1. § Az 1875. évi VII. tc. 2., 3., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 47., 48., 49., 50., és 51, §-ai hatályon kivül helyeztetnek, s helyettük a következő §-ok léptettetnek érvénybe.
2. § Az 1875. évi VII. tc. 2. §-a helyett rendeltetik:
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy mihelyt a kataszteri tiszta jövedelem a jelen törvény 8. §-a értelmében végleg megállapittatott, a törvényhozásnak alább jelzett intézkedéseig a földadót az új kataszteri munkálatok alapján oly százalékban vethesse ki, hogy az állami földadó összege a földtehermentesitési járulék nélkül 29.000,000 frtot meg ne haladjon.
Az egyéni felszólalások elintézése után (jelen törvény 15. §-a) a pénzügyminister a tiszta jövedelem végösszegében esetleg előállott különbözetre való tekintettel, az adószázalék megállapitása végett törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé.
Ha azonban egyes földbirtokosoknál az ekkép kivetett földadó összege az ugyanezen birtokra a megelőzött évben kivetett földadóösszeget 10%-nál többel meghaladná, ezen adótöbblet részletenkinti lefizethetésére, az illető birtokos kérelmére, 6 százalék késedelmi kamat mellett, az adófelügyelő által legfelebb három évre terjedő halasztás adandó; az adófelügyelői végzés a közigazgatási bizottsághoz, innen a pénzügyi közigazgatási birósághoz, ennek életbeléptéig a pénzügyministerhez felebbezhető.
3. § Az 1875. évi VII. tc. 3. §-a helyett rendeltetik:
Az állami földadó a tiszta jövedelem után minden földrészletre egyenlő százalékban vettetik ki.
A földtehermentességi járulékot Horvát-Szlavonország önállólag kezelvén, s a volt határőrvidéki részeknek e részbeni mentessége továbbra is fentartatván, az állam többi részeiben a földtehermentesitési alap évi szükségletéhez megkivántató összeg külön százalékban fog kivettetni, melynek összege azonban tizenegymillió forintot meg nem haladhat.
4. § Az 1875. évi VII. tc. 40. §-a helyett rendeltetik:
A járási bizottság az 1875. évi VII. tc. 39. §-a értelmében eléje terjesztett munkálatot megvizsgálván, a felállitott osztályok száma, az azokat jelző mintaterek kitüzése, továbbá a tiszta jövedelmi fokozatok, s végre a részletes osztályba-sorozási munkálat felett, különös tekintettel az egyes tételek arányosságára, határoz: s ha az előterjesztett munkálatokon változásokat tesz, azokat jegyzőkönyvileg indokolja.
Ha a munkálatok tárgyalása folyamában a becslők vagy a bizottsági tagok valamelyike, a felmerült kételyek kideritése czéljából helyszini vizsgálatot inditványoz, a bizottság ezen inditvány felett esetről-esetre szavazás utján határoz, és ha a többség a helyszini vizsgálatot szükségesnek tartja, három bizottsági tagot és a becslőket oly utasitással küldi ki, hogy a küldöttség a vizsgálatokat valamennyi függőben tartott kérdés iránt egyfolytában megtartsa, s a bizottság által meghatározandó záridő alatt bevégezvén, három nappal későbben javaslatát az eddig behivandó bizottságnak beterjessze, mely a javaslat felett határozván, ezuttal munkálatát az egész járásra nézve befejezi. Ismételt helyszini vizsgálatnak nincs helye.
A megállapitott munkálat a jegyzőkönyvvel és az összes iratokkal együtt a bizottság elnöke által a kataszteri igazgatónak azonnal megküldendő, ki azt a jelen törvény 5. §-ában körülirt eljárás mellett, a kerületi bizottság elé juttatja.
A járási földadó-bizottság az ülésszak felosztása előtt felszólalási küldöttséget alakit, melyhez a bizottság két rendes és két póttagot választ. Ezeken kivül a felszólalási küldöttségnek rendes tagja a járási becslőbiztos, illetőleg erdőbecslő.
A kiküldött felszólalási küldöttségi tag az 1875. évi VII. tc. 30. §-ának a) és b) pontjai esetében nem müködhetik.
5. § Az 1875. évi VII. törvénycikk 41. §-a helyett rendeltetik:
A kerületi földadó-bizottság a kerületében fekvő járások tiszta jövedelmi fokozatainak és osztályba-sorozási munkálatainak helyességét megvizsgálja, s azokat egymással helyes arányba hozza.
E czélból választott tagjaiból, megalakulása után azonnal küldöttséget nevez ki, mely a kerületi és erdőbecslési felügyelőkkel együtt, a kerületet járásonkint beutazza, s a szükséges adatokat összegyüjti.
Ezen beutazás ugy intézendő, hogy a küldöttség a minőségi osztályoknak és azokra alapitott jövedelmi becslésnek, valamint a minőségi osztályokat jelző mintatereknek helyes vagy helytelen megállapitása felől (az 1875. évi VII. törvénycikk 38. §) a helyszinén szerezhessen meggyőződést.
A kataszteri igazgató a járási földadó-bizottságok által a jelen törvény 4. §-a értelmében hozzá küldött munkálatokat az általa azonnal behivandó kerületi küldöttségnek adja át, mely a kerületi és erdőbecslési felügyelők közremüködésével és véleményük meghallgatásával az összes járási munkálatokat megbirálja, azoknak egymással arányba hozatala végett javaslatot dolgoz ki, és ezen javaslatot a kerületi földadó-bizottság elé terjeszti.
6. § Az 1875. évi VII. törvénycikk 42. §-a helyett rendeltetik:
A kerületi bizottság a küldöttség javaslatának tekintetbe vételével, a járási fokozatokat és osztályba-sorozási munkálatokat előlegesen megállapitja, s a szomszédos kerületi bizottságoknak tájékozás végett, a kerületben levő járási bizottságoknak pedig oly felhivással küldi meg, hogy netaláni észrevételeiket legfeljebb 50 nap alatt közöljék.
Egyuttal a kerületi bizottság elnöke által minden községnek megküldetvén a fokozatnak reá vonatkozó tételei és az azokat jelző mintaterek jegyzéke, a község kataszteri bizottsága figyelmeztetendő, hogy a községre alkalmazott osztályok száma, az osztályonkinti tiszta jövedelem és a mintaterek helyességére nézve, részéről netalán felmerülő vagy egyesek részéről is nyilvánult és nála bejelentendő észrevételeket, 25 nap alatt a járási bizottság elnökének adja be.
A kerületi bizottság a beérkezett észrevételeket ujabb tárgyalás alá veszi, ha szükségesnek látná, helyszini vizsgálatot rendel el, s a megállapitott és kellőleg indokolt fokozatokat és osztályba-sorozási munkálatokat, az összes iratokkal, a pénzügyministerhez felterjeszti.
7. § Az 1875. évi VII. törvénycikk 43. §-a helyett rendeltetik:
Az országos földadó-bizottság a tiszta jövedelmi fokozatok és osztálybasorozási munkálatok megállapitására már előzőleg adatokat gyüjt.
E czélból megalakulása után választott tagjaiból azonnal küldöttséget nevez, mely a központi felügyelőkkel együtt, a becslési munkálatok tartama alatt, az ország különböző vidékeit beutazza, s a szükséges adatokat összegyüjti.
A kerületi-bizottságnak ez utazás folyta alatt beérkező jelentései használat végett a küldöttség tagjainak megküldetnek, s ha utazásuk bevégezte után az országos földadó-bizottság a beérkező jelentések folytán az egyes vidékekre nézve szükségesnek találja, azokat ujból beutazhatja.
E küldöttség tagjai a járási és kerületi bizottságok tanácskozásaiban részt vehetnek, de szavazatuk nincs.
A pénzügyminister a jelen törvény 6. §-a értelmében hozzá érkezett munkálatokat, a központi felügyelők véleménye kiséretében, megvizsgálás végett az országos bizottság küldöttségének adja át.
A küldöttség az összes tiszta jövedelmi fokozatok és osztályba-sorozási munkálatok megállapitására nézve, a központi felügyelők közremüködésével javaslatot terjeszt az országos földadó-bizottság elé, mely e javaslatnak, valamint a pénzügyminister véleményének tekintetbevételével, a tiszta jövedelmi fokozatokat és a földek osztályba-sorozását, ez utóbbit azonban az egyéni felszólalások fentartásával, az állam egész területére nézve, járásonkint megállapitja.
8. § Az 1875. évi VII. tc. 44. §-a helyett rendeltetik:
Ha az országos földadó-bizottság a kerületi-bizottság által javasolt járási tisztajövedelmi fokozatokat oly mérvben változtatja meg, hogy saját meggyőződése szerint a járási- és kerületi-bizottságokat ujból meghallgatandónak véli; ezen változásokról, az azokra vonatkozó munkálatok megküldése mellett, az illető járási-bizottságokat oly felhivással értesiti, hogy a változásokra vonatkozó véleményeiket és netáni kifogásaikat 30 nap alatt a kerületi-bizottságnak irásban beadják.
A kerületi-bizottság a járási-bizottságok kifogásait tárgyalás alá veszi, s észrevételeivel együtt, a pénzügyminister utján az országos bizottság elé terjeszti.
Az országos bizottság kellő tekintettel a kifogásokra és észrevételekre, az összes munkálatokat az előző szakaszban kikötött fentartás mellett végleg megállapitja.
Ha azonban az országos földadó-bizottság a küldöttség által külön e czélból teendő becslések alapján azon meggyőződésre jutna, miszerint az országos becslések összes eredménye (az 1875:VII. tc. rendeletei szerint megállapitott tiszta jövedelmek), a beállott tényleges viszonyoknak meg nem felel, az ország összes tiszta jövedelmi fokozatait, a tényleges állapotnak és viszonyoknak megfelelőleg, egyenlő arányban lejebb szállithatja.
9. § Az 1875. évi VII. tc. 45. §-a helyett rendeltetik:
Mihelyt az országos bizottság az előző § értelmében az összes tiszta jövedelmek felett végleg határozott, a pénzügyminister a 2. §-ban nyert felhatalmazás értelmében a kivetési százalékot megállapitván, az adókivetést elrendeli. A kataszteri igazgatóságok által minden községnek a reá vonatkozó kész telekkönyv, a birtokivekkel és sommás osztály-kivonattal együtt megküldetvén, a községi előljáróság azokat a község vagy biró házánál közszemlére kiteszi, s ezt, valamint az adókivetés megtörténtét a helyi szokás szerint kihirdeti, a helyben lakó birtokosokat a szokásos módon, - a külbirtokosokat pedig irásban vevény mellett felhivja, hogy netaláni felszólalásaikat a jelen törvény 11. §-ában kitett időben és módon adják be.
A közszemlére kitett sorozási munkálatok épségben és tisztántartásáért a községi előljáróság felelős és az ebbeli mulasztása miatt netalán szükségessé válható munkaujitás költségeit viselni tartozik.
10. § Az 1875. évi VII. tc. 46. §-a változatlanul marad.
11. § Az 1875. évi VII. tc. 47. §-a helyett rendeltetik:
A felszólalások azon községi előljáróságnál jelentendők be, melyek határában a felszólalás tárgyát képező földrészlet fekszik, vagy ha az pusztán feküdnék, a melyhez a puszta a törvény értelmében tartozik; a körjegyzőségekhez tartozó községekben a felszólalás a körjegyzőség székhelyén is történhetik.
A felszólalások, az adó kivetésének a községben történt kihirdetése (jelen törvény 9. §) után 60 nap alatt, a községi előljáróságnál személyesen, rendes meghatalmazott vagy az előljáróság előtt kijelölt megbizott által, szóval vagy irásban jelentendők be.
A községi előljáróság a szóval vagy irásban tett felszólalásokat, még pedig:
1. az 1875. évi VII. tc. 46. § b) és c) pontjai szerint emelhető felszólalásokat külön; és
2. ugyanazon § a), d), e) és f) pontjai szerint beérkezett felszólalásokat külön jegyzékbe foglalja.
Az 1. alatti jegyzékben foglalt felszólalásokat a kataszteri igazgató által a 60 nap leteltével kiküldendő kataszteri tisztviselő a községben nyomban megvizsgálja és a községi kataszteri bizottság jelenlétében és közremüködésével elintézi, egyszersmind minden hibát, mely a birtok bejegyzése körül szóval bejelentetik, vagy a vizsgálat folytán kiderül, hivatalból kiigazit, s ezen elintézés szerint a kataszteri munkálatot, a mennyiben a község összes tiszta jövedelme nem változott, jelesen a birtokiveket kiigazitja, - s azokat az adó egyéni felosztása czéljából, a községi előljáróságnak kiadja, - a felszólalási jegyzék másolatát pedig, a térfogatban tett változások kellő ellenőrizhetése végett, a kataszteri igazgatóságnak beküldi.
Ha azonban az illető birtokos, felszólalásának elintézése ellen kifogást jelentene be, kifogása a felszólalási jegyzékben világosan beirandó, s azon esetben eme jegyzék a 2. alatti jegyzékhez csatoltatván, azzal együtt tárgyalandó.
A felszólalási jegyzék és a felszólalásra vonatkozó összes iratok a községben a helyszini vizsgálathoz szükséges kataszteri telekkönyv és birtokivekkel együtt, a községi előljáróság által őrizendők.
12. § Az 1875:VII. tc. 48. § helyett rendeltetik:
A járási földadó-bizottság elnöke, a becslő-biztossal egyetértve, meghatározza a sorrendet, melyben a jelen törvény 4. §-a értelmében alakitott felszólalási küldöttség működését folytatni fogja és a felszólalási küldöttséget működésének a 60 nap leteltével azonnali megkezdésére utasitja. A becslőbiztos pedig ezen sorrendet az illető községek tudomására hozza.
A felszólalási küldöttség (lásd ezen törvény 4. §) a fentebbi 60 nap letelte után működését azonnal megkezdi, azt szakadatlanul folytatja mindaddig, mig minden egyes felszólalást a helyszinen ezen § első bekezdésében megállapitott sorrend szerint meg nem vizsgál; megjelenésének napjáról a községek előljáróságát legalább 8 nappal előre értesiti, s ez a községi kataszteri bizottság tagjait, valamint a felszólalásra jogositott feleket a helyi vizsgálatnál való megjelenésre ezen törvény 9. §-ában körülirt módon felhivni köteles.
A kik a felszólalási küldöttség érkezte alkalmával még felszólalásokat jelentenek be, azoknak szóval vagy irásban tett felszólalásait elfogadja és a többiekkel együtt megvizsgálja.
Az előljáróság a felszólalási küldöttségnek a felszólalásokkal együtt a telekkönyvet és birtokiveket is átadja, s mind a nála bejelentettekre, mind azokra, melyek a küldöttség előtt bejelentetnek, jogositva van észrevételeit megtehetni.
A küldöttség a felszólalási eseteket a helyszinén megszemléli és azon esetben, ha az illető birtokos a nyert felvilágositások folytán a felszólalástól eláll, ezt a jegyzékben jelzi, a többi felszólalásokra nézve pedig javaslatát a jegyzékbe iktatja s azt a telekkönyvvel és birtokivekkel együtt, a járási bizottság elnökéhez juttatja és eljárásáról kimeritő jelentést tesz.
Ha felszólalás nem történt, a bizottság elnöke erről is értesitendő.
Az elnök köteles a járási bizottságot a jelentés beérkezte után azonnal összehivni, ugy hogy az legkésőbb 15 nap mulva összeülhessen.
A járási bizottság üléseit egyfolytában annyi napig tartani köteles, mig a felszólalási küldöttségnek jelentései alapján, a beérkezett összes felszólalások felett határoz; - határozatai ugy a felszólalónak és a földrészlet tulajdonosának, mint a becslőbiztosnak kézbesitendők.
13. § Az 1875. évi VII. tc. 49. §-a helyett rendeltetik:
A felszólalások feletti határozatok ellen, akár az érdekelt fél, akár a becslőbiztos a kerületi bizottsághoz felebbezhet.
A felebbezések a kézbesités napját követő 15 nap alatt, az érdekelt fél által, akár a járási bizottság elnökénél, akár a községi előljáróságnál, - esetleg körjegyzőnél - szóval bejelentetvén, az a nála szóval bejelentett felebbezéseket azonnal jegyzőkönyvbe venni, s ezen jegyzőkönyvet az irásban beadott többi felebbezésekkel együtt, 8 nap alatt a járási bizottság elnökének beküldeni tartozik; ki a határidők letelte után a felebbezéseket az összes iratokkal együtt a kerületi bizottság elnökéhez azonnal felterjeszti.
14. § Az 1875. évi VII. tc. 50. §-a helyett rendeltetik:
A kerületi bizottság a felebbezésekre adott idő letelte után azonnal összeül, s a felebbezett ügyek felett folytatólagosan tartandó ülésében határoz.
E határozat a feleknek vevény mellett kézbesittetik.
Ellene csak azon esetben van helye a további felebbezésnek, ha a kerületi bizottság határozata a járási bizottságától eltér, s ezen esetben a fél a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt, s ugyanazon idő alatt a kerületi felügyelő is felebbezhet.
E felebbezések a kerületi bizottság elnökénél a jelen törvény 13. §-ában körülirt módon nyujtandók be.
Ha ez idő alatt egyik részről sem nyujtatik be felebbezés, az ügy befejezettnek tekintendő.
15. § Az 1875. évi VII. törvénycikk 51. §-a helyett rendeltetik:
A kerületi bizottság határozata ellen, a kerületi bizottság elnökéhez benyujtott felebbezések - ez utóbbinak véleményes jelentése kiséretében - az iratokkal együtt a pénzügyministerhez terjesztendők, ki azokat saját véleménye kiséretében, az országos bizottsághoz átteszi.
Az országos bizottság a felebbezésre adott idő letelte után azonnal összeül és a felülvizsgáltatni kért ügyeket folytatólagosan tartandó ülésében véglegesen eldönti és az egész ország sorozási munkálatait véglegesen megállapitja.
16. § Mihelyt egyes egyéni felszólalások végérvényesen eldöntettek, az esetleges változások az illető birtokivek és telekkönyvekben azonnal hivatalból keresztülvezetendők és adóalapul érvényesitendők.
Azon esetekben, midőn a felszólalás folytán az adó csökkent, a netalán már befizetett többlet az illető birtokos kivánsága szerint vagy készpénzben visszafizetendő, vagy adójába beszámitandó.
Azon esetekben pedig, midőn a felszólalás folytán az adó emelkedett, a többlet csak a megállapitást követő év első napjától számitandó, illetőleg hajtandó be.
17. § Ha a községi előljárók ezen törvényben vagy az 1875. évi VII. törvénycikk változatlanul maradt §-aiban reájok szabott teendőket pontosan nem teljesitenék, különösen ha az általuk eszközlendő értesitéseket a kiszabott módon és időben nem eszközölnék, az 1876. évi V. tc. 18-30. §-aiban körülirt eljárás alá esnek.
18. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
