1. § A császári királyi szabadalmazott osztrák államvaspálya-társulattal 1882. évi junius hó 8-án kötött szerződés jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy azon esetre, ha a most idézett szerződés 1-ső czikke értelmében módositandó alapszabályok - a szerződő társulat által el nem háritható nehézsegek miatt - 1883. évi január hó elsejével életbeléptethetők nem lennének: azok életbeléptetésére, a szerződés többi határozmányainak végrehajtása és a kormány által szükségeseknek itélendő s a társulat hatáskörében álló időleges igazgatási rendszabályok kibocsájtása mellett, megfelelő időhalasztást engedélyezhessen.
3. § Ugyszintén a vágvölgyi vasut pozsony-trencséni vonalának és az ebből kiágazó szárnyvonalaknak üzletére és az ugyane vasut trencsén-zsolnai részének kiépitésére s üzletére vonatkozó engedélyokmány is jóváhagyatik és beczikkelyeztetik. - Felhatalmaztatik egyuttal a kormány, hogy ezen engedélyokmány hatályát az épitési feltételek külön megállapitása mellett - egy ugyancsak a vágvölgyi vasutból a Vlára völgyén át az ország határáig épitendő szárnypályára is kiterjeszsze azon esetben, ha e pályarésznek osztrák területen való folytatása kellőleg biztosittatott.
4. § Ezen törvény kihirdetésével azonnal hatályba lép, s végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi és a pénzügyiministerek bizatnak meg.
mely egyrészt a magyar állam képviseletében a magy. kir. közmunka- és közlekedésügyi és a pénzügyminister, másrészt a császári királyi szabadalmazott osztrák államvaspálya-társulat közt a következőkben köttetett:
A társulat alapszabályai a következő alapelvek szerint fognak módosittatni, s a módositott alapszabályok 1883. január hó 1-jével lépnek életbe:
a) A cs. kir. szab. osztrák államvaspályatársulat székhelye - mindazon vasutvonalaira, bánya- és hutaműveire, gyáraira, jószágaira és bármily néven nevezendő üzlettelepeire nézve, melyeket Magyarország területén ez idő szerint bir, vagy jövőben birni fog - Budapesten leend.
b) A részvényesek közgyülése felváltva egyik évben Bécsben, másik évben Budapesten tartandó.
c) A társulat ügyeinek vezetésére Budapesten a bécsi igazgató-tanácstól teljesen független igazgató-tanács és igazgatóság fog felállittatni; a két igazgató-tanács mindegyikének egyenlő számu tagból kell állania, kiknek legfeljebb fele Párisban lakókból állhat s ezek képezik a párisi választmányt, a tagok legalább másik felének pedig belföldinek, azaz a bécsi igazgató-tanácsban osztrák, a budapesti igazgató-tanácsban pedig magyar honpolgárnak kell lenni.
Ugy a bécsi, valamint a budapesti igazgató-tanácsban a párisi választmány tagjai a szavazatoknak legfeljebb felét gyakorolhatják.
A bécsi és budapesti igazgató-tanács közös tanácskozása alá csakis azon ügyek bocsátandók, melyek a módositott alapszabályokban egyenkint felsorolvák.
Ezen ügyek a két igazgató-tanács együttes üléseiben tárgyalandók, a melyek felváltva Budapesten és Bécsben lesznek tartandók.
A párisi választmány hatásköre is a fentebbiekből kifolyó módositásokkal fog az alapszabályokban megállapittatni.
d) A magyar kormány által kinevezendő kormánybiztos a budapesti igazgató-tanács üléseiben, a bécsi és budapesti igazgató-tanács együttes üléseiben, nemkülönben a közgyülésekben is résztveend és az alapszabályokban fentartott jogokat gyakorolja.
e) A magyar vonalak befektetési és üzleti számlái az osztrákokétól teljesen elkülönitve vezetendők; a magyar vonalak jármütelepe külön választandó.
A társulati mérlegben a befektetési tőkének a magyar vonalak üzletére eső része külön fog kitüntettetni.
A jármütelep kihasitása azon arány szerint fog eszközöltetni, a melyben a magyarországi vonalak utolsó öt évi kilométerenkinti átlagos nyers jövedelme az osztrák vonaléhoz áll.
f) A Budapesten felállitandó igazgatóság jelen szerződés jogerőre emelkedésével, a jármütelep pedig és az ingatlanok számlájának elkülönitése, valamint a befektetési számlának felállitása legkésőbb 1883. évi julius hó 1-ig léptetendő életbe.
A csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat beleegyezését adja, hogy magyarországi vasutvonalait a magyar kir. kormány, függetlenül a társulatnak Magyarországon kivül fekvő vonalaitól és pedig már 1895. évi január elseje után bármikor beválthassa.
A megváltási ár meghatározása czéljából az 1855. évi január elsején kelt engedélyokmány 14. czikkének határozatai szerint, de csakis a társulat magyarországi vasutvonalai tiszta jövedelmének alapul vétele mellett, megállapittatik azon évjáradék, mely a vonalak megváltása fejében a társulatnak fizetendő lesz; ezen járadék azonban az alább emlitendő eset kivételével nem lehet csekélyebb azon tőkének öt és fél (5 1/2) százalékánál, mely a társulat által előterjesztendő, és a magyar kormány által jóváhagyandó kimutatások szerint a megváltás évében a magyar vonalakba befektetve lesz. Ezen öt és fél százalékban megállapitott kamatláb csak akkor veendő véglegesen megállapitottnak és csak azon esetben lesz a beváltási ár fejében fizetendő évi járadék kiszámitásánál alapul veendő, ha a társulat magyarországi vasuthálózatának a jelen szerződés érvénybe léptétől számitandó három első év alatti átlagos tiszta jövedelme a befektetett tőkének 5 1/2 százalékát eléri vagy meghaladja.
Azon esetben, ha a magyarországi vasutvonalaknak a jelen szerződés érvénybe léptétől számitandó három első év alatti tiszta jövedelme a befektetett tőkének 5 1/2 százalékánál csekélyebb kamatozását tüntetné fel, a társulatnak fizetendő évi járadék minimuma a megváltás évében kimutatott befektetési tőkének a többször emlitett három év alatti átlagos jövedelemből, és addig befektetett tőkéből kiszámitott százaléka leend.
A jelen szerződés 1. §-a értelmében felállitandó befektetési számla és annak minden változása a magyar kormány jóváhagyása alá bocsátandó.
Ez alkalommal megállapittatik, hogy a temesvár-orsovai, a valkány-perjámosi, vojtek-bogsáni, tótmegyer-surányi, surány-nyitrai és nyitra-nagytapolcsányi vasutak engedélyének tartama is 1965. év végével fog lejárni.
A csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat bécs-ujszőnyi vasutvonalának Szőnytől a magyar határszélig terjedő részét a magyar államnak, a magyar állam pedig saját vágvölgyi vonalát s ennek nagyszombat-szeredi és récse-prácsai szárnyvonalait a pozsonyi lóvonatu vasuttal együtt a csász. kir. szabad. osztrák államvaspálya-társulatnak csere utján átengedi.
Jármüvek és ezek tartozékai, a pozsonyi lóvonatu pálya jármüveinek egyedüli kivételével, ezen csereügylet tárgyát nem képezik, ellenben valamennyi egyéb ingó és ingatlan tartozékok, nevezetesen pedig a meglevő állomási leltári tárgyak, továbbá valamennyi a nevezett vasutvonalak számára bármi czim alatt megszerzett területek, akár használtattak azok eddig épitési avagy üzleti czélokra, akár nem, különösen átadandók, valamint mindkét vonalnak épitési és telekbeváltási tervei is különösen átszolgáltatandók.
Hogy a mindkét vonalon készletben találtatandó anyagszerek mennyiben vétessenek át, - eziránt a birtokbavétel, illetőleg a részletes átadás alkalmával fog egyetértő határozat hozatni.
A telekkönyvi feljegyzés tárgyát nem képező szerződési jogok és kötelezettségek át vagy át nem vétele iránt egy, a csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat vezérigazgatósága és a m. kir. államvasutak igazgatósága közt felveendő jegyzőkönyvben fog megállapodás létesittetni, - melyben azon pálya- és váltóőrök is fel fognak soroltatni, kik fizetéseik és mellékilletményeik, valamint nyugdijigényeik biztositása mellett átveendők lesznek. A mindkét vonal többi személyzete nem fog átvétetni.
A kölcsönös birtokbavétel 1883. évi január hó elsejével fog megtörténni s ezen időponttól kezdve a csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat a vágvölgyi vonalat azon feltételek alatt birandja, melyek az alább következő czikk szerint kiállitandó engedélyokmányban fognak meghatároztatni.
Kölcsönös megegyezéssel megállapittatik, hogy ha a magyar kormány ezt czélszerünek látná, a csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat köteles leend az ujszőny-brucki vonalat 1883. évi január 1-től, vagyis a magyar kormány által történt birtokbavétel napjától kezdve, a budapest-ujszőnyi vasutnak tényleges kiépitéséig saját számlájára üzletben tartani. Ezen ideiglenes intézkedés feltételei a szerződő felek által utólag fognak megállapittatni.
A szerződő felek kölcsönösen felhatalmazzák egymást, hogy jelen szerződés alapján mindegyik a neki átengedett vasutvonalra nézve saját tehermentes tulajdoni jogát az illető vasuti központi telekkönyvben, vagy a mennyiben az átadandó egyes ingatlanok a vasuti központi telekkönyv tárgyát nem képeznék, - a vonatkozó egyéb telekkönyvekben, a másik fél további megkérdezése nélkül feljegyeztethesse, illetőleg bekebeleztethesse. A mennyiben pedig a csere tárgyát képező vasutvonalak és ingatlanságok jelzálogos adósságokkal vannak vagy volnának megterhelve, mindkét fél kötelezettséget vállal az iránt, hogy ezen jelzálogi terheket legkésőbb a birtokbavételtől számitott egy év lefolyása alatt töröltetendi.
Mindkét fentnevezett vonal csere-értéke az azok tényleges állapotának megfelelő becsár alapján egy öt tagból álló szakértő bizottság által határoztatik meg, kik közül kettőt a magyar kir. kormány, kettőt a csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat nevez ki, az ötödiket pedig, mint egyuttal elnököt, - szótöbbséggel a többi négy tag választja. Ha az elnök-választásra nézve szótöbbség létre nem jönne, akkor annak kinevezésére a budapesti első folyamodásu kereskedelmi törvényszék fog egy közös beadványban felkéretni.
Az igy megalakult szakértő bizottság vagy annak többsége által megállapitandó becsárt mindkét fél ellenmondás nélkül elfogadja és az illető vonalnak tényleges üzletbe vétele napjától számitott egy hónap alatt a másik félnek készpénzben, kamat felszámitása nélkül kifizeti.
A magyar állam az előző czikkben emlitett vágvölgyi vasutat és annak trencsén-zsolnai folytatását a csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulatnak az ezen szerződés kötésével egyidejüleg megállapitott s jelen szerződéssel együtt a magyar törvényhozás jóváhagyása alá bocsátandó engedély-okmány értelmében és határozatai szerint engedélyezi.
A csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulatnak megadatik az elvi engedély arra, hogy fővonalainak táplálására a helyi érdekü vasutakról szóló 1880. évi XXXI. tc. alapján 1883. évi január hó 1-től számitott tiz év folyamán 200 kilométer hosszban helyi érdekü vasutakat épithessen és hogy a már eddig másoknak engedélyezett, fővonalaiba beágazó helyi érdekü vasutakat megszerezhesse, illetve az azokra vonatkozó engedélyt magára átruháztassa.
Kölcsönös megegyezéssel megállapittatik, hogy a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat ez iránt a kormányhoz intézendő kérelmére a következő helyi érdekü vasutakra fog külön-külön engedélyt nyerni, nevezetesen:
a) Pozsonytól-Szászig, esetleg meghosszabbitással Szerdahely irányában;
b) az Esztergom-Nánánál a társulat fővonalából kiinduló és egy alkalmas ponton az Ipoly- és Garamvölgyekbe, egyfelől Ipolyság, esetleg Balassa-Gyarmatig; és másfelől Léváig terjedő vasutra;
c) a Félegyháztól-Csongrádig, s onnan a Tisza partján Szentessel szemben levő pontig;
d) Versecztől-Alibunár felé;
e) Belincztől-Facset felé;
f) Karánsebestől a Bisztra völgyében, esetleg a vizválasztóig.
A csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat által a felsoroltakon kivül még épitendő, illetve a társulatnak engedélyezendő helyi érdekü vasutak a kormány és társulat által közös egyetértésben fognak megállapittatni.
A csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulatnak a jelen czikk értelmében engedélyezendő helyi érdekü vasutak oly módon és oly feltételek alatt fognak engedélyeztetni, a mint azok bármely más vállalkozónak engedélyeztetni fognának; a társulat ezen vasutakat az 1880. évi XXXI. tc. határozatai értelmében ugyanolyan módozatok szerint fogja birtoklani és üzletben tartani, mint bármely más vállalkozó, és a társulatnak viszonya a kormánynyal szemben ezen vasutakat illetőleg ugyanaz lesz, a mi minden más, ugyanazon törvény alapján engedélyezett helyi érdekü vasut engedélyeseé.
A csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat lemond arról, hogy magyarországi vonalahoz a keleti forgalom közvetitése érdekében akár közvetlenül, például Báziásnál, akár pedig a romániai vasuthálózat közvetitésével külön csatlakozást létesitsen, avagy pedig a vele összeköttetésben lévő pénzintézetek által ily csatlakozást létesittessen, azon esetre pedig, ha ennek daczára ily csatlakozás mégis létesittetnék, kötelezi magát a társulat, hogy az ezen csatlakozás utján nyert forgalmat Temesváron a forgalmi megosztásra nézve ott iránytadó elvek szerint a magy. kir. államvasutakkal megosztja, feltéve, hogy az már valamely előző állomáson a két vasuthálózat között meg nem osztatott.
A magyar kormány biztositja a társulatot, hogy a budapest-zimonyi vonalra Zimonynál átjövő és Budapesten tuli rendeltetéssel biró forgalmat a Budapesten irányadó elvek szerint a társulattal megosztja.
Kötelezi magát a csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat, hogy azon vasutvonalakat, melyek a jelen szerződés alapján a társulat birtokába bocsáttatnak, vagy általa épittetni fognak, a m. kir. államvasutak ellen versenyre felhasználni nem fogja; viszont a magyar kormány kötelezi magát arra, hogy a m. kir. államvasutak a fent emlitett vasutvonalak közvetitésével, vagy azoknak állomásairól a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulattal versenyt létesiteni szintén nem fognak, nevezetesen azon állomások között, melyeknek forgalmát ez idő szerint az egyik szerződő fél vonalai közvetitik, a másik szerződő fél a fent érintett vasutvonalak segélyével versenytarifákat képezni nem fog.
Azon forgalomra nézve, mely a m. kir. államvasutak és a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat vonalai által egyaránt elláttathatik, a két vasut igazgatósága között jelen szerződés kötésével egyidejüleg egyezmény köttetik, mely a forgalom megosztását és irányitását ugy szabályozza, hogy a két vasut között minden versenyzés ki legyen zárva.
A m. kir. államvasut-hálózat és a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat vasuthálózata közötti forgalmi viszonyok szabályozása, nemkülönben a közérdek szempontjából a következők állapittatnak meg:
a) a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat kötelezi magát a birtokában maradó bécs-brucki vonal állomásaira, valamint ezen vonalán át Bécsbe és Bécsen tuli állomásokra és visszafelé irányuló áruforgalom számára a m. kir. államvasutakkal közvetlen csatlakozó dijtételeket felállittani; és ilyeneknek idegen vasutak állomásaira leendő felállitásához hozzájárulni.
A budapest-bécsi vonal vagy annak közbenső állomásai között alkotott dijtételek után származó bevételek a két vasut között az áru által tényleg befutott kilométerek arányában fognak megosztatni.
A brucki állomás közös használata, valamint az átmenő vonatok menetrende tárgyában a jelen szerződés kötésével egyidejüleg a két vasut igazgatósága között külön egyezmény köttetik.
b) Ha a társulat a magyar bevitel javára kedvezményes dijtételeket engedélyez, ugyanezeket a magyar kivitelnek is engedélyezni köteles olykép, hogy ugyanazon áruczikk kivitelénél, ha az a társulat magyar vonalain ugyanolyan távolságot fut be, a magyar vonal dijrészlete, illetőleg nagyobb távolságoknál az egységi dijtétel ne lehessen magasabb, mint a bevitelnél.
c) A temesvár-orsovai vonalra nézve kibocsátott engedélyokmány 24. §-ának a magyar és román forgalom közti tarifa-képzési viszonyra vonatkozó elvi határozata olykép fog alkalmaztatni, hogy a román gabona és őrlemények bevitele oly összdijtételek szerint eszközöltessék, melyek a gabona és őrlemények szállitásánál Magyarországban alkalmazásban levő helyi dijszabás elve és rendszere alapján eredményeztetnek; azon megszoritással azonban, hogy a román gabona és őrlemények szállitásánál ne alkalmaztassék alacsonyabb egység-dijtétel a Budapest és Orsova közötti állomásokra Marcheggtől a helyi dijszabás rendszere szerint felállitandó dijtételekből eredményezett egységtételek átlagánál; ugyszintén a román termények átvitelénél ugyanazon dijképzési rendszer fog alkalmaztatni, és az átviteli dijak egységtétele nem lesz alacsonyabb, mint a Budapesten alóli állomásokról ugyanazon kiviteli viszonylatban fennálló dijtételek egységátlaga.
A mennyiben a magyarországi termési és szállitási viszonyok a megelőző b) és a jelen c) pont alatti határozmánytól eltéréseket indokolnának, ilyenek a m. kir. kormánytól esetről-esetre kikérendő engedély alapján érvényesithetők lesznek.
d) Az egyrészt Budapesten át, másrészt Budapestre és Budapestről képzett tarifák közt netán fennálló különbözetek kiegyenlitése végett a társulat a megtörött forgalmat visszatérités utján a direct kiviteli tarifák tételeiben köteles részesiteni, ha az illető küldemények saját tárházából vagy valamely nyilvános tárházból továbbittatnak. A magyar ipar támogatására továbbá ezen visszatéritések nyers termény és feldolgozott készitmény, például gabona és liszt, gabona és szesz között is érvényesitendők, a mennyiben a vissztérités ezen módját az illető czikkekre nézve saját vonalaikon a m. kir. államvasutak is alkalmazzák.
A kormány és társulat közt e részben esetről-esetre létrehozandó megállapodásokhoz képest hasonló kedvezmények lesznek nyujtandók a vidéken felállitandó nyilvános tárházaknak is.
e) A jelen szerződésnek az árszabásokra és az áruforgalom könnyitésére vonatkozó egyéb határozatai a helyi érdekü vasutakra nem alkalmazhatók; s ezen utóbbiakon az áruszállitásra nézve az ezen vasutakra vonatkozó engedélyokmányok mérvadók.
Egyetértőleg megállapittatik, hogy a jelen szerződésből netán keletkezhető peres kérdések a budapesti kir. törvényszék által tárgyaltassanak és döntessenek el.
A magyar kir. kormány a csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulatnak a jelen szerződésre és annak kiegészitő részeire, valamint a jelen szerződés végrehajtása alkalmából kiállitandó mindennemü iratokra (szerződések, jegyzőkönyvek, beadványok és azok mellékletei, átadási jegyzékek, leltárak, bejegyzési és törlési engedélyek, elsőbbségi átruházások, felveendő fizetések után kiállitandó nyugták stb.); továbbá a telekkönyvi átvitelekkel és a foganasitandó bekeblezésekkel összekötött hivatalos eljárásra, nemkülönben a jelen czégváltoztatás alkalmából az uj czégnek, a czimvezetőknek, esetleg számfejtőknek a társulati szerződésnek és a főtelepeknek bejegyzésére nézve bélyeg- és illetékmentességet engedélyez.
Jelen szerződés a csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulatra jogerejüvé válik, mihelyt az abban foglalt oly határozmányokra nézve, melyek a társulati alapszabályok szerint a részvényesek közgyülésének vannak fentartva, ezen közgyülés helybenhagyását, illetőleg felhatalmazását megadta, a magyar államra nézve pedig akkor, midőn ezen szerződés az ország törvényei közé beczikkelyeztetik.
Ha a részvényesek közgyülésének e részbeni határozata f. évi junius hó végeig vagy pedig a magyar törvényhozás jóváhagyása folyó 1882. év utolsó napjáig ki nem eszközöltetnék: akkor ezen szerződés nem létezőnek fog tekintetni.
Jelen szerződés két eredeti példányban állittatott ki, melyek egyike a magyar kir. kormány kezei közt marad, másika pedig a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulatnak adatott ki.
Minek hiteléül a következő aláirások:
Aláírások
A csász. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat a magyar kir. kormány és az e társulat közt 1882. évi junius hó 8-án kötött szerződés 4. czikke értelmében a vágvölgyi vasut pozsony-trencséni részét, a nagyszombat-szeredi és a récse-prácsai szárnyvonalakkal együtt az Uj-Szőny (Laitha) határszéli vonalért cserébe nyervén, jogot nyer ezen vonalat s szárnyvonalait üzletbe venni és a pozsony-trencséni vonal folytatásaként Trencséntől Zsolnáig elsőrendü vasutat épiteni s üzletben tartani.
A ministerium jogositva leend ezenkivül a nevezett társulatnak - külön kérelmére hasonló feltételek alatt - s az épitési feltételeknek külön megállapitása mellett - a vágvölgyi vasutból a Vlára völgyén át az ország határáig egy szárnypályát az esetre engedélyezni, ha e pályarésznek az osztrák területen való folytatása - kellőleg biztosittatott.
Az emlitett vonalak épitésére, illetőleg üzletére nézve a következő feltételek állapittatnak meg.
1. § Az engedélyes ezen vonalak épitésénél illetőleg üzleténél köteles jelen engedélyokirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi ápril hó 20-ikán 4973. sz. alatt kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878-iki vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás ujabb törvényeket nem hoz, vagy a kormány ujabb rendeleteket nem bocsát ki, melyekhez, valamint azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz alkalmazkodni tartozik.
2. § A trencsén-zsolnai pályarész épitése és üzleti felszerelése az engedélyes által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni, mely tervek készitésénél különösen a kormány kivánalmai, nemkülönben a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szem előtt tartandók.
A törvényes határozmányok teljesitése szempontjából, továbbá a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, végre a szomszéd vidék vagy egyesekre háromolható veszélyek és károk megelőzése czéljából jogában álland a kormánynak, az engedélyes által bemutatandó terveket, azoknak műszaki megvizsgálása és helyszinszemlék, a törvényes közigazgatási vonalbejárás, valamint az érdekelt szomszédbirtokosok panasza folytán esetről esetre végrehajtott vizsgálat alapján megváltoztatni.
A kormány részéről a közigazgatási bejárás eredményének helybenhagyása után teendő változtatások által azonban a meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet.
Ha az épités kivételénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.
Ugyancsak jogában álland a kormánynak, az épitési munkákat meginditásuk után is a fentebb elősorolt érdekek szempontjából azok fölülvizsgálatáig bármikor megváltoztatni.
Azon változtatások költségeit, melyek akár a kormány kivánata, akár az engedélyes kérelme folytán eszközöltettek, az engedélyes köteles viselni.
Az épitésnél a fennálló épitési és rendőri szabályok szerint kell eljárni, nevezetesen meglevő közlekedési utakat mindaddig megbontani nem szabad, mig ezen utak helyett uj utak elő nem állittattak, vagy legalább mig ideiglenes utakról (az illető hatóság beleegyezésével) gondoskodva nincsen.
Ha a felülvizsgálat után kitünnék, hogy a pálya épitése alkalmával a vizek levezetése iránt tett intézkedések, valamint a közlekedés szempontjából megállapitott utátjárók a tényleges szükségnek meg nem felelnek, az engedélyes a kormánynak e tekintetbeni intézkedéseit a felülvizsgálat után is saját költségeire teljesiteni köteles leend.
3. § A trencsén-zsolnai pályarész alépitménye csak egynyomú sín-út számára készitendő, a társulat azonban jogositva van a kisajátitást a vonal egész hosszában, vagy annak csak egyes részein annyi térfogatra terjeszteni ki, a mennyi egy kétnyomú sín-úthoz megkivántatik.
Az esetleg épitendő alagutak egy vágányra épitendők.
Az első vágány számára szükséges munkálatok az egész vonalon úgy létesitendők, hogy azok által a második vágány kiépitése se ne gátoltassék, se költségesebbé ne tétessék.
Mihelyt a forgalom az egész pozsony-zsolnai vonalon annyira növekedett, hogy az évi brutto-jövedelem két egymásra következő éven át, évenként s kilométerenként 19,773 frtot és 27 krt o. é. ezüstben meghaladt, köteles az engedélyes a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül a felhivástól számitott 3 év alatt egy második vágányt az emlitett egész vonalon letétetni.
4. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsi-kölcsönzés és mindezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
5. § A kisajátitási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében az engedélyezett pályára nézve az engedélyesnek megadatik.
6. § Az engedélyes köteles a postát és a postakezelőket az 1878. évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-ik czikkében elfogadott 1851. évi november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. §-a értelmében a közönséges személyvonatokkal ingyen szállitani, mire nézve a közmunka- és közlekedési ministernek szabadságában áll, egy minden végállomásról naponként induló vonatnál, minden irányban ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni.
Valahányszor a postaszolgálat több mint egy 8 kerekü vagy két 4 kerekü kocsit vesz igénybe, az engedélyes mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkénti jutányos kárpótlást nyerend, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni.
Ha az illető minister jónak találná, hogy az engedélyezett pályán mozgó-posta rendeztessék, ez esetben az engedélyes által a nyolczkerekü vagy négykerekü közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekü mozgó postakocsik ingyen állitandók és fentartandók.
A postakezelés számára a kormány által kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon magában a pályaépületben alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A trencsén-zsolnai vonalrész üzletbetétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégitése tekintetéből külön egyezmény fog létrehozatni.
Köteleztetik továbbá az engedélyes, a postahivatalnokok és szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket - az értékküldemények kivételével - az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.
Levelezések, melyeket a vasutügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalokon a pályaintézet hivatalnokai által dijmentesen szállittathatnak.
7. § Az engedélyezett vaspálya mentén szükséges vaspálya-üzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóházain és őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző-készülékekig való kiépitését, a részletekre nézve az engedélyessel megállapitandó egyezmény alapján a m. kir. távirda-igazgatás hajtatja végre.
Kötelezve van ennélfogva az engedélyes a m. kir. távirda-igazgatást a távirda-épitkezés elrendelése és a fentjelzett egyezmény megállapitása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirda-épitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészittetésére elég ideje maradjon.
Engedélyes köteles megengedni, hogy a felállitandó távirda-vezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel a nélkül, hogy az engedélyes az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetne.
A távirda-oszlopok helyei, valamint a távirda vezetékek más megerősitési pontja az engedélyes és a m. kir. távirda-igazgatás illető épitési közegei által egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.
Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirda-vezetékkel egyidejüleg állami távirda-vezeték nem épittetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát, s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirda-vezeték is épittetnék, az üzleti vezeték épitési anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét a m. kir. távirda-igazgatásnak megtériteni.
Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes a m. kir. távirda igazgatás kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az épitendő pálya mentén a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztani.
Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába megy át.
Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatásnak, a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirda oszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett a m. kir. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át.
A vasutüzleti távirdavezetékeket az engedélyes a m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak közt váltatnak. Jogositva van azonban a m. kir. távirdaigazgatás a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására, illető ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyes s a m. kir. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.
Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyes és a m. kir. távirda-igazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirda-vezetékek felügyeletét, fentartását, s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kivánatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket, s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.
8. § A szállitási dijakat engedélyes belföldi ezüst- vagy aranypénzben számithatja, de köteles a mindenkori árkelet tekintetbe vételével megállapitott illetékeket országos értékben elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett az engedélyes megkeresése vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról hónapra a közvetlen mult hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint, s rendkivüli esetekben rövidebb időközben, is, az előbbi hasonló időközben fennállott ezüst árkelet szerint fog eszközöltetni.
9. § Az árszabások az engedélyes által időközben leszállithatók egészben vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mindkét irányban, minden szállitási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakmányvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, úgy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Ily személyes kedvezmények szinleges ártérités (refactia) alakjában sem adahtók,
Az engedélyezett kedvezmények, vissztéritések sat. a kormány által kiadott általános rendeletek értelmében közhirré teendők.
10. § Belföldön beállott rendkivüli drágaság esetére joga van a kormánynak az élelmi czikkek szállitási diját, a drágaság tartamára, a maximal-árszabás feléig leszállitani.
11. § A katonaság és katonai javak leszállitott árszabások szerint szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyministerium és a m. kir. honvédelmi ministerium, másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január 1-én hatályba lépett katonaszállitási árszabás és annak függeléke alapján.
A katona-szállitásra nézve létrejövendő, az államra kedvezőbb egyezmények ezen pályára is érvényesek lesznek.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Az engedélyes köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges fölszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra és azoknak béke idején új épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.
Háború vagy mozgósitás esetén köteles az engedélyes a szabadságosok és tartalékosok elszállitását, a lakhelyökhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyökhöz legközelebb eső állomásig, kellő igazolás alapján, a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.
Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. tc. 38. §-ában és az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.
A katonaszállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg épúgy érvényesek a honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő része, a népjog oltalma alatt állanak.
12. § Az államközegek és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete fölött őrködő hatóságok megbizásából, vagy az államnak ezen engedélyből folyó érdekei megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal ingyen szállitandók.
13. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy szállitási bér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
14. § A kormány az államérdekek megovása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormány fentartja magának a jogot, hogy a pályát épitésének befejezte után felülvizsgálhassa.
A felülvizsgálatnak czélja: megállapitani, vajjon engedélyes a pálya épitését és felszerelését illető engedélyszerü kötelezettségeinek teljesen megfelelt-e.
A kormánynak az általános törvények határozatai és különösen a jelen engedély-okmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával ugy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal megnyitása után, az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében, az engedélyes az államkincstár javára fizetni köteles: az engedélyezett trencsén-zsolnai vonalrész épitésének tartamára - az épités megkezdésének napjától - az egész vonalrész felülvizsgálatáig kilométerenkint s évenkint 27 frtot, - összes magyarországi vonalai után pedig üzlet-felügyelet czimén jelen engedély jogérvényétől számitva évenkint 2000 forintot átalányképen.
Köteles továbbá az engedélyes a kamatbiztositás kiszolgáltatása czéljából a társulati számadások átvizsgálására hivatott ellenőrző közeg költségeinek megfelelő részéhez, a pálya mértföldhosszához mérten a kormány által meghatározandó arányban hozzájárulni.
Köteles végre az engedélyes a kormánynak mindazon költségeket megtériteni, a melyek az engedélyezett vonal előtanulmányozása folytán a kormánynak az engedély nyujtásáig okoztattak, s köteles azon összeget az engedélyezési törvény életbeléptétől számitott 14 nap alatt a kincstárnak beszolgáltatni.
15. § Az engedély tartama az 1. §-ban idézett ideiglenes vasut-engedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt kimondott oltalommal, uj vasut felállitása ellen 1965-ik év végeig állapittatik meg, mely napon elenyészik.
A fentebbi eseten kivül elenyészik az engedély akkor is, ha a vonalozási munkálatok befejezésére, az épités befejezésére, továbbá az üzlet megnyitására nézve megállapitott határidők meg nem tartatván, a határidők elmulasztása s a fentidézett vasutengedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében nem igazoltathatik.
16. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy e pályát a társulat többi magyar vonalaival együtt s egyszerre 1895. évi január hó 1-je után bármikor beválthassa.
A beváltási ár meghatarozására nézve a magyar kormány s engedélyes társulat közt 1882. évi junius hó 8-ikán kötött szerződés 2-ik czikkében foglalt határozatok lesznek érvényesek.
17. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 16. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jó karban átadandó vasut tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó-házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
Forgalmi eszközökben köteles a társulat annyit adni át, a mennyi magyarországi összes vonalain meglevő ilynemü eszközökből e vonalra a nyers (brutto) jövedelem mértföld arányában esni fog.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és ezek kamatainak leendő visszatéritése után az engedélyes megtartja a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalék-alap és künnlevő aktiv követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a koaks-kemenczék, öntődék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának tartozékát képezni nem fogják.
18. § Ha a megelőző intések daczára az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt bármikor megszüntnek nyilvánitani.
19. § Az engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
20. § A munkálatokat az engedélyes a következő határozatok szerint tartozik létesiteni.
a) Alépitmény
A trencsén-zsolnai pályarész emelkedésének ezer (1000) méter hosszaságra hat egész és hatszázhatvanhét ezredrész (6. 667) méternél nagyobbnak, a kanyarulatok félátmérőjének pedig nyilt pályán 300 méternél kisebbnek lenniök nem szabad.
Ha a részletes tervezetekből kitünnék, hogy egyes kivételes pontokon a 300-as kanyarulatok alkalmazása műszaki (technisch) nehézségekkel járna, az esetben felhatalmaztatik a közlekedési ministerium, hogy 275 méter félátmérővel kanyarulatokat is engedélyezhessen.
A pályatest és a kavicságy kereszt-szelvényeire nézve a kormány és az engedélyes közt megállapitott s a közlekedési ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, melyekkel szemben a közlekedési minister az engedélyes javaslatára czélszerü módositásokat engedélyezhet.
A pálya koronaszélessége a talpfák felső szinvonalában mérve 4 méternél kisebb nem lehet.
A műépitmények végleges minőségben, tehát kőtégla- és vasanyagból épitendők.
b) Felépitmények
A felépitmény és minden alkatrészeinek szerkezete, valamint az állomások sín-utjainak elrendezése körül a kormány és az engedélyes közt megállapitott és a közlekedési ministeriumnál letett szabályok és szabvány-rajzok követendők, melyek czélszerü módositását a közlekedési minister az engedélyes javaslatára megengedheti.
A sínek bessemer- vagy martin-aczélból, a talpfák és kitérő talpgerendák pedig tölgyfából készitendők.
A felépitményhez szükséges mindennemű aczél- és vasanyagok és egyéb készitmények, a mennyire ez csak eszközölhető, a belföldön szerzendők be; ha pedig ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok a külföldön készülnének, akkor az ezek után járó behozatali vám az engedélyest terheli.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Az épületek azon részei, melyek a hivatalnokok lakásaiul, valamint irodák és minden évszakban használandó váróhelyiségekül szolgálnak, kőből vagy téglából készitendők; ilyen épületek többi részei fából vagy favázas falakkal, továbbá az árúraktárak és kisebb melléképületek földfeletti részei fából is készülhetnek, végül a vonalőrházak gerendafalakból is előállithatók.
A mozdony-szinek, valamint a vizállomási épületek alapzata vasból, kőből vagy téglából létesitendő.
Az árúraktárakban levő irodák favázas falakkal is állithatók elő.
Az összes épületek alaprajzát, beosztását, berendezését és felszerelését illetőleg a fentebbiek tekintetbevételével a kormány és az engedélyes közt megállapitott szabványrajzok és szabályok követendők; ezek czélirányos módositását vagy kibővitését, valamint ezektől eltérő épitési módot a kormány az engedélyes javaslatára engedélyezhet, illetőleg kivánhat.
Ugyanez áll a pálya elzárása, elkorlátolása és jelzési készületek és az egész jelzési rendszer tekintetében is, megjegyeztetvén, hogy az utóbbiakra nézve az állam-vasut-társulatnál fennálló elvek, szabályok és mintarajzok vétetnek alapul.
Az engedélyes köteles az itt engedélyezett pályát a szükséges épületekkel a várható forgalom igényeinek megfelelőleg ellátni, nevezetesen az állomásokon a személy- és teherforgalom befogadására és kezelésére, a vontatási-, pályafentartási-, üzletkezelési- és vezényleti szolgálat teljesitésére szükséges épitkezéseket, berendezéseket és felszereléseket a nyilvánuló forgalom igényeinek megfelelő mérvben létesiteni és beszerezni.
Ha a forgalom növekedtével az épületeknek kibővitése, vagy ujaknak felállitása szükségessé válnék, ezeket az engedélyes a kormány kivánságára sajátjából létesiteni tartozik.
d) Állomások
A trencsén-zsolnai vonalrészen a két végállomáson kivül legalább még hét közbeneső állomás létesitendő.
Az állomások ugy osztandók el e vonalon és a kellő hosszuságú s számu vágányokkal ugy látandók el, hogy mindkét irányban naponkint 15-15, legalább 100 tengelyü vonat minden fennakadás nélkül közlekedhessék.
Egyébiránt az állomások, tekintettel később szükségessé válható meghosszabbitásukra, a kormány és az engedélyes közt megállapitott mintarajzok szerint épitendők.
Ha a forgalom növekedtével ezen állomások megnagyobbitása szükségessé válnék, akkor az engedélyes köteles a nagyobbitási munkálatokat sajátjából teljesiteni.
A trencséni és zsolnai állomások szükséges kibővitésének és átalakitásának költségeit az engedélyes társulat köteles sajátjából viselni.
A társulatnak jogában álland a récse-prácsai összekötő vonalat véglegesen megszüntetni, e helyett azonban köteles lesz a vágvölgyi vasutal budapest-bécsi vonalával nagyszombat-szeredi szárnyvonalának Galantháig leendő szabályszerű kiépitése által olykép összekötni, hogy a vonatok a budapest-zsolnai irányban közvetlenül közlekedhessenek.
Köteles továbbá budapest-bécsi vonalát annak pozsonyi állomása felől a két vonal keresztezési pontján, Zsolna irányában a vágvölgyi vasuttal egy összekötő vágánynyal összekötni; ellenben megengedtetik, hogy ugyancsak budapest-bécsi vonalát annak pozsonyi állomása felől ugyanazon keresztezési ponton a vágvölgyi vasut mostani pozsonyi állomása irányában vágvölgyi vonalával egy összekötő vágánynyal kapcsolatba hozhassa.
Az esetleg épitendő szered-galanthai szárnyvonalra nézve üzleti tekintetben a jelen engedély határozmányai szintén érvényesek lesznek; e vonal épitési feltételeit azonban a közmunka- és közlekedési minister lesz jogositva megállapitani.
A szered-galanthai vonalrész különben üzleti s számviteli tekintetben a vágvölgyi vasut egyéb vonalaival együttesen lesz kezelendő.
e) Üzleti eszközök
Az összes üzleti eszközök, mik alatt csak a szerkocsikkal és felszereléssel ellátott mozdonyok, a személy-, posta- és teherszállitó kocsik és hóekék, tehát a jármüvek értendők, az államvasuttársulat vonalaira nézve érvényben álló minták szerint, a mennyire ez csak eszközölhető, belföldön oly mértékben lesznek beszerzendők, hogy beszerzési értékük kilométerenként legalább 8000=nyolczezer forintot bankértékben képviseljen, mit az engedélyes igazolni tartozik.
Ha a forgalom növekedtével ezen forgalmi eszközök szaporitása szükségessé válnék, tartozik az engedélyes ezen szaporitást sajátjából teljesiteni.
f) A munkálatok minősége és mennyisége
Az engedélyezett vasutnak előállitásához és felszereléséhez szükséges mindennemü munkálatok, épitkezések és készitmények jó minőségű és a műtan szabályai szerint feldolgozott ép anyagból létesitendők.
A mi pedig ezen munkálatok, épitkezések, készitmények és anyagok mennyiségét és mértékét illeti, e részben köteles az engedélyes az itt engedélyezett vasutat az időnként nyilvánuló czélszerű és gazdaságosan kezelt forgalmi igényeknek megfelelőleg létesiteni, felszerelni és mindazon készületekkel, munkálatokkal ellátni, melyek a pálya tökéletes, üzletképes előállitásához és felszereléséhez tartoznak, és melyek üzletbevételére a teher- és személyforgalom befogadására szánt és minden szolgálati ágaknak kezelésére szükséges helyiségek berendezésére és felszerelésére szükségeltetnek, habár ezek a fentebbi határozmányokban részletesen elősorolva nem is lettek.
Ha a forgalom élénkülése mindezeknek szaporitását igényelné, akkor az engedélyes az állam ujabb terheltetése nélkül tartozik a szükséges pótlásokat teljesiteni.
21. § Az engedélyes köteles a trencsén-zsolnai vonal részletterveit az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitva 90 nap alatt a kormányhoz felterjeszteni.
A kormány ellenben kötelezi magát, a benyujtott tervek iránti határozatát a benyujtástól számitott 40 nap alatt az engedélyessel tudatni.
Az engedélyes kötelezi magát az engedélyezett vonalat az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitott két év alatt befejezni.
22. § Az engedélyes társulatnak a közte és az annak idején fennállott kormányok között létrejött szerződései szerint meghatározott s a monarchia két fele által viselt évi kamatbiztositékai átalányának a magyar államot illető része a trencsén-zsolnai rész forgalomba tétele napjától kezdve az engedély egész tartamára a trencsén-zsolnai vonal számadásszerüleg kimutatandó épitési tőkéje, úgyszintén a cserekép átengedett vágvölgyi vasut pozsony-trencséni vonalának s szárnyvonalainak becsára után számitandó 5 1/2% kamatozásnak megfelelő tiszta jövedelmi hányaddal felemeltetik.
A kamatbiztositás czimén adandó előlegek esetleges folyóvá tétele s a folyóvá tett előlegek visszatéritése az engedélyes társulatnak 1855-ik évi január 1-én kelt engedélyokmánya 13-ik czikkében foglalt határozatok szerint történik.
23. § Az engedélyezett vasutvonaltól sem a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, illetőleg a jövedelmi és kereseti adó, valamint általános jövedelmi pótadó és a netán kibocsátandó elsőbbségi kötvények kamatadója, sem más azok helyett netán behozandó adó mindaddig fizettetni nem fog, mig a tiszta jövedelem a jelen engedély 22. §-ában előirt módon kiszámitandó új kamatbiztositéki hányad összegét el nem éri.
Ugyanazon időre a kibocsátandó czímletek szelvényeire bélyeg- és illetékmentesség engedélyeztetik.
Ha a jövedelem a fentebbi összegeket meghaladja, az adó az üzleti számlába felvétethetik.
Addig azonban, mig a jövedelemnek a fentebbi összegeket meghaladó feleslege a jövedelmi adó összegét el nem éri, adó fejében csak a tényleges jövedelem felesleggel egyenlő összeg fog fizettetni.
Ennélfogva a vágvölgyi vasut üzletéről mindaddig, mig a társulat a jövedelmi és kereseti adómentességet igénybe veszi, külön számadás vezetendő, mely számadásban bevételként a vágvölgyi vasuton szállitott személyekért és terhekért a társulat által szedett dijak veendők fel, kiadásként pedig a vágvölgyi vasutat közvetlenül és kizárólag terhelőkön kivül az ezen vasut és a társulat egyéb vonalai közös kiadásainak aránylagos része, és pedig:
a) az igazgatási költségeknek a vágvölgyi vonal és a társulat egyéb magyar vonalai nyers jövedelmének arányában megállapitandó része;
b) a nyugdij-ellátási és segélyzési alapok javadalmazásának a vágvölgyi és a társulat egyéb magyar vonalain kifizetett személyzeti járandóságok arányában meghatározandó része;
c) a forgalmi eszközök javitására s fentartására szükségelt költségeknek a vágvölgyi és a társulat egyéb magyar vonalain befutott vonatmértföldek arányának megfelelő rész, végre
d) a budapest-bécsi vonal pozsonyi pályaudvara kiadásaiból egy harmadrészt.
Az engedélyes társulatnak e pálya kiépitésére szükséges ingatlanok átiratására, illetőleg a jelen engedély tárgyát képező egész vágvölgyi fővonal s szárnyvonalai tulajdonának a vasuti telekkönyvben való át-, illetőleg bekebelezésére nézve bélyeg- és illetékmentesség adatik.
Hasonlóul a tőkeszerzés, valamint az épités és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat szintén bélyeg és illetékmentes lesz.
24. § A vitel- és szállitási dijak e jelen pályára a következő határok közt szabatnak meg.
Legmagasabb árszabás kilométerenként arany vagy ezüst pénzben utasoknál egy személyért:
| az | I. osztályban | 4. 75 | kr. | o. | é. | |
| a | II. | 3. 56 | ||||
| a | III. | 2. 37 |
kell állani.
Gyorsvonatoknál, melyeknek első és második osztályú kocsikból kell állani, e dijak 20 százalékkal felemelhetők, azon feltétel alatt, hogy e vonatok gyorsasága más magyar és osztrák pályák gyorsvonatainak átlagos sebességénél csekélyebb ne legyen.
Az árúkat illetőleg közönséges gyorsaság mellett 100 kilogr. és kilométerenként:
| az I. osztály | 0. 41 | kr. | o. | é. | ||
| a II. osztály | 0. 62 | |||||
| a III. osztály | 0. 82 |
Kivételesen egész kocsirakodásokért 100 kilogr. és kilométer után gabona, liszt, tüzi és talpfák szállitásánál 0.37 kr. o. é., továbbá kősó, coaks, briquette, ásványos szén, sajtolt tőzeg, épületkő, tégla- és kavicsszállitásnál 100 kilogr. és kilométer után 0.26 kr. o. é.
A biztositási és mellékilletékek legmagasabb tételeit, az árúk osztályozását és egyéb forgalmi határozatokat illetőleg ugyanazon szabályok követendők, melyek a szab. államvaspálya magyarországi fővonalán érvényesek.
Ha a törvényhozás valamennyi általa engedélyezett vasutakra kihatólag szabályozná a szállitási dijakat, az e részben hozandó törvény e pályára nézve is érvénynyel birand.
25. § A pálya épitésének ideje alatt köteles az engedélyes munkásai számára kórházakat rendezni be, azon esetre, ha munkásai közül némelyek közkórházakban nyertek ellátást, az azért járó költségeket az engedélyes lesz köteles az illető intézeteknek évnegyedenként megtériteni.
