1883. évi XXIII. törvénycikk

a fegyveradóról és a vadászati adóról * 

I. FEJEZET

Általános intézkedések

1. § Az 1875:XXI. törvénycikk hatályon kivül helyeztetik és ennek helyébe a fegyveradóra és vadászati adóra nézve következők rendeltetnek:

2. § Fegyveradót fizet mindenki a birtokában levő vadászatra használható lőfegyerek után; ugyszintén azon fegyverek után, melyek családtagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és erdőterületek őrzésére alkalmazott cselédjei, valamint mező-, szőlő vagy erdőgazdaságban alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők birtokában vagy használatában vannak.

3. § A fegyveradón kivül vadászati adót fizet az, ki a vadászati jogot és annak gyakorlását szabályozó törvények által a vadászat gyakorlására jogositva van és ezen joggal a törvényszabta korlátok között akár saját földbirtokán, akár más földjén élni kiván.

Az, ki fegyvert nem tart, de lóháton és bárminemü ebekkel vadászik, csak vadászati adót fizet.

4. § Ugy a fegyveradó, - mint a vadászati adó fizetése alól az uralkodó család tagjai ki vannak véve.

5. § A fegyveradó alól kivétetnek:

a) közintézetekben, nyilvános gyüjteményekben, közhatóságoknál őrzött fegyverek;

b) emlék- vagy családi ereklyeként tartott fegyverek;

c) magánosok oly fegyvergyüjteményei, melyekben már használaton kivül lévő, régi szerkezetü fegyverek tartatnak;

d) a kizárólag czéllövészetre használt fegyverek;

e) a csendőröknek, az állami rendőröknek, törvényhatósági, városi, állandóan alkalmazott községi rendőröknek, fegyőröknek, pénzügyőröknek fegyverei;

f) a felesketett erdőtiszteknek és a kir. erdőfelügyelőségi személyzetnek szolgálati használatra rendelt fegyverei;

g) az erdőőröknek fegyverei azon esetben, ha ezen egyének az 1879:XXXI. tc. 37. §-ban, Horvát-Szlavonországokban az ott érvényben levő törvényben megszabott minőség alapján lettek felesketve;

h) a közös hadsereg és honvédség tisztjeinek és legénységének vadászatra nem használt fegyverei;

i) puskamüveseknél és lőfegyver-árusoknál eladásra szánt fegyverek.

6. § A vadászati adó alól kivétetnek:

a) a külhatalmak követei és consulai, valamint a követségek és consulátusok személyzetének tagjai, ha nem belföldiek;

b) a vadászterületek tulajdonosainak, vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek;

c) a vadak gondozására és vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek;

d) a mező-, szőlő- és erdőgazdaságnál alkalmazott csőszök, pásztorok, erdőkerülők;

e) a hatóságilag fölesketett erdőtisztek, erdőőrök és a kir. erdőfelügyelőség személyzete.

Az ezen szakasz b), c), d), e) pontjai alatti személyek, azon vadászterületen melyen alkalmazva vannak, vadászatra is használható fegyvert csak a vadászterület tulajdonosának illetőleg bérlőjének engedelme mellett használhatnak, és csak a vadászati törvény korlátai között vadászhatnak, más vadászterületeken azonban a vadászatot még a vadászati törvény korlátai között is, csak a vadászati adó lefizetése mellett gyakorolhatják.

Az ezen §-ban megállapitott adómentesség igazolásául szolgál: az a) alatt emlitett egyéneknél a vadászati ingyenjegy (34. §), a b), c) és d) pontok alatt emlitett egyéneknél a fegyveradó-igazolvány (34. §), az e) pont alatt emlitett egyéneknél pedig az eskübizonyitvány eredetije vagy hiteles másolata.

Az erdészeti szakiskolák hallgatói azon kedvezményben részesittetnek, hogy a 9. §-ban egy évre megállapitott vadászati adó felét fizetik.

7. § Hegyvidékeken, a hol a természeti viszonyoknál fogva a duvadak (farkas, medve) elszaporodtak, azokat a birtokos, illetve bérlő, saját területén elpusztithatja azon esetben is, ha vadászati jegygyel ellátva nincsen.

Azok, kik a vadászatról szóló törvény 19-24. §-aiban körülirt hivatalos vadászatra meghivatnak, abban részt vehetnek a nélkül, hogy vadászati jegygyel ellátva legyenek.

II. FEJEZET

A fegyveradó és a vadászati adó mértéke

8. § A fegyveradó egy évi összege lesz:

a) egy forintot minden darab egy-csövü puska után;

b) két forintot minden darab két-csövü puska után.

9. § A vadászati adó egy évi összege tizenkét forintban állapittatik meg.

10. § Azoknak, kik a vadászatot 30 napot meg nem haladó időtartama alatt kivánják gyakorolni, megengedtetik hogy hat forint lefizetése mellett 30 napra szóló vadászati jegyet váltsanak.

11. § Ugy a fegyveradóra, mint a vadászati adóra nézve az adóév augusztus hó 1-ső napján kezdődik és a következő évi julius hó 31-ik napján végződik.

12. § A 8. §-ban megállapitott fegyveradó egész összegében fizetendő akkor is, ha az adóköteles egyén csak évközben jutott az adó alá eső fegyver birtokába.

A 9. §-ban megállapitott vadászati adó egész összegében fizetendő akkor is, ha a vadászat az adóívnek csak egy részében gyakoroltatik, vagy az adókötelezettség csak évközben áll be.

III. FEJEZET

A fegyveradó és a vadászati adó kivetésének és beszedésének módja

13. § Azok adóját, kik a 2. § értelmében csak fegyveradót fizetnek, a községi közegek (községi jegyzők, városi adóhivatalok), azok adóját pedig, kik fegyveradót és vadászati adót fizetnek, a kir. adóhivatalok vetik ki és szedik be.

Az adó kivetésének alapjául szolgálnak az adókötelesek bejelentései, mely bejelentések ürlapjai a községeknél (városi adóhivataloknál) ingyen szerezhetők meg.

14. § Az, ki a 2. § értelmében csak fegyveradót fizet, köteles a birtokában levő vadászatra használható fegyvereket szám szerint és annak megjelölése mellett, vajjon egy- vagy kétcsövüek-e, bejelenteni és a bejelentést lakásának pontos megjelölése mellett sajátkezüleg aláirni és az adóévet (11. §) megelőző junius hóban azon községnél vagy városi adóhivatalnál benyujtani, a hol az adóköteles állandó lakását tartja.

A bejelentés élőszóval is történhetik, mely esetben az adóköteles bemondása szerint a bejelentési ürlapot a községi jegyző (városi adóhivatal) köteles kitölteni.

15. § A ki évközben lép adóköteles fegyver birtokába, tartozik ezen fegyverét a birtokba vételtől számitandó nyolcz nap alatt a 13. és 14. §-ok értelmében bejelenteni.

16. § Azok, kik az 5. §-ban b), c) és d) pontok alatt emlitett adómentes fegyverek birtokában vannak: kötelesek ezen fegyvereket, egyszersmindenkorra az illető községnél, (városi adóhivatalnál) egyenként bejelenteni; s magukat a községnek (városi adóhivatalnak) az iránti bizonyitványával ellátni, hogy a bejelentett fegyverek adómentesek.

17. § A községi közegek (városi adóhivatalok) által a fegyveradóról a bejelentésekben foglalt adatok alapján készitett kivetési lajstromok a királyi adófelügyelőnek érvényesitési záradékával ellátva, a község- (város-) házánál 8 napi közszemlére kitétetnek, hogy azokat mindenki megtekinthesse, netaláni felszólamlását beadhassa, esetleg a másokat illető adókivetésekre vagy esetleges fegyvereltitkolásokra nézve észrevételeit megtehesse.

A felszólamlások ás az észrevételek a fent kitüzött határidő alatt a királyi adófelügyelőnél nyujtandók be, ki is az észrevételek alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, a felebbezéseket pedig a közigazgatási bizottság elhatározása alá terjeszti.

Ezen felebbezések felett a közigazgatási bizottság véglegesen határoz.

18. § A megelőző §-ban kitüzött 3 napi határidő letelte után a községi jegyző (városi adóhivatal) a kivetett fegyveradóról szóló adóiveket legkésőbb julius hó 31-ik napjáig az adóköteleseknek vevény mellett kézbesitteti.

19. § Az adóköteles tartozik a reá kivetett fegyveradót az adóiv kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt a községnél (városi adóhivatalnál) befizetni.

20. § A 19. §-ban kitüzött befizetési határidő elmulasztása esetén a fegyveradó a közadók módjára végrehajtás utján, de késedelmi kamatok követelése nélkül hajtatik be.

21. § A községi (városi) adóhivatal az adóösszeg átvétele után az adózó félnek fegyveradó-igazolványt szolgáltat ki.

22. § A községek előljárói (a városok adóhivatalai) kötelesek külön nyilvántartást vezetni:

a) azokról, kik fegyveradót fizetnek;

b) azokról, kik adómentes fegyverek birtokában vannak;

c) azokról, kik a vadászati adót és fegyveradót a kir. adóhivatalnál fizetik.

A fegyveradót, valamint a fegyveradót és vadászati adót fizetők névjegyzéke a járás első tisztviselőjének és az illetékes rendőrségnek (csendőrségnek) az ellenőrzés gyakorlása végett kiadandó.

A nyilvántartás vezetésének és a névjegyzék kiadásának módját a pénzügyminister rendeleti uton szabályozza.

Ezen nyilvántartást a kir. adófelügyelő vagy helyettese, úgyszintén a szomszéd területek birtokosai bármikor megtekinthetik.

23. § Nagy- és kisközségekben a községi előljárók felügyelni tartoznak arra, hogy a községben vadászfegyvert senki ne tartson, a ki a fegyveradót le nem fizette; a fennálló törvény e tekintetben észlelt aláirásának eseteit illetékes helyen (a kir. adófelügyelőnél) feljelenteni köteles.

24. § Azon községi előljárót (városi adóhivatal főnökét), a ki a 22. §-ban emlitett nyilvántartást nem vezeti, vagy azon községi előljárót, a ki a 23. §-ban körülirt kötelezettséget nem teljesiti, a szolgabiró (polgármester) vagy a kir. adófelügyelő vagy helyettese annyiszor, mennyiszer 5 frttól 25 frtig terjedő pénzbirságban marasztalhatja el.

Az elmarasztaló végzés elleni felebbezhetés módjára, a pénzbirság befizetésére és hováforditására nézve mérvadók a közadók kezeléséről szóló törvényi rendelkezései.

25. § A vadászat tényleg csak a 9-ik, illetőleg 10-ik § értelmében járó vadászati adó lefizetését tanusitó vadászati jegy mellett gyakorolható.

26. § A vadászati jegy csak egy személy nevére állitható ki, másra át nem ruházható és a 9-ik § eseteiben egy adóévre (11. §) a 10-ik § eseteiben 30 napra érvényes. Ezen jegy érvényének tartamát, valamint a jegy tulajdonosa által fegyveradó és vadászati adó fejében lefizetett összegeket tünteti ki, - és a vadászatnak a vadászatról szóló törvények által meghatározott módon és korlátok között leendő gyakorlására jogosit.

27. § A vadászati jegyet, a vadászati jogot gyakorolni kivánó egyének az alább következő 28., 29., 30. és 33. §-okban emlitett kellékekkel ellátott bejelentésére a 8. és 9., illetőleg 10-ik §-ok értelmében járó fegyveradó és vadászati adó lefizetése után a királyi adóhivatal szolgáltatja ki. (34. §)

28. § A 27. §-ban emlitett bejelentés kellékei a következők:

a) bemondandók a bejelentő által, valamint a 2-ik §-ban emlitett és névszerint felsorolandó családtagok és cselédek által birt - vadászatara használható - fegyverek száma, egy vagy kétcsövü minőségük szerint részletezve;

b) megjelölendő a bejelentőnek állandó lakhelye;

c) kitüzendő azon idő tartama, melyre a bejelentő a vadászati jegyet kiállittatni kivánja (9. és 10. §) és ezen kivül a 10. § esetében még megjelölendő azon nap is, melytől kezdve a 30 napra szóló vadászati jegy érvénye számitandó lészen.

Az erdészeti szakiskolák hallgatói kötelesek egyszersmind a bejelentéshez az iskolai előljáróságnak hallgatói minőségüket igazoló bizonyitványát mellékelni.

29. § Ha a folyamodó családtagjai a vadászati jogot gyakorolni kivánják, a vadászati jegy elnyeréseért a megelőző 28. §-ban körülirt módon külön bejelentés adandó be.

Ezen bejelentést vagy a családfő, vagy pedig maga a családtag adhatja be.

30. § Külföldiek, ha az országban tartózkodnak és a vadászatot gyakorolni kivánják, bejelentésükre és a vadászati adó lefizetése mellett nyerhetnek vadászati jegyet, de csak magyar állampolgárnak kezessége mellett. A kezes mindazon birságokért, kárpótlásokért és költségtéritésekért, melyek netalán utóbb a külföldire, ezen törvény vagy a vadászatról szóló törvények értelmében kiszabatnak, jótállani tartozik s ezért kezes csakis az lehet, ki ezen feltételnek megfelelni képes.

A kezesség iránti nyilatkozat a külföldi egyénnek bejelentésére vezetendő.

31. § A bejelentések az adóévet (11. §) megelőző junius hóban, az adóköteles (illetőleg kezes) állandó lakására nézve illetékes járási szolgabirónál (városokban a polgármesternél, Horvát-Szlavonországokban az I-ső foku közigazgatási hatóság főnökénél) nyujtandók be.

Ha valaki évközben kivánja a vadászati jog gyakorlását megkezdeni, vagy a 6. § értelmében a vadászati adó fizetésének kötelezettségébe lép, a bejelentést azonnal megtenni köteles.

32. § Kivételesen megengedtetik, hogy azok, kik a vadászatot 30 napot meg nem haladó idő tartama alatt kivánják gyakorolni (10. §) a bejelentést ideiglenes tartózkodásuk helyére nézve illetékes közigazgatási tisztviselőnek (31. §) benyujthassák.

33. § A 31. §-ban megjelölt közigazgatási tisztviselő köteles a nála benyujtott bejelentést az e czélra nyitott rovatos jegyzőkönyvbe bevezetni, a bejelentést azon irányban: vajjon az alább következő 36. § értelmében jogosult-e a fél a vadászat gyakorlására, megvizsgálni, igenlő esetben azt láttamozásával azonnal ellátni, és a bejelentő félnek visszaadni.

A fentemlitett jegyzőkönyvet a kir. adófelügyelő vagy helyettese bármikor megtekintheti.

34. § A kir. adóhivatalt tartozik a 33. § értelmében láttamozott, és a fél által bemutatott bejelentésben foglalt adatok alapján a fegyveradó és vadászati adó összegét kiszámitani, és a megállapitott adóösszegnek átvétele után a vadászati jegyet és a 2. §-ban emlitett egyének számára névre szóló fegyveradó-igazolványokat azonnal kiállitani, az adóköteles félnek - a bejelentésre vezetendő elismervény mellett - kiszolgáltatni; és az elismervénynyel ellátott bejelentést számadásaihoz csatolni.

A 6. § a) pontja alatt emlitett diplomatiai testületek tagjai számára a kir. adóhivatal ingyen szolgáltatja ki a vadászati jegyet, ha ezen egyének hivatali minőségüket okmányilag igazolják. Ezen okmány a vadászati ingyenjegy kézhezvételéről szóló elismervénynyel együtt szintén az adóhivatal számadásaihoz mellékelendő.

35. § A vadászati jegyet nyert egyén jogositva van azon adóösszeget, melyet cselédjei tulajdonát képező fegyverekért fizetett, azok illetményeiből, illetőleg béréből levonni.

36. § A 33. §-ban emlitett láttamozást köteles az arra hivatott közigazgatási tisztviselő (31. §) - az indoknak a bejelentésre való feljegyzése mellett - azoktól megtagadni:

a) kik életüknek 20-ik évét még nem érték el, kivévén, ha helyettük a bejelentést az atyjuk, illetőleg gondnokuk adta be;

b) kik elmebeli fogyatkozás miatt lőfegyverek biztos kezelésére képtelenek;

c) kik a vadászatról szóló törvényben körülirt valamely kihágás, vagy a jelen törvény 42. §-ban emlitett kihágások egyike miatt jogérvényesen elmarasztaltatik, a büntetés végrehajtása, illetőleg letelte után három évig;

d) kik fegyverrel elkövetett bűntettért vagy rablásért, zsarolásért jogérvényesen elmarasztaltattak;

e) kik külföldiek lévén, a 30. § értelmében kezest vagy éppen nem, vagy olyat állitanak, a ki el nem fogadható.

37. § Ha a vadászati jegy birtokosára nézve bármikor előáll a bejelentés láttamozásának megtagadására a 36. § b), c) és d) pontjai szerint szolgáló okoknak egyike, vagy azok valamelyikének, vagy az a) alattinak a vadászati jegy kiadásakor létezése később bebizonyul, a vadászati jegy azonnal visszaveendő a nélkül, hogy e miatt annak birtokosa valamely megtéritést vagy kárpótlást igényelhetne.

A vadászati jegynek ezen visszavonását a láttamozásra hivatott törvényhatósági tisztviselő rendeli el.

38. § A bejelentés láttamozását megtagadó, vagy a már kiszolgáltatott vadászati jegynek visszavonását elrendelő végzés ellen, az annak vételétől számitott 15 nap alatt felebbezésnek van helye a közigazgatási bizottsághoz, Horvát-Szlavonországokban a bánhoz.

IV. FEJEZET

Jövedéki kihágások és azok büntetése

39. § Az állami csend- és rendőrök, törvényhatósági közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek, - a vadászati jog tulajdonosai, haszonbérlői, gazdatisztjei és az erdők, szőlők- és mezők felügyeletével megbizott személyek pedig jogositva vannak azokat, kik akár lőfegyverrel, akár lóháton és bárminemü ebek használatával vadásznak, a vadászati jegy előmutatására felszólitani.

40. § Ezen felszólitásra a vadászó vadászati jegyét előmutatni köteles, ki pedig azt bármely okból elő nem mutatja, tartozik a vadászattal azonnal felhagyni és ha ismeretlen, a felszólitó kivánatára akár nevét és lakását megmondani a czélból, hogy ezeknek bizonyitására szoritható legyen, alkalmas zálogot adni, akár a felszólitót a legközelebbi község előljáróságához követni, hogy kiléte ottan kiderittessék.

41. § Azok, kik a jelen törvény rendelését megsértik, jövedéki kihágást követnek el, mely birsággal büntetendő.

42. § Jövedéki kihágást követ el:

a) az, ki vadászati jegygyel bir, azt azonban a 39. §-ban emlitetteknek felszólitásra elő nem mutatja;

b) az, ki a 39. §-ban emlitettek felszólitására a vadászattal azonnal fel nem hagy, azoknak sem nevét, sem lakását meg nem mondja, zálogot nem ád, vagy a felszólitót a legközelebbi község előljáróságához követni nem akarja, vagy a felszólitónak hamis nevet vagy lakást mond be;

c) az, a ki saját nevére szóló jegyét használat végett másnak adja át;

d) az, ki a nélkül, hogy vadászati jegygyel birna, vagy másnak nevére szóló vagy érvényességére nézve lejárt vadászati jegy használata mellett vadászik;

e) az, a ki meghamisitott vadászati jegy használata mellett vadászik;

f) az, ki adóköteles fegyverét az adó alól elvonja, eltitkolja, vagy az 5. § b), c), d), e) és f) pontjai alatt adómenteseknek nyilvánitott lőfegyvereket vadászatra használja.

43. § A birság a beszámitás mérvéhez képest terjedhet:

a) a 42. § a) pontja alatt emlitett esetekben egy forinttól tiz forintig;

b) a 2. § b), c) és d) pontjai alatt emlitett esetekben husz frttól száz frtig;

c) a 42. § e) pontja alatt emlitett esetekben ötven forinttól száz forintig; végre

d) a 42. § f) pontja alatt emlitett esetekben az eltitkolt, vagy adó alól elvont minden darab fegyver után tiz forinttól husz forintig.

44. § Ha a 42. § b) pontja alatt emlitett esetekben a felszólitott egyén fegyvere használatával vagy azzal való fenyegetődzés mellett áll ellent az illető község előljáróságához őt bekisérni kivánóknak, vagy más, a büntető törvényekben tiltott cselekvényt követ el, ellene külön a bűnvádi eljárás is meginditandó.

Ily el más alá tartozik a vadászati jegynek meghamisitása is (42. § e) pontja).

45. § A 42. §-ban emlitett eseteket a jelentést, tevő az illető községi előljáróságnál jelenti be, mely 3 nap alatt az illetékes kir. adófelügyelőt értesiteni tartozik.

A kir. adófelügyelő a jövedéki vizsgálatot foganatositja s annak eredménye alapján, és a 43. §-ban foglalt rendelések értelmében a birságot első fokban végzésileg szabja ki, és oly esetekben, melyekben a 44. § értelmében a bűnvádi eljárás meginditandó, erre az illetékes biróságot keresi meg.

A birói illetőséget a tett elkövetésének helye határozza meg.

46. § A 42. §-ban elősorolt jövedéki kihágások elévülnek, ha a tett elkövetése napjától számitandó hat hónap alatt a kir. adófelügyelő a jövedéki vizsgálatot meg nem indittatja. Ha oly cselekvény forog fenn (44. §), mely a büntető törvény alá esik, az elévülési időt a büntető törvény határozza meg.

47. § A kir. adófelügyelő által a 45. § értelmében hozott végzés ellen, annak vételétől számitott 15 nap alatt felebbezésnek van helye a közigazgatási bizottsághoz, Horvát-Szlavonországokban a kir. pénzügyigazgatósághoz.

Eltérő végzések esetén felebbezésnek van helye, mely felett harmadfokban és végérvényesen, ez idő szerint a pénzügyminister, a pénzügyi közigazgatási biróságnak törvényszerü megalkotása után pedig ezen biróság határoz.

48. § Oly esetekben, midőn a 42. § értelmében kirovott birság az elmarasztaltnak vagyontalansága miatt egészben vagy részben be nem hajtható, a birság helyett az elzárás büntetése alkalmazandó akkép, hogy minden be nem hajtott tiz forint után egy-egy napi elzárás essék, tiz forinton alóli összeg teljes tiz frtnak vétetvén.

Az elzárási büntetés alkalmazását a kir. adófelügyelő indokolt javaslatára, a közigazgatási bizottság, Horvát-Szlavonországokban a bán határozza el.

49. § A befizetett birságnak egyharmada a jelentéstevőt, egyharmada az államkincstárt és egyharmada azon községet illeti, melynek határában a felszólitás történt (39. §), illetőleg a fegyvereltitkolás miatt elmarasztalt fél állandóan lakik.

A községeket illető harmadrész Horvát-Szlavonországokban országos czélokra is forditható.

V. FEJEZET

Vegyes átmeneti és életbeléptetési intézkedések

50. § Ha a vadászati jegy elvész, vagy elromlott, az illetőnek 50 kr. bélyeggel ellátott folyamodványára azon kir. adóhivatal által, mely az elveszett vagy elromlott jegyet kiállitotta, ujabb jegy adófizetés nélkül kiszolgáltatandó, ezen ujabb jegy azonban csak azon idő lejártára adatik ki, melyre az elveszett vagy elromlott jegy kiállitva volt.

51. § A vadászati adó után sem földtehermentesitési, sem törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki.

52. § Ezen törvény a volt határőrvidéki részekre is kiterjed.

53. § A jelen törvény 1883. évi julius hó 1. napján lép életbe.

54. § Az 1883/4-ki adóévre nézve a következő átmeneti intézkedések foglalnak helyt;

a) az 1883/4. évi fegyveradó és vadászati adó kivetésére szolgáló bejelentések (14. és 31. §) 1883. évi julius hó első felében nyujtandók be;

b) ily bejelentések nyujtandók be azok által is, kik 1883. évre még az 1875:XXI. tc. 20. §-a alapján fegyveradóval vannak megróva;

c) a b) alatti pontban emlitett adóköteleseknek az 1883. évre kivetett fegyveradónak az év második felére eső része elengedtetik, ha a bejelentésük benyujtása alkalmával, azon körülmény, hogy, 1883. évre fegyveradóval már meg vannak róva, tételesen kimutatják;

d) azok, kik az 5. §-ban b), c) és d) pontok alatt emlitett adómentes fegyverek birtokában vannak, és ezen fegyvereiket az 1875:XXI. tc. 23. §-a értelmében már bejelentették, ezen fegyvereiket ujból bejelenteni nem tartoznak ugyan, kötelesek azonban a királyi adáhivataltól nyert bejelentési bizonyitványt - az ezen adómentes fegyverek nyilvántartására hivatott közegeknek (22. §) 1883. évi julius havában bemutatni;

e) az 1883. év junius hó végeig terjedő időre váltott vadászati jegyek érvénye ugyanazon év julius hava végeig terjesztetik ki.

55. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a belügyminister és az igazságügyminister bizatnak meg; Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el.


  Vissza az oldal tetejére