1883. évi I. törvénycikk

a köztisztviselők minősitéséről * 

1. § Állami vagy köztörvényhatósági tisztségre csak az nevezhető ki, illetőleg csak az választható meg, s a kinevezés csak arra nézve tekinthető véglegesnek, a választás pedig érvényesnek, ki:

a) magyar állampolgár (1879:L. törvénycikk);

b) gondnokság, csőd alatt nem áll, bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve vagy általában szabadságvesztés büntetése alatt nincs, nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt nem áll, s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik;

c) kimutatja, hogy azon képzettséggel bir, melyet a jelen törvény a szolgálat azon nemére nézve, melyre kineveztetni vagy megválasztatni kiván, megállapit.

Elméleti képzettség

2. § A megelőző § c) pontjában jelzett képzettség - a mennyiben egyes szolgálati ágakra nézve külön törvények nem intézkednek - a különböző szolgálati szakok szerint a következő:

3. § A szoros értelemben vett közigazgatási szakot illetőleg, egy közigazgatási tanfolyamnak berendezése és azzal kapcsolatos vizsgálati rendszer iránt minél előbb külön törvény fog intézkedni, addig is azonban a következő képzettség állapittatik meg:

a) ügyvédi oklevél, vagy

b) államtudományi, vagy

c) jogtudományi tudorság, vagy végre

d) legalább a jogi négy évi tanfolyamnak a fennálló szabályok szerint való bevégzése, és az államtudományi államvizsgának sikeres letétele.

Azokra nézve, kik a jelenlegi tanrendszert megelőzőleg végezték tanulmányaikat, annak kimutatása szükséges, hogy az akkor fennállott rendszer szerint a teljes jogi tanfolyamot szabályszerüleg bevégezték, s az előirva volt vizsgálatokat sikeresen letették.

4. § Külföldi egyetemeken szerzett bizonyitványok érvényessége tekintetében, a fennálló szabályok alkalmazandók.

5. § A 3-ik szakaszban körülirt képzettség kimutatása megkivántatik:

I. a ministeriumoknál a központi igazgatás fogalmazási szakánál, valamint az állami számvevőszéknél alkalmazott tisztviselőktől fel a ministeri, illetőleg számvevőszéki tanácsosig bezárólag, a következő kivételekkel, hogy

1. a m. kir. igazságügyi ministeriumnál ministeri tanácsos, osztálytanácsos, titkár és fogalmazó csak az lehet, ki az 1869:IV. törvénycikk 7. §-ában a birói hivatalra megállapitott jogi képzettséget igazolja; a fogalmazó-segédek és gyakornokoktól pedig az államtudományi államvizsga helyett a jogtudományi államvizsga követeltetik;

2. a m. kir. honvédelmi ministerium központi igazgatásánál a jelen törvény határozmányai csak a polgári tisztviselőkre alkalmazandók, kiknek minősitése a katonai szolgálati szabályokban megállapitva nincs;

3. az állami számvevőszéknél alkalmazott tisztviselőktől az államszámviteltanból letett vizsgálat igazolása is követeltetik; végre,

4. azon ministeriumok központi igazgatásánál, melyeknél külön szakképzettséget igénylő ügyek is intéztetnek el, valamint az állami számvevőszéknél azon teendők ellátására, melyeknél különleges szakképzettség igényeltetik, oly egyének is alkalmazhatók: kik a 3. §-ban megállapitott képzettséget nem birják, ha az illető külön szakra nézve a jelen törvényben megállapitott képzettséget igazolják;

II. az egyes ministeriumok alatt álló állami hivatalok, például pénzügyigazgatóságok, adófelügyelőségek stb. fogalmazási szakánál alkalmazott tisztviselőktől, a jelen § I. 4. pontja alatt körülirott kivétellel;

III. a fővárosi rendőrségnél a főkapitány, a rendőrtanácsosok, a kerületi kapitányok, a főkapitányi titkár és a fogalmazóktól;

IV. vármegyéknél az alispánok, valóságos és tiszteletbeli jegyzők, szolgabirák, szolgabiró-segédektől;

V. a fővárosban a polgármester, alpolgármester, jegyzők és a jogi és közigazgatási szakosztályok élén álló tanácsnokoktól,

VI. törvényhatósági joggal felruházott városoknál a polgármesterek, rendőrkapitányok és jegyzőktől;

VII. rendezett tanácsu városoknál a polgármesterektől;

VIII. a tiszti ügyészektől általában az ügyvédi vizsgának, a törvényhatósági árvaszéki elnöktől és ülnököktől pedig az államtudományi államvizsga helyett a jogtudományi államvizsgának sikeres letétele és igazolása kivántatik meg.

Fogalmazó-gyakornokokká és szolgabiró-segédekké olyanok is alkalmaztathatnak, kik a 3. § d) pontjában előirt szabályszerü tanfolyamot elvégezték ugyan, de az államvizsgát még le nem tették. Ezek azonban kötelesek az államvizsgát szolgálatbalépésük után legkésőbb egy év alatt sikeresen letenni, különben állásukat vesztik.

6. § Községi, illetőleg körjegyzőkre nézve az 1871:XVIII. tc. 74. és 75. §-ai alapján előirt vizsga letétele jövőre is követeltetik.

E vizsga alapján nyert képességi bizonyitvány csak a képességi bizonyitványt kiállitó törvényhatóság területére bir érvénynyel. Oly községi vagy körjegyzőnek képességi bizonyitványa azonban, ki a vizsgaletétele után azon hatóság területén, melytől a képességi bizonyitványt nyerte, legalább három évig mint községi (kör-) jegyző vagy aljegyző (segédjegyző) kielégitőleg működött, s ezt a törvényhatóság első tisztviselőjének bizonyitványával igazolja, az egész országban érvényes.

A vizsga tárgyait, továbbá a vizsgálati bizottságok szervezetét - kellő tekintettel a községi (kör-) jegyzői karra, - végre a vizsgálatnál követendő eljárást, a belügyminister rendeleti uton állapitja meg.

A jegyzői vizsgára csak az bocsátható, ki legalább is hat gymnasiumi vagy reáliskolai avagy a polgári iskolák hat osztályát, vagy valamely ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskolát, vagy végre megfelelő katonai tanfolyamot sikeresen végzett, s ezt valamint azt hitelesen igazolja, hogy ezen tanulmányai bevégeztével legalább egy évig valamely közigazgatási hatóságnál szolgált, vagy mint segédjegyző működött.

A képességi bizonyitványnyal biró községi vagy körjegyző, ha más megyében nyer alkalmazást, az ebben hatályban levő szabályrendeletekből (statutumok) vizsgatételre kötelezhető.

7. § A biróságoknál és királyi ügyészségeknél a fogalmazási szakban működő tisztviselők képzettsége iránt az 1869:IV. és 1871:XXXIII. tc. nem intézkedvén, ezennel megállapittatik, hogy a jelen törvény hatálybalépte után a kir. Curiánál elnöki titkár, tanácsjegyző, segédjegyző, a kir. itélőtábláknál elnöki titkár, fogalmazó és forditó, a királyi főügyészségeknél fogalmazó, az első folyamodásu biróságoknál jegyző csak az lehet, ki a birákra nézve az 1869:IV. törvénycikkben előirt jogi képzettséget igazolja.

A fogalmazó segédek, aljegyzők és gyakornokok képzettsége ugyanaz, mint a központi igazgatásnál.

A jogügyi igazgatóság, ugyszintén az alapitványi ügyigazgatóságnak központi, vagy kirendelt fogalmazási személyzetére az államjószágoknál alkalmazott ügyészekre a képzettség a sikerrel letett ügyvédi vizsgálat.

Az itt alkalmazott fogalmazó segédek és gyakornokokra nézve a hivatalbalépés alkalmával a jogvégzettség és jogtudományi államvizsga elegendő, s megengedhető, hogy az ügyvédi vizsgát a szolgálatbalépés után tehessék le.

8. § A tanárok, tanitók és tanitónők minősitését külön törvények és szabályzatok állapitják meg.

A tanügyi közigazgatás közegei, jelesen a tankerületi főigazgatóságok s népiskolai tanfelügyelőségek személyzetére nézve a szakképzettség akkép állapittatik meg, hogy:

a) tankerületi főigazgatóktól, egyetemi vagy középiskolai tanári képesités, vagy valamelyik egyetemi tanfolyam bevégzése;

b) népiskolai tanfelügyelők és segéd-tanfelügyelőktől, középiskolai vagy tanitó-képezdei tanári, polgári vagy népiskolai tanitói képesités vagy valamelyik egyetemi tanfolyam bevégzése; végre

c) a tollnokoktól a nyolcz osztályu középiskola végzése, s érettségi bizonyitvány, vagy népiskolai tanitói oklevél kivántatik.

9. § I. A belügyministerium közegészségügyi osztályában az orvosokra nézve az egyetemes orvostudományok tudori oklevele vagy orvos-sebésztudori és szülészmesteri oklevél.

Ugyanez kivántatik a fővárosi rendőrségnél működő orvosoktól; továbbá a tiszti főorvosoktól, a fővárosban a kerületi orvosoktól, és e mellett két évi orvosi gyakorlatnak kimutatása.

Járási orvosokra, s rendezett tanácsu városok orvosaira nézve, orvostudori oklevél és két évi orvosi gyakorlat kimutatása szükséges.

A fenn elsorolt közszolgálati orvosi állomások betöltésénél előnynek tekintendő, ha az illetők egyetemi tanszékeknél, különösen pedig oly egyetemi tanintézeteknél, melyeknek tantárgyai a betöltendő állomás feladataira vonatkoznak, tanársegédi minőségben legalább egy, vagy gyakornoki minőségben legalább két évig működtek, vagy azon tárgyat magántanári qualificatióval előadták.

Tiszti orvosi állomások betöltésénél továbbá előnynek tekintendő, a belügyministerium közegészségi osztályában való szolgálat, vagy járási (kerületi) orvosi minőségben való működés.

Községi vagy körorvosok iránt az 1876. évi XIV. tc. 143. §-a intézkedik.

A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a köztörvényhatósági és rendőrségi orvosokra, az igazságügyminister pedig, hogy a törvényszéki és a kerületi börtön- s fegyházi orvosokra nézve, ezek különleges teendőikre vonatkozólag, a vallás- és közoktatási ministerrel egyetértve, egy külön tiszti orvosi, illetőleg törvényszék-orvosi vizsgálatot rendezhessenek be, s kötelezőleg kimondhassák, hogy egy meghatározandó időtől kezdve, csak azon orvos legyen a köztörvényhatóságoknál vagy rendőrségnél, illetőleg törvényszékeknél, kerületi börtön- vagy fegyháznál alkalmazható, ki azon gyakorlati vizsgát sikerrel letette.

Azon orvosoktól, kik ezen intézkedés életbe léptetése előtt legalább két évig hasonló állomásokon már működtek, ezen vizsga letétele nem lesz követelhető.

Ezen vizsgára csak azon orvosok bocsáttatnak, kik a magyar állam területén érvényes egyetemes orvostudori vagy orvos-sebésztudori és szülészmesteri oklevéllel birnak, s legalább egy évi egyetemi vagy kórházi szolgálatot, vagy legalább két évi magángyakorlatot mutatnak ki.

Az egy évi önkéntesi minőségben a rendes hadseregnél vagy a honvédségnél eltöltött év, azon esetben, ha az illető azt orvosi oklevelének elnyerése után szolgálta le, egy kórházi szolgálati évvel egyenértékü.

A vizsgáló bizottságok összeállitása, a vizsgálatok tárgya, módja, ideje és helye iránt, egyetértőleg a vallás-és közoktatásügyi ministerrel azon minister, kinek ügykörébe az illető orvosi állomások tartoznak, rendeleti uton intézkedik.

II. Az állami kórházak és gyógyintézetek, az országos fegyintézeti és kerületi börtönkórházak, továbbá a törvényhatósági közkórházak és gyógyintézetek fő- és elsődorvosi állomásaira, egyetemes orvostudori, vagy orvossebésztudori és szülész, illetőleg szemészmesteri oklevél, továbbá a gyógyintézet és állomás czéljának megfelelő szakképzettségnek és legalább két évi szakgyakorlatnak kimutatása kivántatik.

Előnyül tekintendő, ha a folyamodó az illető szakban egyetemi magántanári, tanársegédi, vagy gyakornoki minőségben legalább két évig már működött, vagy valamely közkórháznál vagy specialis gyógyintézetnél, az illető szakban másod- vagy segédorvosi minőségben szintén legalább két évig alkalmazva volt.

Másod- és segédorvosokra nézve orvostudori oklevél kivántatik. Az illető szakra vonatkozó külön tanulmányok vagy gyakorlat az alkalmazásnál előnyt adnak.

III. Magánkórházak és gyógyintézeteknél: a főorvosra nézve az egyetemes orvostudományok tudori vagy legalább orvos-sebésztudori és szülészmesteri oklevél, továbbá az illető intézet gyógyczéljainak megfelelő szakismereteknek és két évi gyakorlatnak okmányszerü kimutatása szükséges.

A segédorvosra nézve orvostudori oklevél, s az illető intézet gyógyczéljainak megfelelő szakismeret kimutatása.

IV. Az országos állatorvosokra, állatorvosi oklevél, s két évi állatorvosi gyakorlatnak, vagy két évi vesztegintézeti szolgálatnak, azon kivül pedig az állategészségügyi rendészet terén való jártasságnak kimutatása kivántatik.

10. § Az állami szolgálat bármely ágazatában ugy a központban, valamint a vidéken, továbbá a törvényhatóságoknál és törvényhatósági joggal felruházott városoknál, műszaki teendőkre alkalmazandó egyénekre nézve, a képzettség valamely műegyetem tanulmányainak szabályszerű bevégzése s annak alapján a királyi József-műegyetemtől nyert, vagy az által honositott mérnöki oklevél.

Az állandó kataszternél az igazgató, háromszögméreti főnök, háromszögelő mérnökök, háromszögelő segédek, felmérési felügyelők, főmérnökök, mérnökök, mérnöksegédek és felmérési növendékek tekintetében, a képzettség a műegyetemi tanulmányok bevégzése.

A mérnöksegédek és felmérési növendékeknél az esetben, ha teljes képességgel biró egyének nem jelentkeznének, kivételesen a reáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsga.

Culturmérnökségnél a képzettség a műegyetemi tanulmányok bevégzése, s arról oklevél; továbbá a magyaróvári gazdasági akadémián vagy más külföldi felsőbb gazdasági tanintézeten a legfontosabb gazdasági tantárgyaknak, és a rétmivelés, rétöntözés, talajjavitás, becsléstan, nemzetgazdaság és a vizhasznositási előadásoknak legalább egy éven át hallgatása, s erről bizonyitvány.

11. § A bányahatósági szaktisztviselőkre nézve a bánya-szakakadémia bányászati tanfolyamának szabályszerű bevégzése, és ezen felül a jog vagy államtudományi államvizsga kimutatása.

A bányaigazgatóságok s bányahivatalok, fémbányák, beváltóhivatalok, pénzverőhivatalok, fémkohók, vasművek, kőszénbányák és a sótermelésnél alkalmazott fogalmazási, műszaki és pénztári személyzetre nézve, a bányászakadémiai tanulmányok szabályszerü bevégzése és államvizsga az illető szakból.

12. § Erdőtisztekül az állami vagy köztörvényhatósági erdészeti szolgálatnál egyáltalában csak azok alkalmazhatik, kik az 1879:XXXI. törvénycikkben megszabott kivánalomnak megfelelvén, érettségi bizonyitványt birnak, és a selmeczi erdő-akadémia összes tantárgyaiból letett szabályszerü vizsgálatok után az erdészeti államvizsgát belföldön letették. A királyi erdőfelügyelőktől e mellett még az idézett törvényben megszabott nyolcz évi erdészeti szolgálat igazolása is megkivántatik.

13. § Az országos levéltár fogalmazási szakában csak az alkalmazható, ki a jogi vagy legalább bölcsészeti szabályszerü tanfolyamnak sikeres bevégzése után az országos levéltárnál a szakvizsgálatot kielégitő módon előzetesen letette. Ezen külön szakvizsgálat, tárgyai: a magyar történelem, a magyar és latin palcographia, diplomatica, latin nyelv, magyar közjog, magánjog és egyházjog, főtekintettel az 1848. előtt fennállott viszonyokra.

Az országos levéltár kezelő szakánál nyolcz gymnasialis osztálynak bevégzése és a kezelési szakvizsgálatnak sikeres előzetes letétele kivántatik. Ezen szakvizsgálat tárgyai: a magyar, német és latin nyelvek, továbbá a jó és helyes irás.

A vármegyei és városi köztörvényhatóságok levéltárainál alkalmazott fő- és allevéltárnokoktól minimumként az országos levéltári kezelő-tisztviselőkre megállapitott képzettség, s különösen a latin nyelvnek olyatén ismerete kivántatik, hogy az illető levéltári tisztviselő bármely latin szöveget értsen, s a nyelv alaktanát is annyira birja, hogy a közéletben divatozott nem palcographiai röviditéseket kiegésziteni, s igy bármely latin iratot hiba nélkül leirni képes legyen.

Az előzetes szakvizsgálat az országos levéltárnál a kezelő-szakra felállitott vizsgáló-bizottság előtt teendő le.

14. § A postaigazgatók, aligazgatók, titkárok, felügyelők, fogalmazók és fogalmazó-gyakornoktól a jogvégzettség kivántatik.

A posta-főtisztek, tisztek és gyakornokokra nézve főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok és érettségi vizsga, vagy valamely ezen középtanodákkal egyenrendű kereskedelmi iskola vagy megfelelő katonai tanintézet szabályszerű bevégzése.

15. § Távirda-igazgatók, titkárok, főtisztek, tisztek és gyakornokoknál a képzettség a jogi vagy műegyetemi, vagy annak megfelelő katonai tanfolyam bevégzése és az előirt távirdai vizsgák letétele.

Azok, kik a bányászati és erdészeti akadémiát végezték, ezen állásokra hasonlólag alkalmazhatók, ha igazolják, hogy a delejtant és villamdelejtant oly terjedelemben tanulták, mint azok, kik a műegyetemet végezték, vagy hogy az ez irányban felmerült hiányt utólagosan pótolták.

A kinevezett távirdakezelőknél legalább a polgári iskola, katonáknál az altiszti iskola bevégzése, szerződötteknél legalább a népiskolai tantárgyak ismerete, s mindnyájukra nézve az előirt kezelői vizsgák letétele.

16. § A tengerészeti hatáságoknál a ministeri tanácsos, előadók, fogalmazó, épitészeti mérnök, segédmérnök, számvevőségi és kezelési személyzetre ugyanazon minősités áll, mely az illető szakok tekintetében, a központi szolgálatnál megállapittatott.

Révhivatali tisztviselő (rév-kapitány, rév-alkapitány, rév-biztos, rév-hadnagy) csak az lehet, ki hosszujáratu tengeri kereskedelmi kapitányi minőségben két éven át hosszujáratu nemzeti hajón parancsnok volt, valamely révhivatalnál hat hónapon át gyakornokoskodott, s a tényleg létező szabályok szerint berendezett különleges minősitési vizsgát letette.

A megelőző pont alól kivétetnek azok, kik a hadi tengerészetben mint tisztek szolgáltak, s kik a fennebbi minősités kimutatása nélkül is nyerhetnek a révhivataloknál alkalmazást.

17. § A ministeriumoknál, a megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott városoknál, a pénzügyi igazgatóságoknál, adófelügyelőknél, illetékkiszabási- és adóhivataloknál, a dohányjövedéknél, az állami jószágigazgatóságoknál, a bányászat és pénzverésnél, az államnyomdánál, a lottó-, posta- és távirdaigazgatóságoknál, az állami zálogházaknál, tébolydáknál és kórházaknál és általában minden állami hivatalnál és intézetnél alkalmazott számvevőségi és ellenőrző tisztviselőtől a főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsgálat, vagy ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskola avagy megfelelő katonai tanfolyam bevégzése, továbbá az államszámviteltani vizsga letétele kivántatik meg. Erdő- és bánya-számvevőségi tisztviselő csak az lehet, ki a selmeczi akadémiát végezte és az ott előirt vizsgálatokat letette.

Az államszámviteltani vizsga a hivatalba lépés után is letehető; de a kinevezés, vagy választás a vizsga letételéig véglegesnek nem tekintetik, s az illető előléptetésben nem részesülhet. A ki pedig kineveztetése, vagy a választás után két év alatt e vizsgát le nem tette, hivatalát veszti.

18. § A központi állampénztár, a zágrábi állampénztár, valamint az adóhivatalok és határvámhivatalok tisztviselőire, a köztörvényhatósági pénztárnok, alpénztárnok (ellenőr) és könyvvezetőre, a gyámi pénztárnokokra, az állami hidaknál a pénztárnok és ellenőrre nézve a képzettség a főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsga, vagy valamely ezen középtanodákkal egyenrendű kereskedelmi iskola vagy megfelelő katonai tanintézet bevégzése és a szabályszerű vizsgálatokról bizonyitvány. Azok, kik az állami számviteltani vizsgát letették, minden állami és törvényhatósági vagyonkezelő hivatali állásra előnynyel birnak.

A fogyasztási adószedő, ellenőr és tiszteknél, a sótárnok, ellenőr, mázsatiszt, almázsatiszt és hivataltisztnél a minősitvény algymnasiumi, alreáltanodai tanulmányoknak vagy polgári iskolai négy osztálynak szabályszerü és jó sikerrel való bevégzése.

Ily tanulmányokkal biró egyének kivételesen a II. osztályu mellékvámhivataloknál is alkalmazhatók.

19. § Telekkönyvvezetőkül és segédtelekkönyvvezetőkül csak azok alkalmazhatók, a kik a telekkönyvi vizsgát letették.

A segédhivataloknál alkalmazottakra nézve a központi igazgatásnál, a biróságoknál, a jogügyi és alapitványi igazgatóságnál, és minden egyéb állami vagy törvényhatósági hivatalnál négy gymnasialis vagy reáltanodai, vagy polgári iskolai négy osztálynak szabályszerű bevégzése.

E képzettség kivántatik a dohánybeváltási felügyelők, kezelők és tisztek tekintetében is.

A dohányárudai, raktári, valamint a lottó-igazgatósági tisztviselőknél a főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok és érettségi vizsga, vagy valamely ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskola bevégzése kivántatik, s csak kivételesen vehetők fel egyének polgári iskolai hat osztálylyal.

20. § A fegyintézetek és kerületi börtönök igazgatóira, s a mária-nostrai ügynökre nézve - a jogvégzettség, jogtudományi államvizsga letételével kivántatik.

Fegyintézeti és kerületi börtöni ellenőr és gondnoknál a képzettség felsőbb gymnasialis vagy felsőbb reáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsga letétele; ezen felül az állami vagy kereskedelmi számviteltani vizsgálat kivántatik.

Fogházfelügyelőknél, mennyiben nem megfelelő katonai, vagy alsóbbrendű közigazgatási szolgálatból vétetnek át - a képzettség négy osztályu polgári iskola bevégzése.

21. § Vesztegintézetek. A vesztegintézetek felügyelőjénél, a vesztegintézeti igazgatók és állomásvezetőknél, orvosi vagy állatorvosi oklevél, továbbá az állategészségügyi rendészet körében való jártasság kimutatása kivántatik.

22. § Zálogházak. A zálogházi igazgató, ellenőr, könyvelő, pénztárnok és ellenőrzési számtisztekre nézve, főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsgálat, vagy valamely ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskola bevégzése, s erről bizonyitvány szükséges.

Az alsóbb tisztviselőknél négy gymnasialis vagy reáltanodai, vagy polgári iskolai négy osztálynak szabályszerü bevégzése kivántatik.

Hogy ezen és a jelen törvény 6., 14., 17., 18. és 19. §-okban emlitett kereskedelmi iskola, mely esetben tekinthető a főgymnasium vagy főreáltanodával egyenrendűnek, azt az illető szakministerek a vallás- és közoktatásügyi ministerrel egyetértőleg állapitják meg.

Gyakorlati képzettség

23. § Az egyes ministeriumok központi hivatalainál a ministeri titkári és azon felül álló hivatalok elnyerése bezárólag a ministeri tanácsosig, ugyszintén az egyes ministeriumok alatt álló állami hivatalok közül a pénzügyigazgatók, adófelügyelők, posta- és távirdaigazgatóktól azon kivétellel, melyet a jelen törvény 5. §-ának I. és II. pontja állapit meg, továbbá megyei törvényhatóságoknál az alispáni, főjegyzői és szolgabirói, a fővárosi és törvényhatósági joggal felruházott városoknál a polgármesteri és rendőrkapitányi állomások elnyerése az elméleti képzettségen felül a gyakorlati képzettség kimutatásától is tétetik függővé, melyet egy külön gyakorlati közigazgatási vizsgának sikeres letétele ad meg.

24. § E vizsga tárgyait, a vizsgáló bizottságok összeállitását, s azoknak eljárását, a jelen törvény életbeléptétől számitott egy év alatt a ministerium rendeleti uton állapitja meg.

A vizsga ugy rendezendő be, hogy az arra jelentkező által a gyakorlati képzettség minősitése a közigazgatás valamennyi ágára, vagy csupan a közigazgatásnak általa választott egyik vagy másik ágazatára nézve legyen megszerezhető.

25. § A vizsgálati bizottságok Budapesten és Kolozsvárott állitandók fel. Ezeken kivül azonban a szükséghez képest megfelelő más helyeken is szervezhetők.

26. § A vizsgálat irásbeli és szóbeli.

27. § A gyakorlati közigazgatási vizsga letételére csak az bocsátható, ki a jelen törvényben előirt elméleti képzettség megnyerésétől számitott két évi gyakorlati szolgálatot tud kimutatni, melyből egy évi gyakorlat valamely biróságnál is tölthető; egy év azonban okvetlenül valamely állami, törvényhatósági, vagy törvényhatósági joggal felruházott város közigazgatási hatóságánál a fogalmazási szakmában töltendő.

28. § Azt, hogy a jelen törvény 23. §-ában felsoroltakon kivül a gyakorlati vizsgának letétele más állami és mely állami állomások elnyerésénél követelendő, saját működési körükben az egyes ministerek rendeleti uton állapitják meg.

29. § Az egyes ministeriumok kebelében a tőlük függő egyes állami hivatalokra nézve eddig fennállott, vagy a mutatkozó szükség szerint ezentul életbeléptetendő különleges tiszti vizsgák a fentebbi rendelkezések által nem érintetnek.

30. § A ministerium utasittatik, hogy a 24. § értelmében kiadandó szabályozó rendelet életbeléptétől számitott három év után, figyelemmel az időközben szerzett tapasztalatokra, a gyakorlati vizsga állandó rendezése iránt törvényjavaslatot terjeszszen be.

31. § Az egyes ministerek felhatalmaztatnak, hogy - ha azt a szolgálat érdeke kivánja - a szakirodalom, vagy a gyakorlati téren kitünő egyéniségekre nézve az alaki képzettség hiányától való felmentést Ő császári és Apostoli királyi Felségénél kieszközölhessék.

32. § Az egyes ministerek felhatalmaztatnak, hogy oly szakok vagy állomásokra nézve, melyek iránt a jelen törvény nem intézkedik, a megkivántató képzettséget rendeleti uton állapithasák meg.

33. § A kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló 1873:II. tc. rendelkezései jelen törvény által nem érintetnek.

Átmeneti intézkedés

34. § Azokra, kik a jelen törvény hatályba léptekor akár kinevezés, akár választás utján nyert hivatalban tényleg szolgálatban vannak, vagy ha tényleg nem szolgálnak, azt kimutatják, hogy 1867. évi julius 1-je után szolgálatban voltak, mennyiben ugyanazon szakban kivánnak alkalmaztatni, a jelen törvény nem alkalmazható, s reájok nézve az eddig fennálló törvények és gyakorlat irányadók.

Az ilyenek az illető szakban az eddigi mód és gyakorlat szerint elő is léptethetők.

35. § Azok, kik a jelen törvény értelmében létesitendő vizsgarendszer életbeléptetéséig ügyvédi oklevelet szereztek, valamint azok is, kik különben is birva az elméleti képzettségel, azon időig valamelyik közigazgatási bizottságban mint választott tagok legalább két évig egyfolytában résztvettek, a 27. §-ban előirt gyakorlat és a 23-ik és 24-ik §-okban megállapitott gyakorlati vizsga alól felmentetnek.

Végrehajtási intézkedés

36. § A jelen törvénynek végrehajtásával a ministerium bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére