1. § A százaléki illetéktételek tört részeinek átváltoztatása.
Az 1875:XXV. tc. által érvényben tartott bélyeg- és illetéki szabályokban meghatározott százaléki illetéktételek következőleg változtatnak át, ugymint:
| 5/8% helyett | 7/10-ed | |
| 1 2/8% helyett | 1 3/10 -ed | |
| 1 7/8% helyett | 1 9/10 -ed | |
| 3 1/8% helyett | 3 1/10 -ed | |
| 3 6/8% helyett | 3 7/10 -ed | |
| 4 3/8% helyett | 4 3/10 -ed | |
| 6 2/8% helyett | 6 3/10 -ed |
százalékra.
A 1/2 (5/10), 1, 1 1/2 (1 5/10), 2 1/2 (2 1/2), 5 és 10 százaléktételek érintetlenül maradnak.
Ezen kiszabási tételek a százaléki illeték alá eső mindazon jogügyletekre, valamint azon hagyatékokra is alkalmazandók, melyekre nézve az illeték ezen törvény érvénybelépte napjáig első fokban még kiszabva nincs.
2. § Vagyonátruházási illetékek.
Az 1873:IX. tc. 12. §-ának intézkedései hatályon kivül helyeztetnek, és az ingatlanok átruházása eseteire, a következő illetéki tételek állapittatnak meg:
I. Azon átruházások eseteiben, melyek után 4 3/10 százaléki illeték jár, ha a birtokváltozási időköz:
| 2 évet meg nem haladt | 1 3/10 | |
| 4 évet meg nem halad | 1 9/10 | |
| 6 évet meg nem haladt | 2 5/10 | |
| 8 évet meg nem halad | 3 1/10 | |
| 10 évet meg nem halad | 3 7/10 | |
| 10 éven túl a teljes | 4 3/10 |
százalék fizetendő.
II. Az 1 9/10% átruházási illetéknél, ha az időköz:
| 4 évet meg nem haladt | 7/10 | |
| 8 évet meg nem halad | 1 3/10 | |
| 8 éven tul, a teljes | 1 9/10 |
százalék fizetendő.
III. Az 1 5/10% átruházási illetéknél, ha az időköz:
| 4 évet meg nem haladt | 5/10 | |
| 8évet meg nem halad | 1 | |
| 8 éven túl, a teljes | 1 5/10 |
százalék fizetendő.
Ezen leengedésnek mindazon átruházásoknál és örökségeknél van helye, melyek ezen törvény hatálybalépte után létrejönnek, illetőleg megnyilnak.
3. § A bélyegilletéki 1-ső fokozat leszállitása.
A bélyegilletéki 1-ső fokozat tételei érvényen kivül helyeztetnek, s azok helyébe következő uj tételek lépnek érvénybe:
| Bélyeg | ||
| 75 forintig | - frt 05 kr. | |
| 75 frton felül 150 frtig | - frt 10 kr. | |
| 150 frton felül300 frtig | - frt 20 kr. | |
| 300frton felül 450 frtig | - frt 30 kr. | |
| 450 frton felül 600 frtig | - frt 40 kr. | |
| 600 frton felül 750 frtig | - frt 50 kr. | |
| 750 frton felül 900 frtig | - frt 60 kr. | |
| 900 frton felül 1050 frtig | - frt 70 kr. | |
| 1050 frton felül 1200 frtig | - frt 80 kr. | |
| 1200 frton felül 1350 frtig | - frt 90 kr. | |
| 1350 frton felül 1500 frtig | 1 frt - kr. | |
| 1500 frton felül 3000 frtig | 2 frt - kr. | |
| 3000frton felül 4500 frtig | 3 frt - kr. | |
| 4500 frton felül 6000 frtig | 4 frt - kr. | |
| 6000 frton felül 7500 frtig | 5 frt - kr. | |
| 7500 frton felül 9000 frtig | 6 frt - kr. | |
| 9000 frton felül 10500 frtig | 7 frt - kr. | |
| 10500 frton felül 12000 frtig | 8 frt - kr. | |
| 12000 frton felül 13500 frtig | 9 frt - kr. | |
| 13500 frton felül 15000 frtig | 10 frt - kr. | |
| 15000 frton felül 16500 frtig | 11 frt - kr. | |
| 16500 frton felül 18000 frtig | 12 frt - kr. | |
| 18000 frton felül 19500 frtig | 13 frt - kr. | |
| 19500 frton felül 21000 frtig | 14 frt - kr. | |
| 21000 frton felül 22500 frtig | 15 frt - kr. |
s igy tovább, minden 1500 frttól egy forinttal több; az 1500 frtnál kisebb maradványösszeg teljesnek veendő.
4. § Bélyegjegyek hivatalos átbélyegzése.
Az 1871. évi LXIII. tc. 2. §-ának a magánváltó ürlapok átbélyegzését szabályozó határozata oda módosittatik, hogy az ily ürlapokra aláirás előtt felhasznált bélyegjegyek átbélyegzésére, a pénzügyminister által más hivatalok és közegek is feljogosithatók.
Az átbélyegzés ugy a váltókra, valamint általában minden oly iratokra, beadványokra és ezek mellékleteire nézve, - melyeknél a felhasználandó bélyegjegyek keresztüliratását a szabályok nem követelik, az arra kötelezett hivatalos személy által akként eszközlendő, hogy az iratra felragasztott bélyegjegyek mindegyike az átbélyegzés napját jelző hivatalos pecséttel átüttessék, ilyen időjelző pecsét hiányában pedig, a bélyegjegyeknek hivatalos pecséttel való átütése mellett, egyszersmind az egyes bélyegjegyek felső részén az átbélyegzés napja rájegyeztessék.
A felek kivánságára, a bélyegjegyek átbélyegzése - jelenlétükben teljesitendő.
5. § Kereskedői kötjegyeknél és utalványoknál, továbbá a kereskedők által árukra vagy értékpapirokra adott előlegekről kiállitott kötvényeknél a bélyegilleték akként rovandó le, hogy oly esetben, midőn nyomtatott minta használtatik, a megfelelő bélyegjegy az okmány első lapjára előzetesen felragasztassék, s az okmány szövegének első sora, a bélyegjegy alsó szines részén keresztül irassék.
Ha pedig nyomtatott minta használtatik, a 4-ik §-ban megállapitott eljárás követendő.
Az 1875:XVI. tc. rendelkezései ezen szakasz intézkedései által nem érintetnek.
6. § Számlák és jegyzékek bélyegkötelezettsége.
Az illetéki szabályokban (ill. szabás 84. tétel B) 2-ik pontja alatt) foglalt rendelkezés, mely szerint a kereskedők és iparüzők által saját üzletükből származó követelések iránt egymás közt vagy más személyek részére kiállitott számlák, jegyzékek, kimutatások vagy hasonló iratok, - különbség nélkül, vajjon azokban a kiegyenlités bizonyittatik-e vagy sem, és a kiállitók azokat névaláirással ellátták-e vagy sem, - ha 50 forintnál nem nagyobb összegről szólanak, ivenkint 1 kr., különben pedig ivenkint 5 kr. bélyeg alá esnek, - következőleg egészittetik ki:
a) Számlák alatt számlakivonatok, jegyzékek alatt árujegyzékek és azok másolatai (facturák) is értetnek, s a bélyeghasználat kötelezettségére nézve nem tesz különbséget, akár legyen azokon a kiállitó czég irásban, nyomtatásban vagy bármely más módon jelezve, akár nem.
b) A bélyegkötelezettség azon esetre is kiterjed, ha efféle számlák, kivonatok, vagy jegyzékek a kereskedői és üzleti levelek szövegébe felvétetnek, avagy mint függelék vagy mellékletek csatoltatnak az ily levelekhez.
c) Midőn számlák, kivonatok vagy jegyzékek hatósághoz vagy valamely közpénztárnál kifizetés végett nyugtatvány gyanánt nyujtatnak be, azoktól - mint nyugtatványoktól - a II. fokozat szerint járó bélyegilleték, a már felhasznált 1, illetőleg 5 kros számla-bélyeg beszámitása mellett, bélyegjegyek felragasztása által rovandó le.
Közpénztárak alatt mindazon pénztárak értetnek, melyek az állam, a közalapitványok, a köztörvényhatóságok s községek közegei, vagy az állami igazgatás alatt álló közintézetek és vállalatok által kezeltetnek.
d) Ugyancsak 1, illetőleg 5 kros bélyeg alá esnek a bankárok, pénzváltók, pénz- és hitelintézetek s egyéb vállalatok leszámitolási jegyei is, nemkülönben a szállodák és vendéglők üzletében aláirás és kiegyenlitési bizonylattal, vagy ezek nélkül kiállitott számlák, valamint a számláknak másolatai.
e) Oly könyvecskék után, melyekbe a kereskedők és iparüzők által felek részére szállitott vagy kiszolgáltatott áruczikkek, teljesitett munkák, vagy egyéb üzletbeli szolgálmányok és ezekből származó követeléseik bejegyeztetnek, ivenkint 15 krajczárnyi állandó bélyeg jár.
f) A megfelelő bélyegjegyek, ugy a számlák, valamint a könyvecskék első lapjára felragasztandók, s a számla vagy könyvecske egyik tételével keresztül irandók; ha pedig nyomtatott minták használtatnak, a 4. §-ban megállapitott eljárás is követhető.
Az, a ki szabályszerű bélyeggel el nem látott számlát és ehhez hasonló iratot elfogad, s ezt leletezés végett 15 nap alatt az adóhivatalnak be nem mutatja, az elkövetett bélyegcsonkitásért, ha a birság a kiállitón meg nem vétethetnék, másod-sorban felelős.
7. § Büntető határozatok.
A bélyegröviditések következő eseteiben:
a) váltók után az I-ső fokozat szerint fizetendő bélyegilletékeknél;
b) a jelen törvény 6. §-ában felsorolt számlák és iratok;
c) a kereskedők és iparüzők mérlegei, vagy mérlegezett számlái tekintetében (illeték-szabás 75. tétel) és végre
d) a kereskedők és intézetek által kézi-zálogra adott kölcsönügyleteknél, azon fél, ki az illetéki szabályok értelmében az illeték lerovására kötelezve van, ha azt épen nem, vagy a törvényszerünél kisebb mérvben fizette le, a bélyegilletéknek ötvenszeres összegében, - ha pedig a bélyegilleték nem szabályszerüen rovatott le, annak tizszeres összegében elmarasztalandó.
8. § Midőn váltók, vagy más, az I-ső fokozat alá tartozó okiratok után, az illetékszabályok alapján II. fokozat szerinti bélyegilleték pótlandó: az előző 7. §-ban jelzett rövidités eseteiben, az illeték lerovására kötelezett fél, az épen nem, vagy hiányosan, vagy pedig szabályellenesen lerótt bélyegilleték tizszeres összegével terheltetik.
9. § Peres ügyekben benyujtott beadványoknál, azok mellékleteinél és felzetmásolatainál, valamint a perbeli jegyzőkönyveknél és kiadványoknál elkövetett bélyegcsonkitások esetén a megröviditett illeték ötszörös összege; a peres eljárást kivéve, mindennemű más beadványoknál, azok mellékleteinél és felzetmásolatainál, valamint jegyzőkönyveknél és hivatalos kiadványoknál pedig a megröviditett illeték négyszeres összege rovandó ki.
10. § Bélyegilleték lerovása az állammal kötött áruszállitási, fuvarozási és épitkezési szerződéseknél.
Az állam és magánfelek között áruszállitási, fuvarozási és épitkezési szerződések után járó fokozatos illeték akkép rovandó le, hogy a szerződés alapján történő kifizetések alkalmával a fél által kiállitott minden nyugtatvány nemcsak a nyugtatványi bélyegilleték czimén járó bélyegjegyekkel láttatik el, hanem arra egyuttal még külön, a szerződési jogügylet után, a II-ik, illetőleg III-ik fokozat szerint járó illeték fejében, az utalványozott összegnek megfelelő értékü bélyegjegyek is felragasztandók.
Az illető hatóság köteles a szerződés szövegében, vagy annak jóváhagyási záradékában külön felemliteni, hogy a szerződéstől járó illeték, a jelen szakaszban megszabott módozat szerint rovatik le.
11. § Nyugtatványi bélyegilleték lerovása készpénzben.
A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok, nyilvános intézetek és egyesületek kötelesek a szolgálatukban álló hivatalnokoknak- és szolgáknak a magyar korona területén kifizetett illetményeikből, - akár állittatnak ki ezekről nyugták, vagy a teljesitett fizetésről bizonylatok, vagy másnemü igazoló iratok, akár nem, - a II. fokozat szerint járó bélyegilletéket levonni és a megfelelő összeget minden év lejártával, 14 nap alatt, egyéni kimutatás mellett, az illető kir. adóhivatalba beszállitani.
A lerovás ezen módjánál ugy a nyugták, ha olyanok kiállittatnak, valamint az egyéni kimutatások, bélyegmentesek.
12. § Illeték visszatéritése, a szerződés érvényességének megszünése esetében.
Az 1868. évi XXIII. tc. 12. §-ának rendelkezése oda bővittetik, hogy az ingóságok iránt kötött kétoldalu szerződések után kiszabott vagy befizetett illetékek arányos törlésének, illetőleg visszatéritésének azon esetben is van helye, ha az illeték a visszaforduló szolgálmányoknak az illetéki szabályok 30. §-a értelmében megállapitott értékösszege alapján iratott elő, s a szerződés érvényessége bármely időközben megszünik.
13. § Bejegyzési illetéknek bélyegjegyekben lerovása.
Az illetéki szabályok azon intézkedése (ill. szab. 12. és 47. §-a), hogy a dologi jogok szerzését tárgyazó telekkönyvi bejegyzésektől járó illeték, ha öt forintnál nem több, előlegesen bélyegjegyek felhasználása által lerovandó; oda módosittatik, illetőleg kiterjesztetik, hogy a meghatározott pénzösszegben kifejezett követelések telekkönyvi bejegyzése után járó illeték (7/10-ed százalék) huszonnyolcz forintig bezárólag, kötelezőleg csakis bélyegjegyekkel rovandó le olykép, hogy a megfelelő bélyegjegyek a beadvány első (vagy egyedüli) példányára ragasztandók, s az igy felragasztott bélyegjegyek pénzértéke a beadvány külzetére betükben ráirandó.
A felek szabad választás szerint, - a 28 forintot meghaladó bejegyzési illetéket is bélyegjegyekben, ugyanazon módozat megtartása mellett, szintén előzetesen leróhatják.
Ha a telekkönyvi bejegyzés megtagadtatik, ezen birói határozatnak jogerőre emelkedése után tartozik az eljáró telekkönyvi hatóság, a bejegyzési illeték gyanánt felhasznált bélyegjegyek pénzértékét hivatalból a fél részére az illető kir. adóhivatalnál kiutalványozni.
Ezen és a 16. § rendelkezése szerint lerovott bélyegilletékekről, a felek kivánatára, egy általuk bélyegmentesen beterjesztett felzeten, az arra vezetendő beadványi iktató számnak feltüntetése mellett, hivatalos igazolvány adandó.
14. § Bélyegmentesség szegénység esetében.
Azon személyek, kiknek szegénysége (az illetékszab. 85. tétele 12. pontjának megfelelő) hiteles bizonyitványnyal igazoltatik, ugy a birói, mint a közigazgatási intézkedés tárgyát képező ügyekben benyujtott kérvényeik és azok mellékletei tekintetében bélyegmentességben részesülnek.
15. § Távirati kérelmek bélyegkötelezettsége.
A közigazgatási hatóságokhoz magánfelek által táviratilag intézett oly tartalmu kérelmek, melyek különben irásbeli beadványban foglalva, az illetéki szabályok szerint bélyegkötelesek lennének, az ily beadványokra szabott bélyegilleték alá esnek.
A megfelelő bélyegjegy a fél által, a távirdai állomáson feladott sürgönyre felragasztandó.
A távirdai tisztviselő az igy alkalmazott bélyegjegyeket hivatali pecséttel, a jelen törvény 4-ik §-ában meghatározott módon átbélyegzi, s az elinditandó távirati sürgöny szövegének végén hivatalból dijmentesen hozzájegyzi, milyen összegű bélyeg alkalmaztatott, vagy hogy bélyeg nem adatott.
16. § Bélyegilleték lerovása peres beadványok s azok mellékletei után.
A polgári törvénykezési rendtartás határozatai szerint pertári kezelés alá tartozó rendes perekben, a pertárba benyujtandó beadványok összes példányai, felzetei és mellékletei után járó bélyegilletékek ugy rovandók le, hogy a beadvány első példányára annyi értékü bélyegjegy ragasztandó, mennyi a fennálló törvények és szabályok értelmében az összes példányokra, felzetekre és mellékletekre megkivántatik.
Oly esetekben, midőn az igy alkalmazandó bélyegjegyek az első példányon el nem férnek, ehhez külön egy tiszta (bélyegmentes) iv füzendő és a bélyegjegyek erre ragasztandók fel.
Ezen iven a perirat (beadvány) iktató száma kitüntetendő és a felhasznált bélyegjegyek egyenkint a hivatali pecséttel átbélyegzendők. (4. §)
A pertárnok köteles az 1876:XV. törvénycikk 77. §-ában megállapított birság terhe alatt, a 2-od, 3-ad s a többi példányok s felzetek és azok mellékleteinek számát, az első példányra pontosan feljegyezni és ezen feljegyzés helyességét nevealáirásával bizonyitani.
A nem pertárilag kezelendő bárminemü más ügyekre a jelen § rendelkezése ki nem terjed.
17. § Bélyegilleték lerovása birói szemle vagy tanukihallgatás esetében.
Ha a bizonyitó fél közbejötte nélkül tartatik birói szemle, tanuk vagy szakértők kihallgatása: akkor a felvett jegyzőkönyv után járó szabályszerű bélyegilletéket a bizonyitó fél, vagy képviselője, oly esetben, midőn a perrend szerint a felek részéről észrevételezésnek van helye, - az észrevételezésre kitüzött határnapon; oly esetben pedig, midőn az észrevételezésre a perrend szerint külön határnap nem tüzendő ki, - a tanukihallgatás, illetve birói szemle után hozott határozat kihirdetése alkalmával, vagy ha ez kézbesittetik, ennek kézbesitése után három nap alatt köteles a per biróságának bélyegjegyekben beszolgáltatni.
A beszolgáltatott bélyegjegyek a birói szemléről vagy tanukihallgatásról felvett jegyzőkönyvre ragasztandók és a biróság által hivatalosan átbélyegzendők.
18. § Ismétlődő bélyegröviditésnek jövedéki kihágássá minősitése.
Az ügyvédek és kir. közjegyzők, valamint ezek helyettesei, ha daczára annak, hogy a pénzügyi közegeknek hozzájok intézett végzéseiből (határozataiból, fizetési meghagyásaiból) vagy külön irásbeli figyelmeztetéseiből a szabályszerüen járó bélyeg iránt alapos meggyőződést szerezhetnek, egy évi időközben ismételve hasonfaju bélyegröviditést követnek el és az ezen bélyegröviditésekért kiszabott birságokat a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számitott 30 nap alatt meg nem fizetik, jövedéki büntető eljárás utján a 7. és 9. §-ban foglalt illetéki birságok kettőztetett összegével büntetendők, mely be nem hajthatása esetére az 1876:IV. törvénycikk 19. és 20. §-ainak rendelkezéséhez képest, elzárás-büntetésre változtatható.
19. § A közuti vaspályavállalatok vitelbérei után fizetendő bélyegilleték.
Az 1871:LXIII. tc. 7. §-ának a közuti vaspályavállalatok által szállitott személyek vitelbérétől járó illeték iránti határozatai oda módosittatnak, hogy bélyegilleték fejében minden személy vitelbérétől:
| 20 krajczárig | 1/4 kr. | |
| 20 krajczáron felül 40 krig | 1/2 kr | |
| 40 krajczáron felül 60 krig | 3/4 kr | |
| 60 krajczáron felül 80 krig | 1 kr | |
| 80 krajczáron felül 1 frtig | 1 1/4 kr |
fizetendő és igy tovább minden 20 krtól 1/4 krral több; a 20 krnál kisebb maradványösszeg 20 krnak veendő.
20. § Bélyeg és jogilletékek kisajátitás eseteiben.
A kisajátitás eseteire járó bélyeg és illetékek iránt eddig fennálló szabályok helyébe (1868:LV. tc.) a következő határozatok lépnek.
A kisajátitási törvény alapján eszközlendő kisajátitási eljárásra vonatkozó minden beadvány, terv összeirás, leirás, egyezség, jegyzőkönyv, becslevél, bizonyitvány, vagy nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyegmentes.
Magántársulatok vagy magánfelek által eszközölt kisajátitások eseteiben azonban a fentebb felsorolt okmányok csak addig maradnak bélyegmentesek, mig más czélokra, mint a kisajátitási törvényben megállapitott kisajátitási és telekkönyvi eljárás keresztülvitelére nem használtatnak.
Az illeték-szabás határozatai által megállapitott vagyonátruházási és telekkönyvezési illetékek, a közczélokra történt kisajátitásoknál nem járnak.
A nyereségre alakult vállalatok tartoznak azonban a kisajátitás utján tulajdonukba átment földterületektől, a fizetett kártalanitási összegek alapján megszabandó átruházási 4 3/10% illetéknek fele részét fizetni.
A kisajátitás után megvett és lebontandó épitmények megszerzéseért vagyonátruházási illeték nem jár.
A kisajátitások alapján fizetett kártalanitási összegekről szóló nyugták ellenben a II. fokozat szerint járó bélyeg-illeték alá esnek.
A pénzügyminister utasittatik, hogy ezen határozatokat az 1868. évi LV. törvénycikk hatálya alatt kisajátitás utján eszközölt vagyon-átruházásokra nézve függőben levő illetékek megszabásánál is alkalmazza.
21. § Bélyegilleték névváltoztatás és névátruházás eseteiben.
A névváltoztatást kérelmező beadványok 50 kr. bélyeg alá esnek. Ha egy beadvány több névváltoztatás kérelmét tartalmazza, annak mindegyike után ugyanazon bélyegilleték rovandó le.
A névátruházást tárgyazó folyamodványokra alkalmazandó bélyeg eddigi mérve nem változik.
22. § Illeték-egyenérték.
A százalékos illetékek egyenértékére vonatkozó szabályok (illetékszabás 95. tétel D) pontja) következőképen módosittatnak:
Illetékegyenérték fejében évi tartozásként:
a) azon javadalmakra és alapitványokra, melyeknek adományozása Ő Felsége vagy a kormány nevezésétől vagy jóváhagyásától függ, továbbá a koridősbségi hitbizományokra, az ingatlan vagyon értéke után 5/10-ed százalék és a vagyon állagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2/10-ed százalék;
b) az a) alá nem tartozó minden más javadalmak és alapitványokra, valamint egyházi és világi községekre, továbbá oly egyesületek, intézetek, testületek és társulatokra, melyek tagjainak a törzsvagyonban tulajdonrészük nincs, - az ingatlan vagyon értéke után 4/10-ed százalék, és a vagyon állagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2/10-ed százalék: és
c) azon részvényes vállalatok és más közkereseti társaságokra, melyeknek tagjai a közös törzsvagyonban részszel birnak, az ingatlan vagyon értéke után 2/10-ed százalék rovatik ki.
23. § Az ingatlan vagyon értékeül a földadó czimén fizetett államadónak, - a földtehermentesitési járulékot hozzá nem számitva, - százszoros összege, - a házbér-adó alá tartozó épületeknél, az államadónak a földtehermentesitési járulékkal együtt véve, - Budapesten ötvenszeres - másutt mindenütt hatvanszoros összege veendő; ha pedig az ingatlanokkal kisebb királyi haszonvételek is vannak egybekapcsolva, ezeknek az 1875-ik évi XXII. tc. értelmében járadékadó alapjául vett jövedelmének huszszoros összege hozzászámitandó.
A házosztályadó alá tartozó épületek, valamint az ingó vagyon értéke, a férj bevallása vagy szükség esetében hivatalos nyomozás alapján határoztatik meg.
24. § Az illetékegyenérték alól mentesek:
a) mindazon ingatlanok, melyek a föld és házadónak alávetve nincsenek;
b) az állam igazgatása alatt álló közalapok és a tudományos egyetemek alapjai;
c) oly ingatlan javak, melyek valamely közönség osztatlan tulajdonát képezik ugyan, de azok haszonélvezete vagy haszonvétele egyedül az egyes lakosok ház- vagy földbirtokával válhatlan kapcsolatban van, oly módon, hogy azon osztatlan ingatlanok, kizárólag csak az egyes birtokok kiegészitő részét képezik;
d) a szentegyházak, imaházak, s isteni tiszteletre szánt ingóságaik;
e) az oktatási, jótékonysági és kegyeleti czélokra rendelt alapitványok ingóságai, s ily czélokra fennálló intézetek és egyletek ingó javai, a mennyiben az alapszabályok szerint ezen vagyon az emlitett czéloktól el nem vonható;
f) a 22. §-ban emlitett javadalmak azon birlalói, illetőleg élvezői, kiknek összes évi tiszta jövedelmük évi 400 frtot meg nem halad;
g) a részvénytársulatok gyártelepei és a gyári czélokra szolgáló épitmények;
h) oly közkereseti társaságok, melyek csak a társulati tagok vagy örököseik élettartamára, vagy 15 évet meg nem haladó időre alakultak.
25. § Az előző 24. §-ban nem emlitett egyéb országos tudományos intézetek és köztanintézetek ingatlan javaira az 1868:XXIII. tc. 24. §-a által megállapitott illeték-egyenérték nem változik.
26. § Midőn az illeték-egyenérték alá tartozó jogi személy az év folyama alatt valamely ingatlannak birtokába lép, ez utóbbira nézve köteles az illetéki egyenértéket a szerzés napjától kezdve megfelelő időarány szerint fizetni. Ha pedig valamely ingatlan az illeték-egyenérték alá tartozó személy részéről magánfélre átruháztatik, az előirt illeték-egyenérték az átruházás napjától számitva töröltetik.
De viszont a szerző magánfelekre az ily átruházások tekintetében azon illetéki szabályok alkalmazandók, melyek az illetékmentes és illeték-kötelezett felek közt előforduló átruházásokra nézve érvényben vannak.
27. § Az illeték-egyenérték az illetékköteles vagyonnak jövedelmét zálogjogilag terheli és az ennek élvezetére jogositott személy által saját haszonélvezetének időtartamához képest fizetendő.
28. § Nyomdatulajdonosok kezessége a hirlapi hirdetmények bélyegilletékeért.
Az illetéki szabályok (192. §) azon rendelkezése, mely szerint a hirlapokba iktatott bélyegköteles hirdetményektől járó bélyegilleték a lapkiadót terheli, azzal bővittetik, hogy a bélyegköteles tárgyat előállitó nyomdatulajdonos, a hirdetési bélyegilletékért kezeskedik.
A nyomdatulajdonos köteles az üzletében nyomandó s hirdetményeket felvevő minden hirlapot vagy időszaki lapot első megjelenésétől számitandó 8 nap alatt az illető illeték-kiszabási vagy adóhivatalnál bejelenteni, máskülönben közigazgatási úton 20 és ismétlés esetében 100 frtig terjedhető pénzbirsággal terheltetik.
29. § A pénzügyminister utasittatik, hogy a bélyeg és illetéki szabályokat, valamint az 1868:XXIII., 1869:XVI., 1870:LVIII., 1871:LXIII., 1873:IX. és 1875:XVI. és XXV. törvénycikkekben foglalt határozatokat, - a mennyiben jelen törvény által nem módosittatnak, - ezen törvény egyéb intézkedéseivel együtt, hivatalos összeállitásban kiadja és közzé tegye.
30. § Ezen törvény 1881. évi május hó első napján lép érvénybe és annak végrehajtásával a pénzügyminister, az igazságügyminister és a közmunka- és közlekedésügyi minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát-Szlavon és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bizatnak meg.
