1883. évi XLIV. törvénycikk

a közadók kezeléséről * 

ELSŐ RÉSZ

Az állami közigazgatást adóügyekben közvetitő hatóságokról

1. § Adóügyekben az állami közigazgatást a törvényhatóságok területén kir. adófelügyelők vezetik, az 1876. évi VI. tc. alapján a törvényhatóságok kebelében alakitott közigazgatási bizottságok ellenőrzése mellett.

2. § A kir. adófelügyelőket szolgálati rangfokozatuk szerint, a pénzügyminister előterjesztésére Ő Felsége, vagy a pénzügyminister nevezi ki és mozditja el; - kir. adófelügyelő segédszemélyzetét a pénzügyminister nevezi és rendeli ki.

3. § A pénzügyminister mindazon rendeleteket, melyek az egyenes adók kivetését, beszedését, behajtását és kezelését illetik, az ügy természetéhez képest részint a kir. adófelügyelőhöz, részint a közigazgatási bizottsághoz intézi.

4. § A kir. adófelügyelőnek működési köre a következő:

1. meginditja évenként a pénzügyministertől vett rendelet alapján az egyenes adók kivetésére vonatkozó előmunkálatokat; jelesül:

a) az adókötelezettek és az adótárgyak összeirását;

b) az egyes adónemek kirovására szükséges bevallások gyüjtését és egyéb kivetési adatok beszerzését;

2. elkésziti az adókiszámitási javaslatokat a III. osztályu keresetadóra, a bányaadóra, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójára nézve;

3. kiveti évenként:

a) sommásan és községenként a földadót;

b) tételenkint és egyenkint a IV. osztályu keresetadót, a tőkekamat- és járadékadót, és a hadmentességi dijat;

4. megállapitja a fennálló törvények értelmében a föld-, ház- és keresetadóra nézve járó adómentességeket, a mennyiben azoknak megállapitását a törvény a pénzügyministernek fenn nem tartja;

5. elrendeli:

a) az adótartozás öszszegének helyesbitését, illetőleg leirását s a mennyiben az adótartozás már befizettetett volna, az illetéktelenül befizetett összegnek visszafizetését, az adó hibás kiszámitása, az adótárgy hiánya, megszünése vagy az ugyanazon adótárgy többszörös megadóztatása esetén;

b) az adótartozás törlésének telekkönyvi bekeblezését, ha annak befizetése, vagy illetéktelenül történt bekebleztetése igazoltatik;

c) az elévült egyenes adók és az azok módjára beszedendő kincstári követelések leirását;

d) a közadók és kincstári követelések helytelen kimutatása folytán az elárverezett ingatlan vételárából vagy a csődtömegből illetéktelenül felvett összegek visszafizetését;

6. engedélyez fizetési halasztásokat a folyó adóra nézve, a 48. § rendeléséhez képest;

7. megállapitja az adóelengedéseket, a 49. §-ban emlitett elemi csapások által okozott károk eseteiben;

8. határoz a közadók behajtásával megbizott törvényhatósági, községi (városi) és állami közegek által a zálogolás és árverés körül követelt eljárás ellen benyujtott panaszok felett;

9. elmarasztalja az adózókat:

a) a házbérjövedelem megállapitására szükséges helyszini szemle költségeinek megtéritésében a 15. § alatt emlitett esetben:

b) pénzbirságokban az adókönyvecskék bemutatása elmulasztásának esetében (36. §) valamint a 101. § alatt emlitett kisebb kihágások elkövetésének eseteiben;

10. megállapitja a községi (városi) közegek ellen:

a) a pénzbirság összegét az adókötelezettek és az adótárgyak összeirása, a közadók könyvelése, nyilvántartása, beszedése, beszállitása, biztositása és behajtása körül észlelt mulasztások eseteiben (14. §, 36. §, a)-f) pontjai, - 37., 46. és 80. §-ai);

b) a megtérités kötetezettségét: a 81. §-ban körülirt felelősség alkalmazásából származó költségekre nézve (82. §.);

c) a kártérités kötelezettségét: a beszedett vagy az árverésből bejött közadópénzeknek be nem szállitásából, a közadóknak vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthatlanságából, végre az adótartozások bekebelezéséhez szükséges adatok be nem adásából vagy hiányos beadásából ez államkincstárra háramlott károkra nézve (47., 73., 90. és 92. §);

d) a kártérités kötelezettségét: az ingatlan birtokot terhelő közadók és kincstári követelések helytelen kimutatásából magánfelekre háramlott károkra nézve (96. §);

11. megállapitja a pénzbirság összegét a törvényhatósági és községi (városi) közegek ellen az adókötelezettek és az adótárgyak összeirása, az adók könyvelése, nyilvántartása, beszedése, beszállitása biztositása s behajtása alkalmával elkövetett törvénytelen eljárás által magánfeleknek okozott költségek vagy károk eseteiben (36. § g) pontja és 85. §);

12. megállapitja a községek (városok) ellen:

a) a megtérités kötelezettségét az adókötelezettek és az adótárgyak összeirásából az adótartozások egyénenkinti leszámolásából, s a 81. §-ban körülirt felelősség alkalmazásából származó költségekre ezen (14., 38. és 82. §.);

b) a kártérités kötelezettségét a beszedett adópénzek be nem szállitása által az államkincstárnak okozott károkra nézve (47. §.);

13. megállapitja az alája rendelt állami közegek ellen:

a) a pénzbirság összegét az adók vagy illetékek könyvelése, nyilvántartása, beszedése, biztositása és behajtása, ugyszintén az adó- vagy illeték-hátralékok bekebelezése alkalmából követeli törvénytelen eljárás által magánfeleknek okozott károk eseteiben (85. és 92. §);

b) a kártérités kötelezettsegét: az árverésből bejött közadó-pénzek be nem szállitásából a közadóknak vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthatlanságából, vagy végre az adó- és illetéktartások bekebelezésének elmulasztásából az államkincstárra háramlott károkra nézve (73., 90. és 92. §);

c) a kártérités kötelezettségét az ingatlan birtokot terhelő adók, illetékek és egyéb kincstári követelések helytelen kimutatása által magánfeleknek okozott károkra nézve (96. §);

14. teljesiti azon teendőket, melyek a földadó-kataszter ügyeire nézve az 1875. évi VII. tc. 54., 55. és 59. §-aiban a királyi pénzügyigazgatóságokra és adóhivatalokra ruháztattak;

15. ellenőrzi:

a) a községek (városok közegeit mindazon teendőikben, miket azok egyes adónemek kivetése, a kivetési adatok gyüjtése, az egyenes adók könyvelése, nyilvántartása, beszedése és behajtása, valamint az egyenes adók módjára beszedendő közvetett adók, illetékek, kincstári és egyéb tartozások behajtása körül törvény szabály és ezek alapján kiadott rendeletek szerint teljesiteni tartoznak;

b) a járási szolgabirákat mindazokra nézve, miket ők az adóügyek pontos ellátása és az adóbehajtás rendes menete érdekében végezni kötelesek, törvény vagy szabály, vagy pénzügyministeri rendelet alapján;

16. adóügyi előadóként működik és szavazati joggal bir a közigazgatási bizottság tanácskozmányaiban; ezen jogát azonban nem gyakorolhatja, midőn a kir. adófelügyelő végzései vagy az adófelügyelőnek saját kártéritési ügye képezik a bizottsági tanácskozmány tárgyát;

17. előadóként működik - szavazati jog nélkül - a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának azon tanácskozmányaiban, melyekben az adófelügyelői segédszemélyzethez tartozó állami közegek és állandóan alkalmazott adóvégrehajtók fegyelmi ügyei tárgyaltatnak. Szavazati joggal csak akkor bir, ha ő a fegyelmi választmánynak tagja is (1876:VI. törvénycikk 52. §-a);

18. a pénzügyministerhez felterjesztett jelentésein kivül, havonkint jelentést tesz a közigazgatási bizottságnak, az általa képviselt közigazgatási ág állapotáról. Ezen jelentéshez mellékli az általa engedélyezett adófizetési haladékok, adómentességek, - adóhelyesbitések, adóelengedések és adóleirások jegyzékeit.

Az ezen §-ban megállapitott és mindazon adóügyeket, melyeket a törvény a közigazgatási bizottsághoz nem utasit, a kir. adófelügyelő saját felelőssége alatt intézi el.

Akadályoztatása esetében ezen hatáskör és felelősség átmegy az adófelügyelő helyettesére.

5. § A kir. adófelügyelő által a 4. §., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. és 13. pontjai alatt emlitett esetekben hozott elsőfoku végzések felebbezhetők a közigazgatási bizottsághoz (7. §)

A felebbezések a kir. adófelügyelőnél nyujtandók be, és pedig:

a) a 4. § 3. pontja alatt emlitett esetekben a kivetési lajstrom közzétételét, illetőleg az adótartozásnak az adókönyvecskébe történt bejegyzését (18. §);

b) a 4. § 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. és 13. pontjai alatt emlitett esetekben, az adófelügyelői végzésnek kézbesitését követő 15 nap alatt.

Ha a határidő utolsó napja vasárnapra vagy Gergelynaptár szerinti, valamely más közönséges ünnepre esik, a következő köznapon még érvényes a felebbezés beadása.

A posta utján beérkezett felebbezések benyujtásának napjául a postára adás napja vétetik, mely körülmény igazolásául a levél boritéka hivatalból a felebbezési irathoz hozzá csatolandó.

A kir. adófelügyelő a határidőn belől hozzá beérkezett felebbezéseket a közigazgatási bizottsághoz terjeszti be, ellenben a határidő letelte után elkésve beadott felebbezéseket, mint figyelembe nem vehetőket, egyszerüen visszautasitja.

A kellő időben beadott felebbezést visszautasitó végzés ellen a végzés kézbesitésétől számitott 15 nap alatt beadandó fellebbezésnek, ha pedig a fél, illetőleg törvényes képviselője tőle független és általa el nem hárithatott akadály miatt az ügy érdemére vonatkozó felebbezést a törvényes határidő alatt be nem adhatta: igazolási kérelemnek van helye. A hitelt érdemlőleg indokolandó igazolási kérelem, az érdemleges felebbezéssel együtt, az elmulasztott határidő utolsó napját követő 15 nap alatt a kir. adófelügyelőnél nyujtandó be, ki is, ugy az igazolási kérelmet, mint a visszautasitó végzés ellen beadott felebbezést, nyolcz nap alatt érdemleges határozat hozatala végett a közigazgatási bizottsághoz felterjeszti. A közigazgatási bizottság, ha az igazolási kérelemnek helyt ad, vagy az elutasitó végzés megváltoztatásával a felebbezést kellő időben beadottnak jelenti ki: az érdemben felebbezett ügyet is azonnal felülvizsgálat alá veheti.

A 4. § 3. pontja alatt emlitett adók kivetésének mérve ellen benyujtott felebbezés az adó behajtását csak annyiban gátolja, a mennyiben az adónak azon része, melylyel az a mult évre kivetett adó összegét meghaladja, a felebbezés elintézéseig függőben tartandó.

A 4. § 4-13. pontjai alatt emlitett esetekben a felebbezés birtokon belül történhetik.

6. § Mindazokban, mik ezen törvény és a törvény alapján kiadandó rendeletek értelmében a kir. adófelügyelő hatásköréhez utasitott adóügyekre vonatkoznak, a kir. adófelügyelő közvetlenül felhivásokat, illetőleg rendeleteket intéz:

a) a járási szolgabirákhoz;

b) a törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsaihoz és adóhivatalaihoz;

c) rendezett tanácsu városok polgármestereihez és adóhivatalaihoz;

d) a nagy és kis előljáróihoz és jegyzőihez;

e) a kir. adóhivatalokhoz.

7. § A törvényhatóság közigazgatási bizottságának működési köre adóügyekben a következő:

1. felügyel arra, hogy a kir. adófelügyelő a 4. §-ban körülirt teendőit a törvények és szabályrendeletek értelmében teljesitse;

2. intézkedik esőfokon a következőkben:

a) elrendeli a behajthatatlan adótartozások leirását a 79. §-ban emlitett esetekben;

b) elhatározza a felelősség alkalmazását az adóbehajtás rendes eszközlését elmulasztó közegek ellen, a 81. § értelmében;

c) megállapitja a pénzbirságot és kártéritési kötelezettséget a kir. adófelügyelő ellen a 85. és 92. § értelmében;

3. felebbviteli hatóság jogát gyakorolja mindazon felebbezésekre nézve, melyek:

a) a községi közegek által kivetett földadó, házadó, az I. és II. osztályu keresetadó, általános jövedelmi pótadó és fegyveradó mérve ellen:

b) a kir. adófelügyelő által kivetett IV. osztályu keresetadó, tőkekamat- és járadékadó s a hadmentességi dij mérve ellen;

c) a kir. adófelügyelő által a 4. §. 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. és 13. pontjai alatt emlitett esetekben hozott elsőfokon végzések ellen;

d) a járási szolgabirák (polgármesterek) által a 11., 37., 46. és 80. §-ai értelmében kirovott pénzbirságok ellen nyujtatnak be.

4. Felszólamlások eseteiben a közigazgatási bizottság fel van jogositva:

a) a fenforgó kérdéseket a kir. adófelügyelőnek és a felszólamló adózónak meghallgatásával minden tekintetben megvizsgálni:

b) tanukat kihallgatni, vagy az illető biróság áltat eskü alatt kihallgattatni;

c) szakértőket és bizalmi férfiakat a tárgyalásokon rendelni, kik azonban szavazati joggal nem birnak;

d) oly esetekben, midőn a felszólamlás tárgyát házadó képezi, a helyszinén szemlét tartani az 1870:LI. tc. 2-ik §-ának intézkedése értelmében.

8. § A közigazgatási bizottságnak az első- és másodfoku határozatai részint a pénzügyi közigazgatási birósághoz részint a pénzügyministerhez felebbezbetők.

Felebbezhetők pedig:

1. a pénzügyi közigazgatási birósághoz azon határozatok, melyek:

a) az adókivetés mérve (4. § 3. pontja és 7. § 3. pontja);

b) adómentességek (4. §. 4. pontja);

c) az adótartozások összegének helyesbitése, leirása és visszafizetése (4. § 5. pontja);

d) adóelengedések (4. §. 7. pontja);

e) az adóbehajtás körüli eljárás (4. §. 8. pontja);

f) pénzbirságoknak az adózók elleni alkalmazása (4. §. 9. pontja);

g) pénzbirságoknak az állami törvényhatósági vagy községi (városi) közegek ellen az adókötelezettek s az adótárgy összeirása, az adók s illetékek könyvelése, nyilvántartása, beszedése biztositása és behajtása alkalmával magánfeleknek jogtalanul okozott költségek vagy károk esetében való alkalmazása (4. § 11. és 13. a) pontja);

h) kártéritési kötelezettségnek községi (városi) és az adófelügyelő alá rendelt állami közegek, valamint az adófelügyelő személye elleni megállapitása iránt hozattak: ellenben

2. a pénzügyministerhez azon határozatok, melyek:

a) adófizetési halasztások (4. § 6. pontja);

b) pénzbirságoknak községi (városi) közegek elleni alkalmazása (4. §. 10. pontja);

c) kártéritési kötelezettségnek községek (városok) elleni megállapitása (4. § 12. b) pontja);

d) adótartozásoknak behajthatatlanság czimén való leirása (7. § 2 b) pontja);

e) a 81. §-ban körülirt felelősség alkalmazása (7. § 2. b) pontja) iránt hozattak.

A kir. adófelügyelő köteles a közigazgatási bizottság határozatait felebbezni, ha azok a fennálló törvényekbe vagy szabályokba ütköznek.

Más érdekelt felek részéről a közigazgatási bizottságnak az elsőfoku hatóság határozatával egyező határozatai nem felebbezhetők akkor, ha azok a földadó, házadó, az I., II., IV. osztályu kereseti adó, a tőkekamatadó, a hadmentességi dij, az általános jövedelmi pótadó és a fegyveradó mérvének vagy az adóelengedéseknek megállapitására vonatkoznak.

Kivételnek van helye és ennélfogva a közigazgatási bizottságnak az elsőfoku hatóság határozatával egyező határozata ellen a fentebbi pontban érintett ügyekben is van helye a további felebbezésnek:

a) azon estekben, midőn a bizottság eljárásában a törvény szabályai sértettek meg;

b) azon esetekben, midőn azon kérdés döntendő el, vajjon valamely járandóság vagy jövedelem a IV. oszt. kereseti adónak illetve a tőkekamatadónak vagy az általános jövedelmi pótadónak tárgyát képezi-e vagy sem.

A felebbezésnek halasztó hatálya rendszerint nincsen. Egyedül azon esetekben, a midőn a bizottság eljárásában a törvény szabályai sértettek meg, adandók be a felebbezések kellő biztositás mellett birtokon belül. Ezen esetekben a felebbviteli hatóság, ha a felhozott alaki sérelmet bebizonyitottnak látja, érdemleges végzést nem hozhat, hanem köteles a felebbezett végzést megsemmisiteni és az ügynek ujabb tárgyalását elrendelni.

A felebbezés az 1. pont alatt, valamint a 2-ik pont a), b), c) és d) betüje alatt emlitett esetekben a közigazgatási bizottság határozatának kézbesitésétől számitandó 15., a 2-ik pont e) betüje alatt emlitett esetben ezen kézbesitéstől számitandó három nap alatt, a közigazgatási bizottságnál nyujtandó be.

A beadási határidő meg vagy meg nem tartásának megitélésére nézve mérvadók az 5. §-ban foglalt határozatok.

A közigazgatási bizottság köteles a határidőn belül beérkezett felebbezést saját tárgyalási irataival felszerelve elnöki uton nyolcz nap alatt az illetékes felebbezési hatósághoz beterjeszteni, ellenben az elkésve beadott felebbezést egyszerüen visszautasitani.

A kir. adófelügyelő (helyettese) mint az államkincstár képviselője által felebbezett határozat a felebbviteli hatóság határozatának leérkeztéig függőben tartandó.

9. § Az állami pénzügyi közegek által az adóügyek ellátásánál az államkincstárral vagy magánfelekkel szemben elkövetett és fegyelmi vétség fogalma alá eső cselekmények vagy mulasztások, a beszámitás mérve szerint fegyelmi uton büntetendők meg.

A fegyelmi büntetések a következők:

a) irásbeli megrovás;

b) pénzbüntetés;

c) a fokozatos előléptetés megvonása;

d) a büntetésből való áthelyezés;

e) hivatalvesztés.

A fokozatos előléptetés megvonása vagy határozott vagy határozatlan időre szólhat, és utóbbi esetben mindaddig érvényes, mig ezen korlátozás alól az illető tisztviselőt a pénzügyminister fel nem oldja.

A büntetésből való áthelyezés történhetik:

a) hasonminőségben más székhelyre ugyanazon vagy csekélyebb fizetéssel;

b) más hivatali állomásra ugyanazon vagy csekélyebb fizetéssel.

A községi (városi) közegek és elöljárók (rendezett tanácsu városok polgármesterei) járási tisztviselők, végre a közigazgatási bizottság tagjai által elkövetett fegyelmi vétségek az 1876. évi V., VI. és VII. törvénycikkek értelmében büntettetnek meg.

10. § A kir. adófelügyelő a segédszemélyzetéhez tartozó állami közegek, és az állandóan alkalmazott állami adóvégrehajtók által a reájuk ruházott teendők teljesitése körül elkövetett fegyelmi vétségek felett elsőfokban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya másodfokon a pénzügyminister itél.

A fegyelmi eljárásra nézve mérvadók az 1876:VI. és VII. törvénycikkek rendeletei azon kiegészitéssel, hogy a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendeli:

a) a kir. adófelügyelő ellen a közigazgatási bizottság saját határozata folytán, vagy a pénzügyminister kivánatára;

b) a kir. adófelügyelő segédszemélyzetéhez tartozó állami közegek és az állandóan alkalmazott állami adóvégrehajtók ellen a kir. adófelügyelő, vagy a közigazgatási bizottság vagy a pénzügyminister.

Az a) alatti esetben a közigazgatási bizottság által megjelölendő bizottsági tag,

a b) alatti esetben a kir. adófelügyelő vagy helyettese ejti meg a vizsgálatot.

Ha az adófelügyelő működési köréhez több törvényhatóság tartozik, a fegyelmi eljárás végett szükséges vizsgálatot azon törvényhatóság közigazgatási bizottsága rendeli el, mely törvényhatóság területén a fegyelmi eljárás alá eső cselekmény vagy mulasztás elkövettetett. A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat végrehajtására és az elsőfoku fegyelmi itélet hozatalára azonban azon törvényhatóság területén a kir. adófelügyelő székhelyét tartja.

A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának illetékes, melyekben az adófelügyelő segédszemélyzetéhez tartozó állami közegek vagy állandóan alkalmazott állami végrehajtók terhére eső fegyelmi vétségek tárgyaltatnak, ez ügyekre nézve előadóként a kir. adófelügyelő müködik, szavazzati joggal azonban csak akkor bir, ha ő egyszersmind a fegyelmi választmányok tagja (1876:VI. tc. 52. §-a).

A közigazgatási bizottságnak mind azon végzése ellen, melylyel a vizsgálatot elrendeli vagy megtagadja, - mind azon végzése ellen, melylyel a megejtett vizsgálat folytán a további fegyelmi eljárást elrendeli vagy mellőzi, mind végül maga a kimondott fegyelmi itélet ellen felebbezésnek van helye a pénzügyministerhez, ki az ügyben másodfokulag és végleg itél.

Felebbvitellel élhet az érdekelt felek bármelyike. Az adófelügyelő az adófelügyelői segédszemélyzet, vagy az állandóan alkalmazott végrehajtók ellen hozott fegyelmi határozat annak hozatalától számitott 15 nap alatt a feleknek nem kézbesithető. Ezen idő alatt a pénzügyminister kivánatára köteles a közigazgatási bizottság elnöke az ezen fegyelmi határozatra vonatkozó ügyiratokat felülvizsgálat végett a pénzügyministerhez felterjeszteni.

A kir. adóhivatalok tiszti személyzetéhez tartozó állami közegek fegyelmi tekintetben a kir. pénzügyigazgatóságok hatósága alá tartozván, az azok által az adóügyek ellátása körül is elkövetett fegyelmi vétségek felett elsőfokban a pénzügyigazgatóság fegyelmi bizottsága, másodfokban a pénzügyminister itél. A pénzügyigazgatóság adóhivatali tisztviselők ellen adóügyekben elkövetett fegyelmi vétségek miatt a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot vagy saját határozata alapján vagy a kir. adófelügyelő, vagy a közigazgatási bizottság vagy a pénzügyminister kivánatára rendeli el, és köteles a fegyelmi bizottság által hozott itéletet indokaival együtt a kir. adófelügyelőnek megküldeni, a ki azt a pénzügyministerhez felebbezheti.

MÁSODIK RÉSZ

Az egyenes-adók kivetéséről, könyveléséről, nyilvántartásáról, befizetéséről és elengedéséről

I. FEJEZET

Kivetés

A) A kivető közegek

11. § Az egyenes adók kivetésére a községek közegei, a királyi adófelügyelők és az adókivető bizottságok vannak hivatva és pedig:

1. a földadót, a házadót, az I. és II. osztályu keresetadót, az általános jövedelmi pótadót és a fegyveradót a községi közegek (városi adó- vagy számviteli hivatalok, községi jegyzők);

2. a IV. osztályu kereseti adót, a tőkekamat- és járadékadót, és a hadmentességi dijat a kir. adófelügyelők;

3. a III. osztályu kereseti adót, a bányaadót, és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját az adókivető bizottságok vetik ki, és pedig 1884. évtől kezdve:

a) három év tartamára való érvénynyel a házadót és a III. osztályu keresetadót;

b) egy év tartamára való érvénynyel az egyenes adók többi nemeit.

12. § A három év tartamára érvényes egyenes adótételek kivetésének alapjául szolgálnak:

a) a házbéradónál: a három évi kivetési időszak első évét megelőző évre az 1868:XXII. tc. 3., 4. és 18. §-ai, valamint az 1870:LI. tc. 2. §-a és az 1873:VI. tc. §-a értelmében megállapitott házbérjövedelem; azaz: azon bérjövedelem, melyet a házbirtokos az emlitett évben a bérbeadott ház vagy lakrész után tényleg huzott, - vagy az üresen állott ház illetőleg lakrész után huzott volna - ha az üresen nem állott volna;

b) a házosztályadónál: a három évi időszak első évét megelőző évre az 1868:XXII. törvénycikk 8. és 9. §-ai, valamint az 1875:XXIII. tc. 5. §-a értelmében megállapitott osztályozás;

c) a III. osztályu keresetadónál: a három évi kivetési időszak első évét megelőző három évben elért, és az 1875:XXIX. törvénycikk 15. §-a értelmében megállapitott kereseti vagy üzleti eredmény átlaga.

A házadó és III. osztályu keresetadó mérvének megállapitására nézve a következők tartandók szem előtt:

1. a házadót illetőleg:

a) a házadó alá tartozó adókötelezettek és tárgyak minden harmadik évben iratnak össze, és pedig azon évben, mely a három évi kivetési időszak első évét megelőzi;

b) a három évi kivetési időszak alatt előforduló laküresedések esetén az 1868:XXII. tc. 26. §-a értelmében házbéradóleirásnak van helye, azonban csak azon összeg erejéig, a mely a használatlan maradt ház vagy lakrész után az egész kivetési időszakra kivetett adóból a használatlan maradás idejére esik;

c) az általános házbéradó alá nem tartozó helyeken:

aa) azon ház vagy lakrész, melyre nézve laküresedés czimén a házbéradó a megelőző b) pont értelmében leiratott, a leirás tartamára, t. i. addig, mig ismét bérbe nem adatott, az 1868:XXII. tc. 8. és 9. §-ai, valamint az 1875:XXIII. tc. 5-ik §-a rendelete szerint házosztályadóval rovandó meg, ellenben

bb) azon ház, vagy lakrész, mely a három évi kivetési időszak első évét megelőző évben házosztályadó alá tartozott, és a kivetési időszak tartamára erre való tekintettel házosztályadóval rovatott meg, ha a kivetési időszak tartama alatt bérbeadatott, a bérbeadás napjától a kivetési időszak végeig terjedő időre a megfelelő házosztályadó leirása mellett házbéradóval rovandó meg, magától értetvén, hogy az ez időben netán előforduló laküresedés esetében a b) pont szerint házbéradóleirásnak, és ennek helyébe házosztályadóelőirásnak lesz ismét helye;

d) oly ideiglenesen adómentes házak, melyekre nézve az adómentesség, kedvezménye a három évi kivetési időszak folyama alatt szünik meg, az adómentesség megszünésének napját követő naptátóé kezdve a kivetési időszak végeig terjedő időre adóval rovandók meg. A házadó alapját ez esetben a megszünés évére a jelen §-ban foglalt határozatok értelmében megállapitandó bérjövedelem, vagy osztályozás képezendi;

e) ha valamely ház a három évi kivetési időszak alatt elemi csapás vagy teljes lebontás folytán megsemmisül, s ez által az adó tárgya lenni megszünt, az ezen házra kivetett adónak azon része, mely az adótárgy megszünésének napjától kezdve a kivetési időszak végéig még járna, leiratik;

f) azon házbirtokos, a ki a laküresedés megszünését (b) pont), a házadó nemének megváltoztatását (c) bb) pont), vagy az adókötelezettség megkezdését (d) pont) megállapitó körülményeket a házadó kivetésére hivatott községi, városi közegnél a változás beálltát követő 14 nap alatt be nem jelenti, jövedéki kihágást követ el, melyre a 100. § alkalmazandó.

2. A III. osztályu keresetadót illetőleg:

a) a három évi kivetési időszak alatt keletkező az 1875:XXIX. tc. 2. §-ának III. pontja értelmében a III. osztályu keresetadó alá tartozó üzletek fióküzletek és haszonhajtó foglalkozások keletkezésük napjától a kivetési időszak még hátralevő idejére vonatnak adó alá;

b) ha adó alá vont üzletek, fióküzletek vagy haszonhajtó foglalkozások ama három évi időszak lejárta előtt megszünnek, a reájok kivetett adónak azon része, mely az üzlet, fióküzlet vagy foglalkozás megszünésének napjától a három évi kivetési időszak még hátralévő idejére járna, leiratik.

13. § Az egy év tartamára érvényes egyenes adótételek kivetésének alapjául szolgálnak:

a) a földadónál ezen adónak a kir. adófelügyelő által az adóévet megelőző év utolsó napján mutatkozó kataszteri tiszta jövedelem alapján kidolgozott sommás kimutatása és a földbirtokban előforduló változásokról vezetett nyilvántartás;

b) az I. és II. osztályu keresetadónál és a fegyveradónál az adókötelezettek és az adótárgyak összeirásának adatai;

c) az általános jövedelmi pótadónál az 1875:XLVII. tc. 3. és 4. §-ai értelmében kinyomozott jövedelem;

d) a IV. osztályu kereseti adónál az adózók bevallásai és hivatalos uton szerzett adatok (1875. évi XXIX. tc. 35. §);

e) a tőkekamat- és járadékadónál az adózó által az adóévet megelőző évben bárhol huzott és vallomásuk vagy hivatalból szerzett adatok segélyével az adózó állandó lakhelyén megállapitott összes tőkekamat- és járadékjövedelem (1875. évi XXII. tc. 3. §);

f) a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójánál az adóévet megelőző három évi üzleteredmény átlaga (1875:XXIV. tc. 3. és 4. §-ai, 1880:LX. tc. 1. §);

g) a bányaadónál az adóévet megelőző három évi üzleteredmény átlaga (1875:XXVII. törvénycikk 5. §);

h) a hadmentességi dijnál hivatalból szerzett adatok és a dijkötelesek bevallásai (1880:XXVII. tc. 10. és 13. §-ai).

14. § Az adókötelezettek és az adótárgyak összeirását, ugy a bevallások gyüjtését, a községek (városok) a pénzügyminister által megállapitott módon a kir. adófelügyelőnek és a szolgabiráknak (polgármestereknek) felügyelete alatt, esetleg a kir. adófelügyelő által kiküldött pénzügyi tisztviselő közremüködése mellett saját közegeik által teljesittetik.

A szolgabirák (polgármesterek) vagy a kir. adófelügyelők, vagy ezeknek a helyszinén megjelenő helyettesei, kötelesek az adóösszeirási munkálatok menetét hivatalból ellenőrizni: ha abban hiányokat találnak, a fenforgó akadályok elháritása iránt azonnal intézkednek; s ha ezen összeirási munkálatok a pénzügyminister által kitüzött határidőben meg nem indittatnak vagy be nem fejeztetnek, bebizonyult hanyagság esetében, a mulasztó községi (városi) közegeket annyiszor - mennyszer 5 frttól 25 frtig terjedhető pénzbirságban - felebbezéssel a közigazgatási bizottsághoz marasztalják el, esetleg az összeirást, teljesitő egyének helyébe, a hibás fél vagy végső sorban a község (város) költségén más alkalmas egyéneket rendelnek.

A pénzbirság a jogerőre emelkedett elmarasztaló végzés kézbesitését követő naptól számitandó 15 nap alatt, és pedig:

a) kis- és nagyközségek közegei által a megyei pénztárba;

b) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városok közegei által a városi pénztárba fizetendők be.

A fizetési határidőnek elmulasztása esetén a birságok az egyenes adók módjára végrehajtás utján hajtandók be.

A befizetett pénzbirságok az a) alatti esetben egyharmadrészben a megyei szegényalap, egyharmadrészben a megyei betegápolási alap és egyharmadrészben a községi és körjegyzői nyugdijalap javára, a b) alatti esetben a városok házipénztára javára számolandók el.

Ha az ellenőrzést teljesitő szolgabiró (polgármester), adófelügyelő vagy adófelügyelői helyettes annak jönne nyomára, hogy az összeirási munkálatokba hamis adatok vétettek fel, vagy azokból adózók, vagy adóköteles tárgyak kihagyattak, és hogy ezen mulasztás az államkincstár megröviditésére, vagy egyes adózók megkárositására czélzó szándékból követtetett el, köteles az illető szolgabiró (polgármester), vagy az adófelügyelő vagy helyettese a mulasztást jegyzőkönyvileg megállapitani és a jegyzőkönyvet - tekintettel a büntető törvénykönyv (1878:V. tc.) rendelkezéseire - az illetékes bünfenyitő kir. törvényszéknek további eljárás végett beküldeni.

A hozott véghatározat a kir. törvényszék által az illetékes közigazgatási hatósággal minden esetben közlendő.

15. § A bevallások a pénzügyminister által kitüzött határidőben a községi előljáróságnál (városi polgármesternél) nyujtandók be.

A községi előljáróság (városi polgármester) a benyujtásra kitüzött határidő letelte után azonnal, a beérkezett bevallásokból azokat, melyek a 11. § 1. pontjában emlitett adónemekre vonatkoznak, az ezen adónemek kivetését eszközlő községi közegeknek (községi jegyzőknek, adóhivataloknak) adja által, azokat pedig, melyek a 11. § 2. és 3. pontjaiban emlitett adónemekre vonatkoznak, a kir. adófelügyelőhöz küldi be.

Azok, kik bevallásaikat a pénzügyminister által kitüzött határidőben be nem adták, a bevallás beadására 8 napi határidő kitüzése mellett oly megjegyzéssel hivatnak fel, hogy ezen ujabb határidőnek meg, nem tartása esetén, adójuk hivatalból fog megállapittatni.

Azon házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, a ki házbérvallomást nem ad, vagy a hiányos alakban beadott vallomás hivatalosan megjelelt hiányait a kivető közegek által kitüzött legalább nyolcz napi záros határidő alatt nem pótolja, a hiányok kipótlása végett elrendelt helyszini szemlének költségeit viselni tartozik.

16. § A községi jegyzők (városi adóhivatalok) által az összeirási sorkönyvek és bevallások alapján s esetleg az összeiró és bevallásokat tett egyének meghallgatása után készitett kivetési lajstromok a kir. adófelügyelőnek érvényesitési záradékával ellátva, a község (város) házánál 8 napi közszemlére kitétetnek, s az adókötelesek a községben szokásos módon vagy hirdetmény utján figyelmeztetnek, hogy netáni felszólamlásaikat és pedig:

a) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a mult évben voltak megróva, a lajstrom kitételének napját;

b) azon adózók, kik a kivetési lajstromban megállapitott adóval a kivetés évében első izben rovatnak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a község előljáróságánál (a város polgármesterénél) előterjeszthetik. A beadott felszólamlások a kir. adófelügyelőhöz küldendők be, a ki azokat a közigazgatási bizottságnak, mint felebbviteli hatóságnak legközelebbi ülésében előterjeszteni köteles. (39. § 1. pontja.)

17. § A kir. adófelügyelő a 15. § értelmében hozzá beküldött bevallásokat megvizsgálja, azokra nézve, melyeket kielégitőknek nem talál, tényleges viszonyokról tudomással biróknak meghallgatása s a rendelkezésére álló egyéb adatoknak használata mellett, az adókötelezettektől zárhatáridő kitüzésével felvilágositást és kiegészitést kivánhat, és e határidőnek lejártával általában minden egyes adókötelezettre és jelesül azokra is, kik bevallásaikat vagy a tőlük kivánt felvilágositást megadni elmulasztották, kiszámitja azon adóösszeget, melylyel a törvény és a fennálló szabályok értelmében nézete szerint megrovandók.

A mennyiben ezen adókiszámitások készitése alkalmával a kir. adófelügyelők vagy azok helyettesei az adókötelezettekkel vagy másokkal, a kiket megkérdezendőknek vélnek, személyesen értekeznek, kötelesek ezen értekezést azon községben, melyben az illetők laknak, folytatni, eljárásukban minden faggatást és családi viszonyokba avatkozást kerülni, és vizsgálódásaikat csak az adó kivetésére szükséges adatokra és tényleges viszonyokra kiterjeszteni. Jogukban áll továbbá a községi előljáróságoktól (városi polgármesterektől) szó- vagy irásbeli felvilágositást kérni, az adókötelesek vagyoni és kereseti viszonyait ismerő egyéneket kihallgatni, a biróságok és más közhivatalok utján a szükséges adatokat megszerezni, s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának kivetéséhez szükséges támpontokat, a vállalat vagy egylet üzleti könyveinek megtekintése utján is begyüjteni.

A biróságok és más közhivatalok, kötelesek a kir. adófelügyelő megkeresésének, - a megkeresés vételétől számitott 14 nap alatt, - eleget tenni.

18. § A III. osztályu keresetadóra, a bányaadóra és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójára vonatkozó adókiszámitási javaslalokat kitüntető lajstromok előre kihirdetendő 8 napra a község (város) házánál kitétetnek oly czélból, hogy azokat mindenki megtekinthesse, s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve netaláni észrevételeit megtehesse.

Ezen észrevételek a fenti határidő alatt irásban a kir. adófelügyelőnél, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő.

A kir. adófelügyelő által elsőfokban kivetett adónemekről, jelesül a IV. osztályu keresetadóról, a tőke-, kamat- és járadékadóról, és a hadmentességi dijról szóló kivetési lajstromok számszaki érvényesités után előre kihirdetendő 8 napra a község (város) házánál azon figyelmeztetéssel tétetnek ki, hogy az adó kivetése ellen:

a) azon adózók, kik a kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a mult évben megróva voltak, a lajstromok közzétételét követő 15 nap alatt;

b) azon adózók, kik a kivetési lajstromban megállapitott adóval a kivetés évében első izben rovatnak meg, adótartozásoknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetnek. A felebbezések a kir. adófelügyelőnél nyujtandók be, a ki azokat a kivetési iratokkal ellátva, a közigazgatási bizottságnak bemutatni köteles.

19. § Adókivető-bizottság három év tartamára minden adóhivatal székhelyén és minden törvényhatósági joggal felruházott városban (a mennyiben nem egyuttal kir. adóhivatalnak székhelye is) alakittatik.

A adókivető-bizottsághoz elnököt és elnöki helyettest, továbbá két rendes és két póttagot a pénzügyminister a kir. adófelügyelő javaslatára, két rendes és két póttagot pedig a megyei alispán (polgármester) nevez ki.

A bizottsági tagok a vidék, illetőleg város önálló és kereseti viszonyait ismerő lakosaiból nevezendők ki, figyelemmel arra is, hogy azoknak felerésze a föld- és házbirtokosok, másik felerésze pedig a kereseti és tőkekamat-adókötelesek osztályához tartozzék és mindenkiről feltehető legyen, hogy a bizottsági üléseken megjelenésben előreláthatólag akadályozva nem lesz.

A ki bizottsági tagnak választatik, e megbizatásnak teljesitését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén, ha ily megbizatásban részesült és az az előző évben már teljesitette is.

Bizottsági előadó, szavazat nélkül a kir. adófelügyelő vagy helyettese.

20. § Minden adóközség köteles saját képviselete által választott két bizalmi férfiut kiküldeni az adókivető-bizottság azon tárgyalásaihoz, melyeken e község adólajstroma a kitüzött sorrend szerint előfordul.

A bizalmi férfiak kötelesek a tőlük kivánt felvilágositásokat megadni. Meg nem jelenésük azonban a bizottsági tárgyalások folyamát meg nem akasztja.

21. § Az adókivető-bizottság ülései nyilvánosak és azokról rendes jegyzőkönyv vezettetik. A határozatok szótöbbséggel hozatnak.

A bizottság azon üléseire, melyekben a bányaadó tárgyaltatik a rendes tagokon kivül azon két tag is meghivandó, kiket e czélra az 1875. évi XXVII. tc. 11. §-ának e) pontja szerint a törvényhatóságok választanak.

Ha egyes esetekben a bizottság egy tagja kivánja, a bizottság zárt ülésben tanácskozik és hozza határozatait, de ez esetben is a határozat nyilvános ülésben hirdettetik ki.

A bizottság tagjai az első ülésben, s a mennyiben ezen meg nem jelentek volna, mindenesetre müködésük megkezdése előtt, következő ünnepélyes fogadást kötelesek letenni: „Én N. N. becsületemre fogadom, hogy törvény értelmében jelen állásommal járó feladatok teljesitésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül fogok eljárni.”

22. § A bizottsági határozat hozatalára az elnökön és előadón kivül két szavazó tagnak jelenléte szükséges; ha ennyi tag meg nem jelenne, a megjelentek jogositva vannak, a hiányzó bizottsági tagokat a póttagok behivása által s addig is, mig ezek megjelennének, a tanácskozás fennakadásának elháritása végett a helyben vagy a vidéken lakó más adófizetőkből helyettesiteni.

Ugyanily eljárás követendő, ha a bizottságnál oly ügy tárgyaltatik, melyben a bizottság egyik tagja, vagy annak 2-ik fokig rokona vagy 1-ső foku sógora érdekelve van.

23. § A bizottságok elnökei négy forint, tagjai három forint napidijt huznak az államkincstárból.

Ezen napidijak a bizottság müködése helyén nem lakó bizottsági tagoknak müködésük egész tartamára, beleértve az utazási időt is, azon bizottsági tagoknak pedig, a kik a bizottságok müködésének helyén laknak, csak azon napokra járnak, melyeken a bizottság tárgyalásaiban részt vesznek.

24. § Az adókivető-bizottság a kitüzött sorrend szerint behatóan megvizsgálja az adózók bevallásait és a kir. adófelügyelő által minden egyes adózóra nézve, tehát azokra nézve is, kiknek adója a 15. § szerint hivatalból állapitandó meg, a 17. § értelmében készitett adókiszámitási javaslatokat, s tekintettel az illető adózó vagy mások, vagy pedig a kir. adófelügyelő, illetőleg helyettese által telt észrevételekre s egyéb rendelkezésére álló adatokra, megállapitja minden egyes adókötelesnek adónem szerinti adóösszegét azt még az ülés folyama alatt az illető adólajstromba bejegyezteti és ebbeli végzését kihirdeti, egyuttal pedig az egyes ülések folyama alatt adóval megrovott adózók névjegyzékét, a reájuk kivetett adó összegének kitüntetése mellett az ülést követő napon, a bizottság tárgyalásainak helyiségeül szolgáló ház kapujára függeszti ki; végre azon adózókat, kik azon községben melynek adólajstromában adójak kirovatott, nem laknak és az ülésben jelen nem voltak, a hozott végzésről irásban értesiti.

25. § A 24-ik §-ban körülirt vizsgálat megejtésénél az adókivető-bizottság jogositva van, illetőleg köteles:

a) tárgyalásaira szakértőket meghivni és kihallgatni;

b) azon esetekben, midőn a bevallás adatai oly hiányosak, hogy tárgyalás alapjául nem szolgálhatnak, az illető adózókat bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére kötelezni, vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük 3 évi nyereségi és veszteségi mérlegének a kivető-bizottság titoktartásra kötelezendő két tagjával leendő közlésére fölhivni.

Ha az adóköteles a fölhivás kézbesitésétől számitott 3 nap alatt a tőle bekivánt részletezést be nem adja, vagy fentebb emlitett mérlegét az e végett hozzá az adókivető-bizottság által intézett meghagyásban kitüzött határidőig a bizottság kiküldötteivel nem közli, az adóösszeg a kir. adófelügyelőnek (helyettesének) meghallgatása után és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján, az adókivető-bizottság által állapittatik meg.

26. § Oly esetben, midőn a kivető-bizottság a kir. adófelügyelő által javaslatba hozott adótétel felemelését határozta, erről az illető adózót, ha a határozat kihirdetésénél jelen nem lenne, irásbeli végzéssel külön értesiti oly hozzáadással, hogy ha e végzést felebbezni kivánja, az ebbeli felszólalás irásban, a végzés kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt az adóügyi előadónál, vagy helyettesénél vevény mellett benyujtandó.

27. § A végzés kihirdettetvén, jogában áll mind a kir. adófelügyelőnek, vagy helyettesének, mind az érdekelt adóköteles félnek, az ülés folyama alatt élőszóval az iránt nyilatkozni, kivánja-e az ügyet és ha igen, mely indokoknál fogva a felszólamlási bizottsághoz felebbezni.

Hasonló nyilatkozatra jogositva van a jelenlévő adókötelesek bármelyike, ha a bizottság által hozott végzés eredményében aránytalanságot vél bebizonyithatni, önmagára vagy másra kivetett adótételre nézve.

A felebbezés esetében a felebbezett ügyre vonatkozó bevallási ivre a bizottság határozata reá jegyeztetik, s ugyanott megemlitettnek a szóbeli felebbezés indokai is.

A felebbezés indokainak irásban kifejtésére a felebbezőnek a kihirdetéstől számitandó 8 napi határidő adatik.

Azon adózó, a ki az adókivető-bizottság ülésében akkor, midőn adóügye tárgyaltatott, jelen nem volt, a bizottság végzése elleni felebbezését a 24-ik §-ban emlitett névjegyzék kifüggesztésétől számitandó 15 nap alatt, irásban adhatja be.

A felebbezések a kir. adófelügyelőnél nyujtandók be, ki azokat az illetékes felszólamlási bizottságnak akkor, midőn ez müködését megkezdi, iratjegyzék mellett átadni köteles (29. § 2-ik pontja).

A felebbezések benyujtására a 26. és a jelen § szerint adott határidő letelte után benyujtott fellebbezés figyelembe nem vétetik.

Általánosságban és indok megjelölése nélkül tett felebbezések figyelembe nem vétetnek.

A felebbezés a kivetett adónak behajtását nem gátolja, a mennyiben azonban a felebbezés tárgyát képező adó összege a mult évre kivetettnél nagyobb, a felebbezés a két összeg közötti különbözetre nézve birtokon belől történhetik. A felebbezés elintézése után azonban az illetektelenül befizetett adóösszeg a végzés vételétől számitott 15 nap alatt visszatéritendő.

28. § Mihelyt egy községre nézve az adótételek bizottságilag megállapittattak, a kir. adófelügyelő által számszaki érvényesités után az illető községi előljáróságnak az adófőkönyvbe egyénenkinti bevezetés végett kiadatnak.

B) Felebbezési hatóságok

29. § Az adókivetés alkalmával megállapitott adóösszegek mérve ellen benyujtott felebbezések elintézésére illetékesek:

1. a földadót, házbér- és házosztályadót, az I., Il. és IV. osztályu keresetadót, az általános jövedelmi pótadót, a tőkekamat- és járadékadót, a fegyveradót és a hadmentességi dijat illetőleg, a törvényhatóság közigazgatási bizottsága;

2. a III. oszt. keresetadót, a bányaadót, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját illetőleg, a következő § rendeletei szerint alakitott felszólamlási bizottságok.

30. § A felszólamlási bizottság minden kir. adófelügyelő székhelyén 3 év tartamára alakittatik.

Elnökét és annak helyettesét a belügyminister nevezi ki; két bizottsági és két póttagot a vidék önálló és kereseti viszonyait ismerő lakosai közül a pénzügyminister hiv meg, két tagot és két póttagot pedig az illető kir. adófelügyelő működési köréhez tartozó törvényhatóságok és pedig megyei törvényhatóságok mindenkor a tavaszi közgyülésen, törvényhatósági joggal felruházott városok mindenkor a márczius havi közgyülésen az alább megirt módon választanak, figyelemmel arra, hogy azok is lehetőleg felében a föld- vagy házbirtokosok, felében pedig a kereseti- vagy tőkekamatadó-kötelesek osztályából jelöltessenek ki.

A választási eljárás a szerint, a mint a kir. adófelügyelő működési köréhez:

a) egy,

b) két, vagy

c) kettőnél több törvényhatóság (megye, város) tartozik - különböző.

Az első esetben a törvényhatóság közgyülése mind a két rendes, és a két póttagot választja;

a második esetben, mindegyik törvényhatóság közgyülése választ egy-egy rendes és egy-egy póttagot;

a harmadik esetben az illető törvényhatóságok közgyülései a pénzügyminister által előre megállapitandó sorrendben felváltva gyakorolják a választás jogát oly módon, hogy minden évben más-más két törvényhatóság közgyülése választ egy-egy rendes és egy-egy páttagot.

A ki a felszólamlási bizottság tagjának megválasztatik, e megbizatásnak teljesitését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén ha ily megbizatásban részesült, és azt az előző évben már teljesitette is.

A felszólamlási bizottságnál az előadói teendőket a kir. adófelügyelő által kijelölt pénzügyi hivatalnok végzendi, ki szavazati joggal nem bir, de a 34. § értelmében a felszólamlási bizottság határozatait a pénzügyi közigazgatási birósághoz felebbezheti.

31. § A felszólamlási bizottság elnöke öt forintnyi, tagjai pedig négy forintnyi napidijat huznak az államkincstárból a 23. §-ban megjelölt napokra.

A bizottság működési helyén nem lakó bizottsági tagok az oda ás visszautazásra vasuti II. osztályu, gőzhajózási I. oszt. vitelbért, tengelyen való utazásoknál kilométerenként tizenöt krajczárt számithatnak.

32. § A felszólamlási bizottság a hozzá érkezett felszólamlásokat és az azokra vonatkozó iratokat körülményesen megvizsgálja, és miután a fölmerült minden kétely földerittetett, a fölszólamlások fölött határoz.

Ejárására és határozathozatali képességére nézve mérvadók a 21. és 22. § rendeletei.

33. § A felszólamlási bizottság föl van jogositva, illetőleg köteles:

a) a fenforgó kérdéseket megvizsgálni és a mennyiben ujabb vizsgálatnak szüksége fenforogna, az illető adózót is meghivni;

b) szakértőket tárgyalásaira meghivni s azokat kihallgatni;

c) tanukat hit alatt kihallgattatni az illető biróság által;

d) az adózókat vagy bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére, vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük három évi nyereség- és veszteség-mérlegének titokbantartás biztositása mellett bemutatására kötelezni azon esetben, midőn ezek iránt az adókivető bizottság épen nem, vagy sikerrel nem intézkedett, sőt a mérleg helyességének kideritése végett az adókötelesnek üzleti könyveit is az üzlet székhelyén megtekinteni, mely czélra négy, titoktartásra kötelezendő megbizottat nevez, kik közül az illető fél kettőt visszautasithat.

A kiadások és bevételek részletezése, vagy az üzleti mérleg bemutatása elmulasztásának esetében a felszólamlási bizottság, ha tárgyalásai közben előbb tudva nem lévő adatok merülnek fel, az adókivető bizottság által megállapitott adótételt az uj adatokhoz aránylag felemelheti.

Az 1875. évi XXIX. tc. 18. §-ának intézkedése épségben tartatik.

34. § A felszólamlási bizottság határozatait a pénzügyi közigazgatási birósághoz felebbezheti:

1. A felszólamlási bizottság előadója, mint a kincstár képviselője, ha a felszólamlási bizottság a kivető bizottság által megállapitott adót lejebb szállitotta;

2. az adóköteles fél, ha a felszólamlási bizottság az adókivető bizottság által megállapitott adót felemelte, vagy az adót a mult évinél nagyobb összegben állapitotta meg, avagy ha az adó az adóköteles félre a kivetés évében első izben rovatott ki;

3. a két érdekelt fél bármelyike:

a) midőn azon kérdés döntendő el, hogy valamely jövedelem vagy kereset az adónak tárgyát képezi-e, vagy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának alapjául szolgáló vallomásokban előforduló valamely bevétel vagy kiadás a nyers jövedelemből levonható-e vagy sem?

b) midőn a felszólamlási bizottság alakulásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek.

A felebbezés a felszólamlási bizottság határozatának kézbesitésétől számitott 15 nap alatt a kir. adófelügyelőnél adandó be. A felebbezés felett a pénzügyi közigazgatási biróság harmadfokban itél, illetőleg a 3. pontban b) alatt emlitett esetekben, ha a panaszt alaposnak találja, az eljárás megsemmisitése mellett uj eljárást rendel el.

A felebbezésnek halasztó hatálya nincsen.

II. FEJEZET

Könyvelés és nyilvántartás

35. § Az egyenes adókat könyvelik és nyilvántartják:

a) egyénenként a községi jegyzők (községi és városi adóhivatalok);

b) községenként a kir. adóhivatalok;

c) adóhivatalonkint és törvényhatóságonkint a kir. adófelügyelő számvevő közegei.

36. § A könyvelés és nyilvántartás vezetésének módozatait, ugyszintén az egyes adózóknak a nyilvántartás körüli kötelességeit s az adókönyvecskék kiállitásának módját a pénzügyminister rendeleti uton szabályozza, a következő elvek alapján:

a) a kir. adófelügyelő a 16., 18. és 18. §-okban emlitett kivetési lajstromokban megállapitott adótételeket községenkint sommásan a kir. adóhivatalnál, egyénenként pedig az illető községnél (városi adóhivatalnál) könyvelteti, az adójukat a kir. adóhivatalnál fizető adózók adótartozását a községi (városi) közegek kimutatásai alapján a kir. adóhivatalnál egyénenként előiratja (42. §), és a községi (városi) közegeket az egyénenkinti könyvelés körüli teendőikre nézve a kir. adóhivatal által szükség esetében saját kiküldöttje által ellenőrizteti;

b) az adókönyvecskéket a községnél (városi adóhivatalnál) fizető adózók számára a községi (városi) közegek állitják ki és kézbesitik; az adójukat a kir. adóhivatalnál fizető adózók számára pedig a kir. adóhivatal állitja ki, és a helyben lakó adózóknak saját közege által, a nem helyben lakó adózóknak az azok lakhelyét képező község (város) közegei által kézbesitteti;

c) az uj adókönyvecskék kézbesitése alkalmával az adózó az adókönyvecske árán kivül, mely két krajczárnál nagyobb nem lehet, az adókönyvecskét kiállitó közeg számára egy krajczárt fizet;

d) azon adózók, kik a mult évben fordultak elő az adózók sorában s igy adókönyvecskékkel már el voltak látva, ha az adóelőirás befejezését jelentő hirdetmény közzétételét követő évnegyed közepéig adókönyvecskéik kiegészitése végett önként nem jelentkeztek, legalább nyolcz napi záros határidő kitüzése mellett és igazolatlan mulasztás esetén 1-5 frtig terjedhető pénzbirság terhe alatt a községben szokásos módon, vagy hirdetmény utján hivandók fel arra, hogy adókönyvecskéiket a kiegészités eszközlése végett, és pedig az adójukat a községnél fizető adózók a községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál), az adójukat a kir. adóhivatalnál fizető adózók a kir. adóhivatalnál mutassák be;

e) az adózó által az egyenes adók törlesztésére befizetett összegek azon esetben, ha az adózó mult évekből származó adóhátralékokkal tartozik, ezen hátralékokra és az azok után járó késedelmi kamatokra és behajtási illetékekre (41. és 75. §-ok) könyvelendők mindaddig, mig ezek teljesen törlesztve nincsenek, és csak azon része forditható a folyó tartozás és járulékai lerovására, mely a hátralék törlesztése után fenmarad, kivéve, ha a 48. § utolsó bekezdése értelmében hátralékának lefizetésére halasztást kapott;

f) az adófőkönyv és az adókönyvecskék lezárása alkalmával az év végén mutatkozó tulfizetés a következő évre vezetendő át;

g) a könyvelés és nyilvántartás vezetésére hivatott községi (városi) és állami közegek az általuk ezen teendőik teljesitése körül elkövetett mulasztásokért felelősek, az ezen mulasztásaik által az államkincstárnak vagy magánfeleknek okozott költséget vagy kárt megtériteni tartoznak és azonfelül a kárositott felek javára, a 85. § értelmében, 5 frttól 100 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalhatók el.

37. § A mennyiben a községi jegyzők (községi és városi adóhivatalok) a könyvelés és nyilvántartás körüli teendőiket nem a pénzügyminister által kijelölt módon vagy nem a kitüzött határidőben teljesitenék, bebizonyult hanyagságuk esetében a szolgabiró (polgármester) vagy a kir. adófelügyelő vagy helyettese által annyiszor-mennyiszer 5 frttól 25 frtig terjedhető pénzbirságban, a 14. §-ban kijelölt rendeltetéssel marasztalandók el.

Halasztást nem szenvedő esetekben a szolgabiró (polgármester), a jegyző (községi és városi adóhivatal) mellé, a teendőknek kellő időbeni bevégezhetése végett elégséges munkaerőt rendel. Az erre megkivántató költséget, ha a mulasztás az ő hibájából történt, a jegyző (a községi és városi adóhivatal illető tagja), ha tárgyhalmaz miatt történik, a község (város) viseli.

Ismételt pénzbirság siker nélkül rendeltetvén el, a jegyzők (a községi és városi adóhivatal illető tagja) fegyelmi kereset alá helyezendők.

38. § Ha valamely községben (városban) a községi jegyző (községi és városi adóhivatal) mulasztása következtében szükségessé válik az adózók tartozásának egyénenkénti leszámolása, a leszámolás költségeit az illető község (város) tartozik viselni, fenmaradván visszkereseti joga a mulasztást elkövetett tisztviselője ellen.

III. FEJEZET

Befizetés

A) Esedékesség

39. § Az egyenes adók négy egyenlő részben s pedig minden évnegyed első napján, tehát január, április julius és október 1-én esedékesek és az illető évnegyed közepéig fizetendők.

Addig, mig a f. évre történt adókivetés eredménye az adózó adókönyvecskéjébe bejegyezve nincsen, az évnegyedi részletek a megelőző évi adókirovás szerint fizetendők.

A netaláni különbözetek az adókönyvecskék kiállitásának (36. §) befejezését követő részlet fizetés alkalmával egyenlitendők ki.

Részletfizetések feltétlenül elfogadandók.

Az adóba semmi más természetü követelés nem számittatik be.

40. § A 39. §-ban foglalt rendelések alól kivétetnek:

1. a házalók I. osztályu keresetadója (1875:XXIX. tc. 8. §);

2. más adózók I. osztályu keresetadója (1875:XXIX. tc. 7. §);

3. a fegyveradó;

4. az állami és törvényhatósági közegeknek, tisztviselőknek, valamint a magánvállalatoknál és társulatoknál állandó fizetés mellett alkalmazott egyéneknek IV. oszt. keresetadója (1875:XXIX. tc. 26. §).

5. A hadmentességi dij (1880:XXVII. tc.).

A házalók adója és fegyveradó egyszerre esedékes és a fizetési meghagyás kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt, de mindig a házaló-engedély, illetőleg fegyveradó-igazolvány kiszolgáltatása előtt fizetendő.

A 2. pont alatt emlitett I. oszt. kereseti adó két egyenlő félévi részletben pedig minden év április és október hava első napján esedékes és legkésőbb május és november hó 15. napján fizetendő; azon adózó azonban, a ki a reá kivetett I. oszt. keresetadó esedékességének lejárta előtt azon községből, hol adóval megrovatott, végleg elköltözni kiván, tartozik az emlitett adóját egyszerre lefizetni.

A 4. pont alatt emlitett IV. oszt. keresetadó tizenkét egyenlő havi részletekben, fizetési levonások utján fizetendő.

Az ily módon beszedett adóösszegeket a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek évnegyedenkint, - különbeni végrehajtás terhe alatt - községi (városi) pénztárba beszolgáltatni tartoznak.

A hadmentesség dij az 1880:XXVII. tc. 18. §-ának módositásával minden év október hava első napján esedékes, és legkésőbb november hó 15. napjáig egyszerre fizetendő.

41. § Azon adózó, a ki a 39. és 40. §-okban megállapitott fizetési határidők leteltéig tartozását le nem rója, évi 6% késedelmi kamatot fizet az egész évnegyedre azon összegek után, melyekkel hátralékban maradt.

Ellenben ki adótartozásának egy vagy több évnegyedi részletét előre megfizeti, az, előre fizetett adóösszeg minden forintja után a befizetés napjától az illető évnegyed közepéig számitva, évi 6% kamat betudandó, illetőleg kifizetendő.

Kamattéritésnek akkor is van helye, ha a helytelenül kivetett és illetéktelenül bevett adó a jogositott félnek visszaadatik. Ily esetben a kamat a befizetés napjától a visszautalványozásról kiadott értesités kézbesitése napjáig bezárólag számittatik.

Kivételnek van helye a 40. §-ban emlitett I. és IV. oszt. keresetadó czimén kivetett összegekre nézve, melyek után sem késedelmi kamat nem fizettetik, sem pedig kamattérités nem adatik.

42. § Az egyenes adók:

1. a kis és nagy községek, rendezett tanácsu szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városok, mint jogtestületek által, az adóösszeg mennyiségére való tekintet nélkül, a kir. adóhivatalnál;

2. más adózók által:

a) kis és nagy községekben, a mennyiben évi adótartozásuk 100 frtnál kevesebb, a községi birónál, illetőleg a községi pénztárnoknál; a mennyiben pedig évi adótartozásuk a 100 frtot eléri, vagy azt meghaladja, az illető kir. adóhivatalnál;

b) rendezett tanácsu szab. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városokban, az adótartozás mennyiségére való tekintet nélkül, a városi adóhivatalnál fizetendők.

A 2-ik pontban foglalt rendelés által az 1875:XXIX. tc. 8. §-ának a házalók adójának fizetésére vonatkozó intézkedése hatályon kivül lép.

Annak megitélésére, vajjon tartozik-e valamely adózó a községnél vagy a kir. adóhivatalnál fizetők sorába?

a) azon adózókra nézve, kik már a megelőző évben az illető községben voltak megadóztatva, a megelőző évben kivetett adó;

b) az ujonnan belépő adózókra nézve a folyó évben kivetett adó a mérvadó.

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen § 2. a) pontjában az adójukat a kir. adóhivatalnál fizető adózókra nézve 100 frttal megjelölt adóminimumot egyes megyék területén, vagy községre nézve a törvényhatósági közigazgatási bizottság indokolt javaslatára és a királyi adófelügyelő meghallgatása mellett 100 frtnál nagyobb összegben állapithassa meg.

Az adót beszedik és az adó befizetésének megtörténtét az átvett összegnek beirása és neveik bejegyzése mellett az adókönyvecskékben jogérvényesen beigazolják:

a) kis községekben a pénzszedő, illetőleg ott, hol pénzszedő nincs, a biró, a körjegyző közreműködésével, ki e czélra községeit mentől gyakrabban bejárni, és megjelenéséről azokat előre értesiteni köteles;

b) nagy községekben a pénztárnok egyik jegyző közreműködésével;

c) rendezett tanácsu, szabad királyi és törvényhatásági joggal felruházott városokban a pénztárnok és ellenőr;

d) királyi adóhivataloknál az adótárnok és ellenőr.

Az adó átvételére jogositott tisztviselők nevei a hivatali helyiség ajtajára kifüggesztendő értesitésben köztudomásra hozandók.

A kik adójukat a kir. adóhivatalnál közvetlenül fizetik, ott, hol postai közlekedés van, postai uton is beküldhetik adójukat a kir. adóhivatalhoz; az ily küldemények után járó postadijakat azonban ők tertoznak fizetni.

A posta utján beküldött adópénzek után járó késedelmi kamatok vagy kamattéritések kiszámitásának alapjául azon nap veendő, melyen az illető adópénz a postára feladatott.

A kir. adóhivatal czimére postán átolvasva feladott adóösszegről kiállitott szabályszerü postai vevény az adófizető részére a feladott adóösszeg lefizetéséről nyugtául szolgál mindaddig, mig ugyanaz a kir. adóhivatal által hivatalosan nem nyugtattatik.

43. § Oly községekben, melyekben az állami egyenes adókra községi adópótlék törvényszerüen kivetve van és e községi pótlékot az adószedő az államadóval együtt szedi, részletfizetések alkalmával a befizetett vagy végrehajtás utján behajtott összeg azon arányban számitandó az állami és a községi adótartozás lerovására, a mely arányban áll az államadó mennyisége a községi adó mennyiségéhez.

Azok, kik adójukat a 42. § értelmében a kir. adóhivatalnál fizetik, a rájuk kivetett községi pótlékot, külön adókönyvecske mellett, a község pénztáránál tartoznak fizetni.

44. § A közadók fejében átvett pénzek sem községi, sem más czélokra nem fordithatók.

A ki ez ellen vét, hűtlen kezelés, illetőleg sikkasztás büntényébe esik.

A községek vagy a kir. adóhivatalok által beszedett és azoknak pénztáraiban lévő közadók sem a községeknek, sem az államkincstárnak magánjogi tartozásaiért biztositási végrehajtás alá nem vehetők.

45. § A községi birák, illetőleg községi pénztárnokok (községi és városi adóhivatalok), az előljáróságok (polgármesterek) által e végre kiküldendő községi (városi) képviselő kiséretében havonként, s azon napon tartoznak beszolgáltatni a beszedett adót, a melyet az illető kir. adóhivatal e végre rendszeresiteni fog; ötven forintot vagy azon felüli összeget azonban köteles a kir. adóhivatal időközben is elfogadni.

Ezen időközi összegeket ott, hol postai közlekedés van, postai uton postadijmentesen küldheti be a község az adóhivatalhoz.

46. § A mennyiben az állami egyenes adók beszedésével és beszállitásával a megelőző § értelmében megbizott községi (városi) közegek a beszedés és beszállitás körüli teendőiket nem a pénzügyminister által kijelölt módon vagy nem a kitüzött határidőkben teljesitenék, bebizonyult hanyagságuk esetében a szolgabiró (polgármester) vagy a kir. adófelügyelő, vagy annak helyettese által annyiszor-mennyiszer 2 frttól 25 frtig terjedhető pénzbirságban a 14. §-ban kijelölt rendeltetéssel marasztalandók el.

Ismételt pénzbirság siker nélkül rendeltetvén el, a hanyag községi közegek fegyelmi kereset alá helyezendők.

47. § A községi birák, illetőleg pénztárnokok (községi és városi adóhivatalok) által beszedett adóknak és egyéb tartozásoknak a kir. adóhivatalba beszolgáltatásáért első sorban a beszedésre és beszállitásra kötelezett községi közegek, második sorban a község (város) felelős, a vétkes vagy hanyag közeg ellem visszkereseti jogának fenmaradása mellett.

Ha a község az ezen felelősség alapján megállapitott hiányt községi pótadó utján fedezi, ahhoz a községnek csak azon adózói kötelesek járulni, kik állami adójukat a községnek fizetik.

B) Fizetési halasztások

48. § Adófizetési halasztás rendszerint nem adatik.

A folyó adóra nézve azonban az esetben, ha az adózó időleges fizetésképtelenségét igazolja, fizetési halasztás engedélyezendő, de csakis félévi idő tartamára és nem az illető adóév végén tul.

Kérni azt a kir. adófelügyelőnél kell, ennek végzését az adózó fél a törvényhatóság közigazgatási bizottságához felebbezheti.

Egyenlő végzések ellen felebbezésnek nincs helye.

Eltérő végzések ellen felebbezés történhetik a pénzügyministerhez, valamint a közigazgatási bizottságnak halasztást megadó végzését felebbezheti a kir. adófelügyelő a pénzügyministerhez, ha az államkincstár érdekeit sértve látja (8. §)

Rendkivüli esetekben a pénzügyminister a törvényhatóság közigazgatási bizottságának meghallgatása után mind a folyó adóra, mind a hátralékokra nézve az év végén tul is terjedhető fizetési halasztást adhat; oly esetben pedig, midőn valamely törvényhatóság vagy község adózói az őket ért elemi csapások folytán több éven át felszaporodott adóhátralékaikat egy év alatt lefizetni nem képesek, ama törvényhatóság vagy község összes adózóinak hátralékaik törlesztésére több évre terjedő fizetési részleteket engedélyezhet.

Fizetési halasztás eseteiben a késedelmi kamat fizetendő.

IV. FEJEZET

Adóelengedések

49. § Az elemi csapások által okozott károk rendkivüli eseteiben adóelengedésnek van helye.

Ily elemi csapások:

a) jégeső, árviz és tűz általában;

b) a terményeknek rovarok általi elpusztitása nagyobb kiterjedésü, egész dülőket magukban foglaló területeken;

c) szántóföldekre nézve:

aa) oly fagy vagy földárja által okozott árviz, mely egész dülőket magokban foglaló területeken,

bb) oly tartós szárazság vagy más oly elemi csapás, mely egész határokat magokban foglaló nagyobb területeken a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisiti meg hogy az illető földek azon évben már ujabb veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tétethetnek;

d) erdőknek tűz általi pusztitása;

e) szőlőknél és komlókerteknél a fagy.

50. § Az adóelengedés a pénzügyminister által szabályozott módon megejtett vizsgálatok alapján állapittatik meg és csak egy évre - a folyó adóra adatik.

Erdőknek tűz általi pusztitásánál azonban több évre terjeszthető ki az adóelengedés.

Az elemi csapás által sujtott földrészlet után járó adó egyharmadrészben, kétharmadrészben, vagy egészben elengedtetik, ha a termés hasonló mérvben semmisittetett meg.

Tűz vagy árviz által elpusztitott épületek adója a kár mérvéhez képest engedtetik el.

A letakaritott, de még be nem hordott, vagy asztagokban, kazalokban és csürökben lévő terményeknek elemi csapás általi megsemmisülése esetén adóelengedésnek nincs helye.

Hasonlóan nincs helye adóelengedésnek haszonbérbe adott oly birtok után sem, melyre nézve a birtokos a bérszerződésben az évi bérösszegnek elemi csapások által okozott károk esetében is az évi bérösszegnek minden levonás nélkül való kiszolgáltatását biztositotta. Ezen határozmány alól kivétetnek azon esetek, melyekben a bérlők a bérszerződés szerint a földadót is fizetik.

51. § Az adóelengedés összegét:

első fokban a kir. adófelügyelő,

második fokban a közigazgatási bizottság,

harmadik fokban a pénzügyi közigazgatási biróság állapitja meg.

A felebbezés módját az 5. és 8. §-ok szabályozzák.

HARMADIK RÉSZ

Az egyenes és közvetett adóknak, közvetlenül lerovandó illetékeknek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követeléseknek és egyéb tartozásoknak végrehajtás utján való behajtásáról

52. § A folyó és a mult évekből származó egyenes adótartozásoknak, a közvetett adóknak, közvetlenül lerovandó illetékeknek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követeléseknek és egyéb tartozásoknak végrehajtás utján való behajtására, a kir. adófelügyelőnek közvetlen felügyelete alatt, a községek (városok) és járási szolgabirák, esetleg az állami közegek (81. és 83. §-ok) vannak hivatva.

A községek a biró, illetőleg községi adópénztárnok (községi vagy városi adóhivatal) által behajtatják azon adózóknak összes tartozásait, kik adójukat a községnél (városnál) fizetik.

A községi biró vagy községi adópénztárnok, a jegyző, illetőleg a körjegyző közbejöttével jár el.

Ellenben a szolgabirák, illetőleg segédjeik (helyetteseik), kik névszerint feljelentendők a törvényhatóság közigazgatási bizottságának, a járásukban lakó azon adózók összes tartozásait hajtják be, kik adójukat közvetlenül a kir. adóhivatalnál fizetik. (42. §)

53. § Az 52. § rendelkezései alól kivétetnek:

1. a Budapest főváros területén lakó adózóknak:

a) közvetlenül lerovandó illetéktartozásai, álljanak azok akár a budapesti kir. központi dij- és illetékszabási hivatalnál, akár más kir. hivatalnál előirásban;

b) azon adó- és egyéb kincstári tartozásai, melyek más községeknél (városoknál) vagy vidéki kir. adóhivataloknál vannak előirva, és melyeknek behajtása a főváros területén foganatosittatik;

2. törvényhatósági joggal felruházott városok, mint magánjogi személyek összes kincstári tartozásai;

3. a városi polgármesterek és szolgabirák személyét terhelő tartozások.

Az ezen három pont alatt emlitett tartozásokat állami közegek (állami végrehajtók) hajtják be. (83. §)

54. § A behajtás fokozatai:

a megintés;

a zálogolás;

az átverés.

A behajtási fokozatok alkalmazásánál követendő eljárást az 55-76. §-ok szabályozzák.

Az ezen eljárásnál netalán előfordult törvényellenességek vagy szabályellenességek orvoslása végett a végrehajtást szenvedett fél a kir. adófelügyelőhöz fordulhat, a panaszirat azonban a kifogás alá eső eljárás foganatositásának napjától számitva nyolcz nap alatt nyujtandó be. (4. § 8. pontja.)

55. § Azok, kik:

1. egyenes adójuk esedékes részleteit, ugyszintén az egyenes adók módjára beszedendő egyéb tartozásaik lejárt részleteit az évnegyed második havának 15-ik napjáig;

2. a terhökre előirt, s közvetlenül lerovandó illetéktartozásaikat az esedékesség napján le nem fizetik - ezen fizetési határidők lejárta után azonnal hátralékaiknak 8 nap alatt befizetése megintés utján hivandók fel.

Ezen felhivást teljesitik az 1. alatti esetben:

a) azokra nézve, kik adójukat a községnél (városi adóhivatalnál) fizetik, a községi előljárók (városi adóhivatalok);

b) azokra nézve, kik adójukat a királyi adóhivatalnál fizetik, a királyi adóhivatalok; a 2. alatti esetben a kir. adóhivatalok, (Budapesten a kir. közp. dij- és illetékkiszabási hivatal)

Az adójukat kis vagy nagy községeknél vagy rendes tanácsu városoknál fizető adózók hirdetmény utján, és egyuttal ezen adózók közül azok, kiknek évnegyedi tartozásuk három forintnál nagyobb, valamint azok, kik illetékekkel vannak hátralékban, egyenkint irásbeli megintés utján - azon adózók pedig, kik adójukat vagy törvényhatósági joggal felruházott városoknál, vagy a kir. adóhivatalnál fizetik, kivétel nélkül egyénenkint irásbeli megintés utján hivatnak fel hátralékaik lefizetésére.

Posta utján kézbesitendő az intési irat:

a) a kir. adóhivatalnál fizető adózóknak;

b) a Budapest és a törvényhatósági joggal felruházott városok területén lakó adózóknak;

c) másutt csak azon adózóknak, kik a tartozás előirása helyétől távol vannak, és olyan helyen laknak, a hol maga a postahivatal teljesiti a beérkezett levelek kézbesitését.

56. § Azok ellen, kik a megelőző §-ban emlitett hátralékaikat a hirdetményben vagy az irásbeli megintésben kitüzött határidő alatt le nem fizetik, ezen határidő letelte után azonnal, a zálogolási eljárás alkalmazandó.

A zálogolás tárgyát képezik az adózónak összes készpénzjövedelmei, követelései, ingó és ingatlan vagyona; ez utóbbi azonban csak azon esetben, midőn a hátralékosnak a hátralék összegének megfelelő egyéb vagyona nincs.

57. § A zálogolás alapjául szolgálnak a községi előljárók (városi adóhivatalok) a kir adóhivatalok, és illetőleg a budapesti kir. közp. dij- és illetékkiszabási hivatal által kiállitott hátraléki kimutatások. Ezen kimutatásban a hátralékban levő közadók illetékek és egyéb kincstári követelések nemeik és azon évek szerint, melyekből származnak, részletezendők és a behajtandó késedelmi kamatok (41. §) s a behajtási illetékek (75. §) is kitüntetendők.

Az ingók lezálogolásánál követendő eljárást szabályozzák az alább következő 58., 59., 60., 61., 62., 63. 64. és 65. §-ok.

58. § A zálogolást teljesitő a végrehajtás helyére megy, és ott két becsüs (Budapest fővárosban egy becsüs) közbejöttével a hátralékos vagy megbizottja, vagy ezek távollétében két tanu jelenlétében a hátralékosnak ingó vagyonából annyit foglal le zálogul, mennyi a kimutatott hátralék, késedelmi kamat és behajtási illetékek fedezésére kivántatik.

Ezen zálogolás alkalmával mindenekelőtt a következő sorrendben lefoglalandók és mint lefoglalt tárgyak jelzendők az adózónak:

a) készpénze;

b) értékpapirjai; ilyenek nem létében:

c) készpénzjövedelmei, a hová tartoznak:

aa) a házbérek;

bb) a haszonbérek;

cc) a végrehajtást szenvedőnek magánpénzintézeteknél vagy közpénztáraknál elhelyezett vagy magánosoknak okmány mellett kölcsön adott pénzbeli követelései és jövedelmei s egyéb bármi czimen őt illető követelések.

A végrehajtást szenvedőnek magánosoknál lévő követelései csak azon esetben foglalandók le annak egyéb ingóságai előtt, ha a zálogolást teljesitő közeg az illető követeléseket teljesen biztositottaknak találja. Ellenkező esetben szabadságában álland, illetve kötelessége leend a zálogolást teljesitő közegnek a végrehajtást szenvedő követelései előtt a jelen törvény 59. § szabályi szerint egyéb ingóságokat venni foglalás alá és csak az esetben, ha ezen ingóságok kellő fedezetet nem nyujtanak, a foglalást az általa viszonylag leginkább biztositottnak talált követelésekre intézni.

Az 1881. évi LX. tc. 53., 54., 55., 56., 57., 59., 60., 61., 62., 64., 65., 66., 67. §-ainak a birói végrehajtás alól való mentességeket tárgyazó intézkedései adóvégrehajtások eseteiben is alkalmazandók.

Követelések foglalásánál megfelelően alkalmazandók továbbá az 1881:LX. tc. 79., 80., 81., 82., 83., 121. és 122. § rendelkezései is azon eltéréssel:

a) hogy a követelés lefoglalásáról a végrehajtást szenvedőnek az adósa oly felhivás mellett értesitendő, hogy a követelést a foglalási összeg erejéig ne az adózónak, hanem az értesitvényben megnevezett adópénztárba fizesse be, vagy ha másnak részére is biróilag lezálogoltatott, azon biróságnál tegye letétbe, melynek kiküldöttje az első zálogolást eszközölte; és

b) hogy jelzálogilag biztositott követelés lezálogolása esetében nemcsak a kiküldött, hanem az adófelügyelő is jogositva van a telekkönyvi hatóságot a zálogjog bejegyzése végett közvetlenül megkeresni.

A lefoglalt készpénz és értékpapirok még a zálogolás napján a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak) megőrzés végett átadandók.

A községi előljáróság tartozik az értékpapirokat haladéktalanul az illető adóhivatalnál letétbe helyezni. Az ily letéteket a királyi adóhivatal csak az adófelügyelő utalványára szolgáltathatja ki.

Ha a lefoglalt követelésre előzetes birói végrehajtás nem vezettetett: a kincstárnak jogában áll a lezálogolt követelést birói felhatalmazás nélkül behajtani.

Előzetes birói lefoglalás esetében, ha a behajtással más végrehajtató vagy az ügygondnok még meg nem bizatott, a kincstári képviselő kivánságára a biróság által ügygondnok kinevezésének mellőzésével a követelés behajtására feljogositandó. Ezen esetben a kincstári képviselő a behajtásra kirendelt ügygondnok jogaival és kötelességeivel bir. (1881:LX. törvénycikk 124., 125. és 126. §)

Ha a lezálogolt követelés a zálogolástól számitott félév alatt be nem hajtatik, s az adózó ezen idő alatt tartozását ki nem fizeti, vagy elfogadható más fedezetet nem nyujt: jogában áll a kincstárnak a lezálogolt követelést készpénz fizetés mellett árverésen eladni. Életjáradék-követelések azonban árverés alá nem bocsáthatók, hanem csak behajtás utján értékesithetők.

A köztörvényhatósági tiszti ügyészek a kir. adófelügyelőt ennek felhivására a lefoglalt s akár jelzálogilag biztositott, akár nem biztositott követelések iránti végrehajtási eljárásnál a biróság előtt folyamatba teendő perekben képviselni, és a lefoglalt követelések érvényesitése tekintetében a szükséges végrehajtási lépéseket a biróságok előtt megtenni kötelesek.

A bérlő, ki a bérösszeget egy félévnél hosszabb időre előre kifizette vagy fizeti, tartozik ezt, ha a foglalásnál jelen van, a foglalás alkalmával azonnal vagy a foglalásróli értesitvény vétele után legfeljebb nyolcz nap alatt külön beadványban a végrehajtást eszközlő hatóságnál bejelenteni és okmányilag igazolni, ellenkező esetben a bérelt birtokra a bérlet tartama alatt kivetett állami adókért és az azok alapján törvény szerint kivetett községi pótadóért szavatossággal tartozik s azon esetben, ha a hátralékosnak azon községben, melyben a végrehajtás eszközöltetik, foglalás alá vehető más vagyona nincs, a végrehajtás másodsorban ő ellene intézendő.

59. § Az 58. §-ban emlitett jövedelmek hiányában a könnyen pénzzé tehető ingóságok foglalandók le, elvül tüzetvén ki, hogy az adóhátralék az adókötelezettre nézve minél kevésbbé sértő és kártékony módon biztosittassék, nevezetesen: hogy oly tárgyak, melyeknek eladása által az adókötelezettnek nagyobb kár okoztatnék, mintsem az adóhátralék fedezésére elkerülhetlenül szükséges, a mennyire lehet, megkiméltessenek, s a kéznél levő tárgyak közül mindig azok foglaltassanak le, melyeket az adózó maga jelöl ki, feltéve: hogy e tárgyak egyszersmind könnyen el is adhatók.

60. § A zálogolás alól az 58. §-ban felsoroltakon kivül kivétetnek mindazon tárgyak és jövedelmek, melyek a birói végrehajtásról szóló 1881:LX. tc. 51. § a)-p) pontjai, továbbá az 1881:LX. tc. 52. §-a értelmében birói végrehajtás alá nem esnek.

Zálogolás alól kivétetik továbbá a vetőmag a következő megszoritással:

Ha a zálogolás az év szeptember-novemberi szakában történik, őszi vetőmag czimén 1. 25 hectoliter hagyatik menten minden catastralis hold szántóföld után, melyet a végrehajtást szenvedő tulajdonul bir és házilag mivel vagy miveltet, és pedig mindkét esetben annyi catastralis hold szántóföldet számitva őszi, illetőleg tavaszi vetés alá, a mennyit a végrehajtást szenvedő évenkint tényleg elvetni szokott. A vetőmagnak ily módon kiszámitott mennyisége azonban nem lehet nagyobb azon mennyiségnél, mely a végrehajtást szenvedő által a megelőző évben ugyanazon gabonanemekben tényleg felhasználtatott.

61. § Oly tárgyak, melyekről kétséges, vajjon az adózó vagy a törvény értelmében az adózó helyett az adófizetésre kötelezettek tulajdonát képezik-e, csak akkor vehetők foglalás alá, ha a végrehajtást szenvedőnek egyéb javai, melyek iránt hasonló észrevétel fenn nem forog, a hátralékban levő összegre nézve teljes fedezetet nem nyujtanak.

Az idegen tulajdonnak állitott, vagy vélelmezett tárgyak a foglalási jegyzőkönyvben a többiektől külön tételszámok alatt sorolandók fel és a jegyzőkönyvben (64. §) lakhelyének kitétele mellett megnevezendő az, a ki a tárgyakra nézve tulajdoni igényt támaszt; és ez esetben a végrehajtó köteles a tudvalévő igénylőt a foglalásról azon felhivással értesiteni, hogy igénykeresetét az értesitvény vételétől számitandó 15 nap alatt az illetékes biróságnál (1881:LX. tc. 100. §) inditsa meg és a kereset meginditását a kereset felzetének bemutatásával a kiküldött adóvégrehajtónál hitelesen igazolja, mert annak elmulasztása esetében a lezálogolt tárgyak a későbben bejelentett igényre való tekintet nélkül el fognak árvereztetni. Ezen felül köteles a végrehajtó a netaláni igénylőket hirdetmény utján felhivni, hogy a hirdetmény kifüggesztésétől számitandó 15 nap alatt a végrehajtónál hitelesen igazolják, hogy tulajdoni igénykeresetüket az illetékes biróságnál meginditották.

A hirdetménybe foglalandók:

a) a végrehajtást szenvedettnek neve;

b) a foglalás ideje;

c) a lefoglalt tárgyak általános megjelölése és becsértéke;

d) azon figyelmeztetés, hogy ha a zárt határidő alatt a keresetnek meginditása a kereset felzetének bemutatása mellett igazoltatni elmulasztatik, a lefoglalt tárgyak a netaláni tulajdonigényre való tekintet nélkül el fognak árvereztetni.

A hirdetmény a város (község) házánál kifüggesztendő és a hirdetményre a kifüggesztés napja irandó.

Az árverésnek a 66. § értelmében megtartását nem akadályozza az, ha a lefoglalt tárgyakra előzőleg birói végrehajtás vezettetett. De ha a korábbi birói foglalás hitelesen igazoltatik, vagy ha a lefoglalt ingóságokra törvényes zálogjog alapján (1881:LX. tc. 72. §) az illetékes biróságnál elsőségi igény jelentetik be és ennek megtörténte az árverés napjáig hitelesen igazoltatik: köteles a végrehajtó az illető birói végrehajtatókat a közigazgatási uton elrendelt árverési határnapról értesiteni, és a biróságilag is lefoglalt és eladott tárgyakért befolyó vételárt azon birósághoz, mely az eladott tárgyakat lefoglalta, azon kéréssel beszolgáltatni, hogy a zálogjog elsőbbségi kérdésében, a kincstár képviselőjének megidézése mellett tartandó tárgyalás után határozzon.

Ha a korábban biróilag lefoglalt tárgyakra nézve igénykereset tétetett folyamatba: ezen igénykereset meginditása az értesitvény vételétől, illetve a hirdetmény kifüggesztésétől számitott 15 nap alatt igazolandó és a kereset tárgyalására a kincstár képviselője is megidézendő. Ha ezen megidézés már meg nem történhetnék: a kincstár ellen külön igénykereset inditandó és a fenti módon igazolandó.

62. § A lezálogolt javak összeirandók s egyuttal a jelenlevő becsüsök (becsüs) által megbecsülendők s a szükséghez képest vagy a tulajdonos őrizete alatt hagyandók, vagy a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak) őrzés végett átadandók.

63. § A lezálogolt javaknak a zárlat feloldása előtt elidegenitése vagy elsikkasztása ugyanazon bünvádi következményeket vonja maga után, melyek a rendes birósági eljárással lefoglalt javak elidegenitésének esetére vannak kiszabva.

64. § A teljesitett zálogolás és becslés felől az illetők által aláirt vagy az aláirás megtagadása esetén ennek feljegyzésével jegyzőkönyv vétetik fel. Ezen jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a hátralék és járulékai részletezését (57. §);

b) a lefoglalt tárgyak megnevezését, becsértékét és miként leendő biztositásának módját (hivatalos megőrzés vagy a tulajdonosnál meghagyás által).

c) netalán jelentkezett igénylők neveit és lakhelyét (61. §).

65. § Ha a lefoglalt vagyon a következő 15 nap alatt a hátralék és a közbejött költségek lefizetésével tisztáztatik, a zárlat feloldottnak tekintetik, és annak feloldása a fél kérelmére az általa bemutatott zálogolási jegyzőkönyve vezetendő.

A lefoglalt vagyon, ha hatósági őrizet alá volt véve (62. §) a végrehajtást szenvedettnek visszaadandó.

66. § Ha a zálogolás napját követő 15 nap alatt a behajtandó hátralék járulékaival együtt le nem fizettetik, a lefoglalt ingó javak nyilvános árverés utján eladandók.

Az árverésnél követendő eljárást szabályozzák a 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73. és 74. §-ok.

67. § Ha a zálogolás által biztositott hátralékok a zálogolást követő 15 nap alatt le nem fizettetnek, tekintettel az idő és költség kimélésére s a legmagasabb értékesitést igérő viszonyokra, az árverés több hátralékostól lefoglalt tárgyakra nézve lehetőleg együttesen, a foglalást követő 15 napi határidő lejárta után 30 napi időközt meg nem haladó határnapra tüzendő ki, akár:

a) a helyszinén, akár

b) az adóhivatal kerületében, akár végre

c) ezen kerületen kivül létező vásári joggal biró más valamely községben.

A b) és c) alatti esetben a kir. adófelügyelőnek beleegyezése szükséges.

68. § Az árverésre kitüzött határnap közhirré teendő oly módon, hogy az első árverési határidő legalább 8 nappal előre köröztessék.

E hirdetést:

a) a község által a község kebelében tartandó árveréseknél a község előljárósága;

b) a szolgabiró által eszközlendő árveréseknél a szolgabiró rendeli el.

A b) esetben köteles a szolgabiró az elrendelt árverést legalább is azon községben, hol a zálogolás történt, s ott, a hol az árverés tartatni fog, sőt ha a lezálogolt tárgyak között 50 forintnál nagyobb értékü tárgy találtatik, járása egész területén közhirré tétetni, s ha az árverést járásán kivül eső helyen szándékozik megtartani, a körözésnek ily módon leendő foganatositására az illetékes szolgabirót is azonnal felhivni.

69. § Az árverési hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a zálogba vett tárgyak megnevezését;

b) a tartandó árverés helyét;

c) a napot és órát, melyben az árverés tartatni fog;

d) azon feltételt, hogy az egyes zálogtárgyak, a mennyiben azoknak értéke egyenkint 50 frtot meg nem halad, becsáron alul is feltétlenül el fognak adatni, 50 frtot meghaladó értékü tárgy pedig csak akkor, ha a becsárnak legalább háromnegyedrésze igértetik;

e) a szükségessé válható második árverésnek az első árverés napjától számitott további 15 napon túl nem terjedhető határidejét;

f) azon feltételt, hogy a vételár azonnal fizetendő.

70. § A kitüzött helyen, napon és órában:

a) a községnél (városnál) fizető adózók ellen intézett végrehajtások eseteiben a községi biró vagy községi adópénztárnok egy előljárósági tagnak és a jegyzőnek, illetőleg körjegyzőnek közremüködésével, vagy a városi adóhivatal kiküldöttje a városi tanács által kijelölt két képviselő jelenlétében; ezen képviselők meg nem jelenése az árverés megtartását nem gátolja;

b) a kir. adóhivataloknál fizető adózók ellen inditott végrehajtások eseteiben a szolgabiró vagy helyettese (esetleg az állami közeg), a községi előljáróság által kiküldött két tanu jelenlétében az árverést megkezdvén, az árverésnek kitett zálogtárgyat rendesen a becsértéken alul is a legtöbbet igérőnek engedi át, kivévén, ha az egyes tárgy értéke 50 frtot meghaladna; ily tárgy az érték háromnegyedén alul az első árverésen el nem adathatik, hanem ujabb árverés kisérlendő meg; s ezen második árverésen a tárgy a legtöbbet igérőnek mindenesetre átengedtetik.

71. § Az árverés tényéről jegyzőkönyv veendő fel, melynek tartalmaznia kell: annak nevét, kinek tartozásai fejében az elárverezett tárgy lefoglaltatott; - az árverelt tárgyak megnevezését, becsértékét, a legmagasabb ajánlatát, a vevő nevét, az árverési költségek és illetékek megállapitását, és alá kell iratnia a végrehajtást foganatositó s a községi előljáróságot képviselő két tag vagy esetleg két tanu által. Az árverési jegyzőkönyv, az árverés befejezése után, a foglalási jegyzőkönyvekkel együtt azon község előljáróságánál leteendő, melyhez a végrehajtást szenvedő tartozik, hol azokat a felek bármikor megtekinthetik.

72. § Az árverésből bejött pénzt kis és nagy községekben a községi biró egy községi adópénztárnok, egy előljárósági tag és a jegyző, illetőleg körjegyző közremüködésével, rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi adóhivatal veszi át s abból rögtön törlesztvén a végrehajtás utján behajtott hátralékokat, a késedelmi kamatokat és adóbehajtási illetékeket, a netáni többletet nyugta mellett a végrehajtást szenvedettnek kézbesiti.

Azon esetben, midőn az árverés az adókat behajtó község kebelén kivül irtatik, s a községnek birája és a jegyző, illetőleg körjegyző (pénztárnok) ott jelen nincs, valamint mindazon árveréseknél is, melyeket a szolgabirák (azok segédei vagy helyettesei), esetleg állami közegek foganatositanak, a befolyt összegeket a helybeli kir. adóhivatal az illetőknek rögtön kiadandó hivatalos nyugták mellett veszi át; oly községekben pedig, melyekben kir. adóhivatal nincs, a befolyt pénzeket azon községi közeg, mely azon községben az adók szedésével megbizva van, átvenni és azokat az illető községi vagy állami pénztárnak átküldeni tartozik.

73. § Az árverésből bejött azon pénzért, mely nem a 72. §-ban kijelölt közegeknek, hanem bárki másnak fizettetett és az állampénztárba be nem adatott, az illető eljáró közegek felelősséggel és kártéritéssel tartoznak.

74. § A 67., 68., 69., 70., 71., 72. és 73. §-ban foglalt rendeletek Budapest fővárosra nézve is érvényesek, azon módositással azonban:

a) hogy a fővárosban a 69. § d) pontja alatt és a 70. § b) pontja alatt emlitett első árverés alkalmával azon zálogtárgyak feltétlenül eladandók, melyeknek becsértéke huszonöt forintot meg nem halad;

b) hogy az árverés a 70. § a) pontja alatt emlitett két városi képviselő helyett egy kerületi előljárósági tag és egy városi biztos jelenlétében a helyszinén, árverési csarnokban vagy hatósági raktárban tartandó meg; és

c) hogy az árverésnél befolyt pénzt az eljáró végrehajtó veszi fel, ki is azt 24 óra alatt az illető városi adóhivatalba beszállitani köteles.

75. § A zálogolásért, becslésért és árverésért bélyegfelszámitásnak nincsen helye.

A végrehajtási összes költségek fedezésére, ideértve a zálogtárgyak szállitási költségeit is, a végrehajtást szenvedő adózók adóbehajtási illetéket tartoznak fizetni.

Ezen behajtási illeték háromféle:

intési illeték;

egyszerü behajtási illeték;

fokozott behajtási illeték.

Az intési illeték az 50 forintot meg nem haladó hátralékok után öt, az 50 forintot meghaladó hátralékok után tiz krajczárban állapittattik meg, és a megintés megtörténtét követő legelső fizetés alkalmával szedendő be. Az egyszerü behajtási illeték két krajczárt, a fokozott behajtás illeték három krajczárt tesz, a hátralék minden forintja után.

Forinton alóli összegek a behajtási illeték kiszámitásánál figyelmen kivül maradnak.

Két krajczárt, azaz egyszerü behajtási illetéket fizet azon hátralékos:

a) a ki ellen a zálogolás törvényszerüen alkalmaztatott, vagy

b) a ki tartozását az elrendelt zálogolás foganatositása előtt, de a zálogolásnak a községben megkezdése után fizeti le.

Öt krajczárt, azaz egyszerü és fokozott behajtási illetéket fizet azon hátralékos:

a) a kinek lefoglalt ingóságai tényleg árverés alá kerülnek; vagy

b) a ki tartozását az árverésre kitüzött napon az árverés megtartása előtt ugyan, de oly időben fizeti le, midőn az árverés megtartására kiküldött közeg a helyszinén már megjelent.

76. § Az intési illeték az irásbeli megintés kézbesitéséért lévén fizetendő, az a kézbesitést teljesitő közegek javadalmazására forditandó. Ott, hol az intési irat kézbesitése posta utján történik, a postadij költsége is az intési illetékből fedezendő.

A behajtási illetékek fejében befolyt összegek:

a) a községek, városok által, valamint a 81. §-ban emlitett felelősség eseteiben eljáró más hatósági vagy állami közegek által eszközölt végrehajtások alkalmával, a község (város) házipénztárát;

b) a szolgabirák által, valamint az 53. § 1., 2. és 3. pontjai alatt emlitett esetekben eljáró állami közegek által eszközölt végrehajtások alkalmával az államkincstárt illetik.

A behajtási illetékből azon állami, vagy községi (városi) pénztár által, a melybe folynak, kielégitendők:

a) a becsüsöknek, a zálogolásnál és árverezésnél alkalmazott tanuknak és községi előljáróknak a megyei alispán (polgármester) által szabályozott dijai;

b) az adóhivatalnál közvetlenül fizető adózók ellen eszközlött végrehajtások alkalmával a zálogolás alá vett és a zálogolás helyén árverés alá került tárgyaknak az árverés szinhelyére való szállitási költségei;

c) a végrehajtást eszközlő szolgabirónak illetőleg segédjének (helyettesének) vagy állami közegnek napidij és fuvarköltség-illetményei. Ezen napidijat és utiköltséget azonban az illetők csak egyszer számithatják fel, még akkor is, ha székhelyükön kivül ugyanazon helyen és időben több végrehajtást teljesitenek.

A szolgabirák (illetőleg segédjeik, helyetteseik) illetményeit a pénzügyminister, ha czélszerünek látja, a belügyministerrel egyetértőleg átalányban is állapithatja meg.

77. § Ha lefoglalható ingóságok nem léte vagy elégtelensége esetében a kincstárt követelések behajtása czéljából akár az ingatlanokra, akár csak az ingatlanok haszonélvezetére, akár pedig az ingatlan állagára vezetendő végrehajtással egyidejüleg annak haszonélvezetére is rendeltetik el, a végrehajtás az 1881:LX. tc. 135-213. §-ban meghatározott eljárás szerint eszközlendő.

Ebből kifolyólag a biróságok a kincstár képviselője által felszámitott munkadijakat és bélyegilletékeket épen ugy megállapitani tartoznak, mint azt más magánfelek részére törvényszerüen szokták.

Az egyenes adók könyvelésével és nyilvántartásával megbizott községi közegek, és a kir. adóhivatalok által hivatalos pecsét alatt kiadott hátraléki kimutatások azon okmányok erejével birnak, melyek alapján az emlitett törvénykezési rendtartás szerint végrehajtásnak van helye.

Azt, hogy a biztositási és kielégitési végrehajtás az ingatlanra vezetendő, esetről-esetre a törvényhatóság közigazgatási bizottsága végzésileg rendeli el és szabályszerü intézkedés végett az államjogügyi képviselőjét megkeresi.

78. § A közigazgatási hatóságok (községi előljáróságok, szolgabirák, polgármesterek, alispánok, és az utóbbiakkal egyenlő rangban álló tisztviselők) kötelesek arról gondoskodni, hogy az 56-74. §-ban körülirt végrehajtási eljárás foganatositása alkalmával a közrend szükség esetében karhatalom kirendelése által is fentartassék.

79. § Az egyénenkinti könyvelést teljesitő községi jegyzők (városi adóhivatalok) kötelesek az általuk behajthatlanoknak tapasztalt adótartozásokat évenkint kimutatni. Ezen adótartozások törlése iránt, a tényállásnak a szolgabiró, illetőleg királyi adófelügyelő által történt megállapitása után a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határoz, a mennyiben az illető tartozás 100 forintnál nem nagyobb, ellenkező esetben a pénzügyministernek határozatát kéri ki.

A közigazgatási bizottságnak saját jogkörében eszközlött adótörlések iránti határozatait a királyi adófelügyelő felebbezheti a pénzügyministerhez (8. §, 2. d) pontja).

80. § A szolgabirák (polgármesterek) a kir. adófelügyelő vagy annak a helyszinén megjelenő helyettese, kötelesek az adók, illetékek és egyéb kincstári követelések behajtásának eszközlésével megbizott, és az erre való felügyeletre hivatott községi (városi) közegeket szemmel tartani, észlelt vagy bejelentett törvény- vagy szabályellenesség vagy mulasztás esetében, azoknak okozóira 5 frttól 25 frtig terjedhető és az egyenes adók módjára, felében a kincstár, felében a megyei (városi) házipénztár javára behajtandó birságokat (felebbezéssel a törvényhatóság közigazgatási bizottságához) róni, és erről esetről-esetre a törvényhatóság közigazgatási bizottságának jelentést tenni.

Ha a szolgabiró (polgármester), a kir. adófelügyelő, vagy ennek a helyszinén megjelenő helyettese a törvényben, szabály- vagy kormányrendeletben megszabott kötelesség oly megsértésének jő nyomára, mely előreláthatólag az egyszerü birságolásnál sulyosabb beszámitás alá esvén, a fegyelmi eljárás elrendelését (1876:V. tc. 18. §-a és VII. tc. 1. §-a) teendi szükségessé, tartozik a kötelességmegsértés tényét és körülményét az illető adóközegek meghallgatása mellett jegyzőkönyvbe foglalni és a jegyzőkönyvet a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésére hivatott hatóságnak, vagy hatósági főnöknek haladéktalanul megküldeni. (1876:V. tc. 19. §-a és VII. tc. 2. §-a.)

81. § A községek előljárói a szolgabirónak, a városok és szolgabirák a kir. adófelügyelő utján a törvényhatóság közigazgatási bizottságának havonkint bemutatják jelentéseiket az adóbehajtás menetéről, és az adóbehajtás rendes eszközlése iránt azon felelősséggel tartoznak, hogy a hol igazolatlanul hátralékban marad az adó, ott költségükön fog az akár más hatósági, akár állami közeg által behajtatni.

Észlelt hanyagság esetében a közigazgatási bizottság van hivatva a körülményekhez képest kimondani, hogy: ha 15 nap alatt a hiány nem pótoltatik, az emlitett felelősség lép életbe. - Ily esetben egyuttal intézkedik a bizottság, hogy az adóbehajtás - a 15 napi határidőnek eredmény nélküli lefolyta után, - hatósági más közeg vagy állami közeg által a mulasztó közegnek költségén eszközöltessék.

Ha elrendeltetik a felelősség alkalmazása, a rendelet a sujtott közeggel azonnal közöltetik, ki is három nap alatt az ellen felebbezhet; de ha a pénzügyministertől a felebbezés felküldésétől számitott 15 nap alatt kedvező válasz nem érkezik, a végzés érvénybe lép.

Ha a bizottság a felelősség esetének alkalmazását - szemben a jelenlévő kir. adófelügyelőinek mint adóügyi előadónak vagy helyettesének kivánságával - megtagadja, az ügy az adóügyi előadó által a 8. §-ban jelzett módon a pénzügyministerhez felebbezendő, a ki az emlitett felelősségnek alkalmazását elrendelheti.

Azon községi (városi) közeg, ugyszintén azon szolgabiró, ki ellen a most emlitett szigor alkalmaztatott, ismételt hanyagság esetében fegyelmi uton hivatalától is elmozditható. (9. §)

82. § A mulasztást elkövetett községi (városi) közeg tartozik a terhére eső és a kir. adófelügyelő által számszerint megállapitott költségeket, a kir. adófelügyelő által kitüzendő 15 napi záros határidő alatt, a kir. adóhivatalba befizetni. Ha ezen befizetés a kitüzött határidő alatt nem teljesittetik, a kir. adófelügyelő köteles a megállapitott költségeket az illető elmarasztalttól, vagy ha ennél elegendő fedezetet nem találna, községtől (várostól) közigazgatási uton az egyenes adók módjára behajtani, fenmaradván a községnek (városnak) visszkereseti joga a mulasztó közege ellen.

83. § Az állami közegek által az 53. és 81. §-okban emlitett esetekben teljesitendő végrehajtásokat rendszerint a pénzügyminister által kinevezett állami végrehajtók foganatositják.

Ezen állami végrehajtók ideiglenes állami tisztviselők (adóhivatali tisztek) minőségében, állandó fizetéssel neveztetnek ki, és három évi feddhetlen szolgálat után hivatalos állásukban véglegesen megerősittetnek.

Nyugdijképességük végleges megerősittetésük esetén azon naptól számittatik, melyen ideiglenes minőségben kineveztettek. Állomásuk helyén foganatositott végrehajtások alkalmával napidijra igényük nincsen. Állomásuk helyén kivül teljesitett müködés alkalmával, a pénzügyminister által megállapitandó napidijt és fuvarköltséget huznak.

A pénzügyminister megengedheti, hogy a kir. adófelügyelő:

1. Az állami végrehajtókat:

a) oly időben, midőn adóbehajtással elfoglalva nincsenek, az adóügyek kezeléséhez a kir. adófelügyelői hivatal vagy kir. adóhivatalok mellé kisegitő szolgálattételre beoszthassa;

b) a szolgabirákhoz, ezek megkeresése folytán adóvégrehajtások eszközlésére (a szolgabirák felelősségének fentartása mellett (52. §);

c) a községekhez (városokhoz) azok kérésére és költségén, adóügyek ellátására vagy végrehajtások eszközlésére időnkint kirendelhesse;

2. szükség esetén és annak tartamára, az állami végrehajtók közvetlen vezetése és felelőssége alatt ideiglenesen felfogadott végrehajtókat is alkalmazhasson.

84. § Azon községi közegek, (községi jegyzők, városi adóhivatalok) és szolgabirák, kik az év végeig a fizetési halasztást nyert, s adóelengedés vagy behajthatlanság czimén letörült összegek levonása után fenmaradó f. évi adótartozást behajtják és a kir. adóhivatalba beszállitják, a törvényhozás által e czélra rendelt alapból jutalmakban részesittetnek.

Azon községi (városi) közegek pedig, kik az emlitett folyó adótartozásnak megfelelő összegen kivül a mult évekből fenmaradt hátraléki összegből legalább 30 százalékot szállitanak be a kir. adóhivatalba, külön együttes jutalmul a beszállitott hátraléki összegből egy százalékot kapnak.

85. § Az adókötelezettek és az adótárgyak összeirása, az adók könyvelése, nyilvántartása, beszedése, beszállitása, biztositása és behajtása alkalmával a pénzügyi, törvényhatósági vagy községi (városi) közegek által jogtalanul okozott költségek vagy károk megtéritésén felül a kárositott felek javára az illető törvénysértő közeg 5-100 frtig emelkedhető pénzbirságban marasztalandó el; - az elmarasztalás iránt első fokon a kir. adófelügyelő, másodfokon a közigazgatási bizottság, és harmadfokon a pénzügyi közigazgatási biróság határoz.

A mennyiben ezen birság a kir. adófelügyelő személye ellen alkalmazandó, elsőfokon a közigazgatási bizottság, másod és végső fokon a pénzügyi közigazgatási biróság hoz határozatot.

NEGYEDIK RÉSZ

A közadók biztositásáról

I. FEJEZET

A törvényhatóságoknak a közadók biztositásánál való közremüködése

86. § A törvényhatóságok és azok közegei mindazokat, miknek teljesitése a törvényesen megszavazott és beszedetni rendelt adók és közjövedelmek kivetése, biztositása és behajtása, valamint a fennálló adótörvények kijátszásának és a kincstári jövedelmek megröviditésének megakadályozása körül ezen törvénycikk és a közadók tárgyában hozott egyéb törvények által kötelességükké tétetik, s az ezen törvények alapján kiadandó pénzügyministeri rendeleteket felelősség terhe alatt végrehajtani tartoznak.

A végrehajtás megtagadásának esetében a főispán az 1870:XLII. tc. 54. s 55. § és Budapest fővárosra nézve a főpolgármester az 1872:XXXVI. tc. 70. és 71. §-ai szerint rendelkezik.

A törvényhatósági tisztviselők ellen az általuk hivatalos eljárásaik közben akár cselekvés, akár mulasztás által az államkincstárnak vagy magánosoknak okozott károkért az 1870:XLII. törvénycikk VI. fejezetében körülirt eljárásnak van helye.

Valahányszor valamely törvényhatóság közgyülésén vagy a közigazgatási bizottság ülésén inditvány tétetik a pénzügyminister által a törvényesen megállapitott adók tárgyában kiadott rendeleteknek végre nem hajtása vagy elhalasztása iránt, az elnök köteles névszerinti szavazást tűzni ki, s az inditványozónak, valamint az inditvány mellett szavazók neveinek jegyzőkönyvbe iktatását eszközölni.

Ha a pénzügyminister rendelete ellen, annak végrehajtása helyett, felirás határoztatik, a végrehajtás elhalasztása miatt támadható kárért az inditványozó s az inditvány mellett szavazók felelősek.

Ha az elnök a névszerinti szavazást kitüzni és a neveket a jegyzőkönyvbe beiktattatni elmulasztaná, kártéritéssel az azon napon elnöklő tartozik. A kártéritési kereset az állam jogügyi képviselője által az illető kir. törvényszék előtt indittatik meg.

87. § A törvényhatósági tisztviselők kötelesek:

a) a fogyasztási adókra, jövedékekre és illetékekre vonatkozó törvények ellen elkövetett kihágások eseteiben, az illetékes pénzügyi közeg megkeresésére, a leletről jegyzőkönyvet felvenni, a tényállás földerittetése s a tettesek kinyomozása végett a tiszti vizsgálatot haladék nélkül végrehajtatni, a dugárunak, illetőleg az áthágás tárgyainak és eszközeinek lefoglalása s a kincstár követelésének a tetten érettnél talált javakban biztositása iránt intézkedni;

b) a fogyasztási adóknál, hol az átalány alkalmaztatik, valamint az ezen adókra vonatkozó bérleti szerződések megkötésénél közbenjárólag közremüködni;

c) a sószállitásnál közbejövő akadályok eseteiben, a szállitmány vezetőjének, vagy más arra hivatottnak felhivására, a tényálladék földeritése, a közbejött akadályok elháritása, a só széthordásának megakadályozása s általában a kincstár megkárosodásának eltávolitása iránt azonnal intézkedni.

A törvényhatósági tisztviselő, ki a jelen §-ban kiszabott kötelességet vagy épen nem, vagy nem a törvény rendeleteinek megfelelőleg teljesiti, a kincstárnak minden ez által okozott kárért teljes kárpótlással tartozik és fegyelmi vizsgálat alá vonandó.

A kártéritési keresetet az állam jogügyi képviselője inditja meg; a fegyelmi eljárásra nézve mérvadó a 9. §.

II. FEJEZET

Vegyes intézkedések

88. § Ingatlanok birói eladásánál s a vételár birói (elosztásánál az utolsó három évi, ugyanazon birtokot terhelő egyenes adók, az egyenes adók módjára behajtandó egyéb tartozások, a törvényhatósági s községi adópótlékok, akár vannak azok az ingatlanra bekebelezve, akár nem, az 1881:LX. tc. 189. §. a) pontjában felsorolt költségeken kivül minden egyéb követelés előtt elsőséggel birnak.

Évi adó alatt értetik azon összeg, mely mint folyó adó, az illető ingatlanra azon évben kivetve volt.

Az elsőség az eredménynyel megtartott árverés napjától visszafelé számitandó. Zárlat vagy végrehajtás utján való bérbeadás esetében a zárlat, illetve a végrehajtás tartama alatt esedékes folyó adók a zárgondnok vagy bérlő által az ingatlan jövedelmeiből fizetendők.

Ha az eredménynyel megtartott árverés megsemmisittetik, az elsőbbség az első árveréstől számitandó, s a megsemmisitett és az ujból elrendelt árverés megtartásának napja közölt esedékessé vált adókat a tényleges birtokos, illetve a hagyatéki gondnok, vagy az ingatlanok haszonélvezetének birói lefoglalása esetében a zárgondnok fizeti.

Az illetéktartozások törvényes elsőségének megállapitására nézve mérvadók az 1881:XXXIV. tc. 39. és 40. §-aiban foglalt határozatok.

Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett birói végrehajtás esetében a zárgondnoki kezelés folytán a függő termésből befolyt összegből s illetve a bérösszegből minden más követelést megelőzőleg törvényes elsőséggel biró tételként kifizetendő.

a) az azon ingatlant terhelő, a végrehajtási zárlat tartama alatt esedékes és a végrehajtási zár alá vétel elrendelésétől visszafelé számitva egy évre eső adó, szőlődézsma, urbéri és más hasontermészetü váltság;

b) azon illeték, mely a fennálló törvények és szabályok értelmében ugyanazon ingatlant terheli, melynek haszonélvezetére a birói végrehajtás intéztetett.

89. § Ingóságok birói eladása esetében a birói végrehajtási foglalást teljesitő birói kiküldött tartozik az 1881:LX. törvénycikk 89. § rendelete szerint kibocsátott igénykereseti felhivás egy példányát az illetékes királyi adófelügyelőnek is kézbesiteni, vagy ajánlott levélben posta utján megküldeni.

90. § Az egyenes és közvetett adók, az egyenes adók módjára beszedendő követelések és tartozások, végre az illetékek elévülnek:

1. ha azok nem vettetnek ki öt év alatt számitva azon naptól, melyen:

a) az adótárgy, illetőleg a követelés, a tartozás keletkezett;

b) az illetékkiszabás alapját képező jogügylet illetékkiszabás végett bejelentetett;

c) felfüggesztő feltételhez vagy kezdeti időponthoz kötött jogügyleteknél a feltétel teljesült vagy az időpont bekövetkezett;

d) a birói beavatkozást nem igénylő haláleset beállott;

e) a biróilag tárgyalt hagyatékoknál a hagyatéki eljárás befejeztetett;

Azon illetékköteles felekre nézve, a kiket a bejelentési kötelezettség nem terhel, valamint azon szerződő félre nézve, a ki a jogügylet kikötései szerint az illetékfizetésre kötelezve nincsen, az illetékfizetési kötelezettség a jogügylet létrejöttétől számitott 10 év alatt akkor is elévül, ha a jogügylet bejelentése elmulasztatott;

2. ha a kivetés évétől kezdve öt év alatt nem szorgalmaztatnak, vagy nem biztosittatnak. Szorgalmazásnak vétetik az adóbeszedéssel megbizott közegek által történt, s vevénynyel igazolt megintés.

Jövedéki kihágás esetében (100. §) az elévülési határidő a kincstárt megillető rendes adóösszegre nézve azon naptól számittatik, a mely napon a kihágás elkövettetett.

Vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthatlanságok esetében az államnak e részbeni kárát az tartozik megtériteni, a ki azt a végrehajtás vagy biztositás elmulasztása által okozta.

A tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett adók, illetékek és birságok visszakövetelése tekintetében a felek igénye az adó, illeték vagy birság lefizetésének napjától számitandó 3 év alatt évül el.

Az elévült egyenes adók az azok módjára beszedendő kincstári követelések és más tartozások leirását első fokon a kir. adófelügyelő (4. § 5., 6., pontja), másod fokon a közigazgatási bizottság (5. § b) pontja), harmad fokon a pénzügyi közigazgatási biróság, - ellenben az elévült közvetett adók és illetékek leirását első fokon a kir. pénzügyi igazgatóság, másod fokon és véglegesen a pénzügyi közigazgatási biróság rendeli el.

91. § Azon esetben, midőn az egyenes adó- vagy illetékhátralékok biztositása végett, - azoknak telekkönyi bekebelezése mutatkozik szükségesnek, ezen bekebelezést:

1. az adójukat a községnél (városnál) fizető adózók adóhátralékaira nézve, a községek (városi adóhivatalok) hátraléki kimutatásai alapján a kir. adófelügyelő;

2. az adójukat a kir. adóhivatalnál fizető adózók adóhátralékaira nézve a kir. adóhivatalok;

3. a jogilletéki hátralékokra nézve, az azok könyvelésével megbizott kir. hivatalok kérelmezik.

92. § Az adó- és illetékhátralékok kellő időben bekebeleztetésének elmulasztásából az államkincstárra háramló károkért anyagi felelősséggel tartoznak:

1. a 91. § 1. pontjában emlitett hátralékokra nézve:

a) azon esetben, ha az 1. pont alatt emlitett hátraléki kimutatás be nem adása vagy elkésve történt beadása miatt a bekeblezés a kellő időben nem történhetett, községekben a községi biró és jegyző, városokban a városi adókönyvelő (városi adószámviteli hivatal);

b) azon esetben, ha bekeblezés kellő időben eszközlésének elmulasztása a kir. adófelügyelőtől vagy segédszemélyzetének egyik közegét terheli - a mulasztást elkövetett adófelügyelő vagy közeg;

2. a 91. § 2. pontjában emlitett hátralékokra nézve: a kir. adóhivatalok főtisztjei:

3. a 91. § 3. pontjában emlitett hátralékokra nézve:

az adótárnok és az illetékek könyvelésével megbizott tisztviselő.

Ha az adó- és illetékhátralékok bekeblezése alkalmából követett törvényellenes eljárás folytán magánfeleknek költség vagy kár okoztatott, a vétkes közegek ellen a 85. § határozatai alkalmazandók.

93. § A bekeblezett tartozásoknak teljes kifizetése után 8 nap alatt köteles a kir. adófelügyelő, illetőleg kir. adóhivatal a hátralék törlésének eszközlése végett, az illető telekkönyvi hatóságot hivatalból megkeresni.

Ha ezer forintot meghaladó adónak vagy illetéknek legalább egy harmada befizettetett, a megfelelő összeg törlésének elrendelésére az illető telekkönyvi hatóságot, a kir. adófelügyelő vagy kir. adó hivatal hivatalból megkeresni köteles.

94. § Csőd esetében az adó- és illetékkövetelések elsőbbségének meghatározására nézve az 1881:XVII. tc. határozmányai irányadók.

Az ingatlanokra a 88. §-ban megállapitott három, illetőleg egy évi elsőbbség, a csőd elrendelésének napjától visszafelé számitandó.

A folyó adók, melyek alatt a vagyonbukottnak a csődbejutás óta netalán folytatott üzlete vagy vállalata után járó keresetadó, az ingatlanok után, azok eladásáig járó föld-, ház-adó, II. osztályu keresetadó és általános jövedelmi pótadó, valamint a törvényhatósági és községi pótlékok, továbbá a csőd tartamának ideje alatt keletkezett jogügyletek után járó illetékek és esedékessé vált vizszabályozási járulékok, mint rendes folyó kiadások, a tömeg jövedelméből lejárat szerint, a tömeggondnok által fizetendők.

Nem fizetés esetében az emlitett követelések első sorban a csődtömegből, másod sorban azonban a tömeggondnoktól hajtandók be; ha ez a tömeg jövedelméből a fizetést nem teljesiti, akkor, midőn a tömeg jövedelméből teljesithető lenne, vagy teljesithető lett volna.

A mennyiben a csődtömeget terhelő közadó, s más, az egyenes adók módjára behajtandó tartozások a csődtömeg elleni követeléseknek bejelentésére kitűzött határnapon tul jelentetnének be, az 1881:XVII. tc. 195. §-ának intézkedései mérvadók.

95. § Azon egyenes adók és illetékek s az egyenes adók módjára beszedendő egyéb követelések és tartozások, melyek valamely ingatlant terhelnek, a 90. §-ban megállapitott elévülési határidőn belől a tényleges birtokos által fizetendők. Magánkézből megvett ingatlan birtokokat terhelő ilynemü hátralék a vevőre száll át.

Ha a 96. §-ban emlitett bizonyitvány kivétetett vagy kiadatott, ugy a vevő csak az abban kimutatott összeg erejéig felelős, fenmaradván minden esetben birtokelőde elleni visszkereseti joga.

Közös birtokosok a közös birtok vagy üzlet után kirovott adókért, egyetemleges kötelezettséggel tartoznak, azon megszoritással azonban, hogy első sorban minden egyes kötelezett társon csak a kivetett adó vagy illetéktartozásnak aránylagosan reá eső része követelhető, és az egyetemlegesség csak akkor és annyiban követelhető, a mikor és a mennyiben a tartozás az első sorban kötelezettektől behajtható nem volt. Ingatlanoknál az egyetemleges kötelezettség csak a közös birtokra vonatkozik.

Házastársak által közösen használt birtokok vagy folytatott üzlet után kirovott adókért, a házastársak egyetemleges felelősséggel tartoznak.

Az ingatlant terhelő illetékek, a tényleges birtokos által fizetendők, ha azonban az illeték fizetését az illeték tárgyát képező ügylet határozmányai szerint oly szerződő fél vállalta magára, kit az illetéki szabályok értelmében különben is fizetési kötelezettség terhel, az illeték első sorban mindig ezen féltől követelendő.

A kivetés évében közös háztartásban élő házastársak a kirovott keresetadóra, tőkekamat- és járdékadóra nézve egyetemlegesen felelősek.

96. § A kir. adóhivatalok (községi jegyzők, városi adóhivatalok) kötelesek egyes felek kivánatára saját könyveik utmutatása szerint a megjelölt birtokot terhelő egyenes adókat, illetékeket, valamint egyéb kincstári követeléseket is dij nélkül tudtul adni, s ha kivántatnék, azok felül ivenkint 50 kros bélyeggel ellátott bizonyitványt is kiadni. A kir. adóhivatalok által kiadott bizonyitványok az államkincstár irányában is bizonyitó erővel birnak. A községi közegek által kiállitott bizonyitványok hitelességeért a kiállitó közegek a bizonyitványt szorgalmazó irányában személyökkel és vagyonukkal anyagilag is felelősek. (85. §)

Ha valamely elárverezett ingatlan vételárának felosztásánál vagy csőd esetében helytelen kimutatások alapján közadóbeli tartozások és illetékek illetéktelenül fizettettek ki: valamely érdekelt fél kérelmére az illetéktelenül felvett összegek az illető birósághoz fizetendők vissza és ezen összeg felosztása vagy utalványozása iránt a biróság intézkedik. Az egyenes adóknak és azok módjára beszedendő kincstári követeléseknek és más tartozásoknak ilynemü visszafizetését első fokon a kir. adófelügyelő (4. § 5. c) pontja), másod fokon a közigazgatási bizottság (5. § b) pontja), harmad fokon a pénzügyi közigazgatási biróság, - ellenben a közvetett adók és illetékek visszafizetését első fokon a kir. pénzügyi igazgatóság, másod fokon és véglegesen a pénzügyi közigazgatási biróság rendeli el.

97. § A ki a közadók kezelésével, kivetésével, beszedésével vagy behajtásával foglalkozó állami, törvényhatósági, vagy községi (városi) közeget a törvény vagy a hatóság meghagyásának végrehajtásában erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeriti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza, a büntető törvénykönyv (1878:V. tc.) 165. §-a szerint a hatóság elleni erőszak bűntettét követi el és azon § értelmében három évig terjedhető börtönnel büntetendő.

98. § Az állami köztörvényhatósági és községi közegek szabályellenes eljárásukért közigazgatási, esetleg fegyelmi uton mindig feleletre vonandók.

Ha azonban szabályellenes eljárásban tényleges erőszakot alkalmaznak, vagy szabályszerü eljárásban az önvédelem esetén kivül valakit tettleg bántalmaznak, vagy bántalmaztatnak, hivatali hatalommal visszaélés bűntettét követik el, s annak mérvéhez képest büntetendők. (1878:V. tc. 472. és 473. §)

99. § pénzügyőröknek, törvényes biróság előtt letett hitükre hivatkozva tett vallomásaik azokban, mik hivatásuk körébe tartoznak, mindaddig bizonyitó erővel birnak, mig a tett vallomás hitelessége ellenadatokkal meg nem ingattatik.

III. FEJEZET

Az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntetéséről

100. § Az adótörvények és szabályok elleni kihágások az egyes adónemekre nézve fennálló törvények és szabályok szerint büntettetnek.

A mennyiben a büntetés mérvéről s minőségéről, valamely pénzügyi kihágásra nézve, külön törvény vagy szabály határozottan nem intézkednék, alapelvül szolgál, hogy a kincstár megröviditésének, kárositásának, az adóköteles személyek vagy adótárgyak eltitkolásának, kijátszásoknak, valamint valótlan bemondásoknak birsága 1-8 annyi, mint azon összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott.

Kárösszegnek vétetik azon összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapitottak.

Ha ezen összeg nem tudatik, a birság 1-500 forint.

A kincstár megkárositására irányzott bűncselekvények bűnvádi eljárás utján fenyitendők meg.

A pénzügyi hatóságok hatásköréhez tartozik, a tényálladék felderitése és a kárösszeg meghatározása után az elővizsgálat folyama alatt a kárösszeg erejéig a biztositási végrehajtást elrendelni és a közigazgatási hatóságok által a közadók biztositása iránt fennálló szabályok értelmében foganatosittatni.

101. § Kisebb kihágások, a melyeknél a kincstár megröviditésére irányzott szándék nem forog fenn, 1 frttól 50 frtig terjedhető birsággal büntetendők.

Különösen ily kisebb kihágást követ el:

a) a ki az adókötelezettek és adótárgyak összeirása alkalmával a személyét, a vele közös háztartásban élő család családja tagjait, illetőleg az összeiráshoz szükséges adatokat be nem mondja, az összeiró küldöttséget valótlan bemondásokkal félrevezeti, vagy munkájában hátráltatja;

b) azon házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, ki bevallását a megszabott módon és időben be nem adja. (15. §)

A kirovott és az egyenes adók módjára behajtandó pénzbirság a 14. §-ban körülirt módon számolandó el.

102. § A 100. §-ban emlitett kihágások miatti vizsgálatok megejtésére hivatva vannak a kir. adófelügyelők, illetőleg a kir. pénzügyigazgatóságok, a mint t. i. az illető ügy egyenes adókra vagy pedig más közadókra vonatkozik.

A vizsgálat által megállapitott kihágások büntetésére nézve illetékesek az 1871:LXVI. tc. 1. §-a alapján az erre felhatalmazott kir. törvényszékek. Illetőségük kiterjed mindazon ügyekre, melyeknek tárgyát az egyenes és közvetett adókra, jövedékre, fogyasztási adókra és illetékekre vonatkozó törvények megsértése képezi, a mennyiben a törvénysértés büntetést von maga után.

A 101. §-ban emlitett kihágások büntetésére nézve illetékesek az ügy természetéhez képest, vagy a kir. adófelügyelők, vagy pedig a kir. pénzügyigazgatóságok.

Az érdekelt fél birtokon belül 15 nap alatt a kir. adófelügyelő határozatát a közigazgatási bizottsághoz, a pénzügyigazgatóságét pedig a pénzügyi ministerhez felebbezheti.

103. § Azon kihágás, melyért az illető a vétkes cselekvény vagy mulasztás napjától számitott három év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet.

104. § Kihágások eseteiben ha a fél eleget tesz a szabályszerü feltételeknek, enyhitő körülmények felhozása mellett kérheti a vizsgáló hatóságnál a vizsgálat megszüntetését, melyet ezen hatóság elrendelhet; ellenkező esetben az ügy további tárgyalás végett a pénzügyi biráskodással felruházott illető törvényszékhez átteendő. (1873:XXXIX. tc.)

105. § Az egyenes adók, a jövedékek, a fogyasztási adók és az illetékek iránt fennálló törvényeknek és a törvények által fentartott szabályoknak megsértését tárgyazó büntető intézkedések az alább következő 106., 107., 108. és 109. §-okban foglalt megszoritásokkal érintetlenül érvényben maradnak, a mennyiben a jelen törvény határozataival nem ellenkeznek.

106. § A pénzügyi biráskodással felruházott első folyamodásu törvényszék minden egyes esetben a felett határoz: van-e a fenforgó kihágási ügyben az államkincstár megröviditését czélzó szándék? Ha ilyen meg nem állapitható, a felet a büntetés alól felmenti.

107. § Mind az államkincstár, mind a panaszos fél az első folyamodásu törvényszék határozata ellen, birtokon belől az itélet kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt felfolyamodási jogorvoslattal élhet.

A felfolynmodás a budapesti kir. táblához intézendő, mely másodfokulag és véglegesen határoz. Itélete a kézbesitéstől számitandó 30 nap eltelte után végrehajtandó.

108. § Ha a jogérvényes itélettel kiszabott pénzbüntetés az elmarasztalttól egészben vagy részben behajtható nem volna, vagy pedig ennek behajtása csakis az elmarasztalt minden ingatlanai eladása által ugy lenne eszközölhető, hogy ennek folytán az elmarasztalt végelszegényedése és adózási képtelensége következnék be, a pénzbüntetés helyett az 1880:XXXVII. tc. 13. §-ának megfelelőleg:

a) ha a pénzbüntetés 300 frtot meg nem halad, elzárás (1879:XL. tc. 15. §-ának 1. pontja);

b) ha a pénzbüntetés 300 forintot meghalad, fogház (1878:V. tc. 20. §-ának 5. pontja); alkalmazandó akkép, hogy minden be nem hajtott 5 frt után egy-egy napi elzárás, illetve fogház essék.

Jogérvényes itélettel kiszabott pénzbüntetéseknek részben vagy egészben elengedését a fél kérelmére a pénzügyminister Ő Felségének ajánlhatja.

109. § A jövedéki kihágásokra kiszabott büntetés, az 1879:XL. tc. 31-ik §-ában foglalt intézkedéstől eltérőleg, a jogérvényes itélet kézbesitésének napjától számitott három év alatt évül el.

110. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik hogy a pénzügyministerrel egyetértőleg a jövedéki büntető eljárást a jelenleg gyakorlatban levő szabályok alapján a pénzügyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás jelen körülményeihez alkalmazva, ideiglenesen rendeleti uton szabályozhassa.

IV. FEJEZET

A törvény hatályáról és életbeléptetéséről

111. § Ezen törvény hatálya, a közigazgatási bizottságokra vonatkozó rendelkezések kivételével kiterjed Horvát-Szlavonországokra is, azonban mindaddig, mig ezen országokban a törvényhatóságok kebelében közigazgatási bizottságok nem alakittatnak, a következő módositásokkal:

1. az adóügyek vezérletére hivatott kir. adófelügyelők minden tekintetben közvetlenül a pénzügyigazgatóságnak, közvetve a pénzügyministernek vannak egyedül alárendelve;

2. a 14., 37., 46. és 80. §-okban a járási szolgabirákra ruházott teendőket az alispánok teljesitik;

3. a 7. és 10. §-ban a közigazgatási bizottságokra ruházott teendőket az alább következő 4. pontban foglalt megszoritással a pénzügyi igazgatóság teljesiti;

4. a 81. §-ban emlitett felelősség alkalmazását első fokban a pénzügyi hatóság végzés utján mondja ki, és pedig:

a) a községi közegek ellen a kir. adófelügyelő;

b) a városi közegek ellen a pénzügyigazgatóság. A felelősséget kimondó végzés kézbesitése előtt azonban az illető közigazgatósági hatóság az a) alatti esetben az alispán, a b) alatti esetben az országos kormány, n végzéshez leendő hozzájárulás végett keresendő meg.

Ha a közigazgatósági hatóság a felelősség alkalmazását kimondó végzéshez hozzájárul, vagy a megkeresés vételétől számitandó nyolcz nap alatt nem nyilatkozik, a pénzügyi hatóság által hozott végzés érvényre emelkedik és az elmarasztalt közegnek azzal a megjegyzéssel adandó ki, hogy az elmarasztaló végzés ellen - annak vételét követő naplót számitandó három nap alatt - felebbezéssel élhet:

az a) alatti esetben a pénzügyi igazgatósághoz;

a b) alatti esetben a pénzügyministerhez.

A felebbezés a kir. adófelügyelőnél nyujtandó be.

Ha a közigazgatási hatóság a felelősség alkalmazását kimondó végzéshez hozzá nem járul, és ebbeli nézetét a fent jelzett nyolcz napi határidőn belül a pénzügyi hatósággal közli, a felelősség alkalmazását kimondó végzés véghatározat hozatala végett 3 nap alatt felterjesztendő;

az a) alatti esetben a pénzügyigazgatósághoz, a b) alatti esetben a pénzügyministerhez. Az ily esetekben hozott határozat ellen felebbezésnek helye nincs.

Ha a pénzügyigazgatóságtól, illetőleg a pénzügyministeriumtól a végzés felküldésétől számitandó 15 nap alatt válasz nem érkezik, a felelősség alkalmazását kimondó végzés érvénybe lép;

5. a 30. § értelmében alakitandó felszólamlási bizottság elnökét és elnökhelyettesét a pénzügyminister nevezi ki;

6. a 9., 14., 58., 60., 61., 77., 86., 89., 94., 97., 98., 108. és 109. §-okban emlitett esetekre nézve, a Horvát-Szlavonországokban érvényben levő büntető csődtörvény, fegyelmi és végrehajtási eljárás ide vonatkozó rendelkezései mérvadók;

7. az adóvégrehajtás foganatositására kir. adóhivatalok, illetőleg az állami végrehajtók vannak hivatva:

a) azon adózók ellen, kik adójukat a kir. adóhivatalnál fizetik, kivétel nélkül;

b) azon adózók ellen, kik adójukat a községnél fizetik, a 81. §-ban emlitett felelősség alkalmazása esetében;

8. az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntetésére az 1871:LXIV. tc. alapján az ez országokban fennálló pénzügyi törvényszékek illetékesek.

Horvát-Szlavonországok összes közigazgatási hatóságai kötelesek a kir. adófelügyelőket és a pénzügyigazgatóságokat mindazon teendőikben, melyeket az adóügyek ellátására nézve, a jelen törvénycikk értelmében teljesiteni tartoznak, minden törvényes eszközök felhasználásával támogatni, az adóvégrehajtások alkalmával a közrend fentartásáról a 78. § értelmében gondoskodni, a közadók biztositásánál a 87. és 88. §-ok értelmében közreműködni, a községi közegeket azokban, miket az adóügyek ellátása körül teljesiteni tartoznak, ellenőrizni, s a kir. adófelügyelőknek értesitései, vagy saját észleletei alapján a hanyag községi közegeket fegyelmi uton és esetleg a mulasztás mérvéhez képest hivatalvesztéssel is megbüntetni.

112. § Azon esetre, ha Horvát-Szlavonországok területén közigazgatási bizottságok alakittatnak, az ezen bizottságoknak az adóügyek körüli hatáskörét, külön törvény fogja megállapitani.

113. § Ezen törvény életbeléptetésével az 1876:XV. tc. hatályon kivül helyeztetik, s ennélfogva mindazon esetekre, melyek iránt a fennálló törvényekben a most hatályon kivül helyezett törvényre történik hivatkozás, a jelen törvény rendelkezései alkalmazandók.

114. § Ezen törvény 1884. évi január hó 1-ső napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminister, a belügyminister és az igazságügyi minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben a Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bizatik meg.