1. § A Szatmártól Szinyérváralján át Nagybányáig vezető helyi érdekü vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § A m. kir. pénzügyi, valamint a közmunka- és közlekedési ministerek felhatalmaztatnak, hogy előbbi a bánya- és erdőkincstár készletéből 120,000 forint értékben vas- és faanyagokat, utóbbi pedig a posta ingyen szállitása fejében az 1882-1887. évig, hat éven át, a költségvetésbe évenkint 20,000 frttal felveendő, összesen 120,000 frtot készpénzben bocsáthassanak az engedélyesek rendelkezésére, s ezek fejében ugyanannyi névértékre szóló társulati törzsrészvényeket fogadhassanak el.
A közmunka- és közlekedési minister felhatalmaztatik egyszersmind, hogy a fentebbi egész 120,000 frtnyi összeget a posta forgalmi készleteiből, hat év alatti visszatérités mellett, mint kamat nélküli előleget vegyen ki, s azt az engedélyeseknek az épités előhaladásának megfelelőleg szolgáltassa ki.
3. § Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe, s végrehajtásával a m. kir. közmunka- és közlekedési minister, - a bánya- és erdőkincstár részéről tett hozzájárulást illetőleg pedig a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi s a pénzügyminister bizatik meg.
1. § Az engedélyesek, u. m. Nagybánya szab. kir. város, továbbá Várady Károly, Boross Bálint, Kiss Lajos és Ivánka Imre, az 1880. évi XXXI. törvénycikk 1. §-a alapján jogot nyernek egy, a magyar északkeleti vasut Szatmár-Mikola vonalrészéből, esetleg szatmári állomásából kiinduló, Aranyos-Megyes és Szinyér-Váralja érintésével Nagybányáig vezetendő mozdonyvasut épitésére és üzletére.
2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá azon épitési és üzleti szabályokhoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka- és közlekedési magyar királyi minister által az 1878. évi XX. törvénycikkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 1880. évi XXXI. törvénycikk 3. §-a alapján a helyi érdekü vasutakra nézve kibocsáttatni fognak.
A most emlitett szabályok kibocsátásáig azonban a jelen engedély-okmányban foglalt eltérésekkel a közmunka- és közlekedési magyar királyi ministerium által az 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. az országgyülés meghatalmazásával kibocsátott ideiglenes vasut-engedélyezési szabály, valamint a fentidézett vám- és kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasuti üzletrendtartás és vasuti üzletszabályzat szolgálnak zsinórmértékül.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervek alapján fog eszközöltetni.
Az engedélyesek különben ugy a tervek készitésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély és az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják.
A kormány fentartja magának, hogy az engedélyesek részére jelen engedély-okmányban biztositott jogok sérelme nélkül az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a müszaki elővizsgálat, vagy a közigazgatási vonal-bejárás eredménye, vagy végre - de már csak a megállapitott pályanyom épségben tartásával - az épités tartama alatt a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni.
Ha viszont az engedélyesek részéről az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a már megállapitott részlettervek megváltoztatása kivántatnék, - ily változtatáshoz a kormánytól engedély lesz kérendő.
Magától értetik, hogy az engedély-okmánynak a pálya kiépitésére vonatkozó határozatai változást ez által sem szenvedhetnek.
4. § A pálya alépitménye egy vágányra készithető, s ehez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egyvágányu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra és kavics, ugy mint az épitkezési anyag nyerésére megkivántatik.
5. § A munkálatok létesitésére és az üzlet berendezésére nézve mint maximal határozmányok a következő általános szabályok lesznek irányadók, oly megjegyzéssel, hogy a közmunka- és közlekedési magyar királyi ministeriumnak fenn van tartva, esetről-esetre tovább terjedhető könnyebbitéseket is engedélyezhetni.
a) Alépitmény
A maximal emelkedési viszony legyen egy a százhoz (1:100), kanyarodások a nyilt pályán 300 méternél kisebb fél-átmérővel ne birjanak.
A pályatest koronaszélességének ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, legalább 3.30 méternyinek kell lennie.
A kövecságy a sinek lába alatt 0.25 méter vastagságban, s a sinek lábának magasságában 2.8 méter szélességben rakandó.
A müépitmények kivétel nélkül fából is létesithetők.
b) Felépitmény
A pálya az elsőrangu vasutakkal egyenlő vágányszélességet nyer.
A sinek folyó méterenkint 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly sürűn rakott talpfákra helyezendők, hogy 4300 klgramnyi keréknyomásnak megfelelő hordképességgel birjanak. Már használt vagy kevésbbé jó minőségü sinek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a mennyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nincsen.
Megengedtetik még a függő sinkötés, valamint egyszerübb szerkezetü kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2.2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy ezek, mint a kitérők talpfái is, puha vagy hasitott fából is előállithatók.
A felépitmény más anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható és az épületek a helyszinén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg favázas falazat, vályog- vagy vertfalakból, fatetővel vagy egészen fából is előállithatók.
Az őrházak száma akkép állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, átlagosan legfölebb minden 4 kilométerre egy őrház essék.
Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be.
A posta részére megkivántató hivatalos és lakhelyiségek ingyenes előállitására és fentartására az engedélyesek nem köteleztetnek.
Áruraktárak csak akkor épitendők, ha a forgalom igényli.
A vizállomásoknál kézzel hajtható szivattyuk, faviztartók, égetett agyag vizvezetőcsövek stb. alkalmazása megengedtetik, és esetleg a mozdony közvetlenül a kútból is merítheti vizét.
A pálya bekeritése általában, a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, hol a helyi viszonyok ezt okvetlenül megkivánják.
Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon sürű közlekedési utátjárásoknál, vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az átjárástól legalább 150 mtrnyi távolságra észre nem vehető.
A korláttal el nem látott utátjárásoknál lassu menetet jelző táblák alkalmazandók.
Az engedélyesek az üzleti távirda létesitésétől mindaddig felmentetnek, mig az illető vonalon a vonatok nem találkoznak, vagy mig az éjjeli szolgálat életbe nem lép. Áthaladó vonaljelzők és pedig sem láttani sem hallható jelzők (harangjelzők) általában nem szükségesek; csakis a magyar éjszakkeleti vasuttól való kiágazás pontjától kellend a fővonal közlekedésének jelzéséről gondoskodni, mely jelzésnek módját és mérvét a m. kir. közmunka- és közlekedési ministerium az elkerülhetetlen szükséghez képest későbben fogja megállapitani.
A kézi- és a vonatoknál szükséges jelzőszerek az e részbeni szabályok szerint szerzendők be.
d) Állomások
Az állomások száma, ide nem értve a szatmári és nagybányai végállomásokat, kevesebb nem lehet háromnál; ezenfelül az engedélyesek jogában áll ezen állomások közt, a szükséglet szerint, s önként érthetőleg a kormány engedélye mellett, állomásokat, megállóhelyeket és kitérőket létesiteni.
Az e pontban kötelezőleg felállitandó állomásokon kivül még egy kitérő állomás lesz az engedélyesek által előállitandó, ha hogy a kiágazás nem a magyar északkeleti vasutnak szatmári állomásából, hanem a nyilt pályából létesittetnék, és az engedélyezett vasut üzletét nem a magyar északkeleti vasut venné át.
Szatmáron az engedélyesek a magyar északkeleti vasuttársulattal közös pályaudvart birhatnak, önkényt értetvén, hogy ha e közös használat folytán, melynek feltételei az engedélyesek és a magyar északkeleti vasut igazgatósága közt a kormány helybenhagyása mellett külön szerződésben állapitandók meg, a magyar északkeleti vasut jelenlegi pályaudvarának kibővitése válik szükségessé, az e czélra szükséges létesitmények költségei kizárólag az engedélyesek terhét képezik.
Az állomások, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedésének meghatározása az engedélyesek javaslatához képest a kormányt illeti.
Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbithatók legyenek.
e) Üzleteszközök
Az üzleteszközökre, ide értve azok tartalékrészeit is, de teherkocsik beszerzésére való tekintet nélkül, az épitkezési alapból 100,000 forint hasitandó ki. Az engedélyesek az üzleti eszközöket és azok szerkezetét a biztonsági szabályok megtartása mellett szabadon választhatják. A mozdony- és teherkocsi-tengely legnagyobb megterhelése 8606 kilogrammra határoztatik.
Kéttengelyű mozdonyok alkalmazása megengedtetik.
A személykocsiknál az engedélyesek a szokásos négy osztály helyett két osztály berendezésére és járatására szoritkozhatnak.
Engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoznak intézkedni, kötelesek azonban ezeket a forgalom emelkedéséhez képest időközönkint szaporitani.
A teherkocsik beszerzésétől az engedélyesek általában felmentetnek, azon feltevésben, hogy még a forgalom megnyitása előtt kimutatják, hogy az e részbeni szükséglet kölcsön utján vagy másnemü kisegités utján biztositva van.
Szabadságában áll továbbá az engedélyeseknek, a költségvetésben előrelátott egyéb forgalmi eszközök beszerzését is mellőzni, azon esetre, ha a csatlakozó magyar északkeleti vasuttal oly üzleti szerződést kötnek, melynek értelmében ezek is egészben vagy részben rendelkezésökre fognak bocsáttatni. Ez utóbbi esetben azonban az épitési tőkéből e czélra kihasitott összeg részben vagy egészben tartalékként kezelendő.
6. § Kötelesek az engedélyesek a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél használandó anyagokat belföldön szerezni be, s azoknak külföldről való behozatalát a kormány csak azon esetben fogja megengedni, ha kimutattatik, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt be nem szerezhetők.
7. § A naponkinti rendes vonatközlekedés berendezésétől az engedélyesek felmentetnek, kötelesek azonban hetenkint legalább háromszor előre meghatározott és előre közhirré tett időben közlekedő vegyes vonatokat járatni.
Mihelyt a forgalom növekedése folytán éjjeli vonatoknak, vagy a vonal egyes szakaszain találkozó vonatoknak berendezése kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, az engedélyesek kötelesek lesznek a jelzés és általában a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve, a pályát az e részben érvényben álló szabályok és utasitások, vagy a kormány által e részben később kibocsátandó szabályoknak megfelelőleg, lehetőleg gazdaságos módon kiegésziteni és berendezni, s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségükön, illetőleg az épitési alap felemelésével foganatositani.
Ezen kötelezettség teljesitésére azonban a vállalat az engedélytartam első 70 éve után, csak a kormány és az engedélyesek közt e részben kötendő egyezmény alapján kötelezhető.
8. § Engedélyesek kötelesek a részletterveket az engedélyokmány keltétől számitott egy év alatt a kormánynak előterjeszteni, s egyidejüleg kimutatni, hogy a társulati részvénytőkének 30 százaléka készpénzben befizettetett.
Kötelesek továbbá az engedélyesek a pálya épitését a beadott tervek jóváhagyásától számitott 6 hónap alatt megkezdeni, s ugyanezen idő alatt kimutatni, hogy az épitéshez szükséges költségek kellően biztositva vannak.
Kötelesek továbbá az épitését ugyancsak a részlettervek jóváhagyásától számitott két év alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni.
Jogukban áll azonban az engedélyeseknek a pályavonal egyes részeit is, mihelyt azok az üzlet biztonságának megfelelően kiépitve lesznek, külön-külön a közforgalomnak átadni.
9. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározza.
10. § A kisajátitási jog, a fennálló törvények értelmében, az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.
11. § Az engedélyesek felmentetnek a posta ingyenes szállitásának kötelezettsége alól.
Ha azonban az engedélyezett vasuton rendes napi közlekedés lép életbe, a posta-szállitásért a postaigazgatóság és a vasuti vállalat közt egyezségileg megállapitandó mérsékelt dij lesz fizetendő, avagy pedig ezen mérsékelt évi dij törzsrészvények átvétele által tőkében megváltandó; mely utóbbi esetben a posta igazgatóságnak, mint alapitónak, e részbeni külön jogai a kereskedelmi törvény 156. §-a értelmében az alakitandó társulat alapszabályaiba felveendők.
12. § Ha a vaspálya-vonalon az üzleti távirdavezeték felállittatik, ennek létesitése, valamint a további részletek iránt az engedélyes és a magyar kir. távirdaigazgatás közt külön egyezmény kötendő.
13. § A menet- és szállitási dijak az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatnak meg:
Legmagasabb árszabási tétel és pedig:
a) személyforgalomra nézve, személy- és kitométerenkint a kötelezőleg használatban levő két osztály közül a magasabbra 4.50 kr., az alsóbbra pedig 3 kr.
Ezen dijtételek az I-ső rangu vasutakon használt kocsikra akkép alkalmazandók, hogy az ily III-ad osztályu kocsiknál a magasabb, a IV-ed osztályu kocsiknál pedig, ha ezek ülőpadokkal elláttatnak, az alsóbb dijtétel szedhető.
Azon esetre, ha az engedélyezett vállalat három kocsiosztályt rendezne be, a legmagasabb osztályra 6 krajczár dijtétel szedhető. E dijtétel kocsikölcsönzés esetében az I-ső rendü vonalakon használt II-od osztályu kocsikra is alkalmazható.
Uti podgyásznál, mely 10 kilogramm sulytételekre és gyorsárunál, mely 8 klgrmnyi sulytételre fölfelé kikerekithető, minden 10 klgr. podgyászért kilométerenkint 0.48 kr., 100 klgr. gyorsáruért pedig kilométerenkint 4.8 kr. számittatik.
b) Az árúk 10 kilométernél kisebb távolságra 100 klgr. és 1 kilométerenkint és pedig I. osztályu 1.84 kr.; II. oszt. 1.32 kr. és a III. oszt., vagyis a terjedelmes árúk 2.36 krért szállitandók.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő és tégla egész kocsirakodásoknál kivételesen 100 klgr. és kilométerenkint 0.52 krért szállitandók.
Az engedélyezett pálya két végpontja közt, vagyis a pálya egész hosszán átszállitott árúk után, az egész hosszra 100 kilogrammonkint az I. osztályban legfölebb 87.4, a II. osztályban 60.2, a terjedelmes árúk után 127.9 s végre a fentebb megnevezett kivételes árúk után egész kocsirakodásoknál 24.0 kr. ezüstben szedhető.
Az engedélyezett pálya saját állomásai között mozgó árukra nézve, a 10 kilométert meghaladó távolságok után oly árszabások lesznek a kormány jóváhagyásával megállapitandók, melyek a fentebbi két nemü tarifák, mint határok közt, a távolságnak megfelelő mérvben fokozatosan mérsékeltetnek.
Gyorsárúk és közönséges szállitmányoknál a szállitási dijakon kivül minden 100 klgr. után, podgyásznál minden személy után oly összegü kezelési illeték szedhető be, mint a magyar északkeleti vasut vonalán.
A személy- és áruszállitásra vonatkozó egyéb menet- és szállitási dijak, a mellékilletékek, az árúk osztályozása, valamint a többi szállitási határozmányok tekintetében, az északkeleti vasut vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme 3 egymást követő éven át a befektetett tőke 7 százalékát meghaladja, jogában álland a kormánynak a dijszabásokat, az engedélyes meghallgatása mellett, megfelelőleg leszállitani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a viteldijakat az összes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasutra is érvényes leend.
14. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő fuvar- és viteldijakat belföldi ezüstpénzben számitsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbevételével járó illetéket országos értékben tartoznak elfogadni.
A 13. § értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállithatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekedések esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak 3 havi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér leszállitásban vagy más kedvezményben részesül, ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges dij-vissztérités (refactia) alakjában sem járhatnak.
15. § Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak, azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal árszabás feléig leszállitani.
16. § A katonaság és a katonai javak leszállitott árszabások szerint szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi és honvédelmi m. kir. ministeriumok, másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptember hó 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január hó 1-én hatályba lépett katonaszállitási árszabás és ennek függeléke alapján.
A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények, ez engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és a hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz, s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Kötelesek továbbá az engedélyesek azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra és azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.
Háboru vagy mozgósitás esetén kötelesek az engedélyesek a szabadságosok és tartalékosok elszállitását a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyükhöz legközelebb eső állomásig, kellő igazolás alapján, a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni. Mindezen kötelezettségek azonban a társulati engedélyesekét csak annyiban és azon mértékben terhelik, a mennyiben azok a vállalat által a pálya alkatára, felszerelésére és üzleti berendezésére nézve jelen engedély-okmányban nyujtott könnyebbitésekkel szemközt teljesithetők.
Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. tc. 38. §-ban és az 1873. évi II. tc. -ben megállapitvák.
A fentebb felsorolt határozmányok és kedvezmények önként érthetőleg egyaránt érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre, valamint azon csapatokra, melyek a hadsereg kiegészitő részét képezvén, a népjog oltalma alatt állanak.
17. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, a kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, utimálháikkal együtt ingyen szállitandók.
18. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából, névre vagy előmutatóra szóló elsőbbségi és törzsrészvényeket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Törzsrészvények legalább az alaptőke kétötöde, elsőbbségi részvények pedig legfeljebb három ötöde erejéig bocsáthatók ki, és pedig ez utóbbiak csak akkor, ha a törzsrészvénytőkének 30 százaléka készpénzben befizetve van.
A társulat megalakulhat, mihelyt a törzsrészvények névértékének 30 százaléka részint készpénzben befizetve, részint lekötött ingatlan értékében kétszeres fedezetet nyujtó jelzálogi bekeblezés által biztositva, részint pedig községek és törvényhatóságok részéről törvényszerüen vállalt kötelezettségek utján fedezve van.
A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek 6 százalékot meg nem haladható osztaléka s a kormánynyal közösen megállapitandó törlesztési hányada lesz fedezendő. A jövedelem fenmaradó részéből első sorban a törzsrészvények az elsőbbségi részvényekkel egyenlő magasságu osztaléka fedezendő. A törzsrészvények törlesztése mindaddig kezdetét nem veendi, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.
A kétnemü részvények tulajdonosai ezenkivül azonban minden másnemü jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.
A társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli.
A társaság alapszabályaiba mindenesetre felveendő lesz:
1. hogy az alapszabályok megállapitása után, az engedélyes által az alakuló közgyülés azonnal összehivandó s az első igazgatóság e közgyülés által választatik és hogy a társulat közgyüléseit az épités ideje alatt is megtartja;
2. hogy azon esetre, ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek;
3. a társulat székhelye Budapest, s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.
19. § A tényleges alaptőke 960,000 frtban állapittatik meg, mely összeg a kormány külön engedélye mellett 1.000,000 frtra felemelhető.
A tényleges alaptőkéből 30,000 frt tartalékalap képzésére kihasitandó, s az alapszabályok e részbeni határozmányai értelmében kezelendő.
Ugy az elsőbbségi, mint a törzsrészvények kibocsátási árát a m. kir. kormány állapitja meg.
20. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató választmány ülésében, valamint a közgyülésekben a mikor azt jónak találja, részt venni; nemkülönben törvénytelen, vagy az állam érdekeire netán hátrányos intézkedéseket, a mennyiben azok az engedélyokmánynyal ellenkeznek, felfüggeszteni, s erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
A kormányfelügyeleti dijak fizetése alól az engedélyesek felmentetnek.
21. § A jelenleg engedélyezett vaspálya részére biztosittatik:
a) az épités tartamára a bélyeg- és illetékmentesség, az épitési, illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzése, valamint az épités és felszerelés biztositása czéljából kötött minden szerződés, a pálya telekkönyvezésénél és kölcsönök be- és kitáblázásánál előforduló összes beadványok és egyéb okmányok, ugy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek és dologi jogok átruházását, épitési és felszerelési anyagok szállitását, készpénzfizetéseknek részvények átvétele mellett, vagy a nélkül való teljesitését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére;
b) bélyeg- és illetékmentesség a törzs- és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására;
c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset és jövedelmi adó, valamint a törzsrészvény, elsőbbségi részvény- és kötvényszelvényadó és végre a szelvénybélyeg fizetése alól, - az engedély-okmány keltétől számitott 30 év tartamára. Megszünik azonban ezen adómentesség, az engedély-okmány keltétől számitott 10 év mulva, a mint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után is az engedélyezett épitési tőke 6% kamatjánál magasabb leend.
22. § A jelenleg engedélyezett vasuton a szállitási adó az engedélyezés napjától számitott 10 éven át nem szedetik.
23. § Az engedély tartama az engedélyezett vaspálya teljes megnyitásától számitott 90 évre állapittatik meg oly oltalommal, hogy az engedély tartama alatt senkinek sem szabad a közönség használatára oly más vasutat épiteni, mely ugyanazon végpontokat hadtani politikai, vagy kereskedelmi tekintetben, fontos közbecsü pontok érintése nélkül kötné össze.
24. § Az államnak megtartatik azon jog, hogy a vasutnak tulajdon- és birtokjogát az engedély lejárta előtt megválthassa, ha egy oly fővonal létesittetik, a mely a jelenleg engedélyezett vasut vonalával ugyanazon irányban lesz vezetendő.
Ezen esetben a megváltási ár gyanánt, ha a megváltás az engedély-okmány keltétől számitott 10 év alatt történik, azon összeg fizetendő, mely az engedélyokmányban megállapitott tőkének felel meg; tiz éven tul pedig az utolsó 7 év tiszta jövedelme vétetik a megváltási ár megállapitásának alapjául, oly módon, hogy a két legmostohább év jövedelmének levonása után fenmaradó öt évi jövedelmi átlag, öt százalékkal tőkésitve képezendi a megváltási összeget, mely azonban az esetben, ha a vasut minden állományában és beruházásában üzletképes állapotban van, az engedélyokmányban megállapitott épitési tőkénél csekélyebb nem lehet.
25. § Az engedély 90 évi tartamának lejártakor, vagy a 24. § értelmében történt megváltás következtében, az állam, és pedig első esetben ingyen, utóbbi esetben a megváltási árért, a jókarban és tehermentesen átadandó engedélyezett vasutnak teljes tulajdonába és használatába lép; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld és műmunkálatokat, a fel és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó épületekkel, minden felszerelvényekkel, butorzattal, ingó és ingatlanokkal egyetemben.
Engedélyesek ellenben megtartják a tartalékalap és a künnlevő aktiv követelések tulajdonát, valamint a coaks-kemenczéket, öntödéket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
26. § Engedélyesek az épités megkezdésekor 30,000 frt biztositékot kötelesek letenni, a kormány által meghatározandó értékben, mely biztositék a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adandó ki. - A felülvizsgálat azonnal elrendelendő, mihelyt az engedélyesek kérelmezik.
27. § Ha az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy elmulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenük a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
Különösen megszünik az engedély még akkor is, ha a 8. §-ban kitüzött határidők valamelyike meg nem tartatik, s ha a mulasztás különösen figyelemre méltó okokból, például elhárithatlan és előre nem látott események miatt történt, s a kormánytól kivételes elnézés ki nem eszközöltetett.
28. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
