1. § Az 1870. évi X. törvénycikk alapján felvett kölcsönből a fővárosi sugárut czéljaira adott előlegnek még vissza nem fizetett 1.716,793 forint 14 krajczárnyi része a fővárosi közmunkák tanácsának az 1871. évi XLII. törvénycikk 1-ső §-ában megjelölt nagykörut és annak bárány-utczai kiágazása létesitésére, megtérités kötelezettsége nélkül átengedtetik.
2. § Megengedtetik, hogy a nagyköruti terjedékek és a dunaszabályozás által nyert telkek értékesitéséből, továbbá a telektulajdonosok által viselendő kisajátitási és járdafektetési járulékokból befolyandó összegek 3.114,799 frt 25 krajczár erejéig ismét a nagykörut munkálataira fordittassanak.
E munkálatok megszakitás nélkül folytatása czéljából még szükségelt összegnek a megnevezett források bevételeiből esetleg nem fedezett része a fővárosi közmunkák tanácsa által, a fennebb meghatározott összeg erejéig a kormány jóváhagyása mellett ezen források alapul vételével hitelmüvelet utján szerezhető be.
A fővárosi közmunkák tanácsa a kijelölt forrásokból befolyandó összegeket első sorban az esetleg felveendő kölcsön kamat- és törlesztési járulékainak fedezésére; másod sorban pedig - a mennyiben azok a jelen § értelmében a nagykörut czéljaira igénybe nem vétettek, - a már adott 1.902,376 frt kamat nélküli állami előlegek törlesztésére forditandja.
3. § Az 1871:XLII. törvénycikk 7. §-a oda módosittatik, hogy a körut és annak bárány-utczai kiágazása mindkét oldalának mentében álló házak és telkek tulajdonosai kisajátitási járulék fejében házaik, illetőleg telkeik minden folyó öle után 288 frt 16 krt kötelesek fizetni.
E járulék az 1871. évi XLII. törvénycikk 7. §-ában megnevezett minden egyes szakaszban akkor válik esedékessé, a mikor az illető szakasz elkészülte és a forgalomnak átadása után egy félév eltelt és ettől számitva négy egyenlő előleges negyedévi részletekben lesz fizetendő.
Különös méltánylást érdemlő esetekben a fővárosi közmunkák tanácsa - 5 százalékos kamat szedése mellett - fizetési haladékot engedélyezhet ugyan, de köteles egyidejüleg a tartozás erejéig a zálogjog bekebelezése iránt is intézkedni.
Az egyes utszakaszok forgalomba bocsátásának napját a fővárosi közmunkák tanácsa állapitja meg és azt a hivatalos lapban háromszor közzéteszi.
4. § A 3. §-ban meghatározott kisajátitási járulék, valamint a járdafektetési járulék az ingatlant az esedékesség napjától bekebelezés nélkül is két éven át terheli és a fővárosi hatóság által közadók módjára hajtandó be; árverés vagy csőd esetében pedig e járulékok az 1881. évi LX. törvénycikk 189. §-ának b) pontja értelmében sorozandó adó- és illetéktartozásokat közvetlenül követő sorrendben elégitendők ki.
5. § A Dunának a főváros mentén eszközölt szabályozása által nyert, részben Budapest főváros közönsége, részben a fővárosi közmunkák tanácsa nevére telekkönyvezett telkeknek a fővárosi pénzalapra leendő átruházása, valamint a fővárosi közmunkák tanácsa által a 2. § értelmében netán kötendő kölcsönmivelet illetékmenteseknek, az ezen czélokból kiállitandó okmányok pedig bélyegmenteseknek nyilvánittatnak.
6. § A körut mentén emelendő, az 1871. évi XLII. törvénycikk 8. §-ában a) és b) alatt meghatározott épitményekre ugyanezen szakasz 1-ső és 2-ik pontjában engedélyezett adómentesség azon feltétele, mely szerint az érintett épitményeknek legalább 15-17 méter (48 láb) magassággal kell birniok, oda módosittatik, hogy ezen adózási kedvezményre oly egyemeletes épületek is igényt tarthatnak, melyek legalább 11-38 méter (36 láb) magassággal és második emelet felépitésére is alkalmas alapfalakkal birnak.
Ezen kedvezmény kiterjed a nagy-körut bárány-utczai kiágazásából a váczi-körutra átnyuló telkeken emelendő uj- vagy pótépitményekre is azon esetben, ha a bárány-utczai homlokzattal egyidejüleg a váczi-köruti homlokzat is kiépittetik, és ez utóbbi legalább 15-17 méter (48 láb) magassággal létesittetik.
Az emlitett adómentesség elnyerhetésének határideje, mely alatt az épületnek teljesen lakható állapotba kell helyeztetnie, 10 évben állapittatik meg. Ezen 10 év az 1871. évi XLII. törvénycikk 7. §-ában megnevezett minden önálló utszakaszra nézve azon időponttól kezdve számittatik, a midőn az illető szakaszban a kisajátitási járulék esedékessé válik.
7. § Az 1871. évi XLII. törvénycikk 8. §-ának 1-ső és 2-ik pontjában ugyanazon szakasz a) és b) alatti bekezdésében meghatározott épitményekre engedélyezett rendkivüli adómentesség kiterjesztetik:
1. azon épületekre, melyek a fővárosi dunajobbparti rakparton fekvő, vagyis a Dunára homlokzattal biró telkeken és a rakpartra nyiló tereken, a Csaszárfürdőtől kezdve a Gellértrakpartig legalább 15-17 méter (48 láb) magasságban emeltetnek és 1894. év november 1-éig teljesen lakható állapotba helyeztetnek;
2. azon épületekre, melyek
a) az első kerületi vár egész területén,
b) a II. kerületi Zsigmond-utcza mentén létesitett Margit-hidi feljárók mindkét oldalán, továbbá a primás-utcza mindkét oldalán fekvő telkeken, még pedig: a várban legalább két emelettel, a b) pont alatti részekben legalább egy emelettel létesittetnek és 1894. év november 1-éig teljesen lakható állapotba helyeztetnek.
8. § A 7. § 1. pontjában meghatározott Dunapart részszel párhuzamos legközelebbi utczákra, valamint a Zsigmond-utczával párhuzamos henger-utczára átnyuló telkeken emelendő uj vagy pótépitményekre a rendkivüli adómentesség csak azon esetben terjed ki, hogy ha egyidejüleg a dunaparti, illetőleg a Zsigmond-utczai homlokzat is a kikötések szerint kiépittetik.
9. § A 7. és 8. §-okban megállapitott adókedvezményekben részesittetnek azon épületek is, melyeknek épitése az emlitett szakaszokban kijelölt helyeken:
a) 1883. évben, vagy
b) 1884. évben a jelen törvénynek életbeléptetését megelőző időben kezdettek meg és a 7. és 8-ik §-okban kikötött feltételeknek megfelelnek.
10. § Az általános jövedelmi pótadóról szóló 1875:XLVII., illetőleg 1883:XLVI. törvénycikk határozatai a jelen törvény által nem érintetnek.
11. § Ezen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
