1. § Kielégitési végrehajtásnak végrehajtható közokiratok alapján van helye.
Végrehajtható közokiratok:
a) a polgári biróságoknak jogerőre emelkedett itéletei és váltóügyekben fizetést vagy biztositást rendelő jogerőre emelkedett sommás végzések;
b) a polgári biróságoknak jogerőre nem emelkedett azon marasztaló itéletei, melyek ellen a végrehajtásra halasztó hatálylyal nem biró felebbezés használtatott;
c) a polgári biróságoknak pénzbirság vagy költségek fizetésére kötelező vagy más marasztaló végzései és pedig feltétlenül, ha halasztó hatálylyal biró felfolyamodással meg nem támadhatók, ellenesetben pedig akkor, ha jogerőre emelkedtek;
d) a polgári biróságok előtt kötött egyezségek;
e) a választott biróságok, és a pesti áru- és értéktőzsdének, valamint a vidéki termény és gabona-csarnokoknak külön biróságai (1870. évi II. tc.) által hozott marasztaló határozatok, vagy ilyen biróság előtt kötött egyezségről felvett jegyzőkönyvek, illetőleg ezek kiadványai;
f) a büntető biróságoknak vagyoni marasztalást tartalmazó, jogerőre emelkedett határozatai;
g) az 1874. évi XXXV. tc. 111. §-a értelmében végrehajtható közjegyzői okiratok;
h) a fegyelmi biróságoknak, továbbá a közigazgatási és pénzügyi hatóságoknak azon végrehajtható határozatai, melyek az érvényben levő jogszabályok szerint, birói végrehajtásra utalvák.
2. § A végrehajtás elrendelésére az 1. § a), b), c) és d) pontjai esetében a perbiróság illetékes.
Az f) pont esetében kivétel nélkül, a h) pont esetében pedig akkor, ha külön törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a végrehajtás elrendelésére azon törvényszék, illetőleg 500 frt készpénzösszeget meg nem haladó marasztalás esetében azon járásbiróság illetékes, melynek területén az első folyamodásulag eljárt büntető biróságnak vagy más hatóságnak a székhelye van.
Budapest főváros területén az f) és h) pontok eseteiben, a végrehajtás elrendelésére, a budapesti kir. törvényszék, illetőleg a budapesti IV. kerületi járásbiróság illetékes.
Az e) pontban emlitett határozatok és egyességek alapján a végrehajtás elrendelésére illetékes biróságot a törvénykezési rendtartás határozza meg.
A közjegyzői okiratok végrehajthatóságának feltételeit, a végrehajtás elrendelésére illetékes biróságokat, a kötelezett fél kifogásolási jogát és az e tárgybeli eljárást az 1874. évi XXXV. tc. X. fejezete szabályozza.
3. § A végrehajtásnak külföldi biróságok megkeresései, vagy végrehajtási záradékkal ellátott végrehajtható közokmányai alapján való elrendelésére első sorban az államszerződések szolgálnak irányadóul.
Ha államszerződés nincs, csupán a végrehajtató által bizonyitandó viszonosság (1868:LIV. tc. 63. §) esetében, de akkor is csak a következő előfeltételek alatt van helye a végrehajtás elrendelésének:
a) ha a végrehajtás alapjául jogerőre emelkedett birói határozat, vagy perbeli birói egyezség szolgál;
b) ha a meg nem jelenése folytán elmarasztalt magyar honosnak, a perbeidéző iratok, a perbiróság államában saját kezeihez, vagy megkeresés folytán valamely hazai biróság által szabályszerűen kézbesittetett;
c) ha azon államnak valamely birósága, a mely államnak területén a végrehajtandó határozat hozatott, vagy a végrehajtandó egyezség köttetett, jelen törvénynek az illetékességre vonatkozó határozatai szerint illetékes volt; végre:
d) ha azon teljesitmény, mely a végrehajtás utján érvényesittetni szándékoltatik, hazai tiltó törvénybe nem ütközik.
Ezen esetekben a végrehajtás elrendelése fölött azon biróság határoz, mely a 18. § szerint, a végrehajtás foganatositására illetékes.
Ha a végrehajtás foganatositása végett több biróság kerestetik meg, a végrehajtás elrendelése fölött az első helyen emlitett törvényszék, ha csupán járásbiróságok kerestettek meg, az első helyen emlitett járásbiróság határoz, és határozatáról a foganatositásra illetékes többi hatóságokat értesiti.
A nem illetékes birósághoz intézett megkeresések, az illetékes birósághoz hivatalból teendők át.
4. § Az osztrák-magyar monarchia másik államában hozott birói határozat és kötött egyezség alapján ezen állam biróságainak megkeresésére, a végrehajtás a viszonosság előföltétele alatt, feltétlenül elrendelendő, kivéve azon esetet, ha azon teljesitmény, mely végrehajtás utján érvényesittetni szándékoltatik, hazai tiltó törvénybe ütközik.
5. § Valamely magyar honosnak személy-állapotát (status) tárgyazó kérdésekben, külföldi biróságok által hozott birói határozatok, a magyar honos ellen, belföldön végre nem hajthatók.
6. § A végrehajtás elrendelése rendszerint három példányban szerkesztett irásbeli beadványban kérendő, és az első példány a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló eredeti okirattal szerelendő fel. Biróságok előtt kötött egyezség és sommás perben hozott itélet, a biróságnál lévő eredetire való hivatkozás mellett, egyszerü másolatban is csatolható.
Váltó perekben a végrehajtási kérvény első példányához, az eredeti váltó is melléklendő, ha pedig ez azon biróság iratai közt léteznék, melynél a végrehajtás elrendelése kéretik, ezen körülmény a kérvényben megemlitendő.
Ha a végrehajtás több alperes ellen, vagy több helyen foganatositandó, a kérvény annyi példányban adandó be, hogy mindenik alperesnek és mindenik megkeresett hatóságnak, illetőleg mindenik kiküldöttnek, külön példány jusson.
A megkeresett hatóság, illetőleg a kiküldött részére szolgáló példányok, mellékletek nélkül adandók be; a végrehajtást szenvedőt illető példányok mellé pedig egyszerü másolatban csupán azon mellékletek csatolandók, a melyek vele még közölve nem voltak.
Az 1. § e), f), g) és h) pontjainak eseteiben a végrehajtás alapjául szolgáló közokiratnak a végrehajtató által e czélból beadandó s hivatalból hitelesitendő másolatai a végrehajtást elrendelő biróságnál megtartandók.
A hiányosan felszerelt végrehajtási kérvények hiánypótlás végett visszaadandók.
7. § Sommás perekben, ingatlanokra vezetendő végrehajtás esetének kivételével, a végrehajtás elrendelése iránti kérelem szóval is előterjeszthető; mely esetben a biróság, a szóval előterjesztett kérelemről, jegyzőkönyvet veszen föl.
8. § A végrehajtási kérelemben, a végrehajtató, a végrehajtásra vonatkozó kérelmét szabatosan tartozik előterjeszteni.
A végrehajtási kérelemben továbbá megjelölendő azon biróság, vagy azon biróságok, a melynek, vagy a melyeknek a területén a végrehajtás foganatositandó; és ha a végrehajtató a végrehajtást hivatalból kivánja eszközöltetni, ez kifejezetten megemlitendő.
A végrehajtás az annak alapjául szolgáló közokiratban megállapitott teljesitési határidő lejárta után kérendő.
9. § Az 1. § a) b) és c) pontjainak eseteiben a biróság azt, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló birói határozat szabályszerüen kézbesittetett avagy kihirdettetett-e és a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró jogorvoslat használtatott-e, hivatalból tartozik kinyomozni.
Ha a végrehajtási jog valamely feltételtől, vagy viszontkötelezettség teljesitésétől függ, a feltétel beálltát, vagy a viszontkötelezettség teljesitését, valamint a végrehajtás egyéb feltételeit is, a végrehajtató tartozik igazolni, a mennyiben azok a birósági iratok által igazolva nincsenek.
10. § A végrehajtási kérvény, rendszerint az ellenfél meghallgatása nélkül intéztetik el.
A 3. § esetében kivétel nélkül, a 9., 13. és 15. § eseteiben pedig akkor, a mikor a végrehajtás elrendelésének előfeltételei közokirattal, vagy hitelesitett (1874:XXXV. tc. 92. 93. §) magánokirattal nem igazoltatnak, a végrehajtási kérelem érdemleges elintézése előtt járásbiróságoknál sommás, törvényszékeknél pedig jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik.
A 3. § esetében, ha képviseltetéséről a végrehajtató nem gondoskodott, részére és költségére a biróság a tárgyalásra ügygondnokot rendel.
11. § A végrehajtás elrendelése esetén, a végrehajtás utján érvényesitendő követelés járulékaival együtt a végzésben szabatosan kiteendő, és a végrehajtási kérelem körül felmerült költségek megállapitandók.
Ha a végrehajtást elrendelő biróság egyszersmind a végrehajtás foganatositására is illetékes, és a végrehajtás kiküldött által foganatositandó, a végzésben a kiküldött is kirendeltetik.
12. § A végrehajtás megrendeléséről a végrehajtató, a végrehajtási kérvény első példányára vezetendő végzés által, a kiküldött vagy megkeresett hatóság és a végrehajtást szenvedő pedig, a végrehajtási kérvény többi példányaira (6. §) vezetendő és ez utóbbinak rendszerint a foganatositáskor kézbesitendő végzés által értesittetnek. A 7. § esetében a végrehajtató, a kiküldött, és a végrehajtást szenvedő, a jegyzőkönyv másolatára vezetett végzés által értesitendők.
Ha a végrehajtás el nem rendeltetik, arról a végrehajtási kérvény példányainak visszaadása mellett, indokolt végzésben, csupán a végrehajtást kérő értesittetik.
Ha a végrehajtás annak elrendelésétől számitott 3 hó alatt nem foganatosittatott: a végrehajtást szenvedőnek, - a végrehajtást elrendelő vagy a foganatositás végett megkeresett birósághoz benyujtott kérelmére, a végrehajtást elrendelő végzés közvetlenül kézbesitendő.
A végrehajtási végzés ilyetén kézbesitése és a végzés ellen netalán használt jogorvoslat a végrehajtás szabályszerű foganatositását nem gátolja.
13. § A végrehajtás rendszerint a végrehajtható okirat szerint jogositott javára, és az abban kötelezett ellen rendelendő el.
Ha engedmény folytán a jogositott személyében változás történt és e változás közokirattal vagy hitelesitett magánokirattal igazoltatik, a végrehajtás az uj jogositott javára rendelendő el.
Ha a változás közokirattal, vagy hitelesitett magánokirattal nem igazoltatik, a biróság, - mielőtt a végrehajtás megrendelése felett határozna, - az engedményezőt és az engedményest sommás, illetőleg jegyzőkönyvi uton meghallgatja.
Váltóköveteléseknél, a mennyiben az eredeti váltó a végrehajtási kérvény mellett mutattatik be, a végrehajtás meghallgatás nélkül rendelendő el akkor is, a mikor az engedményezés teljes bizonyitó erejű magánokirattal (1868:LIV. tc. 167. és 168. §) van igazolva.
14. § Ha a marasztalt fél időközben meghalt, s a jogositott a végrehajtást csupán azon vagyonokra kivánja vezettetni, melyek a végrehajtást szenvedő fél hagyatékában találtatnak, vagy róla az örökösökre szállottak, a végrehajtás az ismert vagy igazolt, esetleg az ismeretlen örökösök ellen rendelendő el. A végrehajtás elrendelésével egyidejüleg, ha az örökösök ismeretlenek, ezek részére, - ha pedig nincs szabályszerüen igazolva, hogy a végrehajtási kérvényben megnevezett örökösöket a kizárólagos örökösödési jog illeti, a netalán még létező örökösök részére és költségére ügygondnok rendelendő. A végrehajtást rendelő végzés, ugy az ismert örökösök mindenikének, mint az ügygondnoknak kézbesitendő, s ennek alapján csakis azon vagyonra vezethető a végrehajtás, mely a végrehajtást szenvedőnek hagyatékában találtatik, vagy róla szállott át az örökösökre. (92. §)
15. § Ha a végrehajtató nem a végrehajtást szenvedő hagyatékában talált, vagy róla az örökösökre átszállott tárgyakra, hanem közvetlenül az örökösök ellen kivánja a végrehajtást intéztetni, kérelme felett sommás, illetőleg jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik, és szükség esetében bizonyitási eljárás után, végzés által hozatik határozat. Azon kérdés, hogy a végrehajtás az örökösök ellen elrendelhető-e, a fennálló anyagi jogszabályok szerint döntendő el.
16. § Ha a jogositott halt el időközben, az örökösök a végrehajtás elrendelését kérhetik, ha szabályszerüen igazolják azt, hogy az örökösödési jog őket illeti. Ha az örökösödési jog nem igazolható, annak kérelmére, a ki örökösödési jogát valószinüvé teszi, a végrehajtás elrendeltetik ugyan, egyidejüleg azonban a követelés érvényesitésére ügygondnok neveztetik, ki a végrehajtás utján behajtott pénzt vagy értéket - ha időközben az örökösödési kérdés el nem döntetik - a hagyatéki biróságnak átszolgáltatja.
A perben megbizott ügyvéd mindaddig, mig a jogositott elhalálozása tudomására nem jut, a jogositott nevében, ha pedig az elhalálozás tudomására jut, mindaddig, mig az örökösök a fentebbiek szerint fel nem lépnek, az ismeretlen örökösök nevében a szükséges végrehajtási lépéseket megteheti, köteles azonban a behajtott pénzt vagy értéket, ha időközben az örökösödési kérdés el nem döntetett, a hagyatéki biróságnak átszolgáltatni.
17. § Ha a jogositott személyében a végrehajtás folyamán történik változás: a végrehajtás folytatásának az uj jogositott javára való elrendelése azon biróságnál kérendő, mely a végrehajtást elrendelte.
A kiküldött azonban addig is, mig a végrehajtást elrendelő biróság határoz, foganatositani köteles mindazon végrehajtási cselekményeket, melyek szükségesek a végből, hogy a követelés biztositva legyen.
Ha a végrehajtás foganatositása alkalmával tünik ki, hogy a végrehajtást szenvedő fél elhalt, vagy halála a végrehajtás elrendelése után következik be, a végrehajtás az azt elrendelő biróságnak ujabb határozata nélkül a hagyatékban talált, vagy a marasztaltról az örökösökre szállt vagyonra a 14. § szerint foganatositandó. Ezen esetben a 14. § rendelkezése szerint szükséges ügygondnokot a kiküldött nevezi ki.
18. § A végrehajtás foganatositására azon esetben, ha a végrehajtás ingatlanra vezettetik, az illető biróság mint telekkönyvi hatóság, minden más esetben azon járásbiróság illetékes, a melynek területén a végrehajtás foganatositandó. Ha ugyanazon végzésben részint telekkönyvi hatóság, részint járásbiróság által foganatositandó végrehajtás rendeltetett el, mindkét hatóság külön kerestetik meg.
Budapest főváros hatóságának területén mindazon végrehajtások, melyek nem telekkönyvi bejegyzés által teljesitendők, az igazságügyminister által e végből megbizott egy vagy két járásbiróság által foganatosittatnak.
19. § A végrehajtási kérvénynek a végrehajtást elrendelő végzéssel ellátott első példánya a végrehajtatónak kézbesittetvén, a többi példányok rendszerint a kiküldöttnek adatnak ki, illetőleg a végrehajtás foganatositására illetékes birósághoz tétetnek át.
Ha a végrehajtató ugy kivánja, az összes végrehajtási példányok neki kézbesittetnek, melyekkel a kiküldötthöz, vagy a végrehajtás foganatositására illetékes hatósághoz közvetlenül fordulhat; ezen eljárásért azonban külön költségfelszámitásnak helye nincs.
A végrehajtás foganatositására illetékes biróság, a végzéssel ellátott végrehajtási kérvények megérkezte vagy bemutatása után, ha a végrehajtás kiküldött által foganatositandó, a kiküldöttet azonnal kirendeli, s a végrehajtási végzésekkel s a kiküldetéssel ellátott végrehajtási kérvényeket a kiküldöttnek, vagy ha kéretik, a végrehajtatónak rövid uton kézbesiti.
A végrehajtás foganatositására rendszerint birósági végrehajtók és sürgős esetekben, ha a végrehajtók akadályozva vannak, birósági hivatalnokok vagy joggyakornokok küldetnek ki. Fontosabb esetekben a biróság, a végrehajtás foganatositásával birósági tagot vagy kir. közjegyzőt bizhat meg. (154. §)
20. § A kiküldött a végrehajtást hivatalból csak akkor köteles foganatositani, ha a végrehajtást elrendelő végzésben a végrehajtás hivatalból foganatositandónak mondatott ki, ha csak a foganatositás előtt a végrehajtató vagy megbizottja, a végrehajtástól való elállását vagy a végrehajtásnak felfüggesztését a kiküldöttnek irásban be nem jelenti.
A 3. és 4. § esetében a végrehajtás hivatalból foganatositandó, ha csak a megkeresvényben vagy kérvényben világosan az ellenkező nem foglaltatik.
A mennyiben a végrehajtás nem helyben teljesitendő, a kiküldött a költségek előlegezését követelheti. Erről hivatalból foganatositandó végrehajtás esetében a végrehajtató; megkeresés esetében pedig - ha a végrehajtatónak vagy képviselőjének lakása nem tudatnék, - a megkereső hatóság a kiküldetés alkalmával értesitendő.
21. § A kiküldött, a hivatalból teljesitendő végrehajtásokat a kiküldetésnek, nem hivatalból teljesitendő végrehajtásokat pedig a jelentkezésnek sorrendjében, késedelem nélkül foganatositani köteles, a nem helyben teljesitendő végrehajtásokat azonban csak akkor, ha a szükséges költségelőleg rendelkezésére bocsáttatott. A jelentkezés napját és óráját, a kiküldött, a végrehajtató kérelmére, a jelentkezés sorrendjét kitüntető sorszám alatt, a végrehajtást elrendelő végzésnek a végrehajtatót illető példányára feljegyezni, aláirásával elismerni, és ha valamely sürgős végrehajtás teljesitésében akadályoztatnék, az iratokat a végrehajtató kivánságára, a helyettesités eszközöltetése végett, téritvény mellett a végrehajtatónak kiadni köteles.
A késedelemért a kiküldött vagyonilag is felelős.
22. § Reggel 8 óra előtt és este 8 óra után a végrehajtási cselekményt megkezdeni, vagy a megkezdettet folytatni rendszerint nem lehet. Sürgős esetekben a végrehajtásnak esteli 8 óra után, vagy reggeli 8 óra előtt való foganatositására, a birósági főnök és pedig előlegesen is engedélyt adhat.
A Gergely-naptár szerint való közönséges ünnepeken és a végrehajtást szenvedő vallási ünnepein, csak azon végrehajtási cselekvények teljesithetők, melyek a végett szükségesek, hogy a végrehajtandó követelés biztositva legyen.
23. § Ha nem hivatalból foganatositandó valamely végrehajtás foganatba vétele, a kiküldöttnél 3 hónapon át nem szorgalmaztatik, a végrehajtási iratok, a biróságnak jelentés mellett bemutattatván, irattárba tétetnek.
A végrehajtási jog, a követelés minőségére és jogczimére való tekintet nélkül, az itélet jogerőre emelkedésétől vagy más végrehajtható közokiratban foglalt teljesitési határidőtől számitott és semmi körülmény által félbe nem szakitható rendes magánjogi elévülési határidő alatt évül el. Az elévülési határidőn belül, a végrehajtató kérelmére, ujabban rendeltetik kiküldött.
24. § A birói kiküldött a végrehajtás foganatositásának megkezdése előtt a végrehajtást elrendelő végzést, a végrehajtást szenvedőnek kézbesiteni köteles.
A végrehajtás foganatositásánál az érdeklettek, és ezeken kivül ugy a végrehajtó, mint a végrehajtást szenvedő részéről felhivott két-két felnőtt férfi tanu lehetnek jelen.
Ha a végrehajtást szenvedő honn nem találtatik, a végzés háznépének vagy megbizottjának kézbesittetik. Ilyenek nemléte esetében, a végrehajtás a kiküldött által meghivott két tanu jelenlétében foganatosittatik, a végrehajtási végzés pedig a végrehajtást szenvedő részére a kiküldött által kinevezendő ügygondnoknak kézbesittetik.
25. § Ha a végrehajtás a marasztalt fél lakhelyétől különböző helyen teljesitendő, a kiküldött ügygondnokot rendel, a végzést ennek kézbesiti, s erről a végrehajtást szenvedőt, - ha lakhelye vagy tartózkodási helye tudva van, - a végrehajtás befejezésétől számitott 24 óra alatt postára adott ajánlott levélben értesiti. A kir. kincstár és a közalapitványok ellen vezetett végrehajtások eseteiben, a kiküldött, a végrehajtás befejezésétől számitott 24 óra alatt, postára adandó ajánlott levélben a kincstár, vagy a közalapitványok képviseletére hivatott központi közeget értesiteni köteles.
A feladási vevények az iratokhoz csatolandók.
Ha a végrehajtás a biróság székhelyén kivül teljesittetik, a végrehajtást szenvedő pedig a biróság székhelyén lakik: ügygondnok-kirendelés mellőzésével, a végrehajtást rendelő végzés, a végrehajtás foganatositása után, magának a végrehajtást szenvedőnek kézbesitendő. (24. §)
26. § A végrehajtás foganatositásáról jegyzőkönyv vétetik fel, melybe a következők foglaltatnak:
a) a végrehajtási eljárásnak a felek neveire, a végrehajtást elrendelő végzésre és a mennyiben a végrehajtás megkeresett biróság által foganatosittatik, a kiküldetést tartalmazó végzésre való hivatkozás melletti megjelölése;
b) a végrehajtás helye és ideje, a végrehajtás megkezdési és befejezési időpontjának óra szerint való pontos megjelölésével. Nagyobb városokban a végrehajtás helye, az utcza és házszám, esetleg a városrész kitétele mellett jelölendő meg;
c) a kiküldöttnek és a jelenlevő feleknek vagy képviselőinek megnevezése;
d) azon kötelezettségnek és járulékainak megjelölése, a melyekre nézve a végrehajtás elrendeltetett;
e) a végrehajtási cselekvény pontos leirása;
f) a felek és a netalán érdeklettek kérelmei és az ügyre tartozó megjegyzései, utóbbiak lehető röviden összevonva.
A kiküldött, a felek, illetőleg képviselőik, a jelen volt többi érdeklettek és a kiküldött vagy a felek által netalán meghivott tanuk (24. §) által a jegyzőkönyv aláirandó. Az aláirás megtagadása, ugyszintén az aláirást netalán gátló körülmény a jegyzőkönyv aláirásánál megjegyeztetik.
A jegyzőkönyvet és az összes végrehajtási iratokat a felek és érdeklettek vagy képviselőik megtekinthetik, s azokról saját költségükre másolatot vehetnek.
27. § A végrehajtási költségeket a marasztalt fél viseli akkor is, ha a perköltségek megfizetésére nem köteleztetett.
A kérvény beadásakor és minden eljárás alkalmával, az addig felmerült költségek külön számitandók fel és állapitandók meg; mi végből a kiküldött az eljárás befejezésétől számitott 3 nap alatt, az iratokat a kiküldő biróságnak bemutatni köteles. A biróság az eljárás költségeit, - ideértve a birósági végrehajtók dijjait és költségeit is - megállapitja, arról a feleket értesiti, s a mennyiben az eljárás további foganatositása igénylené, az iratokat a kiküldöttnek visszaadja.
28. § Ugy a végrehajtást elrendelő, mint a végrehajtás foganatositására megkeresett biróság, a végrehajtást szenvedő kérelmére, a végrehajtást felfüggeszteni, vagy kisebb terjedelemre szoritani köteles, ha a végrehajtást szenvedő közokirat által igazolja a következő tények valamelyikét:
a) hogy azon határozatot, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett, a felsőbb biróság, jogerőre emelkedett határozat által egészben vagy részben megváltoztatta, vagy póteljárás elrendelése nélkül az egész eljárást megsemmisitette;
b) hogy halasztó hatálylyal nem biró igazolás, perujitás, semmiségi per avagy a végrehajtás megszüntetése, korlátozása, vagy felfüggesztése iránt inditott, de halasztó hatálylyal nem biró kereset folytán hozott jogerejü határozattal a végrehajtás alapjául szolgáló határozat egészben vagy részben megváltoztattatott, hatályon kivül tétetett, felfüggesztetett vagy megsemmisittetett.
A biróság ezen esetekben a körülményekhez képest, a már foganatositott végrehajtási cselekmények hatályon kivül tételét is megrendeli.
29. § A marasztalt fél ellen elrendelt csőd hatályára és a csőd elrendelése előtt foganatositott végrehajtásoknak mi módon való folytatására nézve, a csődtörvény rendelkezései alkalmazandók.
30. § Ha a végrehajtatónak végrehajtási joga egészben vagy részben elenyészett, vagy időhaladék engedése által felfüggesztetett: a végrehajtást szenvedő a végrehajtásnak megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránt a következő esetekben indithat keresetet:
a) birói határozatokon alapuló végrehajtások eseteiben: ha a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti kérelem olyan ténykörülményen alapul, a mely a határozat hozatalát megelőző peres eljárás befejezése után merült fel;
b) perbeli egyezségen alapuló végrehajtások eseteiben: olyan ténykörülmény alapján, mely az egyezség megkötése után következett be;
c) közjegyzői okiratok alapján elrendelt végrehajtások eseteiben: olyan ténykörülmény alapján, mely a végrehajtást elrendelő végzés kézbesitése után merült fel avagy egyébként az 1874:XXXV. tc. 113. és következő §-ban szabályozott kifogás utján nem érvényesithető.
A kereset a végrehajtást elrendelő biróságnál adandó be, s jegyzőkönyvi, illetőleg sommás uton tárgyaltatik, és itélet által döntetik el.
Két egyenlő itélet ellen további felebbezésnek helye nincs.
31. § A végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti kereset, a végrehajtás folytatására halasztó hatálylyal csak akkor bir, ha eredetiben bemutatott közokirattal vagy teljes bizonyitó erejü magánokirattal bizonyitott tényen alapul; s egyszersmind vagy a végrehajtás foganatositásától, illetőleg a végrehajtási jog telekkönyvi bejegyzését tudató végzés kézbesitésétől számitott 3 nap alatt, - avagy ha a végrehajtási jog későbbi tény folytán szünt meg, az ezen tény felmerülte után foganatositott további végrehajtási eljárás befejezésétől, - illetőleg a biróság vagy a kiküldött által hozott végzésnek kézbesitésétől számitott 3 nap alatt adatik be.
Az iránt, hogy a kereset halasztó hatálylyal bir-e vagy nem, a biróság a tárgyalást elrendelő végzésben határoz, s a mennyiben a végrehajtás folytatását felfüggeszti: a kiküldöttet, illetőleg a megkeresett hatóságot haladéktalanul értesiteni köteles. A kereset alapjául szolgáló okirat eredetije a biróságnál megtartandó.
A végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránt beadott, nyilván alaptalan halasztó hatályu kereset, 500 frtig terjedő pénzbirsággal büntettetik.
32. § A végrehajtás foganatositását ellenmondással, kifogással vagy ellenszegüléssel gátolni nem szabad.
A kiküldött, a mennyiben a végrehajtási cselekmény foganatositása szükségessé teszi, a végrehajtást szenvedő lakását és tartályait felnyittathatja és kutatásokat eszközölhet.
Ellenszegülés esetében a végrehajtás az illető törvényhatóság vagy község legközelebbi közbiztonsági közegének segélyével foganatositandó, melyhez a megkeresést a kiküldött közvetlenül intézi. A netalán szükséges katonai karhatalom megszerzése végett a kiküldött a kiküldő biróság főnökéhez köteles fordulni.
A végrehajtásnak ellenszegülés által való meggátlása esetében, a kiküldött a bünvádi eljárás meginditása végett, hivatalból külön jelentést tartozik tenni.
33. § A királyi palotában, és általában a királyi udvari épületekben, - a királyi ház valamely tagjának laképületeiben és a területen kivüliség jogát élvezők lakásán végrehajtási cselekmények csak a főudvarnagyi hivatal kiküldöttje, vagy az általa megkeresett birósági közeg által teljesithetők.
Katonai, vagy katonaság használatában levő épületekben végrehajtási cselekmények csak az illető parancsnok értesitése után foganatosithatók. A parancsnok a végrehajtási cselekmény foganatositásánál való jelenlétel végett katonai személyt bizhat meg.
34. § A végrehajtási eljárás során hozott birósági végzések ellen, a menynyiben a törvény ki nem zárja, felfolyamodásnak, - a kiküldött eljárása, végzései és intézkedései ellen pedig előterjesztésnek van helye.
A felfolyamodásra nézve, mennyiben a jelen törvény különös intézkedést nem tartalmaz, az általános rendelkezések alkalmazandók.
35. § Az előterjesztés a sérelmes eljárástól és intézkedéstől, vagy a sérelmes végzés kézbesitésétől, 8 nap alatt a birósághoz vagy a kiküldötthöz adandó be, ki az iratokat, jelentés kiséretében, a birósághoz 24 óra alatt beadni köteles.
Az előterjesztés felett és pedig a szükséghez képest a feleknek vagy a kiküldöttnek meghallgatása után, a 18. § szerint illetékes biróság 8 nap alatt határoz, és a mennyiben valamely eljárást a kiküldött által elkövetett szabálytalanság miatt megsemmisit, a kiküldöttet a felek kérelme és felszámitása alapján, az okozott költségek 15 nap alatti megfizetésében elmarasztalhatja.
36. § Az előterjesztésnek halasztó hatálya annyiban van, a mennyiben annak érdemleges elintézéseig árverést foganatositani, a lefoglalt követelést a végrehajtatóra átruházni, készpénzt utalványozni és a marasztalás tárgyát a végrehajtatónak átadni nem lehet.
37. § A birósági végzések elleni felfolyamodásnak csupán az ingó vagyon árverésén befolyt vételár kiadására, az ingatlan árverés foganatositására, a lefoglalt követelésnek a végrehajtatóra való átruházására, készpénz utalványozására, a marasztalás tárgyának a végrehajtató részére való átadására és a 35. § szerint elmarasztalt kiküldött elleni kielégitési végrehajtás elrendelésére van halasztó hatálya.
A végrehajtást elrendelő végzés ellen beadott felfolyamodásnak a lefoglalt ingóságok árverésére is halasztó hatálya van.
Ha a másodbiróság helybenhagyó vagy megváltoztató határozat által árverést, a lefoglalt követelésnek a végrehajtatóra átruházását, készpénz utalványozását, vagy a marasztalás tárgyának a végrehajtató részére való átadását rendeli meg: az ezen másodbirósági határozat foganatba vétele tárgyában hozott elsőbirósági végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
38. § Ha az előterjesztés folytán a kiküldött eljárása, intézkedése vagy végzése megsemmisittetik, illetőleg megváltoztattatik: az e tárgyban hozott birósági végzés ellen a végrehajtató részéről beadott felfolyamodásnak annyiban van halasztó hatálya, a mennyiben annak érdemleges elintézéseig a foganatositott végrehajtási cselekmények a felfolyamodás elintézésétől függő joghatálylyal fentartandók.
39. § A végrehajtás folytatására nézve a 36. §-ban körülirt halasztó hatálylyal bir:
a) a felsőbb biróságnak még jogerőre nem emelkedett azon határozata, mely a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot megváltoztatta, vagy az egész eljárást póteljárás elrendelése nélkül megsemmisitette;
b) a felsőbb biróságnak azon határozata, a mely a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot feloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemmisitette;
c) halasztó hatálylyal nem biró igazolás, perujitás, vagy semmiségi per folytán hozott, még jogerőre nem emelkedett azon határozat, mely a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot hatályon kivül helyezte, megváltoztatta, vagy megsemmisitette;
d) a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránt inditott, de halasztó hatálylyal nem biró kereset (31. §) folytán, a végrehajtásnak megszüntetését, korlátozását vagy felfüggesztését kimondó, még jogerőre nem emelkedett itélet.
Részben megváltoztató, feloldó, hatályon kivül helyező vagy megsemmisitő, ugy a végrehajtásnak részbeni megszüntetését, korlátozását vagy felfüggesztését kimondó határozatok csak a végrehajtás azon részére birnak halasztó hatálylyal, a melyre vonatkoznak.
Folytatandó a végrehajtás, az a) pont esetében, ha a felsőbb birósági határozat megváltoztatásával azon határozat, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett, helybenhagyatik; a b) pont esetében, ha ujabb végrehajtható határozat hozatik; a c) pont esetében, ha jogerőre emelkedett határozat által a felsőbb biróság az igazolásnak, a perujitásnak vagy semmiségi pernek helyt nem ad, vagy ujabb végrehajtható határozatot hoz, a d) pont esetében pedig, ha a megszüntetés, korlátozás vagy felfüggesztés iránt inditott kereset jogerőre emelkedett birói határozattal elutasittatik.
40. § Visszvégrehajtásnak helye van:
a) ha azon határozatot, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett és foganatosittatott, felebbezés vagy felfolyamodás folytán hozott s jogerőre emelkedett határozat által a felsőbb biróság megváltoztatta vagy póteljárás rendelése nélkül az egész eljárással együtt megsemmisitette;
b) ha halasztó hatálylyal nem biró igazolás, perujitás vagy semmiségi per folytán hozott s jogerőre emelkedett birói határozat által azon határozat, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett és foganatosittatott, hatályon kivül helyeztetik, egészben vagy részben megváltoztattatik, avagy megsemmisittetik;
c) ha a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránt inditott, de halasztó hatálylyal nem biró kereset folytán hozott s jogerőre emelkedett itélettel, a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése kimondatott.
A fentebbi a) b) és c) pontok esetében akkor is helye van a visszvégrehajtásnak, ha a végrehajtást szenvedő, a végrehajtatót a végrehajtás megelőzése szempontjából önként kielégitette, de csak akkor, ha a kielégités vagy a biróság közbenjöttével vagy a kiküldött előtt végrehajtási eljárás alkalmával történt, vagy közokirattal igazoltatik.
A visszvégrehajtás a végrehajtásra nézve megállapitott szabályok szerint történik.
41. § Jogában áll a marasztalt félnek, a végrehajtás elrendelése után, sőt a végrehajtás elrendelését megelőzőleg is, a marasztalási összeg kifizetését a perbiróság közbenjöttével teljesiteni.
Ha e végből mindkét fél személyesen jelentkezik: a személyesen nem ismert felek személyazonosságának igazolása után a kifizetés tényéről jegyzőkönyv vétetik föl, mely a felek által aláiratik és az iratcsomóhoz csatoltatik. A fizető e mellett külön nyugta kiadását is követelheti.
A marasztalt fél egyoldalu jelentkezése esetében a nyertes fél, illetőleg perbeli képviselője késedelem nélkül megidézendő, és ha személyesen vagy pénzfelvételre jogositott meghatalmazottja által meg nem jelennék: a marasztalt félnek jogában áll a marasztalási összeget, mint visszavonhatlanul a nyertes felet illetőt, ennek részére a biróságnak letenni.
A nyertes félnek vagy képviselőjének megjelenése által okozott költségeket a marasztalt fél köteles viselni.
Ugyanily módon teljesithető a fizetés a végrehajtás foganatositása végett megkeresett biróság közbenjötte mellett is, de csak akkor, ha a nyertes fél a végrehajtás foganatositása végett megkeresett biróság területén lakik, vagy annak ott a pénzfelvételre jogositott meghatalmazottja van.
A fentebbi szabályok megfelelően alkalmazandók nem készpénzbeli marasztalások teljesitésére is, de csak akkor, ha minőségénél fogva a kötelezettség a biróság hivatalos helyiségében akadálytalanul teljesithető.
42. § Ha a végrehajtást szenvedő azon itélet ellen, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett, halasztó hatálylyal nem biró felebbezéssel él, vagy halasztó hatálylyal nem biró igazolást, perujitást, avagy semmiségi pert indit s egyszersmind kimutatja, hogy az itélet megváltoztatása, feloldása, megsemmisitése vagy hatályon kivül tétele esetében visszvégrehajtási igénye veszélyeztetve van: kivánhatja, hogy a kielégités, illetőleg a kielégitési végrehajtás a végrehajtató által nyujtandó biztositástól tétessék függővé, ilyen biztositás nem nyujtása esetében pedig engedtessék meg, hogy fizetés helyett a végrehajtási összeget vagy a végrehajtás tárgyát, s a mennyiben utóbbi a biróságnál való letételre nem alkalmas, a biróság által, - szükség esetében szakértők meghallgatásával - megállapitandó készpénzbeli egyenértéket a biróságnál tegye le.
Ezen kérelem a per biróságához adandó be, mely szükség esetében az ellenfél meghallgatása után határoz.
Biztositékul, - ha eziránt a felek között más megállapodás nem jő létre, - készpénz vagy a kormány által ovadékképesnek nyilvánitott értékpapirok fogadandók el az árfolyam két harmadáig, de semmi esetre se a névszerinti értéken felül.
A beadott kérvény a végrehajtás elrendelésére és az elrendelt végrehajtás foganatositására csak akkor bir halasztó hatálylyal, ha a marasztalás összege vagy a marasztalás tárgya, illetőleg ennek egyenértéke a biróságnál letétetett.
43. § Készpénzbeli követelés behajtására irányzott végrehajtás a végrehajtató választása szerint, a végrehajtást szenvedőnek ingóságaira vagy ingatlanaira, vagy egyidejüleg mindkét minőségü vagyonaira vezethető.
A végrehajtás elrendelése iránt beadott kérvényben, vagy a 7. § szerint felvett jegyzőkönyvben a végrehajtató nyilatkozni tartozik az iránt, hogy minő vagyonra kivánja a végrehajtást intéztetni. Ha a végrehajtató a végrehajtást ingóságokra kivánja vezettetni, elegendő azon járásbiróság megnevezése, melynek területén a végrehajtás alá vonandó ingóságok léteznek.
A végrehajtást elrendelő végzésben a készpénzbeli tőkekövetelésen kivül a kamatok is a kamatláb és a kamatozási időpont megjelölésével kiteendők.
Ha a végrehajtás alapjául szolgáló itéletben vagy egyezségben kamatfizetési kötelezettség nem foglaltatik: a teljesitési határidő lejártától a kielégitésig hatszáztóli késedelmi kamat jár.
44. § Ha több járásbirósági területen lévő ingóságokra, vagy ingóságokra és ingatlanokra kért végrehajtás rendeltetett el: végrehajtató ezen végrehajtások mindenikének foganatositását kivánhatja.
Ha a végrehajtató, bár tudta, hogy a már előbb ingóságokra foganatositott végrehajtás által a követelés és a járulékok teljes fedezetet nyertek, máshelyen a végrehajtást mégis foganatositotta: a végrehajtást szenvedő azon biróságnál, mely a végrehajtást megrendelte, kérheti, hogy az utóbb eszközlött végrehajtás által okozott költségek alól mentessék fel és az okozott költségek viselésében a végrehajtató marasztaltassék el.
A kérelem felett a biróság, szükség esetében a felek meghallgatása és a végrehajtási iratok bekivánása után határoz. A hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs.
45. § Ha a végrehajtás több járásbirósági területen levő ingóságokra foganatosittatott, a mennyiben az első izben foganatositott árverésen bejött vételárból, a végrehajtató követelés e járulékaival teljes kielégitést nyert, a többi végrehajtások a végrehajtást szenvedő kérelmére feloldottaknak nyilvánitandók és a megkeresett biróságok értesitendők.
Ha ingók és ingatlanokra vezettetik a végrehajtás, és a végrehajtató követelése az ingóságokra foganatositott árverés során teljesen kielégittetett: a végrehajtást elrendelő biróság a végrehajtási iratok beérkezte után azon biróságot, mely az ingatlanra vezetett végrehajtás foganatositására illetékes, haladéktalanul megkeresni köteles a végből, hogy a végrehajtás megszüntetésével a netalán teljesitett végrehajtási bejegyzések törlését eszközöltesse.
Ugyanezen szabályok megfelelő értelemben akkor is alkalmazandók, a mikor több telekkönyvi hatóság területén fekvő ingatlanokra rendeltetett el a végrehajtás.
46. § Az előző § eseteiben, ha a megtartott árverésen eladott ingóságokból befolyt vételár felosztását elsőségi kérdések eldöntése akadályozza, vagy az elárverezett ingatlan vételárának felosztása még meg nem történt: a végrehajtást szenvedő a további végrehajtási cselekvények felfüggesztését a foganatositásra illetékes biróságnál kérheti, ha kimutatja, hogy a vételárból a végrehajtás alatt álló követelés járulékaival együtt, minden valószinüség szerint teljes kielégitést fog nyerni.
47. § Ingóságok végrehajtási foglalása, a kiküldött által a helyszinén teljesitendő összeirás által foganatosittatik.
A foglalás azon időtől fogva, melyben az összeirás történt, az összeirt tárgyakra nézve zálogjogot ad.
Ha a foglalás alá vehető ingóságok oly csekély értéket képviselnek, hogy abból előreláthatólag az árverési költségeknél több nem kerülne ki, a foglalás mellőzendő.
A végrehajtás alá veendő ingóságokra nézve, a kijelölési jogot a végrehajtató gyakorolja akkor is, ha követelése már zálogilag van biztositva.
Midőn a végrehajtás a végrehajtató képviseltetése nélkül hivatalból teljesittetik: a kijelölés joga a kiküldöttet illeti.
A foglalás addig folytatandó, mig a végrehajtató kivánja, hivatalból teljesitendő végrehajtásoknál pedig addig, mig a követelés járulékaival együtt teljesen fedezettnek látszik. Azon tárgyak, melyekről a végrehajtást szenvedő vagy bárki más azt állitja, hogy másoknak a tulajdonai, avagy, a melyek a körülményekből mások tulajdonainak vélelmezhetők, csak akkor vétethetnek foglalás alá, ha a végrehajtást szenvedőnek egyéb ingóságai a követelésre nézve teljes fedezetet nem nyujtanak. Az állitólagos igénylők neve és lakhelye a végrehajtási jegyzőkönyvben kitüntetendő.
48. § A végrehajtást szenvedőnek birlalásában levő ingóságok feltétlenül, másnak a birlalásában levő ingóságok pedig rendszerint akkor foglalhatók el, ha a birlaló a foglalásba beleegyezik. A birlaló ellenzése esetében is foganatositandó a végrehajtás, ha a végrehajtató által előterjesztett bizonyitékokból valószinünek látszik, hogy a foglalás alá veendő ingóságok a végrehajtást szenvedőnek tulajdonát képezik. Ezen esetben a birlaló vagy háznépe, illetőleg a részére kinevezett ügygondnok (24. §) a kiküldött által értesitendő. A birlalót az eljárás ellen előterjesztési és felfolyamodási jog illeti; és ha előterjesztése folytán a kiküldött eljárása megsemmisittetik: az e tárgyban hozott végzés ellen beadott felfolyamodás, a lefoglalt tárgyaknak a foglalás által való felmentésére halasztó hatálylyal nem bir.
Ha nem látszik valószinünek, hogy a másnak birlalatában levő ingóságok a végrehajtást szenvedőnek tulajdonát képezik: a foglalás ellenzése jegyzőkönyvbe vétetik és a birlaló a végrehajtatónak az ellenzés által okozott károkért a jegyzőkönyv felvételének időpontjától felelős. A kártéritési követelés a törvény rendes utján érvényesithető.
49. § A házasfelek együttlakásának tartama alatt, a házasfelek közös birlalásában levő ingóságok a férj ellen vezetett végrehajtás esetében lefoglalhatók, kivéve azon arany- és ezüstnemüeket, drágaságokat és ruhanemüeket, melyek a nőnek nevével vagy nevének kezdőbetüivel megjelölve vannak; és azon ingóságokat, a melyek nyilvánvaló rendeltetésöknél fogva a nő használatára vannak szánva. A nő ellen vezetett végrehajtás esetében pedig lefoglalhatók azon arany- és ezüstnemüek, drágaságok és ruhanemüek, a melyek a nő nevével vagy nevének kezdőbetüivel megjelölve vannak, továbbá azon ingóságok, a melyek nyilvánvaló rendeltetésüknél fogva a nő használatára vannak szánva, végre azon ingóságok, a melyekre nézve a végrehajtató által előterjesztett bizonyitékokból valószinünek látszik, hogy a végrehajtást szenvedő nőnek a tulajdonát képezik. (92. §)
A végrehajtást szenvedő apával vagy anyával közös háztartásban levő gyermekek használatára rendelt ruhanemüek nem foglalhatók le.
50. § Az ingóságok a szobáknak vagy más helyiségeknek megjelölése mellett, számrendben, folyó tételenként iratnak össze.
Mindenik tétel a végrehajtási jegyzőkönyvbe a minőség, mennyiség, darab, szám, suly, mérték vagy más ismertető jelek lehető pontos kitétele mellett vezetendő be.
Ugyanazon fajbeli csekélyebb értékü ingóságok együtt egy tételbe vehetők, de akként csoportositva, hogy az igy összesitett tétel együttes becsértéke 100 frtot meg nem haladhat.
A kiküldött csak az általa megszemlélt, előtte felszámlált vagy megmért ingóságokat irhatja össze.
51. § Végrehajtás alá nem esnek, s ennélfogva le sem foglalhatók:
a) az isteni tiszteletre közvetlenül szánt tárgyak;
b) az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, a mennyiben nem magántulajdont képeznek;
c) a vallási ereklyék, de foglalványaik lefoglalhatók;
d) köz- vagy magánhivatalhoz tartozó tárgyak, pecsétnyomók, irományok, jegyzőkönyvek stb.;
e) rendjelek, érdempénzek s egyéb diszjelek;
f) közhivatalnokoknak és a hadsereghez, hadi tengerészethez és honvédséghez tartozó személyeknek egyenruházata;
g) a hadsereghez, hadi tengerészethez és a honvédséghez tartozó személyek fegyverzete és a véderőbeli felszereléshez szolgáló eszközök, szerszámok, müszerek és lovak;
h) a végrehajtást szenvedő és háznépe részére szükséges öltözetek, ágynemü, továbbá ugyanezek részére a legszükségesebb élelmi- és tüzelőszerek a legközelebbi 15 napra, végre a szükséges konyha és konyhaedény;
i) a végrehajtást szenvedő és családja részére szükséges ima- és iskolakönyvek és taneszközök;
k) a családi arczképek, de kereteik lefoglalhatók;
l) a keresetmód folytatásához, a polgári rendeltetés betöltéséhez és a személyes biztonsághoz szükséges fegyverek;
m) tudósok és müvészeknek hivatásuk betöltéséhez szükséges könyvei, mintái és szerei;
n) az iparosok, gyármunkások és napszámosoknak szükséges munkaszerei;
o) az iparosoknak feldolgozás alatt álló anyagkészlete 50 frt érték erejéig;
p) a végrehajtást szenvedő és háznépe eltartásához szükséges egy tehén, vagy e helyett a végrehajtást szenvedő választásához képest négy juh vagy négy kecske, ugyszinte ezen állatok részére egy hónapi időtartamra szükséges takarmány;
r) a végrehajtást szenvedő által tulajdonul birt, s általa házilag mivelt, vagy miveltetett szántóföldek bevetéséhez szükséges vetőmag 5 hectolitert meg nem haladó mennyiségben.
Lak- vagy üzlethelyiség bérletéből felmerülő követeléseknél az m) és o) pontokban foglalt tárgyak végrehajtás alá vonhatók annyiban, a mennyiben a bérleti követelés más vagyon lefoglalásával teljesen nem fedezhető.
52. § A postajog, továbbá a postaszolgálatra rendelt fuvarozási eszközök, készletek és szerek, az államkincstár számára beszedett posta-illeték és vitelbér-összegek, végre a postamestereknek szállitási és iroda-átalányi járandóságai, a végrehajtásnak nem tárgyai.
A postára elküldés végett feladott készpénz és más értékküldemények, posta-utánvételi összegek, postai vagy távirati uton utalványozott összegek, végrehajtás alá szintén nem vétethetnek.
53. § Iparüzleti jog csak ugy vonathatik végrehajtás alá, ha a fennálló iparszabályok szerint érvényesen átruházható.
Mennyiben van helye végrehajtásnak az állami egyedáruság tárgyaira s azok termeléséhez vagy eladásához szükséges eszközökre, továbbá lottonyereményekre és vámkezelés alatt levő árúkra: a fennálló jövedéki törvények szerint döntendő el.
54. § Álladalmi, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok, egyházközségi lelkészek és segédlelkészek, állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanárok, tanitók és tanitónők, a véderőhöz tartozó személyek, közhasználatra szolgáló gőzmozdonyu vasutak hivatalnokai, a nemzeti szinháznál alkalmazott igazgatósági, müvezetési és gazdasági tisztviselők, drámai és operai magánszereplők, végül a börtönőrök, az állami hivatalszolgák és a gőzmozdonyu vasutak szolgái rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékének, személyes (müködési) és korpótdijainak legfelebb egyharmada és ez is csak ugy vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 800 frt, a foglaláson túl is érintetlenül fenmaradjon.
A fölebb elősorolt személyek lakpénzeik csak lakbér fejében, a szolgálat után járó más illetményeik pedig épen nem foglalhatók le.
55. § Az 54. §-ban emlitett személyeknek, vagy ezek özvegyeinek nyugdijai vagy kegydijai, úgyszintén a nyugalmaztatás folytán járó személyes pótdijak, valamint a lelkészek aggastyáni fizetései, szintén csak egyharmadrészben foglalhatók le, de csak ugy, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 500 frt a foglalás után is szabad rendelkezésre fenmaradjon.
Ha az 54. §-ban elősorolt személyek nyugdij helyett végkielégitést, vagy a véderőhöz tartozó személyek, katonai ranguk elvesztésével kegydijt kapnak: ez a végrehajtási foglalás tekintetében, a nyugdijjal egyenlő tekintet alá esik.
56. § A rokkantak ellátási dijaira, a sebesültek pótdijaira, a vitézségi érmek után járó dijakra, az elhunyt katonai személy családjának halálozási évnegyed czimen kiutalt illetményekre vagy végkielégitési összegre, a jelen és az 54. §-ban emlitett személyek özvegyeinek vagy gyermekeinek, a férj, illetőleg az atya szolgálataiért adományozott illetményekre, végrehajtást vezetni nem lehet.
57. § A katonai házassági biztositék kamatainak csak egyharmada, és csak ugy foglalható le, hogy a kamatokból egy évre legalább 500 forint a végrehajtás alól ment maradjon. E korlátozás mellett is a végrehajtás csak oly kötelezettségek miatt engedhető meg, melyeket a házassági kötelék tartama alatt, mindkét házastárs közösen, vagy a házassági kötelék megszünte után, a nő vállalt magára.
A katonai házassági biztositék tőkéje csak azon korlátozással vonható végrehajtás alá, hogy a tőke a végrehajtás utján behajtandó követelés kielégitésére, csak a biztositéki kötelék feloldása után fordittathatik.
58. § Az 54. és 55. § rendeletei alól kivételnek van helye az esetben, ha a végrehajtás az adós ellen feleségét, törvényes leszármazóit vagy szülőit illető tartás miatt intéztetik. Ez esetben a marasztaltnak 300 frtot meghaladó tényleges szolgálati illetményei (54. §) tényleges szolgálaton kivül annak egész nyugdija és személyes pótdija korlátlanul lefoglalhatók.
A katonai házassági biztositék kamatai az adós feleségének vagy törvényes leszármazóinak tartása miatt szintén korlátlanul, teljes összegeikben vonhatók végrehajtás alá.
Az adós szüleinek tartása miatt azonban a végrehajtásnak a házassági biztositék kamatait illetőleg, csak az 500 frtot meghaladó részre van helye.
59. § Az 54. és 55. §-ban érintett személyeknek olyan illetményei és járandóságai, melyek őket hivatalos kiküldetésük folytán vagy hivatalos állásuknál fogva tett utazásaik következtében, a fennálló szabályok szerint illetik, végrehajtás alá nem vonhatók, habár ezen illetmények és járandóságok nem a közpénztár által fizetendők is.
60. § Az 54-59. §-ban a végrehajtás korlátozására vonatkozólag megállapitott intézkedésektől eltérő egyezmény, vagy a végrehajtást szenvedő részéről való lemondás hatálylyal nem bir.
A fizetésre kieszközlött végrehajtás nem veszti el hatályát akkor sem, ha a végrehajtást szenvedő áthelyeztetett, magasabb fizetés élvezetébe lépett, vagy előléptettetett. A fizetésre kieszközlött végrehajtás a végrehajtást szenvedőnek nyugdijára és végkielégitési jutalékára is hatálylyal bir.
61. § Nyilvános számadásra kötelezett társulatoknál és gőzhajózási vállalatoknál alkalmazott hivatalnokok és szolgák, valamint általában állandó köz- vagy magánalkalmazásban lévő, de az 54. §-ban fel nem sorolt egyének évi fizetéseinek és járandóságainak vagy nyugdijainak csak fele része és ez is csak ugy vonható végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére legalább évi 500 frt fenmaradjon.
Ugyanezek özvegyeinek és gyermekeinek nyugdijaira, vagy az atya, illetőleg férj szolgálataiért adományozott illetményeire, végrehajtás nem vezethető.
Állandóan alkalmazottnak tekintendő az, a ki a törvény, a szerződés vagy a szokás szerint legalább egy évi időtartamra van alkalmazva, határozatlan időre szóló alkalmazás esetében pedig az, a kinek alkalmazása előre bocsátott, legalább hat heeti felmondásra szüntethető meg.
62. § Napidijaknak csak a napontai 1 forint 50 krajczárt meghaladó része vonható végrehajtás alá. Azok napidijai azonban, a kik legalább 500 forintra rugó és a végrehajtás alól mentesitett nyugdijt is élveznek, valamint az országgyülési képviselők napidijai is korlátlanul lefoglalhatók.
Munkabéreknek, ha nap- vagy hétszám szerint fizettetnek, csak azok része vehető végrehajtás alá, mely a napontai 1 frt 50 krt meghaladja.
Gazdasági cselédek bérei és élelmi czikkei, akár előlegeztetettek a gazda által, akár még kiadva nincsenek, szolgálatban létük alatt le nem foglalhatók.
63. § A 61. és 62. szakaszok korlátozó intézkedései a végrehajtást szenvedő feleségét, fel vagy lemenő rokonait illető tartás miatt foganatositandó végrehajtások eseteiben, munkabéreknél pedig a munkásnak vagy családjának élelmezéséből és lakbérletéből felmerülő követelés miatt vezetett végrehajtások eseteiben nem alakalmazandók.
64. § A közpénztárakból, vagy szegény- és alapitványi pénzalapból fizetendő kegydijakra és olyan jótékonysági és alamizsna-pénzekre, melyek özvegyeknek, árváknak és általában a szükölködőknek társulatok, intézetek, alapitványok vagy egyesek által nyujtatnak, végrehajtás nem intéztethetik.
65. § Egyrészről a kincstár, a köztörvényhatóságok és az országos alapok, másrészről magánszemélyek között kötött szerződési viszony tartama alatt, az ezen szerződés folytán szállitandó tárgyakra, továbbá a kincstár, a törvényhatóság vagy az alap által adandó előlegekre vagy részletfizetésekre épen nem, a szerződés teljesitéséhez szükséges eszközökre pedig csak ugy vezethető végrehajtás, hogy ez által az eszközöknek a szerződés betöltésére való forditása ne gátoltassék.
A kincstárral, a törvényhatósággal vagy az országos alapokkal szerződött magánszemélynek a szerződés teljesitése és a végszámolás megtörténte után esedékes követelései a szerződési időtartam alatt is lefoglalhatók.
Ovadékul adott pénz vagy érték végrehajtás utján lefoglalható ugyan, de a foglaltató hitelező csak akkor és annyiban követelheti kielégittetését, a mikor és a mennyiben az ovadéki minőség megszüntettetett.
66. § A kedvezményezettet illető életbiztositási összeg, a biztositott adósságai miatt, végrehajtás alá nem vonható. E szabály áll akkor is, ha a kedvezményezettekül a biztositott örökösei - habár minden közelebbi megjelölés nélkül, - vannak megnevezve.
Épületek tüzkár elleni biztositása folytán, a biztositó által fizetendő kártéritési összeg, a biztositott adósságai miatt, végrehajtás alá vonható ugyan, de azon jelzálogos hitelezők, kik a tüzkárt megelőző időpontban nyertek zálogjogot, a végrehajtási eljárásról a kiküldött által értesitendők. E hitelezőknek jogukban áll a foglaltató ellen kielégitési elsőbbségi jogaikat érvényesiteni, avagy pedig azt követelni, hogy a kártéritési összeg zár alá vétessék és a leégett épület helyreállitására fordittassék.
Biztositott ingóságokért fizetendő kártéritési összeg a biztositott adósságaiért végrehajtás alá vehető; azonban azok, a kik a biztositott ingóságokra szereztek zálogjogot, kielégitési elsőséget igényelhetnek, ha ebbeli igényeiket a biztositott összeg utalványozása előtt bejelentik.
67. § Mezei gazdálkodással foglalkozó egyéneknek azon igavonó jószágai és gazdasági eszközei, a melyek saját tulajdonukat képező, 12 catast. holdat meg nem haladó és általuk házilag mivelt vagy miveltetett földbirtokon a gazdálkodáshoz okvetlenül szükségesek, végrehajtás alá vétethetnek ugyan, de ha a végrehajtást szenvedő azokat a folytatott gazdálkodáshoz használni kivánja és a jószágok kellő élelmezéséről gondoskodik, ezek tőle vagy rendelkezése alól el nem vonhatók és az évnek márczius hó 15-től november hó 15-ig terjedő szakában árverés alá nem bocsáthatók.
68. § Gőzhajózási és vasuti vállalatoknak vagy más fuvarosnak, fuvarozás végett átadott tárgyak, annak tartozásaiért, kinek az árúk kiszolgáltatandók, csak az árunak a rendeltetési helyre való megérkezése és a fuvarlevélnek az átvevő részére történt kézbesittetése után foglaltathatnak le.
A feladó tartozásaiért, a fuvarozás végett feladott árúk csak azon esetben foglalhatók le, ha feladási vevény vagy rakjegy nem adatott ki, s egyszersmind a fuvarozó, vaspályáknál és gőzhajózási vállalatoknál pedig azon állomás főnöke, melynél a leadásnak történni kell, a foglalás megtörténtéről olyan időben értesittetnek, midőn a fuvarlevélnek a vevő részére való kézbesitése még megelőzhető.
Ha rakjegy vagy feladási vevény állittatott ki, a fentebbi előfeltételek mellett a fuvarozás végett átadott árúk a rakjegy vagy feladási vevény birtokosainak tartozásaiért lefoglalhatók ugyan, de csak akkor, ha a rakjegy vagy a feladási vevény megtaláltatik és vagy birói kézhez tétetik, vagy reá a foglalás fejegyeztetik. (80. §)
A fuvarozó azon követelésének kielégitése előtt, melyre nézve őt az 1875. évi XXXVII. tc. 411. §-a szerint zálogjog illeti, a lefoglalt tárgyakat egyik esetben sem köteles kiadni s ha kiadja is, zálogjoga épségben maradván, ezen követelése az árverésen befolyt vételárból előzetesen elégittetik ki.
Ha a végrehajtató a fuvarozónak ezen követelését kielégiti, a zálog- és kielégitési elsőségi jogot illetőleg, a fuvarozó jogaiba lép.
69. § A kiküldött a foglalás megkezdése előtt, a végrehajtást szenvedő kivánságára, a végrehajtató követelését és járulékait felszámitani és e felszámitást a végrehajtási jegyzőkönyvbe beiktatni köteles.
70. § A kiküldött a foglaláskor lehetőleg kipuhatolni és a jegyzőkönyvben kitüntetni tartozik, hogy azon ingóságok, melyekre a végrehajtás vezettetik, korábbi végrehajtás folytán foglalás alatt állanak-e vagy sem.
Korábbi foglalás alatt álló ingóságoknak ujabb lefoglalása, rendszerint felülfoglalás által teljesittetik.
A felülfoglalás ujabb összeirás nélkül az által eszközöltetik, hogy a felülfoglalás az ujabb végrehajtatónak és esetleg képviselőjének nevére, lakhelyére, a követelés összegére, a végrehajtás elrendelését és a kiküldetést tartalmazó végzésre való hivatkozás mellett, a korábbi foglalásról felvett jegyzőkönyv eredeti példányára feljegyeztetik s e feljegyzés a felülfoglalás idejének pontos kitétele mellett a kiküldött által aláiratik.
A felülfoglalt ingóságokon kivül netalán lefoglalt más ingóságok összeirása szabályszerüen eszközöltetik.
Ha a korábbi végrehajtás alkalmával a lefoglalt dolgok szoros zár alá nem vétettek, és a korábbi foglalás az ujabb végrehajtást megelőzőleg több mint hat hónappal történt; vagy ha az alapvégrehajtási jegyzőkönyv elő nem szerezhető, az ujabb végrehajtás nem felülfoglalás által, hanem szabályszerü ujabb összeirás által teljesittetik. A kiküldött ezen eseteken kivül is, saját belátása szerint, vagy az érdeklettek valamelyikének kivánságára, ujabb összeirás által teljesiti a végrehajtást akkor is, ha a körülményekből az látszik valószinünek, hogy időközben változás történt a lefoglalt dolgokban. A kipuhatolt korábbi foglalás, a foglaltató vagy képviselője lakhelyének és a követelési összegnek felemlitése mellett, a jegyzőkönyvben ezen esetekben is kitüntetendő.
71. § A lefoglalt ingóságok értéke a foglalással egyidejüleg becsü utján állapittatik meg, s a becslés a végrehajtó által hivatalból kinevezett egy becsüs által teljesittetik. A biróság székhelyén foganatositandó végrehajtások eseteiben becsüsül rendszerint a biróságnál állandóan alkalmazott becsüsök valamelyike nevezendő ki.
A végrehajtatónak és végrehajtást szenvedőnek jogában áll, a becsértéknek közmegegyezés utján való megállapitásába megegyezni, vagy a becsérték megállapitását a kiküldöttre bizni.
A kiküldött állapitja meg a becsértéket akkor is, ha azon községben vagy pusztán, melyen a végrehajtás teljesittetik, alkalmas becsüs nem találtatik.
A becsérték a végrehajtási jegyzőkönyvben kitüntetendő.
72. § Ha olyan ingóságok foglaltatnak le, melyekre annak, kitől a végrehajtást szenvedő bérletet vagy haszonbérletet bir vagy birt, törvényes zálogjoggal biztositott követelése lehet; a bérbe- vagy haszonbérbeadót, a foglalás megtörténtéről, a kiküldött, a végrehajtás befejezésétől számitott 24 óra alatt, postára adandó ajánlott levélben értesiti. A feladási vevény az iratokhoz csatoltatik.
Törvényes zálogjog illeti a bérbeadót, a kibérelt helyiségben levő ingóságokra félévi bérösszeg erejéig, a haszonbérbeadót pedig a haszonbérelt jószágon levő vagy ahhoz tartozó terményekre, gazdasági felszerelvényekre és lábas jószágokra egy évi haszonbérösszeg erejéig. Ezen félévi bérösszeg illetőleg egy évi haszonbér erejéig érvényesithető a törvényes zálogjog, akár a már lejárt, akár a legközelebb lejárandó, akár a részben lejárt, részben lejárandó részletekre nézve, és pedig arra való tekintet nélkül, hogy az ingóságok a bérlő vagy haszonbérlő tulajdonát képezik-e, avagy nem. Azon tárgyakra azonban, melyek a bérlő vagy haszonbérlő birtokába törvény által tiltott módon jutottak, a törvényes zálogjog ki nem terjed.
73. § A kiküldött az összeirt tárgyak között talált készpénzt, ha a végrehajtást szenvedő annak a követelés kielégitésére, vagy törlesztésére való forditásába bele nem egyezik, - továbbá az arany- és ezüstnemüeket és más drágaságokat a megbecslés után, végre az értékpapirokat (80. §) magához veszi, erről a végrehajtást szenvedő részére és ha kivántatik, a végrehajtató részére is téritvényt ad és e tárgyaknak birói letétbe helyezése iránt haladéktalanul külön jelentést teszen.
A végrehajtatónak és végrehajtást szenvedőnek jogában áll ellenőrködni az iránt, hogy a kiküldött a letételt haladéktalanul eszközölje; mi ha nem történnék, a mulasztást a biróságnak szóval vagy irásban bejelenthetik.
74. § A lefoglalt ingóságok az előző szakaszban emlitettek kivételével, a kiküldött által rendszerint szoros zár alkalmazása nélkül, birói zár alá vetteknek nyilvánittatnak. Az elidegenités vagy szándékos megrongálás büntetőjogi következményeire a végrehajtást szenvedő, vagy ennek távollétében azok, kik a végrehajtásnál jelen vannak, figyelmeztetendők.
Ha valamely lakásban vagy raktárban eszközöltetett a végrehajtás, a lakás vagy raktár főbejárásának ajtajára birói pecsét alkalmazandó.
75. § A végrehajtató kérelmére, a kiküldött a lefoglalt ingóságoknak szoros zár alá vételét rendelheti el.
A szoros zár rendszerint az által foganatosittatik, hogy a kiküldött a végrehajtató ajánlatának meghallgatása után, zárgondnokot nevez és a lefoglalt ingóságokat, annak kezelése alá adja.
Ha kereskedelmi áruczikkek foglaltattak le, azokat a kiküldött a bolt vagy raktár bezárása, s ha nem az egész árutár foglaltatik le, a lefoglalt árúknak tartályokba helyezése és lepecsételése által szoros zár alá venni köteles, ha csak a jelenlevő végrehajtató, a szoros zár alkalmazásának mellőzését kifejezetten nem kivánja.
Más lefoglalt tárgyaknak elzárását vagy birói pecsét alá vételét a kiküldött csak azon esetben eszközölteti, ha ez által a végrehajtást szenvedőnek és családjának szükséges lakása és rendes foglalkozása gátolva nincsen.
76. § A végrehajtás alá vett ingóságoknak átszállitását a végrehajtató kérelmére, mely vagy a végrehajtási jegyzőkönyvben vagy külön terjesztendő elő, a 18. § szerint illetékes biróság rendeli el, ha a végrehajtatónak biztositására szükségesnek látja. Az elrendelés előtt a biróság a végrehajtást szenvedőt meghallgathatja s a mennyiben szükségesnek látja, az átszállitást a végrehajtató által leteendő biztositéktól (42. §) teheti függővé.
Az átszállitás a végrehajtató felelősségére történik.
77. § Felülfoglalás esetén, a mennyiben a korább foglaltató kérelmére szoros zár nem alkalmaztatott, a később foglaltató kérelmére a szoros zár foganatositandó ugyan, de a korább foglaltató, a zárgondnok javaslatba hozatala iránt, a kiküldött által meghallgatandó s addig, mig ez megtörténik, csak ideiglenes zárgondnok nevezhető.
Ha a felülfoglaltató az átszállitás elrendelését kéri: ennek elrendelése előtt, a biróság a korábbi foglaltatót minden esetben meghallgatni köteles.
78. § Ha a végrehajtást szenvedő, a korábbi foglaltató, az igénylő, vagy bármely más érdekelt annak biztositására, hogy a lefoglalt tárgyak az árveréskor sértetlenül meglesznek, azok becsértékét, vagy a mennyiben kisebb összegre rugna, a végrehajtás utján behajtandó követelést és járulékait biztositékul birói kézbe leteszi, (42. §) a szoros zár foganatositása és az átszállitás elrendelése mellőzendő, illetőleg a szoros zár feloldandó s az elszállitott tárgyak, a végrehajtást szenvedő birtokába visszabocsátandók.
79. § Ha a végrehajtást szenvedőnek harmadik személy elleni követelése foglaltatik le, a foglalásról a végrehajtást szenvedőnek az adósa, vét-bizonyitvány mellett, az első végzések kézbesitésére vonatkozó szabályok szerint, de hirdetményi idézés mellőzésével kézbesitendő rendelvény által értesittetik.
Ha a lefoglalt követelésről irásbeli okirat találtatik, erre a foglalás feljegyzendő s maga az okirat a végrehajtási jegyzőkönyvhöz melléklendő.
Zálogjogilag bejegyzett követelés lefoglalása esetében, a kiküldött az alzálogjog bekeblezése végett, az illető telekkönyvi hatóságot, a végrehajtási jegyzőkönyv kivonatának hiteles kiadványban való megküldése mellett, közvetlenül keresi meg. A foglalás joghatálya ezen esetben a megkeresvény beiktatásának időpontjától számittatik.
Gőzhajózási és vasuti vállalatoknak fuvarozás végett átadott árukért fizetendő utánvételi összegek lefoglalása esetében, a foglalásról a feladási állomás főnöke értesitendő.
80. § Váltóbeli követelések, kereskedelmi utalványok, kötelező jegyek, rakjegyek, közraktári jegyek és hátirattal átruházható más értékpapirok (az 1875. évi XXXVII. tc. 294. és 295. §), továbbá nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél vagy más társaságoknál pénztári jegyekre, betéti könyvecskékre elhelyezett készpénzbeli összegek, - hacsak a betevő a személyes felvétel jogát világosan fenn nem tartotta - valamint általában az olyan követelések, melyek a fennálló jogszabályok vagy társulati alapszabályok szerint, csak a követelésről kiállitott okirat birtokosai által érvényesithetők, rendszerint csak azon esetben foglaltathatnak le, ha az okirat a foglalások alkalmával megtaláltatik.
A lefoglalt váltók, értékpapirok és fent megjelölt más okiratok, a foglalás feljegyzésének megtörténte után, a 73. § intézkedései szerint letétbe helyezendők.
Ha a fentebb emlitett okiratok a végrehajtás foganatositása alkalmával meg nem találhatók, de a végrehajtást szenvedő előadásából vagy a végrehajtató által előterjesztett bizonyitékokból az mutatkozik valószinünek, hogy a követelés fennáll és a végrehajtást szenvedőt illeti: a lefoglalás a követelés szabatos körülirása mellett teljesithető ugyan, de hatálya attól függ, hogy a követelés érvényesitéséhez szükséges okirat utólag megszereztetik, avagy az a végrehajtást szenvedő által, vagy annak költségére, a végrehajtató által meginditandó szabályszerü eljárás során megsemmisittetik.
81. § Ha a kereskedelmi könyveken alapuló követelés foglaltatik le, a könyvkivonat a végrehajtási jegyzőkönyvhöz csatolandó s a foglalás a kereskedelmi könyvben, a lefoglalt követelésnél feljegyzendő.
Ha valamely kereskedelmi könyvben foglalt összes követelés vétetik foglalás alá, elegendő, ha a lefoglalt követelések, a kereskedelmi könyvre való hivatkozás s az adós nevének és a követelés összegének pontos kitétele mellett összeiratnak és a könyvben foglalt összes követelések lefoglalása, a foglalás napjára, a felek neveire és a birói végzésre való hivatkozás mellett a kereskedelmi könyv első lapjára feljegyeztetik.
A kivonatok elkészitésére, s illetőleg a könyvbeli követelések összegének kiszámitására a kiküldött szükség esetében szakértőt alkalmazhat, kinek dijazása a végrehajtási költségekhez számitandó.
82. § A végrehajtást szenvedő adósa a követelés lefoglalásáról történt értesités után, tartozását ki nem fizetheti, hanem azt, a mennyiben további birói intézkedés megtörténte előtt esedékessé válik, a végrehajtás foganatositására illetékes birósághoz, vagy a fizetési helynek biróságához - mely az előbb emlitett biróságot értesiti - letenni köteles.
Az e tárgyban felszámitott s a biróság által megállapitandó költségek az adós részére letett összegből visszautalványozandók.
Azon adós, a ki a lefoglalt követelést a végrehajtást szenvedőnek vagy bárki másnak birói utalvány nélkül kifizeti, az esetleges büntető következményen felül vagyonilag is akként marad kötelezve, mintha a fizetést nem teljesitette volna.
83. § Ha a végrehajtást szenvedőnek olyan követelése foglaltatik le, melyet valamely közpénztárból vehet fel, vagy ha birói letétbe helyezett összegek vagy tárgyak foglaltatnak le, a foglalást tudató rendelvény mind az illető pénztárnak, mind a pénztár felett álló azon hatóságnak, mely az utalványozásra hivatva van, megküldetik. A foglalás joghatálya a végrehajtást szenvedőre nézve a foglalástól, a pénztárra nézve pedig azon időponttól számittatik, melyben értesittetett.
A pénztár a foglalást jegyzékbe veszi, s a végrehajtást szenvedőnek fizetést nem teljesithet, illetőleg a birói letétet ki nem szolgáltathatja mindaddig, mig a foglalás megszüntetéséről, a végrehajtás foganatositására illetékes hatóság nem értesiti.
84. § Ha a végrehajtató a végrehajtási kérvényben kijelenti, hogy a végrehajtást csupán a kérvényben határozottan megjelölt, s a közpénztárból felvehető követelésekre vagy birói letétbe helyezett összegekre kivánja vezetni, a kiküldött kirendelése mellőzendő, s a foglalásról a pénztár és az a felett álló hatóság, a végrehajtást elrendelő végzésbe foglalandó meghagyás által értesitendő.
85. § Ugyanazon végrehajtást szenvedő ellen egyidejüleg elrendelt több végrehajtás foganatositására lehetőleg egy kiküldött rendelendő, a később elrendelt végrehajtás foganatositásával pedig lehetőleg azon kiküldött bizandó meg, a ki a még be nem fejezett korábbi végrehajtást foganatositotta.
86. § Ha ugyanazon kiküldött különböző végrehajtásoknak ugyanazon fél ellen leendő foganatositására több végrehajtató részéről akkor szólittatik fel, mikor a foglalást még tényleg meg nem kezdette: az összeirás valamennyi végrehajtató javára együtt és egyszerre teljesitendő.
Azon kiküldött, ki valamely végrehajtásnak hivatalból való foganatositásával megbizatott, ha ugyanazon adós ellen megrendelt más végrehajtást foganatosit, a hivatalból megrendelt végrehajtást is együtt és egyszerre foganatositani köteles, habár azon végrehajtató, kinek részére a hivatalból teljesitendő végrehajtás rendeltetett, a 20. § szerint netalán szükséges költségeket nem előlegezte volna is.
Az ekként lefoglalt ingóságok vételárából, annak elégtelensége esetében, az egyidejüleg foglaltató végrehajtatók, követeléseik aránya szerint nyernek kielégitést.
87. § Ha a kiküldöttnél a foglalás megkezdése után jelentkezik újabb végrehajtató, vagy ha foglalás közben a kiküldött ugyanazon adós ellen hivatalból teljesitendő végrehajtásra nyer megbizást: a már összeirt javakra a korábbi végrehajtató elsőséggel bir a későbbi végrehajtató felett, de a még le nem foglalt ingóság valamennyi végrehajtató részére, az előző szakaszban meghatározott joghatálylyal együtt és egyszerre irandó össze.
88. § A 86. és 87. § szabályai megfelelően alkalmazandók akkor is, ha ugyanazon adósnál több kiküldött találkozik.
Ezen esetben az összeirást ugyanazon jegyzőkönyvben valamennyi végrehajtató javára és pedig, ha más megállapodás létre nem jött, azon kiküldött teljesiti, ki a foglalást már megkezdette: és ha a foglalást még egyik sem kezdette meg, az, a kinek kiküldetése korábbi.
89. § A kiküldött a foglalási eljárás befejezése után azonnal felhivást bocsát ki, melyben a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő nevének és lakhelyének, a követelés összegének, a végrehajtás helyének, az ingóságok általános megjelölésének és becsértékének, ugy a kiküldött lakhelyének kitüntetése mellett mindazokat, a kik a lefoglalt ingóságokhoz tulajdoni igényt támaszthatni vélnek, felhivja, hogy igénykeresetüket a hirdetmény keltétől számitott 15 nap alatt, a 18. § szerint illetékes birósághoz adják be.
A 86., 87. és 88. § esetében valamennyi foglaltató megnevezésével egy felhivás bocsátandó ki.
A kiküldött a foglalás befejezésétől számitott három nap alatt, a felhivásnak egy példányát a végrehajtási hely község-előljáróságának kifüggesztés, vagy a helyi szokás szerint való kihirdetés végett, vétbizonyitvány mellett kézbesiti, vagy ajánlott levélben postára adja, egy példányban pedig a biróságnál kifüggeszti.
Azoknak, a kik igénylőkül a végrehajtási eljárásnál jelentkeztek, vagy a kiknek igénye ugyanakkor bejelentetett, a felhivás három nap alatt, egy-egy példányban vétbizonyitvány mellett kézbesittetik, vagy ajánlott levélben postai uton megküldetik. Ha az igénylő lakása ismeretlen, ezen értesités mellőzendő.
A mennyiben az 54-59. és 80. szakaszokban emlitett követelések, továbbá készpénz, vagy a bérbe avagy haszonbérbe adó bérleti követelésének behajtására olyan ingóságok foglaltattak le, melyekre a végrehajtatónak a 72. § szerint törvényes zálogjoga van, ezekre nézve igénybejelentési felhivásnak és halasztó hatálylyal biró igénykeresetnek (93. §) helye nincs s a további végrehajtási lépések a végrehajtás foganatositásától számitott nyolcz nap eltelte után megtehetők.
90. § Ha oly ingóságok foglaltatnak le, melyek önképviseletre nem jogositott egyén tulajdonának állittatnak, és a végrehajtás ezen önképviseletre nem jogositottnak törvényes képviselője ellen intéztetik, vagy pedig az önképviseletre nem jogositott törvényes képviselőjének létezéséről, személyéről vagy tartózkodási helyéről biztos tudomás nincs: a kiküldött a felhivás egy példányát az illető gyámhatóságnak köteles megküldeni.
91. § Az eljárás befejezésétől számitott három nap alatt a kiküldött, a felvett jegyzőkönyvet a biróságnak bemutatni köteles.
A biróság a költségeknek a 27. § értelmében való megállapitása után, az iratokat a további eljárás eszközlése végett, a kiküldöttnek visszaadja.
A jegyzőkönyvvel egyidejüleg a kiküldött az igénybejelentési felhivásnak egy példányát is bemutatni köteles, mely a netalán meginditandó igényperhez leendő csatolás végett a biróságnál megtartandó.
92. § Az igénykereset csupán a végrehajtató ellen, s ha több végrehajtató van, valamennyi ellen intézendő, és a végrehajtás foganatositására illetékes biróságnál annyi példányban adandó be, hogy a biróságnál egy példány megtartatván, mindenik alperesnek egy-egy példány jusson. A birósági példányhoz a végrehajtási jegyzőkönyv vagy annak kivonata hiteles másolatban melléklendő. Az igénylő felperes és a végrehajtást szenvedő felzeten értesittetnek. Utóbbi a végrehajtató jogának megvédése végett a perbe beavatkozhat.
A 14. § esetében az örökös, ha a végrehajtás nem a hagyatékban talált, vagy az örökhagyóról reá szállott ingóságra, hanem az örökösnek tulajdonát képező más ingóságokra intéztetik: ezen ingóságoknak zár alól való feloldása iránt, igénykeresettel léphet fel.
93. § Az igénykereset, ha a felhivás keltétől számitott 15 nap alatt adatik be, az igényelt tárgyakat illetőleg, a végrehajtás további folyamára halasztó hatálylyal bir.
Ezen határidő után beadott vagy hiánypótlás végetti visszaadás esetében, ezen határidő után a hiányok pótlásával bemutatott igénykereset folytán, a végrehajtás csak azon esetben függeszthető fel, ha az igénylő a kereset jogosultságát valószinüvé teszi; egyszersmind pedig az igénykereset elvesztése esetére a végrehajtató követelését és járulékait, vagy a mennyiben ez kisebb összeget tenne, az igényelt tárgyak becsértékét biztositékul (42. §) a biróságnál leteszi.
A felfüggesztési kérelmet elutasitó végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs.
A végrehajtásnak az igénykereset folytán történt felfüggesztéséről, a kiküldött hivatalos felzeten értesittetik.
94. § Az igénykeresetek sommás uton tárgyaltatnak és itélet által döntetnek el.
Ugyanazon végrehajtást szenvedő ellen ugyanazon foglalás folytán, vagy ugyanazon tárgynak többszöri lefoglalása folytán beadott több igénykereset együttesen tárgyaltatik és döntetik el.
Azok, a kik a tárgyalás határnapjáig, az igényelt tárgyakra felülfoglalást vezettek, vagy azt ujabban lefoglalták, a tárgyalásra végzés által szintén beidéztetnek; de az igénytárgyalásra beidézés nélkül is megjelenhetnek és védelmüket előterjeszthetik.
Az igénykereset tárgyalására a végrehajtatók a végrehajtásnál közbenjárt képviselőjük által is megidézhetők.
95. § Azon igényperekben, melyek a végrehajtás további folyamára halasztó hatálylyal birnak, az igénylő által felhivott tanuk közül csak azok hallgattatnak ki, a kik a biróság területén laknak, vagy kiket a bizonyitó fél a tárgyalás alkalmával, vagy pedig e végből legalább 8 s legfelebb 15 napra kitüzendő ujabb határnapon előállit.
96. § Az igény bebizonyitása esetében az igényelt vagyon a foglalás alól felmentetik.
Halasztó hatálylyal nem biró igényperekben hozott itélet által megállapitott igénynek azonban, ha az árverés már megtartatott, de a vételár még fel nem osztatott, csak a vételárra van hatálya.
Az igénylő és a végrehajtást szenvedő között való jogviszonyra az igényperben hozott itélet hatálylyal nem bir, s jogaikat egymás ellenében a törvény rendes utján érvényesithetik.
97. § Igényperekben az igénylő igazolással nem élhet, s a tárgyalás elhalasztásának csak a felek beleegyezésével, - perujitásnak pedig általában nincs helye. Az elsőbirósági itéletet helybenhagyó másodbirósági itélet ellen további jogorvoslat nem használható.
Halasztó hatálylyal nem biró igénykereset folytán hozott, habár még nem jogerejü itélet után, a foglalás alól felmentett ingóságokra árverést foganatositani, vagy a netalán megtartott árverésen bejött még meglévő vételárt felosztani nem lehet. - E végből az itélet egy példánya a kiküldöttnek haladéktalanul kézbesittetik.
98. § Ha a foglaláskor a fenforgó körülményekből azt lehetett a végrehajtatónak jóhiszemüleg vélelmezni, hogy a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedő tulajdonai: a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők, ha az igény megállapittatnék is.
99. § Azok, a kik a végrehajtás folyamára halasztó hatálylyal biró igénykeresetet inditanak: ha az igény nyilván alaptalannak találtatik; a perköltségekben való elmarasztaláson felül 500 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetnek.
100. § A 92-99. § intézkedései megfelelően alkalmazandók azon igényperekre nézve is, melyek adó- és közigazgatási ügyekben vagy más, nem a jelen törvény szerint foganatositott végrehajtás folytán lefoglalt ingóságokra támasztatnak.
Ezen igényperek azon járásbiróság előtt inditandók, melynek területén a végrehajtás foganatosittatott.
101. § A végrehajtás további folyamára halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő eltelte után, ha igénykereset nem adatott be, az összes lefoglalt ingóságokra, ha pedig azoknak egy részére vonatkozó igénykereset adatott be, az igénykereset tárgyát nem képező lefoglalt ingóságokra, a további végrehajtási lépések megteendők.
102. § A lefoglalt ingóságok rendszerint birói árverés utján adatnak el.
Az árverés határnapját a kiküldött hivatalból foganatositandó végrehajtások esetében jelentkezés nélkül, ellenesetben pedig a végrehajtatónak vagy végrehajtást szenvedőnek szóbeli vagy irásbeli jelentkezésére tüzi ki, és erről hirdetményt bocsát ki.
A hirdetménybe a végrehajtató és végrehajtást szenvedő neve, a végrehajtást és a kiküldetést rendelő végzés, a követelés összege, az árverés helye, napja és órája, az árverezendő ingóságok általános megjelölése és becsértéke teendő ki. Nagyobb értékü és rendkivüli minőségü tárgyak a hirdetményben külön felemlitendők.
A hirdetmény a biróságnál kifüggesztetik, szokásos kihirdetés és kifüggesztés végett, azon község előljáróságának, a hol az árverés foganatositandó, megküldetik, a végrehajtatónak, a végrehajtást szenvedőnek, és ha több foglaltató van, mindeniknek, a 72. § esetében pedig a bérbeadónak is kézbesittetik.
Ha az árverezendő ingóságok becsértéke 300 frtot meghalad, az árverési hirdetmény valamelyik helyi lapba, - ilyennek nem létében, a legközelebbi helyen megjelenő lapba, - ha pedig a becsérték 2000 forintot meghalad, a hivatalos lapba egyszer beiktatandó. Budapesten a hivatalos lapban tétetik közzé az árverés akkor is, ha a becsérték 300 frton felül van, de 2000 frtot meg nem halad.
Tekintet nélkül az elárverezendő ingóságok becsértékére, mindenik érdekelt félnek jogában áll saját költségére az árverési hirdetménynek az általa kijelölendő lapok utján, esetleg többszörös kihirdetését is eszközölni. E végből a kiküldött a jelentkező érdekelt félnek az árverési hirdetmény egy példányát kiadni köteles. Az ilyen hirdetménynek késedelmes vagy hibás közzététele, az árverés hatályára befolyással nincs.
103. § Az árverési határidő, ha a becsérték 2000 frtot meg nem halad, 8 napnál rövidebb s 15 napnál hosszabb, ellenesetben 15 napnál rövidebb s 30 napnál hosszabb nem lehet. Ezen határidő a hirdetménynek a biróságnál való kifüggesztését követő naptól számittatik.
104. § Ha a lefoglalt ingóságok nagy értékcsökkenés, vagy az értékkel arányban nem álló költségek nélkül el nem tarthatók: a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadási határidejének eltelte előtt, vagy ha ilyen kereset már beadatott, ennek eldöntése előtt, a végrehajtás foganatositására illetékes biróság bármelyik érdeklett fél kérelmére, az árverés foganatositását elrendelheti.
A kérelem felett a biróság a feleknek, az ismert igénylőknek, és ha ezen érdekletteknek rövid határnapra való megidéztetése akadályba ütköznék, a részükre kinevezendő ügygondnoknak, és szükség esetében szakértőknek meghallgatása után határoz. Az árverést elrendelő végzés ellen felfolyamodás nem használható; ha azonban a marasztalt fél vagy az igénylők részéről a becsérték készpénzben vagy ovadékképes értékpapirokban (42. §) letétetik, vagy a felek között való megállapodás szerint másként biztosittatik: a lefoglalt tárgyak, a megrendelt árverés foganatositásának mellőzésével, a zár alól felmentetnek.
Az árverés elrendelése esetében az árverési határnapot nyolcz napnál nem hosszabb időre a biróság tüzi ki. Hirlapi hirdetés, - tekintet nélkül az elárverezendő ingóságok becsértékére - csak az érdeklettek által saját költségökre eszközölhető.
Az árverésen befolyt összeg, a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő elteltéig, vagy ha ilyen kereset már megindittatott, annak jogerejü eldöntéseig birói letétbe helyeztetik.
105. § Hivatalból foganatositott végrehajtás esetében, a kiküldött az árverést is hivatalból (20. §), ellenesetben pedig csak akkor tartja meg, ha akár a végrehajtató, akár a végrehajtást szenvedő személyesen, vagy képviselője által az árverési határnapon megjelen vagy bejelenti, miszerint magát az árverésen képviseltetni nem akarja, de az árverés foganatositását kivánja.
Az árverés előtt a kiküldött a letéteményezett tárgyakat a biróság főnökének vagy helyettesének utalványára magához veszi, s az árverésre kitüzött napon és órában a helyszinen megjelenvén, a kielégitési összeget és járulékait felszámitja, mi, ha a végrehajtást szenvedő részéről ki nem fizettetik, az árverést azonnal megkezdi.
106. § A végrehajtást szenvedőnek jogában áll kijelölni azon sorrendet, melyben az árverés történjék, sőt az összeirt ingóságok helyett más ingóságokat is bocsáthat árverés alá, de ha ezekből a követelés és járulékai ki nem kerülnének, az árverés az összeirt tárgyakra folytattatik.
Ha a marasztalt ezen jogával élni nem akar, az árverés az összeirási sorrend szerint tételenkint történik.
A végrehajtás foganatositására illetékes biróság, az érdekeltek valamelyikének kérelme folytán, és szükség esetében, a többi érdeklettek meghallgatásával, gyüjteményeknek, s a körülményeknek figyelembe vételével ugyanazon faju vagy nemü tárgyaknak együttes elárverezését rendelheti meg, habár azok több külön tétel alatt foglaltattak is le. Az e tárgyban hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs.
107. § Minden tárgy a becsáron kiáltatik ki, s ha a becsár meg nem igértetnék, a kikiáltási ár fokozatosan lejebb szállittatik.
Az árverés addig folytattatik, mig igéret tétetik; s ha további igéret nem tétetett, az árverés tárgya a megigért árnak háromszori kikiáltása után, a legtöbbet igérő által megvettnek jelentetik ki, még akkor is, ha más árverelő által igéret nem tétetett.
108. § Az árverésnél minden tárgy vételára azonnal készpénzben fizetendő, melynek lefizetése után az elárverezett tárgy a vevő birtokába adatik. Ha a legtöbbet igérő a vételárt azonnal le nem fizetné, a tárgy azonnal ujabban árvereltetik. A fizetést nem teljesitő árverelőnek a netaláni többlethez igénye nincs, ellenben a netaláni kisebb összeget pótolni köteles és az árverés további folyamában részt nem vehet.
Ha ismert előbbi foglaltató, vagy törvényes zálogjoggal biró hitelező nincs, és se elsőbbségi bejelentvény nem adatott be, se pedig az árverésen befolyt összegnek birói letétben tartása el nem rendeltetett: a végrehajtatónak joga van követelése és járulékai erejéig, az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, vagy másoknak a hitelben vételt megengedni. A vételár mindkét esetben a követelésbe beszámittatik. Ha több végrehajtató van, e jog csak azon esetben gyakorolható, ha ez iránt közös megegyezés jött létre.
Váltóbiztositási visszkereset tárgyában hozott határozat alapján foganatositott kielégitési végrehajtás esetében, a végrehajtató ezen joggal nem élhet.
109. § A mennyiben az elárverezendő ingóságok rendkivüli minősége, vagy a fenforgó körülmények külön árverési feltételeknek a megállapitását teszik szükségessé, a bármely érdekelt fél által legkésőbb az árverési hirdetménynek kifüggesztéseig beadandó kérelemre, mely a végrehajtási jegyzőkönyv hiteles másolatával felszerelendő, esetleg a többi érdeklettek meghallgatása után, a végrehajtás foganatositására illetékes biróság állapitja meg az árverési feltételeket, s arról a kiküldöttet és az érdeklett feleket késedelem nélkül értesiti. Az e tárgyban hozott végzés ellen, akár adatott a kérelemnek hely, akár nem, felfolyamodásnak helye nincs.
Ha a külön feltételekben részletfizetés állapittatik meg: bármely érdeklett fél kérelmére, az is beveendő az árverési feltételekbe, hogy megfelelő bánatpénz teendő le, és az elárverezett tárgy csak a vételár lefizetése után adatik a vevőnek át.
Az árverési hirdetménybe befoglalandó, hogy a megállapitott külön árverési feltételek hol tekinthetők meg; s az árverés ezen feltételek szerint tartatik meg.
Jogában áll a biróságnak a megállapitott külön feltételek lényegét a hirdetménybe befoglalni s a mennyiben szükségesnek mutatkozik, a kitüzött árverési határnap helyett újabb árverési határnapot kitüzni.
Ha külön árverési feltételek állapittattak meg: az árverelni kivánók ezen külön feltételeket az árverésre bocsátás előtt aláirni kötelesek.
110. § Az árverésről jegyzőkönyv vétetik fel, mely a feleknek megnevezését, az árverés alapjául szolgáló foglalási jegyzőkönyv ügyszámát, a követelés és járulékainak felszámitását, folyó sorrendben, s a foglalási jegyzőkönyv tételszámainak is feljegyzése mellett, az árverelt tárgyak megjelölését, a vevő nevét, és az eladási árt foglalja magában. Azok, a kik elsőségi igényt jelentettek be (111. §), az árverési jegyzőkönyvben pontosan megnevezendők.
Az árverési jegyzőkönyv a végrehajtó és a jelenlevő felek vagy képviselőik által aláiratik. (26. §)
Az árverésen eladott ingóságok, ha csak a 109. § szerint ellenkező föltétel nem állapittatott meg, azonnal a vevő tulajdonába mennek át, s az árverési eljárás megsemmisitése, a vevő által szerzett tulajdonjogra befolyással nem bir.
Az, hogy az árverés foganatosittatott, a foglalási jegyzőkönyvre feljegyzendő, s ezen feljegyzés a kiküldött által aláirandó.
111. § Mindazok, a kik az elárvereztetni rendelt ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben az, hogy részükre a foglalás korábban eszközöltetett, a végrehajtási iratokból ki nem tünik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés meegkezdéseig a kiküldöttnek egy példányban irásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A szóbeli bejelentésről a kiküldött által külön jegyzőkönyv veendő fel.
Több ilyen szóbeli bejelentés egy jegyzőkönyvbe foglalható.
112. § A bérbe- és haszonbérbe-adók kötelesek azon követelés összegét, melyre nézve törvényes zálogjogot igényelnek, az árverés megkezdéseig akkor is bejelenteni, ha a bérleti vagy haszonbérleti viszonyon alapuló törvényes zálogjog, a végrehajtási jegyzőkönyvben meg van ugyan emlitve, de a követelés összege ugyanott kitüntetve nincs.
113. § Ha elsőségi bejelentvény nem adatott be, s a végrehajtási iratokból tudvalevő korábi foglaltató sincs: az árverés addig folytatandó, mig a végrehajtató követelése és járulékai fedeztettek, illetőleg, mig az összes lefoglalt tárgyak elárvereztettek.
Ezen esetben a végrehajtató követelése járulékaival együtt, a befolyt vételárból nyugtatvány mellett azonnal kifizettetik, illetőleg törlesztetik: a követelésről szóló eredeti okirat, ha a kifizetés által teljesen hatálytalanná vált, a végrehajtatótól elvétetik s a végrehajtást szenvedőnek kiadatik, ellenesetben pedig a fizetés a végrehajtató által az eredeti okiratra feljegyeztetik, s ennek megtörténte után, az okirat a végrehajtatónak elismervény mellett visszaadatik. Ha a végrehajtató az eredeti okiratot előadni nem tudja: a kiküldött a követelésre eső összeget a biróságnál teszi le.
A végrehajtató követelésének kielégitése után, a kiküldött a netalán fenmaradt készpénzt a végrehajtást szenvedőnek nyugtatvány mellett kiszolgáltatja, a lefoglalt, de el nem adott tárgyakat birói zár alól feloldja és eljárásáról három nap alatt az iratok bemutatása mellett, a kiküldő birósághoz jelentést tesz, mely, ha a végrehajtás megkeresés utján foganatosittatott, az iratokat a megkereső birósághoz teszi át. A végrehajtást elrendelő biróság a feleket az iratok beérkeztéről végzésileg azon hozzáadással értesiti, hogy azokat a biróságnál megtekinthetik és másolatban kivehetik.
Váltóbiztositási visszkereset tárgyában hozott határozat alapján foganatositott végrehajtás esetében, a befolyt összeg a végrehajtatónak ki nem adatik, hanem birói letétbe helyezés végett, külön jelentéssel haladéktalanul bemutattatik.
114. § Ha elsőbbségi bejelentvény adatott le, vagy a végrehajtási iratokból tudvalevő korábbi foglaltató van: az árverés addig folytattatik, mig minden követelés és azok járulékai fedeztettek, vagy mig az összes lefoglalt ingóság elárvereztetett.
Ezen esetben, ha az összes érdeklettek a vételárnak miként való felosztására nézve, magába az árverési jegyzőkönyvbe felveendő egyértelmü megállapodásra jutottak: a vételárfelosztás a megállapodásnak megfelelően a kiküldött által azonnal eszközöltetik; ellenesetben az összes iratok és az esetleg beadott elsőségi bejelentvények a végrehajtás foganatositására illetékes biróságnak három nap alatt; a vételár, s esetleg az el nem árverezett letéti értéktárgyak (73. §) pedig birói letétbe helyezés végett, külön jelentés mellett haladéktalanul bemutatandók.
115. § A 102. és következő szakaszok szabályai szerint tartandó meg az árverés akkor is, ha a váltóhitelező által birt kézi zálogra az 1876. évi XXVII. tc. 106. §-a alapján, vagy kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére adott kézi zálogra az 1875. évi XXXVII. tc. 305. és 306. §-ai alapján rendeltetik el az árverés. - Ezen esetekben se az igények bejelentésére felhivásnak, se elsőség iránti eljárásnak nincs helye. - Az árverés elrendelése és a kézi zálogok megbecsülése után, a kiküldött az árverési hirdetményt kibocsátani és az árverést foganatositani köteles. A biztositott követelés a vételárból a kiküldött által kielégitendő, a netaláni felesleg pedig a kifizetett eredeti váltóval az adósnak, esetleg a csődtömegnek kiadandó, vagy akadály esetében, a biróságnál teendő le. (113. §)
Az ezen eljárás során hozott birósági végzés ellen felfolyamodásnak, a kiküldött eljárása és végzése ellen pedig előterjesztésnek van helye, melyek azonban csakis az árverésen befolyt pénznek kiadatására birnak felfüggesztő hatálylyal.
116. § Ha az árverésen befolyt vételárból a végrehajtató követelése járulékaival együtt ki nem telik, a végrehajtató, a végrehajtásnak a kiküldött által folytatását követelheti; s ha ez iránti kérelmét az árverési iratok bemutatásáig közvetlenül a kiküldötthöz intézi: a kiküldött a végrehajtást szenvedőnek ugyanazon járásbirósági területen levő ingóságaira a folytatólagos végrehajtást, ujabb kiküldetés nélkül, foganatositani köteles.
Ezen eset kivételével a folytatólagos végrehajtást, mig az iratok a 113. § szerint a végrehajtást elrendelő birósághoz vissza nem küldettek, a végrehajtás foganatositására megkeresett biróság, az iratok visszaküldése után pedig azon biróság rendeli el, mely az alapvégrehajtást elrendelte.
117. § A 116. § esetein kivül folytatólagos végrehajtás elrendelésének van helye:
a) ha a végrehajtató kimutatja, hogy követelése a korábbi foglalás alkalmával végrehajtás alá vett dolgok által fedezve nincs;
b) ha a lefoglalt ingókra vagy azok egy részére igénykereset indittatott, vagy elsőbbségi igény jelentetett be;
c) ha a lefoglalt dolgoknak, azon alapon, mert végrehajtás alá nem vonathattak, az összeirásból való kitörlése kéretik.
A folytatólagos végrehajtást rendszerint a végrehajtás foganatositására illetékes biróság rendeli el. Az a) pont esetében azonban, ha a végrehajtás foganatositására több biróság kerestetett meg, a folytatólagos végrehajtás elrendelésére azon biróság illetékes, mely az alapvégrehajtást elrendelte.
Az a) pont esetében jogostiva van a biróság a folytatólagos végrehajtással járó költségeket a körülményekhez képest, a végrehajást szenvedőnek terhére megállapitani, vagy azokat megszüntetni. Minden más esetben a folytatólagos végrehajtás költségeit, a végrehajtást szenvedő viseli.
Ha a végrehajtató fél folytatólagos végrehajtás elrendelését kéri, még mielőtt az előbb már elrendelt végrehajtás foganatosittatott volna, ez esetben a folytatólagos végrehajtás ugyan elrendelendő, hanem a végrehajtási kérvény költségei a végrehajtást szenvedő fél ellen meg nem állapithatók.
118. § A 114. § esetében, ha a vételárfelosztásra nézve egyértelmü megállapodás nem jött létre, a végrehajtás foganatositására illetékes biróság az árfelosztás végett rövid időre határnapot tüz; s erre az összes érdekletteket megidézi. A tárgyalásra az érdeklettek a végrehajtásnál közbenjárt képviselőjük által is megidézhetők. Ha lakhelyének nem tudása miatt, valamelyik érdekelt fél a tárgyalásra meg nem idéztethetik, vagy valamely meg nem jelent érdekelt félnek szabályszerü megidézéséről szóló vét-bizonyitvány a tárgyalás napjáig meg nem érkezik: részére hidetményi idézés nélkül ügygondnok neveztetik, s a mennyiben a tárgyalás az ügygondnok beidézése mellett a kitüzött határnapon megtartható nem volna, legrövidebb időre ujabb határnap tüzetik ki.
119. § A kielégitési sorrend az érdeklettek meghallgatása után a biró által állapittatik meg, s az e tárgyban hozott végzés, a feleknek azonnal kihirdettetik.
Az árverési, hirdetési és foganatositási költségek minden más követelést megelőzőleg sorozandók.
Ha a végzés ellen a kihirdetéskor felfolyamodás be nem jelentetik: a vételár azonnal felosztatik, a kihirdetéskor bejelentett s három nap alatt irásban indokolható felfolyamodás esetében pedig, az iratok nyolcz nap alatt felterjesztendők.
A felfolyamodásnak csupán azon követelések kifizetésére van halasztó hatálya, a melyeknek kielégitése a felfolyamodás folytán hozandó felsőbb birósági határozattól függ. Azon követelések, melyek a felsőbb birósági határozatra való tekintet nélkül, a vételárból minden esetre kielégitést nyernek, felfolyamodás esetében is azonnal kifizetendők.
A másodbiróság végzése ellen, a mennyiben az elsőbiróság végzése megváltoztattatott, a harmadbirósághoz halasztó hatálylyal biró felfolyamodásnak van helye.
Ezen felfolyamodás a másodbirósági végzés kézbesitésétől számitott nyolcz nap alatt adandó be.
Azon hitelező követelése, a ki biztositási végrehajtás folytán nyert zálogjogot, a zálogjogi elsőség sorrendjébe soroztatik ugyan, de ha az érdeklettek között ellenkező megállapodás nem jön létre, a megfelelő összeg a követelés iránti per jogerejü eldöntéséig, birói letétbe helyeztetik.
ha törvényes zálogjoggal biró valamely követelésnek valódisága vonatik kétségbe, a megfelelő összeg birói letétbe helyezése mellett, a követelő a keresetének az illetékes biróság előtt, a végzés jogerőre emelkedésétől, és a mennyiben a követelés még le nem járt, a végzésben kitüntetendő lejárati naptól számitott 30 napi zárhatáridő alatt leendő meeginditására utasittatik. Ezen per, az érdeklettek beavatkozási jogának épségben maradása mellett, a végrehajtást szenvedő ellen inditandó.
120. § Több végrehajtató találkozása esetében (86-88. §), valamint akkor is, midőn ugyanazon ingóságok lefoglalva és felülfoglalva vannak: az árverés - habár annak elrendeléseért csak egy végrehajtató jelentkezik is, - mindazon végrehajtató, foglaltató és felülfoglaltató követelésének kielégitésére elrendelendő, a kiknek a javára az árverési hirdetmény kibocsátása napjáig, a foglalás már foganatosittatott.
121. § Ha olyan értékpapirok foglaltattak le, a melyek tőzsdei árfolyammal birnak, azok árverés alá rendszerint nem bocsáttatnak: hanem a kiküldött által az érdeklett felek közbenjöttével, ha helyben tőzsde van, tőzsdei alkusz közvetitésével, ha pedig helyben tőzsde nincs, valamely pénzintézet utján vagy megfelelő más módon, de mindenesetre készpénzfizetés mellett adatnak el. Az eladási számla az iratokhoz csatolandó.
A napi közép-árfolyamon alól több mint két száztólival, az eladás csak az összes érdeklettek beleegyezésével eszközölhető.
Ha helyben tőzsde nincs s az értékesités a fentebbi módon eszközölhető nem volna, a kiküldött jelentése alapján, a végrehajtás foganatositására illetékes biróság az eladás eszközlése végett, a legközelebbi tőzsde székhelyén illetékes járásbiróságot megkeresi.
Ha az értékesités a fentebbi módok egyike szerint sem eszközölhető: a tőzsdei árfolyammal biró értékpapirok is birói árverésen adatnak el.
122. § Ha a végrehajtást szenvedőnek a követelése foglaltatott le: a végrehajtató kivánságára a végrehajtást szenvedőnek az adósa nyilatkozni tartozik az iránt, vajjon:
1. elismeri-e, és mennyiben ismeri el a követelést valónak, s kész-e a fizetésre?
2. tart-e valaki és minő igényt a lefoglalt követelésre?
3. le van-e a követelés foglalva más hitelező részére, s ha igen, minő igény biztositására?
A nyilatkozattételre való felhivás a végrehajtást tudató rendelvénybe foglalandó, vagy ha ezt a végrehajtató később kéri, az adós a nyilatkozatra a kiküldött által külön végzésben hivandó fel.
A nyilatkozat a rendelvénynek, illetőleg a külön végzésnek kézbesitésétől számitott nyolcz nap alatt, az adós által aláirt beadványban, vagy a kiküldöttnél, szóval adandó elő.
A beadvány vagy a szóbeli nyilatkozatról felvett jegyzőkönyv, melyeknek bélyegét a végrehajtató pótolni köteles, a biróságnak a kiküldött által bemutatandó.
123. § Ha a lefoglalt követelés pénzbeli, és a végrehajtatón kivül e követelésre másnak zálogjoga nincs; a végrehajtató a végrehajtás foganatositására illetékes biróságnál kérheti, hogy ezen követelés végrehajtásilag reá ruháztassék.
Ha a lefoglalt követelés a végrehajtató követelését és járulékait meghaladja, más megállapodás hiányában átruházásnak csak azon esetben van helye, ha a végrehajtató a többletet készpénzben kifizeti.
Ha a követelésről okirat van, az átruházás az okiratra vezetendő, mely a végrehajtatónak eredetben kiadatik.
A 80. § eseteit kivéve, a lefoglalt követelést, a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő eltelte, s ha ilyen igénykereset már megindittatott, annak jogérvényes eldöntése előtt, a végrehajtatóra átruházni nem lehet.
A végrehajtást szenvedő a végrehajtásilag átruházott követelés valódiságáért és behajthatóságáért felelős.
Ha a lefoglalt követelés biztositására a zálogjog telekkönyvileg bejegyezve van, az átruházás telekkönyvi bejegyzése végett, az illetékes telekkönyvi hatóság megkerestetik.
124. § Ha a lefoglalt követelés az előző szakasz szerint át nem ruházható, valamint akkor is, ha a végrehajtató a lefoglalt követelés átruháztatását nem kivánja: a végrehajtás foganatositására illetékes biróságnál kérheti, hogy a lefoglalt követelésnek behajtására feljogosittassék avagy pedig e végből ügygondnok rendeltessék.
Ha a követelésre másnak is van zálogjoga, vagy a lefoglalt követelés a végrehajtató követelését és járulékait meghaladja, ha csak a felek közt más megállapodás nem jött létre, - a behajtásra ügygondnok rendelendő; ellenesetben a behajtással a végrehajtató bizandó meg.
A lefoglalt követelés behajtása iránti intézkedés elrendelését, a végrehajtató, a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő eltelte, vagy az ilyen igénykereset eldöntése előtt is kérheti.
Ha azonban halasztó hatálylyal biró igénykereset indittatott: ennek jogérvényes eldöntéseig a behajtott összeget utalványozni (125. §), vagy felosztani (126. §) nem lehet.
A megbizott végrehajtató vagy a kirendelt ügygondnok a követelés behajtása iránt saját felperessége alatt van jogositva a pert meginditani; a per meginditásáról azonban a végrehajtást szenvedőt, ha lakhelye tudatik, lakhelyére intézendő ajánlott levélben értesiteni köteles.
A követelés behajtására szükséges költségeket a végrehajtató köteles előlegezni.
125. § A behajtással megbizott végrehajtató vagy a kirendelt ügygondnok a követelés behajtása után a végrehajtás foganatositására illetékes biróságnak jelentést tenni, és az ügygondnok a behajtott készpénzt, a jelentés mellett bemutatni köteles.
A biróság, ha a behajtott összegre a végrehajtatón kivül másnak zálogjoga nincs, azt a követelés törlesztésére utalványozza. A törlesztés a követelésről netalán létező okiratra feljegyzendő, s e végből az eredeti okirat bemutatandó.
A végrehajtató ezen utalványozó végzés kézbesitéseig, a behajtott összeggel nem rendelkezhetik.
126. § Az ügygondnok által behajtott és bemutatott készpénz felosztására a biróság határnapot tűz ki s a befolyt összeg felosztását a 118. és 119. §-nak megfelelően eszközli.
Ha a behajtott követelés biztositására a zálogjog telekkönyvileg bejegyezve volt, s arra alzálogjogok szereztettek, a kielégitési sorrend a telekkönyvi rangsorozat értelmében, az ingatlanok vételára felosztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett állapittatik meg, s e végből a megbizott ügygondnok jelentése mellett, a telekkönyv hiteles kivonatát is bemutatni köteles.
A megbizott ügygondnok azon költségei és dijai, melyek a végrehajtást szenvedő adósa ellen meg nem itéltettek, az árfelosztási eljárás alkalmával állapittatnak meg, és a behajtott összegből első sorban elégittetnek ki.
A 118. és 119. §-ok szerint eszközlendő az árfelosztás akkor is, ha akár magánfél, akár pedig közpénztár a nála többek részére lefoglalt összeget a birósághoz kivánja letenni. Ezen esetben a pénz azon birósághoz teendő le, melynek kiküldöttje az első végrehajtást foganatositotta.
A letéti beadványhoz valamennyi foglaltatónak a foglalás időrendje szerint összeállitott és a letevő által aláirt kimutatása és a biróság vagy más hatóság, illetőleg ezek kiküldöttjei által kiadott rendelvények eredetiben csatolandók.
127. § Ha a behajtott követelés nem pénzbeli, a biróság a jelentés alapján, a behajtott követelés tárgyának árverés utján való értékesitését rendeli meg, s ennek foganatositására kiküldöttet rendel.
Igénybejelentési felhivás kibocsátása ezen esetben nem szükséges; a kikiáltási árul szolgáló becsárt pedig a kiküldött, a mennyiben szükségesnek látja, az állandóan alkalmazott birósági szakértők közül egynek közbenjöttével rendes becslési eljárás nélkül állapitja meg. A befolyt vételárból a kielégités a 125. és 126. § szabályai szerint történik.
128. § A lefoglalt követelés behajthatlansága esetében a végrehajtatónak jogában áll a végrehajtást szenvedőnek másnemü vagyonára intézendő végrehajtás utján szorgalmazni követelése kielégittetését. A lefoglalt követelés behajtására forditott és biróilag megállapitott költségek és dijak az alap-perbeli követelés járulékaihoz számittatnak.
A fent érintett jog illeti a végrehajtatót akkor is, ha a lefoglalt követelésre nyert zálogjogról lemond, vagy pedig kimutatja, hogy a követelés lefoglalása daczára elegendő fedezettel nem bir. (117. § a) pont).
A zálogjogról való lemondás esetében a végrehajtást szenvedő adósa értesitendő.
129. § Ha a végrehajtásilag lefoglalt követelés feltételtől függ, ha a követelés lejárata fél évnél hosszabb időre terjed, ha a követelés viszonszolgálattól függ, ha a végrehajtást szenvedő adósa ellen csőd-eljárás van folyamatban, vagy ha a követelés érvényesitése más okokból nehézségekkel van egybekötve: a biróság a követelésnek birói árverésen való eladását, vagy más módon való értékesitését rendeli el.
Ezen kérelem tárgyában a biróság a végrehajtást szenvedőt, s ha ez nem belföldön tartózkodik, vagy tartózkodási helye ismeretlen, a részére kinevezendő ügygondnokot meghallgatni köteles.
Az árverés az ingóságokra előirt szabályok szerint tartatik meg.
Pénzbeli követeléseknél első kikiáltási árul a követelés névszerinti értéke szolgál; nem kamatozó követeléseknél azonban a lejáratig folyó 6% kamatkülönbözet a névszerinti értékből levonatik.
Másnemü követelések kikiáltási árát a kiküldött, a 127. § szerint állapitja meg.
Az árverési vevő a visszteher melletti engedményes jogaiba lép; s a követelésről kiállitott okiratok, és a netalán fedezetül szolgáló kézi zálog az árverési vevőnek átadandók. Ha a követelés biztositására a zálogjog bejegyezve van: ugy az elrendelt árverés feljegyzése, mint a hitelező személyében történt változás kitüntetése végett, az illetékes telekkönyvi hatóság, hivatalból keresendő meg.
Az árverési vevő ellen azon harmadik személy, ki kellő időben igénykeresetét meginditani elmulasztotta, igényt nem érvényesithet.
130. § Életjáradékok és más bizonytalan ideig, időről-időre részletekben fizetendő követelések, a 129. § szerint nem értékesithetők, hanem a kielégités, a lefoglalt részleteknek a 123. § szerinti átruházása vagy a 124. § szerinti behajtás utján eszközöltetik.
131. § A kir. kisebb haszonvételi jog rendszerint az ingóságok végrehajtására előirt szabályok szerint vétetik végrehajtás alá. A becsárt a kiküldött a jövedelmi adó százszoros összege szerint állapitja meg. Ha a jövedelmi adó összege bizonyitható nem volna: ezen jog becsértéke a felek által bemutatandó, esetleg a mennyiben ezen jogok közösen kezeltetnek, a közbirtokosság elnökétől, pénztárnokától, egyes közbirtokossági tagoktól vagy a jog bérlőjétől beszerzendő adatok és felvilágositások alapján állapitandó meg.
Ha azonban a kir. kisebb haszonvételi jog gyakorlata valamely ingatlannal elválaszthatatlanul van egybekapcsolva: e jog az ingatlannal vehető csupán végrehajtás alá.
Ezen eseteken kivül ingatlanra vezetett végrehajtás esetében a végrehajtató az ingatlannal együtt az attól még el nem választott kir. kisebb haszonvételi jognak végrehajtás alá vételét is kivánhatja.
132. § Ha a végrehajtást szenvedőnek, valamely ingatlan vagyonra vonatkozólag élők közötti jogügylet által szerzett joga foglaltatik le, a végrehajtató, a végrehajtás foganatositására illetékes biróság által végzésileg feljogositandó, hogy a lefoglalt jogot érvényesithesse. A végrehajtás alá vont jogra vonatkozó okiratok, a mennyiben a végrehajtást szenvedőnél találtattak, a jog érvényesithetése végett a végrehajtatónak kiadatnak.
Fentebbi végzés feljogositja a végrehajtatót, hogy a végrehajtást szenvedő javára a tulajdonjogot, vagy más dologi jogot olyan módon érvényesitse, a mint azt a végrehajtást szenvedőnek érvényesiteni jogában állott volna. E végből a végrehajtató, saját felperessége alatt perrel is felléphet. Az e perben biróilag megállapitott költségek és dijak, az alap-perbeli követelés járulékaihoz hozzá számittatnak.
Az érvényesitett tulajdon, vagy más dologi jogra a további végrehajtási lépések, a megfelelő szabályok szerint eszközlendők.
Ezen szabályok alkalmazandók az eljárásra nézve akkor is, ha a végrehajtást szenvedőnek valamely ingatlanra vonatkozó zálogvisszaváltási jogára vezettetik a végrehajtás.
133. § Ha a végrehajtást szenvedőnek olyan pénzbeli követelése foglaltatott le, melyet közpénztárból vagy letétből vehet fel, a végrehajtás foganatositására illetékes hatóság a foglalási eljárás jogerőre emelkedése után, a lefoglalt pénzbeli követelést a végrehajtató részére utalványozza, s ezen utalványozást tárgyazó végzést a kifizetésre illetékes pénztár felett álló hatóságnak (83. §) küldi meg. Ezen hatóság a pénztárt késedelem nélkül utasitani köteles, hogy az esetleges fizetési időpont bevárása mellett, a fizetést a végrehajtató kezeihez teljesitse.
Az utalványozási végzésben a végrehajtási összeg az utalványozás napjáig kiszámitott járulékaival kiteendő, s az is kitüntetendő, hogy az utalványozás napjától a kielégitésig járnak-e, és ha igen, minő összeg után és hány száztólival számitott kamatok. Ha a követelésről okirat van, azt a végrehajtató a biróságnak bemutatni köteles a végből, hogy az utalványozási végzés kiadása előtt, az utalványozás által történt fizetés vagy törlesztés ezen eredeti okiratra jegyeztessék fel.
134. § Ha biztositási végrehajtás utján lefoglalt ingóságokra szándékoltatik vezettetni a kielégitési végrehajtás: azt a 2. § szerint illetékes biróság rendeli el.
Ezen biróság, ha egyszersmind a végrehajtás foganatositására is illetékes, a 89. § szerinti felhivást kibocsátani, s a kielégitési végrehajtás foganatositására kiküldöttet rendelni, ellenesetben pedig e végből a 18. § szerint illetékes biróságot megkeresni köteles.
A halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló 15 napi határidő ezen esetekben, a felhivásnak a biróságnál való kifüggesztésének napjától számittatik.
A felhivás kibocsátása előtt netalán beadott igénykeresetek szintén halasztó hatálylyal birnak; azonban ha az igény-keresetben az ellenkező kérelem kifejezetten nem adatik elő, csak a felhivási határidő eltelte után, a netalán beadott többi igénykeresettel együtt tárgyaltatnak és döntetnek el.
Egyébként a kielégitési végrehajtásra nézve fentebb megállapitott szabályok alkalmazandók akkor is, ha a kielégitési végrehajtás előbb már biztositásilag lefoglalt ingóságokra vezettetik.
135. § Készpénzbeli követelés behajtása végett ingatlanra vezetendő végrehajtás esetén, a végrehajtási kérvényben az ingatlan a telekjegyzőkönyvi szám pontos megjelölésével kitüntetendő, és ha valamely telekjegyzőkönyvben több telekkönyvi jószágtest foglaltatik, s a végrehajtás nem valamennyi jószágtestre vezettetik: a telekkönyvi helyrajzi számokra való hivatkozással megjelölendő azon jószágtest vagy jószágtestek, melyekre a végrehajtás vezetése kéretik. Egyszersmind a kérvényben a végrehajtás foganatositására illetékes telekkönyvi hatóság is megnevezendő.
Ha a végrehajtás utján behajtandó követelés biztositása végett a végrehajtás alá veendő ingatlanra a zálogjog már korábban bekebleztetett vagy előjegyeztetett: ezen körülmény, a bekeblezést vagy előjegyzést rendelő végzés számára való hivatkozás mellett megemlitendő.
136. § A kielégitési végrehajtás elrendelése esetében, a biróság a végrehajtási zálogjog bekeblezése vagy az előjegyzett zálogjog igazolásának bejegyzése, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzése végett, a végrehajtási kérvénynek egy-egy példányát, a végrehajtást elrendelő végzéssel ellátva, az illetékes telekkönyvi hatósághoz teszi át.
A megkeresett telekkönyvi hatóság, a mennyiben telekkönyvi akadály fenn nem forog, a végrehajtási zálogjog bekeblezését vagy az előjegyzett zálogjog igazolásának bejegyzését, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzését elrendelni köteles.
137. § A végrehajtási zálogjog bekeblezése, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzése, ha az ingatlan tulajdon joga a végrehajtást szenvedő javára csupán előjegyezve van, az előjegyzés igazolásától függő joghatálylyal, ha pedig a végrehajtást szenvedő javára bekeblezett tulajdonjogra másnak a tulajdonjoga van előjegyezve, az előjegyzés nem igazolásától függő joghatálylyal rendeltetik el.
Ezen esetben a végrehajtató a végrehajtási zálogjog feltételes bekeblezését vagy a végrehajtási jog feljegyzését rendelő végzés alapján, a végrehajtást szenvedő javára előjegyzett tulajdonjog igazolása, vagy a végrehajtást szenvedő ellen előjegyzett tulajdonjog kitörlése iránt szükséges lépéseket megteheti, melynek biróilag megállapitandó költségei az alapperbeli követelés járulékaihoz hozzászámittatnak; az árverés elrendelése pedig az igazolást vagy kitörlést rendelő határozat jogerőre emelkedése után kérhető.
Ha a végrehajtató bekebelezett vagy előjegyzett követelésének behajtása iránt folyamatba tett per a telekkönyvbe feljegyeztetett, a feljegyzés után egy harmadik személy javára történt tulajdonjog-bekeblezés vagy előjegyzés a végrehajtási jog feltétlen feljegyzésének s a végrehajtás foganatositásának akadályul nem szolgál.
Ugyanez áll azon esetben is, ha a zálogjog, előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható okirat (1871:XXXIV. tc. 11. §, 1874:XXXV. tc. 111. §., 1878:XXV. tc. jelzálogüzlet alapszabály 11. § és 1879:XXXIX. tc. 2. §) alapján lőn bekebelezve, vagy marasztaló itélet vagy peregyezség alapján kebeleztetett be, vagy jegyeztetett elő, mely esetekben a zálogjog bejegyzése után egy harmadik személy javára történt tulajdonjog-bekeblezés vagy előjegyzés a végrehajtási jog feltétlen feljegyzését és foganatositását szintén nem akadályozza.
138. § Ha a végrehajtást szenvedőre örökség, vagy hagyomány utján szállott, de még tulajdonául be nem kebelezett vagy elő sem jegyzett ingatlanra a telekkönyvi rendeletek 74. §-a értelmében, a végrehajtási zálogjog feltételesen kebeleztetik be: a további végrehajtási lépések függőben hagyandók addig, mig a tulajdonjog a végrehajtást szenvedő javára bekebeleztetik. Az e végből szükséges lépések megtételére a végrehajtató a feltételes bekeblezést elrendelő végzés által fel van jogositva. Az e tárgyban felmerült és biróilag megállapitott költségek az alapperbeli követelés járulékaihoz hozzászámittatnak.
139. § A végrehajtást elrendelő végzés mind a végrehajtatónak, mind a végrehajtást szenvedőnek kézbesittetik: ha azonban a végrehajtás elrendelése iránti kérelem elutasittatik: a végrehajtási kérvény összes példányainak kiadása mellett, csupán a végrehajtató értesittetik.
Ha a megkeresett hatóság a végrehajtási zálogjog bekeblezése, az előjegyzett zálogjog igazolása, illetőleg a végrehajtás feljegyzése tárgyában, teljesen elutasitólag határoz, csupán a végrehajtató és a megkereső biróság értesittetik.
Ha a végzés a végrehajtást szenvedőnek nem kézbesittethetvén, visszaérkezik: részére hirdetményi idézés nélkül ügygondnok rendeltetik, s a végzés, valamint a végrehajtás további folyamán hozandó határozatok is, mig lakását be nem jelenti, vagy képviseltetéséről nem gondoskodik, az ügygondnoknak kézbesittetnek.
140. § A végrehajtás elrendelése tárgyában az erre illetékes biróság által, valamint a végrehajtási zálogjog bejegyzése vagy a végrehajtási jog feljegyzése tárgyában, a telekkönyvi hatóság által hozott végzés ellen, a kézbesitéstől számitott 8 nap alatt mindkét fél felfolyamodást adhat be. A végrehajtást elrendelő végzés ellen beadott felfolyamodáshoz a végrehajtási kérvénynek a felfolyamodó részére kézbesitett példánya csatolandó.
A végrehajtást elrendelő végzésre nézve a másodbiróság végérvényesen határoz. A telekkönyvi hatóságnak a zálogjog bekeblezése, az előjegyzés igazolása, és a végrehajtási jog feljegyzése tárgyában hozott végzését megváltoztató másodbirósági határozat ellen azonban 8 nap alatt beadandó további felfolyamodásnak van helye. Ezen felfolyamodásoknak halasztó hatályára nézve, a 37. § intézkedései irányadók.
141. § A végrehajtást elrendelő végzés ellen intézett felfolyamodás felterjesztéséről és a felsőbb birósági határozatról a megkeresett telekkönyvi hatóság értesitendő.
Ha a másodbiróság a végrehajtást elrendelő végzést megsemmisitette, feloldotta, vagy a végzés megváltoztatásával a végrehajtási kérelmet elutasitotta: a végrehajtási zálogjog bekeblezése, az előjegyzés igazolása, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzése hivatalból törlendő, és e végből az illető telekkönyvi hatóság értesitendő.
Ha a másodbiróság a telekkönyvi hatóság végzését megváltoztatja: arról a feleken kivül a végrehajtást elrendelő biróság is értesitendő.
A felek értesitésére nézve az általános szabályok alkalmazandók.
142. § A végrehajtási zálogjog bekeblezésének vagy a végrehajtási jog feljegyzésének azon joghatálya van, hogy a későbbi tulajdonjog-bekeblezés vagy előjegyzés, a végrehajtás további folyamát meg nem akaszthatja.
143. § Ha a közös vagyon tulajdonjoga határozatlan részekben van a tulajdonos-társak nevére bejegyezve, a végrehajtás pedig nem az összes tulajdonos társakat terhelő tartozás behajtására van irányozva: a telekkönyvi hatóság azon végzésben, melyben a végrehajtási zálogjog bekeblezése vagy a végrehajtási jog feljegyzése elrendeltetik, az összes érdeklettek megidézése mellett jegyzőkönyvi tárgyalást rendel, s a tulajdonjog aránya felett, a netalán szükséges bizonyitási eljárás után, itélet által határoz.
Ha ellenkező nem bizonyittatik: valamennyi bejegyzett tulajdonostárs hányada egyenlőnek tekintetik, kivéve, ha valamely elhalt egyénnek házastársa és leszármazói vannak határozatlan részben közös tulajdonosokul bejegyezve; mely esetben az ingatlannak egyik fele a házastárs tulajdonának, másik fele pedig fejenkénti, illetőleg törzsönkénti egyenlő osztályrészekben a tulajdonosokul bejegyzett leszármazók tulajdonának tekintetik.
Ezen esetben árverés csak az itélet jogerőre emelkedése után kérhető.
144. § A végrehajtási zálogjog bekeblezését, vagy a végrehajtási jog feljegyzését elrendelő végzésnek a végrehajtást szenvedő részére történt kézbesitésétől számitandó 15 nap eltelte után, a végrehajtató a telekkönyvi hatósághoz egy példányban beadandó kérvényben az árverés elrendeléseért folyamodhatik.
E kérvényben az elárvereztetni kért ingatlanok pontosan megjelölendők, a követelés járulékaival együtt felszámitandó, továbbá a kikiáltási ár megállapitására szükséges adatok (145. §) és az árverési feltételek tervezete bemutatandó.
Ugyanezen módon az árverés elrendelését a végrehajtást szenvedő is kérheti.
145. § A kikiáltási ár megállapitása szempontjából, az elárverezendő ingatlannak a legközelebb mult évbeli állami adójáról (148. §) kiállitott adóhivatali, vagy ha az adó a községben fizettetik, a községi bizonyitvány bemutatandó.
Ha az ingatlannal együtt a kir. kisebb haszonvételi jog is végrehajtás alá vétetik: a kikiáltási ár megállapitása szempontjából, a 131. §-nak megfelelő adatok is bemutatandók.
A kir. kisebb haszonvételi jog az ingatlannal együtt árverés alá bocsátottnak csak akkor tekinthető: ha ez az árverési hirdetményben világosan kifejezve van.
146. § A telekkönyvi hatóság az árverésről, ha azt elrendelendőnek találja, árverési hirdetmény kibocsátása által intézkedik, - ha pedig az árverést elrendelhetőnek nem találja: az árverési kérvényre vezetendő elutasitó végzés kapcsában, a 144. § szerint beadott iratokat a végrehajtatónak kézbesitteti, megjelölve esetleg az elutasitó végzésben azon hiányokat, melyek az árverés elrendelhetése szempontjából pótlandók.
147. § Az árverés elrendelése esetében, a kibocsátandó hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia:
a) az elárverezendő ingatlannak a törvényszéki terület, község és telekjegyzőkönyvi szám szerinti pontos megjelölését;
b) a végrehajtatónak és végrehajtást szenvedőnek megnevezését, s azon tőkekövetelésnek összeg szerinti megjelölését, melynek behajtására a kielégitési végrehajtás irányozva van;
c) a megállapitott kikiáltási árt;
d) az árverés helyét és idejét, utóbbit a naptár szerinti nap és az óra megjelölésével;
e) a venni szándékozók által leteendő bánatpénz összegét;
f) a fizetési határidőket;
g) annak megemlitését, hogy az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejüleg megállapitott árverési feltételek, a hivatalos órák alatt, a telekkönyvi hatóságnál és az illető község előljáróságánál tekinthetők meg.
Ha az ingatlanok kikiáltási ára az 5000 frtot meghaladja, ugyszintén ha a kikiáltási ár kisebb ugyan, de az ingatlan a telekkönyvi hatóság székhelyén, vagy annak közelében fekszik, az árverés a telekkönyvi hatóság helyiségébe, más helyen fekvő ingatlanok árverése pedig, ha a kikiáltási ár 5000 forintot meg nem halad, az illető községházához tűzendő ki. A végrehajtatónak az árverési kérvényben, a többi érdekletteknek pedig az árverési kérvény elintézése előtt beadott indokolt kérelmére a telekkönyvi hatóság az árverést a helyszinére tűzheti ki akkor is, ha kikiáltási ár 5000 frtot meghalad.
A hirdetmény kibocsátásával egyidejüleg az árverés elrendelése a telekkönyvbe feljegyzendő.
148. § A kikiáltási ár szőlőknél és házosztály-adó alatt álló ingatlanoknál az évi államadó kétszázszoros összegében, házbéradó és földadó alá eső más ingatlanoknál, az évi államadó százszoros összegében állapitandó meg. Az ingatlanok után fizetendő általános jövedelmi pótadó, és a községi adók számitásba nem vétetnek.
Adómentes ingatlanok kikiáltási árának megállapitása végett a végrehajtató, ha az ingatlan a telekkönyvi hatóság székhelyén fekszik, ezen hatóság által állandóan alkalmazott szakértők bármelyike által, ha más helyen fekszik, az illető községelőljáróság két tagja által kiállitott becslevelet az árverési kérvényhez (144. §) mellékelve bemutatni köteles. Ezen esetben kikiáltási árul a becsár szolgál. (159., 160. §)
149. § Az ingatlanokkal együtt a 148. § szerint megállapitandó kikiáltási áron azon tartozékok is elárvereztetnek, melyek az ingatlantól állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók. (159. §)
A mennyiben az árverési feltételek ellenkező kikötést nem tartalmaznak, az ingatlanokkal együtt árvereztetik el, a végrehajtást szenvedőt illető még be nem szedett függő termés is. Ezeknek becsértéke, ha az érdeklettek valamelyike azt birósági szakértő, illetőleg két községelőljárósági tag által (148. §) kiállitott s az árverés napját 8 nappal megelőzőleg bemutatott becslevéllel igazolja, a kiküldött által az árverés alkalmával a kikiáltási árhoz hozzá számittatik.
Az árverési hirdetménynek a leteendő bánatpénzre vonatkozó intézkedése ez által nem érintetik.
150. § Az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejüleg az elárverezendő ingatlanra és értékére való tekintettel s a végrehajtató által bemutatott tervezet figyelembe vétele mellett, a telekkönyvi hatóság akként állapitja meg az árverési feltételeket, hogy egyrészről a végrehajtató kielégitése szükségtelen késedelem nélkül legyen eszközölhető, másrészről a végrehajtást szenvedő és a jelzálogos hitelezők érdekei sérelmet ne szenvedjenek, a vevők versenye pedig ne nehezittessék.
Különösen világos határozatokat kell az árverési feltételeknek magukban foglalniok az iránt, mily összeg legyen az árveréskor bánatpénzül leteendő, mily részletekben, mely időben és hová fizettessék a vételár és mit kell a vevőnek teljesiteni a végett, hogy az árverezendő ingatlant birtokba vehesse, s a telekkönyvi átirás eszközölhető legyen.
Az árverési feltételekbe felveendő, hogy a vevő, a vételár után, az árverés napjától számitva, 6% kamatot fizetni és a vétel után járó kincstári illetéket viselni köteles. Ezen kötelezettségek a vevőt akkor is terhelik: ha azokról az árverési feltételekben emlités nem tétetett.
A mennyiben az árverési feltételekben az ellenkező világosan ki nem tétetett: a bánatpénz készpénzben vagy a 42. §-ban jelzett árfolyammal számitott ovadékképesnek nyilvánitott értékpapirokban teendő le.
151. § Az árverésre, ha a megállapitott kikiáltási ár a 2000 forintot meg nem haladja, a hirdetmény kifüggesztését követő naptól számitott legalább hatvan s legfölebb kilenczven napra, ha pedig a kikiáltási ár a 2000 frtot meghaladja, ugyanazon naptól számitott legalább kilenczven és legfölebb százhuz napra csupán egy árverési határnap tüzetik ki, azon hozzáadással, hogy az ingatlan ezen határnapon, a kikiáltási áron alul is el fog adatni.
152. § Az árverési hirdetmény a telekkönyvi hatóságnál való kifüggesztés és az illető községnek, ugy a szomszédos községeknek területén való szabályszerü körözés által tétetik közzé.
Azon község előljáróságának, a melynek területén az elárverezendő ingatlan fekszik, az árverési hirdetmény egy példánya kifüggesztés végett, az árverési feltételek egy példánya pedig megtekinthetés végett (147. §) megküldendő.
Ha a kikiáltási ár 300 frtot meghalad, a hirdetménynek a 147. § a), b), c), d) és e) pontjaiban foglalt kivonata valamelyik helyi, ilyennek nem létében a legközelebbi helyen megjelenő lapban egyszer, - ha pedig a kikiáltási ár a 2000 frtot meghaladja, a hivatalos lapban háromszor közhirré teendő.
Budapesten a hivatalos lapban - de csak egyszer - teendő közzé az árverési hirdetmény kivonata akkor is, ha a kikiáltási ár 300 frton felül van, de 2000 forintot meg nem halad.
Ezenkivül saját költségére mindenik érdekelt (153. §) kivánhatja, hogy az árverési hirdetmény, a kikiáltási árra való tekintet nélkül, valamely más közlönyben, vagy többször is közzé tétessék. E végből a telekkönyvi hatóság a jelentkező érdeklett félnek, az árverési hirdetmény egy példányát kiadni köteles. Az ilyen hirdetménynek késedelmes, vagy hibás közzététele az árverés hatályára befolyással nincs.
A hirdetménynek a telekkönyvi hatóságnál kifüggesztett példányára, a kiadó-hivatal főnöke a kifüggesztés napját reájegyezni s aláirásával ellátni köteles. Ezen hirdetményi példány az árverési határnap eltelte után leveendő, és a levétel napjának feljegyzése mellett az iratokhoz csatolandó.
153. § Az árverési hirdetmény, mely egyszersmind az árverést elrendelő végzésnek tekintendő, az árverési feltételekkel együtt külön kézbesittetik:
a) a végrehajtatónak;
b) a végrehajtást szenvedőnek;
c) mindazoknak, a kiknek javára, a telekkönyv szerint zálogjog, vagy valamely bekeblezett zálogjogra alzálogjog, vagy más telekkönyvi jog van az elárverezendő ingatlanra bekebelezve vagy előjegyezve; vagy a kinek ilyen tárgyú kérvénye, mint elintézetlen, széljegyzésbe vétetett, avagy mint nem jogérvényesen elutasitott, feljegyezve van; ide értve a végrehajtást szenvedő netaláni tulajdonostársát, vagy telekkönyvileg másként érdekletteket is;
d) a kir. adófelügyelőnek.
Ha a kir. kincstár javára nem adó, vagy illetékbeli, hanem másnemü követelés van bekebelezve; a hirdetmény a kir. jogügyek igazgatóságának kézbesitendő.
Az árverési hirdetmény a b) és c) pont alatt emlitett érdekelteknek a hirdetményi idézés mellőzésével, a keresetre hozott első végzésre előirt szabályok megtartása mellett kézbesitendő.
Ha a hirdetmény kifüggesztésétől számitott 30 nap alatt az árverési hirdetménynek a b) és c) pontban érdekeltek részére való kézbesitéséről, a szabályszerü vétbizonyitvány be nem érkezik: a telekkönyvi hatóság a nem értesitett érdekeltek képviseletére ügygondnokot rendel. A gondnoki rendelvény kapcsában, az árverési hirdetmény is, az árverési feltételekkel együtt, legalább az árverési határnap előtt 15 nappal kézbesitendő.
Azon érdekeltek részére, kiknek lakhelye nem tudatik, a kézbesités megkisértése előtt is nevezhető ügygondnok.
A kirendelt ügygondnok azon nem értesitett érdekeltet, kinek részére kineveztetett, a végrehajtási eljárás egész folyama alatt, mindaddig képviseli, mig az képviseltetéséről nem gondoskodik.
A mennyiben érdek-összeütközés nem valószinü, ugyanazon ügygondnok több érdekelt részére is kinevezhető; a végrehajtást szenvedő részére azonban, ha a 139. § szerint ez meg nem történt, mindig külön ügygondnok rendelendő, és pedig, ha a perbeli képviselő tudva van, s a biróság székhelyén lakik, ennek személyében.
Az érdekeltek, az ügygondnok kinevezéséről, lakhelyükre, s ha ez nem tudatnék, azon községbe czimzendő ajánlott levélben értesittetnek, a mely községhez az elárverezendő ingatlan tartozik.
154. § A hirdetmény kifüggesztésétől számitott 30 nap elteltével, a telekkönyvi hatóság az előző szakasz szerint netalán szükséges ügygondnoki kinevezéssel egyidejüleg az árverés foganatositására kiküldöttet rendel, kinek a szükséges iratok kiadatnak.
A telekkönyvi hatóság székhelyén foganatositandó árverésre (147. §) rendszerint egy birósági tag vagy kir. közjegyző, - a helyszinén foganatositandó árverésre pedig rendszerint birósági végrehajtó küldetik ki; - illetőleg a birósági végrehajtó kiküldése végett azon járásbiróság, melynek területén az árverés foganatositandó, megkerestetik.
155. § Ingatlanok, a mennyiben törvény szerint egy telekkönyvi jószágtestet képeznek, együttesen bocsátandók árverés alá.
Ha azonban valamely telekkönyvi jószágtest különböző részletszámok alatt bejegyzett több birtok-darabból áll: a végrehajtató jogositva van, árverési kérvényében azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egyes birtokrészletek külön bocsáttassanak árverés alá. Ezen kérelem felett a telekkönyvi hatóság a tudvalévő lakhelylyel biró telekkönyvi érdeklettek meghallgatása után határoz. A hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs.
A végrehajtató ezen esetben a 144. §-ban megjelölt adatokat akként köteles előterjeszteni, hogy azokból a különböző birtokrészletek kikiáltási ára külön-külön megállapitható legyen.
Több telekkönyvi jószágtestet, ha egyidejüleg árvereltetnek is, együttesen árverés alá bocsátani rendszerint nem lehet. Azonban a végrehajtatónak az árverési kérvényben indokolt kérelmére, és a tudott lakhelylyel biró telekkönyvi érdeklettek meghallgatása után, a telekkönyvi hatóság elrendelheti, hogy az ugyanazon telekkönyvi bejegyzésekkel terhelt ingatlanok, ha ugyanazon telekkönyvben vannak felvéve, vagy természetben egymás mellett feküsznek, együttesen bocsáttassanak árverés alá.
156. § Ha valamely ingatlan jószágra több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek adóssága miatt intéztetik végrehajtás: rendszerint csak a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés.
Ezen szabálytól eltérőleg az egész ingatlanra rendeltetik el az árverés:
a) ha annak kikiáltási ára a 200 frtot meg nem haladja;
b) ha Budapesten olyan ház és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára az 5000 frtot meg nem haladja;
c) ha olyan ház- és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára törvényhatósági joggal felruházott, illetőleg rendezett tanácscsal biró városokban a 2000 frtot meg nem haladja;
d) ha más községekben olyan ház- és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára az 500 forintot meg nem haladja.
157. § Ha az árverés csupán a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el: a tulajdonostársaknak jogában áll, a hirdetmény kézbesitésétől számitott 8 nap alatt, a telekkönyvi hatósághoz azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egész ingatlan bocsáttassék árverés alá. Ha ezt a végrehajtást szenvedőn vagy szenvedőkön kivül valamennyi tulajdonostárs hitelesitett és vissza nem vonható beadványban kéri, az árverés az egész ingatlanra elrendelendő, s új árverési határnap kitüzése mellett új hirdetmény bocsátandó ki.
Az ujabb hirdetés költségei ezen esetben a tulajdonostársak által viselendők.
Ha ezen költségek a végzés kiadatásától számitott 8 nap alatt nem előlegeztetnek, az árverés újabb hirdetmény nélkül a kibocsátott hirdetmény értelmében tartatik meg.
158. § Ha a 156. § eseteiben nem csupán a végrehajtást szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés: a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostársaknak, vagy ezek bármelyikének jogában áll a végrehajtató követelését magához váltani.
A 156. és 157. § eseteiben a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostársak vagy ezek bármelyike, az ingatlanra árverezhet.
Ha a közös ingatlant egy vagy több tulajdonostárs vette meg: a vevő a vételár azon hányadát, mely az ő tulajdon hányadának megfelel, megfizetni nem köteles. A megfizetett vételár felosztása és a terhek kitörlése ez esetben azon módon eszközlendő, mintha csak a többi tulajdonostársak hányada bocsáttatott volna árverés alá.
159. § Az elárverezendő ingatlanok tartozéka a helyszinén rendszerint nem iratik össze. A végrehajtatónak azonban jogában áll saját költségére az árverési kérvény mellett a tartozékoknak egy állandóan alkalmazott birósági becsüs, illetőleg két községelőljárósági tag által kiállitott összeirását és becslését bemutatni, mely esetben a tartozékok becsértéke a kikiáltási árhoz hozzá számittatik.
Ha pedig az árverési kérvény mellett előterjesztett iratokból az tünnék ki: hogy az elárverezendő ingatlannak a 148. § szerint megállapitandó kikiáltási ára legalább 5000 frtot tesz ki, valamint akkor is, ha a végrehajtató, egy állandóan alkalmazott becsüsnek vagy két községelőljárósági tagnak bizonyitványával vagy egyébként hitelesen igazolja, hogy az elárverezendő ingatlanon gyár vagy gőzmalom, vagy más olyan épitmény van, mely az érték megállapitására döntő befolyással bir: az árverés elrendelése előtt a tartozékoknak a helyszinén kiküldött által való pontos összeirását és azt kérheti, hogy úgy ezeknek, mint az ingatlannak becsértéke hivatalból kinevezendő két szakértő általi szabályszerü becslés utján állapittassék meg. Ezen esetben az árverés a helyszini eljárás befejezése után rendeltetik el és kikiáltási árul a becsár szolgál.
160. § A végrehajtást szenvedőnek az előző § esetein kivül is jogában áll, az árverési kérvény beadása előtt és az általa viselendő költségeknek előleges fedezése mellett, az ingatlan tartozékainak összeirását és hivatalból kinevezett két szakértő által való megbecslését a telekkönyvi hatóságnál kérni.
Ha ilyen tartozék-összeirás és becslés eszközöltetik: a felveendő jegyzőkönyv az iratokhoz csatoltatik, s az árverési hirdetmény az eljárás befejezése után bocsáttatik ki; kikiáltási árul pedig a becsérték szolgál.
161. § Ha az elárverezendő ingatlanra még jogerejüleg el nem döntött tulajdonjog-igény feljegyzése után van telekkönyvileg feljegyezve: s a végrehajtató követelése a tulajdonjog-igény feljegyzése után van telekkönyvileg bekebelezve: az igény jogerejű eldöntéseig, az árverés el nem rendelhető.
Ha a feljegyzett igény iránt a per még folyamatban nincs: az igénylő a végrehajtató kérelmére a pernek záros határidő alatti meginditására utasitandó: jogában állván a végrehajtatónak a folyamatban levő vagy meginditandó perbe beavatkozni.
Ha pedig a végrehajtató követelése az igény feljegyzését megelőzőleg van telekkönyvileg bejegyezve: az árverés az igényre való tekintet nélkül rendelendő el és foganatositandó; a vételár azon része azonban, mely az igényt megelőzőleg bejegyzett teher-tételek kielégitése után fenmarad, az igény jogerejü eldöntéseig birói letétben tartandó.
Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha az elárverezendő ingatlanra valamely tulajdon iránt inditott per van feljegyezve.
162. § Ha valamely ingatlanra a végrehajtató követelését megelőző elsőséggel zálogvisszaváltási jog van telekkönyvileg feljegyezve: az árverés azon feltétel alatt rendelendő el, hogy az árverés által a bejegyzett zálogvisszaváltási jog nem érintetik.
Ha azonban a végrehajtató követelése a zálogvisszaváltási jog feljegyzését megelőző elsőséggel van bekebelezve: az árverés a zálogvisszaváltási jogra való tekintet nélkül rendelendő el; s a vételár azon maradványa, mely a zálogvisszaváltási jog feljegyzését megelőző tehertételek kielégitése után fenmarad, birói letétbe helyezendő mindaddig, mig a zálogvisszaváltás kérdése birói itélettel vagy egyezséggel el nem döntetik.
163. § Ha az elárverezendő ingatlanra szolgalmi jog van telekkönyvileg bejegyezve: az árverés azon feltétellel rendelendő el, hogy az árverés által a bejegyzett szolgalmi jog nem érintetik.
Ha azonban a szolgalom bekebelezését megelőző követelés van az ingatlanra bekebelezve: az árverés elrendelésével egyidejüleg megállapitandó azon összeg is, mely a szolgalmat megelőző jelzálogos követelések teljes kielégitésére szükségesnek mutatkozik; s az árverési feltételekben kimondandó az is, hogy a mennyiben az ingatlan a szolgalmi jog fentartásával olyan árban adatnék el, mely a szolgalom telekkönyvi bejegyzését megelőző tehertételek fedezete szempontjából megállapitott összeget meg nem üti: az árverés hatálytalanná válik, és az ingatlan a szolgalmi jog fentartása nélkül, a kitüzött határnapon ujabban elárvereztetik.
164. § Ha az árverés tárgyát szőlő-birtok képezi: a végrehajtatónak vagy a végrehajtást szenvedőnek, avagy a telekkönyvileg érdeklettek bármelyikének kérelmére, a végrehajtás foganatositására illetékes biróság a szőlőnek hivatalból kinevezett zárgondnok által való kezelését rendelheti el.
Más ingatlannak zárgondnoki kezelése csak azon esetben rendeltethetik el, ha a kérő igazolja, hogy a nélkül az ingatlan az árverésig értékcsökkenés veszélyének tétetnék ki.
165. § A telekkönyvi hatóság által kibocsátott árverési hirdetmény, mint egyszersmind árverést elrendelő végzés ellen beadandó felfolyamodásra és ennek halasztó hatályára nézve az általános szabályok (37. §) alkalmazandók.
Ezen felfolyamodásban a telekkönyvi hatóságnak az árverés elrendelésére vonatkozó s a hirdetmény kibocsátását megelőző vagy azzal egyidejü intézkedése által okozott sérelmek orvoslása is kérhető.
E mellett az érdekletteknek (153. §) jogában áll, a megállapitott árverési feltételek módositása, valamint a telekkönyvi hatóságnak az árverés elrendelésére vonatkozó intézkedései által okozott alaki sérelmek orvoslása végett, a telekkönyvi hatósághoz intézett előterjesztéssel élni, mely a hirdetmény kézbesitésétől számitott 8 nap alatt adandó be. Az előterjesztés felett a telekkönyvi hatóság, - szükség esetében a többi érdeklettek meghallgatása után - 8 nap alatt határoz, s a mennyiben az előterjesztést alaposnak találja, megfelelően intézkedik, és szükség esetében ujabb árverési hirdetményt bocsát ki.
Az árverési feltételek módositása iránt a 8 napi határidő után előterjesztett kérelem csak akkor vehető figyelembe, ha ahhoz hitelesitve aláirt vagy a telekkönyvi hatóság által jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatban az összes érdeklettek (153. §) hozzájárulnak.
Ha felfolyamodás és előterjesztés is adatik be, az iratok a másodbirósághoz az előterjesztés elintézése után, és csak azon esetben terjesztendők fel, midőn a panaszolt sérelem az előterjesztés folytán nem orvosoltatott.
166. § Ha a végrehajtási zálogjog bekebelezésének elrendelésekor, ugyanazon végrehajtást szenvedő ellen ugyanazon ingatlanra, valamely más végrehajtató követelésének behajtása czéljából kielégitési végrehajtási eljárás van már folyamatban: a telekkönyvi hatóság, a végrehajtási zálogjog bekeblezését elrendelő végzésben a későbbi végrehajtatónak a korábbi végrehajtatóhoz való csatlakozását kimondja és a csatlakozás elrendeléséről a végrehajtatót, a végrehajtást szenvedőt, és a korábbi végrehajtatót végzésileg értesiti.
167. § Ha a csatlakozás elrendeltetett: a mennyiben a korábbi végrehajtató érdekében még az árverési hirdetmény ki nem bocsáttatott, bármelyik végrehajtató kérelmére, a korábbi és későbbi végrehajtató követelésének behajtása czéljából s mindkét végrehajtató megnevezése mellett, együttes árverési hirdetmény bocsátandó ki, ha csak egyik vagy másik végrehajtató a kielégitési végrehajtástól való elállását szabályszerüen be nem jelentette.
Ha pedig a korábbi végrehajtató érdekében az árverési hirdetmény már kibocsáttatott: a telekkönyvi hatóság, a csatlakozás elrendelésével egyidejüleg, póthirdetményt bocsát ki, melyben a korábbi végrehajtató érdekében elrendelt árverésnek, a későbbi végrehajtató érdekében való megtartását is kimondja. Ezen póthirdetmény csupán a végrehajtatónak, a végrehajtást szenvedőnek és a korábbi végrehajtatónak kézbesittetik, s a telekkönyvi hatóságnál kifüggesztetik. Saját költségére azonban mindenik érdeklett fél, a póthirdetménynek hirlapi közzétételét a 152. §-ban megállapitott módon eszközöltetheti.
Az árverési határnapot megelőző 15 nap alatt póthirdetmény többé ki nem bocsátható, és ha ezen árverési határnapon az ingatlan el nem adatott: a későbbi végrehajtató kérelmére a 147. és következő § szerint ujabb árverési hirdetmény bocsátandó ki. Ezen eset kivételével a csatlakozásnak azon joghatálya van, hogy ha a korábbi végrehajtató érdekében elrendelt árverés bármi okból meg nem tartatnék: az árverés a csatlakozott későbbi végrehajtató érdekében tartatik meg.
168. § Harmadik személy, a ki valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által magát az ingatlanra vagy ennek egy részére vonatkozó dologi jogaiban sértve érzi, a 156., 161., 162. és 163. §-ban külön szabályozott eseteken kivül, az ingatlan végrehajtás alá vonásának egészben vagy részben megszüntetése iránt, a telekkönyvi hatóságnál a végrehajtató ellen keresetet indithat.
Ezen kereset a jegyzőkönyvi eljárás szabályai szerint tárgyaltatik, és itélet által döntetik el. Az elsőbirósági itéletet helybenhagyó másod-birósági itélet ellen, felebbezésnek helye nincs.
Ha igényének alaposságát a felperes a keresetben, vagy a tárgyalás során hitelt érdemlőleg kimutatja: a telekkönyvi hatóság vagy feltétlenül, vagy megfelelő biztositék (42. §) letétele mellett, a kereset jogerejü eldöntéseig, az árverést felfüggesztheti.
169. § Az árverési határnapon a kiküldött a helyszinén megjelenvén, az árverést, a mennyiben a végrehajtás hivatalból foganatositandó, hivatalból, ellenkező esetben pedig csak akkor foganatositja, ha a végrehajtató vagy a végrehajtást szenvedő képviselve van; vagy ezek egyike irásbeli beadványban, avagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatban bejelentette, hogy magát az árverésen képviseltetni nem akarja, de az árverés foganatositását kivánja. - A végrehajtást szenvedő az árverésen, mint árverelő, részt nem vehet, kivéve, ha a végrehajtatónak nem személyesen kötelezett adósa, s az ingatlannak árverelését csak azért tartozik eltürni, mert annak ő a telekkönyvi tulajdonosa.
170. § Az árverés megkezdése előtt, a kiküldött a kielégitendő összeget és járulékait felszámitja, mely ha a végrehajtást szenvedő részéről ki nem fizettetik, az árverési feltételeket felolvassa és az árverelni szándékozókat felhivja, hogy a megállapitott bánatpénzt kezeihez tegyék le, avagy pedig annak a biróságnál birói letétbe történt előleges elhelyezéséről kiállitott szabályszerű letéti elismervényt szolgáltassák át, és az árverési feltételeket irják alá.
Ezután az árverés a kikiáltási árral megkezdetik, s folytattatik mindaddig, mig fokozatos igéretek tétetnek. Ha többet igérni senki sem akar: a kiküldött az árverés berekesztésére zárhatáridőt tűz, mely 5 percznél rövidebb és 15 percznél hosszabb nem lehet, de az árverelők valamelyikének kérelmére egy izben ujabb 15 perczczel meghosszabbitható.
Ha ujabb igéret tétetik, az árverés folytatandó, s a fentebbieknek megfelelően, az igéret megszüntekor ujabb zárhatáridő tüzendő ki.
A zárhatáridő elteltéig bármely árverezni szándékozó időközben is leteheti a bánatpénzt, és tehet igéretet.
A zárhatáridő eltelte után, ha időközben magasabb igéret nem tétetett, az ingatlan a legtöbbet igérő által megvettnek jelentetik ki s ezzel az árverés befejezettnek nyilvánittatik.
171. § Ha a kikiáltási ár meg nem igértetnék: a kiküldött a kikiáltási árt fokozatosan lejebb szállitani köteles, mig igéret nem tétetik.
Ha igéret tétetik, a további eljárásra nézve a 170. § intézkedései tartandók meg. Az ingatlan a legtöbbet igérő által megvettnek jelentendő ki, habár a kikiáltási áron alul igért, és az árverésben csak ő maga vett is részt.
A végrehajtató, ha az árverésnél jelen vagy képviselve van, az árverés felfüggesztését a kikiáltási ár fokozatos lejebb szállitása közben is kivánhatja, de csak addig, a mig az árverelők valamelyike igéretet nem tett. Több végrehajtató érdekében elrendelt árverés esetében, a végrehajtatók e joggal csak együttesen élhetnek.
Ezen felfüggesztési jog nem gyakorolható akkor: ha a végrehajtást szenvedő, az elrendelt árverés megtartását kivánja.
172. § Ha ugyanazon határnapon több telekkönyvi jószágtest, vagy ugyanazon telekkönyvi jószágtestnek több részlete külön árverelendő: a végrehajtást szenvedőnek jogában áll meghatározni azon sorrendet, melyben az ingatlanokat árverés alá bocsáttatni kivánja.
Ha a végrehajtást szenvedő ezen jogával élni nem akar, a végrehajtató jelölheti ki azon sorrendet, a melyben az ingatlanok árverés alá bocsátandók, különben az árverési hirdetményben és a telekkönyvben foglalt sorrend tartandó meg.
Ha a több jószágtestnek, vagy ugyanazon jószágtesthez tartozó különböző birtokrészleteknek egy része az árverésen olyan áron adatott el, hogy a telekkönyvi állás figyelembe vételével s egyszersmind az előnyös tételek valószinü összegére való tekintettel, a végrehajtató követelése, járulékaival együtt a már elárverezett ingatlanok vételárából kétségtelenül kitelik: a további árverés felfüggesztendő.
173. § Az árverésről jegyzőkönyv vétetik fel, melynek a következőket kell tartalmaznia:
a) az árverés tárgyának, helyének és idejének megjelölését, a kiküldetést tartalmazó végzésre és a kibocsátott árverési hirdetményre való hivatkozással;
b) a kiküldöttnek és a jelenlevő feleknek vagy képviselőinek nevét;
c) a követelés felszámitását és azon körülmény megemlitését, hogy az árverési feltételek felolvastattak;
d) az árverelni szándékozók nevét és lakását;
e) a fokozatos igéreteknek pontos feljegyzését olyan módon, hogy minden igérő neve után, az általa tett igéretek összege beiktatandó;
f) a 171. § esetében a kikiáltási ár fokozatos leszállitásának kitüntetését;
g) a számjegyekkel és betükkel is kiirt, legmagasabb igéretet s annak felemlitését, hogy ezen legmagasabb igéretnél fogva az árverés tárgya, minthogy a zárhatáridő alatt magasabb igéret nem tétetett, a legtöbbet igérő által megvettnek nyilvánittatott;
h) annak megemlitését, hogy a legtöbbet igérőnek bánatpénze megtartatott; a többi árverelők bánatpénze pedig visszaadatott.
A jegyzőkönyv a kiküldött, a felek, illetőleg képviselőik, a legtöbbet igérő és a többi árverelő által aláirandó. (26. §)
Azon árverelők, a kik az árverésben többé részt venni nem akarnak, bánatpénzük, illetőleg a letéti elismervény visszavételének igazolása mellett, az árverési jegyzőkönyvet az árverés folyamában bármikor aláirhatják.
174. § A vevő, ha valakinek meghatalmazásából, vagy valakivel közösen árverezett, tartozik az árverés befejezésekor megbizóját, vagy tulajdonostársát azonnal megnevezni, s a jegyzőkönyvet ezen minőségének kitüntetése mellett, aláirni.
Ha ilyen nyilatkozat azonnal nem tétetik, valamint akkor is, ha nyilatkozat tétetett ugyan, de a meghatalmazó vagy tulajdonostárs által kiállitott és szabályszerüen hitelesitett külön meghatalmazás azonnal át nem adatott, vagy legkésőbb az árveréstől számitott 8 nap alatt a biróságnak be nem mutattatott; egyedüli vevőnek az tekintetik, a ki az árverésnél a legmagasabb igéretet tette.
A vevő kérelmére és költségére, a kiküldött köteles ideiglenes zárgondnokot kinevezni; kinek tiszte abból áll, hogy addig, mig az ingatlan átadatik vagy zár alá vétetik, az ingatlannak és tartozékainak sértetlen fentartására felügyel.
175. § Az árverés befejezése után tartozik a kiküldött az összes iratokat, az árverési jegyzőkönyvet, ugy a bánatpénzül letett összeget vagy értékpapirokat, a telekkönyvi hatósághoz haladéktalanul beadni.
Ha az iratok bármi okból haladéktalanul be nem mutattathatnak, a bánatpénzül letett összeg vagy értékpapir helyben tartott árveréseknél az árverés befejezése után, más árveréseknél pedig a kiküldött hazaérkezte után, külön jelentés mellett azonnal bemutatandó.
A felszámitott árverési költségeket a jelentés beérkezte után, a telekkönyvi hatóság állapitja meg.
176. § Ha az árverés sikertelen maradt, a kiküldött a telekkönyvi hatóságnak, az iratok bemutatása mellett, 3 nap alatt jelentést tenni köteles.
A sikertelen árverés napjától számitott hat hónap alatt a telekkönyvi hatóság a végrehajtató vagy a végrehajtást szenvedő kérelme folytán, 30 napra ujabb árverési határnapot tüz ki, mely, a 152. §-ban megállapitott módon azon különbséggel teendő közzé, hogy ha a kikiáltási ár 2000 frtot meghaladna is, a hirdetmény kivonata a hivatalos lapba csak egyszer iktatandó be. - A hirdetmény az érdekletteknek, a 153. § szerint vét-bizonyitvány mellett kézbesittetik, és ha a hirdetmény kifüggesztésétől számitott 15 nap alatt a vétbizonyitvány be nem érkezik; ügygondnok neveztetik ki.
Ezen ujabb árverési hirdetmény ellen beadott felfolyamodásnak és előterjesztésnek az árverés megtartására halasztó hatálya nincs.
Ha a sikertelen maradt árverés napjától számitott hat hó alatt ujabb árverési határnap kitüzése iránti kérelem elő nem terjesztetett; az árverési feljegyzés kitörlése hivatalból rendelendő el.
Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha valamely kitüzött árverés, a felek közmegegyezésével halasztatott el.
177. § A sikertelen maradt vagy elhalasztott árverési határnaptól számitott hat hó eltelte után, az árverés ujabb elrendelése, a telekkönyvi hatóságnál a 144. § értelmében kérendő. Ezen esetben az árverés elrendelésére és az árverési határnap kitüzésére, a 145. és következő § szabályai, az árverési határnap kihirdetésére és az érdeklettek értesitésére nézve pedig a 152. és 153. § intézkedései tartandók meg.
178. § Az árverés foganatositásánál felmerült alaki sérelmek miatt, a végrehajtató, a végrehajtást szenvedő, a jelzálogos hitelezők s azon esetben, ha a tulajdonostársak hányada is elárvereztetett, a tulajdonostársak is, az árverési eljárás befejezésétől számitott 8 nap alatt, közvetlenül a telekkönyvi hatósághoz beadandó előterjesztéssel élhetnek, melynek elintézésénél a 165. §-nak ide vonatkozó intézkedései megfelelően alkalmazandók.
Az előterjesztés folytán hozott végzés ellen intézett felfolyamodásra az általános szabályok alkalmazandók; ha azonban a telekkönyvi hatóság az árverést az előterjesztés folytán megsemmisiti, ezen végzés ellen az árverési vevő is élhet felfolyamodással.
179. § Ingatlanokra foganatositott árverés megsemmisitésének, csak a következő esetekben van helye:
a) ha az árverési hirdetmény az érdekelteknek, illetőleg az ügygondnoknak, és a 185. és 187. § eseteiben a korábbi vevőnek éppen nem, vagy nem kellő időben, avagy nem szabályszerüen kézbesittetett (153. és 176. §, továbbá a 185. és 187. §);
b) ha az első árverési hirdetmény legalább 60 nappal az árverés előtt, a további árverési hirdetmény pedig legalább az árverést 15 nappal megelőzőleg a telekkönyvi hatóságnál ki nem függesztetett, s a mennyiben hirlapi hirdetés szüksége forgott fenn, az első árverési hirdetmény a 152. § szerint, az árverést 15 nappal megelőzőleg, a további árverési hirdetmény pedig a 176. § szerint, az árverést 8 nappal megelőzőleg közzé nem tétetett;
c) ha a végrehajtási eljárás során, a 140. és 165. § alapján kellő időben beadott, s az árverés foganatositására halasztó hatálylyal biró felfolyamodás vagy előterjesztés daczára, az árverés megtartatott;
d) ha az árverés nem a kifüggesztett, kézbesitett vagy közhirré tett hirdetményben megjelölt helyen vagy időben foganatosittatott; avagy ha nem a hirdetményben kitett ingatlan árvereztetett el;
e) ha valaki bánatpénz letétele nélkül árverésre bocsáttatott, vagy a bánatpénz letételére ajánlkozott árverelő, törvényes ok nélkül az árveréstől kizáratott;
f) ha a 170. és a 171. §-nak a fokozatos igéretekre, a zárhatáridő kitüzésére és az árverés befejezésére vonatkozó szabályai megsértettek;
g) ha a 171., 172. és 185. § értelmében az árverés foganatositása felfüggesztendő lett volna, s az árverés mégis megtartatott.
Azon ok miatt, mert az árverési hirdetmény nem szabályszerüen, vagy nem is kézbesittetett, az árverés csak akkor semmisithető meg, ha e miatt azon érdekelt fél ad be előterjesztést, a ki a kézbesitési szabálytalanság miatt nem értesittetett.
Azon ok miatt, hogy ügygondnok nem neveztetett, vagy ennek az árverési hirdetmény nem szabályszerüen, vagy nem is kézbesittetett, az árverés megsemmisitésének csak akkor van helye: ha az árverésről külön nem értesitett érdekelt fél (153. §) ad be előterjesztést.
180. § Ha az árverés napjától számitott 8 nap alatt előterjesztés nem adatik be, a telekkönyvi hatóság, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, a vevőnek vételi bizonyitványt ad ki, melynek alapján a vevő a megvett ingatlant birtokába veheti, s a mennyiben ebben a végrehajtást szenvedő vagy bárki más által gátoltatnék, a birtokba vételre nézve, a községi vagy közigazgatási hatóság segédletét veheti igénybe.
Ha a vevő kivánja, a birtokbahelyezés birói kiküldött által, és szükség esetében karhatalom alkalmazása mellett eszközöltetik.
Ha az árverés befejezésétől számitott 8 nap alatt előterjesztés adatik be, a vevő kérelmére és költségére az árverésen eladott ingatlanok a veszély igazolása nélkül is zár alá vétetnek.
181. § Ha az elárverezett ingatlan bérbe vagy haszonbérbe van adva: a bérlők vagy haszonbérlők a használati jogot - ha csak az árverési feltételekben más ki nem köttetett, a vevőnek átbocsátani tartoznak; és pedig a haszonbérlők az árveréskor folyamatban levő gazdászati év végével, a szerződés módozatai szerint, lakbérlők pedig a helyi szabályoknak megfelelő, ilyennek nem létében 3 hónapi felmondásra. Az árverés napja után esedékes bérösszeg a vevőt illeti. A bérlőnek vagy haszonbérlőnek a bérbeadó elleni, s esetleg a vételárra vonatkozó igénye, sértetlenül fenmarad.
Az árverés napjától, annak jogerőre emelkedéséig esedékes bérösszeget a bérlő vagy haszonbérlő, ha a vevő által az árverés megtörténtéről értesittetett, a végrehajtást szenvedőnek ki nem fizetheti, hanem a biróságnál köteles letenni.
182. § Ha az árverés jogerőre emelkedett és a vevő az árverési feltételeknek eleget tett, különösen a vételárt egészen lefizette: az ingatlan tulajdonjogának nevére leendő bekeblezését, a telekkönyvi hatóság hivatalból rendeli el.
A tulajdonjog bekebelezésével egyidejüleg, az összes bekebelezett vagy előjegyzett tehertételek és feljegyzések, azokat kivéve, melyek a 162. és 163. § szerint netalán érvényben maradnak vagy a 183. § szerint átvállaltattak, hivatalból törlendők.
183. § A vevőnek szabadságában áll a jelzálogos hitelezőkkel megegyezni abban, hogy utóbbiak követelései, a mennyiben a vételárból kielégitést nyernének, a birtokon teherképen továbbra is fenmaradjanak. Az ilyen követelések úgy tekintetnek, mintha befizettettek és a hitelezőknek utalványoztattak volna.
184. § Az ingatlant terhelő és az árverés napját követőleg esedékes adók és az átruházási illeték, a vevő által viselendők.
Az elárverezett ingatlant a fennálló törvények szerint terhelő szőlő-dézsma, urbéri és más hason természetü váltságnak, ugy a vizszabályozási tartozásnak, az árverés napja után esedékes részletei, a vételárba való betudás nélkül, a vevőt terhelik.
Az előbbi tulajdonosnak másnemü terheiért, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, - a vevő nem felelős.
185. § Ha a vevő az árverési feltételeknek a kitüzött időben eleget nem tett, a bánatpénz elvesztésén felül, mely az újabb árverés során befolyandó vételárhoz csatoltatik, s azzal együtt osztatik fel, az érdeklett felek bármelyikének kérelmére, a telekkönyvi hatóság ujabb árverést rendel.
Ezen esetben a telekkönyvi hatóság által 30 napra ujabb árverési határnap a 176. § szabályai szerint, tüzetik ki. Az e tárgyban kibocsátott árverési hirdetmény, a 153. §-ban megnevezetteken kivül, a korábbi vevőnek is, és pedig utóbbinak a keresetre hozott első végzés kézbesitésére előirt szabályok szerint, azonban hirdetményi idézés mellőzésével kézbesitendő, és ha az árverést megelőző 15 nap előtt, a szabályszerü kézbesitést igazoló vétbizonyitvány vissza nem érkezett: az előbbi vevő részére külön ügygondnok rendelendő, s annak a hirdetmény legalább 8 nappal az árverés előtt kézbesitendő.
A korábbi vevő az ujabban elrendelt árverésen, mint árverelő részt nem vehet.
Ha a vevő az ujabb árverési határnapot megelőzőleg, az ujabb árverés elrendelése által okozott összes költségek megfizetésén felül, az árverési feltételeknek teljesen és olyan időben tesz eleget, hogy a kiküldött az árverés megtartása előtt értesithető, a telekkönyvi hatóság, ha pedig ezen fizetés az árverés megkezdése előtt, a kiküldöttnél teljesittetik, a kiküldött az elrendelt ujabb árverést felfüggeszteni köteles.
186. § Ha az ujabb árverésen az ingatlan a korábbi vételárnál magasabb árért adatnék el: a többlet a korábbi vevőt nem illeti.
Ellenben, ha az ingatlan olcsóbb áron adatnék el: a korábbi vevő megtériteni köteles azon különbözetet, mely a későbbi és korábbi vételár között fenforog; ebbe azonban az elvesztett bánatpénz beszámittatik.
A megtéritendő különbözet erejéig, a telekkönyvi hatóság a korábbi vevő ellen, bármely érdekelt fél kérelmére, veszély igazolása nélkül is, a biztositási végrehajtást rendelni, s az érdekletteknek, s a korábbi vevőnek jegyzőkönyvi tárgyalás során való meghallgatása után, a korábbi vevő által 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megtéritendő összeget megállapitani köteles.
Az e tárgyban hozott végzés alapján kielégitési végrehajtásnak van helye, melyre azonban a beadott felfolyamodás halasztó hatálylyal bir.
187. § Ha az árverés napjától számitott 15 nap alatt, a telekkönyvi hatósághoz intézett hitelesitett beadványban valaki részéről, a megállapitott bánatpénz (147. §) letétele mellett, a vevő igéretét ennek legalább egy tized részével meghaladó ajánlat tétetik s egyszersmind az ajánlattevő az általa viselendő ujabb árverési költséget előlegezi: a telekkönyvi hatóság az előbbi árverést hatálytalannak nyilvánitva, ujabb árverést rendel, melyre vonatkozólag az árverési hirdetmény kibocsátása és kézbesitése tárgyában, az 176. és 185. § szabályai alkalmazandók.
Az ujabb árverés a megállapitott szabályok szerint történik, azon különbséggel, hogy az utólag beadott ajánlat az ajánlattevőre feltétlenül s akkor is kötelező, ha az árverésre meg nem jelent; és ha ennél magasabb igéret nem tétetett: az ingatlan általa megvettnek jelentetik ki. Több ilyen ajánlattevő között annak az ajánlata jön figyelembe, a ki a legmagasabb ajánlatot tette.
Az utólag tett ajánlat az ajánlattevőre kötelező akkor is: ha az annak folytán tartott árverés megsemmisittetvén, ujabb árverés rendeltetett el.
A jelen szakasz értelmében megtartott ujabb árverés után további utóajánlatnak helye nincsen, és ha ilyen tétetnék is, az a megtartott árverés joghatályára befolyással nem bir.
188. § A telekkönyvi hatóság az árverés jogerőre emelkedése után, a sorrendi tárgyalásra hivatalból tüz ki határnapot: s erre a telekkönyv szerint érdekletteket, illetőleg a részükre a végrehajtási eljárás során kinevezett ügygondnokot és a királyi adófelügyelőt, utóbbit azzal idézi meg, hogy az ingatlant közvetlenül terhelő s az árverés napja előtt esedékessé vált állami és községi adóknak, az esedékesség napját és a járulékokat feltüntető kimutatását, valamint az ingatlant terhelő illetékeknek az átruházási jogügylet bejelentési napját is feltüntető jegyzékét, végre a zálogjogilag bekebelezett régibb adó- és illetéktartozások fennállását igazoló szabályszerü kimutatásokat is, a sorrendi tárgyalás határnapjáig annál bizonyosabban mutassa be, mert ha ezt elmulasztaná, és a sorrend-tárgyalási határnapra meg nem jelennék: az adók és illetékek az árfelosztásnál mellőztetni fognak.
A mennyiben a végrehajtási eljárás során az ismeretlen tartózkodásu jelzálogos hitelezők képviseletére ügygondnok nem neveztetett: az ismeretlen tartózkodásu jelzálogos hitelezők képviseletére ügygondnok rendelendő, s a végzés egy példánya annak is kézbesitendő.
Ha a telekkönyvből kitünik, vagy a telekkönyvi hatóság tudomással bir arról, miszerint az elárverezett ingatlant, szőlő-dézsma, urbéri, vagy más hason természetü váltság, vagy vizszabályozási tartozás terheli: az árfelosztási tárgyalásra a jogositott földbirtokos vagy közbirtokossági képviselő, illetőleg a vizszabályozási társulat képviselője is megidézendő.
Hirdetmény kibocsátása a távollevő vagy ismeretlen hitelezők részére nem szükséges.
A vevő, ha az egész vételárt be nem fizette, a sorrendi tárgyalás határnapjáról szintén értesitendő.
189. § A vételárból a jelzálogos hitelezők előtt a következő előnyös tételek, s a következő sorrendben elégitendők ki:
a) a végrehajtatónak és a 166. és 167. § eseteiben, a végrehajtatóknak az ingatlan árverés hirdetése és foganatositása körül felmerült s biróilag megállapitott költségei, továbbá a sorrendi tárgyalás bélyeg-költségei, az ismeretlen hitelezők képviseletére rendelt gondnok sorrendi tárgyalási dija és a 164. és 212. § esetében, a zárgondnoki költségek és dijak;
b) az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adók, a mennyiben az árverés napját megelőzőleg esedékessé váltak és az árverés napjától visszaszámitott 3 évnél nem régibb időről vannak hátralékban; továbbá az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő és a fennálló szabályok szerint törvényes elsőséggel biró illetékek;
c) a fennálló törvények értelmében, az ingatlant közvetlenül terhelő szőlő-dézsma, urbéri és más hason természetü váltság-összegnek és a vizszabályozási tartozásnak az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált, három évnél nem régibb időről hátralékban levő részletei.
Ha a c) pont alatti követelések a vételárból egészen ki nem elégittethetnének: első sorban a vizszabályozási követelések fizetendők: a többi követelések közt pedig aránylagos levonásnak leend helye.
190. § Az előnyös tételek kielégitése után, a vételárból a telekkönyvi rangsorozat szerint a jelzálogos hitelezők követelései elégitendők ki.
Ugyanazon telekkönyvi hatóság telekkönyveiben foglalt és egyidejüleg elárverezett több telekkönyvi jószág-testre bejegyzett követelések, a kielégitési sorrendbe azon megjegyzéssel veendők fel, hogy a mennyiben az árfelosztás egyidejüleg történend, azon követelések, a melyeknek teljes kielégitése aránylagos megosztás mellett is teljesithető, a vételárakból aránylag lesznek kielégitendők. Ugyanezen szabály áll azon jelzálogi követelésekre is, a melyek valamely közös ingatlannak több tulajdonos-társat illető hányadát terhelik.
Ha pedig a jelzálogilag biztositott követelés egyidejüleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonos-társat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli: az a vételárból a hitelező kivánsága szerint egészben vagy részben elégitendő ki.
A későbbi jelzálogos hitelezőknek jogukban áll, az előttük levő jelzálogos követelést, az árfelosztásig készpénzzel kifizetve magukhoz váltani.
Ha e joggal több jelzálogos hitelező kiván élni: az elsőség a telekkönyvi bejegyzés sorrende szerint illeti a hitelezőket. A később bejegyzett jelzálogos hitelező azonban a beváltási jogot a korábbi jelzálogos hitelező ellenében is érvényesitheti, ha annak követelését is készpénzzel beváltja.
Azon jelzálogos hitelező, a ki valamely követelést bevált, a beváltott követelés tekintetében a hitelező jogaiba lép.
191. § Ha az elárverezett ingatlanra valakinek javára haszonvételi jog van bejegyezve: a vételár, illetőleg annak a haszonélvezeti jogot megelőző jelzálogos követelések kielégitése után maradványa birói letétbe helyezendő, vagy a 202. § értelmében gyümölcsöztetendő és a kamatjövedelem a haszonélvezeti jog tartama alatt a haszonélvezetre jogositottnak kiadandó.
Más szolgalom esetében, ha az ingatlan a 163. § értelmében, a szolgalom fentartása nélkül árvereztetett el: a szolgalmi jog egyenértékéül fizetendő összeg, - bekebelezett haszonbérlet vagy bérlet esetében pedig a bér megszünte esetére a haszonbérlő vagy a bérlő által követelt kártéritési összeg, a hitelező által felszámitott mennyiségben veendők számitásba. Ugyanez áll bejegyzett kikötmények esetében, a kikötmények készpénzbeli egyenértékére nézve is.
A telekkönyvi rendeletek értelmében, valamely összeg szerint meg nem határozott követelés fedezetéül bekeblezett vagy előjegyzett legmagasabb összeg által biztositott követelés ezen legmagasabb összeg erejéig valamely biztositék bejegyzése által fedezett követelés pedig a bejegyzett biztositéki összeg erejéig veendő számitásba.
A mennyiben az elárverezett ingatlanra ilynemü követelések vannak bejegyezve: a sorrendi tárgyalást rendelő végzésben a hitelező figyelmeztetendő, hogy ha a tárgyalásra meg nem jelennék és követelését fel nem számitaná: az a sorrendben mellőzendő leszen. A végzés a hitelezőnek hirdetményi idézés nélkül saját kezeihez kézbesitendő, s ha ez nem eszközölhető, részére ügygondnok nevezendő.
192. § A jelzálogos hitelezők tőkekövetelésével ugy a 189. § b) pontja szerint az előnyös tételek közé sorozott tőkekövetelésekkel egyenlő sorrendben elégitendők ki:
a) a kamatok, mennyiben az árverés napjától visszaszámitott három évnél nem régibb időből vannak hátra;
b) az árverés napjától tovább folyó kamatok.
Ha a kamatláb a telekkönyvi bejegyzésben kitüntetve nincs, hatszáztólinál magasabb kamat nem sorozható.
A perbeli, s az előnyös tételek közé nem utalt végrehajtási és az árfelosztási képviseletnél felmerült költségek a tőkével egyenlő elsőséggel csak akkor soroztathatnak, ha a költségek fedezésére szolgáló biztositéki összeg erejéig a zálogjog szintén bejegyeztetett; és akkor is csak annyiban, a mennyiben e költségek a bejegyzett összeget túl nem haladják. - Egyébként a költségek a költség-bekebelezés sorrendjében, s ha ilyen bekebelezés nincs, esetleg aránylagos levonás mellett, az összes jelzálogi követelések kielégitése után, a vételár-maradványból elégitendők ki.
Azon jelzálogos hitelező részére, a ki megidéztetése daczára, az árfelosztási tárgyalásra meg nem jelent, csupán a bejegyzett tőkekövetelés veendő számitásba.
Az árfelosztás napján még le nem járt nem kamatozó jelzálogos követelések olyan összegben elégitendők ki, hogy a fizetett összeg 6% kamatnak hozzászámitásával, megfeleljen a lejáratkor a bekebelezett vagy előjegyzett tőkekövetelésnek.
Olyan bekebelezett kölcsönköveteléseknél, melyek a kamatot, tőketörlesztést és esetleg egyéb járulékokat is egybefoglaló egyenlő fizetési részletek által előre meghatározott számu, bizonyos évek során törlesztetnek le, s melyeknek ezen minőségük a telekkönyvi bekebelezésben is ki van tüntetve: a kamatnak és a kötvényen alapuló egyéb járuléknak a tőkével egyenlő elsősége ellen csak annyiban tehető kifogás, a mennyiben a tőke és járulék czimén követelt összeg, a bekeblezett tőkét és annak a bekeblezésben kitüntetett kamatlábbal, kamatláb ki nem tüntetése esetében pedig, hatszáztólival számitott három évi kamatait felülmulja.
193. § Évi járadékok bekeblezése, vagy előjegyzése esetében az árverés napját megelőző három évről hátralevő összeg a vételárból kielégitendő; a később lejárandó évi járadékok fedezetéül pedig a szükséges tőke a felek megállapodása szerint veendő számitásba és hasznositandó. Ha ez iránt a felek között megállapodás nem jő létre: az előterjesztett javaslatok felett a biróság határoz.
Az elhelyezett tőke a későbbi követelések kielégitésére csak akkor fordittathatik, ha a járadékfizetési kötelezettség megszünik.
194. § A sorrendi tárgyalást a kiküldött biró vezeti, s erről a tárgyalás menetét kitüntető jegyzőkönyvet vesz fel.
A tárgyalás azzal veszi kezdetét, hogy a vételárnak birói letétbe helyezett és még a vevőnél fizetetlen része, folyó kamataival együtt, megközelitőleg kiszámittatik; és e kiszámitás eredménye a jegyzőkönyvben kitüntettetik.
Ezután az érdeklettek meghallgatásával a követelések felszámittatnak, illetőleg megállapittatik a kifizetési sorrend tervezete. Ezen tervezetbe a netaláni kifogásokra való tekintet nélkül folyó szám alatt vétetnek fel a felszámitott tételek; ugy azonban, hogy a kifogás alá nem vett tételek külön rovatba, a kifogás alá vett tételek ismét külön rovatba, részben való kifogás esetében pedig, a kifogás alá nem vett rész a fizetendők rovatába, a kifogás alá vett rész pedig a kifogás alá vett tételek rovatába iktattatnak.
A felszámitás addig folytattatik, mig a kifogás alá nem vett tételek által a vételár kimeritve nincs, vagy az összes jelzálogos követelések fel nem számittattak.
195. § A felszámitás befejezése után a biró a kifogás alá vett minden tétel tárgyában a kifogást tevőket és az ellenérdeküeket meghallgatva, nyilatkozataikat a netaláni bizonyitékokra való hivatkozás mellett, a jegyzőkönyvbe iktatja, s az általa és a felek által aláirandó jegyzőkönyvet, a telekkönyvi hatóságnak haladéktalanul bemutatja.
196. § A telekkönyvi hatóság a bemutatott jegyzőkönyv alapján a kielégitési sorrendet akként köteles megállapitani, hogy az legkésőbb a sorrendi tárgyalás napjától számitott 15 nap alatt elkészitve, az érdeklett felek által leendő megszemlélésre kitétethessék.
A telekkönyvi hatóság a 189-ik § a) pontjában felsorolt előnyös tételekre vonatkozó kifogásokat minden esetben, valamint rendszerint a jelzálogos követelésekre vonatkozó azon kifogásokat is, melyek csupán a telekkönyvi rangsorozat kérdését tárgyazzák, a felvett jegyzőkönyv és a telekkönyvi állapot alapján, a perreutasitás mellőzésével dönti el.
Ha azonban a rangsorozatot tárgyazó kifogások a telekkönyv alapján el nem dönthetők, az ellenérdekü felek egyike, a kereset meginditására zárhatáridő kitüzése mellett utasitandó.
Az előnyös tételkép bejelentett adók és illetékek tekintetében, a telekkönyvi hatóság csupán azon kérdés felett dönt, hogy a kimutatásban kitüntetett adók és illetékek a 189. § szerint az előnyös tételek közé sorozandók-e vagy nem; s e részben, ha szükségesnek látja, az illetékes pénzügyi hatóságot bővebb felvilágositások és adatok beadására utasithatja.
Az adók és illetékek összegére nézve, az érdeklettek a fennálló szabályok értelmében az illetékes pénzügyi hatóságnál kereshetnek orvoslást.
197. § Ha valamely jelzálogos követelésnek vagy a 189. § c) pontjában felsorolt valamely követelésnek valódisága vagy összege az adós által kifogás alá vétetett: a hitelező, - a mennyiben a sorrendi tárgyalás során nem igazolta, hogy követelése jogerejü itélet vagy birói egyezség által van megállapitva, vagy törvény szerint előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható okiraton alapul, vagy hogy az iránt per van folyamatban, - perre utasitandó.
Hasonlókép a hitelező utasitandó perre akkor, ha a 191. § eseteiben felszámitott követelése akár az adós, akár más jelzálogos hitelező által kifogásoltatik. Ezen eseteken kivül, ha valamely jogerejü itélet vagy egyezség által meg nem állapitott, vagy előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható okiraton nem alapuló, de az adós által kifogás alá nem vett követelés ellen, más hitelező részéről tétetik kifogás; a kifogást tevő hitelező utasitandó perre.
Ha pedig a követelés jogerejü itélet vagy egyezség által megállapitva van, vagy előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható okiraton alapul: a kifogások csak akkor vehetők figyelembe, ha a kifogást tevők a kifogások során valószinüvé tették, hogy a követelés a végrehajtható itélet, egyezség vagy okirat kelte után felmerült ténykörülmények által egészben vagy részben megszünt. Ezen esetben akár az adós, akár a hitelező részéről emeltetett kifogás, a kifogást tevők utasitandók perre.
A perre utasitott köteles a végzés jogerőre emelkedésétől számitott 30 napi zárhatáridő alatt az illetékes biróságnál keresetet inditani, és ennek megtörténtét ugyanazon határidő alatt, a telekkönyvi hatósághoz bejelenteni.
Ha valamely telekkönyvi bejegyzés érvényessége vétetik kifogás alá: a kifogást tevő utasitandó perre.
A telekkönyvi bejegyzés érvényessége ellen azonban csak az tehet kifogást, a ki a bejegyzést a telekkönyvi rendeletek értelmében keresettel megtámadni jogositva van.
198. § Ha a kifogást tevők kimutatják, hogy a kifogás alá vett követelést megállapitó itélet ellen perujitás vagy semmiségi eljárás tétetett folyamatba: veszély igazolása esetében (42. §) követelhetik, hogy a folyamatban levő eljárásnak jogerejü birói határozattal való eldöntéseig, a kifogás alá vett összeg birói letétben tartassék.
199. § A telekkönyvi hatóság által hozott sorrendi végzés ellen, a sorrendi tárgyalás napjától számitott 15 nap elteltétől 8 nap alatt beadandó felfolyamodásnak, és ha a másodbiróság az elsőbiróság végzését megváltoztatta, ennek közlésétől számitandó 8 nap alatt a harmadbirósághoz további felfolyamodásnak van helye.
A felfolyamodásnak halasztó hatálya annyiban van, hogy annak eldöntéseig azon követelések kielégitése nem eszközölhető, a melyeknek a vételárból való kielégithetése, a felfolyamodás folytán hozandó határozattól függ.
200. § A felfolyamodási határidő eltelte után, a telekkönyvi hatóság hivatalból intézkedik azon követelések kielégitése iránt, melyeknek kifizetése se a netalán beadott felfolyamodásoktól, se a perre utasitástól nem függ.
Ugyanezen alkalommal tételenkint megállapitja a telekkönyvi hatóság azon összegeket, melyek a perre utasitási zárhatáridő elteltéig, illetőleg a meginditott per jogerejü eldöntéseig, vagy a beadott felfolyamodás folytán hozandó végzésig, birói letétben tartandók.
A mint a kifogások egyike vagy másika jogerőre emelkedett határozat, vagy a zárhatáridő letelte által elintézést nyert, illetőleg a felfolyamodás folytán hozott felsőbb birósági határozat jogerejüvé vált: a további kifizetések a telekkönyvi hatóság által időnkint eszközöltetnek.
201. § A kifizetés rendszerint akként eszközöltetik, hogy a fizetendő összeg a jogositott részére a letétből utalványoztatik. E végből az illető jogositott azon eredeti okiratot, melyre a fizetés feljegyzendő, ha azt a sorrendi tárgyalásnál be nem csatolta, a telekkönyvi hatósághoz beadni köteles.
Az utalványozás által történt fizetés az eredeti okiratra feljegyeztetik, és ha az okirat a fizetés által hatálytalanná vált, az adósnak kiadatik; ellenesetben pedig a hitelezőnek visszaadatik.
Ha valamely hitelező részére résztörlesztésül a vételárnak összeg szerint meg nem határozható azon maradványa utalványoztatik, mely a kifizetendő, illetőleg letétben tartandó és összeg szerint meghatározott többi követelések kielégitése után fenmarad; az adóhivatal utasitandó, hogy ezen maradványösszeget a kifizetés megtörténte után, a törlesztés feljegyzése végett, a telekkönyvi hatóságnak jelentse be.
A mennyiben a körülmények igénylik, a telekkönyvi hatóság elrendelheti, hogy a követelések kielégitése egészben, vagy részben az e végből kitüzött határnapon saját kiküldöttje által, vagy fontosabb esetekben az e végből megbizandó királyi közjegyző által eszközöltessék; utóbbinak dijai az előnyös tételek közé számittatván.
202. § Azon hitelező részére, kinek követelése ellen alaptalan kifogás emeltetett, a kifogást tevők a birói letét után járó és a hitelezőt illető kamat különbözetét egyetemlegesen megtériteni kötelesek.
A hitelező ebbeli igényeit a 197. § szerint meginditott perben vagy külön per utján érvényesitheti.
Ha a követelés ellen az adós emel kifogást: a hitelező kivánhatja, hogy ezen kamatkülönbözet két évi időtartamra számitásba vétessék, s követelésének sorrendében sorozva, letétileg biztosittassék. Ha pedig a kifogás valamely más hitelező által emeltetik, azon hitelező, kinek követelése ellen kifogás tétetett, a sorrendi tárgyalás során felvett jegyzőkönyvben követelheti: hogy a kifogást tevő a kamatkülönbözetet, és a perbeli költségeket, a 42. § értelmében biztositsák, mire a biróság, a sorrendi tárgyalás folytán hozott végzésében, a kifogást tevőket, birói belátás szerint meghatározandó biztositék letételére utasitja.
A végzés ezen része ellen jogorvoslatnak helye nincsen, és ha a kifogást tevők a biztositékot a végzés kézbesitésétől számitott 8 nap alatt le nem teszik: a sorrendben megállapitott összeg a jogositott kérelmére, a perre utasitás figyelembe vétel nélkül utalványoztatik.
Egyébiránt az érdekelt feleknek jogukban áll megegyezni az iránt, hogy a kifogással megtámadott tétel fedezetéül szolgáló összeg birói letét helyett valamely általuk megállapitott pénzintézetben gyümölcsöztessék, vagy az érdeklettek valamelyikének, az általa esetleg nyujtandó biztositék mellett kiadassék.
Ha a perre utasitás folytán, a kifogást tevő hitelező által meginditott kereset nyilván alaptalannak találtatik, a kifogást tevő 500 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetik.
203. § Nem telekkönyvezett ingatlanokra vezetendő végrehajtás esetében a végrehajtási kérvényben az ingatlanok pontosan körülirandók és kimutatandó, hogy a marasztalt fél a kérdéses javaknak birtokában van.
A végrehajtás foganatositása végett ezen esetben is a telekkönyvi hatóság keresendő meg, mely az ingatlannak a helyszinén összeirására és foglalás alá vételére kiküldöttet rendel el.
A helyszini eljárás alkalmával az ingatlanok tartozékai is összeirandók és ugy ezek, mint maga az ingatlan, hivatalból kinevezendő két szakértő által megbecsülendő. A zálogjogi elsőség a foglalás időpontjától számitandó.
Az árverési hirdetménybe azon felhivás is befoglalandó, hogy a kik a lefoglalt javak iránt tulajdoni avagy más igényt érvényesithetni vélnek, igénykeresetüket, ha pedig a vételárból kielégitési elsőséget igényelnek, elsőbbségi bejelentéseiket az első izben kitüzött árverési határnap előtt annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy különben igényeik figyelembe vétetni nem fognak. Az első izben kitüzött árverési határnap előtt beadott igénykereset az árverés megtartására felfüggesztő hatálylyal bir.
Egyebekben a telekkönyvezett ingatlanokra vezetendő végrehajtásra megállapitott szabályok a dolog természetének megfelelően alkalmazandók.
Ha a végrehajtást szenvedettet, valamely ingatlan haszonvétele mellett, az azon levő felülépitmények tulajdona nyilvánkönyvi bejegyzés nélkül megilleti, a nyilvánkönyvi tulajdonjog megszerzése pedig bizonyos feltételek teljesitésétől függ, illetve oly jogviszony forog fenn, melynél fogva a végrehajtást szenvedett jogai adásvétel tárgyát képezhetik: az ily jogokra vezetett végrehajtásnál a fentebbi szabályok a dolog természetének megfelelően alkalmazandók.
204. § A telekkönyvileg bekebelezett tulajdonos jogositva van az illetékes telekkönyvi hatóságnál ingatlan birtokának birói önkéntes árverésen való eladatását kérni, és pedig vagy akként, hogy az önkéntes árverés a jelzálogos hitelezők ellenében végrehajtási árverés joghatályával birjon, vagy pedig akként, hogy a bejegyzett terhek az árverés után is a birtokon maradjanak.
E kérelem, melyre nézve a 144. § intézkedései irányadók, a tulajdonosnak, vagy hitelesitett meghatalmazással biró megbizottjának hitelesitett aláirásával látandó el.
Az árverés elrendelése és a további eljárás, a következő szakaszokban megállapitott eltérésekkel, az ingatlanok végrehajtási árverelésére vonatkozó szabályok szerint történik.
205. § Ha az árverés akként kéretett, hogy végrehajtási árverés joghatályával birjon: az a jelzálogos hitelezők bármelyikének, az árverési hirdetmény kézbesitésétől számitott 8 nap alatt beadandó kérelme folytán, hat hónapi határidőre felfüggesztendő és ujabb árverési határnap, csak a hat hónap eltelte után tüzhető ki.
Ugyanezen esetben az önkéntes árverés feljegyzésének joghatályára nézve, a 142. § intézkedései alkalmazandók, és az elárverezett ingatlan vételárának felosztására nézve, a végrehajtási árverésen befolyt vételár felosztásának szabályai tartandók meg.
206. § Ha az árverés akként kéretik, hogy a bejegyzett terhek az árverés után is a birtokon fenmaradjanak; a tulajdonos az árverési feltételeket maga állapitja meg s meghatározhatja azon összeget, melyen alul az árverésen az ingatlan el nem adható.
Az árverés elrendeléséről a jelzálogos hitelezők nem értesittetnek és az árverés jogerőre emelkedése, illetőleg az árverési feltételek teljesitése után a vevő javára a tulajdonjog a bejegyzett terhek épségben maradásával kebeleztetik be.
207. § A 204-206. § szabályai alkalmazandók azon esetben is, ha valamely hagyatéki ingatlannak árverés utján való eladását a hagyatéki biróság vagy a gyámhatóság rendeli el, s ennek foganatositása végett a telekkönyvi hatóságot megkeresi.
208. § Ha a végrehajtást szenvedőt, másnak a tulajdonát képező ingatlanra telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezeti jog illeti, ezen haszonélvezeti jogra elrendelt végrehajtás esetében, a végrehajtási zálogjog bekeblezése, az előjegyzés igazolása, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzése tárgyában, a 135. és 136. § intézkedései, a dolog természetének megfelelően alkalmazandók.
A végrehajtási zálogjog bekeblezése, az előjegyzés igazolása, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzése után a telekkönyvi hatóság a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét rendeli el, s a végrehajtató ajánlatának figyelembe vételével, zárgondnokot nevez ki, s ennek bevezetésére és a zár alá vett haszonélvezetnek s tartozékainak leltár melletti átadására kiküldöttet rendel, illetőleg e végből az illetékes járásbiróságot keresi meg. Ugyanazon haszonélvezetre egyidejüleg vagy egymás után foganatositandó végrehajtások eseteiben egy és ugyanazon zárgondnok nevezendő ki.
A végrehajtási zárlat alá vett haszonélvezetnek házi kezelés vagy bérbeadás általi hasznositása iránt, az érdeklettek meghallgatása után a telekkönyvi hatóság határoz, és a zárgondnokot a szükséges kezelési utasitásokkal látja el. (245. §)
209. § A zárgondnoki kezelés alatt befolyt nem pénzbeli jövedelem, a zárgondnok által az érdeklettek beleegyezése szerint, s ha egyértelmű megállapodás létre nem jött, birói árverésen, az ingóságok elárverezésére előirt szabályok szerint, értékesitendő, azon eltéréssel, hogy a zárgondnok az elárverezendő ingóságok jegyzékét és a becsértéket előtüntető becsülevelet (148. §), kiküldött kirendelése végett, azon illetékes járásbiróságnak köteles bemutatni, melynek területén a haszonélvezet tárgya létezik. A kiküldött az árverési hirdetményt igénybejelentési felhivás nélkül bocsátja ki. A vételár és az árverési jegyzőkönyv a kiküldött által téritvény mellett a zárgondnoknak adatik át, a ki az árverési jegyzőkönyvet, számadását és a készpénzmaradványt, jelentés mellett, még pedig, ha a végrehajtási zárlat egy évnél tovább tart, évenkint a telekkönyvi hatóságnak bemutatni köteles. (248-250., 252. §)
Az ingatlan haszonélvezetét terhelő mindennemű folyó adó a végrehajtási zárlat tartama alatt, a zárgondnok által fizetendő.
210. § A végrehajtási zárlat folyama alatt bevett jövedelemből, - ha a haszonélvezetre a végrehajtató követelését megelőzőleg másnak a javára, zálogjog telekkönyvileg bejegyezve nincs, - a végrehajtató követelése és járulékai a telekkönyvi hatóság által kielégittetik, s a netaláni maradvány a végrehajtást szenvedőnek kiadatik.
Ha a haszonélvezetre a végrehajtató követelését megelőző más követelés van bejegyezve: az ingatlanok vételár felosztására előirt szabályoknak, a dolog természete szerint való alkalmazása mellett, a telekkönyvi hatóság által szabályszerű sorrendi tárgyalás tartatik, s a vételárfelosztás annak szabályai szerint eszközöltetik.
211. § A mennyiben az ingatlannak tulajdonjoga a végrehajtást szenvedőt illeti: a végrehajtatónak jogában áll akár az ingatlan állagára vezetendő végrehajtással egyidejüleg, akár a nélkül, annak csupán haszonélvezetére a 208. és 209. § szabályai szerint végrehajtást vezetni.
Az ingatlan haszonélvezetére a végrehajtási zálogjog bejegyzését vagy a végrehajtási jog feljegyzését tárgyazó végzésről ezen esetben a bejegyzést vagy feljegyzést megelőző jelzálogos hitelezők is értesitendők.
A haszonélvezetre vezetett végrehajtás az ingatlannak elárverezését nem akadályozza; és ha az ingatlan elárvereztetik, az árverés napján még be nem szedett függő termésre és a mennyiben az ingatlan bérbe adva van, az ezen nap után esedékessé nem vált bérösszegre nézve, a haszonélvezetre vezetett végrehajtásnak hatálya nincsen.
Azon végrehajtatónak a követelése, a ki csupán az ingatlannak haszonélvezetére vezetett végrehajtást, az ingatlan vételárára az összes jelzálogos követelések után sorozandó.
Több ilyen végrehajtató egymás közötti elsőségét a haszonélvezetre vezetett végrehajtás bejegyzésének időpontja határozza meg.
212. § A 211. § szerint a haszonélvezetre vezetett végrehajtás esetében azon jelzálogos hitelezők, a kiknek javára, a függő termés beszedése, vagy a bérösszeg esedékessége előtt magára az ingatlanra jegyeztetett be a végrehajtási zálogjog, vagy jegyeztetett fel a végrehajtási jog: a telekkönyvi hatósághoz beadandó kérvényben követelhetik, hogy a függő termésből befolyt összeg vagy a bérösszeg a végrehajtató követelésének kielégitésére ne fordittassék, hanem egyelőre birói letétben tartassék.
Ha maga az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számitott egy év alatt elárvereztetik: a függő termésből bejött összeg vagy a bérösszeg az ingatlan vételárához csatoltatik, s a vételárfelosztás az előző szakasz szabályai szerint történik. A végrehajtási zárlat költségei ezen esetben az elárverezett ingatlan vételárából az előnyös tételek között elégittetnek ki.
Ha pedig az ingatlan ezen egy év alatt el nem árvereztetik: a letétbe helyezett összeg azon hitelező követelésének kielégitésére fordittatik, a ki a végrehajtást a haszonélvezetre vezette.
213. § Ha a végrehajtást szenvedőt, valamely ingatlannak haszonélvezete illeti, a nélkül, hogy ezen joga telekkönyvileg bejegyezve lenne: ezen haszonélvezetre, mint ingóságra foganatosittatik a végrehajtás. A haszonélvezet azonban árverés tárgyát nem képezi és a 208. és 209. § intézkedéseinek megfelelő alkalmazása mellett, végrehajtási zárlat útján értékesittetik. A zárgondnok kinevezése és a befolyt összeg felosztása, a 18. § szerint illetékes járásbiróság hatásköréhez tartozik.
Több ilyen végrehajtató közötti elsőség a végrehajtási foglalás foganatositásának időpontjától számitandó.
Jelen szabályok alkalmazandók akkor is, ha a 203. § utolsó bekezdése esetében, a végrehajtás csupán a végrehajtást szenvedőt megillető haszonvételre vezettetik.
214. § Ha a végrehajtás tárgyát bizonyos ingó vagyonnak vagy határozott nevü vagy faju ingóságok bizonyos mennyiségének átadása képezi: a kiküldött az ingó vagyont, vagy a határozott faju ingó vagyonnak megállapitott mennyiségét összeirván, a végrehajtató javára végrehajtás alá vettnek nyilvánitja: a végrehajtást szenvedőtől, vagy attól, a ki azokat a végrehajtást szenvedő nevében birlalja, átveszi, s azt elismervény mellett ideiglenesen a végrehajtatónak átadja.
Ha a végrehajtás tárgya nem a végrehajtást szenvedő birlalatában van: az átvétel és átadás csak a birlaló beleegyezése mellett történhetik.
Ha a tárgy birói őrizet alatt létezik, a kiküldött azt, a végrehajtatónak javára, végrehajtás alá vettnek nyilvánitja.
215. § A 214. § eseteiben a kiküldött, ha eljárása ellen előterjesztés nem adatik be: az előterjesztés beadására rendelt határidő után, ha pedig előterjesztés adatik be: az eljárást jóváhagyó birói határozat jogerőre emelkedése után hivatalból hozandó végzésében, a végrehajtás tárgyát a végrehajtató részére átadottnak nyilvánitja, ha pedig a tárgy birói őrizet alatt van, azt a végrehajtató részére utalványozza.
A végrehajtató a 214. § szerint általa ideiglenesen átvett tárgyakra nézve a jelen szakasz szerinti végleges átadás által nyer teljes tulajdoni, illetőleg használati jogot; - melynek joghatálya azonban a 214. § szerinti eljárás időpontjától veszi kezdetét.
216. § Harmadik személy, ki a 214. § szerint foganatositott végrehajtás által magát tulajdoni vagy használati jogában sértve érzi: a végrehajtásnak egészben vagy részben megszüntetése iránt a végrehajtató ellen, az előző szakaszban szabályozott végleges átadásig a végrehajtás foganatositására illetékes biróság előtt keresetet indithat.
A kereset a sommás eljárás szabályai szerint tárgyaltatik és itélet által döntetik el. Az elsőbirósági itéletet helybenhagyó másodbirósági itélet ellen felebbezésnek helye nincs.
Ha igényének alaposságát a felperes hitelt érdemlőleg kimutatja, a biróság vagy feltétlenül, vagy megfelelő biztositék (42. §) letétele mellett a kereset jogerejü eldöntéseig a végrehajtás tárgyának átadását, vagy utalványozását felfüggesztheti.
Az igény bejelentésére felhivás (89. §) nem szükséges.
217. § Ha a végrehajtás a 214. § szerint nem eszközölhető a miatt, mert a végrehajtás tárgyát képező bizonyos ingó vagyon, vagy a meghatározott nemü vagy faju ingóságnak megállapitott mennyisége a végrehajtató * birlalásában nincs, a kiküldött a végrehajtás tárgyának készpénzbeli értékét, - a mennyiben e tárgyban a végrehajtás alapjául szolgáló közokiratban intézkedés nem foglaltatik, - a hivatalból kinevezett szakértő közbenjöttével megállapitani, s ezen összeg erejéig a végrehajtást szenvedőnek ingó vagyonára biztositási végrehajtást vezetni köteles.
A kiküldött e tárgybeli jelentésének beérkezte után, ha a lefoglalt ingóságok teljes fedezetet nem nyujtanak, a végrehajtás foganatositására illetékes biróság, a végrehajtató kérelmére, a megállapitott készpénzbeli egyenérték erejéig, a végrehajtást szenvedőnek más helyen található ingóságaira vagy ingatlanaira is a biztositási végrehajtást elrendelni köteles.
Ugyancsak a végrehajtás foganatositására illetékes biróság a jelentés beérkezése után a feleket hivatalból megidézi, és sommás tárgyalás, szükség esetében szakértői bizonyitás után, a végrehajtás tárgyának készpénzbeli egyenértékét végzés által megállapitja. A végzés ellen halasztó hatálylyal biró felfolyamodásnak, s ha a másodbiróság az elsőbiróság végzését megváltoztatta, a harmadbirósághoz további felfolyamodásnak van helye.
A végzés jogerőre emelkedése után, a végrehajtatónak jogában áll, a biztositási végrehajtás utján lefoglalt dolgokra, vagy a végrehajtást szenvedőnek más vagyonára a megállapitott készpénzbeli egyenérték erejéig kielégitési végrehajtást kérni.
218. § Ha a 214. § szerint a végrehajtás azért nem volt foganatositható, mert azon harmadik személy, kinek birlalatában a tárgy létezik, annak átvételébe és átadásába bele nem egyezett: a végrehajtatónak jogában áll saját választása szerint, vagy a végrehajtást szenvedő ellen, a 217. § szerint eljárni, vagy az átvételt és átadást ellenző harmadik személy elleni igényét külön per utján érvényesiteni.
219. § Ha alperes az itéletben bizonyos ingó vagyonnak, vagy határozott faju ingóságok bizonyos mennyiségének átadására, avagy azok készpénzben megállapitott egyenértékének megfizetésére köteleztetett: a mennyiben az itélet eltérő intézkedést nem tartalmaz, a választás az itéletben megszabott teljesitési határidő alatt, az alperest, ezen határidő eltelte után pedig felperest illeti.
220. § Ha a végrehajtás tárgyát valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonjog vagy más dologi jog képezi, a biróság a kielégitési végrehajtást elrendelő végzésben a tulajdon- vagy dologi jog bekebelezését megrendeli s ennek foganatositása végett, az illetékes telekkönyvi hatóságot megkeresi.
Ha a tulajdonjog a végrehajtást szenvedő javára előjegyezve, vagy a per, illetőleg a zárlat feljegyezve van: a végrehajtató a végrehajtási kérvényben az előjegyzést elrendelő végzés számára hivatkozni köteles.
Ha a végrehajtás tárgyát képező ingatlan tulajdonjogának átirása végett valamely telekkönyvi helyrajzi szám alatt bevezetett birtok eldarabolása szükséges: az ingatlannak eldarabolandó részleteit kitüntető és a telekkönyvi rendeleteknek megfelelő vázlatrajz, a mennyiben a per során ilyen csatoltatott, a megkeresett hatósághoz átteendő. A bejegyzés ezen vázlatrajz alapján, szükség esetében pedig a telekkönyvi rendeletek 56. § d) pontja szerint eszközölt meghallgatás után eszközöltetik.
Ha pedig ilyen vázlatrajz a perhez nem csatoltatott: a végrehajtás foganatositása végett megkeresett telekkönyvi hatóság a végrehajtási megkeresés rangsorozatának feljegyzése mellett az eldarabolási vázlatnak a helyszinén szakértő közbejöttével leendő felvétele végett kiküldöttet rendel, illetőleg a végből az illető járásbiróságot keresi meg. Ezen esetben a kiküldöttnek az összes perbeli adatok kiadatnak s a végrehajtást szenvedőnek a helyszini eljárásra való megidézése tekintetében a következő szakasz intézkedései tartandók meg. A lejegyzéssel kapcsolatos tulajdonjogbekebelezés a kiküldöttnek jelentése alapján a végrehajtási megkeresés rangsorozatában, esetleg pedig az előjegyzés, per- vagy zárlatfeljegyzés által nyert korábbi rangsorozatban rendeltetik el és foganatosittatik.
Ha a végrehajtás egyszersmind a birtokbahelyezés tárgyában is elrendeltetett: (221. §) a helyszini eljárás mindkét irányban együttesen tartandó meg.
221. § Ha a végrehajtató a tulajdonjog vagy más dologi jog bekeblezésével egyidejüleg, az ingatlannak vagy a dologi jognak birtokába végrehajtás utján való behelyezést is kér: a végrehajtás foganatositása végett megkeresett telekkönyvi hatóság a végrehajtási bekeblezés megrendelésével egyidejüleg, a birtokba való helyezésnek helyszini eszközlésére kiküldöttet rendel, illetőleg a foganatositás végett, az illetékes járásbiróságot keresi meg.
Ha pedig csupán valamely ingatlannak vagy dologi jognak birtoka és használata képezi a végrehajtás tárgyát: a végrehajtást rendelő biróság a kiküldött kirendelése vagy az illető járásbiróság megkeresése iránt, a végrehajtás elrendelésekor intézkedik.
Ezen esetekben a kiküldöttnek az összes periratok kiadatnak, a ki a végrehajtás foganatositására, általa, a helyszinére kitüzött határnapról a végrehajtást szenvedőt vagy perbeli képviselőjét, a perben megjelölt lakhelyére intézendő s a határnap előtt legalább nyolcz nappal postára teendő ajánlott levélben értesiteni köteles.
222. § Ha a végrehajtás tárgyát valamely munka vagy másnemü teljesités képezi: a végrehajtató a végrehajtási kérvényben kérheti, hogy arra a végrehajtást szenvedő, megfelelő határidő kitüzése mellett, aránylagos pénzbüntetés terhe alatt szorittassék. A pénzbüntetést a biró a végrehajtási végzésben állapitja meg. A munka nem teljesitése esetében a végrehajtató ujabb kérelme folytán ezen összeg behajtása végett, a végrehajtást szenvedő ingóságaira vagy ingatlanaira kielégitési végrehajtás rendeltetik el.
Ezen eljárás eredménytelensége esetében, sőt annak előrebocsátása nélkül is, a végrehajtatónak jogában áll a teljesitendett munka készpénzbeli egyenértékének behajtására kérni végrehajtást. A készpénzbeli egyenérték megállapitása és behajtása a 217. § szerint történik.
Ugyanezen szabályok megfelelő alkalmazásának van helye akkor is, ha a végrehajtást szenvedő valaminek türésére vagy abbanhagyására van kötelezve.
A 219. § intézkedése a jelen §-ban szabályozott végrehajtások eseteiben is alkalmazandó.
223. § A kereset beadásával egyidejüleg, vagy a kereset beadása után felperes külön kérelmére biztositási végrehajtás rendelendő el, ha a kereset tárgyát készpénzbeli követelés képezi s ugy a követelés összege, mint lejárata közokirattal, vagy teljes bizonyerejü magánokirattal vagy törvényes kellékekkel ellátott és el nem évült váltóval van igazolva: a mennyiben felperes a veszély valószinüségét kimutatja.
Ugyanezen előfeltétel alatt feltétlenül marasztaló elsőbirósági itélet alapján, a felebbezési határidő eltelte előtt szintén helye van a biztositási végrehajtásnak.
224. § Készpénzbeli követelés iránt inditott perben hozott, feltétlenül marasztaló elsőbirósági itélet alapján, biztositási végrehajtásnak van helye, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbezést vagy ugyanilyen hatályu igazolási kérelmet adott be.
Váltóperekben biztositási végrehajtásnak van helye akkor is, ha a fizetést vagy biztositást rendelő sommás végzés ellen, kellő időben kifogások adattak be.
225. § Lejárt, de két évnél hosszabb időről hátralékban nem levő bérpénz vagy haszonbéri összeg erejéig a bérbeadó kérelmére, a bérelt helyiségben levő ingóságokra, s a haszonbérelt jószágon levő vagy ahhoz tartozó terményekre, gazdasági felszerelvényekre és lábas jószágokra a biztositási végrehajtás a veszély valószinüségének és a követelés összegének igazolása nélkül elrendelendő, ha a bérleti viszony irásbeli szerződéssel vagy másként kimutattatik.
Ugyanezen előfeltétel alatt ugyanezen tárgyakra a haszonbérbeadó kérelmére, a legközelebb lejárandó félévi haszonbérösszeg biztositására elrendelendő a biztositási végrehajtás, ha a követelés veszélyeztetése kimutattatik.
226. § A 223., 224. és 225. § eseteiben, ha a per tárgyát nem készpénz, hanem határozott faju vagy nemü ingóságnak bizonyos mennyisége képezi, az ott megszabott feltételek mellett, a per tárgyának valószinü készpénzbeli egyenértéke erejéig, szintén van helye biztositási végrehajtásnak.
Ezen esetben felperes a kérvény mellett azon adatokat is bemutatni köteles, melyekből a per tárgyának valószinü készpénzbeli egyenértéke megállapitható.
227. § A kincstárnak, a közalapok és alapitványoknak, törvényhatóságoknak és községeknek pénz- és vagyonkezeléssel megbizott hivatalnokai, tisztviselői s előljárósági tagjai ellen, a kezelésből eredő követelések biztositására, a per meginditása és veszély kimutatása nélkül is elrendelendő a biztositási végrehajtás, ha az illetékes állami, törvényhatósági vagy községi hatóság megkeresésében a biztositandó készpénzbeli követelés vagy bármely másnemü biztositandó követelésnek készpénzbeli egyenértéke számszerüleg meghatározva van.
228. § A biztositás elrendelése iránti kérvény rendszerint a per biróságához adandó be; a 225. § esetében azonban a biztositási végrehajtás azon járásbiróságnál is kérhető, melynek területén a lefoglalandó ingóságok vannak.
A 227. § eseteiben, a megkeresvény ingóságokra eszközlendő biztositási végrehajtásoknál azon járásbirósághoz, ingatlanokra eszközlendő biztositásoknál pedig azon birtokbirósághoz intézendő, melynek területén a biztositás foganatositandó. Ha ingók és ingatlanok veendők biztositási végrehajtás alá, a biztositási végrehajtás elrendelésére a birtokbiróság illetékes. Több birtokbiróság vagy járásbiróság területén foganatositandó biztositási végrehajtás esetében, a választási jog a biztositást kérőt illeti.
229. § A biztositási végrehajtás elrendelése iránti kérvény vagy megkeresvény az ellenfél meghallgatása nélkül intéztetik el s arról az ellenfél a biztositási végrehajtás foganatositása alkalmával, ha pedig a biztositási végrehajtás csupán ingatlanokra intéztetik, a végrehajtás elrendelésekor értesittetik.
A mennyiben a biztositási végrehajtás elrendelése a veszély valószinüségének kimutatásától függ: a biztositási végrehajtás vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a biztositást kérő a biróság belátása szerint megállapitandó biztositék összegét készpénzben vagy ovadékképes értékpapirokban (42. §) a biztositási végrehajtás foganatositása előtt letenni köteles.
A 226. § esetében azon összeget, melynek erejéig a biztositási végrehajtás elrendeltetik, a bemutatott adatok figyelembe vétele mellett, a biróság belátása szerint állapitja meg.
230. § A biztositási végrehajtás, ingóságokra foglalás és a becslés által a jelen törvényben megállapitott szabályok szerint, ingatlanokra pedig a zálogjog előjegyzése által foganatosittatik. A 225. § utolsó bekezdésének esetében a lefoglalt ingóságok átszállitása el nem rendelhető.
A zálogjog előjegyzése végett, az illetékes telekkönyvi hatóság kerestetik meg.
A biztositási végrehajtási zálogolás és becslés joghatálya, a kielégitési végrehajtási zálogolás és becslés joghatályával azonos.
A zálogjog előjegyzésének joghatálya az e részben fennálló jogszabályok szerint itélendő meg.
A biztositási végrehajtás költségeit a biztositási végrehajtást kérő tartozik előlegezni. Ezen költségek, - a mennyiben a biztositási végrehajtás a 234. vagy 235. §-ok szerint, avagy felfolyamodás folytán fel nem oldatik, vagy meg nem semmisittetik, és a mennyiben az alapperben ellenkező meg nem állapittatik, - azt, a ki ellen a biztositás foganatosittatott, csak akkor és csak azon arányban terhelik, ha és a mennyiben a perköltségekben elmarasztaltatott.
Ingóságokra biztositási végrehajtást rendelő végzés, azon naptól számitva, a melyen a végzés a végrehajtatónak kézbesittetett, 30 nap alatt foganatositandó. Ellenesetben a végzés hatályát veszti.
231. § Jogában áll annak, a ki ellen a biztositási végrehajtás elrendeltetett, a biztositandó összeget készpénzben vagy ovadékképes értékpapirokban (42. §) a biróságnál letenni, mit ha teljesit, a biztositási végzés foganatositása abban hagyandó, illetőleg az ingókra foganatositott biztositási végrehajtás feloldása vagy a zálogjog előjegyzésének kitörlése hivatalból elrendelendő. Ugyanez teendő akkor is, ha a felek kezesállitás, kézizálogadás, vagy más mód által való biztositásba egyeztek meg.
232. § Azon fél, ki ellen biztositási végrehajtás rendeltetett el, a biztositási végrehajtást elrendelő végzés ellen felfolyamodást használhat, a következő esetekben:
a) ha a biztositási végrehajtás a 223-228. §-ok ellenére rendeltetett el;
b) ha a követelés a biztositási végrehajtás elrendelése előtt teljesen fedezve volt.
Ha a felfolyamodáshoz uj okiratok csatoltatnak, avagy ha a felfolyamodás tartalmából mulhatlanul szükségesnek mutatkozik, az ellenfél: az iratok felterjesztése előtt, meghallgatandó.
233. § Biztositási végrehajtás utján lefoglalt ingóságoknak árverés utján való eladatása az érdeklettek valamelyikének kérelmére elrendelendő, ha azok nagy értékcsökkenés, vagy az értékkel arányban nem álló költségek nélkül el nem tarthatók.
Ezen esetben az eljárásra nézve a 104. § intézkedései megfelelően alkalmazandók.
234. § Ha a követelés iránt per van folyamatban: a megrendelt és foganatositott biztositás a pernek jogerejü birói határozattal való eldöntéseig hatályban marad s azon esetben sem oldandó fel, ha a biztositást kérő fél az alsó biróságoknak még jogerőre nem emelkedett itélete által keresetével elutasittatott; vagy azon itéletet, melynek alapján a 224. § szerint biztositási végrehajtás rendeltetett, a felsőbb biróság feloldja, póteljárás rendelése mellett megsemmisiti vagy még jogerőre nem emelkedett itélet által megváltoztatja.
Ha azon itélet, melynek alapján a biztositási végrehajtás elrendeltetett, a felsőbb biróságnak jogerőre emelkedett határozata által az egész eljárással együtt megsemmisittetett, vagy alperes a felső biróságnak jogerőre emelkedett itélete által a kereset alól felmentetett: a biztositási végrehajtás feloldandó.
235. § A 225. § esetében, ha a biztositási végrehajtás elrendelésekor a per még folyamatban nem volt: a követelő fél köteles a biztositás végrehajtást rendelő végzés kézbesitésétől, illetőleg a 225. § utolsó pontjának esetében a lejárattól számitott 30 napi zárhatáridő alatt a pert meginditani; ellenesetben az ellenfél kérelmére a biztositási végrehajtás feloldatik.
A 227. § esetében tartoznak az ott elősorolt hatóságok a biztositást rendelő végzés kézbesitésétől számitott 30 napi zárhatáridő alatt, a biztositást szenvedő hivatalnok, tisztviselő vagy előljárósági tag ellen az illetékes biró előtt a pert, vagy az erre illetékes hatóság előtt a fennálló szabályok szerinti eljárást meginditani, avagy büntető feljelentést tenni, ellenesetben a biztositási végrehajtás az ellenfél kérelmére feloldatik.
A 30 napi zárhatáridő után beadott kereset vagy meginditott eljárás a biztositási végrehajtás feloldását akkor sem akadályozza, ha a feloldás a per vagy az eljárás meginditása után kéretett.
Ha a biztositást kérő fél a per vagy eljárás meginditását közokirattal nem igazolta: a feloldási kérelem folytán a felek meghallgatása rendeltetik el, s a biztositási végrehajtás feloldandó, ha a biztositást kérő fél a tárgyalás alkalmával, vagy azt megelőzőleg beadott nyilatkozatában a pernek, illetőleg az eljárásnak a zárhatáridő alatti meginditását nem igazolja. Feloldás esetében a biztositást kérő fél az ez által felmerült összes költségekben elmarasztalandó.
236. § A ki nyilván valótlan vagy megszünt követelés fedezetére biztositási végrehajtást eszközöltet, minden ez által okozott kárért felelős; s ezen felül a biztositást szenvedő fél kérelmére, 500 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalható.
A kártéritési követelés felett, a mennyiben ez a követelés iránti alapperben viszonkereset utján érvényesittetik, a per birósága a főperrel egyidejüleg határoz. Egyéb esetekben az alapperben hozott felmentő itéletnek, vagy a biztositási végrehajtás feloldását rendelő végzésnek jogerőre emelkedésétől számitott három hónap alatt, a biztositási végrehajtást elrendelő biróságnál inditandó meg a kereset, mely az eljárás minőségéhez képest sommás vagy jegyzőkönyvi uton tárgyaltatik és itélet által döntetik el.
Ezen esetekben a kártéritési követeléssel együttesen tárgyaltatik és döntetik el a birságban való marasztalás kérdése is.
Midőn csupán birságban való marasztalás kéretik: a kérelem a fentemlitett három hónapi határidő alatt azon biróságnál terjesztendő elő, mely a biztositási végrehajtást elrendelte. A biróság a feleknek sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás utján való meghallgatása mellett végzés által határoz. A végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van.
A 229. § értelmében letett biztositék a három hónapi határidő eltelte előtt, és ha ezen határidő alatt a kártéritési per vagy a birságban marasztalás iránti eljárás megindittatott, ezeknek jogerejü eldöntése előtt ki nem adható.
237. § Zárlatnak van helye:
a) a per meginditása előtt vagy a per folyama alatt, ha a követelés tárgyát bizonyos meghatározott dolog vagy jog képezi s a zárt kérő a birtokos elleni igényét közokirattal vagy teljes bizonyerejü magánokirattal igazolja s egyszersmind kimutatja, hogy zárlat alkalmazása nélkül igényének érvényesitése veszélyeztetve van;
b) bizonyos meghatározott dolog vagy jog iránt inditott perben hozott feltétlenül marasztaló elsőbirósági itélet alapján, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbezést vagy ugyanily hatályu igazolási kérelmet adott be;
c) a 227. § eseteiben, ha bizonyos meghatározott dolog vagy jog igényeltetik;
d) ha valamely ingó dolognak vagy jognak birtoka vitássá válik s nem állapitható meg, hogy ki van a jogszerü birtokban vagy kinek van joga birói oltalomra;
e) a haszonbéri szerződés érvénytelenitése vagy megszüntetése iránt inditott per folyama alatt, ha a haszonbérlő a haszonbérletet odahagyja, vagy a tulajdonos a haszonbérletet visszavenni vonakodik;
f) valamely ingatlanra bekebelezett követeléssel biró jelzálogos hitelező kérelmére, a jelzálogul szolgáló ingatlanra és ennek tartozékaira: ha a jelzálogos hitelező igazolja, hogy lejárt követelése iránt a keresetet meginditotta, s egyszersmind a jelzálog tulajdonosának olyan cselekvényét vagy mulasztását bizonyitja, a mely a jelzálogul szolgáló ingatlan állagának jelentékeny sérelmét vagy értékcsonkulását eredményezi és e miatt a jelzálog által nyujtott biztositékot veszélyezteti.
Ha a zálogjog az előjegyzett tulajdonjognak igazolásától, vagy nem igazolásától függő joghatálylyal van bekebelezve: zárlat elrendelésének hely nem adható.
238. § A 237. § b) és e) pontjának eseteiben feltétlenül, az a) pont esetében pedig akkor, ha a zár alá veendő tárgy iránt per van inditva, vagy a zárlati kérelem beadásával egyidejüleg megindittatik: a zárlat elrendelése iránti kérvény, a per biróságához adandó be.
A 237. § a) pontja esetében, ha a zárlat a per meginditása előtt kéretik, ugy a 237. § c), d) és f) pontjainak eseteiben, a zárlati kérvény vagy megkeresvény, ahhoz képest, a mint a zárlat tárgyát ingatlan vagy ingó vagyon képezi, azon birtokbirósághoz vagy járásbirósághoz intézendő, melynek területén a zárlat foganatositandó. Ha a zárlat ingókra és ingatlanokra szándékoltatik intéztetni, az elrendelésre a birtokbiróság illetékes. Több birtokbiróság vagy több járásbiróság területén foganatositandó zárlat esetében, a választási jog a zárlat-kérőt illeti.
239. § A zárlat iránti kérvény vagy megkeresvény a 237. § b) és c) pontjainak eseteiben, az ellenfél meghallgatása nélkül, az a), d) és e) pontok eseteiben pedig rendszerint az ellenfél meghallgatása után intéztetik el. Utóbbi esetekben, a mennyiben a késedelem veszélylyel járna, a zárlat előlegesen az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelhető; egyidejüleg azonban a felek meghallgatására határnap tüzetik s ennek folytán az előlegesen elrendelt zárlat fentartása, vagy feloldása végzés által döntetik el. Az előlegesen elrendelt zárlatot feloldó végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van.
A 237. § f) pontja esetében a zárlat csak az ellenfél meghallgatása és szükség esetében előre bocsátott bizonyitási eljárás után rendelhető el.
A zárlat elrendeléséről az ellenfél rendszerint a zárlat foganatositásakor, ha pedig a zárlat csupán telekkönyvi feljegyzés által foganatosittatik, a zárlatot elrendelő végzés kiadása alkalmával értesittetik.
A 237. § a) és f) pontja eseteiben a zárlat vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a zárlatot kérő a biróság belátása szerint megállapitandó biztositék-összeget készpénzben vagy ovadékképes értékpapirokban (42. §), a zárlat foganatositása előtt letenni legyen köteles.
240. § Ha a zárlat csupán valamely ingatlan tulajdonjogának biztositására rendeltetett el: a foganatositás zárgondnok nevezése nélkül a megrendelt zárlatnak telekkönyvi feljegyzése által eszközöltetik; és ezen esetben, a telekkönyvi feljegyzés végett az illetékes telekkönyvi hatóság kerestetik meg. A biróság a zárt-kérőnek határozott kérelmére azonban a tartozékok összeirását s zárgondnoki kezelés alá adását ezen esetekben is elrendelheti.
Ingóságokra, vagy valamely ingatlan használati jogára elrendelt zárlat a helyszinén, a zár alá veendő tárgyak összeirása, megbecslése s a zárgondnok bevezetése által foganatosittatik.
A zárgondnokot a feleknek és ha a zárlat az ellenfél meghallgatása nélkül rendeltetett el, a zárlatot kérőnek ajánlatára a zárlatot rendelő biróság nevezi ki. Zárgondnokul elegendő vagyoni biztositékkal biró, megbizható egyén nevezendő ki; kellő tekintettel arra, hogy a zárgondnok lakhelye és körülményei a zárgondnoki dijak és költségek felesleges szaporodását ne eredményezzék. A mennyiben a zárlat más biróság területén foganatositandó; a zárlatot elrendelő biróság a zárgondnok kinevezését a foganatositás végett megkeresett biróságra bizhatja.
241. § A 237. § a), b), c), d) és e) pontjának eseteiben a zárlatnak azon joghatálya van, hogy ingatlanokra a telekkönyvi feljegyzés iránti megkeresés megérkeztének időpontjától, ingóságokra a helyszinén foganatositott zárlat esetében pedig a foganatositás időpontjától számitva, harmadik személy a zárt-kérő kárával, a zárlat tárgyára jogokat nem szerezhet.
242. § A 237. § a), b), c) és d) pontjainak eseteiben a zár alá vett ingóság, a mennyiben nagy értékcsökkenés, vagy az értékkel arányban nem álló költségek nélkül el nem tartható, a 104. § szerint elárverezendő. Ezen esetben jogában áll annak, a ki ellen a zárlat elrendeltetett, a zárlat tárgyainak értékét készpénzben vagy ovadékképes értékpapirokban (42. §) a biróságnál letenni: mit ha teljesitett, a zárlat feloldása hivatalból rendeltetik el. Ugyanez teendő akkor is, ha a felek kezes jótállása, kézi-zálog adása vagy más módon való biztositásban egyeztek meg.
A biztositandó értéket, a mennyiben a felek az iránt meg nem egyeztek, szükség esetében szakértők meghallgatásával, a zárlatot rendelő biróság állapitja meg.
243. § A zárlatot rendelő végzés ellen azon fél, a ki ellen a zárlat elrendeltetett, a következő esetekben élhet felfolyamodással:
a) ha a zárlat a 237. § ellenére rendeltetett el;
b) ha a per tárgya, illetőleg a jelzálogos hitelező követelése, a zárlat elrendelése előtt teljesen biztositva volt.
Ha a felfolyamodáshoz uj okirat csatoltatik, vagy ha a felfolyamodás tartalmából szükségesnek mutatkozik, az ellenfél az iratok felterjesztése előtt meghallgatandó.
A zárlat tartamára és feloldására nézve, a 234. § intézkedései megfelelően alkalmazandók.
244. § Ha a 237. § a) és d) pontjának eseteiben a zárlat elrendelésekor a zárlat alá vétetni rendelt tárgy iránt a per meginditva nem volt, vagy egyidejűleg meg nem indittatik: a zárlatot rendelő végzés kézbesitésétől számitott 30 napi zárhatáridő alatt azon fél, kinek kérelmére a zárlat elrendeltetett, a pert az illetékes biróság előtt meginditani köteles, ellenesetben az ellenfél kérelmére a zárlat feloldatik.
A 237. § c) pontja esetében ugyanezen 30 napi zárhatáridő alatt a zárlatot szenvedő ellen az illetékes biró előtt, a per vagy az erre illetékes hatóság előtt a fennálló szabályok szerinti eljárás meginditandó, avagy bűnvádi feljelentés adandó be, különben a zárlatot szenvedő fél kérelmére a zárlat feloldandó.
Egyébként a zárlat feloldására nézve a 237. * § intézkedései ugy a nyilván valótlan vagy megszünt igény biztositására kért zárlatból folyó felelősségre nézve, a 236. § intézkedései megfelelően alkalmazandók.
A 237. § e) pontja esetében feloldandó a zárlat akkor, ha a haszonbéri szerződés érvénytelenitése vagy megszüntetése iránt inditott per jogerőre emelkedett birói határozattal eldöntetett.
Ugyanazon szakasz f) pontja esetében hivatalból feloldandó a zárlat, ha a zárlatot kérőnek bekeblezett követelése kitöröltetett, vagy a zárlat elrendelésekor folyamatban volt perben alperest felmentő, jogerőre emelkedett birói határozat hozatott. Ha pedig azon ok megszünt, mely miatt a zárlat elrendeltetett, vagy ha a jelzálogos hitelező követelése a 42. § szerint biztosittatott: a tulajdonos kérelmére, szükség esetében a zárt kérő jelzálogos hitelező meghallgatása után, a zárlat feloldandó.
A feloldást rendelő végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van.
245. § A zárlatot elrendelő biróság a zárgondnokot a szükséghez képest, esetleg a feleknek meghallgatása után, hivatalból, vagy a felek valamelyikének kérelmére, a körülményeknek megfelelő kezelési utasitással látja el, melyet a zárgondnok követni tartozik. Ily kezelési utasitást a biróság intézkedéseig a kiküldött is adhat ki. A kezelési utasitás meg nem tartása vagy a helytelen kezelés esetében a felek a zárlatot elrendelő birósághoz előterjesztéssel élhetnek. A biróság szükség esetében a feleknek és a zárgondnoknak meghallgatása után határoz.
A 237. § f) pontja esetében a zárgondnok oly kezelési utasitással látandó el, mely a tulajdonos rendelkezési jogának lehető épségben tartása mellett, a jelzálog állagának és tartozékainak sértetlenül való fentartása szempontjából megfelelőnek mutatkozik. Ezen esetben a zár alá vett vagyon jövedelme a tulajdonost illeti.
A zárgondnok jogai és kötelességei máskülönben a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosak.
246. § Ha kötelességeinek a zárgondnok pontosan meg nem felel, vagy megbizhatósága iránt aggályok merülnek fel: állásától bármelyik fél kérelmére, a biróság belátása szerint időközben is elmozditható.
Sürgős esetekben a biróság a zárgondnokot állásától hivatalból is elmozdithatja.
Az elmozditást rendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Ez elmozditott zárgondnok helyébe a biróság a felek meghallgatása után nevez ki ujabban zárgondnokot, s ennek kinevezéseig a zárlat fentartására szükséges ideiglenes intézkedéseket, a körülmények szerint teszi meg.
Az elmozditás elrendelése esetében a zárlat alá vett tárgyaknak a zárgondnoktól való átvételére és az ujonnan kinevezett zárgondnoknak átadására kiküldött rendeltetik. Az átadásnál és átvételnél felmerült nyilván való hiányt valószinűen fedező összeg erejéig, a biróság a jelentés beérkezte után, a zárgondnok ellen biztositási végrehajtást rendel el.
247. § Azon esetben, midőn valamely dolog vagy jog jövedelme vagy kezelése vétetett zárlat alá: köteles a zárgondnok a zárlat végeztével, és ha a zárlat egy évnél tovább tart, mindenik naptári év végén, esetleg pedig a biróság rendeletére rövidebb idő alatt is a zárlatot rendelő birósághoz rendesen vezetett számadást bemutatni.
Ha a zárgondnok számadását a határidő lejárta után hivatalból kitüzendő s meg nem hosszabbitható zárhatáridő alatt be nem adná: állásától hivatalból elmozditandó, s egyszersmind ellene a valószinü hiányt fedező összeg erejéig, az érdeklettek bármelyikének kérelmére a biztositási végrehajtás elrendelendő.
248. § A zár alá vett tárgy jövedelmét képező ingóságok értékesitése iránt, a zárgondnok a zárlatot rendelő birósághoz javaslatát előterjeszteni köteles.
Az értékesités módozata, esetleg a természetben való megtartás iránt, a biróság a felek meghallgatása után, belátása szerint határoz. Ha a felek az értékesités más módozatába meg nem egyeztek: az értékesités birói árverés utján történik. Az e tárgyban hozott birósági végzés és az árverési hirdetmény ellen felfolyamodásnak és előterjesztésnek helye nincs.
249. § A zárgondnok által beadott és a biróságnál megtekinthető évi és végszámadásról a biróság a feleket azzal értesiti: hogy észrevételeiket 30 napi zárhatáridő alatt irásban annál bizonyosabban adják be, minthogy különben a számadás helyesnek fog tekintetni.
Észrevételek beadása esetében a biróság a feleket és a zárgondnokot sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás utján meghallgatva, a netaláni bizonyitási eljárás után, itélet által határoz. Az elsőbirósági itéletet helybenhagyó másodbirósági itélet ellen felebbezésnek helye nincs.
250. § A zárlat költségeit, ideértve a zárgondnoki dijakat is, a zárlatot kérő tartozik előlegezni. A zárlat tartama alatt felmerülő költségek, a 237. § f) pontjának eseteit kivéve, a zárgondnok kezelése alatt befolyt jövedelemből fedezendők.
Ha a zárlatot kérő a zárlat foganatositása után a szükségesnek mutatkozó és a zárlat alatti jövedelmekből nem fedezhető költségeket a biróság meghagyására a kitüzött határidőben be nem szolgáltatná, a zárlat hivatalból feloldandó.
251. § Az iránt, hogy a zárlat által okozott költségeket melyik fél s minő részben köteles viselni, a 232. § * a), d), e) és f) pontjainak eseteiben, és a c) pont esetében is akkor: ha a zárlat igazolására per indittatik, a biróság rendszerint a per során határoz.
Ha a perben ily határozat nem hozatott, valamint a b) pont eseteiben, a zárlati költségek viselésének kérdésében a perbeli itélet jogerőre emelkedése, illetőleg a meginditott másnemü eljárás jogerejü eldöntése vagy esetleg a zárlat feloldása után a per birósága, vagy ha per nem indittatott, a zárlatot elrendelő biróság a feleket sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás során meghallgatja és végzés által határoz. Az e tárgyban hozott végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van.
252. § A zárlati költségeket a mennyiben zárgondnoki számadásnak van helye, a 249. § szerint a számadás kérdésével egyidejüleg, egyébként pedig a zárgondnok és a felek költségfelszámitása alapján, szükség esetében a felek meghallgatásával, a biróság állapitja meg.
A zárgondnoki dijak akkor is megállapitás tárgyát képezik, ha a felek részéről észrevételek nem adattak. A zárgondnoki dijak megállapitását tárgyazó végzés ellen, felfolyamodást a zárgondnok is használhat.
A zárlati költségek és zárgondnoki dijak megállapitását tárgyazó végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van.
253. § A jelen törvény 245., 246., 247., 248., 249., 250. és 252. §-nak a zárgondnoki utasitásokra, a zárgondnok jogai és kötelességeire, a zárgondnok elmozditására, a zárgondnoki számadásokra, a zárgondnoki kezelés alatt befolyt jövedelmi tárgyak értékesitésére, a zárgondnoki számadások elintézésére, a zárlati költségek és zárgondnoki dijak előlegezésére és megállapitására vonatkozó rendelkezései, a jelen törvény 75., 164., 180., 208., 211. és 213. §-ai értelmében, valamint a hagyatéki eljárás során elrendelt zárlatok eseteiben is, a dolog természetének megfelelően alkalmazandók.
A zárgondnoki költségek és dijak ezen esetekben a végrehajtás foganatositására illetékes biróság, illetőleg a hagyatéki biróság által állapittatnak meg.
254. § A fennálló törvényekben előforduló másnemü zárlat (sequestrum) eseteiben, a szokott eddigi eljárás tartandó meg.
255. § Azon napot, melyen jelen törvény hatályba lép, az igazságügyminister állapitja meg.
E napon az 1868. évi LIV. törvénycikk 324-474. §-ainak hatálya megszünik.
256. § A jelen törvény hatályba léptének napján folyamatban levő végrehajtási ügyekre jelen törvény rendeletei rendszerint nem alkalmazandók.
Ezen szabálytól eltérőleg jelen törvény rendeletei alkalmazandók:
a) az egész végrehajtási eljárásra: ha a jelen törvény hatályba lépte napjáig a végrehajtás elrendeltetett ugyan, de foganatositása meg nem kezdetett;
b) az árverés elrendelésére, foganatositására, és az azt követő eljárásra: ha a jelen törvény hatályba léptének napján, az árverés még el nem rendeltetett;
c) a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránt inditott keresetekre és az igényperekre: ha ezek a jelen törvény hatályba lépte után indittatnak; vagy ha az első tárgyalási határnap a jelen törvény hatályba lépte után tüzetik ki;
d) az elsőbbségi bejelentvények elintézésére és a sorrendi és árfelosztási eljárásra, ha a jelen törvény hatályba léptének napjáig, az elsőségi vagy sorrendi tárgyalásra határnap nem tüzetett.
A jelen törvény 28., 39., 40., 41. és 42. §-nak intézkedései, a folyamatban levő végrehajtási ügyekben is a dolog természetének megfelelően alkalmazandók.
257. § A 256. § értelmében a korábbi jogszabályok szerint folytatandó végrehajtási eljárás során a jelen törvény hatályba lépte után hozandó végzések, intézkedések és eljárások ellen semmiségi panasz helyett felfolyamodásnak van helye, melyre nézve a jelen törvény rendeletei a dolog természetének megfelelően alkalmazandók.
A jelen törvény hatályba léptekor folyamatban levő és a 256. § c) pontja alá nem eső végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti ügy érdemében, az elsőbiróság által hozott végzés ellen felfolyamodásnak és ha a másodbiróság az első biróság végzését megváltoztatja, a másodbirósági végzés ellen további felfolyamodásnak van helye.
A jelen törvény hatályba léptének napján folyamatban levő végrehajtási ügyek, az eljárás tovább folytatása végett, a jelen törvény 18. §-a szerint illetékes birósághoz teendők át.
258. § A polgári peres eljárásban, az osztrák-magyar bankot, az 1878-ik évi XXV. tc. alapján, a magyar földhitelintézetet, az 1871-ik évi XXXIV. tc. és az 1879:XLV. tc. alapján, végre a kisbirtokosok országos földhitelintézetét, az 1879:XXXIX. tc. alapján megillető kiváltságos jogok, jelen törvény által nem érintetnek.
Az 1871-ik évi XXXIV. tc. mindazonáltal a következőkben módosittatik:
a) az ingatlanra elrendelt végrehajtás foganatositása végett, az illető telekkönyvi hatóság keresendő meg;
b) az idézett törvény 12-ik §-ának azon intézkedése, hogy ingóságokra a végrehajtás a váltóvégrehajtási eljárás szerint foganatositandó: hatályon kivül helyeztetik;
c) az idézett törvény 16-ik §-ában foglalt jogot, a magyar földhitelintézet és a kisbirtokosok országos földhitelintézete csak akkor gyakorolhatja, ha a különböző telekkönyvi jószágtesteket, ugyanazon jelzálogos követelések terhelik.
259. § A jelen törvény hatálya a polgárositott határőrvidékre is kiterjesztetik.
Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy jelen törvénynek a polgárositott határőrvidéken való életbeléptetése napját külön megállapithassa és az e területen szükséges életbeléptetési és átmeneti intézkedéseket rendeleti uton megállapithassa.
260. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.
