Felsége Ausztria császárja és Magyarország apostoli királya, és ő Fensége Szerbia fejedelme közt, a közönséges bűntettesek kiadatása tárgyában, Bécsben, 1881. évi május hó 6-án kötött államszerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott, s utóbb a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya és
Fensége Szerbia fejedelme,
kölcsönös megegyezéssel elhatározván a közönséges bűntettesek kiadását szabályozó szerződést kötni, e végből teljhatalmazottjaikká kinevezték és pedig:
Š Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya:
következik a meghatalmazottak megnevezése
a kik jó és kellő alakban kiállitott teljhatalmazásaik közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg:
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy - állampolgáraik egyedüli kivételével - egymásnak kölcsönösen kiadják azon egyéneket, a kik az egyik szerződő fél birói hatóságai által az alábbi II. czikkben felsorolt büntetendő cselekmények valamelyike miatt üldöztetnek vagy elitéltettek, és a másik fél területén tartózkodnak.
Kiadatásnak csak olyan büntetendő cselekmény miatti üldöztetés vagy elitéltetés esetében lesz helye, a mely büntetendő cselekmény a kiadatás végett megkeresett állam területén kivül követtetett el, és a melyre a megkereső és a megkeresett állam törvényei szerint, egy évi szabadságvesztés (büntetés) vagy sulyosabb büntetés van kiszabva.
A midőn a büntetendő cselekmény, a mely a kiadatás iránti megkeresés indokául szolgál, egy harmadik államban követtetett el, helye lesz a kiadatásnak, ha a szerződő felek törvényei az ilynemü cselekmények üldözését akkor is megengedik, a midőn ezek a külföldön követtettek el, és ha a megkeresett állam törvényei nem rendelik, hogy a bűnös ezen állam biróságai elé állittassék, vagy hogy azon állam kormányának adassék ki, a melynek területén büntetendő cselekmény elkövettetett.
Azon büntetendő cselekmények, a melyek miatt a kiadatás engedélyeztetik, a következők:
1. Szándékos emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés, gyilkosság orgyilkosság, szülőgyilkosság, gyermekgyilkosság, mérgezés.
2. Személy vagy vagyon elleni fenyegetések, ha a fenyegetésekkel meghagyás, vagy valamely feltétel teljesitése volt összekapcsolva, és ha e miatt a szerződő felek törvényei szerint kiadatásnak van helye.
3. Személyeken elkövetett szándékos sértések és testi bántalmazások.
4. Magzatelhajtás.
5. Méregnek, vagy más a halált előidézhető vagy az egészséget sulyosan megtámadható szereknek bűnös, habár ölési szándék nélkül való beadása vagy alkalmazása.
6. Gyermekrablás, a gyermek eltitkolása, eltüntetése, kicserélése vagy becsempészése.
7. Gyermek kitevése, vagy elhagyása.
8. Kiskoruak elrablása.
9. Erőszakos nemi közösülés.
10. Szemérem elleni erőszak.
11. Szemérem ellen, habár erőszak nélkül elkövetett támadás, feltéve, hogy az ennek tárgyát képező egyénnek nemére és korára és az eset egyéb körülményeire való tekintettel az ilyen támadás az I-ső czikk határozatai alá esik.
12. Egyik vagy másik nembeli kiskoruak csábitása mással való nemi közösülésre vagy fajtalanságra, ha a tettes az elcsábitott személy atyja vagy anyja, gyámja vagy tanitója.
13. Személyes szabadságnak és magánlaknak megsértése.
14. A kettős házasság.
15. Köz- vagy magánokiratoknak, távirati sürgönyöknek utánzása vagy hamisitása, és ezen okiratok használása; valamely okiratnak megsemmisitése, megrongálása, vagy eltitkolása, azon szándékkal, hogy ez által harmadik személynek joghátrány okoztassék; másnak aláirásával ellátott kitöltetlen irattal való visszaélés.
16. A pénzhamisitás, beleértve a pénz utánzását és hamisitását, valamint az utánzott vagy hamisitott pénz kibocsátását és forgalomba hozását; a bankjegyeknek az állam által vagy az állam engedélye folytán testületek, társaságok, vagy magánosok által kibocsátott kötelezvényeknek vagy más értékjegyeknek és értékpapiroknak utánzása vagy hamisitása; az ilyen utánzott vagy hamisitott bankjegyeknek, kötelezvényeknek vagy más értékjegyeknek és értékpapiroknak kibocsátása, vagy forgalomba hozatala.
17. Az állami vagy valamely közszolgálatra rendelt és használt pecséteknek, bélyegeknek, fémjelzéseknek és jegyeknek utánzása vagy hamisitása; az ilyen utánzott vagy hamisitott pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek használata, valamint az állam vagy valamely közszolgálatra rendelt és használt valódi pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek kárositó jogtalan használata.
18. A hamis tanuskodás biróság előtt, szakértők és tolmácsok hamis nyilatkozata, a tanuknak, szakértőknek vagy tolmácsoknak hamis vallomásra csábitása. Hamis vád.
19. Hamis eskü és csábitás hamis esküre.
20. Hivatalos hatalommal való visszaélés, közhivatalnokok által elkövetett sikkasztás és zsarolás.
21. Közhivatalnokok, birák és esküdtek megvesztegetése.
22. Gyujtogatás.
23. Lopás és rablás.
24. Zsarolás.
25. Csalás.
26. Sikkasztás, hütlen kezelés és bizalommal való visszaélés.
27. Csalárd bukás és a bukás által elkövetett csalások.
28. A vasuti közlekedés biztonsága elleni támadások.
29. Vasutaknak, az üzletükhöz tartozó eszközöknek, közczélra szánt gőzgépeknek és távirdáknak megsemmisitése vagy rongálása.
30. Vizáradást okozni alkalmas cselekmények, ha ezek által ember élete, vagy másnak vagyona veszélyeztetik.
31. Sirok, nyilvános emlékek, a nyilvános gyüjteményekben kiállitott tárgyak, a nyilvános könyvek és lajstromok, okiratok vagy más hivatalból megőrzendő tárgyak megsemmisitése vagy rongálása.
32. Mások épületeinek, hidjainak, utjainak, vagy egyéb épitményeinek egészben vagy részben bármily eszközzel való szándékos elpusztitása, vagy rongálása.
33. Idegen élelmiszerek vagy más idegen ingó javak megsemmisitése vagy rongálása. Halált okozható vagy egészségre ártalmas anyagoknak élelmi szerek közé keverése, ilyen élelmi szereknek raktárakban, vagy áruhelyeken eladás vagy szétosztás végett való tartása, ilyen élelmi szerek áruba bocsátása, eladása vagy szétosztása ártalmas tulajdonságuk eltitkolása mellett.
34. Mezőgazdasági eszközök megsemmisitése vagy rongálása; marhák vagy más állatok elpusztitása, vagy mérgezése.
35. Cselekmények, melyek által hajók megrongáltatása, megsemmisülése, megfeneklése, vagy elsülyedése okoztatik.
36. Orgazdaság, lopott, rablott vagy sikkasztott tárgyakra nézve.
37. Valamely büntetendő cselekmény nyomainak elenyésztetésére, vagy valamely bűntettes megszöktetésére való segély nyujtása.
A kiadatásnak helye leend kisérlet és részesség esetében is, ha ezek a szerződő felek törvényei szerint büntetendők.
A kiadott semmi esetben sem üldözhető, vagy büntethető bármely, a kiadatást megelőző politikai büntetendő cselekmény, vagy ilyennel kapcsolatos cselekmény miatt.
Sem politikai büntetendő cselekménynek, sem azzal kapcsolatban álló büntetendő cselekménynek nem tekintetik valamely államfő személye vagy családjának tagjai ellen intézett merénylet, ha ezen merénylet a gyilkosság, orgyilkosság, vagy mérgezés tényálladékát állapitja meg.
A kiadatás iránti megkeresés mindig diplomatiai uton eszközlendő.
A kiadatás engedélyeztetik, ha előmutattatik az itélet, vagy a vád alá helyező határozat, vagy az elfogatási parancs, vagy pedig valamely más, az elfogatási parancscsal azonos hatálylyal biró okirat, melyben a büntetendő cselekmény természete és sulyossága, valamint elnevezése, és a megkereső államban hatályban levő büntető törvény azon szószerinti rendelkezése meg van jelölve, a mely a fenforgó büntetendő cselekményre alkalmazandó, és azon büntetést is megjelöli, a mely arra megállapitható.
Ha vagyon elleni büntetendő cselekmények forognak fenn, a valódi kár, vagy azon kár összege mindig megjelölendő, melyet a bűntettes okozni akart.
Ezen okiratok a megkereső állam törvényszéke vagy bármely más illetékes hatósága által eredetiben vagy hitelesitett másolatban adandók ki, és a mennyire lehetséges felszerelendők a kiadatni kért egyén személyleirásával, vagy más a személyazonosság megállapitására szolgálható adatokkal.
Ha kétséges, hogy az üldözés alapját képező büntetendő cselekmény, a jelen szerződés határozatai alá tartozik-e, a megkereső államtól felvilágositások kéretnek, és a kiadatás mindaddig nem engedélyeztetik, a mig oly természetü felvilágositások nem adatnak, a melyek ezen kételyeket eloszlatják. Magától értetik, hogy a megkeresett kormány, mihelyt a fentebb megjelölt okiratokat vette, a szökés eshetőségének meggátlása végett azonnal elrendeli a vádlott letartóztatását, fentartván magának a kiadatási kérelem iránt határozni.
Azon esetben, hogy ha a kiadatásra vonatkozólag felvilágositások kérettek és ezen felvilágositások azon naptól számitandó egy hónap lefolyása alatt, a melyen az erre vonatkozó megkeresés a megkereső kormányhoz érkezett, a megkeresett kormánynyal nem közöltettek, a letartóztatott egyén szabadon bocsátható.
Az előzetes letartóztatásnak nemcsak az V. czikkben emlitett okiratok egyikének közlése folytán van helye, hanem sürgős esetben minden, az elfogatási parancs létezését tudató posta vagy távirati uton érkező értesités alapján is, feltéve, hogy az ilyen tudósitás diplomatiai uton a megkeresett állam külügyministeréhez küldetik.
Felette sürgős esetben hasonlóképen helye van az előzetes letartóztatásnak, ha a szerződő feleknek egyik hatósága közvetlenül intézi is megkeresését a másik fél valamely hatóságához.
A VI. czikk második bekezdése értelmében a letartóztatott idegen szabadon bocsáttatik, ha letartóztatása idejétől számitott 8 nap alatt tudósitás nem érkezik arról, hogy valamely birói hatóság által elfogatási parancs adatott ki. Minden esetre szabadon bocsáttatik a VI. czikk határozatai értelmében letartóztatott egyén, ha elfogatásának napjától számitva egy hó alatt a megkeresett állammal diplomatiai uton az V. czikkben felemlitett okiratok valamelyike nem közöltetett.
Azon tárgyak, melyeknek birtokába a vádlott a büntetendő cselekmény folytán jutott, vagy azok, a melyek nála foglaltattak le, továbbá azon szerek és eszközök, melyek a büntetendő cselekmény elkövetésére használtattak, valamint minden más bizonyiték, az illetékes hatóság belátásához képest még azon esetben is átadatnak a kiadatást kérő kormánynak, ha a már engedélyezett kiadatás a bűnös halála vagy szökése folytán nem lenne foganatositható.
Ezen átadás hasonlóképen kiterjed minden ugyanolyan természetü tárgyra, a melyet a vádlott a kiadatást engedélyező államban elrejtett vagy letéteményezett, és a mely későbben fedeztetik fel.
Mindamellett fentartatnak azon jogok, melyeket harmadik személyek a kérdésben levő tárgyakra szereztek és e tárgyak az eljárás befejezése után a jogositottaknak, minden költség nélkül visszaadandók.
Azon állam, a mely ezen tárgyak átadása végett megkerestetett, ezeket ideiglenesen visszatarthatja, ha véleménye szerint ezek valamely bűnvádi vizsgálathoz szükségesek.
Ha a kiadatni kért egyén a megkeresett államban valamely más, mint a kiadatás iránti megkeresést indokoló büntetendő cselekmény miatt üldöztetik vagy itéltetett el, kiadatása elhalasztható addig, mig az eljárás befejeztetett, vagy mig büntetését ki nem állotta, vagy az neki el nem engedtetett.
Ha a kiadatni kért egyén kiadatása által akadályoztatnék is a magánosokkal szemben elvállalt kötelezettségei teljesitésében, kiadatásának még is helye van, az utóbbiak pedig jogaikat az illetékes hatóság előtt érvényesithetik.
A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett és a jelen szerződésben meg nem emlitett valamely büntett vagy vétség miatt azon országban, melynek részére a kiadatás engedélyeztetett, sem bűnvád alá nem vonható, sem meg nem büntethető, sem pedig valamely harmadik országnak ki nem adható, kivéve, ha mindkét esetben a bűnvádi eljárás befejezése, vagy ha elitéltetett, büntetésének kiállása vagy megkegyelmeztetése után, egy havi ideje volt ezen országot ismét elhagyhatni, vagy ha ezután oda visszatért.
Kiadatásnak nincs helye:
1. Ha azon egyén, kinek kiadatása kéretik, azon büntetendő cselekmény miatt, mely a kiadatás iránti megkeresésre okul szolgált, a megkeresett országban már elitéltetett, vagy bűnperben állott és felmentetett; hacsak a megkeresett állam törvényei szerint nincs helye a bűnvádi eljárás ujabbi meginditásának.
2. Ha a megkeresett állam törvényei szerint az eljárás, vagy a büntetés a vádbeli cselekmények tekintetében már elévült, mielőtt a vádlott letartóztatása, vagy a kihallgatásra való megidéztetése eszközöltetett.
Ha a szerződő felek egyike által kiadatni kért egyén kiadatása más büntetendő cselekmény miatt egy vagy több más kormány által is kéretik: ezen egyén azon kormánynak fog kiadatni, a melynek területén a legsulyosabb törvényszegést követte el és ha a különböző büntetendő cselekmények egyformán sulyosak, azon kormánynak, a melynek megkeresése legelőbb érkezett a megkeresett kormányhoz.
Ha a szerződő felek egyikének területén olyan egyént kell átkisérni, kinek kiadatása a másik szerződő fél részére egy harmadik kormány által engedélyeztetett, az első nem fogja azt ellenezni, feltéve, hogy a kérdéses egyén nem az ő állampolgára, és hogy a kiadatás alapjául szolgáló büntetendő cselekmény a jelen szerződés I. és II. czikkében felemlittetik és hogy ez nem esik a III. és XI. czikkek határozatai alá.
Arra nézve, hogy valamely vádlott átkisérése a jelen czikk értelmében megengedtessék, elegendő, ha az erre vonatkozó kérelem diplomatiai uton az V. czikkben emlitett eljárási okiratoknak eredetben, vagy hiteles másolatban való csatolása mellett előterjesztetik. A mi a kiséretet illeti, az átkisérés azon ország közegeinek közremüködésével foganatositandó, a mely a területén való átszállitást megengedte.
Ha valamely tanunak személyes megjelenése nem politikai bűnvádi ügyben tartatik szükségesnek vagy kivánatosnak, azon állam kormánya, melynek területén a tanu tartózkodik, őt felszólitja, hogy a másik állam hatóságai részéről hozzá intézendő felhivásnak feleljen meg.
A személyes megjelenés költségeit mindig a megkereső állam viseli és a diplomatiai uton küldendő felhivásban megjelöli az összeget, mely a tanunak utiköltség és időmulasztás fejében utalványoztatik, valamint azon előleget, melyet a megkeresett állam a megkereső állam terhére, az egész összegből kifizethet.
Ezen előleg a tanunak azonnal ki fog adatni, mihelyt kijelentette, hogy a felhivásnak meg akar felelni.
A két ország valamelyikéből idézett tanu, a ki a másik ország biróságai előtt önként megjelen, ott, bármily honosságu legyen is, nem üldözhető, és le nem tartóztatható, sem előbbi büntetendő cselekmények, sem elitélés folytán, sem pedig azon ürügy alatt, hogy ő azon perben, melyben mint tanu szerepelni fog, a büntetendő cselekmények részese.
Ha a szerződő felek egyikének biróságai előtt folyamatban lévő nem politikai bűnügyben a vádlottnak a másik fél területén letartóztatott bűnrészesekkel való szembesitése, vagy bizonyitékoknak, vagy birósági okiratoknak előterjesztése tartatik szükségesnek: a megkeresés diplomatiai uton eszközöltetik és annak, a mennyiben ezt különös tekintetek nem ellenzik, elég teendő. A letartóztatott egyének és az okmányok, mihelyt lehetséges, azonnal visszaküldendők.
Ha a szerződő kormányok egyike nem politikai bűnügyben, a másik szerződő fél területén tartózkodó tanuk kihallgatását vagy más vizsgálati cselekmény teljesitését tartja szükségesnek, e végből a megkereső levél a megkereső állam törvényeinek megfelelőleg szerkesztve, diplomatiai uton küldetik át, és a megkeresés azon ország törvényeinek megtartása mellett teljesitendő, melynek területén a tanukihallgatás vagy a vizsgálati cselekmény eszközlendő.
Ha a szerződő felek egyike szükségesnek tartja, hogy valamely birósági okirat a másik fél területén tartózkodó alattvalói egyikével közöltessék; a biróság vagy az államügyészség által diplomatiai uton kért ezen közlésnek hely adatik és a kézbesitést igazoló okirat a szükséges hitelesitésekkel ellátva, a megkereső hatóságnak visszaküldetik.
A szerződő felek kölcsönösen lemondanak azon költségek megtéritésének követeléséről, melyek a vádlottak vagy a szembesités végett ideiglenesen átadott egyének letartóztatása és szállitása, továbbá a VIII., XV. és XVI. czikkekben emlitett tárgyak visszaküldése, tanuk kihallgatása, vagy más vizsgálati cselekmények vagy pedig a birósági okiratok és itéletek közlése folytán területeiken merültek fel.
A kiadott egyének átkisérési és élelmezési költségei a közbeeső államterületeken a megkereső kormányt terhelik.
Szintén a megkereső kormányt terhelik azon egyén átvitelének költségei a másik szerződő fél területén, a kit a megkereső kormánynak egy harmadik hatalom adott ki.
A megkereső állam azon dijakat is megtériti, melyek olyan szakértőknek engedélyeztettek, a kiknek közbenjárása valamely bűnügyben szükségesnek tartatott.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy egymással kölcsönösen közlik a bűntettekre vagy vétségekre vonatkozó azon határozatokat, melyeket a szerződő felek egyikének biróságai a másik fél alattvalói ellen hoztak. Ezen közlés a jogérvényes itélet egy másolatának diplomatiai uton való átküldése által történik.
A jelen szerződés értelmében, egymással közlendő minden iratokhoz és okiratokhoz német vagy franczia forditás melléklendő, ha ezek nem a megkeresett biróság nyelvén vannak szerkesztve. Az ezen forditások által okozott költségek az egyik és a másik részről megtérittetnek.
A jelen szerződés hatályba lép a megerősitések kicserélésétől számitott három hó mulva és hatályban marad ezen naptól fogva tiz évig.
Ha tizenkét hónappal az emlitett időszak lejárta előtt, a szerződő felek egyike sem közölte szándékát, hogy a szerződést megszűntetni akarja, ez kötelező marad egy évig azon naptól számitva, a melyen a szerződő felek egyike vagy másika ezt felmondotta.
Jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitések, mihelyt lehetséges, Bécsben ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak ezt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Aláírások
