1883. évi XLIII. törvénycikk indokolása

a pénzügyi közigazgatási biróságról * 

Általános indokolás

Folyó évi január 31-én szerencsés voltam a mult országgyülés t. képviselőháza elé egy törvényjavaslatot terjeszteni a pénzügyi közigazgatási biróságról.

Számos igen fontos - és a t. képviselőház által sürgősebbnek talált törvényhozási intézkedések keresztülvitele azonban gátolta, hogy ezen javaslatom a mult országgyülés ideje alatt tárgyalás alá vétessék, - s igy a jelen országgyülésnek jutott feladatául, ezen nagyfontosságú törvény megalkotása által állami közigazgatási rendszerünk reformálásához az egyik hatalmas lépést megtenni.

Ezen törvény alkotására, mint tudva van, a következő körülmények szolgáltak indokul:

Hogy az állampolgárok összeségét képviselő - s az azok személyi és vagyoni jólétének biztositására hivatott állam, feladatának a kivánt sikerrel megfelelhessen, kénytelen saját közegeit bizonyos törvények által felruházni olyan jogokkal, hogy neki mint összesnek érdekeit, egyes polgárok eljárása és akaratával szemben képviseljék s az e czélból alkotott törvények korlátai között, kényszereszközök alkalmazása mellett is, törekedjenek előmozditani és biztositani az állami közös czél elérését.

Ezen feladatnak teljesitése közben igen gyakran fordul elő eset, hogy egyes polgárok az állam közigazgatási tisztviselőinek a „törvény nevében” tett eljárásait, intézkedéseit sérelmesnek, a fennálló törvényekkel és azok alapján kibocsátott rendeletekkel ellenkezőknek tekintik, s ügyöknek egészen részrehajlatlan, önálló biró által való megbirálását óhajtják.

A fennálló törvények és gyakorlat szerint, jelenleg ily esetekben az illető szakminister az, kinél az alantas közegek eljárásai ellen panaszt tenni lehet, s az általános emberi természetben gyökerező jelenség az, hogy egyes polgárok, nem mindig hajlandók a minister elhatározásait teljesen részrehajlatlanoknak ismerni el. A dolog természeténél fogva pedig épen a pénzügyi tárcza az, melynél a leggyakoribb és legkényesebb természetű ilyen eset fordul elő, nevezetesen az adó- és illetékügyekben. - Ezen tekintetek inditottak arra, hogy nem várva be az általános közigazgatási biráskodás szervezésére nézve folyamatban levő tárgyalások befejezését, a tárczám körébe vágó, fent emlitett ügyekre nézve illetékes önálló biróságnak felállitását újra hozzam javaslatba.

Már a mult törvényjavaslat beterjesztésekor jeleztem azon alapelvet, a mely minden ilynemű biróság felállitásánál egyik főirányadó kell hogy legyen, t. i. hogy azon közigazgatási ügyek, melyek tisztán a helyes administratió szempontjából birálandók meg, vagy administrativ uton adandó kedvezményekre vonatkoznak, kizárólag az intézkedő közigazgatási hatóságoknak tartatnak fenn a megállapított felebbviteli fokozatok szerint és ezekre nézve a folyamodványok továbbra is kizárólag a közigazgatási hatóságoknál nyernek elintézést; mig ellenben oly esetekben, melyekben egyeseknek vagy testületeknek, törvény- vagy törvényeken alapuló rendeletek által biztositott joguk érintetik, az egyesek és testületek feljogositvák a közigazgatási birósághoz fordulni és annál keresni orvoslást, ha ezen jogaikat a közigazgatási hatóságok intézkedése vagy határozatai által sértve érzik.

Ily értelembe véve tehát, a pénzügyi közigazgatási biróság itélete alá lesznek vihetők:

I. adóügyekben:

a) az egyenes adók- és a hadmentességi díj mérvének megállapítása;

b) adómentességek;

c) adóleirások;

d) adóelengedések;

e) a közadók behajtása körüli eljárás;

f) az adózókra kivetett pénzbirságok;

g) községi (városi) és állami közegek ellen megállapított kártéritési kötelezettség kérdése;

II. illetéküggyekben:

az illetékek mérvének megállapítása, vagy az illetékek kiszabásánál alapul vett adatok helyes alkalmazásának kérdései.

Mindezekben tehát megszünnék jövőre a pénzügyminister harmadfokú rendelkezési joga, s az eljárások törvényességének megitélése egy olyan biróságra ruháztatik, a mely önállóság tekintetében teljes mértékben bir mindazon kellékekkel, melyek az adózó és illetékköteles polgárokat megnyugtathatják, hogy az állami közigazgatási tisztviselők eljárásának törvényszerűsége, részrehajlatlan szigorú ellenőrzés és elbirálás alatt leend.

Sőt, hogy az állampolgároknak e tekintetben is legkisebb okuk se lehessen aggodalomra a biróság szervezetére nézve lényegesen eltértem a multkor beterjesztett törvényjavaslat irányától, s az önállóság legszélesebb alapra fektetett attributumaival ajánlom felruházni azt. Ez okból a biróság tagjai a rendes biróságok személyzetével egyenlő állandóság és függetlenség által lesznek minden kormányi befolyás alól kivéve, állásuk és tekintélyük a budapesti királyi itélő tábla tisztviselői karával egyenlő jellegű rangra helyeztetik, s ugy fegyelmi ügyeikre, mint szolgálati viszonyaikra nézve ugyanazon törvények és szabályok alatt állanak.

Mindezek oly garantiák, melyeknél többet az állam alig nyujthat egyes polgáraival szemben, hacsak magát az állam összeségének főczélja elérését koczkáztatni, sőt lehetetlenné tenni nem akarja.

Magának a törvényjavaslatak többi intézkedései, mint olyanok, melyek a fennálló rendszerrel összefüggő helyes szervezés szempontjából szükségesek, bővebb indokolást nem igényelvén, az emlitett biróság felállitásával összekötött költségekre nézve csak azt jegyzem meg, hogy azokat előleges kiszámitás után és számba véve az ezen biróság szervezése folytán a pénzügyministerium személyzeti létszámában foganatositható apasztások által elérendő megtakaritásokat, - egyelőre 17,000 forinttal veszem fel.


  Vissza az oldal tetejére