1883. évi XV. törvénycikk

a megyék háztartásáról * 

1. § A megyei törvényhatóságok részére, hogy közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaikat e czélra felhasználható saját jövedelmeik mellett fedezhessék, az 1884. évtől kezdve évenkint az ezen törvényhez csatolt mellékletben megállapitott összegek fognak az állampénztárból kiszolgáltatni.

Az ezen törvény alapján az 1884. évre kiszolgáltatandó évi illetményekbe az 1883. év végével rendelkezésre maradó házi pénztári maradványaik beszámittatnak.

2. § Az egyes törvényhatóságok részére megállapitott évi illetmény havi részletekben előlegesen szolgáltatik ki.

3. § A megyék mindazon saját jövedelmei, melyek külön rendeltetéssel nem birnak, a közigazgatási költségek fedezésére forditandók, illetőleg az ezen törvény értelmében készitendő költségvetésbe mint fedezet felveendők.

Kivételt képez a megyeház-alap, mely a megyék rendelkezésére marad, de oly megszoritással, hogy az kizárólag csak megyei épitkezésekre forditható s annak kamatjövedelme is, addig, mig épitkezés szüksége felmerül, ezen alap javára tőkésitendő.

Az eddigi házi pénztáraknak számadási téritmények czimén fennálló követeléseiből befolyó összegek jövőben is a házi pénztárakat illetik, s mint ezek bevételei, a megyék költségvetésébe felveendők és elszámolandók.

4. § Az évi költségvetést a jelen törvény korlátai között az 1870:XLII. törvénycikk 14. §-ában meghatározott eljárás szerint a törvényhatóság közgyülése állapitja meg. Az évi zárszámadás megvizsgálása a közgyülés által ugyancsak az 1870:XLII. törvénycikk 14. §-ában körülirt eljárás szerint történik.

5. § A költségvetés megállapitására s a zárszámadás megvizsgálására vonatkozó határozat ellen, egyes adózók s a számadó tisztviselők a határozat hozatalától számitandó 15 nap alatt a belügyministerhez folyamodhatnak.

6. § A jövő évi költségvetés az állandó választmány véleményes jelentésével és a közgyülés reá vonatkozó határozatával együtt az előző év október hó 15. napjáig a belügyministerhez terjesztetik fel.

7. § A belügyminister a költségvelést egyszerüen tudomásul veszi, azon esetre:

a) ha a megyéknek az állampénztárból nyert javadalmazása, valamint a jelen törvény 3. §-ában érintett saját jövedelme kizárólag csak közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadások fedezésére fordittatik;

b) ha az a) pont alatt emlitett kiadások az ezen törvény értelmében kivethető pótadó igénybevétele nélkül fedeztetnek;

c) ha a megyei törzsvagyon nem csonkittatik;

d) ha a költségvetés, illetőleg az azzal kapcsolatosan a jelen törvény 9. §-a értelmében igénybe vehető pótadó kivetése ellen felfolyamodás nem történt.

Ellenkező esetben a költségvetést részletesen felülvizsgálja, észrevételeit a törvényhatósággal közli, esetleg azt uj költségvetés készitésére utasitja.

8. § Az évi zárszámadás, mely a költségvetés rovatai szerint szerkesztendő, a tavaszi közgyülés által eszközölt megvizsgálás után 15 nap alatt felülvizsgálat végett belügyministerhez terjesztetik fel.

9. § A megyék, a már fennálló törvények alapján kivethető pótadón kivül közigazgatási, közlekedési, közgazdasági, közmüvelődési és jótékonysági czélokra 3%-tólit meg nem haladó pótadót vethetnek ki.

Ezen pótadó a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőke-kamat és járadékadó czimén fizetett egyenes államadók után százalékban vettetik ki.

10. § A pótadó kivetésének, kezelésének és behajtásának módját a törvényhatóság - a belügyminister jóváhagyása mellett - szabályrendeletileg állapitja meg; igénybevétele és mérve iránt a közgyülés rendszerint évenkint előre a költségvetés megállapitása alkalmával határoz.

Ezen közgyülés határnapját tizenöt nappal megelőzőleg a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjához külön meghivás intézendő, a melyben azonkivül, hogy a közgyülés első tárgya a költségvetés megállapitása lesz, az is kiteendő, hogy pótadó kivetése szándékoltatik-e s ha igen, minő czélra?

Azon esetben, midőn pótadó kivetése határoztatik, érvényes határozat hozatalára a közgyülésen jelenlévő tagok kétharmadának névszerinti szavazás utján és a szavazatoknak jegyzőkönyvbe vétele melletti hozzájárulása szükséges.

Ha a pótadó közlekedési czélokra vettetik ki, az abból várható eredmény a közmunka tárgyában készült s a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felterjesztendő költségvetési előirányzat fedezeti rovatába felveendő. Uj tiszti állomások rendszeresitésénél és tiszti fizetések felemelésénél a megyei tisztviselők szavazattal nem birnak.

11. § A 9. §-ban emlitett pótadó kivetése iránt, ha elemi csapások, vagy más előre nem láthatott események ezt igénylik, a megye a belügyminister jóváhagyásával kivételesen, az év folyama alatt is határozhat.

Az eljárást ez esetben is a 9., 10. és 12. §-ban foglalt rendelkezések szabályozzák.

12. § A megállapitott pótadó egyénenkénti kivetése, községenként előre kihirdetendő, 8 napon át közszemlére kiteendő, mely kitétel után 8 nap alatt a magát túlterheltnek vélt fél, a közigazgatási bizottságnál felszólalhat.

Ezen felszólamlások elintézésére, a közigazgatási bizottság saját kebeléből minden év első ülésében négy tagból álló küldöttséget választ, mely a főispán, vagy ennek akadályoztatása esetében az alispán elnöklete alatt, ez ügyben végérvényesen dönt.

Ezen küldöttség, ha szükségét látja, határozathozatal előtt a királyi adófelügyelőt, a mennyiben az a küldöttségnek tagja nem lenne, vagy annak helyettesét, valamint a megyei számvevőt is meghallgatja, ha pedig az illető fél ezt felebbezésében kivánta, meghallgatni tartozik.

Azon tévedések azonban, melyek egyedül a százalék hibás kiszámitásából erednek, a felszólalásokra kitüzött határidő lejárta után is kiigazithatók.

13. § A 9. §-ban foglalt pótadón kivül a megyék, az ezen törvényben meghatározott czélokra, még 2% erejéig vethetnek ki pótadót a bel- és pénzügyminister előzetes engedélyével.

További megyei pótadó kivetése csakis a törvényhozás külön felhatalmazása alapján eszközölhető.

14. § Az előző § alapján igénybe vehető pótadóra nézve is a 9., 10. és 12. §-ban foglalt rendelkezések érvényesek.

15. § Azon megyei alapok felett, melyek a jelen törvénynyel szabályozott háztartás keretébe nem tartoznak, s különös rendeltetésüknél fogva elkülönitve kezeltetnek, a belügyminister felügyelete alatt s jóváhagyásával, a törvényhatósági bizottság közgyülése rendelkezik. A törvényhatóság határozatának jóváhagyását, a mennyiben az törvénybe vagy szabályrendeletbe nem ütközik; és az ellen a törvényes határidő alatt felszólalás nem tétetik, a belügyminister csak azon esetben tagadhatja meg, ha az alapok rendeltetésüktől elvonatni szándékoltatnak, vagy azoknak tőkeállománya támadtatnék meg.

16. § A megyék háztartásának jelen törvény szerint való berendezése czéljából a belügyminister az ezen törvényben az egyes megyék részére meghatározott összegeknek alapul szolgált kimutatásokat a megyéknek megküldi, melyek nyomán azok a megyének, járások szerinti beosztása, valamint a tisztviselők számának és illetményeinek meghatározása iránt a törvény korlátain belül s a belügyminister jóváhagyásával az 1883. év folyamán idejekorán alkotandó szabályrendeletben intézkednek.

Ez alkalommal a járások területe és székhelye a járásbiróságok területeivel és székhelyeivel lehetőleg megegyezően állapitandók meg.

A megyei személyzet létszámában és illetményeiben idővel szükségesnek mutatkozandó változtatásuk csak a belügyminister előleges jóváhagyásával lesznek eszközölhetők.

Ezen jóváhagyás azonban, ha a czélba vett változtatások pótadó igénybevételét vonnák magok után, csak azon esetben adható meg, ha a pótadó azon czélra a 10. § értelmében már megszavaztatott.

17. § A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a megyéknél, ugy a központi pénzkezelés és számvitel módját, valamint a járásokban is a pénzkezelés és a hivatalos pénzek elküldése körül követendő eljárást a kellő ellenőrzés és a törvényes felelősség követelményeinek megfelelőleg általánosan kötelező szabályrendelettel szabályozza.

18. § Az 1870:XLII. törvénycikk 11. es 90. §-ai ezennel hatályon kivül helyeztetnek.

19. § Az ezen törvény és annak alapján a 16. § értelmében megállapitandó szervezet az 1884-ik évben lévén életbe léptetendő (1. §), a jelen év végén bekövetkező általános tisztujitások már annak keretében és pedig az összes megyei törvényhatóságokban deczember hó második felében lesznek végrehajtandók: az uj hivatali kar azonban csak 1884. évi január hó 1-én fogja megkezdeni müködését.

20. § Jelen törvény végrehajtásával a belügy- és pénzügyministerek bizatnak meg.

Melléklet az 1883:XV. tc. 1. §-ához

Kimutatása
azon összegeknek, melyek az 1883:XV. törvénycikk alapján a megyék részére közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaikra az állampénztárból évenkint kiszolgáltatandók.

frt
1. Abauj-Torna 71,900
2. Alsó-Fehér 58,800
3. Arad 92,000
4. Árva 45,700
5. Bács-Bodrog 154,600
6. Baranya 81,200
7. Bars 62,300
8. Békés 69,200
9. Bereg 58,000
10. Besztercze-Naszód 45,000
11. Bihar 135,000
12. Borsod 72,400
13. Brassó 41,300
14. Csanád 52,400
15. Csik 46,800
16. Csongrád 48,700
17. Esztergom 41,100
18. Fejér 70,000
19. Fogaras 39,800
20. Gömör és Kis-Hont 58,800
21. Győr 45,900
22. Hajdu 46,300
23. Háromszék 48,500
24. Heves 77,200
25. Hont 58,800
26. Hunyad 79,000
27. Jász-Nagy-Kun-Szolnok 77,800
28. Kis-Küküllő 39,900
29. Kolozs 62,100
30. Komárom 61,700
31. Krassó-Szörény 127,000
32. Liptó 47,900
33. Marmaros 75,400
34. Maros-Torda 54,600
35. Moson 49,600
36. Nagy-Küküllő 51,600
37. Nógrád 70,800
38. Nyitra 116,000
39. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun 170,000
40. Pozsony 95,400
41. Sáros 65,900
42. Somogy 89,500
43. Sopron 80,200
44. Szabolcs 69,400
45. Szatmár 89,900
46. Szeben 55,500
47. Szepes 62,100
48. Szilágy 63,500
49. Szolnok-Doboka 68,400
50. Temes 116,300
51. Tolna 67,200
52. Torda-Aranyos 51,900
53. Torontál 160,000
54. Trencsén 80,200
55. Turócz 34,200
56. Udvarhely 40,300
57. Ugocsa 33,300
58. Ung 56,700
59. Vas 105,700
60. Veszprém 71,600
61. Zala 106,100
62. Zemplén 98,300
63. Zólyom 48,300
Összesen 4. 515,000