1883. évi XLVI. törvénycikk

a földadó, házadó, tőkekamat- és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó iránti törvények módositásáról * 

I. FEJEZET

A földadó iránti törvény módositásáról

1. § A földadószabályozásra vonatkozó 1881:XL. tc. 2. §-ának első és második bekezdése következőkép módosittatik:

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy 1884. évtől kezdve a földadót az uj kataszteri munkálatok alapján oly százalékban vethesse ki, hogy az állami földadó összege a földtehermentesitési járulék nélkül 26.000,000 frtot meg ne haladjon. Törvényben marad az idézett törvény emlitett §-ának azon intézkedése, hogy az egyéni felszólamlások elintézése után a pénzügyminister a földadó-százalék megállapitása végett törvényjavaslatot terjeszszen a törvényhozás elé.

Valamint érvényben marad a 2-ik § negyedik bekezdése is.

II. FEJEZET

A házadó iránti törvények módositásáról

2. § A házadóról szóló 1868:XXII. tc. 7. §-a, az 1873:VI. törvénycikk 2. §-a és az 1875:XXIII. tc. 2. §-a hatályon kivül tétetvén, azok helyett a házbéradó alá tartozó házakra nézve - a közadók kezeléséről szóló 1883:XLIV. tc. 12. §-ával kapcsolatban - az alább következő 3., 4., 5. és 6. §-okban foglalt rendelések lépnek életbe.

3. § A házak nyers jövedelmét képezik együttvéve:

a) a szoros értelemben vett lakbér;

b) azon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vizvezeték, éjjeli világitás, szemétkihordás, és más ilynemü mellékköltségek czimén fizet, és esetleg:

c) azon összegek, melyeket a bérlő a bérbe vett ház vagy lakrészek állandó átalakitásának vagy jobb karba helyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából előlegezett oly feltétel alatt, hogy ezen költség visszatérüléseig készpénzben aránylag csekélyebb összegü lakbért tartozzék fizetni.

Ha a c) pont alatt emlitett költség visszatéritése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a nyers jövedelemhez a költségnek csak azon része számitandó, mely a megállapitott felosztás szerint az illető évre esik.

Butorzattal, vagy házi kerttel együtt bérbe adott ház vagy lakrészek nyers jövedelmének vétetik azon összeg, mely a butorzat vagy házi kert bérértékének levonása után fenmarad.

4. § A háznak nyers jövedelméhez nem számittatnak azon összegek, melyeket a bérlő községi pótadó czimén, házbérkrajczárok elnevezése alatt fizet, ha a bérbeadó ezen összegeket a ház nyers jövedelmétől elkülönitve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy ezen házbérkrajczárok a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers házbérjövedelemben már benfoglaltatnak.

5. § A házak nyers jövedelméből minden száz forint után, épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében leszámitandó:

a) Budapest fővárosban - az ó-budai rész kivételével - husz forint;

b) Budapest főváros ó-budai részén, valamint az 1868:XXII. tc. 4. §-a értelmében az általános házbéradó alá tartozó egyéb városokban és községekben huszonöt forint;

c) másutt harmincz forint.

A fenmaradó összeg képezi a házak tiszta jövedelmét.

6. § Az ekkép kiszámitott tiszta jövedelem minden száz forintja után házbéradóul fizetendő:

a) Budapest fővárosban - az ó-budai rész kivételével - huszonkét forint;

b) Budapest főváros ó-budai részén, valamint az 1868:XXII. tc. 4. §-a értelmében általános házbéradó alá tartozó egyéb városokban és községekben husz forint;

c) másutt tizenhat forint.

III. FEJEZET

A tőkekamat- és járadék-adó iránti törvény módositásáról

7. § A tőkekamat- és járadék-adóról szóló 1875:XXII. törvénycikk 2. §-a oda egészittetik ki, hogy adó alá nem tartozik azon kamatjövedelem, melyet az állami, törvényhatósági vagy községi tisztviselők és alkalmazottak a hivatali minőségükben állami, törvényhatósági vagy közsági pénztáraknál készpénzben letett ovadékaik után ugyanazon pénztárakból huznak.

IV. FEJEZET

Az általános jövedelmi pótadó iránti törvény módositásáról

8. § Az általános jövedelmi pótadóról szóló 1875:XLVII. tc. 3., 4., 5., 6., 7., 10. és 11. §-ai hatályon kivül helyeztetvén, azok helyett az alább következő 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15. és 16. §-okban foglalt intézkedések lépnek életbe.

9. § Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő:

1. a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra és egyletekre a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 30 százaléka;

2. a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40 százaléka;

3. a III. osztályu keresetadó alá eső ipar- és kereskedelmi üzletekből és haszonhajtó foglalkozásokból eredő jövedelmek után, a folyó évre kirovott állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak:

a) 10 százaléka, ha a keresetadó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem a fővárosban 400 frtot, másutt 300 frtot meg nem halad;

b) 35 százaléka, ha a keresetadó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem a fővárosban 400 frtot, másutt 300 frt meghalad;

4. a IV. osztályu kereseti adó alá eső illetményekből, a bánya-müvelésből és a hozzá tartozó iparágakból, végre a kamat-élvezetből és járadékokból eredő jövedelmek után a folyó évre kivetett állami egyenesadónak és földtehermentesitési járuléknak 35 százaléka.

10. § A polgárositott határőrvidéki részekben általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő:

1. a földbirtok után a folyó évre kivetett állami egyenes adónak harmincz százaléka;

2. addig, mig a határőrvidéki részekben fennálló külön adótörvények érvényben maradnak;

a) a házbirtok után a folyó évre kivetett házadónak és rendkivüli pótléknak harmincz százaléka;

b) az ingó vagyonból, haszonhajtó foglalkozásokból és üzletekből eredő jövedelmek után a folyó évre kivetett állami törzsadónak és rendkivüli pótléknak:

tiz százaléka, ha ezen törzsadó és rendkivüli pótlék együttvéve 21 forintot meg nem halad;

harminczöt százaléka, ha a törzsadó és rendkivüli pótlék együttvéve 21 forintot meghalad;

c) az álladó illetményekből eredő jövedelem után a folyó évre kivetett állami törzsadónak és rendkivüli pótléknak harminczöt százaléka, ha az emlitett jövedelem 1,500 frtot meghalad.

11. § Az általános jövedelmi pótadó kivetésének alapjául szolgáló állami adónak és földtehermentesitési járuléknak összege, az adókirovás foganatositása előtt adónemenkint oly módon kerekitendő ki, hogy a forinton alóli összegek teljes forintnak veendők.

Ha a pótadó alapjául szolgáló adóösszeg egy forintot meg nem halad, a kikerekitésnek helye nincs.

12. § Az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesitett föld- és házbirtoknál az általános jövedelmi pótadó fejében 20 százalék fizetendő azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó- és földtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. (9., 10. és 11. §)

Ha valamely háznak ideiglenes adómentessége évközben szünik meg, az adómentesség megszünését követő naptól kezdve, a jelen törvény 9. §-ának 1-ső illetőleg 2-ik pontjaiban (a polgárositott határőrvidéki részekben a 10. § 2. a) pontjában) meghatározott adótétel alkalmazandó.

13. § A föld- és házbirtoknak a 9., 10., 11. és 12. §-okban meghatározott mód szerint kiszámitott általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekeblezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg még le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka; föltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekeblezve.

Hitelüzlettel foglalkozó pénzintézetektől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapitott kamatláb szerint a kölcsönvett tőkeösszeg után egy évre esik. Ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számitásba az adóköteles jövedelem megállapitásánál.

A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát.

14. § A jelen törvény 9., 10., 11. és 12. §-okban emlitett adók összegét a kir. adófelügyelő ellenőrzése mellett a községi közegek (városi adóhivatalok) hivatalból állapitják meg. Ellenben a 13. §-ban emlitett kamattartozásokat az 1875:XLVII. tc. 8. §-ában megállapitott módon az adókötelesek tartoznak bevallani.

15. § A megelőző §-okban foglalt határozatok szerint megállapitott általános jövedelmi pótadó összege hivatalból szállittatik le, illetőleg törültetik, ha az ezen adó kivetésének alapjául szolgált állami adónak és földtehermentesitési járuléknak összege törvényes okokból leszállittatik vagy törültetik.

A pótadó leszállitásának alapját képező adó és földtehermentesitési járulék - az adókirovás foganatositása előtt - szintén kikerekitendő oly módon, hogy a forinton alóli összeg teljes forintnak veendő.

Ha adósságokkal terhelt föld- vagy házbirtoknál a leszállitott jövedelmi pótadó összege nagyobb volna azon összegnél, mely pótadó czimén az emlitett föld- vagy házbirtok után, a kamattartozások tekintetbe vételével az illető adóévre kivettetett, a pótadó leszállitása csakis az ezen eredetileg kivetett pótadó összegének erejéig engedhető meg.

16. § Jelen törvény értelmében kirovott általános jövedelmi pótadó egész összegében állami adónak tekintendő; mely után sem törvényhatósági, sem községi, sem iskolai pótlék ki nem vethető.

Az egyes adónemekre nézve a jelen törvényben megállapitott jövedelmi pótadó-százalékot a törvényhozás évről-évre az államköltségvetésről szóló törvényben határozza meg.

17. § Az 1884. évi törvényhatósági, községi és iskolai pótlékok a jelen törvény 1. és 6. §-aiban foglalt intézkedésekre való tekintet nélkül, az 1883-ik évre kivetett állami egyenes adók alapján rovandók ki.

Befejezés

18. § Ezen törvény 1884. évi január hó 1-ső napján lép életbe, és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére