1883. évi VII. törvénycikk

a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelemnek megadóztatásáról * 

1. § Hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogositott pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok és folyó számla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem azon jövedelmekhez számittatik melyek az 1875:XXII. tc. szerint tőkekamat- és járadékadó alá esnek.

2. § Azon összeg után, mely az 1. §-ban emlitett tőkék kamatai czimén kifizettetik, vagy a betevő javára a tőkéhez hozzáiratik, 10% fizetendő tőkekamat- és járadékadóul.

Ezen adó után sem, általános jövedelmi pótadó, sem törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki.

3. § Az 1. §-ban emlitett tőkék birtokosai az ezen tőkékből folyó jövedelmüket az 1875:XXII. tc. 7. §-a értelmében adó alá bevallani nem tartoznak. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét, és pedig:

a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenkint, minden év márczius, junius, szeptember és deczember havának utolsó napján;

b) a tőkésitett kamatok összegét félévenkint, minden év január és julius havának utolsó napján a pénzügyminister által rendeleti uton szabályozandó módon a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után a 2. § értelmében járó adót egyidejüleg beszolgáltatni; jogositva vannak azonban arra, hogy ezen adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák.

4. § A pénzintézetek a kimutatásban foglalt adatok helyességeért felelősek és a kir. adófelügyelő fel van jogositva arra, hogy ezen adatok helyes vagy helytelen voltát a kimutatásnak az intézet könyveivel vagy feljegyzéseivel való összehasonlitása utján megállapithassa, illetőleg kiküldött közege által megállapittathassa.

5. § Azon adóösszegek, melyek a 3. §-ban kitüzött határidőkben a kir. adóhivatalba be nem küldetnek, az illető pénzintézettől a mulasztás tartamára számitandó évi 6% késedelmi kamatokkal együtt az egyenes adók módjára hajtatnak be.

6. § Az 1. §-ban emlitett pénzintézetek fel vannak jogositva, hogy a pénzbetétek átvételével foglalkozó, szintén az 1. §-ban emlitett pénzintézetek valamelyikénél elhelyezett tőkéik után huzott és az ezen törvényben megállapitott adóval megrovott kamatok összegének hetven százalékát az 1875:XXIV. tc. 4. §-ának 1. pontja értelmében az igazgatási és üzleti költségekhez hozzászámithassák, illetőleg a nyers jövedelemből levonhassák.

7. § Az 1875:XXII. tc. 2. §-ának 2., 3., 4., 6., 7., 8. és 14. pontjai alatt emlitett kamatjövedelmek, ha azok a jelen törvény 1. §-ában emlitett pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből származnak, a jelen törvény határozatai alá esnek.

Az 1875:XXII. tc. 2. §-ának 9. pontja hatályon kivül tétetik.

8. § A pénzintézetek az 1. §-ban emlitett, tőkékből folyó kamatjövedelemre nézve az 1869:XVI. tc. 15. és 1875:XXV. tc. 18. §-ában megállapitott 3% bélyegilleték fizetése alól felmentetnek és az üzletre vonatkozó okmányok, u. m. cheque-ek, pénztári jegyek, utalványok bélyegkötelezettség alá nem tartoznak.

9. § Az ápoló, élelmezési, előlegezési és önsegélyező egyleteknek az 1875:XXIV. tc. 4. §-ának 10. pontjában és az 1880:LX. tc.-ben adott kedvezmények érintetlenül hagyatnak.

10. § Ezen törvény 1883 február hó 1-ső napjától kezdve lép érvényre és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.