1. § A bemutatóra szóló, vagy határozott névre kiállitott, de üres hátirattal forgatható értékpapirok birói megsemmisitésére az alábbi szabályok alkalmazandók.
A váltók, a kereskedelmi utalványok és a közraktári jegyek birói megsemmisitésére vonatkozó törvényes intézkedések, a jelen törvény által nem érintetnek.
2. § Az, a kinek birlalásából vagy birtokából az 1. §-ban emlitett értékpapir elveszett, vagy a kinek birlalásában vagy birtokában az ilyen értékpapir megsemmisült, birói megsemmisitési eljárást kérhet, a mennyiben a jelen törvény kivételt nem tesz. Ezen joggal mint birtokos, a kiállitó is élhet.
A megsemmisitési eljárás az állami értékpapirokra nézve, a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék hatásköréhez tartozik. Kivételt képeznek a horvát-szlavonországi földtehermentesitési kötvények, melyekre nézve a zágrábi királyi törvényszék illetékes. Egyéb értékpapirokra nézve a megsemmisitési eljárás azon törvényszékeknél kérendő, mely tekintettel a kiállitó székhelyére vagy telepére, a kereskedelmi ügyek elintézésére illetékes.
3. § A kérvény a megsemmisitési eljárás meginditása iránt egy példányban két felzettel nyujtandó be. Egy kérvényben csak egynemü értékpapirra kérhető a megsemmisitési eljárás meginditása.
Ha a megsemmisitési eljárást magánfél kéri, kérvényét sajátkezüleg aláirni és aláirását királyi közjegyző által hitelesittetni, - ha pedig ügyvéd vagy megbizott által adja be kérvényét, ahhoz a közjegyző által hitelesitett aláirással ellátott eredeti meghatalmazást mellékelni tartozik.
4. § A folyamodó kérvényében az értékpapir ismertető jeleit pontosan előadni és valószinüvé tenni tartozik, hogy az értékpapir birlalásából vagy birtokából veszett el, illetőleg, hogy az birlalásában vagy birtokában semmisült meg.
5. § A kérvényben különösen előadandó:
1. a kiállitó neve; és ha magán értékpapir megsemmisitése kéretik, a kiállitó állása és lakhelye, illetőleg a kiállitó társaság, iparvállalat, pénzintézet vagy szövetkezet képviselőjének neve és székhelye;
2. az értékpapir minősége, kiállitási helye és ideje, folyó száma és sorozata;
3. az összeg, melyről az értékpapir szól, és a kamatláb;
4. az, hogy az értékpapir bemutatóra, vagy névre szól-e, s ez utóbbi esetben milyen névre?
5. az, hogy az értékpapirban van-e fizetési idő kitéve; ha van, ezen fizetési idő; sorsolás alá eső értékpapirnál pedig az, hogy ki lett-e már a papir sorsolva és mikor?
6. szelvényes értékpapirnál a kiadott szelvények utolsó darabjának lejárati napja, és az, hogy volt-e a papirhoz szelvényutalvány kiadva és mellékelve vagy nem volt?
6. § Ha a kérvény a 2-5. §-ban megállapitott kellékekkel nem bir, az hivatalból visszautasitandó, s erről a folyamodó értesitendő.
Ezen visszautasitó határozat ellen, a kézbesitéstől számitandó 8 nap alatt, minden további jogorvoslat kizárásával, felfolyamodásnak van helye a másodbirósághoz.
Egyébiránt a hiányok pótlása mellett, a kérvény a megsemmisitési eljárás meginditása iránt, ujból beadható.
7. § Ha állami vagy törvényhatósági értékpapir megsemmisitése kéretik, a kellően felszerelt kérvény mellékleteivel együtt azon hatósággal, mely alatt a megsemmisitendő értékpapirok beváltásával megbizott pénztár áll, azon felhivás mellett közöltetik, hogy a kérvényben előadott ismertető jelek helyessége és az értékpapirban kifejezett követelés fennállása iránt nyilatkozzék.
A megkeresett hatóság a felhivásnak késedelem nélkül megfelelni tartozik. Nyilatkozatában egyedül annak kijelentésére szoritkozik, hogy az előadott ismertető jelek helyesek-e vagy nem, és hogy az értékpapirban kifejezett követelés fennáll-e vagy nem?
8. § Ha a hatóság nyilatkozata szerint az előadott ismertető jelek nem helyesek, vagy ha az értékpapirban kifejezett követelés fenn nem áll, - a kérvény elutasitandó és erről a folyamodó, a nyilatkozat közlése mellett, értesitendő.
Ezen elutasitó határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
9. § Ha a hatóság nyilatkozata szerint az előadott ismertető jelek helyesek, és az értékpapirban kifejezett követelés fennáll, a biróság a megsemmisitési eljárás meginditását elrendeli, és hirdetvényt bocsát ki, melyben a folyamodó nevének, állásának és lakhelyének megjelölése, és az előadott ismertető jelek pontos kitüntetése mellett, az értékpapir ismeretlen birtokosát felhivja, hogy birtoklását a hirdetvényben kitett határidő elteltéig a biróságnál jelentse be; különben a folyamodó ujabb kérelmére az értékpapir semmisnek fog nyilvánittatni.
Az eljárás meginditását elrendelő végzésről, melybe a hirdetvény szövege szószerint felveendő a folyamodó és a hatóság (7. §) értesitendő.
A hirdetvény a biróságnál nyilt helyen kifüggesztendő és a folyamodó költségén a belföldi hivatalos lapban, és az osztrák-magyar monarchia másik államának hivatalos lapjában háromszor közzéteendő.
A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, továbbá a zágrábi kir. törvényszék azon állampapirokról, melyeknek megsemmisitése iránt az eljárás a hirdetvény kibocsátásával megindittatott és még folyamatban van, jegyzéket vezetni és azt másolatban az összes törvényszékeknek évenkint megküldeni tartozik. Ezen jegyzéket mindenki megtekintheti és arról hiteles másolatot vehet ki.
10. § Ha magánértékpapir megsemmisitése kéretik, a biróság a megsemmisitési eljárást, a 7. §-ban szabályozott intézkedés mellőzésével, közvetlenül elrendeli és az 5. § értelmében hirdetvényt bocsát ki.
A biróság az eljárást meginditó végzésről, melybe a hirdetvény szövege szószerint felveendő, a folyamodót és az értékpapir kiállitóját, illetőleg ennek a kérvényben megnevezett képviselőjét értesiti.
A hirdetvény a biróságnál nyilt helyen kifüggesztendő és a folyamodó költségén a belföldi hivatalos lapban háromszor közzéteendő. Azt, hogy a hirdetvény az osztrák-magyar monarchia másik államának hivatalos lapjában is közzététessék-e? minden egyes esetben a biróság határozza meg.
11. § A hirdetvényi határidő három év. Ezen határidő:
1. olyan értékpapiroknál, melyekben fizetési idő kikötve nincsen, a kiadott szelvények utolsó darabjának lejárati napjától számitandó;
2. olyan értékpapiroknál, melyeknek határozott fizetési idejök van, ha a fizetési idő a hirdetvény keltét megelőzőleg már bekövetkezett, a hirdetvény keltétől; ha pedig a fizetési idő még be nem következett, a bekövetkezendő fizetési naptól számitandó;
3. olyan értékpapiroknál, melyeknél a fizetési idő sorsolástól függ, és a sorsolás már megtörtént, a hirdetvény keltétől; ha pedig a sorsolás a hirdetvény keltét megelőzőleg még be nem következett, és a papirok szelvénynélküliek, a bekövetkezendő fizetési naptól; ha pedig a papirok szelvényesek, a kiadott szelvények utolsó darabjának lejárati napjától számitandó. Az utóbbi esetben a hirdetvényben kiteendő, hogy ha az értékpapir fizetési ideje sorsolás folytán korábban következnék be, a határidő a korábban bekövetkezendő fizetési naptól számittatik;
4. részlet-befizetésekről szóló igazolványoknál a hirdetvényi határidő a szerint, a mint a kiállitandó értékpapir kicserélésére szolgáló határidő a hirdetvény keltét megelőzőleg már kezdetét vette, vagy nem vette, - a hirdetvény keltétől, vagy a kicserélésre szolgáló határidő első napjától számitandó.
Olyan magán-értékpapiroknál, melyeknek fizetési ideje bemutatástól vagy felmondástól függ, a határidő a hirdetvény keltétől számitandó.
Ha a kiállitó társaság, iparvállalat, pénzintézet vagy szövetkezet alapszabályaiban az értékpapir megsemmisitésére rövidebb határidő van megállapitva, és ez magában az értékpapir szövegében ki van fejezve, az alapszabályokban megállapitott rövidebb határidő tüzendő ki.
12. § Ha a megsemmisitendő értékpapir elévülése már megkezdődött, és a megkezdett elévülés betöltésére a hirdetvény keltétől számitva, három évnél rövidebb idő szükséges, a hirdetvényi határidő a hátralevő elévülési idő felére szabandó.
Ezen határidő állami és törvényhatósági értékpapiroknál hat hónál, magánértékpapiroknál pedig negyvenöt napnál rövidebb nem lehet.
13. § A biróság a megsemmisitési eljárás meginditása alapján nem tehet intézkedést a végből, hogy az értékpapirra fizetés ne történjék, vagy hogy az át ne irassék, vagy hogy ahhoz új szelvényiv ne adassék.
14. § A hirdetvényi határidő lejártával, ha senki sem jelentkezett (15. § 3.), a folyamodó az értékpapir birói megsemmisitését kérheti.
A kérvény a birósághoz egy példányban, három felzettel nyujtandó be.
Egy kérvényben csak egynemü értékpapirra nézve kérhető a birói megsemmisités.
A kérvény aláirására, illetőleg a meghatalmazásra nézve a 3. § rendelkezése alkalmazandó.
15. § A kérvényhez melléklendők:
1. a megsemmisitési eljárás meginditását elrendelő végzés;
2. a hirdetvény közzétételét igazoló lappéldányok;
3. a biróság iktató hivatalának bizonyitványa arról, hogy a kérvény beadása napjáig, mint a papir birtokosa vagy birlalója, senki sem jelentkezett.
Az olyan kérvényre, mely az érintett kellékekkel nem bir, a 6. § intézkedése alkalmazandó.
16. § Ha állami vagy törvényhatósági értékpapir megsemmisitése kéretik, a biróság a kellően felszerelt kérvényt, mellékleteivel együtt, a 7. §-ban kijelölt hatósággal azon felhivás mellett közli, hogy az iránt, vajjon az értékpapirban kifejezett követelés változatlanul fennáll-e még, nyilatkozzék. Egyszersmind a hatóságot megkeresi, hogy a mennyiben a követelés változatlanul fennáll, az illető pénzalap kezelésére hivatott pénztárt oda utasitsa, hogy további birói rendeletig az értékpapirt át ne irja, ahhoz új szelvényt ki ne adjon, arra fizetést ne teljesitsen.
Egyidejüleg a biróság az értékpapirnak a hirdetvényben előadott ismertető jelei és a megsemmisitési eljárást meginditó végzés keltének és számának kitüntetése mellett, a pénztárnak közvetlenül meghagyja, hogy a felsőbb hatóságtól veendő utasitás beérkeztéig is, a meghagyás vételétől kezdve, felelősség terhe alatt az értékpapirt át ne irja, ahhoz új szelvényeket ne adjon, arra fizetést ne teljesitsen.
Ha ezen meghagyás vétele után a pénztárnál az értékpapir bemutattatik, a bemutató a meginditott megsemmisitési eljárásra utasitandó.
17. § Ha a megkeresett hatóság nyilatkozata szerint az értékpapir időközben átiratott, beváltatott, vagy ahhoz új szelvényív kiadatott, a kérvény elutasitandó, és erről a folyamodó, a nyilatkozat közlése mellett, továbbá a hatóság és a pénztár értesitendő.
Ezen elutasitó határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen.
18. § Ha a hatóság nyilatkozata szerint az értékpapir sem át nem iratott, sem be nem váltatott, sem ahhoz új szelvényív ki nem adatott, és ha e nyilatkozatnak beérkezése napjáig a biróságnál senki sem jelentkezett, ez az értékpapir megsemmisitését kimondja és hirdetvényt bocsát ki, melyben a folyamodó nevének, állásának és lakhelyének megjelölése, és az előadott ismertető jelek pontos kitüntetése mellett, az értékpapirt megsemmisitettnek nyilvánitja.
A megsemmisitési végzésről, melybe a hirdetvény szövege szó szerint felveendő, a folyamodó, és a végzés jogerőre emelkedésével (29. §) a hatóság és a pénztár is értesittetik.
A hirdetvény közzététele a 9. § értelmében történik.
19. § Ha magánértékpapir megsemmisitése kéretik, a biróság a 16. §-ban megállapitott intézkedés mellőzésével, a kellően felszerelt kérvény alapján, az értékpapir megsemmisitését elrendeli és a 18. § értelmében hirdetvényt bocsát ki. Egyidejüleg ugyanazon végzésben meghagyja az értékpapir kiállitójának, illetőleg megnevezett képviselőjének, hogy a végzés vételétől kezdve, felelősség terhe alatt, további birói rendeletig az értékpapirt át ne irja, ahhoz új szelvényívet ki ne adjon, arra fizetést ne teljesitsen.
A végzésről, melybe a hirdetvény szövege szó szerint felveendő, a folyamodó, és a végzés jogerőre emelkedésével (29. §) az értékpapir kiállitója, illetőleg ennek megnevezett képviselője értesittetik.
A hirdetvény közzétételére a 10. § intézkedése szolgál irányadóul.
20. § A megsemmisitési végzés joghatálylyal nem bir, ha annak kézbesitése előtt az értékpapir átiratott, vagy ahhoz új szelvényív kiadatott, vagy arra fizetés teljesittetett.
21. § Birói megsemmisités tárgyai nem lehetnek:
1. az állami papirpénzjegyek;
2. az állami kamatozó pénztári utalványok;
3. a kir. zálogház által kiadott zálogjegyek;
4. a lottó-betételekről kiadott elismervények;
5. az értékpapirok szelvényei és szelvényutalványai;
6. a jótékony, vagy közhasznu czélokra rendezett állam- vagy magánsorsjátékok jegyei;
7. az olyan értékpapirok, melyekre nézve a megsemmisités magában az értékpapir szövegében határozottan kizáratott;
8. az osztrák-magyar bank jegyei (1878:XXV. tc.).
22. § Az osztrák-magyar monarchia másik államát, vagy külállamot terhelő értékpapirok birói megsemmisitése, a belföldi biróságok előtt nem kérhető.
23. § Az országon kivül székelő társaságokat, iparvállalatokat, pénzintézeteket vagy szövetkezeteket terhelő értékpapirok birói megsemmisitése a belföldi biróságok előtt csak akkor kérhető, ha az értékpapir az országban székelő telep, képviselőség vagy főügynökség által állittatott ki.
24. § A jelen törvény 1. §-a alá eső, de lekötött, valamint a névre szóló szelvény nélküli értékpapirok birói megsemmisitésére, a törvénykezési rendtartás szabályai alkalmazandók.
25. § Ha a hatósági nyilatkozat beérkezése (18. §), illetőleg a megsemmisitési kérvény beadása (19. §) napjáig az értékpapir birtokosa vagy birlalója jelentkezik (26. §), a megsemmisitési eljárás ezen körülményre hivatkozással megszüntnek nyilvánitandó, és erről a jelentkezőn kivül a folyamodó és a hatóság, illetőleg az értékpapir kiállitója értesitendő.
A mennyiben a megszüntetés kimondása az állami és törvényhatósági értékpapirok tekintetében, a 16. §-ban szabályozott meghagyás közlése után történik, a megszüntető végzésben egyszersmind a meghagyás is visszavonandó, és erről közvetlenül a pénztár is értesitendő.
A megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
26. § Az értékpapir birtokosa vagy birlalója jelentkezésében (25. §) nevét, állását és lakhelyét, továbbá a megsemmisitési eljárás meginditását elrendelő végzés keltét és számát határozottan kitenni; egyuttal az értékpapirt mellékelni, vagy teljes bizonyitékot képező okirattal kimutatni tartozik, hogy az rendelkezése alatt áll.
Ha a jelentkezési beadvány ezen kellékeknek meg nem felel, az a hiányok pótlása végett visszaadandó, esetleg a pótlás a jelentkező kihallgatása mellett eszközlendő.
A hatósági nyilatkozat beérkezése (18. §), illetőleg a végleges megsemmisitési kérvény beadása (19. §) után beadott jelentkezésre a 16. § utolsó bekezdése alkalmazandó.
27. § A megsemmisittetni kért értékpapirra nézve netalán bejelentett egyéb igény, a megsemmisitési eljárásra befolyással nem bir.
28. § Az értékpapir birtokosa vagy birlalója, a megsemmisitési hirdetvénynek (18. és 19. §), a belföldi hivatalos lapban megjelent harmadik közzétételétől számitandó harmincz nap alatt, a megsemmisitési végzés ellen felfolyamodással élhet a másodbirósághoz és az eljárás megsemmisitését kérheti:
1. ha a biróság illetéktelen;
2. ha olyan értékpapir semmisittetett meg, mely nem tárgya a megsemmisitési eljárásnak;
3. ha a törvényes hirdetvényi határidőnél rövidebb tüzetett ki, vagy ha a kitüzött határidő meg nem tartatott;
4. ha a hirdetvények tartalmára és közzétételére vonatkozó szabályok meg nem tartattak;
5. ha állami vagy törvényhatósági értékpapiroknál, a hatóság megkérdezésére vonatkozó rendelkezések meg nem tartattak;
6. ha a magánértékpapirokra vonatkozó eljárásnál nem a kiállitó jogositott képviselője értesittetett. (10., 19. §)
29. § A panaszló a felfolyamodáshoz az értékpapirt mellékelni, vagy teljes bizonyitékot képező okirattal kimutatni tartozik, hogy az rendelkezése alatt áll.
A kellően fel nem szerelt, vagy elkésve beadott felfolyamodás, az első biróság által hivatalból visszautasitandó.
A felfolyamodásra hozott másodbirósági határozat ellen, további jogorvoslat nem használható.
Ha a semmiségi kérelemnek hely adatik, a megsemmisitési eljárás megszüntnek nyilvánitandó, a 16., illetőleg a 19. §-ban szabályozott meghagyás visszavonandó, és erről a feleken kivül a hatóság és a pénztár, illetőleg az értékpapir kiállitója értesitendő.
30. § A jogerőre emelkedett megsemmisitési végzés folytán, a megsemmisitett értékpapir a kiállitó irányában hatálytalanná válik, és az, a kinek kérelmére a megsemmisités kimondatott, követelheti, hogy neki a megsemmisitett helyett új értékpapir adassék ki, illetőleg a lejárt követelés fizettessék ki.
Ha a kiállitó ezt megtagadja, a fél követelését per útján érvényesitheti.
A birói megsemmisités az értékpapirhoz kiadott szelvények érvényességét nem érinti.
31. § Szelvényes értékpapirnál a fél az új értékpapir kiadását, illetőleg a lejárt követelés kifizetését csak úgy követelheti, ha a megsemmisitett értékpapirhoz kiadott, de még le nem járt szelvényeket visszaadja, vagy a hiányzó szelvények értékét készpénzben lefizeti.
32. § Ha az értékpapirral az ahhoz kiadott szelvények is elvesztek vagy megsemmisültek, a biróság a fél kérvényére, melyben az elveszetteknek vagy megsemmisülteknek állitott szelvények megjelölendők, a megsemmisitési eljárás meginditását elrendelő végzésében (9. és 10. §) egyszersmind meghagyást bocsát ki, és pedig állami és törvényhatósági értékpapiroknál a hatósághoz és a pénztárhoz, magánértékpapiroknál pedig a kiállitóhoz, illetőleg ennek képviselőjéhez az iránt, hogy a megjelölt és az elévülési idő alatt be nem váltott szelvények értéke a folyamodónak jelentkezésére fizettesék ki.
Ha a megsemmisitési kérvény elutasittatik (17. §), vagy a megsemmisitési eljárás megszüntnek mondatik ki (25., 29. §), az arról szóló végzésben a fentebbi fizetési meghagyás visszavonandó.
33. § Ha nem az értékpapir, hanem az ahhoz kiadott szelvények vesztek el, vagy semmisültek meg, az értékpapir birtokosának szabályszerü (2-6. §) kérvényére, melyhez az értékpapir melléklendő, vagy teljes bizonyitékot képező okirat csatolandó arról, hogy az értékpapir a folyamodó rendelkezése alatt áll, a biróság meghagyást bocsát ki (32. §) az iránt, hogy a megjelölt és az elévülési idő alatt be nem váltott szelvények értéke, az értékpapir bemutatójának fizettessék ki.
34. § A mely szelvénynek értéke a 32. és 33. § eseteiben, az elévülés befejeztétől számitandó három hó alatt nem követeltetik, annak értékéhez a folyamodó, illetőleg az értékpapir bemutatója igényt többé nem tarthat.
35. § Ha az értékpapirral az ahhoz kiadott szelvény-utalvány is elveszett vagy megsemmisült, a biróság a fél kérvényére a megsemmisitési eljárást meginditó végzésben (9. és 10. §) egyszersmind meghagyást bocsát ki (32. §) az iránt, hogy a mennyiben az új szelvényív még ki nem adatott, az csak annak adassék ki, a ki a szelvény-utalvány mellett az értékpapirt is bemutatja.
A megsemmisitési végzésben pedig a biróság meghagyást bocsát ki az iránt, hogy uj szelvényiv, illetőleg uj szelvény-utalvány az uj értékpapirral együtt, a folyamodónak adassék ki.
Az ilyen meghagyás joghatálylyal nem bir, ha a 20. §-ban emlitett esetek valamelyike fenforog.
36. § Ha nem az értékpapir, hanem az ahhoz kiadott szelvény-utalvány veszett el, vagy semmisült meg, az értékpapir birtokosának szabályszerü (2-6. §) kérvényére, melyhez az értékpapir melléklendő, vagy teljes bizonyitékot képező okirat csatolandó arról, hogy az értékpapir a folyamodó rendelkezése alatt áll, a biróság meghagyást bocsát ki az iránt, hogy a mennyiben a kiadás ideje még be nem következett, magára az értékpapirra és a hitelkönyvbe azon záradék jegyeztessék fel, hogy az uj szelvényiv csak az értékpapir bemutatójának fog kiadatni.
Ezen feljegyzés hatályát veszti azon időponttal, melyben a pénztár, illetőleg az értékpapir kiállitója, az értékpapirra nézve, a meginditott megsemmisitési eljárás folyamában, a 16., illetőleg 19. §-ban meghatározott meghagyást vette.
37. § Az állami értékpapirokban kifejezett tőkekövetelés a lejárat napjától számitandó húsz esztendő elteltével elévül. Ugyanezen idő alatt évül el a törvényhatósági és a magánértékpapirokban kifejezett tőkekövetelés is, a mennyiben egyes törvények kivételt nem tesznek.
Az 1872:XXXII., az 1873:XXXIII. és az 1874:XIV. törvénycikkek alapján kiadott kötvények szövegében megállapitott 7, illetőleg 30 évi elévülési idő, a jelen törvény által nem érintetik.
38. § A járadékkötvényekben biztositott járadékkövetelési jognak a 37. §-ban kitett elévülési ideje a határozott névre szóló, vagy bizonyos személy javára lekötött kötvényeknél, a kincstártól fel nem vett első kamat- (járadék-) részlet lejárati napjától, a bemutatóra szóló kötvényeknél pedig a kötvényhez kiadott szelvényiven lévő utolsó szelvényt követő legközelebbi kamat (járadék-) részlet lejárati napjától számitandó.
39. § Azon esetekben, melyekben a 12. § szabályai szerint, a hirdetvényi határidő hat hóra, illetőleg negyvenöt napra szabatik, a megkezdett elévülés, a szabályszerü megsemmisitési kérvény beadásától kezdve, a folyamodó javára nyugszik és csak a megsemmisitési végzés jogerőre emelkedését követő nappal folyik tovább.
Ezen kedvezmény megszünik, ha a folyamodó a hirdetvényi határidő elteltétől számitandó három hó alatt, illetőleg magánértékpapiroknál harmincz nap alatt a kérvényt, a végleges megsemmisités végett be nem adja.
40. § Szelvényeken alapuló követelés, a lejárat napjától számitandó hat esztendő elteltével elévül.
A jelen törvény által azon intézkedéseken, melyek bizonyos magánértékpapirok szelvényeire nézve rövidebb elévülési időt állapitanak meg, változás nem történik.
41. § Az 1872:XXXII. tc. alapján kiadott kötvények és az 1873:XXXIII., ugy az 1874:XIV. tc. alapján kiadott kincstári utalványok szelvényei tekintetében meghatározott elévülési idő, a jelen törvény által nem érintetik.
42. § A tőke, illetőleg a folytonos járadékfizetési kötelezettség tekintetében, az elévülést félbeszakitja:
a) a kötvénynek uj szelvényiv kiszolgáltatása végett, az erre hivatott pénztárnál (hatóság vagy hivatalnál) történt felmutatása;
b) a kötvény átirása, vagy az azután járó kamatok folyósitása végett az illetékes hatósághoz (hivatal- vagy pénztárhoz) intézett kérvény beadása, ha a kötvény nem is mellékeltetik a kérvényhez;
c) a kötvény birói megsemmisitése végett, az erre illetékes birósághoz beadott kérvény.
Az a) és b) alatt emlitett lépések az elévülést nem szakitják félbe, ha azok folytán hat esztendő alatt a kamat fel nem vétetett, illetőleg az uj szelvényiv ki nem vétetett; a c) pont alatt emlitett lépések pedig akkor nem szakitják félbe az elévülést, ha a megsemmisitési kérvény elutasittatott (17. §), vagy megszüntnek mondatott ki. (25. és 29. §)
Az értékpapirban kifejezett tőke, illetőleg folytonos járadékfizetési kötelezettség tekintetében, az elévülési időbe nem számittatik be azon idő, mely alatt az államkincstár javára kiadott, a kifizetést, illetőleg kiszolgáltatást gátló és szerződési vagy szolgálati viszonyon alapuló közigazgatási tilalom folytán, a követelés vagy a szelvényiv fel nem vehető.
43. § Az egyes kamat- vagy járadékrészletek elévülésének félbeszakitására a következő szabályok alkalmazandók:
a) ha a kötvény az erre hivatott pénztárnál vagy hivatalnál, uj szelvényiv kiszolgáltatása végett bemutattatik, az elévülés a kiszolgáltatni kért új szelvények tekintetében félbeszakad, a mennyiben azok a kötvény bemutatásakor még el nem évültek;
b) ha a kamatok folyósitása vagy átutalása végett, a kölcsön kezelésével megbizott hatósághoz vagy hivatalhoz kérvény adatik be, a kérvény beadásakor még el nem évült kamat- vagy járadékrészletek elévülése félbeszakad akkor is, ha a kérvényhez a kötvény nem mellékeltetik;
c) ha a kamat- vagy járadékrészletre a kölcsönt kezelő hatóság- vagy hivatalnál igény jelentetik be, a még el nem évült kamat- vagy járadékrészletek elévülése félbeszakad akkor is, ha az igény bejelentésével egyidejüleg a szelvény- vagy a kamatnyugta be nem adatik;
d) ha a bemutatóra szóló kötvény birói megsemmisitése végett, az illetékes birósághoz kérvény adatik be, a kötvényhez kiadandó, és a kérvény beadásakor még el nem évült kamat- vagy járadékszelvények elévülése félbeszakad.
A kamat- és járadékrészletek elévülési idejébe nem számittatik be azon idő, mely alatt a kincstár javára kiadott, és szerződési vagy szolgálati viszonyon alapuló közigazgatási tilalom folytán, a kamat vagy járadékkövetelés fel nem vehető.
44. § Ha a szelvényutalvány az uj szelvényiv felvétele végett, az utolsó szelvény lejárati napjától számitandó három év alatt be nem mutattatik, az uj szelvényiv elnyeréséhez, a szelvényutalványon kivül, az értékpapir bemutatása is szükséges.
45. § A jelen törvényben megállapitott, illetőleg fentartott elévülés, kiskoruak, gondnokság alatt álló és jogi személyek ellen is hatályos.
46. § A jelen törvény hatályba lépéséig keletkezett megsemmisitési végzések, az eddigi jogszabályok szerint birálandók meg.
A jelen törvény hatályba lépése előtt kitüzött hirdetvényi határidők, a mennyiben megsemmisitési végzés még nem hozatott, csak a jelen törvény 11. és 12. §-ban megállapitott időtartam elteltével tekintethetnek lejártaknak.
Az eljárás megszüntetendő, ha az olyan értékpapirokra nézve indittatott meg, melyek a jelen törvény értelmében birói megsemmisités tárgyát nem képezhetik.
47. § A jelen törvénynek az elévülési idő tartamára vonatkozó határozatai azon esetekben, melyekben az elévülés, a jelen törvény hatályba lépése előtt már megkezdődött, nem alkalmazhatók.
Azon esetekben, melyekben a jelen törvény rövidebb elévülési időt állapit meg, ezen rövidebb elévülési idő csak ugy alkalmazható, hogy az elévülés kezdete a jelen törvény hatályba lépésétől számitandó.
48. § A jelen törvény hatályba lépésétől kezdve, annak tárgyára vonatkozó minden törvény és rendelet, a mennyiben a jelen törvény által fenn nem tartatott, hatályon kivül helyeztetik.
49. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, az igazságügyminister és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, - bizatik meg.
