1881. évi XLVII. törvénycikk

az arad-csanádi helyi érdekü vasut kiépitése tárgyában * 

1. § Az Aradról kiinduló, - Pécskát, Battonyát, Mezőhegyest, N. -Lakot és Makót érintve, innen a Maros áthidalásával Szőregig - csatlakozással az osztrák államvaspályához, és Szőregtől Uj-Szegedig vezető helyi érdekü fő- és Mezőhegyestől Kétegyházáig vezető szárnyvonal kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § A pénzügyi, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerek felhatalmaztatnak, hogy az e vasut által érintett és általuk kezelt államjavak érdekeltsége arányában, e vasut létesitéséhez az 1882. évi költségvetés terhére a szükségnek megfelelő részletekben folyóvá teendő 510,000 forint készpénzzel hozzájárulhassanak, ez összeg fejében névértékben számitandó hasonösszegü társulati törzsrészvényeket elfogadhassanak, s ezenkivül a vasuthoz szükséges kincstári területeket, azok becsárának megfelelő névértékü törzsrészvényekért, a vasut birtokába átbocsáthassák.

3. § E törvény kihirdetése napján lép életbe, s végrehajtásával a vasut épitését illetőleg a közmunka- és közlekedési magyar királyi minister, az állami hozzájárulás és ezzel kapcsolatos kérdések tekintetében pedig a pénzügyi, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemi magyar királyi ministerek bizatnak meg.

Az arad-csanádi másodrendü gőzmozdonyvasut engedélyokmánya

1. § Az engedélyesek, u. m. Lonovits József és érdektársai: Vásárhelyi Béla, Boros Béni, jogot nyernek egy Aradról - kapcsolattal a m. kir. államvasutak aradi állomásával és az arad-körösvölgyi vasut vonalával - kiinduló és Pécska, Battonya, Mezőhegyes, Palota, Nagylak, Magyar-Csanád, Apátfalva, Makó, Kis-Zombor, Szőregh érintésével és kapcsolattal az osztrák államvasut szőreghi állomásához Uj-Szegedig, továbbá a fővonalból kiágazólag, Mezőhegyesről kiindulva, Mező-Kovácsháza, Magyar-Bánhegyes érintésével Kétegyházáig vezetendő mozdonyvasut épitésére és üzletére; a kormány azonban felhatalmazással bir esetleg a fővonalból kiágazó kisebb szárnyvonalak épitésére az engedélyt a megnevezett engedélyeseknek hasonló feltételek alatt szintén megadni.

2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá azon épitési és üzleti szabályokhoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka- és közlekedési m. kir. minister által az 1878. évi XX. t. -czikkel beczikkelyezett vám és kereskedelmi szövetség 8. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 1880. évi XXXI. törvénycikk 3. §-a alapján a helyi érdekü vasutakra nézve kibocsáttatni fognak.

A most emlitett szabályok kibocsátásáig azonban a jelen engedélyokmányban foglalt eltérésekkel a közmunka- és közlekedési m. k. ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. az országgyülés meghatalmazásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabály, valamint a fennidézett vám- és kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasuti üzletszabályzat szolgálnak zsinórmértékül.

3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.

Az engedélyesek különben úgy a tervek készitésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják.

A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6-ik § határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni: ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, bogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek.

Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.

Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépitésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek.

4. § A pálya alépitménye egy vágányra készithető, s ehhez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínúthoz és kitérőkhöz nemkülönben az állomásokra megkivántatik.

Mihelyt az engedélyezett vonaton annyira növekedett a forgalom, hogy ez évi elegybevétel kilométerenkint 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt létesiteni.

Ezen kötelezettség teljesitésére azonban az engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszerithető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett köteles előállitani.

5. § A munkálatok létesitésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók.

a) Alépitmény

A maximal-emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1:200). A kanyarodásnak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.

A pálya részletes kitüzése alkalmával az általános tervezetben kitüzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1 §-ban megjelölt végpontok megtartandók lesznek.

A pálya szabályszerü keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesitendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sinek a talpfákon feküsznek 3.3 métert tegyen.

A kövecságy a sinek lába alatt 0.25 méter vastagságban és a sinlábak magasságában 2.8 méter szélességben rakandó.

A műépitmények kivétel nélkül fából is előállithatók.

b) Felépitmény

A pálya az elsőrendü vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer.

A sinek folyóméterenkint 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők lesznek, hogy 75 mázsa keréknyomásnak megfelelő hordképességgel birjanak. Már használt sinek vagy kevésbbé jeles minőségü anyagból előállitott sinek használata - a mennyiben általuk az üzlet biztonsága veszélyeztetve nem leend - engedélyeztetik. Szintúgy megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerübb szerkezetü kitérők alkalmazása is.

A közönséges talpfák hossza 2. 2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy azok, mint a kitérők talpfái is, puha vagy kemény, faragott, fűrészelt vagy hasábfából állithatók elő.

A felépitmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg.

c) Épületek, pályaelzárás, jelzések

Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható és az épületek a helyszinén legjutányosabban megszerezhető anyogokból, esetleg osztfalazat, vályog vagy vert falakból, fatetővel vagy egészen fából is előállithatók lesznek.

Az őrházak száma akként állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház esik.

Minden állomáson elég egy váróhelyiséget berendezni.

Közczélok, ugy mint a posta, távirda, rendőrség, katonaság stb. részére megkivántató helyiségek előállitására az engedélyesek nem köteleztetnek.

Áruraktárak csak a megfelelő forgalom esetén épitendők.

A vizállomások berendezésénél kézzel hajtható szivattyúk, fa-viztartók, égetett agyag vizvezető csövek stb. alkalmazása megengedtetik.

Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az utátjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik.

A pálya bekeritése - a védgátakat is ideértve, - csak különös figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, a hol a helyi viszonyok azt okvetlen megkivánják. A hol a pálya hosszában anyagárkok vonulnak el, ott kerités nem szükséges.

A korláttal el nem látott útátjárásoknál a lassú menetet jelző álló táblák alkalmazandók.

Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirdahuzalt létesiteni, a melyen az állomások közti távsürgönyözés eszközölhető leend. Ezen huzal számára azonban az engedélyesek az állam által a vaspályavonat mentén felállitandó távirdaoszlopok használatát igényelhetik.

A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők.

A kézi és a vonatokon használt jelzőszerek a fennálló szabályok szérint rendezendők be.

d) Állomások

Az engedélyeseknek jogukban áll, tetszésük szerinti számban állomásokat és megálló helyeket berendezni, de kötelesek az ide vonatkozó tervezetet még az illető állomás épitésének kezdete előtt a kormánynál jóváhagyás végett beterjeszteni. Szintugy fenmarad az engedélyesek számára a jog azon esetben, ha a pálya épitési vagy üzleti viszonyai ugy kivánnák, Aradon is egy külön állomást felállitani.

Az állomások kiterjedése, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedésének meghatározása az engedélyesekre bizatik.

Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbithatók legyenek.

e) Üzleteszközök

Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasutüzleti rend. 21. és 22. §-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, a mennyiben t. i. ezek a jelen engedélyokmány határozatai folytán változtatást nem szenvednek, a engedélyesek maguk választhatják meg.

A beszerzendő üzleteszközök mennyiségére nézve az engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoznak intézkedni. Kötelesek azonban az engedélyesek a forgalom emelkedésének megfelelőleg, időközönkint az üzleteszközöket is szaporitani. Ezen kötelezettséget illetőleg, valamint azon esetben is, ha a kapcsolatban levő vaspályatársulatok egyikével oly egyezség köttethetnék, melynek folytán az illető társulat venné át az engedélyezett pálya üzletét és látná el ezt részben vagy egészen a szükséges üzleteszközökkel, az engedélyesek a kormánynyal együttesen intézkednek.

A mozdony- vagy teherkocsik tengelyének legnagyobb megterhelése 8000 kilogrammra határoztatik.

Két tengelyü mozdonyok alkalmazása megengedtetik.

A mozdonyok kivétel nélkül amerikai pályatisztitókkal látandók el.

A személy-szállitásra emeletes kocsik is alkalmazhatók.

6. § Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekednék, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kivánatosnak, vagy szükségesnek mutatkoznék, az engedélyesek kötelesek lesznek a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet, s minden más, a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve, a pályát a m. kir. kormány részéről az elsőrendű vaspályák értelmében kiadott szabványok és utasitások szerint kiegésziteni és berendezni, s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségükön foganatositani.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban csak az engedélytartam első 50 éve alatt követelhető, a hátralevő engedélytartam alatt pedig a pálya ily módoni átalakitása csak a kormány és az engedélyesek közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető.

Végre kötelesek engedélyesek a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be, s azoknak külföldről teendő behozatalát a kormány csak az esetben fogja megengedni, ha engedélyesek kimutatják, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt be nem szerezhetők.

7. § Az engedélyesek kötelesek a részletterveket az engedélyező törvény hatályba lépte napjától számitott egy év alatt a kormánynak előterjeszteni, a pálya épitését ezen tervek jóváhagyásától számitott egy hónap alatt megkezdeni, s az épitést ugyancsak a részlettervek jóváhagyásától számitott két év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni.

Jogukban áll azonban az engedélyeseknek a pályavonal egyes részeit is, mihelyt azok az üzlet biztonságának megfelelően kiépitve lesznek, a fentemlitett határidő előtt külön-külön is a közforgalomnak átadni.

8. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározza.

9. § A kisajátitási jog, a fennálló törvény értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.

10. § Az engedélyesek kötelesek a jelen engedélyezett vasut üzletének megnyitása előtt a m. k. postaigazgatást idejekorán megkeresni, hogy a posta szállitására vonatkozó részletes megállapodások, ugy a szállitási illetékek az 1880. évi XXXI. tc. 4. §-a értelmében kölcsönös egyezmény utján meghatároztassanak.

A vasut üzlete tárgyában az igazgatóság és alárendeltjei vagy utóbbiak között váltott levelezés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállitható.

11. § Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspályaüzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző készülékekig való kiépitését, a részletekre nézve az engedélyesekkel megállapitandó egyezmény alapján, a m. kir. távirda-igazgatás hajtatja végre.

Kötelezve vannak ennélfogva az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatást a távirdaépitkezés elrendezése és a fenjelzett egyezmény megállapitása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirdaépitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészitésére elég ideje maradjon.

Engedélyesek kötelesek megengedni, hogy a felállitandó távirda-vezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel, a nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetnének.

A távirdaoszlopok helyei, valamint a távirdavezeték más megerősitési pontjai az engedélyesek és a m. kir. távirda-igazgatás illető épitési közegei által, egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.

Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirda-vezetékekkel egyidejüleg állami távirda-vezeték nem épittetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát és az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirda-vezeték is épittetnék, az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét, a m. kir. távirda-igazgatásnak megtériteni.

Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatás kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, s a távirdaoszlopokat és a többi összes távirda-épitési anyagokat az épitendő pálya mentén, a m. kir. távirdaigazgatás által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztani.

Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át.

Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirdaoszlopok - az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett - a m. kir. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át.

A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyözésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy az utóbbiak által egymás közt váltatnak.

Jogositva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek - a mennyire az üzleti forgalom megengedi - úgy állami, mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés mellett használását kivánni és elrendelni.

Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyesek és a m. kir. távirdaigazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.

Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyesek és a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirda-vezetékek felügyeletét, fentartását, s azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kivánatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.

12. § A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg:

Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint

az 1. osztályban 4. 75 o. é. kr. ezüstben
a 2. osztályban 3. 56 o. é. kr. ezüstben
a 3. osztályban 2. 37 o. é. kr. ezüstben
a 4. osztályban 1. 32 o. é. kr. ezüstben

Az 1. és 2. osztályu kocsik az elsőrendü pályákon használt másodrendü kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel.

A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4-ik osztályra nézve előirvák. Azonban padokkal látandók el.

Uti podgyásznál az egész jegyenként 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogrammnyi súlytételekre, a gyorsáru pedig 5 kilogrammnyi sulytételekre felvéve kikerekitendő. Minden 10 kilogramm podgyásztulsulyért kilométerenkint 0.24 kr., 100 klgr. gyorsárúért pedig kilométerenkint 2. 4 kr. számittatik ezüstben.

Az árúk 100 kilogramm és kilométerenkint az 1. oszt. 0.92; a 2. oszt. 0.66, és a terjedelmes árúk 1. 18 krért ezüstben szállitandók.

A kőszén, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő és tégla egész kocsirakodásoknál kivételesen 100 kilogramm- és kilométerenkint 0.52 kr. számittatik ezüstben.

Gyorsárúk és közönséges szállitmányoknál a szállitási dijakon kivül minden 100 klgr. után, podgyásznál minden személy után oly összegű kezelési illeték szedhető be, mint a milyen a m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalán számittatik azon kikötéssel, hogy a saját állomásain ugyszintén a Borossebesről Ujszegedre és viszont Aradon átmenő szállitmányoknál teljes, de Arad, Szőregh és Kétegyházán a szomszéd vasutakra átmenő szállitmányoknál a kezelési illetéknek csak fele szedhető.

A személy- és árúszállitásra vonatkozó egyéb viteldijak és fuvarbérek, továbbá a mellékilletékek, az árúk osztályozása, valamint a többi szállitási határozmányok tekintetében a m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalain fennálló rendeletek alkalmazandók.

Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 7 százalékára emelkedik, jogában álland a kormánynak az engedélyesek meghallgatása mellett az árszabályt megfelelőleg leszállitani.

Az esetre, ha a törvényhozás a viteldijakat az összes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasutra is érvényes leend.

13. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüstpénzben számitsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozzanak elfogadni.

14. § A 12. § értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállithatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.

Az ekként leszállitott árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.

Ha egy szállitó vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.

Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactia) alakjában sem járhatnak.

15. § Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére, joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal árszabás feléig leszállitani.

16. § A katonaság és katonai javak leszállitott árszabások szerint szállitandók és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi és a m. kir. honvédelmi ministeriumok, másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptember 15-ikén megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január hó 4-én hatályba lépett katonaszállitási árszabás és ennek függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények, az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.

Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.

Az engedélyes társulat köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz, s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá az engedélyes társulat azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra s azoknak béke idején új épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.

Háború vagy mozgósitás esetén köteles az engedélyes társulat a szabadságosok és tartalékosok elszállitását a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyükhöz legközelebb eső állomásig, kellő igazolás alapján, a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.

Végül köteles az engedélyes társulat feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag, az 1868. évi XL. tc. 38. §-ában és 1873. évi II. tc. -ben megállapitvák.

A fentebb felsorolt határozmányok és kedvezmények önként érthetőleg, egyaránt érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre, valamint azon csapatokra, melyek a hadsereg kiegészitő részét képezvén, a népjog oltalma alatt állanak.

17. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyéből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

18. § Oly feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy súlyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czéloznák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.

19. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló elsőbbségi vagy törzsrészvényeket bocsátani ki, melyek a magyar osztrák és külföldi tözsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.

Az engedélyeseknek jogukban álland továbbá az alaptőkét olykép szerezni be, hogy annak három ötödrésze erejéig elsőbbségi részvényeket, s két ötödrésze erejéig törzsrészvényeket bocsáthassanak ki.

Ez esetben azonban a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek 6 száztóli kamatjai s a kormány által megállapitandó törlesztési hányada lesz fedezendő s a törzsrészvények törlesztése mindaddig kezdetét nem veendi s nem veheti, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.

A kétnemű részvények tulajdonosai ezenkivül azonban minden másnemü jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.

A társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.

A kormány a társulat közgyülésén szavazatát az állami részvények arányában fogja gyakorolni, az igazgatóságban pedig ugyancsak ily arányban fog képviseltetni.

Az alapszabályokba a több közt felveendő az is: hogy azon esetre, ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összrészvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

Az engedélyesek maguk és jogutódaik nevében alávetik magukat a katonai altisztek alkalmazásáról szóló 1873:II. tc. összes határozmányainak.

A társulat székhelye sz. kir. Arad város, és hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.

20. § Az engedélyezett vasut felépitésére és megfelelő berendezésére szükséges maximaltőke 4.000,000 frt, azaz négy millió oszt. értékü forintban állapittatik meg.

21. § Az engedélyesek kötelesek ezen engedélyezési törvény érvényre emelkedésének napjától számitott egy év alatt az épitési költségek fedezetének biztositását kimutatni, mit, ha ezen idő alatt megtenni elmulasztanak, az engedély-okmány hatályon kivül helyeztetik.

22. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, részt venni; nemkülönben törvénytelen, vagy az állam érdekeire netán hátrányos, az engedély-okmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.

Az ezen felügyeletért járó dijak fizetése alól engedélyesek az 1880:XXXI. tc. 4. §-a alapján fölmentetnek.

23. § A jelenleg engedélyezett vaspálya részére biztosittatik:

a) az épités tartamára a bélyeg és illetékmentesség, az épitési - illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzése, valamint az épités és felszerelés biztositása czéljából kötött minden szerződés, a pálya telekkönyvezésnél s kölcsönök be- és kitáblázásánál előforduló összes beadványok és egyéb okmányok, úgy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek és dologi jogok átruházását, épitési és felszerelési anyagok szállitását, készpénz-fizetéseknek részvények átvétele mellett vagy a nélkül való teljesitését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére;

b) bélyeg- és illetékmentesség, a törzs- és elsőbbségi részvények, az elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására;

c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset- és jövedelmi adó, valamint a törzsrészvények, elsőbbségi részvény- és kötvényszelvényadó, és végre a szelvény-bélyeg fizetése alól, - az engedélyokmány keltétől számitott 30 év tartamára. Megszünik azonban ezen adómentesség az engedélyokmány keltétől számitott 10 év mulva, a mint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adó-összegnek az üzleti-számlába való felvétele után az engedélyezett épitési tőke 6% kamatjánál magasabb leend.

24. § A jelenleg engedélyezett vasuton a szállitási adó az engedélyezés napjától számitott 10 éven át nem szedetik.

25. § Az engedély tartama - a 2-ik szakaszban idézett ideiglenes vasut-engedélyezési szabály 9. § b) pontja alatt kimutatott oltalommal uj vasut felállitása ellen - a megnyitástól számitott 90 évre állapittatik meg, mely napon véglegesen megszünik.

Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapitott határidők a részletes tervek benyujtása, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fentidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig, ha politikai és financziális válságok által nem igazoltathatik.

26. § A kormány fentartja magának, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitva, 30 év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.

A megváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző hét év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelmei levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszt jövedelme fog kiszámittatni.

Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a tényleg befektetett tőke 7 1/2%-nál kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapitott engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő.

27. § Az engedély megszüntével valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, utóbbiban a 25. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jókarban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe: birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó-házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben.

Valamint az engedély megszüntével, úgy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja a tartalékalap és a künnlevő aktiv követelések tulajdonát, valamint, a koaks-kemenczéket, öntödéket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

28. § Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.

29. § A helyi érdekü vasutakról szóló 1880. évi XXXI. tc. 7., 8., 9., 10. és 11. §-aiban foglalt kedvezmények a jelenleg engedélyezett vasutra is kiterjesztetnek, viszont az engedélyesek alávetik magukat ugyanezen törvény 12., 13. és 14. §-aiban foglalt határozatoknak.

30. § Engedélyesek kötelesek az engedély kiadása előtt 50,000, azaz ötvenezer forintnyi biztositékot készpénzben, vagy magyar állami papirokban, vagy a magyar állam által biztositott vasutak elsőbbségi kötvényeiben, vagy végre magyar földhitelintézeti és földhitel-részvénytársulati záloglevelekben a m. kir. központi állampénztárnál letenni.

E biztositék csak a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza.

A felülvizsgálat az engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után azonnal megtartandó.

31. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.