1883. évi XXXI. törvénycikk

a részletügyletről * 

1. § A közforgalom tárgyát képező értékpapiroknak eladása részletfizetés mellett (részletügylet) iparszerüen csak törvényszékileg bejegyzett czégeknek van megengedve, kik azon szándékukat, hogy részletüzlettel kivánnak foglalkozni, ezen üzlet megkezdése előtt az illetékes iparhatósánál bejelenteni tartoznak.

A külföldi czégek ilyen üzletet a magyar korona területén csak akkor folytathatnak, ha czégöket azon törvényszéknél bejegyeztetik, melynek területén fióktelepök van; és ha az üzlet megkezdését az iparhatóságnál bejelentették.

2. § Részletügylet csak a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapirokban köthető.

3. § Többféle értékpapir eladásának egy okiratba összefoglalása vagy egyéb tárgygyal együttes eladása, vagy értékpapiroknak összekötése sorsjegyek nyereségkilátásával, vagy bármely más jogügylettel, vagy pusztán sorsjegyek nyereségkilátásának részfizetés mellett eladása tilos.

Értékpapirok - ideértve a sorsjegyeket is - csak oly értékrészletekben (appoint) adhatók el részletfizetés mellett, a minőkben kibocsáttattak.

A fizetési részleteknek valamint az egyes részfizetések közötti időtartamoknak egyenlőknek kell lenni.

4. § Az eladónak tiltva van a részletügyletet váltóval biztosittatni.

5. § Az eladó köteles a részletüzletről, laponként folyó számmal ellátott, átfüzött s az iparhatóság által hitelesitett külön könyveket vezetni a részletügyletről okiratot (részletivet) és az egyes részfizetésekről nyugtát kiállitani. Ezen okiratok és nyugták az időrendben vezetendő és ugyanazon tételeket magokban foglaló üzleti könyvek szelvényrészeit képezik.

A könyvek vezetésére nézve az 1875:XXXVII. tc. 25. §-a irányadó.

6. § A részletügyletről kiállitott okirat a homlokzaton feltünően mint „részletiv” jelölendő meg.

Az eladó czég aláirásával ellátott okiratnak (részletivnek) magában kell foglalnia az ügylet megkötésének idejét, az eladott értékpapir minőségét, számát, névértékét és a budapesti tőzsde jegyzése szerinti árfolyamát, a vételár összegét, a fizetési részleteket, a fizetések idejét, és helyét és a jelen törvény szószerinti szövegét.

Szelvényivekkel ellátott részletiveket kibocsátani tilos.

7. § A részletfizetés mellett eladott értékpapiroknak a részletügylet megkötésekor és annak egész tartama alatt az eladó tulajdonában és az illetékes iparhatóság területén tényleges birtokában kell lenni.

8. § A részletügylet a vevő vagy annak jogutódja által megtámadható, ha az értékpapir olyan árban adatott el, mely az ügylet megkötésekor jegyzett árfolyamot és annak a részletügylet tartama szerint számitandó évi 15 százalékát meghaladja.

E számitásnál a kamatozó papirok kamatai a vevő javára esnek.

9. § Az eladó a részletügyletet megszüntetheti, ha a kikötött részfizetés a lejárat utáni nyolczadik napon le nem fizettetett.

Ez esetben az eladó jogositva van a lejárat utáni nyolczadik naptól számitandó 15 napon belül a értékpapirt az 1875. évi XXXVII. tc. 352. §-a szerint eladni, illetőleg a tőzsdei árfolyamban megtartani. Az eladott, illetőleg a tőzsdei árfolyamban megtartott értékpapir árából a hátralékos részletek az eladó javára levonatnak; a fölösleg a vevőnek kiadatik, a ki azonban az esetleges hiányt pótolni nem tartozik.

Az értékpapir eladásáról vagy megtartásáról a vevő ajánlott levél utján haladéktalanul értesitendő.

10. § A 8. és 9. § határozataitól eltérő megállapodások joghatálylyal nem birnak.

11. § Utazó ügynökök által értékpapirokat részfizetés mellett eladni tilos.

12. § Az iparhatóság minden részletiv birlalójának indokolt kivánságára azonnal, de ezenkivül legalább évnegyedenkint egyezer a részletüzletet megvizsgálni, ennek megtörténtét az üzletkönyvbe följegyezni és a szabálytalanságokat az illetékes kir. biróságnak följelenteni tartozik.

A pénzügyminister jogositva van ez üzleteket saját közegei által bármikor megvizsgáltatni.

13. § Azok, kik a jelen törvény hatálybalépése előtt értékpapiroknak részfizetés mellett eladásával foglalkoztak, kötelesek ezen törvény hatálybalépése előtt kötött azon részletügyletekről, a melyeknél a teljesitett utolsó részletfizetés óta hat hó még el nem telt, a jelen törvény hatályba lépésétől számitott három hó alatt az iparhatósághoz részletes jegyzéket bemutatni. Ezen jegyzéknek magában kell foglalnia az eladott értékpapirok számát, azok névértékét, az eladási árt, az okirat keltét és számát.

A jelen törvény hatályba lépése előtt részfizetés mellett eladott azon értékpapiroknak, a melyeknél a teljesitett utolsó részletfizetés óta hat hó még el nem telt, ezen törvény hatályba lépésétől számitott egy év lefolyása után az illetékes iparhatóság területén az eladó tulajdonában és tényleges birtokában kell lenni.

A jelen törvény hatályba lépése előtt kötött részletügyleteknél a vevő, illetőleg jogutódja az ügylet felbontását követelheti. Ez esetben a vevő az eddig befizetett részleteket elveszti, ha mindazáltal igazolja azt, hogy az utolsó részletfizetés a törvény életbe lépte előtt számitandó hat hó folytában történt, akkor a befizetett összegnek az első részlet levonása után fenmaradó részéből egy harmad a vevőt illeti.

A vevőnek ezen igényét a törvény életbe lépésétől számitva legfeljebb hat hó alatt érvényesitenie kell.

14. § Azok, kik a jelen törvény intézkedéseit vagy tilalmait megszegik, 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésük kiállása óta 2 év még el nem telt, egy hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Az utóbbi esetben a részletüzlet folytatása is öt évig betiltható.

Az itt meghatározott esetekben a kihágások tekintetében illetékes királyi biróságok itélnek.

A pénzbüntetésből befolyt összegek ipari czélokra az illető törvényhatóságnak kiszolgáltatnak.

A lotto-jövedéki s a bélyeg- és illeték-törvények és szabályok intézkedései a fönnebbiek által nem érintetnek.

15. § Ezen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister illetőleg Horvát-Szlavonországra nézve a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg.