Császári és apostoli királyi Felségének és Š Fenséges Szerbia Fejedelmének meghatalmazottjai által kötött és Belgrádban 1882. február 10. /22. napján aláirt hajózási szerződés, miután az az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. és Magyarország apostoli Királya és Š Fensége Szerbia Fejedelme, egyaránt azon óhajtás által vezéreltetve, hogy a folyamhajózást fejleszszék és előmozditsák, e végből szerződéskötésre elhatározták magukat és meghatalmazottjaikká kinevezték:
következik a meghatalmazottak megnevezése
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
Mindkét szerződő fél alattvalói a másik fél területén levő összes vizi utakon, legyenek azok akár természetesek, akár mesterségesek, minden kikötő hely köött árukat és személyeket szállithatnak és mindenben, a mi folyahajózást illeti, az e részben fennálló szabályzatok szem előtt tartása mellett, egyenlő jogokat, kedvezményeket és kiváltságokat élveznek és ugyanazon föltételnek lesznek alávetve, mint saját alattvalóik és a legtöbb kedvezményben részesitett nemzet alattvalói.
Az egyik szerződő félhez tartozó hajózási vállalkozók, ha ki akarják terjeszteni üzletüket a másik fél területére, ezen területen üzletük gyakorlatáért semmiféle üzleti vagy külön adónak nem lesznek alávetve.
Semminemü kizárólagos hajózási szabadalom vagy kényszerjog, mint az árumegállitási, raktározási, áruátrakási, elővásárlási vagy más ilynemü jogok az osztrák-magyar monarchia és Szerbia határát képező hajózható folyamszakaszon nem fognak fennállhatni, - és egy hajóvezető sem lesz szoritható arra, hogy a jelzett okokból az emlitett folyam mentén bizonyos helyeken kikössön, át- vagy kirakjon, avagy bármely helyen bizonyos ideig vesztegeljen.
A fentebbi határozatok a postajogra és a révekre nem vonatkoznak.
A szerződő felek teljes szabadságot tartanak fenn maguknak arra nézve, hogy az országuk területén levő folyamokon és csatornákon kapaszkodó hajózásra engedélyeket adhassanak.
Ellenben kötelezik magukat, hogy a határfolyamok közös részein kapaszkodó hajózási engedélyeket csakis előzetes megegyezés és kölcsönös jóváhagyás alapján fognak kiadni.
Az egyik szerződő félhez tartozó minden hajózási vállalkozónak szabadságában áll kereskedelmi czégét a másik fél területén az e részben fennálló szabályzatok szem előtt tartása mellett bejegyeztetni, ott hajózási ügynökségeket felállitani, az üzlethez szükséges irodahelyiségeket és telepeket berendezni és e czélból a kikötőkben fekvőségeket vásárolni és épületeket emelni. A szerződő felek egyikéhez tartozó hajózási vállalkozók nem akadályozhatók áruik kirakásában a másik fél területén, feltéve, hogy a fennálló vám- és rendőri szabályokhoz alkalmazkodnak. Szintugy jogukban áll a köztelepeket és a kikötő-helyeket ugyanazon feltételek mellett használni, mint a belföldiek - és a legtöbb kedvezményben részesitett nemzet alattvalói.
A vállalkozók által közzétett üzlet-szabályzatok az illetékes hatóságnál leteendők.
Ezen szabályzatok vita esetén bizonyitó erővel fognak birni, azon feltételek megitélése tekintetében, melyek mellett a hajózási vállalkozó a személy- és áruszállitást elvállalta és magát annak végrehajtására kötelezte.
Hogy valamely jármü a szerződő felek egyikéhez tartozónak elismertessék, megkivántatik, hogy az vagy ezen állam valamely alattvalójának vagy egy oly társaság, vagy részvénytársulatnak tulajdona legyen, mely ezen állam törvényei alatt áll és ott székel. Megkivántatik továbbá, hogy a hajók és tutajok az V. czikkben megjelölt okiratokkal ellátva legyenek és a VI. czikk értelmében kiállitott hajós-, illetőleg tutajos-oklevéllel biró hajóvezető vezérlete alatt álljanak. E hajóvezető az ezen hajózási szerződésbenés a folyamrendőri szabályokban foglalt határozatok pontos megtartásáért első sorban felelős. Ugy a hajólevél, mint a hajós- és tutajos-oklevél a hajózás felügyeletével megbizott folyamhatóságok kivánságára bármikor előmutatandók.
Mindkét szerződő fél hajói a másik fél vizein, valamint ott is, hol a folyam vize csak egy oldalról érinti a másik szerződő fél területét, a saját államuk törvényeiben előirt zászlót fogják viselni.
Oly alkatu hajóknak, melyek csak egyszeri leusztatásra alkalmasak, hajólevélre nincs szükségük, és e tekintetben a tutajokkal egy szempont alá esnek.
Jármüveknél, melyek csupán közel fekvő vásárra szánt árukat szállitanak, sem hajólevél, sem pedig hajós-levél nem kivántatik.
A hajólevél, melylyel a jármünek birnia kell, hogy folyamhajózásra alkalmasnak tekintessék, azon szerződő fél illetékes hatósága által állittatik ki, a melyhez a jármű tartozik. A hajólevélnek magában kell foglalnia a tulajdonos nevét és lakhelyét, továbbá annak megjelölését, vajjon a jármü evezős, vitorlás, vagy gőzhajó-e, - esetleg a hajó nevét és számát, épitési évét, hordképességét, valamint annak igazolását, hogy minden egyes részeiben és felszerelésében az arra hivatott és felesketett szakértők által megvizsgáltatott és a hajózásra alkalmasnak s megfelelőnek találtatott, - végre ama vizek megjelölését, a melyeken való hajózásra alkalmasnak találtatott.
A hajólevél érvényességét veszti, mihelyt a jármü megszünt a hajólevelet kiállitó ország valamely alattvalójának vagy ezen országhoz tartozó valamely társulatnak tulajdona lenni. Azon állam illetékes hatósága, melyben a hajólevél kiállittatott, köteles azt ugy a fentebbi esetben, valamint akkor is visszavonni, ha a jármü a hajózásra alkalmas állapotban nem találtatik.
A tutajok (faszállitmányok) nem tartoznak hajólevelet előmutatni.
Azonban minden tutajvezetőnek el kell látva lennie oly okiratokkal, melyek a tutaj tulajdonosát, avagy szállitóját és a tutaj származási és rendeltetési helyét igazolják.
A hajós-oklevél, melyre minden hajóvezetőnek szükséges van oly czélból, hogy a hajók, illetve tutajok vzetésére alkalmasnak elismertessék, a szerződő felek egyikének illetékes hatósága által fog kiállittatni.
A hajós-oklevélbe felveendő a jogosult neve, valamint azon község, melyhez tartozik, továbbá annak kitüntetése, miszerint beigazolta, hogy gőz-, vitorlás-, evezős hajók, vagy pedig tutajok vezetésére a kellő ismerettel s jártassággal bir, és hogy ennélfogva egy vagy esetleg több ilynemü hajó vezetésére jogosultságot nyert, végre azon vizek megjelölése, melyeken az oklevél birtokosa, az emlitett jármüveket vezetni alkalmasnak találtatott. Ilyen hajós-oklevél csak tapasztalt és jómagaviseletü oly egyéneknek adható ki, kik a hivatalosan kirendelt szakértők által külön vizsga lá vétetvén, képességüknek elegendő jelét adták.
Az igy kiadott hajós-oklevél feljogositja annak birtokosát mindazon hajók vezetésére, melyek az ezen okmányban megjelölt osztályba esnek, és azon országhoz tartoznak, melytől a hajós-oklevelet nyerte.
Mindegyik szerződő fél szabadon fog határozni a felett, vajjon megengedi-e vagy nem, hogy saját hajóit a másik fél hajós-oklevelével ellátott hajóvezető is vezethesse.
A hajós-, vagy tutajos-oklevél azon állam illetékes hatósága által, mely azt kiadta, visszavonandó, azon esetben, ha e hatóság az oklevél tulajdonosának képtelenségéről meggyőződött, vagy, ha a rend és közbiztonság érdekében szükségesnek látja, hogy a hajózás, avagy tutajozás gyakorlására adott jog tőle elvonassék.
Az V. czikkben előirt hajólevelen kivül minden gőzhajónak az illetékes hatóság részéről megejtett kazánpróba eredményéről szóló bizonyitványnyal ellátva kell lennie.
Azonkivül a kazán biztonsági szelepei, nemkülönben emeltyüi, ha ilyenek vannak, az illetékes hatóság által bevert bélyeggel láthatólag megjelölendők.
Az osztrák-magyar monarchia és Szerbia között határt képező folyamszakaszon semmi oly hajóvám, mely egyedül a hajózás tényén alapul, sem pedig a hajón levő áruk után semmiféle illeték nem szedhető.
Kivétetnek mindazonáltal azon illetékek, melyeket a Moldova és Szörénytorony között fekvő zuhatagokon át közlekedő jármüvek kötelesek lesznek fizetni, ha az ottani hajózási akadályok megszüntetése érdekében czélba vett munkálatok végre lesznek hajtva.
Különben csak a következő illetékek lesznek szedhetők:
a) az országos törvényekben, avagy a be- és kivitelt szabályozó szerződési határozmányokban megállapitott vám- és fogyasztási illetékek; - mindazonáltal a vizi szállitmányok nem vonathatnak kedvezőtlenebb elbánás alá, mintha ugyanazon áruk a szárazföldi uton szállittattak volna;
b) bizonyos közhasznu berendezésekért, mint pld. daruk, mérlegek, kőpartok és egyéb kikötő épitkezések, raktárak stb. használatáért, - vagy pedig teljesitett munkákért p. o. révkalauzi és kormányosi szolgálatokért, hidak és zsilipek felnyitásáért járó illetékek.
A b) alatti illetékek szedésénél mindkét szerződő fél hajói és árui a meghatározott és közhirré tett dijszabások szerint teljes egyenlőség alapul vételével lesznek kezelendők, és semmi esetre sem fognak kedvezőtlenebb elbánás alá esni, mint a legtöbb kedvezményben részesülő nemzet hajói, illetve árui.
Ezen illetékek azonban csakis akkor szedhetők, ha a kérdéses berendezések és szolgálmányok tényleg igénybe vétettek. Uj berendezések létesitésének vagy lényeges és költséges javitásoknak esetére megállapittatik, hogy az ilyek használatáért az illetékek magasabb összegben ne szedessenek, mint a hogy megközelitőleg a fentartási költségekre és a befektetett tőke kamatozására és fokozatos törlesztésére szükséges. Ezen illetékek magassága csak a két kormány előleges megegyezése alapján fog megállapittathatni. A befektetett tőke törlesztésére megfelelő időszak fog határoztatni, a törlesztés befejezése után az illetékek nem fognak többet tehetni, mint a mennyi a fentartási költségek fedezésére szükséges.
A posta- és személyszállitó, valamint az állami hajók ezen illetékektől mentek.
Önként értetik, hogy oly helyek használatárért, melyek a kikötésre, a nélkül, hogy lényeges és költséges javitásokat igényeltek volna, már természettől alkalmasak, mi illeték sem szedhető.
Mindkét szerződő fél kormánya gondoskodni fog arról, hogy a folyamhajózásnál alkalmazott vámeljárásnál minden akadály és nehézség, melyet a körülmények mulhatlanul meg nem követelnek, mellőztessék, fentartván maguknak, hogy szükség esetén egyetértőleg oly rendszabályokat is alkalmazzanak, melyek a hajóforgalomra nézve a vámeljárást megkönnyitsék.
A fontosabb hajóállomásokon az áruk vámkezelése naponta fog történni, a vámrendszabályok szerint meghatározandó időtartam alatt, de legalább is 10 órán át (a husvéti pünkösdi és karácsonyi ünnepek kivételével).
A szerződő felek területei közöt határt képező vizeken a beviteli vámok csak akkor fognak beszedetni, ha az áruk a hajóból a partra kirakattak.
Oly áruk után azonban, melyek elhárithatlan események folytán rakattak ki és később ismét kivitettek, beviteli vám nem fizetendő, feltéve, hogy az illető rendszabályok megtartattak.
Az esetben, ha a vámilletékek, vagy más állami jövedelmek beszedésének biztositására óv-rendszabályok alkalmazása mutatkoznék szükségesnek e czélra elégségesnek fog ismertetni a raktárak vámhivatalos pecsétzár alá vétele, vagy a járműre vámőröknek felvétele.
Az egyik szerződő fél területén a rakomány egyes darabjaira, vagy a hajórakhelyre alkalmazott ólomzár a másik fél területén való szállitásnál is érvényesnek ismertetik el, ha az ellenőrzés kivánalmainak elég tétetett.
Rendszeres forgalmat közvetitő gőzhajók oly helyeken, a hol a ki- és berakást a vámszabályok általában megengedik, mindig, még éj idején is minden feltartóztatás nélkül ki- és berakodhatnak. Ezen hajók kapitányai vagy azok helyettesei megérkezéskor a vámhivatalnak avagy közegeinek egy a kirakott árukat részletesen kimutató jegyzéket átnyujtani tartoznak.
Azon esetben, ha a kirakott áruk darabszáma kisebb az átnyujtott jegyzékben megjelöltnél és erről a kapitány vagy más illetékes személy a vámhivatalt közvetlen a megtörtént kirakás után, de mindenesetre előbb, mintsém a vámhivatal ezen különbözetet fölfedezte, értesiti: a hajókapitány pénzbirság alá nem fog vonatni.
A határt képező folyampartok alkalmas helyein mindkét kormány - a szerb kormány első sorban Belgrádon - a rakodó- és kikötő-helyeket, továbbá a folyamhajókon szállitott áruk elhelyezésére raktárakat fog felállitani, vagy ilyenek felállitását másoknak megengedni, kik is e tekintetben minden lehető támogatás és pártolásban fognak részesittetni.
Ezen raktárakban vám alá eső áruk ujbóli kivitel czéljából vámmentesen elhelyezhetők.
Az itt emlitett berendezések használatáért járó illetékek megszabásánál a VIII. czikk határozatai mérvadók.
A szerb partoknak, illetőleg a határfolyamok szerb szakaszainak Vaskapu feletti részén alkalmazandó kikötő-, hajózási vagy folyamrendőri szabályzatok, ugyszintén e folyamjármüvek fertőztelenitése és a fertőző betegségeknek emberektől és állatoktól a folyamhajózásnál távoltartására vonatkozó egyéb határozmányok a határvizek magyar partjain érvényben levő hasonnemü szabályzatok és rendeletekkel lehetőleg összhangba hozandók.
Addig is, mig Szerbiában ezen új rendszabályok hatályba nem helyeztetnek, a jelenlegi szokás és gyakorlat marad érvényben.
Ha az ezen czikk első bekezdésében érintett szabályzatok módositása, vagy ily irányban ujabbi intézkedések megtétele válnék szükségessé, a szerződő felek közös egyetértésben fognak eljárni.
Magától értetik, miszerint az Ausztria-Magyarország és Szerbia között 1881. április 24. május 6. kötött állategészségügyi szerződés idevágó határozmányait ezen megállapodások nem érintik.
Folyamrendőri ügyekben mindkét fél közegei hivatalos eljárásaiknál egymást minden tekintetben kölcsönösen segiteni és támogatni fogják, a megejtett vizsgálatok eredményeit kellő megkeresésre egymással közlendik és átalában egymásnak mindennemü felvilágositással fognak szolgálni.
Mindkét szerződő fél kötelezi magát a vontató utakat mindenkor jó karban fentartani.
Malmok, hidak, zúgók és más hasonnemü müvek akként helyezendők el, hogy a szabad hajózást ne gátolják.
A hajózható határvizek alkalmas helyein vizmérczék állitandók fel és vizállások szabályszerüen feljegyzendők.
Révátkelések csakis az illetékes hatóság külön engedélyezésével és oly módon rendezhetők be, hogy azokat mindkét fél vámhivatalnokai nehézség nélkül ellenőrizhessék.
Azon már fennálló révátkelések, melyek ezen feltételeknek meg nem felelnek - beszüntetendők.
A szerződő felek kormányai egymással közölni fogják azon fennálló révátkelések jegyzékét, melyek az emlitett feltételeknek megfelelőleg működnek. uj révátkelések azonban jövőre csakis közös megállapodás alapján engedllyezhetők.
Mindkét szerződő fél kereskedelmi ügynökei följogositvák, hogy a határvizeken levő és saját nemzetükhöz tartozó járművekre mehessenek; - ott a saját országbeli alattvalóikat kihallgassák; a hajó-okmányokat megvizsgálják, a hajóvezetők, tisztek és legénység között felmerült vitás kérdéseket kiegyenlitsék; azokat a helybeli hatóságoknál támogassák, és ha a vezetők kivánnák, minden szükséges intézkedést megtegyenek - a hajótörést szenvedett vagy felakadt nemzetbeli jármüveknek s az azokon elhelyezett áruknak megmentésére és biztositására.
A helyhatóságok kötelesek a conculi hivatalokat ezen teendőik teljesitésénél megkeresésükre támogatni.
Ha az egyik szerződő fél alattvalójának tulajdonát képező jármű a határvizeken tartózkodik, legyen az akár utban, akár álljon a másik fél partja közelében, ezen félnek helyhatóságai segélyt nyujtani tartoznak neki, a hajóvezető, vagy helyettesének kivánságára.
A helyhatóság ily megkeresés nélkül is közbeléphet az emlitett jármüveken és pedig;
1. Ha a hajón büntény követtetett el;
2. ha a hajón a személy- és vagyon-biztonságot veszélyeztető rendellenesség adta elő magát;
3. ha más olynemü rendellenesség fordult elő, mely a közcsendet és rendet a hajón kivül megzavarhatná;
4. a csempészet meggátlása czéljából;
5. ha azon ország valamely hatósága, melyhez a jármű tartozik, a közbelépést kivánja.
Az itt elősorolt eseteken kivül bármely fél helyi hatósága a másik félnek a határvizeken levő jármüvein rendőri vagy egyéb fenyitő ügyekben csakis az illetékes ügynöki képviselő beleegyezésével léphet közbe.
A közbelépő hatóságnak minden ily esetben jogában áll a szükséges letartóztatásokat foganatositani, sőt magát az egész jármüvet is lefoglalni.
A letartóztattak, a mennyiben azok a hajóvezető őrizetében nem hagyhatók, a másik szerződő fél legközelebb fekvő hatóságának adandók át:
a) ha a helyi hatóság oly jármüvön lép közbe, mely a másik szerződő fél tulajdonát képezi, a határvizeken utban van, vagy a helyhatóság országának partjától bizonyos távolságban állomásoz, - minden tekintet nélkül azok nemzetiségére;
b) ha a helyi hatóság oly jármüvön intézkedik, - mely a másik fél tulajdonát képezi és a közbelépő hatóság országának partján állomásoz, hasonlóképen tekintet nélkül az illetők nemzetiségére; mindazonáltal a saját alattvalók kivételével.
A fentebbi a) és b) pontokban emlitett esetekben netán lefoglalt jármü a másik szerződő fél legközelebbi hatóságának szintén átadandó.
Csempészet esetén azonban a kiadatásnak helye nincs.
Ha a helyi hatóság ilyen közbelépése alkalmával a jármüvek átkutatása válnék szükségessé, erről azon állam ügynöki képviselője, melyhez a jármü tartozik, a hivatalos eljárás idejének meghatározása mellett előzetesen értesitendő és a közvetitésre felkérendő; azon esetben pedig, ha az ügynöki képviselő nem jelenne meg, a kutatás nélküle is végrehajtható.
A XIV. czikk ezen határozatai nem vonatkoznak ama kisebb jármüvekre, melyeknek a IV. czikk értelmében igazolási okmányokkal nem kell birniok.
Hajótörés, vagy más egyéb baleset esetében a helyi hatóságok minden a körülmények által kivánt mentési és biztositási segélynyujtásra kötelesek.
Magától értetik, hogy a hajótörés vagy egyéb balesetre alapitott partjog minden időre megszüntetve marad.
A jelen szerződés kiterjed mindazon országokra, a melyek az osztrák-magyar monarchia vámterületéhez jelenleg tartoznak vagy jövőben tartozni fognak.
A jelen szerződés egy hóval a megerősitő okmányok kicserélése után lép életbe és tiz éven át érvényben marad.
Ha azonban az emlitett időszak lefolyta előtt 12 hóval a szerződő felek egyike sem jelentené ki abbeli szándékát, hogy a szerződés hatálya megszünjék, - az azontul is érvényben marad, még pedig az egyik vagy másik szerződő fél részéről történt felmondás napjától számitott egy esztendő lefolyásáig.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Aláírások
