1. § Felhatalmaztatik a ministerium, hogy a hadsereg (hadtengerészet) és honvédség állományához tartozott, s a megszállott tartományokban és Dalmátia déli részében a felmerült zavarok alkalmából elesett, vagy megsebesülés avagy a hadi fáradalmak következtében elhalt legénység segélyre szorult özvegyeit és árváit addig is, mig e részben az 1880. évi XXVII-ik törvénycikk 9-ik §-a rendelkezéséhez képest általános törvény fog alkottatni, segélyben részesitse.
2. § Ezen segély az 1-ső §-ban emlitett általános törvény létrejöttéig az 1882. évi XI-ik törvénycikkben meghatározott módon szolgáltatandó ki és a mozgósitottak özvegyei és árvái részére ezen most emlitett törvénycikkben megszabott segélynél nagyobb nem lehet.
3. § Ezen segélyek, az 1880. évi XXVII-ik törvénycikk 5-ik §-a 2-ik pontja értelmében, a hadmentességi alapból fedezendők.
Ugyanezen alapból fedezendők azon ellátási illetmények is, melyek az 1-ső §-ban emlitett körülmények között elhalt havi díjasok özvegyei és árvái javára, a jelen törvény életbeléptetése után a fennálló szabályok értelmében szabatnak ki.
4. § Ezen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister és pénzügyminister bizatnak meg.
