1883. évi X. törvénycikk

a napszámosok adómentességéről * 

1. § A keresetadóról szóló 1875:XXIX. tc. 2-ik §-a I. b) pontjának és ugyanazon törvénycikk 7-ik §-a b) pontjának a napszámosok megadóztatására vonatkozó határozatai hatályon kivül tétetvén, azok helyébe az alább következő §-okban foglalt intézkedések léptetnek életbe.

2. § A napszámosok keresetük után adó alá nem esnek.

Ezen adómentesség kiterjed a családfőre és a családtagokra. Hogy kik tekintendők családfőnek és családtagoknak, meghatározza az 1875:XXIX. tc. 4. §-a.

3. § Azok, a kik az adókötelezettek általános összeirása alkalmával napszámosoknak iratják be magukat, az összeirási munkálatokba ugy, mint eddig, jövőben is felveendők, az adó alá tartozó egyének sorából azonban kihagyandók.

4. § Az adókivetés megtörténte után községekben a községi előljáró, városokban a polgármester, Budapesten a kerületi előljáró, köteles az összeirási munkálatokat megvizsgálni oly czélból, hogy a napszámosoknak összeirt egyének közül névszerint jelölje ki azokat, kik tudomása szerint vagy éppen nem, vagy nem kizárólag napszámból élnek, hanem vagy keresetük minőségéhez képest az első osztályu kereset-adó egyéb alosztályainak egyikébe tartoznak, vagy pedig haszonhajtó foglalkozásból, üzletből, kölcsönadott tőkékből, vagy ingatlan birtokból oly jövedelmet huznak, mely a fennálló törvények értelmében adó alá esik.

A községi előljárók, városi polgármesterek, Budapesten a kerületi előljárók, a fent körülirt eljárásuk helyességeért felelősek, és a mennyiben hivatali bűntett vagy vétség esete nem forog fenn, bebizonyult hanyagságuk esetén a közadók kezeléséről szóló törvény rendeléseihez képest 25 forintig terjedhető pénzbirságban elmarasztalandók, ismételt pénzbirságnak siker nélküli alkalmazása esetén fegyelmi kereset alá helyezendők.

5. § Az, kire nézve a megelőző §-ban kijelölt hivatalos uton, vagy feljelentés utján kiderittetik, hogy ő az adókötelezettek összeirására hivatott közegek félrevezetése mellett napszámosnak iratta be magát, tényeg azonban vagy az első osztályu kereset-adó alosztályainak egyikébe tartozik, vagy pedig haszonhajtó foglalkozásból, üzletből, kölcsönadott tőkékből, vagy végre ingatlan birtokból adó alá eső jövedelmet huz, az ezen jövedelmei után a fennálló adótörvények értelmében járó adókon, esetleg jövedéki birságon kivül, a jelen törvényben foglalt határozatok áthágása miatt, a beszámitás mérvéhez képest, 5-50 frtnyi pénzbirságban marasztalandó el.

A pénzbirságot a kir. adófelügyelő végzésileg szabja ki, mely végzés annak vételétől számitandó 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető.

6. § A pénzbirság az államkincstárt illeti, és annak javára az egyenes adók módjára szedendő, esetleg végrehajtás után hajtandó be.

7. § Ha pénzbirság az elmarasztaltnak időközben beállott vagyontalansága miatt egészben vagy részben be nem hajtható, a pénzbirság helyett az elzárás büntetése alkalmazandó akkép, hogy minden be nem hajthatott tiz forint után egy-egy napi elzárás essék, tiz forint alóli összeg teljes tiz forintnak vétetvén.

Az elzárási büntetés alkalmazását a kir. adófelügyelő indokolt javaslatára a közigazgatási bizottság határozza el.

8. § A jelen törvény hatálya a polgárositott határőrvidéki részekre, tekintettel az 1873:XXVIII. és 1882:XL. törvénycikkekre, egyelőre ki nem terjed.

9. § Az ezen törvényen kimondott adómentesség 1883. évi január 1-jétől veszi kezdetét.

10. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.