1883. évi XXV. törvénycikk

az uzsoráról és káros hitelügyletekről * 

I. FEJEZET

Az uzsora vétségéről

1. § A ki másnak szorultságát, könnyelmüségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ád fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadiknak engedett tulságos mérvü vagyoni előnyök által az adósnak, vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasok; vagy oly mérvüek, hogy az eset körülményeihez képest, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik: az uzsora vétségét követi el és egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal, és száz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ezen felül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is együtt, vagy külön kimondható.

2. § A ki az uzsora elpalástolása végett előzetes birói határozatot vagy egyezséget eszközöl ki; vagy az uzsora előnyeit szinlett ügylet vagy váltó alakjába rejtve kötteti ki; vagy az uzsorás ügyletből eredő kötelezettség teljesitését, a hitelt nyerő fél becsületének lekötésével, eskü alatt, vagy hasonló megerősitések mellett igérteti meg magának; vagy uzsorás ügyletekkel üzletszerüleg foglalkozik; vagy uzsora vétsége miatt már elitéltetett és az utolsó büntetés kiállása óta tiz esztendő még el nem telt: két évig terjedhető fogházzal és négy ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével is büntetendő.

Ezen felül az elitélt, ha belföldi és nem azon községi illetőségü, a melyben az uzsora vétségét elkövette, ezen községből, ha pedig külföldi, a magyar állam területéről kiutasitható.

3. § Az előbbeni §-ban megállapitott büntetés megfelelően alkalmazandó arra is, a ki e tényállást ismerve, uzsorás követelést szerez meg és azt másra átruházza, vagy annak uzsorás előnyeit maga érvényesiti.

4. § A valósággal adott érték után, 8%-ot felül nem haladó kamat (1877:VIII. törvénycikk) kikötése, elfogadása vagy érvényesitése büntető eljárás alá nem esik.

5. § Ezen törvény alkalmazandó azokra is, kik a jelen törvény hatályba lépése előtt keletkezett valamely uzsorás követelést (1-2. §) a jelen törvény hatályba lépése után, a tényállást ismerve, a 4. § korlátain túl érvényesitenek; kivéve, ha az ilyen követelés iránt, a törvény hatályba lépése előtt, jogérvényes birói határozat vagy birói egyezség keletkezett.

6. § Ha a zálogüzlettulajdonos az 1881:XIV. tc. 11. §-a szerint megállapitott dijaknál magasabbakat köteleztet, követel vagy szed, olyan körülmények között, melyek ezen cselekvényt uzsora, olyan körülmények között, melyek ezen cselekvényt uzsoravétséggé minősitik: ellene a 7. §-ban kijelölt biróság, a jelen törvényben meghatározott büntetésen felül, az 1881:XIV. tc. 23. §-ának második bekezdésében megállapitott mellékbüntetést is alkalmazni tartozik.

7. § Az uzsora vétsége felett a biráskodás a kir. törvényszékek hatásköréhez tartozik.

8. § Ha a büntető biróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli, itéletében semmisnek nyilvánitja azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel; egyszersmind a megsemmisités jogkövetkezményeit következőleg állapitja meg;

1. a hitelezőt illeti azon érték, melyet valósággal hitelezett;

2. az adóst illeti azon vagyoni előny, melyet a valósággal hitelezett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek vagy az ő részére másnak a vagyonába juttatott, és ezen vagyoni előny értékének a teljesités napjától számitandó 6%-os kamatai.

A mennyiben a fentebbi pontok szerint visszatéritendő összegek megállapitása a hitelező részére többletet eredményez, ezen többlet erejéig az eredeti követelés fedezésére szerzett biztositék érvényben marad.

9. § Az uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak a sértett fél, vagy házastársa, vagy a föl- és lemenő ágbeli rokonok, illetőleg a gyám vagy a gondnok inditványa folytán van helye, s a közvádló a fennálló szabályok és törvényes gyakorlat értelmében jár el.

Az inditvány a három évi elévülési határidőn belől, az 1878. évi V. tc. 112. §-ban előirt három havi határidő eltelte után is előterjeszthető és vissza nem vonható.

10. § Ha egyes községekben, vagy vidékeken az elszegényedés általánosan mutatkozik, és gyanuokok merülnek fel az iránt, hogy azt az elharapódzott uzsora okozza, vagy más jelek az uzsora elharapódzására mutatnak, a közigazgatási bizottság az ügyállást megvizsgáltatja, s ha a gyanut alaposnak találja, az igazságügyministerhez indokolt felterjesztést intéz, ki annak alapján az eljárást hivatalból elrendelheti.

Ezen rendelkezését azonban az igazságügyi minister az okok megszüntével és a közigazgatási bizottság meghallgatása után visszavonhatja; visszavonó rendelete azonban a már meginditott ügyek befejezését nem akadályozza.

11. § A büntető biróság által az uzsoravétség tárgyában hozott és jogerőre emelkedett vád alá helyezési (közvetlen idézési) határozat közlése után, a polgári biróság az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggeszti, és ha a per a felső biróságok előtt van, azonnal felterjesztést tesz az iratok visszaküldése végett, és az összes periratokat átküldi a megkereső büntető birósághoz. Ezen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen.

A büntető biróság által hozott vád alá helyezési (közvetlen idézési) határozat jogerőre emelkedése előtt, a polgári biróságoknál folyamatban lévő perbeli és végrehajtási eljárás felfüggesztésének helye nincsen; és a büntető biróság megkeresésére, csupán az árverés foganatositása, a lefoglalt követelésnek a végrehajtatóra átruházása és a készpénz kiutalványozása függesztetik fel.

12. § Ha a büntető eljárás nem az uzsoravétség tényálladékának hiánya, vagy nem a bizonyitékok elégtelensége, hanem más ok miatt nem tétethetik folyamatba, vagy szüntettetik meg, a 9. § szerint jogositottak keresete folytán, a polgári biróság itél az ügylet érvényessége felett; és ha az 1. és 2. §-ban érintett feltételek fenforgása igazoltatik, az ügyletet megsemmisiti, és annak jogkövetkezményeit a 8. § értelmében megállapitja.

Ez esetben a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tartozó ügyekben is a kir. járásbiróságok a sommás eljárás szabályai szerint járnak el.

13. § Az előző § esetében, az ott megjelölt polgári biróság határoz az iránt is, hogy a követelés behajtása egészben felfüggesztendő-e; vagy hogy a végrehajtás csupán a biztositási intézkedésekig engedélyezendő.

14. § Uzsora vétségért nincs büntetésnek helye, ha, mielőtt a 9. § szerint jogositottak egyike inditványát megtette volna, a tettes az általa elkövetett törvényellenességet jóvá teszi, és az adósnak, vagy jogutódainak a már megkapott uzsorás vagyoni előnyöket, a megkapás napjától számitott 6%-os kamatokkal együtt, visszatériti.

15. § Az ezen törvény alapján itélő biróságok, az uzsora tényálladékának megállapitásánál, a törvénynek a bizonyitékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve nincsenek.

16. § A jelen fejezet határozatai nem alkalmazhatók az olyan kereskedelmi ügyletekre, melyek bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők által köttetnek.

II. FEJEZET

A hitelezési ügylet biztositásának tiltott módjáról

17. § A ki kiskoruaktól, vagy olyan személyektől, a kikre nézve a becsületszóval megerősitett fizetési igéret meg nem tartása állások elvesztését vonhatja maga után, a 2-ik § esetén kivül valamely hitelügyletből eredő kötelezettség teljesitését a becsület zálogával, becsületszóval, esküvel, vagy hasonló kifejezésekkel igérteti meg magának és ezen igéretet az adós ellen bármely uton felhasználja: kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ezen kihágás felett a biráskodás a kir. járásbiróságok hatásköréhez tartozik, melyeknél ezen törvénycikk 15-ik §-a irányadó.

18. § Az előző §-ban meghatározott büntetés alkalmazandó arra is, ki a tényállást ismerve, az ilyen módon biztositott követelést megszerzi, és a biztositást az adós ellen a jelen törvény hatályba lépése után érvényesiti.

III. FEJEZET

A kamatokról

19. § A kamatok elévülnek, ha a hitelező azokat három esztendő alatt nem követeli. Ezen elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek.

A jelen törvény hatályba lépése előtt lejárt kamatok tekintetében a három esztendei elévülési határidő csak azon esztendő végétől számitható, melyben ezen törvény hatályba lépett.

20. § A 19. § határozatai nem alkalmazhatók a pénzintézeteknél elhelyezett betételekre.

21. § Az 1877:VIII. törvénycikknek a jelen törvény által nem érintett intézkedései hatályban maradnak. Ugyanezen törvénycikknek 4. §-a pedig akkép egészittetik ki, hogy a biró 8%-nál magasabb kamatok biztositása vagy behajtása végett végrehajtást el nem rendelhet és nem foganatosithat.

IV. FEJEZET

A kocsmai hitelről

22. § A vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben - ide értve azon kereskedéseket is, melyek a szeszes italoknak kicsinyben eladására joggal birnak - kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések fejében, a biróság csak az alábbi módon meghatározott összeget itélheti meg, és az ennél magasabb összeg sem az adósnak, sem jogutódjának követelésébe be nem számitható.

Az összeg nagyságát saját kerületére nézve az illető törvényhatóság a belügyminister jóváhagyása alá terjesztendő szabályrendelettel határozza meg; ez összeg azonban két forintnál kisebb és nyolcz forintnál nagyobb nem lehet.

A birói határozattal a hitelezőnek hasontermészetü minden korábbi követelése kiegyenlitettnek tekintendő, akár képezte az kereset tárgyát, akár nem.

A birói határozattal megállapitott követelés kiegyenlitése előtt ujabb hitelezésnek helye nem lehet.

Ezen § rendelkezései azokkal szemben is alkalmazandók, kik a szeszes italok kicsinyben eladását jogosultság nélkül gyakorolják; de e mellett őket illetőleg az eddigi eljárás és büntetés is érvényben marad.

23. § A 22. §-ban érintett hitelezések biztositására kötött zálog- és kezességi szerződések semmisek.

24. § A ki a 22. és 23. § határozatainak kijátszása czéljából valamely szinlett ügylet, vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját haszrnálja fel: kihágást követ el, és 30 napig terjedhető elzárással és kétszáz frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A biráskodás ezen kihágás felett a királyi járásbiróságok hatásköréhez tartozik.

25. § A szállodákban, vendéglőkben, vagy korcsmákban megszállott vendégek ellen, a szállást adó által támasztható követelésekre a jelen fejezet határozatai nem alkalmazandók.

26. § Ezen fejezet szövege minden községben évenkint szokott módon kihirdetendő és minden italmérési helyiségben, a vendégek által könnyen látható melyen, magyarul s az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggesztendő, és olvasható állapotban tartandó.

Azon vendéglős, korcsmáros vagy italmérő, ki ezen § rendeletét nem teljesiti, az illetékes közigazgatási hatóság által, a községi szegényalap javára ötven frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

27. § A jelen törvény egyéb részeiben azonnal, a korcsmai hitelre vonatkozókban pedig folyó évi julius 1-én lép életbe, s végrehajtásával az igazságügy- és belügyministerek bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére