1884. évi XIV. törvénycikk

a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesitéséről, ugyszintén a vizszabályozó és ármentesitő társulatok igazgatási szervezéséről * 

I. FEJEZET

1. § A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, ugyszintén mindezen folyók völgyeinek ármentesitése, ideértve a Temes-Bégavölgyet is, műszaki tekintetben egységes egészet képez, mely a közmunka- és közlekedési minister vezetése alatt hajtatik végre.

Az ármentesitést és belvizlevezetést a létező törvények és a jelen törvénycikk értelmében, s a közmunka- és közlekedésügyi minister felügyelete alatt a társulatok eszközlik. A hajózási szempontból szükségessé vált vagy az állam által már megkezdett mederszabályozást az állam saját költségén hajtja végre.

2. § A Tisza és mellékfolyói völgyein a feladat megoldására alkalmas határokkal nem biró vizszabályozó és ármentesitő társulatok uj beosztással szervezendők.

Ezen uj beosztás szerint történt szervezések az előbb létezett és a szervezésbe bevont társulatok pénzügyi külön állását a multból eredő s azon terhekre nézve, melyek a töltéseknek egyenlő biztonságot nyujtó méretekben leendő kiépitésére szükségesek, meg nem változtatják. Egyébiránt az egyesités feltételeinek és módozatainak meghatározása az illető érdekeltek egyezkedéseinek tartatik fenn, a mennyiben pedig azok a közmunka- és közlekedésügyi minister által a körülményekhez képest kitüzendő záros határidő alatt sem tudnának megegyezni, a tiszavölgyi központi bizottság meghallgatása mellett esetről-esetre a közmunka- és közlekedésügyi minister dönt.

3. § Felhatalmaztatik a közmunka- és közlekedésügyi minister, hogy a közérdek vagy egyöntetü árvédelem szempontjából a Tisza és mellékfolyói völgyein azon árterületeket, a melyek eddigelé védtöltések által biztositva nincsenek, a végett hivatalból valamely fennálló társulathoz csatolhassa, esetleg az ilyen árterületek érdekeltségét hivatalból társulattá alakithassa. Első esetben az illető társulat az ily területet a jelen törvény 13., 14., 15., 16., 17. §-aiban előirt ártérfejlesztési és osztályozási eljárás mellett kötelékébe vonja: a bevonás idejétől kezdve, az osztályozás alapján megállapitott kivetési kulcs szerint a társulati járulékokkal megterheli, s ennek fejében a bevont terület árviz elleni biztositása végett szükséges védépitkezéseket, mint a már létező társulati védépitmények kiegészitő részét, létesiti. Oly területek pedig, melyek magaslatok által lévén elzárva, egyik társulat ártérfejlesztésébe sem vonhatók be, külön társulattá alakitandók, s ez esetben az érdekeltekre háramlandó teher nem lehet nagyobb, mint azon értékemelkedés, mely az ármentesités folytán éretett el.

Az ily külön társulatok alakitásáról a törvényhozásnak esetről-esetre jelentés teendő. Felhatalmaztatik továbbá a közmunka- és közlekedési minister arra is, hogy mindazon esetekben, midőn a műszaki ártérfejlesztés alapján ugyanazon terület több társulat árterébe tartozónak tünik ki, ezen közös árterület az érdekelt társulatok és a tiszavölgyi központi bizottság meghallgatása után, az illető társulatok között oszsza meg, illetve a társulatok közötti határvonalat állapitsa meg.

4. § Az érdekeltek az alapszabályokban megállapitott időközökben és módon közgyülésre hivandók össze.

A közgyülésen minden 100 ártéri becshold, vagy 1000 frt értékemelkedés tulajdonosa - a szerint t. i., a mint azt a közgyülés alapszabályaiban eleve megállapitja - egy szavazattal bir, a 100 becsholdnál, illetőleg 1000 frt értékemelkedésnél többet képviselő ártéri birtokosok, vagy teljhatalmi megbizottjaik pedig annyi szavazattal birnak, a hány 100 becsholdas részletnek, illetőleg 1000 frt értékemelkedésnek tulajdonosai. A 100 becsholdnál, illetőleg 1000 frt értékemelkedésnél kevesebbet képviselő birtokosok pedig csoportba állanak, s megbizottjaik által a közgyülésen annyi szavazattal birnak, a hány 100 becsholdat, illetőleg 1000 frt értékemelkedést ártéri birtokuk összlete képvisel. Az esetre pedig, ha a 100 becsholdnál, illetőleg 1000 frt értékemelkedésnél kevesebbet képviselő birtokosok önként nem csoportosulnak, a községi előljáróság által a fentebbi módon képviseltetnek. A megbizottak nevei a társulati elnöknek előre bejelentendők.

A már létező társulatok kötelesek alapszabályaikat, a mennyiben azok másként intézkednének, ezen határozathoz képest módositani.

5. § A közgyülés főbb teendői:

a) A társulati alapszabályoknak megállapitása vagy módositása.

Az e tekintetben hozott határozatok az alapszabályokkal együtt életbeléptetésük előtt jóváhagyás végett a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felterjesztendők.

b) A társulat tisztviselői és szolgaszemélyzete, nemkülönben a gátőrök létszámának és dijazásának, ugyszintén a választmány és a tisztviselők hatáskörének, azok egymáshozi viszonyának a jelen törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével és a közmunka- és közlekedésügyi minister jóváhagyásának fentartásával meghatározása.

c) Az évi költségelőirányzat és a társulati kiadások fedezési módjának a választmány javaslata alapján való megállapitása.

Ez utóbbi határozatok a megelőző év október 15-ig az illetékes kir. folyammérnöki hivatal utján jóváhagyás végett a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felterjesztendők.

Ezen határidőnek kellőleg nem igazolt elmulasztása esetére a közmunka- és közlekedésügyi minister az illető társulatra 100-500 frtig terjedő birságot róvhat, mely birság az 1880. évi XX. t. -czikk 17. §-a értelmében alakitandó tartalékalap javára fizetendő be.

A felterjesztett költségelőirányzat iránt a közmunka- és közlekedésügyi minister a költségelőirányzatnak a kir. folyammérnöki hivatalhoz való beterjesztésétől számitott 60 nap lefolyása alatt határoz, - ha a minister ezen idő alatt nem nyilatkoznék, a költségelőirányzat helybenhagyottnak tekintendő.

6. § A társulati választmány áll: az elnökből és legalább négy tagból.

A választmány a társulati igazgatás élén áll, s mint ilyennek az összes társulati tisztviselők alá vannak rendelve.

Megválasztja a társulat összes tisztviselőit (8. §), ellenőrzi azok működését, főleg pedig a társulati pénztár kellő kezelését, - kötelessége átvizsgálni a társulat könyveit, iratait s pénztárát, s teljesiti általában mindazt, a mit az 1871. évi XXXIX., és 1879. évi XXXIV. törvénycikk a jelen törvény, a kormány rendeletei és az alapszabályok, valamint a közgyülés egyes határozatai reá ruháznak.

A választmány kötelességének pontos teljesitéseért annak tagjai felelősek.

7. § A társulatok tisztviselői személyzete az igazgatóból, főmérnökből (mérnökből), a szükséges számu szakaszmérnökökből, pénztárnokból, ellenőrből s a szükséges segédszemélyzetből áll.

Az igazgató és a főmérnök (mérnök) rendszerint fegyelmi eljárás vagy bűnvádi elitélés alapján bocsáthatók el; a társulati elnöknek azonban, ha ebben a társulati választmánynak az összes tagok kétharmad része hozzájárulásával alkotott határozatával támogattatik, jogában áll a szolgálati viszonyt egy évi felmondás utján bármikor megszüntetni.

A kisebb társulatoknak megengedtetik, hogy a mennyiben anyagi helyzetüknél fogva mindezen tisztviselőket nem alkalmazhatnák, feladataik megoldásának koczkáztatása nélkül a közmunka- és közlekedési minister hozzájárulásával kevesebb tisztviselőket alkalmazhassanak.

8. § A társulati tisztviselők választása ellen, a választások megejtésétől számitott 15 nap alatt a közmunka- és közlekedési ministerhez lehet felfolyamodni, ki a választásokat akár egyenként, akár összeségükben megsemmisitheti, mely esetben a megsemmisités által megüresedett állomások betöltése iránt szükséges intézkedés haladék nélkül eszközlendő.

9. § Az igazgató a társulati igazgatást vezeti s utasitásait a választmánytól, illetőleg annak együtt nem léte esetén az elnöktől veszi.

10. § A műszaki teendőket a főmérnök (mérnök) végzi.

Főmérnöknek (mérnöknek) csak az választható, ki mérnöki oklevéllel bir, és vizszabályozási vagy ármentesitési épitkezéseknél töltött két évi gyakorlatot igazol; szakaszmérnöknek azonban földmérői oklevéllel ellátott egyén is megválasztható, ha két évi gyakorlatot igazol.

11. § A jelen törvény hatálya alá tartozó társulatok igazgatási költségeiket, mi alatt tisztviselőik és szolgáiknak fizetése és minden mellékilletménye, továbbá az irodai költségek értetnek, nemkülönben az árvédelem által igényelt kiadásokat, a mennyiben más alap rendelkezésre nem állana, a társulati tagokra való kivetés utján tartoznak fedezni.

Az árvizek által megrongált védmüvek helyreállitására szükséges költségek, hasonlóan kivetés útján fedezendők. Hogy ezen költségek kivételes esetekben kölcsön útján fedeztethessenek, arra az engedélyt a közgyülés kérelmére a közmunka- és közlekedési minister a pénzügyministerrel egyetértőleg adja meg.

A meglevő védmüveknek az eredeti mértéken tul menő erősitése és tökélyesitése, valamint az uj munkáknak költségei kölcsön útján fedezhetők.

12. § Az alakulandó, nemkülönben a már létező társulatoknál, a melyeknél az ártér még meg nem állapittatott, vagy a melyeknél az ártér ujbóli megállapitása szükséges, az ártérfejlesztés alapjául az ottani - az ezen ártérfejlesztésig tapasztalt legnagyobb árvizszin veendő.

Az ártérfejlesztés és osztályozás foganatositása vagy megujitása iránt elsőfokulag a társulat közgyülése határoz, és ez iránti határozatát a társulati érdekeltekkel 30 nap alatt közli.

Az ily határozatban meg nem nyugvó fél panaszát az értesitéstől számitandó 15 nap alatt a társulati elnöknek benyujtani köteles, ki azt ugyancsak 15 nap alatt másodfoku és végérvényes határozathozatal végett a közmunka- és közlekedési ministerhez felterjeszti, ki a központi bizottság meghallgatása után határoz.

A közmunka- és közlekedési minister a műszaki ártérfejlesztésnél követendő eljárást rendeleti uton szabályozza.

A társulat előterjesztése, vagy az érdekeltség egy részének felfolyamodása alapján a közmunka- és közlekedési minister állapitja meg azon vízszineket, melyek a műszaki árfejlesztésnél alapul veendők.

13. § A jelen törvény hatálya alá tartozó társulatoknál az előző szakasz értelmében eszközlendő ártérfejlesztés eredményének tárgyalására vonatkozólag a következők határoztatnak.

Elkészittetvén a műszaki ártérfejlesztés, az a választmány által a társulat székhelyén 30 napi közszemlére tétetik ki, s azon idő alatt mindenki által megtekinthető.

Az ártérfejlesztési munkálat kitételének idejéről és helyéről az érdekeltek a társulati alapszabályokban megállapitott módon értesitendők.

Ha egyesek a munkálat ellen panaszt emelnek, tartoznak ezt a társulati közgyülésnek bejelenteni.

A közgyülés a beadott panaszok elbirálására a felmerült szükséghez képest egy, vagy tekintettel a különböző vidékekre, több bizottságot küld ki. Minden bizottság öt tagból áll, s érvényes határozathozatalra három tagnak jelenléte szükséges. A bizottság a hozzá utasitott panaszok tárgyában helyszini tárgyalás alapján elsőfokulag határoz és határozatait a közgyülésnek tudomásvétel és kihirdetés végett bejelenti.

Az elsőfoku határozatban meg nem nyugvó fél panaszát a gyülés napjától számitandó 30 nap alatt az elnöknek benyujtani köteles, ki azt 15 nap alatt a társulat működése feletti felügyelettel és ellenőrködéssel megbizott törvényhatóság alispánjához (polgármester) átküldeni tartozik. Ha ezen határidő alatt az előző pontban jelzett törvényhatóság alispánjához (polgármesteréhez) panasz be nem nyujtatott, az elsőfoku határozatok minden egyes érdekelt félre kötelezőkké válnak és későbbi felszólalásnak hely nem adatik.

Ha az érintett törvényhatóság fentemlitett tisztviselője a bemutatott iratok s különösen a helyszini szemléről szóló jegyzőkönyv alapján határozatot nem hozhat, ujabb helyszini szemle tartandó.

Ezen helyszini szemle azon árterületekre nézve, a melyek a felügyeletet és ellenőrködést gyakorló törvényhatóság területén feküsznek, ezen törvényhatóság alispánjának (polgármesterének), ennek akadályoztatása esetén pedig helyettesének elnöklete alatt tartatik meg, ki hivatva van annak alapján határozni; azon területekre nézve pedig, a melyek más törvényhatóság területén feküsznek, az illetékes helyi törvényhatóság alispánjának (polgármesterének) vagy akadályoztatása esetében helyettesének elnöklete alatt foganatosittatik, ki köteles a szemle eredményéről szóló jegyzőkönyvet határozathozatal végett a felügyeletet és ellenőrködést gyakorló törvényhatóság alispánjához (polgármesteréhez) átküldeni.

14. § A műszaki szemle, a mennyiben az szükséges, a panasz beadásától, illetve a felügyeletet és ellenőrzést gyakorló törvényhatóság alispánjának (polgármesterének) a szemle foganatositására illetékes tisztviselőhöz intézett megkeresésétől számitandó 30 nap alatt megtartandó, és erről az érdekelt felek legalább 15 nappal a kitüzött határnap előtt értesitendők.

Ezen szemle tagjai az alispán (polgármester), esetleg helyettesének elnöklete alatt az érdekelt felek vagy ezeknek megbizottjai s a szemle elnöke által meghivott mérnök.

A szemle műszaki tagjai irásbeli véleményt adnak, s a felügyeletet gyakorló törvényhatóság alispánja (polgármestere), esetleg helyettese az ügyben 15 nap alatt határoz.

Az alispánnak helyetteséről az 1870. évi XLII. tc. 59. §-a intézkedik, a mennyiben pedig az ily ügyek nagy számánál vagy azon indokoknál fogva, melyek az idézett törvényszakaszban felsorolva vannak, az alispánnak más módon való helyettesitése válnék szükségessé, ez iránt a törvényhatóság bizottsági közgyülése intézkedik; azonban köteles ily határozatát jóváhagyás végett haladék nélkül a közmunka- és közlekedési ministerhez felterjeszteni.

Ugyanezen rendelkezés mérvadó a polgármesternek helyettesitése iránt is.

15. § Az ártérfejlesztési munkálat az előző 13. és 14. §-ok értelmében letárgyaltatván, oly társulatoknál a melyek az ártérfejlesztést különböző vizszinek szerint eszközöltették, a társulati közgyülés javaslatot tesz a közmunka- és közlekedési ministernek a különböző vizszinek közt és a felvett legalacsonyabb vizszin alatt fekvő területek egymásközti hozzájárulási arányának megállapitása iránt s a közmunka- és közlekedési minister a Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának meghallgatása után ez arányt megállapitja, mely arány a társulati kivetési kulcs készitésénél alapul szolgál, s uj osztályozás esetén sem változtatható meg.

Ugyanezen mód szerint, azonban az alább felsorolt érdekeltek meghallgatásával, állapittatik meg azon kulcs is, mely szerint a társulati védtöltések vagy más szabályozási műveletek által védett körtöltések, utak, vasutak, csatornák és épületek tulajdonosai az ármentesitési költségekhez oly arányban tartoznak hozzájárulni, a mennyivel többe kerülne saját épitményük fentartása, illetőleg azok biztositása, ha a védmű nem léteznék.

Ezen kulcsok megállapitása után a társulati közgyülés az osztályozás elkészitésére legalább is 11 tagú bizottságot választ, mely az osztályozási munkát, tekintettel a talaj gazdasági értékére, illetőleg értékemelkedésére és az elárasztásnak gyakrabban vagy ritkábban előforduló ismétlődésére, annak időtartamára, - elkészitvén, azt a választmánynak bemutatja.

A választmány ezen osztályozási munkálatot a társulat székhelyén 30 nap közszemlére teszi ki, mely idő alatt mindenki által megtekinthető.

Az osztályozási munkálat kitételének idejéről és helyéről az érdekeltek a társulati alapszabályokban megállapitott módon értesitendők.

Ha egyesek a munkálat ellen panaszt emelnek, tartoznak ezt a társulati választmánynak bejelenteni.

A választmány az osztályozási munkálatot, valamint a beérkezett panaszokat a közszemlére kitüzött 30 napi határidő elteltével az ezen czélra 15 nap alatt összehivandó közgyülésnek bemutatja, mely közgyülés a beérkezett panaszok iránt elsőfokulag határoz s az osztályozási munkálatot elsőfokulag megállapitja.

Az elsőfoku határozatban meg nem nyugvó fél panaszát a gyülés napjától számitandó 30 nap alatt az elnöknek benyujtani köteles, mely panaszok iránt a jelen törvény 14. §-ában kijelölt hatóság az ugyanezen törvény 14. és 15. szakaszaiban megállapitott módon határoz.

Ezen szakasz intézkedései a Temes-Bégavölgyi vizszabályozási társulatra nézve mindaddig, mig nevezett társulat az 1882. évi XXVI. törvénycikk értelmében állami kezelés alatt áll, érvénynyel nem birnak; és ezen társulatnál ugy az osztályozást, valamint a kivetési kulcsot is - ugyancsak az állami kezelés tartamára - a közmunka- és közlekedési királyi minister végérvényesen állapitja meg.

16. § Az osztályozással egyidejüleg és ugyanazon módon s eljárás szerint állapittatik meg a kivetési kulcs is.

17. § Az alispánnak (polgármesternek) az ártérfejlesztés, osztályozás és kivetési kulcsra vonatkozólag hozott határozatai ellen, a határozat kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt birtokon belül csakis a törvények meg nem tartása, vagy azok helytelen alkalmazása alapján lehet a közmunka- és közlekedési ministerhez felfolyamodni, ki az esetben, ha az alispáni határozatot feloldja, az ügyet ujabb határozathozatal végett egy más alispánhoz utasitja. Egyébként az alispán (polgármester) által hozott ily határozatokban meg nem nyugvó fél birtokon kivül a törvény rendes utján kereshet orvoslást.

18. § Az ártérfejlesztési és osztályozási munkálat, valamint a kivetési kulcs végleges megállapitása után a társulati igazgató által az egész ártérről az adókatasterrel lehetőleg összhangzó ártértelekkönyv készittetik, mely a tulajdonos nevét, az egyes területek helyrajzi számait s azoknak részenkénti osztályozását előtüntető térmértéket tartalmazza.

19. § A kivetett társulati évi költségjárulékok, valamint a társulat által felvett kölcsön kamatjának és törlesztési járulékának az egyes ártéri birtokra eső részleteiről az illető ártéri birtok tulajdonosai a társulati igazgató által egyénenként értesitendők.

20. § Ha a jelen törvény 2. és 3. §-ai szerint ujra szervezendő vagy hivatalból alakitandó társulat a közmunka- és közlekedési minister által kitüzendő határidőig alapszabályait meg nem alkotná, s a választmányt meg nem választaná, vagy működését tényleg meg nem kezdené, a társulati tisztviselőket a közmunka- és közlekedési minister fogja alkalmazni.

Ezen tisztviselők a közmunka- és közlekedésügyi minister utasitásai és rendeletei szerint tartoznak eljárni.

Ily esetekben a társulati ügyekben való véleményadás végett a közmunka- és közlekedési minister az ártéri nagyobb birtokosokból és az érdekelt községek képviselőiből bizottságot alakit, melynek ügyrendjét a közmunka- és közlekedési minister állapitja meg.

21. § Azon társulatoknál, melyekre nézve kimondatik, hogy azok védművei az egységes szabályozásra, valamint az összefüggő ármentesitésre való tekintettel - közérdekből fentartandók, - ha a közmunka- és közlekedési minister azon meggyőződést szerezné, hogy az ily társulat a társulati védművek jókarban tartására és felügyeletére szükséges költségfedezetet előirányzatába fel nem vette, jogositva van a szükséges összegnek az előirányzatba való felvételét és a társulati tagokra való kivetését hivatalból elrendelni.

Az ily társulatnak joga van ezen rendelet ellen annak vételétől számitott 15 nap alatt a közmunka- és közlekedési minister előtt felszólalni; ha azonban a nevezett minister ezen felszólalás daczára is ragaszkodnék rendeletéhez, a társulat azt nyomban végrehajtani köteles.

A társulati választmány tagjai felelősség terhe alatt kötelesek a közmunka- és közlekedési minister által helybenhagyott költségvetésbe felvett összeget a társulati tagokra a kivetési kulcs arányában kivetni és annak behajtásáról az 1879. évi XXXIV. tc. 6. §-a illetőleg az 1883. évi XLIV. tc. értelmében gondoskodni.

22. § Ha az előző szakaszban körülirt társulat a fennálló törvényekben foglalt kötelezettségeknek eleget nem tenne, vagy a felügyeletet gyakorló folyammérnök által a helyszini vizsgálat alapján szükségesnek jelzett munkákat a közmunka- és közlekedési minister rendeletére a kellő időben meg nem inditaná vagy a kellő gyorsasággal végre nem hajtaná, a közmunka- és közlekedési minister ezen kötelezettség teljesitésére, valamint a folyammérnök által szükségesnek jelzett munkák végrehajtására záros határidőt tüzhet ki.

Ha az ily társulat kötelezettségének a kitüzött záros határidő alatt sem tenne eleget, a minister az 1879. évi XXXIV. törvénycikk 14. §, illetve az 1871:XXXIX. tc. 24. §-a értelmében intézkedik.

Felhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a közigazgatási uton végrehajtandó munkákra szükségesnek mutatkozó összegeket az érdekeltségre a végrehajtás meginditásakor azonnal, és pedig, ha másként nem lehet, vagyis ártérfejlesztés és kivetési kulcs nem léte esetében ideiglenesen az ártérbe eső földbirtok után fizetendő földadó arányában kivethesse.

Az illetéktelenül beszedett járulékok megtéritése vagy kiegyenlitése csak a műszaki ártérfejlesztés befejezése és a kivetési kulcs megállapitása után fog megtörténni.

Az 1879. évi XXXIV. tc. 14. §-a, illetve az 1871. évi XXXIX. tc. 24. §-a a Tiszának és mellékfolyóinak vizszabályozására és ármentesitésére alakult azon társulatokra, melyek a jelen törvény 21. §-ában körülirt társulatok közé nem tartoznak, nem alkalmazhatók.

23. § Ha a 21. és 22. § szerinti közérdekü társulatoknál az 1881:XLII. tc. elvei szerint kiszámitandó befektetett alaptőke meghaladja azon összeget, a mit a társulati alakulás alapjául felvett vizszin alatti ártér új katasteri tiszta jövedelme huszorosának 60%-a, és azon társulatnál, melyhez magasabban fekvő ártér is vonatott be, - ennek uj katasteri tiszta jövedelme huszszorosának 20%-a együttvéve kitesz, - akkor ezen többletet vagy az azután befektetendő alaptőkét az állam viseli.

Azon közérdekü társulatoknál pedig, melyek árterei az uj földadókatasterben még mentesítés előtti állapotuk szerint vannak felvéve, és melyeknek költségei az adóvisszatérités czéljából az 1881:XLII. tc. értelmében nem is liquidáltattak, az általuk viselhető legnagyobb teher nem a fentebbi mód szerint, hanem - alakultak legyen azok önként, vagy alakíttattak legyen a jelen törvény 3. §-a értelmében - a szabályozás által elért értékemelkedéshez képest külön eljárás szerint állapitandó meg.

Azon területek által, melyeknél a pénzügyi különállás a 2. § alapján történt uj beosztás szerinti szervezések daczára is fenmarad, a pénzügyi különállás tartama alatt a jelen törvény 21., 22. és a jelen § rendelkezései külön is igénybe vétethetnek.

Minden társulat, mely ezen szakasz rendelkezését igénybe venni kivánja, tartozik igazolni:

a) hogy az ártér műszakilag, és pedig ott, a hol különböző vizszinek vannak, ezekre való tekintettel, fejlesztetett; esetleg, hogy a meglevő ártérfejlesztés a kormány által elfogadhatónak találtatott;

b) hogy az igy fejlesztett ártér minden része, beleértve a 15. § második bekezdése értelmében ujonnan bevonandó érdekelteket is, a költségekhez aránylag hozzájárul.

E czélra az 1881:XLII. tc. szabályai szerint a pótliquidatiók megejtendők, tekintet nélkül azon rendelkezésre, hogy a már liquidált alaptőkének a liquidálandó uj befektetés legalább 1/4-ét kitegye.

A tulterheltetés ezen megállapitása nem zárja ki azt, hogy rendkivül mostoha anyagi viszonyok fennállása esetén, vagy rendkivüli baleseteknél az illető társulat az állam részéről esetleg segélyben részesüljön.

Az 1882:XXVI. tc. értelmében állami kezelés alá vett temes-bégavölgyi társulatra ezen szakasz rendelkezése nem terjed ki, s e részben külön törvény fog intézkedni.

Az 1881:LII. tc. 6. §-ának második bekezdése ezen törvény által nem érintetik.

24. § A társulat tisztviselői fegyelmi vizsgálat alá vonhatók.

A fegyelmi vizsgálatot elrendelheti a társulat közgyülése vagy választmánya, valamint a közmunka- és közlekedési minister.

A fegyelmi vizsgálatot elrendelő társulati közgyülés és választmány, valamint a közmunka- és közlekedési minister a fegyelmi vizsgálat alá vont társulati tisztviselőt állásától felfüggesztheti, mely esetben a választmány az illető tisztviselőnek helyettesitéséről 15 nap alatt gondoskodni tartozik.

A fegyelmi eljárásra vonatkozó utasitás kibocsátásával a közmunka- és közlekedési minister bizatik meg.

25. § Az 1879. évi XXXIV. tc. 15. §-a a jelen törvény hatálya alá tartozó társulatokra nézve a következőképen módosittatik:

A társulatok az állami felügyeletért gátkilométerenként 3 frtnyi évi átalányt tartoznak az állam pénztárába fizetni.

Ezen általányon kivül a társulatok az állami felügyeleti czimen semmi néven nevezendő napidijak vagy utiköltségek fizetésével nem terhelhetők.

II. FEJEZET

26. § A jelen törvény hatálya alá tartozó vizszabályozó és ármentesitő társulatok közös érdeküknek gondozása czéljából a Tisza-völgyi Társulatba belépni kötelesek. A Tisza-völgyi Társulat az alapszabályokban megállapitott időben és módon közgyülést tart.

A közgyülésen minden oly társulat, melynek ármentesitett területe 10,000 catastrális holdnál kevesebb, egy szavazattal, - 10,000 catastrális holdnál több, de 100,000 catastrális holdnál kevesebb ármentesitett területtel biró társulat két szavazattal, - 100,000 - 200,000 catastrális holdnyi ármentesitett területtel biró társulat három szavazattal rendelkezik s minden további 100,000 hold után a szavazatok száma egygyel szaporodik.

Egyébként ezen közgyülés hatásköre a közmunka- és közlekedési minister által megerősitett alapszabályokban foglalt határozatok szerint a jövőre is fentartatik.

27. § A jelen törvény hatálya alá tartozó vizszabályozási és ármentesitő társulatokat közösen érdeklő ügyeikben a központi bizottság képviseli.

A központi bizottság áll:

a) a közgyülés által választandó elnökből és két alelnökből;

b) 21 rendes és 10 póttagból; kik közül hat rendes és három póttag a felsőtiszai, három rendes és két póttag a középtiszai, hat rendes és három póttag az alsótiszai, négy rendes és két póttag a kőrös-berettyói, két rendes és egy póttag a temes-bégavölgyi érdekeltek sorából választandó;

c) a kormány részéről kiküldött három rendes és három póttagból, kik közül egy rendes és egy póttagot a közmunka- és közlekedési minister, egy rendes és egy póttagot a pénzügyminister, s egy rendes és egy póttagot a belügyminister nevez ki;

d) a Tisza és mellékfolyóinak felügyeletével megbizott középitészeti felügyelőkből.

28. § A központi bizottság minden tagja, a középitészeti felügyelők kivételével, szavazati joggal bir.

Szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt.

Érvényes határozathozatalra a kormány küldöttein kivül legalább hat választott tag jelenléte szükséges.

29. § A központi bizottság jogositva van:

a) a jelen törvény hatálya alá tartozó társulatokat közösen érdeklő ügyekben azok nevében nyilatkozni, különösen szabályozási tervek, megállapodások és intézkedésekre nézve azoknak végleges megállapitása előtt a kormánytól ily ügyekben hozzá intézendő felhivás folytán vagy saját kezdeményezéséből véleményt adni, nemkülönben az egyes társulatok méltányos kérelmeit a kormánynál támogatni;

b) az 1880. évi XX. tc. vagy az ezzel megegyező ujabb törvény alapján felveendő kölcsönök engedélyezése, és az alakulandó tartalékalap kezelése körül az idézett törvény keretében eljárni s általában a jelen törvény hatálya alá tartozó társulatok hitelérdekében szükséges javaslatokat megtenni, mely czélból kötelesek a társulatok a gazdasági és pénzügyi állapotaikról szerkesztett kimutatásokat a központi bizottságnak évenként beküldeni;

c) véleményt adni a társulatok szerves intézkedéseinek megállapitásánál és módositásánál.

30. § A központi bizottság működésével járó költségek a jelen törvény hatálya alá tartozó társulatok járulékai által fedeztetnek.

Ezen járulékokat a közgyülés állapitja meg s azok az egyes társulatokat az ármentesitett vagy érdekelt terület holdszám szerinti arányában terhelik.

Ezen járulékok a közadóbeli tartozások elsőbbségét élvezik, s nem fizetés esetén az illető társulattól, mint ilyentől, a közadók módjára hajtatnak be.

31. § A központi bizottság üléseiről szóló jegyzőkönyvek egy-egy példányban az ülés napjától számitandó 15 nap alatt a m. kir. belügy-, pénzügy- és közmunka- és közlekedési ministereknek bemutatandók.

32. § A központi bizottságnak, nemkülönben a jelen törvény hatálya alá tartozó vizszabályozó és ármentesitő társulatoknak összes levelezései, ha hivatalos pecséttel és boritékon ezen megjegyzéssel: „Tiszavölgy szabályozása ügyében” el vannak látva, postadij-mentesek.

III. FEJEZET

33. § Az 1871. évi XL. t. cz-nek az árvédelemre vonatkozó határozatai a következőkkel egészitettnek ki.

A társulat köteles a védekezéshez szükséges anyagokat és eszközöket a rőzse kivételével a megelőző év deczember 20-ig, a rőzseanyagokat pedig minden év február 20-ik beszerezni, és a védgátak mentén czélszerűen elhelyezni s annak megtörténtét az illetékes kir. folyammérnöki hivatalnak bejelenteni.

Ha valamely társulat az előző pont rendelkezéseinek idejekorán eleget nem tesz, a szükséges védanyagoknak az eddigi gyakorlat szerint leendő beszerzése és kiszállitása iránt, az illetékes kir. folyammérnöki hivatal útján és a társulat terhére a közmunka- és közlekedési minister intézkedik.

34. § Az illetékes járási szolgabirák, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok polgármesterei kötelesek a társulati igazgató megkeresése folytán az 1871-ik évi XL. tc. értelmében kiállitandó munkaerőt minden év deczember 10-ig községenkint összeirni, s az ekként készitett összeirást, a társulati igazgatónak ugyanazon határidő alatt rendelkezésére bocsátani.

A társulati igazgató köteles az előző pont értelmében összeirt munkaerőnek árvizveszély esetére czélszerű alkalmazása iránt intézkedni s erről az illető községi előljáróságot deczember 30-ig értesiteni.

A közerő összeirása és alkalmazására vonatkozó kimutatás egy-egy példánya az előző pontban megállapitott határidő alatt az illetékes alispánnak és járási tisztviselőnek, valamint az illetékes kir. folyammérnöki hivatalnak a társulati igazgató által megküldendő.

35. § Az 1871. évi XL. tc. 23. §-a a következőleg egészittetik ki:

Ily esetékben a hatóságilag megállapitott munkabérnek a társulat általi megfizetése mellett, a társulati megbizott által kijelölt számú munkaerő hatóságilag kirendelendő.

36. § Az árviz beálltával a védekezési intézkedéseket a társulat részéről kizárólag a társulati igazgató és társulati főmérnök vezetik, kiket a társulat ez irányban teljes felhatalmazással ellátni köteles, kik viszont az árvédelem körüli intézkedésekért teljes felelősséggel tartoznak.

37. § Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési, a pénzügyi és a belügyministerek bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére