1. § Szőlőnövények, szőlőfürt, más élő növények valamint növényrészek behozatala oly államokból, a melyek a nemzetközi phylloxera-conventióhoz nem járultak, megtiltható vagy korlátozható.
2. § Az országba behozott bármily származásu szőlőnövények, szőlőfürtök, más élő növények és növényrészek forgalma külön felügyelet alá vehető.
3. § A szőlőtőke bármely részének, használt szőlőkaróknak s általában a szőlőkben alkalmazott bármely tárgynak forgalma megtiltható, illetőleg, korlátozható és pedig az egész ország területáre ép ugy, mint csak egyes vidékekre és községekre nézve.
4. § Oly belföldi faiskolákból, virágházakból (üvegházakból) és kerttelepekből, a melyekben szőlőtőkék is vannak, az élő növények eladása és kereskedésbe hozatala megtiltható.
Ha pedig azokban a phylloxera miatt a szőlőtőkék kiirtattak, élő növények eladása és kereskedésbe hozatala csak akkor engedtetik meg, ha az irtás óta három év letelt s ismételt vizsgálat alkalmával azokban phylloxera nem találtatott.
5. § A szőlők, valamint a faiskolák, virágházak (üvegházak) és kerttelepek külön e czélra megbizott kiküldöltek által bármikor megvizsgáltathatók s azokból egyes tőkék további tanulmányozás végett kivehetők.
6. § Oly szőlők, hol a phylloxera jelenléte megállapittatott, szintugy azoknak szakértők kijelölése alapján körülirt környezete, illetőleg területe elzárás alá vehetők. Ezen elzárás kellő érvényesitése végett a közigazgatási hatóságok közremüködése igénybe vehető; sőt szükség esetén a községek terhére elszállásolandó katonai erőnek igénybe vételével phylloxera-zár alkalmazható.
A zár alá helyezett területen a szőlőmunkálatok bizonyos időre megszüntethetők és a személyforgalom korlátozható, illetőleg eltiltható.
7. § Azon szőlőkben, a hol a phylloxera létezése szakértőleg megállapittatott, valamint azok közvetlen környezetén a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister a szőlőtőkéket a tulajdonosoknak kárpótlásra való igénye nélkül kiirtathatja.
A kiirtott területeken a szőlőujitás és mivelés a nevezett minister engedélye nélkül tilos.
8. § Azok a szőlőterületek, a melyeken a phylloxera dulása következtében a mivelés megszünt, mindaddig, mig pusztán maradnak, a földadó fizetése alól mentesek.
Ezen adómentesség azonban 6 évnél tovább nem terjedhet.
Az adómentesség mivelés abbanhagyására következő évvel veszi kezdetét és végződik akkor, a mikor a terület tényleg ismét valamely mivelési ág alá kerül, illetőleg a hat év letelte után.
Az uj mivelés alá vett területek a tényleg alkalmazott mivelési ág szerint veendők földadó alá.
9. § A szőlőnek phylloxeramentességét biztositó homokterületeken uj szőlők hat évi adómentességben részesülnek.
Az elárasztásra berendezett uj szőlők, a viznek egyszerü bevezetése mellett hat havi, vizemelő gépek vagy ártézi kutak alkalmzása mellett tiz évi adómentességben részesülnek.
10. § A phylloxera elterjedése ellen teendő intézkedések előleges megbirálására és tanácsadásra egy állandó Országos bizottság alakittatik.
A bizottság hatáskörét és szervezetét külön rendelet állatpitja meg.
11. § A phylloxera terjedésének megakadályozása végett elrendelt intézkedések felett a helyszinén gyakorlandó felügyelet, a mennyiben e czélra külön állami közegek ki nem rendelhetnének, a törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak teendőihez tartozik.
12. § A phylloxera terjedésének megakadályoztatása végett elrendelt intézkedések ellen elkövetett kihágások 100 frtig, ismétlés esetében 200 frtig terjedő pénzbüntetéssel fenyitendők.
A pénzbüntetés behajthatlansága esetében elzárás alkalmazandó; ez okból a pénzbüntetés megállapitásánál egyuttal az a helyett alkalmazandó elzárás tartama is meghatározandó. Ezen átváltoztatásnál két forintot fölül nem haladó pénzbüntetés helyett 12 óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapitható meg.
Két forinttól tiz forintig egy napi, azon fölül pedig minden tiz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapitandó meg.
13. § A kihágásoknál, mint elsőfoku hatóság, megyékben a szolgabiró, törvényhatósági joggal felruházott városokban és a fővárosban a polgármester, mint másodfoku hatóság az illető közigazgatási bizottság; mint harmadfoku hatóság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister dönt.
A birságpénzek esetről-esetre az illető kir. adóhivatalnak átszolgáltatandók.
Az ekként befolyó és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister tárczájának javára bevételezendő összeg a nevezett minister által a jelen törvényben meghatározott intézkedéseknek végrehajtása folytán fölmerülő költségeknek fedezésére fordittassék.
14. § Az 1876. évi XXIX. és 1880. évi II. törvénycikkek hatályon kivül helyeztetnek.
15. § Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a pénzügyi minister bizatik meg.
