatóság utasitása nélkül bármely, a lakott háztól számitandó háromszáz „yard”-nyi területen belül sekinek sem szabad egy közönséges vadászfegyvernél nagyobb öblű csőből lőni; ki ezt a lakosság alkalmatlanságára figyelemztetés után is tennék, öt font sterlingig terjedhető birságban marasztalható el.

LVI. Ki a legközelebbi január 1-ső után bármely kocsi, targoncza stb. huzására, habár csak segélyképen, kutyát használ, első esetben negyven shillingig, a következő esetekben pedig öt font sterlingig terjedhető birságban marasztalható el.

LVII. A fővárosi rendőrség területén minden házbirlakó (hoseholder) fel van jogositva bármely utczai zenészt akár közvetlenül, akár szolgája vagy rendvéd utján felhivni arra, hogy a házban található betegre való tekintettel, vagy más észszerű indokból (reasonable cause) a ház szomszédságát elhagyja, mely felhivás után, ha a zenész tovább játszanék, negyven shillingig terjedhető birságban marasztalható el.

LVIII. Ki a fővárosi terület utain vagy utczáin ittas állappotban találtatik, és mint ilyen illetlenül vagy lármásan viseli magát, továbbá minden személy, ki a rendőrség állomásai helyein illetlenül vagy erőszakoskodólag viseli magát, negyven shillingig terjedhető birságban, vagy az eljáró rendőr-birónak belátása szerint, hét napig tartható fegyházi fogságban marasztalható el.

LIX. Ki a fővárosi rendőrség területén lovakat hajt, vagy kocsiban viteti magát, a tulajdonos vagy kocsis beleegyezése nélkül, öt shillingig terjedhető birságban marasztalható el, ha pedig ily egyén 12 éven alóli, a rendrbiró azt letartóztathatja, mig megjelenő szüleinek vagy gyámjának át nem adathati, ha pedig ez a napi rendőri biráskodási idő tartama alatt a szülő vagy gyám nem jelenne meg, az esetben a gyermek szabadon bocsáttatik.

LX. A következő kihágásokat a fővárosi rendőri kerületben elkövető egyének 40 shillinget felül nem haladható birságban elmarasztalandók:

1. Ki valamit az utczán eléget, mos, tisztit, fát vág, fürészel vagy meszet olt.

2. Ki az utczán szenet, köveket, meszet, fát vagy vasat rak le. Kivétetnek az épitőszerek, törmelék stb., melyek azonban úgy helyezendők el, hogy minden veszélynek eleje vétessék.

3. Ki az utczán szőnyegeket vagy pokróczokat tisztit, - kivétetik ajtópokróczok tisztitása reggeli 8 óra előtt - vagy ki szemetet, hamut, dögöt, halat, az utczára, vagy valamely viztartóba, csatornába stb. dob. Nem vehető azonban ide tartozó kihágásnak, ha fagy idején valaki szerencsétlenségek kikerülése végett homokot hint az utczára, vagy szalmát rak, hogy a víz a csövekben meg ne fagyjon, vagy hogy betegség esetében a zaj megszüntettessék, ha ezen tárgyak, a mint szükségességük oka megszünik, elhordatnak.

4. Ki reggeli hat és éjjeli 12 óra közt árnyékszéket tisztit, vagy az utczán reggel hat és esti nyolcz óra közt ürüléket, szappanaljt, vagy ammoniak tartalmú folyadékokat visz, vagy e czélra nem alkalmas fedelű kocsit használ, ki ily folyadékot vagy más anyagot készakarva kiönt vitelközben. Ha nem sikerülne a tulajdonképeni tettest elfogni, az ily kocsi tulajdonosa tekintetik a kihágónak. A csatornázási biztosok (Commissioners of Sewers) embereinek azonban meg van engedve, a gondozásukra bizott csatornákat bármikor tisztitani.

5. Ki disznóólt tart, mely nincsn az utczától elegendőleg elkülönitve, vagy ha valaki utczán vagy valamely házban mások alkalmatlanságára disznót tart.

6. Ha valamely ház bérlője a gyalogutakat és vizfolyókákat nem tartja eléggé tisztán. Midőn valamely ház vagy lakosztály üresen áll, a tulajdonos köteles ezt tenni.

7. Ki parkban vagy nyilvános kertben a tulajdonos vagy illetékes személy engedélye nélkül eladás végett valamit kiállit; nem kevésbé, ki utczán valamely ház vagy volt előtt mások alkalmatlanságára ernyőt, póznát állit fel, vagy kötelet húz.

8. Ki pinczét nyitva hagy elégséges kerités vagy léczezet nélkül, - ki pincze vagy más földalatti helyiség ajtaját vagy ablakát rosz karban hagyja, valamely gödröt vagy vizvezetéket kerités nélkül nyitva hagy, vagy ily helyeket naplenyugta után az emberek figyelmeztetése végett meg nem világit.

LXI. Minden rendvéd fel van jogositva, kutyát vagy más állatot, melyről oka van feltenni, hogy veszett állapotban van, vagy veszett állat által megmaratott, kivégezni, s a tulajdonos, ki ily állatot tudva, szabadon enged járni-kelni, öt font sterlingig terjedhető birságban marasztalható el.

LXII. Ki a fővárosi rendőrség területén elkövetett kihágás alkalmával valamely személynek sérelmet vagy valamely vagyonban kárt okozott, birói parancs nélkül is elfogható, s ha a sérelmet vagy kárt szenvedettnek kivánságára kielégitő kártéritést nem ad, a rendvéd által letartóztatható, s a rendőrbiró elé állitható, ki őt a törvényszerű büntetésen felül, 10 font sterlingig terjedhető kártéritésben marasztalhatja el, mely az esetben, ha a bűnösség csak a sértett vagy kárt szenvedett fél tanusága alapján mondatott ki, ugy fizetendő s akként használandó fel, mintha büntetés volna.

LXIII. Ugy a rendvéd, valamint minden személy, kit segitségül felhiv, fel van jogositva, bárkit birói parancs nélkül is elfogni, kit a jelen törvény ellen kihágást elkövetni lát, ha a rendvéd annak nevét és lakását nem ismeri s azt meg sem állapithatja.

LXIV. A fővárosi rendvéd, birói parancs nélkül is elfoghat minden munkakerülő, csavargó és rendetlenkedő személyt, ki a közbékét zavarja, vagy kiről alaposan felteheti, hogy bűntényt, kihágást vagy békezavarást követett el, vagy elkövetni szándékozik, végre minden személyt, kit napnyugta és reggeli 8 óra között, az utczákon, udvarokon vagy más helyen fekve vagy csavarogva talál, ha magát kellőleg igazolni nem képes.

LXV. A fővárosi rendvéd fel van hatalmazva a rendőrség területén birói parancs nélkül is bármely személyt elfogni, kit más személy valamely megtámadás elkövetésével vádol, ha a rendvédnek alapos oka van hinni, hogy a megtámadás, habár nem közvetlenül látására, valóban elkövettetett, és hogy a tény elkövetésétől számított idő nem volt elégséges arra, hogy elfogatási parancs eszközöltethetett volna ki.

LXVI. Ki akár rendes bűnvádi eljárás mellett, akár sommás uton büntethető cselekmény elkövetésénél tetten érik, nemcsak a rendvéd, hanem az érdekelt tulajdonos vagy annak szolgája, vagy bármely más, általa felhatalmazott személy által elfogható, s valamely rendvédnek való átadhatásáig letartóztatható; a fővárosi rendvéd, megállithat, kikutathat, letartóztathat minden hajót, ladikot, szekeret, kocsit, melyről alapos oka van gyanitani, hogy azon, vagy abban valamely lopott vagy törvénytelen módon nyert tárgy található, és minden személyt, kiről alaposan gyanitható, hogy ilynemű tárgyak birtokában van; és minden személy, kinek valamely tárgy megvételre vagy zálogba ajánltatik, melyről alapos oka van gyanitani, hogy a körül valamely fentebbi bűntény követtetett el, vagy hogy az, vagy annak egyik része lopatott, vagy máskép törvénytelen módon nyeretett, felhatalmaztatik, s ha ereje van, köteleztetik ily egyént elfogni, letartóztatni s őt a lehető legrövidebb idő alatt a tárgyakkal egyetemben, további törvényszerű elbánás végett valamely rendvédnek átadni.

LXVII. A fővárosi rendvéd fel van hatalmazva esti 8 és reggeli 6 óra közt minden kocsit vagy szekeret, melyeken házból vagy lakrészből butorneműek szállittatnak, megállitani s a további vizsgálatig letartóztatni; ugyszintén bármely időben akkor is, ha alapos oka van hinni, hogy ezen elszállitás a házbérfizetés kikerülése végett történik.

LXVIII. Ha a jelen törvény alapján elfogott személy gondjaira ló, kocsi, szekér, ladik, vagy valamely állat vagy tárgy bizva volt, a rendvéd felhatalmaztatik, hogy ily állatok vagy tárgyak gondját viselje és azokat valamely biztos helyen őriztesse, biztositékul fogván szolgálni a birságok és egyéb, a tartásnál és őrzésnél szükségkép felmerülhető költségek fizetésére, s a rendőrbiró, ki az ügyet ellátja, fel van hatalmazva, hogy a birságok és költségek fedezésére, nem fizetés esetében, ily tárgyakat és állatokat szokott módon eladathasson.

LXIX. Minden birói parancs nélkül elfogott személy, kivévén azon eseteket, midőn az elfogás csak a név és lakás megállapitás végett történt, a rendvéd által azonnal a legközelebbi rendőr-állomáshelyen (Station House) szolgálatban levő rendvédnek adandó át, hogy ott addig őriztessék, mig rendőrbiró elé állitható, vagy hogy a biró előtti megjelenéseért biztositékot adjon, ha ennek az átvevő rendvéd helyét látja (ha ildomosnak látja = „if he schall deem it prudent”).

LXX. Mindazon esetben, midőn valamely sommás eljárás alá tartozó vagy gondatlanságból kárt vagy sérelmet okozó kihágás miatt birói parancs nélkül elfogott egyén oly időben, midőn a rendőri biróságok zárvák, az állomáshelyén rendelkező rendvéd őrizete alatt van, ez utóbbi fel van hatalmazva arra, hogy, - ha azt helyesnek tartja, - ez utóbbitól megjelenési kötelezőt (Recognizance) vehessen és pedig kezességek mellett, vagy a nélkül.

LXXI. Ha valamely személy oly bűntényre vagy kihágásra vonatkozó vád folytán, mely transportatióval büntethető, vagy más súlyos vétség folytán van a rendőri állomáshelyen birói parancs nélkül oly időben letartóztatva, midőn a rendőri törvényszékek (Police Courts) zárvák, az állomási helyen levő rendvéd fel van hatalmazva, hogy a vádló személytől a következő szakaszban körülirt megjelenési kötelezőt követelhessen, mit ha az megtagadna, a rendvéd, ha azt helyesnek tartja, a vádlottat megjelenési kötelező iránt, kezesség mellett vagy a nélkül szabadon bocsáthatja.

LXXII. Minden ily megjelenési kötelező díjmentesen állittatik ki, s kötelezi a kiállitót, hogy azon kerületben, melyben a rendőri állomási hely van, illetékes rendőrbiró előtt annak legközelebbi ülése alkalmával, melynek helye és ideje kiteendő, megjelenend s a rendvéd egy, az állomási helyen készen tartott könyvbe bejegyzi az illető fél nevét, lakását és foglalkozását, továbbá, ha vannak, kezeseik, kik szintén kötelezőt adnak s az összeget, melynek lefizetésére magokat bizonyos esetre abban kötelezik, a kötelezőt pedig a meghatározott időben és helyen jelen levő rendőrbirónak átadja.

LXXIII. A rendőrbiró fel van hatalmazva az ezen törvény ellen elkövetett minden oly kihágás vagy vétségre, melyre külön büntetés nincs kiszabva, legjobb belátása szerint öt font sterlingen vagy egy hónapi fogságon túl nem terjedhető büntetést alkalmazhatni.

LXXIV. A jelen törvény utjában nem áll annak, hogy rendes bünvádi eljárás tárgyát képező oly kihágásoknál, melyek a jelen törvény alapján sommás uton láthatók el, a rendes bűnvádi eljárás alkalmaztassék, vagy hogy más törvények alapján magasb büntetések, mint a jelen törvényben foglaltatnak, ne alkalmaztathassanak, feltéve mindig, hogy senkisem büntethető kétszer ugyanazon egy kihágásért.

LXXV. A jelen törvényben előforduló „Magistrate” (rendőrbiró) kifejezés alatt nemcsak azon békebirák értendők, kik valamely fővárosi rendőri törvényszékhez kinevezvék, hanem azon békebirák is, kik a fővárosi terület oly részeiben biráskodnak, melyekben rendőri törvényszékek felállitva nincsenek.

LXXVI. Minden rendőrbiró fel van hatalmazva a jelen törvény ellen vétőket egy vagy több tanunak eskü mellett tett vallomása, vagy a vádlott önvallomása alapján, a kitett büntetésekben sommás uton elmarasztalni, s az ügyet a rendőri törvényszék helyén, mint egyes biró ellátni („heard and determined by one of the Justices appointed to be a Magistrate of the Police Courts of the Metropolis at one of the said Police Courts”) - ha pedig a tény elkövetése vagy a tettes elfogása a fővárosi rendőri terület oly részeiben történt, melyekben nincsenek rendőri törvényszékek, az ügy két vagy több oly békebiró által fog elláttatni, kik az illető megyében biráskodnak.

LXXVII. Ha valaki a birságot le nem teszi, vagy mást fizetést, melyben a jelen törvény alapján elmarasztaltatott, nem teljesit, a rendőrbiró azt, ha az összeg 5 font sterlinget meg nem halad, egy hónapig terjedhető időre, valamley börtönbe (Gaoli) vagy fegyházba küldheti, mi a fizetés után azonnal megszüntetendő.

A behajtásra forditott összegek, valamint a birság a fővárosi rendőrség pénztárnoka kezeihez fizetendő; a rendőrbiró azonban fel van hatalmazva, a birság egy részét, legjobb belátása szerint, a feljelentő (Informer) vagy oly személyek javára is megfelelő arányban fordittatni, kik az elitélés lehetővé tételénél közreműködtek.

LXXVIII. Ezen törvény magyarázatánál megjegyzendő, hogy ha csak azt a szöveg értelme ki nem zárja, minden szó, mely az egyes számra vagy a finemre vonatkozik, a személyek és tárgyak bármely számára s mindkét nemre értendő; továbbá, hogy mit a jelen törvény alapján a rendőri főbiztosok tehetnek, azt bármelyikre egyenként is teheti.

LXXIX. A jelen törvény egy törvénynek tekintendő azzal, mely IV-ik György király uralkodásának 10-ik évében, 44-ik czikk alatt a fővárosi rendőrséget illetőleg hozatott, melynek határozványai a jelen törvényre is kiterjednek, mennyiben ezen törvényben másnemű intézkedés nem történt.

LXXX. Ezen törvény a Parlament jelen ülésszaka alatt javitható vagy visszavonható.

A III-ik alaptörvény, melyre ez ismertetés elején hivatkozom, a rendőrbiróságokra (Police Courts) vonatkozik s czíme: „Törvény a fővárosi rendőrbiróságok szabályozásáról” (An Act for regulating the Police Courts in the Metropolis) Caput LXXI. 1839.

Az első szakasz fentartja az eddigi rendőrbiróságokat, a második pedig felhatalmazza a királynét, hogy a rendőrbirák (Magistrate) számában s a biróságok helyeire nézve, a titkos tanács meghallgatásával változást tehessen azon megszoritással, hogy a rendőrbirák száma a huszonhetet meg ne haladhassa.

Az üresedésben levő vagy leendő rendőrbirói állomások betöltésénél Ő Felsége oly egyéneket veend figyelembe, kik legalább hét évig, mint barristerek működtek. - Az ekként kinevezett rendőrbiráknál a földbirtok minősitése (Qualification by Estate) nem kivántatik meg, egyébként a békebirói esküt letenni kötelezvék.

Ezen rendőrbirák, jegyzőik (Clerks), szolgáik nem kötelezhetők arra, hogy mint esküdtek (Jury) szolgálatot tegyenek.

Ezen rendőrbiróságok személyzeti létszámának megállapitása, azoknak kinevezése és elbocsátása Ő Felsége egyik államtitkárára (minister) bizatik. A jelenleg szolgálatban meglevők a minister tetszése szerint megmaradhatnak, de jövőre nem lehet főjegyző (Chief Clerk) a ki a vestminsteri törvényszékek egyikénél nem volt attorney, vagy a ki az utolsó 7 év alatt nem volt az egyik fővárosi rendőri biróságnál mint jegyző alkalmazva. A jegyzők, hacsak e törvény szentesitése előtt is már nem viseltek volna más hivatalt, nem viselhetnek. A szolgák, ajtónállók és küldönczök, mint rendvédek fognak megeskettetni.

A felsorolt birák és segédszemélyzete, hivatalnokoskodásuk ideje, valamint, ha azt elhagyták, az elhagyást követő hat hónap alatt a fővárosi parlamenti választásoknál nem szavazhatnak s a választókra bárminemű befolyást gyakorolni tiltatnak, 100 frtnyi birság terhe alatt.

A fővárosi rendőrség pénztárnoka egyszersmind e rendőrbiróságoknál is az. Ő köti az egyik minister utasitása szerint a kérdéses birságok elhelyezésére szükséges épületek vételére vagy bérletére, felszerelésére stb. vonatkozó szerződéseket, ő fizeti a személyzetet, szóval ő vezeti a biróságok pénzügyeit, egy minister felügyelete alatt.

A főrendőrbiró (Chief Magistrate) évi fizetése legfölebb 1200 font sterling, minden biróé szintén annyiban, a pénztárnoké legfölebb 1000, a főjegyzőé legfölebb 500, a jegyzőé legfölebb 300 font sterlingben állapittatnak meg.

Ezen fizetések egyenlő évnegyedik részletekben fizettetnek.

Ha kisebb adósság elbirálására vonatkozólag sommás eljárású polgári biróságok állittatnáanak fel, ezeknek teendőit a fővárosban a királyné a rendőri birákra fogja ruháztatni.

A rendőri biróságok költségeinek fedezésére évenkint 50,000 font sterlingnél többre nem menő összeg utalványoztathatik a consolidált alapból.

Vasárnapok, Karácson, Nagypéntek és a nyilvános ünnep vagy hálanapok kivételével, mindennap kell minden biróságnál legalább egy birónak d. e. 10 órától d. u. 5 óráig jelen lennie; sőt az egyik minister rendeletére ez időn kivül is kell egy birónak a hivatalban lenni. Azt, hogy melyik biró mely törvényszéknél legyen, az illető minister határozza meg.

Minden egyes rendőrbiró illetékesen járhat el oly ügyekben, melyek eddig több biró előtt lettek elintézve, kivétetnek azonban azon ügyek, melyek az évnegyedes vagy petty gyülések elé tartoznak (Quarter or petty sessions).

A rendőri birák minden évnegyedben jönnek össze az egyik minister által meghatározandó időben és helyen. Ezen gyüléseken a főrendőrbiró elnököl, vagy ennek távollétében a birák köréből választott elnök. Ezen gyülésen minden egyes biró köteles az ezen törvény kivitelében követett eljárásáról jelentést tenni; köteles továbbá minden biró, úgyszintén a rendőrfönökök (Commissioners of Police) a törvény végrehajtására vonatkozó elentést tenni. Ezen jelentésekből kivonatot készit a gyülés, melyet esetleges javaslatokkal a minister elé terjeszt.

Az illető minister az ügyvitelt rendeletileg szabályozhatja, mely rendeletekből minden rendű birónak és minden főjegyzőnek egy-egy, a minister által aláirt példány megküldendő. A biróságok kötelesek ezen rendeletek szerint eljárni. Minden ily rendelet a parliamenti ülésszak megnyitását követő első hat hét alatt mindkét háznak bemutatandó.

Minden egy ily biró által kibocsátott és a fővárosban elkövetett tettre vonatkozó elővezetési vagy elfogatási parancs, a fővárosi körön kivül is foganatositható a rendvéd által.

Minden egyes rendőri biró jogában áll, ha valamely megidézett fél meg nem jelent, nem fenyitő ügyekben ezen fél távollétében eljárni, fenyitő ügyekben pedig az elfogatási parancsot kibocsátani.

Az idézés másolatban adatik át az illető félnek, vagy nejének, vagy szolgájának, kiknek az idézés tartalma megmagyaráztatik.

Jogában áll a birónak idézés nélkül mindjárt elfogatási parancsot kibocsátani, ha erre alapos okok (good Grounds) előtte esküvel megerősitve adatnak elő.

Minden biró tanukat idézhet maga elébe vallomástétel végett. Ha a tanu kellő időben meg nem jelenik, előállitási parancsot adhat ki; ha a tanu vallomást tenni vonakodnék, 14 napnál hosszabbra nem terjedhető időre fegyházba (House of Correction) zárhatja.

Ha valaki oly tárgynak, melyről alaposan vélelmezhető, hogy lopott vagy jogtalan módon szereztetett, birtokában van, s az iránt kielégitő felvilágositást nem ad, legföllebb 5 font sterlingnyi birságra, vagy a biró belátása szerint két naptári hónapon túl nem terjedhető, nehéz munkával súlyosbitott vagy a nélküli fegyházi elzárásra itélhető.

Ha valamely rendőrbiró előtt hit alatt feljelentetik, hogy alapos ok van a védelemre, hogy valamely házban lopott, vagy jogtalan módon szerzett tárgyak elrejtve vannak, joga van ezen birónak sajátkezüleg alárit parancscsal a nap akármely részében házmotozást elrendelni és az ezzel megbizott mellé szükség esetére fegyveres segélyt is rendelhet. A megbizott, ha czélját máskép el nem érheti, ajtókat is betörhet, és a talált gyanus dolgokat és egyéneket a biró elé viteti.

Ha valamely lopott vagy jogtalanul szerzett tárgy vagy pénz tulajdonosa nem jelentkeznék, és az a fővárosi rendőrség pénztárnokának kiszolgáltatik, jogában áll ennek, ha egy év alatt a tulajdonos ki nem tudatik, a tárgyakat eladni és a pénzt a fővárosi rendőrség nyugdíjalapjának pénztárába beadni.

Minden rendőrbiró, ki valamely ügyben eljárt, legjobb belátása szerint költségeket állapithat meg.

Könnyelműen emelt panaszok esetében a biró a feljelentőt a vádlottnak fizetendő, legfeljebb öt font sterlingben marasztalhatja el.

Jogában áll minden ily rendőrbirónak, az eddig fenálló, vagy ezután hozandó törvényekben meghatározott birságokat vagy fogság-büntetéseket, ha azok az eset körülményei szerint túlszigoruaknak találtatnának, belátása szerint leszállitani. Kivétetnek a vám-, fogyasztási-, bélyeg- és adókra vonatkozó törvények áthágásai, mely esetekben csak az illető hivatalok beleegyezésével lehet a büntetéseket enyhiteni.

A rendőrbiró jogában áll bárkit új kihallgatásra megidézni, továbbá bünténynyel vagy vétséggel vádolt egyéneket azon kötelezettséggel, hogy a központi fenyitő törvényszék vagy az évnegyedes ülések széke előtt a meghatározott időben megjelenendnek, kezesség mellett vagy a nélkül szabadon bocsátani.

A Themse partján vagy a folyón dolgozó napszámosok és munkaadóik közt a munkadíj iránt előforduló viszályokban ezen rendőri birák járnak el, ha a per tárgya a perköltségen kivül 5 font sterlinget nem halad meg.

Ha a fővárosi rendőri kerülethez tartozó valamely ház vagy lakás bérlője, azon roszakaratúlag valamit megrongál, a rendőrbiró által 15 fontnyi kártéritésre itélhető.

Ha a fővárosi rendőri kerülethez tartozó heti vagy havi lakásnak vagy olyannak bérlője, melynek évi bére nem több 15 fontnál, egy rendőri birónál panaszkodik, hogy vagyona törvényellenesen le lett foglalva, vagy hogy a tulajdonos, illetőleg ennek ügynöke a foglalásnál szabályellenesen járt el, a biró jogában áll az ügyet érdemlegesen elintézni.

A rendőri biró fel van hatalmazva, jogtalanul visszatartott s 15 font sterling értéket meg nem haladó vagyonnak kiadását elrendelni, s azt esetleg biztositék feltételéhez kötni, hat hóig a törvény rendes utja fenmaradván.

Ha a szegényügyi kezelői (Quardians of the Poor) és egy tiszti orvos bizonyitják, hogy valamely ház vagy annak része oly tisztátalan vagy egészségtelen állapotban van, hogy a lakók egészségét veszélyezteti, a rendőrbiró a szükséges intézkedéseket elrendelheti, s azokat, ha az orvoslás a kellő időben meg nem történt, az illetők költségére a szegényügy kezelői által foganatosittathatja.

A törvényhez mellékelt kimutatásában felsorolt eljárási díjakat minden rendőrbiró követelheti, sőt jogában áll azok lefizetését előlegesen követelni, s a lefizetés előtt az eljárást megtagadni. Ezen díj-árszabályt minden biróságnál feltünő helyen fel kell függeszteni.

Sommás eljárás alá tartozó kihágásokban a fővárosi rendőrség területén a rendőrbiró biráskodik, akár irásban adatott be panasz, akár nem. - Minden vád iránt azonban, melyre megidézés következett, a minister által jóváhagyott minta szerint jegyzék vezetendő. - A biró, ha szükségét látja, irásbeli panaszt kívánhat.

Minden ezen törvény értelmében elrendelhető birságok, vagy fizetések, nem fizetés esetében az elmarasztalt vagyonának lefoglalása és eladása által behajthatók. A birságok, fizetések és költségek fedezése után netán még fennmaradó pénzösszeg az elmarasztaltnak saját kérelmére kiszolgáltatandó. Midőn azonban kilátás nincs, hogy a birság-fizetés és költség a lefoglalt vagyon által fedeztetnék, az elmarasztalt 5 fontig terjedő tartozásért legfölebb egy hónapi, különben pedig legfölebb három hónapi fogságra itélhető, magátül értetődvén, hogy tartozásának megfizetésével azonnal szabad lábra helyeztetik.

Minden biróság köteles a nála befolyó díjak, - birságok - vagy akármily más fizetésekről számadási könyvet vezetni, melyet a rendőrségi pénztárnoknak minden időben megvizsgálnia szabad. Az eként befolyt pénzek évnegyedenként küldendők át a pénztárnoknak a szükséges számadási okmányok kiséretében, ki azokat ezen biróságok költségeinek fedezésére forditja, kivéve a részegekre vagy rosz viseletű rendőrökre, vagy a rendőrök megtámadóira rótt birságokat, melyek a rendőrségi nyugdíjalapba folynak, és kivévén a megbidézésekért és birói parancsokért fizetett díjakat, - melyek a fővárosi rendőrség fentartási költségeinek fedezésére fordittatnak.

Ki három fontnál nagyobb birságra, vagy egy hónapnál hosszabb időre terjedő fogságra lőn elitélve, a legközelebbi általános vagy évnegyede békebirói gyüléshez felebbezéssel élhet, vagy azonnal, vagy legkésőbb 48 óra alatt; köteles azonban két kezest állitani és magáról kötelezőt adni, hogy a felsőbb biróság előtt személyesen megjelenend, az ez által hozandó itéletben megnyugvandik és za általa megállapitandó költséget lefizetendi. Ezen esetben az első fokú biró az illető tanukat a felső biró előtti megjelenésre és vallomástételre utasitja, kik idővesztésük, - fáradságukért bizonyos díjakat kapnak, melyeket az illető megye pénztárnoka előlegez.

Jelen törvény a IV-ik György király 10. évében Caput 44. alatt, továbbá a jelen ülésszakban 2. és 3. Victoria Caput 47. alatt hozott törvényekkel egynek tekintendő.

„Ezen alaptörvények után egész sorozata keletkezett az új törvényeknek, melyek részint a fővárosi rendőrség és rendőri biróságok hatás és jogkörét kifejték, részint a rendészet különböző ágazatait speciális törvényekkel szabályozák, s ezekben a rendőrség teendőit szaporiták, s hatáskörét kiterjeszték. Alig van parliamenti ülésszak, mely e téren újabb törvényekkel ne gyarapitaná az angol specialis törvények gazdag tárát.”

Szervezet

Lássuk most a „londoni” fővárosi rendőrség szervezetét általánosságban, széles körvonalazással.

A londoni fővárosi rendőrség élén (a City kivételével, melynek külön municipális rendőrsége van, azonban egészen hasonló szervezettel) a rendőrfőnök (Chief Commissioner) áll, kinek központi hivatala Whitehallban „Scotland yard” nevű épületben van.

A rendőrfőnököt a Felség nevezi ki, s e kinevezés alapján a „Chief Commissioner of Police” Middlesex, Surrey, Hertford, Essex, Kent, Buckinghamshire és Berkshire megyék békebirája, ki azonban mint ilyen, a general és évnegyedes ülésekben nem működik, hanem a törvény és a belügyminister által előszabott kötelességeit az egész fővárosi rendőrségre kiterjedőleg központi hivatalból végzi, „főfeladata lévén a béke fentartása, a törvényszegések megakadályozása, a megtörtént törvényszegések felfedezése s a tetteseknek biró elé állitása”.

A rendőrfőnök, a belügyminister jóváhagyásával az alatta álló rendőri személyzet számára szabályokat és rendeleteket adhat ki, miheztartásul, az egyes rangfokozatokat s az azokkal járó kötelességeket megállapithatja, s a rendvédségnek meg nem felelő vagy hanyag tagjait felfüggesztheti vagy elbocsájthatja.

A rendőrfőnök közvetlen segédei a két „Assistant Commissioners”, kik ugyanazon megszoritással, mint a rendőrfőnök, szintén bekebirák. Ezek egyike, a rendőrfőnök távollétében, a belügyministertől nyert meghatalmazás folytán, a rendőrfőnök jogait gyakorolja.

A rendőrfőnök hivatalában tárgyaltatnak a rendőrség általános ügyei, itt történik annak vezérlete, s némely speciális ágazatai a rendészetnek innen igazgatottnak. Igy p. o. a. bérkocsiügy, a közös lakóházak (Common Sodging Houses) ügye, a veszélyes épületek ügye (dangerous Structures), a füst folytán okozott alkalmatlanságok (Smoke misance) stb. a személyzet a mellékelt költségvetésből vehető ki.

A fővárosi rendőrség négy kerületre (districts) ezek osztályokra (divisions) alosztályokra és szakaszokra (sub divisions and sections) végre utczai járásokra (beats) van felosztva, mely felosztásnál a helyi és egyéb ide tartozó viszonyok figyelembe vétetvék.

A Themse folyó önmaga külön osztályt képez s ez szakaszok és utczai járatok helyett egyes csajkákra és legénységükre osztatik fel.

Minden osztálynak helyi neve van, s ezen felül minden osztály az alphabetum egy betűjével jeleztetik, p. o. A. vagy Whitehall osztály, B. vagy Westminster osztály. Kivétetik a Themse osztály, melynek nincs betüje, kivétetnek továbbá ő Felségének hajógyárai és katonai állomásai (Her Majesty s dockyards and Military stations), melyekben a rendet, békét s közbiztonságot a fővárosi rendőrség létszámához tartozó rendvéd-személyzet tartja fenn, s mely akként van szervezve, hogy szükség esetében a tüzoltói teendőket is végezhesse.

Ezen hajógyárak Woolwich, Portsmouth, Devonport, Chatham, és Pembroce-ban vannak, külön személyzettel birnak s osztálynevüket azon helytől nyerik, melyben vannak, p. o. Portsmouth dockyard division.

Maga a fővárosi rendőri terület a hajógyári osztályok hozzászámitása nélkül, azonban a Themse osztály betudásával, husz (20) osztályra van felosztva, melynek mindegyikében egy vagy több állomási hely (Station house) létezik, melyek egyikéből az osztály ügyei vezettetnek.

A rendőrség rangfokozatai a következők:

A rendőrfőnök, főbiztos (The Commissioner).

Két helyettes főnök vagy biztos (Assistent Commissioners).

Kerületi főfelügyelők (district superintendents).

Főfelügyelők (superintendents).

Felügyelők (Inspectors).

Őrvezetők (Sergeants).

Rendvédek (Constables).

Az egyes rangfokozatokban működő egyének számát a belügyminister állapitja meg.

Minden osztály a megfelelő számú rendvédséggel láttatik el, melyben minden rangfokozat képviselve van.

Ezenfelül hat tartalék-csapat van (Reserve Companies) melyek mindegyike egy felügyelőből, öt őrvezetőből és ötven rendvédből áll, s melyek részint különleges szolgálatot teljesitenek és részint erősbitést nyujtanak, szükség esetében, s az A), B), C), D), G), és M) osztályoknál vannak elhelyezve.

Minden kerület, egy kerületi főfelügyelő, minden osztály egy főfelügyelő (Superintendent) alatt áll.

Mindez felügyelő, őrvezető és rendvéd kabátja gallérján azon betüt viseli, mely osztályát jelzi, az őrvezetők és rendvédek ezen fölül számot is viselnek, hogy a közönség által mindenkoron megjelöltethessenek.

A Whitehall vagyis A) osztály a fővárosi rendőrség egész területére kiterjedő általános rendőri szolgálatokat is teljesit s ennek egyik ágát a felfedező rendőrség képezi (Detective Force) 1869-től kezdve ezen központi felfedezőkön kivül, minden osztály saját felfedező közegekkel láttatott el, s ezek száma, miután müködésük sikeresnek bizonyult, tetemesen szaporittatott.

1878-ban a detectiv-szolgálat szervezete alapján átalakitáson ment át, mennyiben az egy ujonnan rendszeresitett, s bűnnyomozási igazgatónak (Director of Criminal Investigations) nevezett főhivatalnok alá helyeztetett, s ugy számára nézve, valamint tagjainak szigorú megválasztása által gyarapittatott.

A rendőrség egy aránylag kis része lovas; s egyes tisztek, nevezetesen a helyettesfőnökök is lovakkal látvák el.

A foglyoknak a törvényszékekhez vagy börtönökbe való elszállitására különös alakú zárható kocsik (vans) állnak a rendőrségnek rendelkezésére.

Az orvosi teendők végzésére egy főorvos és minden osztályban egy vagy több osztályorvos van alkalmazva, kik a legénység egészségi állapota felett őrködnek, azokat gyógykezelik, s általában szerencsétlenség vagy sérülés esetében, az első legszükségesb orvosi segélyt nyujtják.

Felvétel

A rendvédségbe való felvétel iránti kérelmeknek a rendőrfőnöknél kell beadatniok, ki, ha a bizonylatok kielégitők, a kérelmezőt jegyzékbe véteti, s azt erről irásban értesiti. Beállván az idő, midőn az illető szolgálatára szükség van, az saját költségére behivatik s testi s szellemi képessége iránt megvizsgáltatik.

Az elengedhetlen felvételi feltételek a következők:

1. 35 éven alóli életkor.

2. öt láb és 7 hűvelyk (angol mérték) magasság csizma nélkül.

3. olvasni és irni tudás.

4. minden testi bajtól való mentesség, erős testalkat és általában értelmesség.

A testi vizsgálatot a főorvos teljesiti, ki a rendvéd nehéz szolgálatát ismeri s tudja, mily testi tulajdonok kellenek, hogy valaki megfelelhessen, ő az eredményért felelős, s azért e tekintetben véleménye dönt. A visszavetést a kérelmező irányában indokolni nem tartozik.

Oly kérelmező, kinek kettőnél több oly gyermek van, kik életfentartási tekintetben tőle függnek, nem ajánlható a belügyministernek.

A megvizsgáltak és elfogadottak mindenekelőtt az előkészitő osztályba tétetnek, mely az A) vagyis Whitehall osztály ágát képezi, s melyben az illetők kellőleg felszereltetnek s az általános rendőri szolgálatban oktattatnak, ide értve a test idomitását is, mielőtt egyes osztályok rendelkezése alá bocsáttatnának. Ezen oktatás rendesen két hétig tart, mely idő alatt az A) osztály főfelügyelője minden egyes jelölt képessége és alkalmas volta iránt magának alapos meggyőződést szerez, s ha azt hiszi, hogy valamelyik a további képzésre nem alkalmas, azt a főrendőrnek feljelenti.

A szolgálat általános feltételei, melyekkel minden rendvéd eleve megismertetik, a következők:

1. Minden rendvéd egész idejét a rendőri szolgálatnak szenteli, iparágat vagy más keresetet nem üzhet, s nejenek sem engedtetik meg, hogy boltot tartson.

2. Szolgálni és lakni ott tartozik, hova rendeltetik.

3. Mindig a rendvéd egyenruhában tartozik megjelennik, kivévén ha polgári ruhaviselésre külön engedélyt nyer.

4. Felebbvalóinak törvényes rendeleteit rögtön teljesiteni tartozik.

5. A szolgálat érdekében időszakonként kiadott rendeletekhez s utasitásokhoz alkalmazkodni tartozik.

6. Oly adósságokat, melyeknek törlesztését a rendőrfőnök elrendeli, rögtön kifizetni tartozik.

7. A rendőrfőnök engedélye nélkül bármi szin vagy ürügy alatt pénzt vagy kedvezményt senkitől sem fogadhat el.

8. Fizetését hetenként kapja.

9. Fizetéséből naponként egy shilling (50 kr.) vonatik le, ha az orvos bizonyitja hogy beteg s szolgálatra alkalmatlan, ennek tartamára, - kivévén bizonyos eseteket.

A fizetésnek egy ötöde vonatik le az esetben, ha az orvos ajánlatára betegségi indokból szabadságra bocsáttatik, ha ezen szabadságolás két hónál nem kevesebb, s hatnál nem több.

Ha 15 évnél tovább szolgált vagy kisebb szolgálati időnél, ha szolgálatközben nyert sérülés következtében lett szolgálatra képtelen, egy évi szabadságra bocsáttathatik oly fizetés mellett, mely nem nagyobb annáál, melyet nyugdíjkép nyerne, ha végleg alkalmatlanná válnék.

10. A fizetésből hetenként egy schilling levonatik, ha egy nőtlen rendvéd részére lakás adatik.

11. Ha nős rendvéd részére adatik lakás, esetről esetre egy meghatározott díjszabás szerint történik megállapodás.

12. A rendvéd a szolgálatot el nem hagyhatja, ha csak arra, a főfelügyelőtől, rendőrfőnöktől irásbeli engedélyt nem nyer, vagy egy hóval előbb fel nem mond.

13. Ha engedély vagy felmondás nélkül kilép, elveszti összes esedékes fizetését, vagy 5 font sterling birságban marasztaltatik el.

14. A rendvéd szolgálatra való alkalmatlanság, hanyagság vagy rosz viselet miatt a rendőrfőnök által rögtön elbocsátható, függetlenül azon büntetéstől, melyet egyes esetekben a törvény kiszab. A rednőrfőnök, ha helyesnek találja, a rendvédet a szolgálatból elbocsáthatja a nélkül, hogy annak okát adná.

15. Jó viseletet tanusitó bizonyitvány egy rendvédnek sem adatik a rendőrfőnök által, ha a rendvéd:

a) a szolgálatból elbocsáttatott;

b) komoly beszámitás alá eső rosz viseletet tanusitott;

c) habár csekélyebb beszámitású, azonban gyakrabban előforduló rosz viseletet tanusitott;

d) tizenkét hónál rövidebb ideig szolgált a rendőrségnél;

e) a rendvédségből való kilépés után hat hó alatt nem kéretett bizonyitvány.

16. Ki a rendvédségből elbocsáttatik, egész esedékes fizetését veszti.

17. Az elbocsátott rendvéd, vagy ki állásáról lemond, összes rendvédi ruházatát és a felszerelési tárgyakat átadni tartozik. Ha ilynemű tárgyak a rendőrfőnöknek véleménye szerint helytelenül használtattak vagy megrontattak, a fizetésből annyi levonás történik, mennyi a kár helyreállitására szükséges.

18. A hanyag rendvéd, vagy ki kötelességét megsérti, tiz font sterlingig terjedhető birságban, vagy egy hóig tartható s nehéz munkában töltendő fogságban marasztalható el.

A rendőrfőnök fentartja magának, hogy ezen feltételeket a belügyminister jóváhagyásával, bármikor megváltoztassa, vagy újakat alkothasson.

Kinevezés és fizetés

A rendvédek a rendőrfőnök ajánlatára a belügyminister (Her Majesty’s Secretary of State for the Home Departement) által neveztetnek ki, kivévén azon rendvédeket, kik egyesek vagy vállalatok kérelmére és költségére bizonyos meghatározott helyekre vétetnek fel, s kiket a rendőrfőnök nevez ki.

Mindennemű rendvéd a rendőrfőnök vagy helyettese által vétetik eskü alá.

A magasb rangfokozatba való előléptetés a közvetlenül alsóbb rangfokozatból a rendőrfőnök ajánlatára szintén a belügyminister által történik.

Ugyanez állapitja meg minden egyes rangfokozatra nézve a fizetési illetményeket.

A főfelügyelők (Superintendents) havonként fizettetnek, a havi költségvetést az A) osztály főfelügyelője késziti el.

A felügyelők, őrvezetők, és rendvédek (Inspectors, sergeants and Constables) hetenként fizettetnek.

A heti részletes költségvetést a vasárnapon lefolyt hétre minden osztályban a főfelügyelő késziti el, s azt hétvőn a rendőrfőnökhöz küldi, hol az az A) osztály főfelügyelője által megvizsgáltatik és a létszámmal egybevettetik. Kedden a megvizsgált költségvetés a pénztárnokhoz (Receiver) áttétetik, s ez szerdán reggel az egyes osztályok főfelügyelőinek a megfelelő összegeket megküldi, kik rendesen még az nap kiadják a fizetéseket, levonván előbb a bármi okból levonandókat s nyugtaként aláiratván a fizetési jegyzéket (Pay List) a fizetések átvevői által.

Hasonlóan fizettetnek azon rendvédek, kik egyesek, vállalatok vagy erkölcsi testületek kivánságára és költségére vétetnek fel, miután a felek a befizetéseket eleve a rendőrpénztárnoknál teljesitik.

Ha pedig a rendőrségtől nem állandó természetű s a rendőrség rendes teendőihez nem tartozó különleges szolgálat igényeltetik egyesek által, ezek eleve meghatározott összeget tartoznak fizetni, melyet a rendőrfőnök vagy a szolgálatot teljesitő rendvédnek enged át, ha t. i. rendes szolgálatán fölül működött, vagy pedig a rendőralapra fizetett be.

Ha a rendvéd a fővárosi rendőri területen kivül működik, nagyobb fizetést kap, s utazási s lakási költségei is megtérittetnek, egy eleve meghatározott scala szerint. Ugyanez áll rendkivüli kiadásokra nézve is, melyek elfogások vagy rendeletek végrehajtása alkalmával a rendvéd által tétettek, s melyek vizsgálat után szintén megtérittetnek.

Az öltözékneműeket a rendőrség vállalkozója szállitja, s az egyes darabok csak szigorú vizsgálás s a pecséttel ellátott mintadarabokkal való szorgos összehasonlitás után adatnak ki az egyesek testéhez való idomitás után használatra.

A felügylők önmaguk látják el magukat szabályszerinti egyenruhával.

A felügyelők az egy évre nyert ruhadarabokat két évig viselheti, az új járandóság azonban évenként kiadatik s csak két évi használat után adatnak a használt ruhák tárába vissza.

A különleges (leginkább felfedező) szolgálatot teljesitő rendvédek polgári ruhában járnak, s egyenruha helyett évenkint 5 font sterlinget kapnak.

Minden rendvéd egy fa-bunkóval (truncheon), kereplővel, fekete bőrövvel, köpenyszíjjal és egy utasitási könyvvel láttatik el.

A lovas rendvédek kardot és pisztolyt kapnak, azon rendvédeknek pedig, kik járatlan és veszélyes helyeken éjnek idején vannak szolgálaton, rövid, széles kard (cutlass) adatik.

A főfelügyelők és felügyelők pisztolylyal és lőportartóval láttatnak el.

Minden osztályban kézibékók is vannak megfelelő számban letéve, melyek szükség esetében használtatnak.

Nyugdijazások és végkielégitések

Azok után, mik e tekintetben a törvényben foglaltatnak és előadattak, még a következők jegyzendők meg, mint oly szabályok, melyek a belügyminister által rendeleti uton állapittattak meg:

1. Öt évi szolgálat után 15 évi szolgálatig kielégités (gratuity) fejében a rendőrfőnök ajánlatára annyi havi fizetés engedélyeztethetik a belügyminister által, a hány évig szolgált az illető 5 éven túl, ha az illető betegség miatt kénytelen a szolgálatot elhagyni, s ha 15 éven túl nem szolgált s nem szolgálatban kapott sérűlés okozá a szolgálat elhagyását, mert ez utóbbi esetekben az illető már nyugdíjképes.

2. Tizenöt évi szolgálat után a fizetés tizenöt-ötvened része jár nyugdíjkép, mely minden további ében a 30-ik szolgálati év befejezéseig egy-ötvened részben szaporodtak (tehát 30 szolgálati évvel 30/50-edrész.)

3. Oly egyéneknek, kik még nem 60 évesek, s szolgálati idejük rövidebb mint 30 év, csak öt évre terjedő nyugdíj adathatik, hacsak rendkivüli jó szolgálat vagy viselet alapján a rendőrfőnök hosszabb időre vagy élethossziglan tartzó nyugdíjra nem tesz javaslatot.

4. Harmincz évi szolgálat után, vagy ha az illető hatvan évnél öregebb a 30/50-ed részből álló nyugdíj élethossziglan adatik; s ez arány rendkivüli jó szolgálat vagy viselet alapján kedvezőbb is lehet.

5. Szolgálatban kapott sérülés következtében bármily szolgálati idő után, a szolgálati képtelenség fokozatához mért, azonban az egész fizetést túl nem haladható nyugdíj adatik, mely élethosszig tart. - A szolgálati képtelenség okai szigorúan megvizsgálandók és előadandók.

6. Nyugdíj, végkielégités vagy kedvezmény általában csak akkor adatik, ha a rendőrfőorvos a testi vagy szellemi szolgálati képtelenségte, a rendőrfőnök pedig azt bizonyitja, hogy az illető buzgalommal és hűséggel szolgált.

Általános szolgálat

Az általános szolgálat minden 24 órára - a mennyiben az idény változásai, s helyi vagy ideiglenes körülmények változást nem kivánnak - következőleg van berendezve:

Az összes rendvédség két harmada éjjeli szolgálaton van esti 10 órától reggeli 6 óráig, egy harmada pedig a nappali szolgálatot látja el a 16 órán át, - Ez utóbbi szolgálat felváltva teljesittetik akként, hogy minden rendvéd összesen 10 órát töltsön szolgálatban. A felváltás ideje rendeletileg szabályoztatik, az időjárás körülményei szerint.

Az osztályok - szükség esetében - segélyt nyernek a tartalékokból.

Az A) osztály gyakrabban küld a többi osztályokba őrjáratokat, melyek részint kisegitő, főleg azonban ellenőrző szolgálatot teljesitenek; s minden hanyagságot vagy rendellenességet közvetlenül a rendőrfőnöknek feljelentenek.

Az osztályok, állomások s szakaszok a helyettes főnökök s az A) osztály felügyelője által is gyakrabban megvizsgáltatnak.

Minden őrvezetőre egy szakasz, minden rendvédre egy utczai járat van bizva.

A betegség vagy más okból távol levő rendvéd helye a tartalékból pótoltatik.

Minden állomási házban a felmerülhető előre nem látott eseményekre vagy kivánalmakra való tekintettel tartaléknak kell készen állni, s minden szakaszban a lehetségig egy rendvéd hagyandó tartalékkép.

Ha bármi oknál fogva az állomási helyeken levő tartalék-rendvédek szolgálata igénybe vétetnék, azok helyei a szolgálatról visszatérő rendvédek által pótlandók s a főfelügyelő vagy legidősb felügyelő jeleli ki azokat, kik e czélból az állomási helyeken maradnak.

A szolgálaton kivül levő rendvédek kötelezvék rendkivüli esetekben, ha a szükség úgy kivánja, behivásra legrövidebb idő alatt megjelenni s szolgálatot tenni.

Ily rendkivüli esetekre való tekintettel a rendvédek lehető közel szállásoltatnak el szakaszaikhoz, s ezeknek egy része felöltözve köteles aludni, hogy a szolgálatra rögtön készen legyenek.

Az őrvezető, a szakaszbeli rendvédekkel egy házban vagy legalább ahoz igen közel lakik, szakaszával együtt megy szolgálatra s annak müködése felett állandóan felügyel.

A felváltásra menő rendvédek a meghatározott időben az állomási házban - mennyiben nem ott laknának - pontosan megjelennek, s szakaszaik szerint sorakoznak. - Az illető őrvezető neveiket felolvassa, s meggyőződik egyenkint, hogy a rendvédek józanok s szabályszerűleg öltözvék és felszerelvék. - Ezután neveik az állomási házban egy könyvbe vezettetnek, s azokkal szemben az illető járatok beiratnak.

Ez megtörténvén, az állomási házban a szolgálaton levő felügyelő vagy őrvezető, - ha szükségesnek látja - megmagyarázza a napi parancsokat és utasitásokat, szemlét tart a legénység felett, megjelöli az időt és helyet, melyen az egyes őrvezetők jelentést tenni tartoznak.

Ezután a rendvédek illető szakaszaikba és járataikba vonulnak.

Ha két felügyelő van szolgálaton egy állomási házban, az egyik az általános szolgálatot teljesiti, bejárja a mennyire lehet az osztályt, megnézi a járatokban levő egyes rendvédőket, meghallgatja a fentebbiek szerint az őrvezetők jelentéseit s gyakrabban tudomást szerez az osztály állapotáról, - a másik az állomási házban marad, átveszi a vádakat, panaszokat segélyérti kérelmeket stb. a vádakat bejegyzi a vádívbe (Charge-shect). Ezen felügyelők szolgálataikat időnként fel is cserélhetik s ez iránt megegyezhetnek. Ha valamely állomáson nem lehet egyszerre két felügyelőt szolgálatra alkalmazni, a főfelügyelő egy értelmes őrvezetőt jelől ki, ki a második felügylő kötelességeit teljesiti.

A felváltás ideje beállván, a rendvéd járatát el nem hagyja, mig tényleg fel nem váltatik, - kivévén, ha arra külön felhatalmazás nem adatik, a felváltott rendvédek az őrvezető által összegyüjtetnek s za állomási házba vezettetnek, hol a felügyelő által szemle alá vétetnek s csak azután bocsáttatnak el.

Oly osztályokban, melyekben az állomási házak igen távol vannak, a felváltott rendvédek, a szakasz valamely meghatározott helyén gyülnek össze, hol a szemlét az őrvezető tartja, ki csak azután teszi meg jelentését a felügylőnek a kijelölt helyen.

Kültelki alosztályokban (rural Subdivisions) hol a körülmények nem engedik meg, hogy a felváltott rendvédek összegyüjtessenek, a főfelügyelő a rendvédek lehető kimélésével, más megfelelő intézkedéseket léptet életbe.

A felügyelők mindennap reggelén a nyomtatott mintázat szerint irott jelentést intéznek az osztály főfelügyelőjéhez; ez utóbbi szintén reggelenként, a kerületi főfelügyelő utján, rendőrfőnök-hivatalába küldi jelentését, részletezve előadván a mult éj eseményeit, melyek saját osztályában előfordultak, ugyszintén a rendőri birák elé állittatja azokat, kik a rendvédek által elfogattak.

A rendvédeket, kiknek a rendőri törvényszékeknél tárgyalt esetekben teendőjük van, egy felügyelő kiséri oda, ki minden egyes esetet s annak lefolyását figyelemmel kiséri, mindazon körülményekről, melyek iránt a rendőrségnek még teendői vannak, úgyszintén a rendvédek s őrvezetők maguktartásáról, a főfelügyelőnek irásban jelentést tesz.

A fővárosi rendőri kerületben levő rendőri- és fenyitő-törvényszékeknél megfelelő számú rendvéd áll rendelkezésre a végből, hogy az idézéseket s birói meghagyásokat teljesitsék, mely teendőket a fővárosi kerületben csak rendvéd végezheti.

A rendvéd a birói rendeletet, ha csak annak végrehajtása nem rögtön teljesitendő, a főfelügyelőnek vagy más felebbvaló tisztjének bemutatja, ki fel van jogositva, a rendelet végrehajtását más rendvédekre bizni, mi a rendvédek neveinek a rendelet hátára való irásával történik, mi oly törvényes hatálylyal történik, mintha a birói rendelet ezekhez intéztetett volna.

Az állomási házakban lakó rendvédek kényelmére közös étkezés (Mess) s szórakozásukra külön termek (Recreation Rooms) vannak berendezve s több ily terem tekeasztallal is el van látva, minek következménye, hogy a rendvédek szabad idejükben is szeretnek otthon lenni, mi ismét azt eredményezi, hogy szükség esetében ezek köreműködésére is lehet számitani.

A rendőrség tagjai után maradt árvák számára külön árvaház tartatik fenn (Orphanage).

A londoni fővárosi rendvédség száma folyton szaporittatik, mi sok más okon kivül azért is szükséges, mert Londonban az új házak száma évenkint bámulatos módon szaporodik. Igy p. o. a Commissionier-nek az 1879. évre szóló jelentése szerint, ezen egy évben 21,589 új ház épült. 1849-ik évtől fogva 1879-ik év végeig pedig Londonban 346.414 új ház keletkezett.

A londoni fővárosi rendőrség (Metropolitan police)
személyzeti és fizetési álladéka s általában személyi és dologi bevételei és kiadásai

(Az 1879-dik évi április 1-től 1881-dik évi márczius 31-ig lefolyt egy évre szóló és a Parliament elé terjesztett számadás szerint.)
Személyzet és illetmény
Font
sterling
Shilling Penny
A „londoni” fővárosi rendőrség élén „Chief Commissioner” áll,
ennek évi fizetése

1,500
Ugyanannak házbérátalány 300
Lótartási átalány 63
Utazási átalány 300
„Assistant Commissioner” azaz helyettes főnökök, aligazgatók, a 800 font sterling
1,600
Ugyanazoknak házbérátalány a 300 font sterling 600
Ezeknek utazási átalány a 150 font sterling 300
1 jogtanácsos (Legal Adviser) 1,000
1 igazgató a bűnvizsgálati ügyekben 1,100
13 irodatiszt (Clerks) 90 fonttól egész 650 fontig változó évi fizetéssel
és irnokok különböző díjazással (ez évben)

3,619

15

2
50 segédtiszt (Assistant Clerks) 84 fonttól 341 fontig változó fizetésekkel (ez évben)
5,716

5

5
1 főrendőri pénztárnok 1,200
Ennek lótartás 60
9 irodatiszt (Clerks) 100 fonttól 650 fontig változó fizetéssel
1 segéd irodatiszt és 1 ideiglenes 3,326 2 2
1 segéd épitkezési felügyelő a 600 font, 1 helyettes a 450 font 1,050
1 ideiglenes kisegitő hetenkint 3 font sterling és 3 schilling fizetéssel 163 16
1 épitkezési irodatiszt (Clerk of works) a 290 fonttal, 1 segédtiszt
és 2 ideiglenes segédtiszt, hetenkint két-három fontnyi díjjal
egyenként (ez évben)


529


4
1 szertárfelügyelő 210
1 segédszertárfelügyelő 130
3 szabó hetenkint a 1 font st. 16 schilling 276
1 kőszénfelügyelő 100
1 gyertya- és szappanfelügyelő 50
1 hivatalfelügyelő 135
Napszámosok bére 601 15 7
4 kerületi rendőrfelügyelő (district superintendent) a 800 font 3,200
1 főfelügyelő (Chief superintendent) 548 17 5
24 osztályfelügyelő (Divisional superintendent) 300 fonttól
475 fontig terjedő fizetéssel (ez évben)

9,159

8

8
591 rendőrtiszt (inspector) 88 fonttól 310 fontig terjedő fizetéssel
893 rendőrvezető (sergeant) 88 fonttól 130 fontig terjedő fizetéssel 839,517 10 11
9161 közrendvéd (Constable) 62 fonttól 83 fontig terjedő díjjal

ide járul:

1. a) külön szolgálatokért fizetés (extra duty pay) 303 17 -
b) mindennemű ruházat 46,273 5 11
c) bunkók, kereplők, kardok, ívek stb. 306 17 2
2. egy felügyelő sebész a 600 fonttal és 113 kerületi segész két fonttól
140 fontig terjedő fizetéssel (ez évben)

3,794
-
1

NB. A rendőrtisztek, őrvezetők és közrendvédek ruházatot, vagy készpénzben ruházati átalányt nyernek; s pedig a superintendensek 11 fontot, az inspectorok 10-15 fontot, a sergeantek és közrendvédek 10 fontot és 5 schillinget.

A nős közrendvédek, kik nem laknak az állomásokon, kőszén helyett hetenkint 4 pennyt kapnak, nőtlenek 3 1/2 pennyt.

Nős rendvédek, kik az állomásokon (Station) laknak, egész éven át hetenkint 40 font kőszenet, a nőtlenek télen át 40, nyáron pedig 20 font kőszenet nyernek.

A rendőri biróságok személyzeti és fizetési álladéka
Font sterling. Shilling. Penny.
1 főrendőrbiró (Chief Magistrate) 1,800 - -
22 egyes biró (Magistrate) évenkinti 1,500 fontnyi fizetéssel 32,995 16 8
23 jegyző (Clerk) 100 fonttól 500 fontig, ezek között a „Police gazette” szerkesztője külön 100 fonttal 6,941 16 7
3 segédjegyző 378 5
50 törvényszéki szolga (Usher), börtönőr, küldöncz stb., 70 fonttól
130 fontig

5,181

15

2

A fővárosi rendőrség összes bevételei és kiadásai, az 1879. évi április 1-től 1880. évi márczius utoljáig főczímeik szerint:

Bevételek

Font sterl. Shilling Penny
Pénztári maradvány 1879-ik évi április 1-jén 133,036 3 11
Állami hozzájárulás (Contributions from votes of Parliament) különböző czím alatt 452,780 12 2
Rendőri adó (Police Rate) mely e czlra ugyanazon vagyonra vettetik, melyet a „szegényadó” (Poor Rate) terhel (ratable valne), rendesen minden jövedelmi font sterling után 8 pence (azaz 3 1/3 száztóli). E czím alatt mult évi hátralék 47,495 6 1
Ugyane czím alat az 1879-ik évi április 1-től 1880-ik évi márczius 31-ig tényleg befizettetett 462,709 6 2
Rendőrségi jövedelmek külön szolgálatokért (special services), melyekért t. i. az illető hatóságok vagy közintézetek fizetnek péld.: a Muzeum, Parliament, vámház, Inland-Revenne-Offices, postahivatal, pénzverde, admiarlitás, hadügyministerium, kórházak, parkok stb. 113,244 5 5
Külön szolgálatokért társaságoktól és magánosoktól 13,332 13 7
Szinházaktól 546 12 6
Költségek megtéritése, melyeket a rendőrség másokért előlegezett 4,921 - 9
Fegyenczek kiséréseért 61 3 10
Fizetési levonások szállásért 10,804 2 6
Avult szerek és sérült lovak elárusitásáért 748 15 10
Hajófoglyok kiséréseért, a marhavész-szabályok áthágásánál 1,554 16 9
Vegyes bevételek 1,044 4 8
Birságok a fővárosi rendőrség területén kivül eljáró békebirák által megitélve 693 2 -
Bérkocsi stb. tulajdonosai által a „Public carriage Act” alapján kiadott
engedélyekért fizetett összegek

26,750

7

10
Összes bevételek 1.269,722 14 -
Kiadások
Font sterl. Shilling Penny
A főrendőr (Chief Commisianer) hivatal 16,099 - 7
A rendőri pénztárnok (Receiver) hivatala 7,098 14 2
Házfelügyelő és napszámosok bére 736 15 7
Házbér, adó, butorzás és helyreállitások 2,402 19 7
Kőszén, olaj, gáz a központban 377 6 5
Könyvek, nyomtatványok, irószerek, bélyeg, postabér, utazási kiadások,
hirlapok, hirdetmények, törülközők, kendők mosása, kéményseprés,
hivatalos helyiségek tisztitása s több efféle


6,041


4


9
Törvénykezési kiadások
Fizetések bűnvádi keresetek után, szerzőpdések szerkesztéseért stb. 879 18 4
A különféle rangú rendőri személyzet illetményei, ruházata, felszerelése és fegyverzése
899,309

17

1
Sebészi személyzet fizetése, orvosi segély, orvosság s elhalt rendvédek
temetése

7,479

6

11

Lovak vásárlása

Takarmány (284 ló számára, beleértve 43 lovat az elfogottak szállitására szolgáló zárt kocsikba) (van service) nyergesek s kovácsok számláira,
istálló-kiadások, fogolyt kisérő zárt kocsik vásárlására és kiigazitására


15,585


10


5

Fő- és alrendőri állomásházak

(Station and section houses) vásárlására és építésére, bérlésére, adóra,
butorzásra, tisztitásra, helyreállitásokra, továbbá szappan, gyertya stb.,
végre távirdai kiadások az egyes főállomásokon, valamint a „Chief
Commissioner” s helyetteseinek magán szállásain



37,729



7



8
Kőszén a rendvédek s állomások számára, továbbá gáz, olaj, lámpatisztitás és helyreállitás
22,089

17

11
Frissitések szegény befogottak számára, női befogottak kutatására,
rendkivüli kiadások, üldözés, elfogás és bekisérés alkalmával, valamint
külön illetmények, külön szolgálatoknál, vagy a fővárosi rendőrkerületen kivül, végre ladikok épitésére és kiigazitására



18,758



5



4
Régibb nyugdíjakra (jobbára a feloszlatott Bow street Patrol és Horse Patrol még élő tagjai javára)
1,401

2
-
Nyugdíjak özvegyek és árvák javára, kiknek férjeik, illetőleg atyjaik szolgálatban nyert sérülésben haltak el
447

14

3
Nyugdíj a bérkocsi-osztályban 52 17 6
Hozzájárulás a külön rendőri nyugdíj-alaphoz (superannuation Fund) 109,484 10 4
Külön kiadások hajó-foglyok kisérésénél, a marhavész-szabály foganatositásánál
1,542

7

4
Fizetések az admiralitásnál és hadügynél, a hadi kikötők és katonai állomásokon alkalmazott rendőrtisztek lakbére fejében41,507
12

5

S igy a kérdéses évben tényleg kiadott összeg 1.149,024 8 5
vagy osztrák értékben egy font sterlinget 10 forintba számitva, 11.490,240 frt; s ez azon summa, melybe a londoni fővárosi rendőrség, oda nem értve a rendőri biróságokra, valamint a nyugdíjakra szükséges külön kimutatott kiadásokat, és oda nem értve a city rendőrség költségeit, az 1879/80 évben került.
Ezen felül volt 1880-ik év márczius 31-én, mint maradék a fővárosi rendőrség javára, az Angol bankban
119,213

5

1
A pénztárnok kezeiben 51 10 8
Számadásra előlegeként adva 1,433 9 8
mi a tényleg kiadott összeghez számitva 1.269,722 14 -
azaz a bevétellel tökéletesen ugyanazon összeget tesz.

A rendőri nyugdíjalap (Superannuation Fund)

Bevételek

Font Sterling. Shilling. Penny.
Fizetési levonások nyugdíj czím alatt 15,943 10 8
Fizetési levonás betegség idejére 4,622 3 4
Rendvédekre kivetett birság rosz viseletért 577 8 9
Rendőri birságok, melyek a „Magistrate”-k által részeg személyekre, vagy olyanokra vettetnek ki, kik a rendőrséget megtámadták (20-21. Vict. Cap: 64.) 6,356 13 5
Régi rendőri ruházat eladásáért befolyt 2,485 13 5
Lopott tárgyak eladásából befolyt 3 15 8
Hozzájárulás a fővárosi rendőrség általános bevételeiből (lásd az előbbi számadás kiadási rovatát, 20-21. Victoria Cap. 64.) 109,484 10 4
Hozzájárulás az admiralitás és hadügyministerium részéről (24-25. Vict. Cap. 51.) 4.714 5 3
Hozzájárulások egyéb kormányosztályok, nyilvános társulatok és magánosok, végre a szinházak részéről 3,712 13 2
Összes bevétel 147,900 14 -

Kiadások

Font Sterling. Shilling. Penny.
Nyugdíjak összesen 3,309 minden rangú egyén részére (2-3. Victoria Cap: 4. alapján) 143,679 11 2
Különféle segedelemzés 71 közrendvéd részére 4,221 2 10
Összes kiadás 147,900 14 -

Rendőri biróságok (Police Courts.)

Bevétel

Font Sterling. Shilling. Penny.
Mult évi maradvány 293 17 9
A Consolidated alapból (2-3. Vict. Cap: 71) 34,795 16 8
Parliamenti megszavazás alapján pro 1879/80. 13,600 - -
Különféle birságok s elmarasztalási összegek, melyek rendőri birói itéletek alapján beszedettek s 2-3 Victoria Caput 71 alapján a rendőri pénztárnak kezéhez befizettettek 10,526 16 4
Testületek és magánosok által fel nem vett összegek 95 11 -
Összes bevételek 59.312 1 9

Kiadás

Font Sterling. Shilling. Penny.
Az egyes birák és egyéb személyzet fizetése tényleg volt 47,297 13 5
Orvosi tanuk és szakértők, forditók díja 671 17 6
Rendőrbirák utazási költsége 256 1 9
Ruházat a szolgáknak 20 17 -
Előre nem látható kiadások (Incidental Exprenses) 150 7 2
A beszedett különféle birságok és elmarasztalási összegek az állampénztárban szállittatnak 10,612 7 4
A rendőrségi pénztárok által tett összes kiadás 59,009 4 2
Pénztári maradék az Angol-bankban 302 17 7
Summa 59,312 1 9

mely a bevétellel ugyanazonos.

5. számú melléklet az 1881. évi XXI. törvénycikk indokolásához

A Budapest fővárosi rendőrség személyzeti létszáma és költségvetése,
a törvényjavaslat alapján

I.

Főkapitányi hivatal személyzete

1 főkapitány 4000 frt fizetés és 1000 frt szolgálati pótlék, 600 frt szálláspénz 5,600 frt
1 rendőrtanácsos a közigazgatási és rendőri ügyek vezetője 2000 frt fizetés 400 frt szállásbér 2,400 frt
1 titkár az elnöki ügyekre 1200 frt fizetés 300 frt szálláspénz 1,500 frt
2 fogalmazó 600 frt fizetés és 300 fcrt szálláspénz 1,800 frt
4 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,800 frt
4 díjnok 40 frttal havonkint 1,920 frt
Azon közigazgatási rendőri ügyekre, a melyek a főkapitánysággal kezeltetnek:
4 tollnok 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 4,800 frt
Azon törvénykezési ügyekre, melyek a főkapitányságnál kezeltetnek:
1 rendőrtanácsos 1800 frt fizetés, és 400 frt szálláspénz 2,200 frt
2 tollnok 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 2,400 frt
3 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,100 frt
2 díjnok havi 40 frttal 960 frt
A főkapitányi hivatalhoz
3 gyakornok 300 frttal 900 frt
3 hivatalszolga 350 frttal 1,050 frt
1 pénztárnok és házgondnok 1200 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 1,500 frt
1 ellenőr 800 frt fizetés, 300 frt szálláspéz 1,100 frt
1 díjnok 40 frttal 480 frt
1 rendőri főorvos 1,000 frt
Kezelő személyzet
1 iktató 1000 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 1,200 frt
1 kiadó 1000 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 1,200 frt
1 leváltárnok 1000 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 1,200 frt
3 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,100 frt
10 díjnok havi 40 frttal 4,800 frt
1 börtönőr és házfelügyelő 800 frt fizetés 800 frt
2 rendvéd 45,000 frt

II.

Alkapitányságok

I. kerületi alkapitányság
1 alkapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1.900 frt
1 tollnok 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 1,200 frt
1 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 700 frt
1 díjnok havi 40 frttal 480 frt
1 szolga 350 frt fizetés 350 frt
1 polgári rendvéd
1 rendvéd
II. kerületi alkapitányság
1 alkapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900 frt
1 tollnok 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 1,200 frt
1 irnok 500 frt fizetés 200 frt szálláspénz 700 frt
1 díjnok 40 frt havonkint 480 frt
1 szolga 350 frt fizetéssel 350 frt
2 polgári rendvéd
1 rendvéd
III. kerületi alkapitányság
1 alkapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900 frt
1 tollnok 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 1,200 frt
1 díjnok havi 40 frttal 480 frt
1 szolga 350 frt fizetéssel 350 frt
1 polgári rendvéd
1 rendvéd

IV., V. kerületi alkapitányság

1 alkapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900 frt
2 tollnok 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 2,400 frt
2 írnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 1,400 frt
2 díjnok havi 40 frttal 960 frt
1 szolga 350 frt fizetéssel 350 frt
1 polgári rendvéd
1 rendvéd

VI., VII. kerületi alkapitányság

1 alkapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900 frt
3 tollnok 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 3,600 frt
3 írnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,100 frt
3 díjnok havi 40 frttal 1,440 frt
1 szolga 350 frt fizetéssel 350 frt
5 polgári rendvéd
3 rendvéd

VIII., IX. kerületi alkapitányság

1 alkapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900 frt
2 tollnok 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 2,400 frt
3 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláspénz 2,100 frt
3 díjnok havi 40 frttal 1,440 frt
1 szolga 350 frt fizetéssel 350 frt
1 polgári rendvéd
3 rendvéd
X. kerületi alkapitányság
1 alkapitány 1500 frt fizetés, 400 frt szálláspénz 1,900 frt
1 tollnok 900 frt fizetés, 300 frt szálláspénz 1,200 frt
2 irnok 500 frt fizetés, 200 frt szálláshely 1,400 frt
2 díjnok havi 40 frttal 960 frt
1 szolga 350 frt fizetéssel 350 frt
1 polgári rendvéd
2 rendvéd
Az I., II., III.
a IV., V., VI., VII.
a VIII., IX.,
a X.
ke-
rü-
let-
ben
1 kerületi orvos 600 frt
1 kerületi orvos 600 frt
1 kerületi orvos 500 frt
1 kerületi orvos 400 frt
600 frt
600 frt
600 frt
400 frt
45,690 frt.

III.

Bejelentési hivatal

1 főnök 1500 frt fizetés 400 frt száláspénz 1,900 frt
1 főnökhelyettes 1000 frt fizetés 300 frt szálláspénz 1,300 frt
2 tollnok 900 frt fizetés 300 frt szálláspénz 2,400 frt
1 iktató-kiadó 600 frt fizetés 180 frt szálláspénz 780 frt
2 irnok 500 frt fizetés 175 frt szálláspénz 1,350 frt
28 díjnok havi 40 frttal 13,440 frt
21,170 frt

IV.

Rendvédség

1 oktató és főfelügyelő 100 frt fizetés, szabadszállás 1,000 frt
1 lovassági felügyelő 800 frt fizetés 800 frt
1 gyalogsági felügyelő 800 frt fizetés 800 frt
20 polgári rendvéd (detectiv) szálláspénz beszámitásával, a központban pr. 600 frt 12,000 frt
30 polgári rendvéd az alkapitányságoknál, a 600 frt szálláspénz beszámitásával 18,000 frt
Az egyenruházott rendvédség létszámába
a) a gyalogságnál
1 őrmester 600 frt fizetéssel 600 frt
7 ellenőr 500 frt fizetéssel 3,500 frt
25 czímzetes ellenőr 450 frt fizetéssel 11,250 frt
55 I-ső osztályú rendbiztos 450 frt fizetéssel 24,750 frt
167 II-od osztályú rendbiztos 400 frt fizetéssel 66,800 frt
208 I-ső osztályú közrendőr (poroszló) 360 frt fizetés 74,880 frt
92 II-os osztályú közrendőr (poroszló) 300 frt fizetés 27,600 frt
b) a lovasságnál
1 őrmester 700 frt fizetéssel 700 frt
2 szakaszvezető 500 frt fizetéssel 1,000 frt
2 tizedes 550 frt fizetéssel 1,100 frt
60 lovas rendvéd 450 frt fizetéssel 27,000 frt
összesen 271,780 frt

Az első osztályú gyalog rendvédek és czímzetes ellenőrök, mennyiben szabad szállást laktanyában nem nyerhetnének, 120 frt szálláspénzt kapnak; ugyanez áll a felügyelők, őrmesterekre és ellenőrökre nézve, kik hasonló körülmények között 150-180-ig terjedő szálláspénzt kapnak. Ezen szálláspénzekre fedezetül a dologi kiadásoknál 12,000 frt van felvéve.

A lovas rendvédek 200 frtnyi lóátalányt kapnak, mely a rangfokozatoknál 300 frtig felemeltethetik. Ennek fedezeteül a dologi kiadásoknál 13,100 frt van felvéve.

V.

Dologi kiadások

I. Házbérekre 72,158 frt 56 kr.
II. Szálláspénzekre 12,000 frt - kr.
III. Évi ruházatra 44,411 frt - kr.
IV. Fegyverzetre 4,000 frt - kr.
V. Ló-átalány 13,100 frt - kr.
VI. Berendezésre 8,000 frt - kr.
VII. Fütésre 9,500 frt - kr.
VIII. Világitásra 8,500 frt - kr.
IX. Tisztogatásra 4,500 frt - kr.
X. Gyógykezelésre 2,000 frt - kr.
XI. Jutalmakra 1,500 frt - kr.
XII. Irodai kiadásokra 10,000 frt - kr.
XIII. Előre nem látható egyveleges szükségletekre 10,760 frt - kr.
200,429frt - 56 kr

Észrevétel:

A tolonczok őrizetére és felügyeletére szükséges személyzet a rendőrségi létszámba osztatik ugyan be, azonban mint „Toloncz kiadás” külön fedezendő.

Sommás költségvetés
I. Főkapitányi hivatal 45,810 frt.
II. Alkapitányságok 45,690 frt.
III. Bejelentési hivatal 21,170 frt.
IV. Rendvédség 271,780 frt.
V. Dologi kiadás 200,429 frt.
584,879 frt.
1880. évi költség 468,709 frt.
Jelenleg előirányoztatik 584,879 frt.
tehát több 116.170 frttal.

  Vissza az oldal tetejére