1. § A Fiume és a nyugot-európai kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés tárgyában, a földmívelés-, ipar-és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által az „Adria„ magyar tengeri hajózási részvénytársasággal 1882. évi január 31-én kötött szerződés, a törvényhozás által jóváhagyatván, ezen törvény mellékleteként beczikkelyeztetik, és ekként az az 1880. évi XXV. törvénycikk helyére lép.
2. § Ezen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatik meg.
A szerződés szövege a következő:
Szerződés,
melyet a fiumei és a nyugot-európai kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés tárgyában, az országgyülés jóváhagyásának fentartása mellett, a földmívelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársasággal kötött.
1. § Az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság kötelezi magát arra, hogy 1882. évi január 1-jétől kezdve, 1891. évi deczember 31-ig évenkint legalább 150 gőzhajózási járatot fog Fiume és a nyugot-európai kikötők közt fentartani, még pedig 60-75 járatot nyugat-európai kikötőkből Fiuméba, a többit pedig Fiuméból nyugot-európai kikötőkbe.
2. § Az 1. §-ban megállapitott járatok között fentartandók legalább a következő rendes járatok:
havonkint 2 járat Fiuméból Liverpoolba,
havonkint 2 járat Liverpoolból Fiuméba,
havonkint 1 járat Fiuméból Glasgowba,
havonkint 1 járat Glasgowból Fiuméba,
havonkint 1 járat Fiuméból Londonba, vagy Hullba, vagy Leithbe,
havonkint 1 járat Londonból vagy Hullból, vagy Leithből Fiuméba,
havonkint 1 járat Fiuméból Bordeauxba,
havonkini 1 járat Fiuméból Marseillebe,
havonkint 1 járat Marseilleből Fiuméba.
Változások a járatrendben vagy a járatoknak egyesitése csak a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium jóváhagyása mellett eszközölhetők és csak oly föltétel alatt, hogy a rendes járatok száma havonkint legalább 11 maradjon.
3. § A társaság kötelezi magát arra, hogy Havre-al, Rouen-nal és irlandi kikötőkkel, valamint a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium kivánsága folytán más nyugot-európai kikötőkkel is rendes gőzhajózási összeköttetést fog fentartani, föltéve, hogy az adriai tengerben fennálló gőzhajózási fuvardíjak mellett legalább fél hajófuvar van biztositva.
Ily járatok az 1. §-ban megállapitott 150 járaton felül is eszközlendők, - 200 járatnál többre azonban a társaság nem kötelezhető.
A havi 11 rendes járat (2. §) mindenesetre fentartandó még akkor is, ha a társaság esetleg 200 járatot teljesitett volna is.
A 200 járaton, valamint a mindenesetre teljesitendő 11 rendes havi járaton felül a társaság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. ministerium kivánatára nyugot-európai kikötőkbe ujabb járatokat is tartozik teljesiteni, föltéve, hogy az adriai tengerben fennálló gőzhajázási fuvardijak mellett legalább fél hajófuvar van biztositva. Ily járatoknál minden egyes járatért 600 frtnyi államsegélyt igényelhet.
4. § A társaság csupán első osztályu, átlag 800 régister-tonnás gőzösöket fog járatni.
5. § A fuvardíjak Fiuméból vagy Fiuméba nem lehetnek nagyobbak, mint azok a fuvardíjak, a melyek más észak-adriai kikötőkből vagy kikötőkbe az illető irányban ugyanazon időben átalában érvényesek.
A társaság a magyar vasuti állomások és a hajói által érintett kikötők, valamint az ezen kikötők mögött fekvő vasuti állomások között, ugyszintén északi és déli Amerikába közvetlen fuvardijakat fog megállapitani.
A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. ministerium követelheti: hogy bizonyos vasuti állomásokról bizonyos külföldi állomásokra és az illető kijelölendő árúk tekintetében közvetlen viteldíjak a szállitási határidő biztositásával megállapittassanak. E végből a társaság köteles az illető vasuti igazgatóságokkal érintkezésbe lépni.
6. § A társaság fentartja magának azt a jogot, hogy a Fiuméból kiinduló vagy a Fiuméba menő járatain közbeeső kikötőket is érinthessen, a nékül azonban, hogy ez által az utazás tartama indokolatlan késedelmet szenvedhetne.
A társaság mindazáltal kötelezi magát arra, hogy Fiuméban, illetőleg Fiume számára mindenkor az illető hajó térfogatának kétharmadát fentartja.
Ha azonban a társaságnál a fennálló fuvardíjak mellett teljes gőzhajórakomány jelentetnék be: a hajó teljes térfogatát kell készen tartani, vagy legkésőbb 2 hét lefolyása alatt kötött gőzöst kell inditani.
A társaság igazgatósága a Fiuméból és Fiuméba elinduló járatokat kihirdeti és az elért teherforgalomról kimutatásokat közölni fog.
A rendes járatok kihirdetése legkésőbb a következő hónapot megelőző hó 25-én eszközlendő, még pedig akkép, hogy világosan kiteendő azon tiz nap, melyben a hajó a kiindulási kikötőből Fiuméba indul és azon tiz nap, a melyben a hajó Fiumét elhagyandja.
Ha a hajó indulása vagy eltávozása nem felel meg a kihirdetett időnek, s a késedelem a kir. tengerészeti hatóság részéről indokoltnak nem tekintetik, a társaság minden egyes esetben 500 frtnyi birság alá vettetik. E birság a társaság biztositékából azonnal levonható és a társaság annak kiegészitésére kötelezhető.
A hirdetmények és közzétételek egy budapesti magyar lapban ás a kir. tengerészeti hatóság hivatalos közlönyben eszközlendők.
7. § A tengerésznti magyar kir. hatóság kivánatára a társaság gőzhajóin Fiuméból végkikötőinek egyikébe, az élelmezési költségek megtéritése mellett, ingyen fog szállitani egy-egy tengerészt, a ki a fiumei tengerészeti tanfolyam első évét vagy az egész tanfolyamot végezte.
8. § A társaság gőzösei a cs. és kir. tengerészeti konsulátusok részéről Fiuméba haza küldött magyar tengerészeket, az élelmezési költségek megtéritése mellett, ingyen fogják szállitani.
Egy-egy járaton azonban csak két tengerésznek szállitása követelhető. Betegek és bűntettesek ezen szállitásból kizárvák.
9. § A magyar kormány az 1. §-ban felemlitett időn át, évenkint 150,000 frtnyi segélyt nyujt a társaságnak.
Az állami segélyt a tengerészeti magyar kir. hatóság havonkint teljesitett járatok aránya szerint havonkinti részletekben, a szerződési és nyugta-bélyegekkel ellátott nyugta ellen, a társaságnak utólagosan fizeti ki.
A társaság 30,000 frtnyi biztositékot tesz le készpénzben, vagy biztositékra alkalmas értékpapirokban.
Ha a 30,000 frtnyi biztositék a 6. és 11. §-ok értelmében a magyar kormány részéről részben vagy egészben igénybe vétetnék, a társaság köteles a biztositékot a hozzá e végett intézett fölszólitásra 15 nap latt, a teljes 30,000 frtnyi összegre kiegésziteni; ha ezt a társaság tenni elmulasztaná, a kormány jogositva van arra, hogy a hiányzó összeget a segélyezésnek legközelebb fizetendő részleteiből kiegészithesse.
10. § Ha a háború veszélye, a kikötők elzárása, a tengeri veszteglés, vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalakon járatok nem eszközölhetők; a társaság megszabadul ugyan abbeli kötelezettsége alól, hogy ezen vonalakon gőzhajóit járattassa, de ezen a czímen az állam részéről segélyezésre igényt nem tarthat.
Szabadságában áll mindazáltal ily esetekben az, hogy vagy a szerződésnek egy évvel való meghosszabbitását, vagy a járatok minimális számának az erőhatalom fennállásának tartamára szóló leszállitását kivánhassa. Az utóbbi esetben az állami segélyösszeg aránylagosan leszállittatik.
11. § Ha a társaság az ezen szerződésben megállapitott járatok bármelyikét nem teljesiti, a nélkül, hogy a 10. §-ban előre látott felmentő okok egyikét jogosan felhozhatná, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. ministeriumnak jogában áll az, hogy ily járatokat más hajótulajdonosok által, a társaság költségére és veszélyére a társaság biztositékának igénybevétele mellett eszközöltesse.
Ezenkivül szerződésszegés esetében és általában mindenkor, ha a társaság szerződésszerüen elvállalt kötelezettségeit nem teljesitené, a magyar kir. kormány fentartja magának azon jogot, hogy az ezen szerződésben biztositott kötelezettségek alól, és nevezetesen a 9. § első bekezdésében foglalt határozat alól, magát felmentettnek tekinthesse.
12. § A társaság mindjárt az 1882. évben saját tulajdonát képező, összesen legalább négyezer register-tonnás öt gőzöst bocsát szolgálatba. A társaság a saját tulajdonát képező gőzösök számát, a szerződés tartamának minden további éve alatt egy, legalább 800 tonnás gőzössel szaporitani fogja, mig a hajók száma 12 lesz.
13. § A m. kir. kormány kötelezi magát arra, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalak számára, ezen szerződés tartama alatt más gőzhajózási vállalatnak állami segélyt nyujtani nem fog.
Ha a magyar kormány nyugot felé a 2. és 3. §-ban emlitetteken felül más járatok rendszeresitését óhajtaná, e részben mindenekelőtt az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársasággal fog érintkezni, mely egyenlő feltételek mellett más vállalkozó felett elsőbbséggel birand.
Ugyanez áll a szerződés tartamának lejártával is, ha a magyar kormány az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság hajói részéről bejárt vonalakat továbbra is szerződésszerüen biztositani óhajtja.
14. § Az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság székhelye Budapest. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a közmunka- és közlekedési m. kir. ministereknek a szerződés tartama alatt jogában áll a társasági igazgatóságba egy-egy tagot kinevezni.
15. § Az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság a jelen szerződés tartama alatt a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium felügyelete alatt áll.
A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister felügyeleti jogát e czélra kinevezendő kormánybiztos és a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság által gyakorolja.
16. § A kormánybiztos a társaság működését bármikor és bármi irányban elleőrizheti, szükség esetében az üzleti könyveket és levelezéseket megtekintheti és a társaság közegeitől az ellenőrzési jog gyakorlására megkivántató felvilágositásokat követelheti.
A kormánybiztos a közgyülésekben és az igazgatósági ülésekben részt vesz és a fennálló törvényekkel, vagy az állam érdekeivel ellenkező határozatok ellen óvást emel.
Ezen óvás által az illető határozat végrehajtása 48 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister határoz.
17. § Az „Adria” magyar tengeri hajózási részvénytársaság igazgatósága minden hó utolsó hetében ülést tartván, megállapitja a jövő hóban szedhető fuvardijak maximunát.
Ezen fuvardíjak Fiuméból vagy Fiuméba nem lehetnek nagyobbak, mint azon fuvardijak, melyek a trieszti és velenczei kikötőkben vagy kikötőkből a folyó hónapban, ugyanazon irányban érvényesek voltak első rangú gőzhajóknál, tekintettel főleg a rendes járatú hajókra.
Ha azokban a tőzsde-tudósitások azt igazolnák, hogy időközben az adriai kikötőkben átalános fuvardíj-emelkedés jött létre, az igazgatóságnak jogában áll ezen emelkedésnek megfelelő arányban határozni meg a legközelebbi havi fuvardijak maximumát.
Ha a viteldíj megállapításánál a kormánybiztos óvást tesz, 48 óra alatt választott bizottság határoz, mely az egész évre előre alakíttatik. E választott bizottsághoz két tagot a társaság választ, egy tagot a közmunka- és közlekedési m. kir. minister, és egy tagot a földmivelés-, ipari- és kereskedelemügyi m. kir. minister nevez ki. A bizottság elnökét a m. kir. ministertanács nevezi ki.
18. § A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság a társaság által szerződésileg elvállalt szállitási kötelezettségek pontos teljesitését a helyszinén ellenőrzi; az ez irányban nála bejelentett panaszokat megvizsgálja és mulasztást nem szenvedő esetekben azokat orvosolja. Ez okból a társaság illető közegei kötelesek e czélra minden szükséges felvilágositásokat megadni.
19. § A mig az „Adria” magyar tengeri hajózási társaság az állammal szerződési viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelése és leszállitására, az alapszabályok módositására és a feloszlatásra vonatkozó közgyülési határozatok - foganatosittatásuk előtt - a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyása alá terjesztendők.
20. § Jelen szerződés, mely az „Adria Steam Ship-Company”-val kötött és az 1880. évi XXV. tc. -ben foglalt szerződés helyébe lép, jogérvényes, mihelyt azt a magyar törvényhozás jóváhagyta.
