1. § Az adó tárgya és kiszabása.
Az égetett szeszes folyadék a termelés alkalmával minden hektoliter és szeszfok (hektoliterfok) után a meghatározott 100 fokú szeszmérő szerint tizenegy krajczárnyi fogyasztási adó alá esik.
Ugyanazon adó fizetendő azon anyaeczet és eczetgyártás után is, mely nem égetett szeszes, hanem más folyadékból, például erjedt czefréből, lepárolás utján történik, és pedig azon szeszmennyiség után, melyet ezen folyadék adna, ha szeszfőzésre használtatnék.
Ha égetett szeszes folyadék termelésénél, vagy az emlitett anyaeczet, illetőleg eczetgyártással együtt sajtolt élesztő (elárusitásra szánt élesztő) is készittetik, a fenti adótételhez még 30%-nyi pótlék fizetendő.
2. § Adómentes pálinkafőzés.
Azoknak, kik a szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskednek, megengedtetik, hogy öntermesztette anyagokból önmaguk és velök egy kenyéren levő háznépük vagy cselédeik részére évenkint (az évet szeptember 1-től augusztus végeig számitva) legfeljebb 50 foku (a szászfoku szeszmérő szerint) pálinkát, 1 hektolitert meg nem haladó mennyiségben adómentesen főzhessenek. Ha tisztes anyagok fordittatnak az adómentes pálinkafőzésre, arra 2 hektoliternél nagyobb ürtartalmu főzőüstöket használni nem szabad.
3. § Adóvisszatérités.
a) A kivitt égetett szeszes folyadék után.
Ha égetett szeszes folyadék az adóvisszatéritési igény fentartásával hordókban és legalább is 50 liternyi mennyiségben, a vámvonalon kivitetik, a meghatározott százfoku szeszmérővel megállapitott szeszfoktartalom minden hektoliterje (hektoliter szeszfok) után fogyasztási adó fejében tizenegy krajczár és raktározás, szállitás stb. által támadt apadás czímén számitandó tiz százaléknyi pótlék térittetik vissza oly módon, hogy a visszatéritendő adóösszegről utalványok állittatnak ki, melyek ezen folyadéknak a vámvonalon át történt kilépése napjától számitandó hat hónap után válnak esedékessé.
Ha a liqueur legalább is 25 liternyi mennyiségben vitetik ki a vámvonalon és a küldemény hordókból vagy negyed, fél-, egy vagy több literes palaczkokból áll, a fentemlitett utalványok mellett, minden liter után 4 krajczár térittetik vissza adó fejében.
Huszonöt literen alóli mennyiségekért az adó nem térittetik vissza.
4. § b) Bizonyos gyártmányokra forditott szeszért.
A pénzügyi kormány felhatalmaztatik, hogy alkalmas feltételek és elővigyázatok alatt az adót azon szeszért is visszatérithesse, mely az emberi élvezeti czikkek sorába nem tartozó gyártmányokra, p. o. fehér ólom és ólomczukor készitésére fordittatik.
5. § A szeszadó iránti illetékesség.
Sem azon kérdés: fizetendő-e a szeszadó vagy sem? sem az adó mérvének meghatározása, birósági eljárás tárgya nem lehet.
6. § A szeszadóbeli hátralékok.
A le nem fizetett szeszadó azon módon hajtandó be, mint egyéb állami adók.
7. § A szeszadó osztályozása csőd esetében.
A szeszadó csőd esetében az állami adókkal egy osztályba sorozandó.
8. § A szeszadó elévülése.
A szeszadó elévül, ha annak beszedése vagy biztositása három éven át nem szorgalmaztatott.
9. § Az üzleti helyiségek leirása és az üzleti műeszközök jegyzéke.
A ki égetett szeszes folyadékot termelni vagy ezt lepárolás utján átalakitani nemkülömben a ki anyaeczetet nem égetett szeszes, hanem más folyadékból lepárolás utján termelni szándékozik: köteles az üzleti helyiségek leirását és az üzleti műeszközök jegyzékét a kiszabott határidő atatt (30., 53., 61. és 74. §) benyujtani.
10. § A lepároló készülékek bejelentése.
A lepároló készülékek azon birtokosai, kik a 9. §-ban emlitett foglalkozások egyikét sem üzik és ilynemű lepároló eszközök készitésével vagy eladásával sem foglalkoznak, ezen készülékeket beszerzésüktől számitandó 48 óra alatt az illetékes helybeli vagy legközelebbi pénzügyi közegnek irásban két egyenlő példányban bejelenteni tartoznak. A bejelentés egyik példánya, a megtörtént benyujtásról szóló záradékkal ellátva, a félnek saját fedezésére és igazolására visszaadatik. Ezen bejelentéstől a gyógyszerárusok is csak azon lepároló eszközökre nézve vannak felmentve, melyeknek ürmérete egy liternél nem nagyobb, vagy melyek nem fémből, hanem más anyagból készitvék.
11. § A vállalkozó általános kötelezettségei az iparüzlet tekintetében.
A vállalkozó köteles az iparüzletet a gyártási helyiségek külső részén könnyen felismerhető felirással megjeletni.
Felelős továbbá az üzleti műeszközökön és müszereken levő hivatalos jelek épségben tartásáért, és főleg köteles ezen jeleknek vagy mások által, vagy véletlenül történt megsértését vagy teljes megsemmisitését legfelebb 24 óra alatt azon időponttól számítva, midőn arról tudomása lett, a jelzés megujitása végett a legközelebbi pénzügyi közegnek bejelenteni.
Függetlenül a 30., 61. és 74. §-ban a vállalkozóra rótt abbeli kötelességtől, hogy az üzletvezetőt és a felügyelő személyzetet bejelenteni tartozik, köteles a vállalkozó távolléte idejére az üzleti helyiségben tartózkodó oly egyént is kijelölni a ki az üzleti helyiség felügyeletével megbizott pénzügyi közegek által kivánt felvilágositásokat az ő nevében megadja.
Ellenkező esetben feltétetik az üzlet vezetőjéről vagy arról, a ki annak távollétében a többi munkásokra felügyel, hogy ő a vállalkozó által ezen felvilágositásoknak a vállatkozó nevében való megadására felhatalmaztatott.
Ha a vállalkozó erre más valakit rendel, ezt az iparüzlet felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek irásban tartozik bejelenteni.
Az üzleti helyiségek leirásának, a műeszközök és műszerek jegyzékének, az adóköteles müvelet bejelentésének, az üzleti akadályokról tett és más szükségessé vált jelentéseknek a benyujtásukat igazoló hivatalos bizonyitványnyal ellátott példányai az adóbárczával és a vállalat lajstromával együtt az üzleti helyiségben kell tartatni oly helyen, hogy azokhoz a pénzügyi közegek könnyen hozzáférhessenek.
Ha a vállalkozó egészen felhagy üzletével, tartozik ezt a most emlitetett pénzügyi közegnek irásban bejelenteni, mert azon kötetezettségétől, mely szerint az üzleti helyiségeken, a műeszközökön és edényeken levő hivatalos jelekre vigyázni tartozik, csakis akkor mentetik fel, ha az ezen jelentés benyujtásának megtörténtét igazoló bizonyitvány kezében van.
12. § Az erjesztő kádak nagysága, ürméretük nagyobbitása, a termelési anyagok és a moslék eltartása, az edényeknek a földbe való beeresztése, a műeszközöknek helyükbe való kimozditása, a főzési üzlethez nem tartozó műeszközöknek és edényeknek az üzleti hellyiségekben való tartása.
Tilos:
1. a czefre kiömlését az erjesztő kádakon alkalmazott készülék által meggátolni, a kiömlő czefrét erjesztési czélokra be nem jelentett edényekben felfogni, vagy általában a czefre készitésére rendelt és bejelentett edényeket a bejelentett ürméreten túl nagyobbitani;
2. az üzleti helyiségekben az adó alá eső műveletre bejelentett anyagokon kivül más szeszfőzésre vagy anyaeczet- és eczetgyártásra alkalmas anyagokat, vagy ezen anyagokat beczefrézett állapotban az üzleti helyiségeken kivül tartani;
3. a moslékot a főzési helyiségekben tartani:
4. a czefretartó kivételével bármely más edényt, külön engedély nélkül, a földbe beereszteni;
5. a műeszközöket és edényeket az anyaélesztő edényeknek, az élesztő edényeknek és élesztőkeverő kádaknak kivételével, az üzleti helyiségekben, a számokra kijelölt helyről kimozditani, kivéve azon esetet, midőn ez csak rövid időre, azoknak tisztitása czéljából történik;
6. az üzleti helyiségekben az iparválllalat folytatásához nem tartozó üzleti eszközöket és edényeket tartani.
13. § Az edényeknek vagy műeszközöknek más czélokra való használata.
Az iparvállalat teljes megszüntetését kivéve, a czefre készitésére rendelt edényeket és főzőkészülékeket, - ha ezek hivatalos zár alá helyezve nem volnának is, - sem az üzleti helyiségekből eltávolitani, sem más czélra, mint a bejelentettre használni nem szabad, mielőtt a vállatkozó ebbeli szándékát az üzleti helyiség felűgyeletével megbizott pénzügyi közegnek bejelentette, és ezen bejelentésnek megtörténtét igazoló bizonyitványt kezéhez vette volna.
Azon kisebbszerü szeszfőzdékben, melyek a 20. § II. száma alatt felsorolt főzökészülékkel birnak, és melyekben a főzőkészülék az üstsisak és a hűtőkészülék lepecsételése által tétetik használaton kivül, a főzőkészüléknek más czélra, mint pálinkafőzésre való használata bejelentés nélkül is szabad.
14. § Hivatalos felügyelet alatt álló üzleti helyiségek.
A 9. §-ban megjelölt vállalatok üzleti helyisége hivatalos felügyelet alatt áll.
Az üzleti helyiséghez tartoznak:
1. azon helyiségek, melyekben az iparüzlet gyakoroltatik;
2. azon helyiségek, melyekben az ezen üzlethez szükséges nyers anyag, vagy melyekben az azokból készitett termény tartatik;
3. minden az 1. vagy 2. pont alatt felsorolt helyiségek valamelyikével közvetlen összeköttetésben álló helyiség.
15. § A hivatalos zár alkalmazása. Felelősség annak épségben tartásáért.
Az iparüzlet szünetelése alatt a műeszközök hivatalos lepecsételés áltat vagy más alkalmas módon (hivatalos lezárolás által) használaton kivül helyeztetnek.
Az üzleti időszak alatt az üzlet vezetője, az üzleti időszakon kivül az iparvállalat tulajdonosa vagy bérlője felelős a hivatalos zárlat épségben tartásáért, ha csak be nem bizonyithatná, hogy a megsérülés neki (az üzletvezetőnek, illetőleg vállalkozónak) be nem számitható véletlen eset, vagy felelőssége alatt nem álló idegen személy hibája által történt.
Mi módon helyeztessenek a műeszközök használaton kivül, azt, tekintettel ezen műeszközök minőségére, a pénzügyi közegek határozzák meg.
Műeszközök és műszerek, melyek nem szándékoltatnak használatba vétetni, az iparüzlet folyama alatt is használaton kivül helyeztethetnek hivatalos zár alkalmazása által, ha a pénzügyi közegek ezt szükségesnek találnák.
16. § A hivatalos zár levétele.
Ha azon időpontig, a mikor a bejelentés szerint valamely hivatalos zár alatt levő műeszköznek (edénynek) szabad használatára kerül a sor, a pénzügyi közeg annak levételére meg nem jelenik, a vállalkozó maga vehet le a hivatalos zárt.
17. § Az adó alá eső művelet fogalma. Az üzletvezető felelőssége.
Az iparüzlet azon cselekményei, melyeknek bejelentése a fogyasztási adó megszabása vagy biztositása végett elrendeltetett (41., 55. és 65. §) adó alá eső müveletnek neveztetnek.
A megtörtént bejelentésről annak megvizsgálása után a vállalkozónak az e czélra rendelt hivatalos lajstromokból nyomtatott bárcza állittatik ki, és abban az adó megtörtént lefizetése, vagy ha és a mennyiben adóhitelnek van helye, az adó előirása nyugtatványoztatik.
Csak akkor, ha ezen bárcza az üzleti helyiségben és a vállalkozó vagy azon személy kezében van, ki a vállalkozó nevében a kellő felvilágositásokat megadni tartozik, szabad az adó alá eső müveletet a bejelentett időben megkezdeni és az arra megjelölt műeszközöket és edényeket használatba venni.
Az adó alá eső művelet ugy hajtandó végre, a mint az bejelentetett és a mint azt a kiszolgáltatott bárcza tartalmazza; minden igazolatlan eltérés, az illető büntetési szabályok alkalmazását vonja maga után.
Különösen meg van tiltva az adó alá eső műveletre szabályos hivatalos megjelöléssel el nem látott edényeket és műeszközöket használatba venni. Az, a ki az adó alá eső müveletet vezeti, az üzleti helyiségekben való jelenléte alatt foganatba vett s be nem jelentett vagy a bejelentéstől és a bárcza tartalmától eltérő adó alá eső művelet tettesének tekintetik.
18. § Hivatalos szemle.
A szeszadót szabályozó rendeletek végrehajtására hivatott pénzügyi közegek az üzleti helyiségekbe (14. §) nappal, - és a bejelentett üzlet folyama alatt éjjel is szabadon bemehetnek, és hivatalos eljárásuk kellő befejezéseig ottan tartózkodhatnak. A vállalkozó köteles vagy személyesen vagy munkásai által nekiek hivatalos eljárásukban kivánságukra segédkezet nyujtani.
Ezen közegek az üzleti helyiségekbe a fentemlitett eseteken kivül is szabadon bemehetnek valamely hatósági személy vagy a községi előljáróság tagjának jelenlétében és hivatalos eljárásukban őket akadályozni nem szabad.
A kutatásokboz meghivott hatósági személy vagy a községi előljáróság tagja köteles a pénzügyi közeg hivatalos eljárásánál folytonosan jelen lenni; ha netalán kihágás vagy szabályellenesség fedeztetett fel, a felvett tényleirást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálathoz tartozó minden egyéb segédiratokat és okmányokat aláirni és egyáltalában mindenben a törvényekhez képest segédkezet nyujtani. Ha pénzügyi kihágás miatt vizsgálat tétetik, köteles a vállalkozó, illetőleg annak helyettese, az adóbárczákat, lajstromokat és egyéb okmányokat, melyeknek megőrzését a törvény rendeli, vonakodás nélkül előmutatni és szükség esetén a pénzügyi közegeknek téritvény és annak idejébeni visszaszolgáltatás mellett kézbesiteni.
19. § Megadóztatási módok.
Az égetett szeszes folyadék termelésétől járó fogyasztási adó a termelési anyagok külömbségéhez, a főzőkészülék minőségében és a beczefrézésre szánt ürméret nagyságához képest:
I. átalányozás utján és pedig:
a) vagy a beczefrézésre szánt ürméret,
b) vagy a főzőkészülék termelő képessége szerint;
II. a szeszfőzővel kötendő szabad egyezkedés (megváltás) utján, a várható szesznyeredék mennyisége és foktartalma szerint;
III. a szeszmérőgép jelzései alapján, a termény mennyisége és meghatározott átlagos foktartalma szerint;
IV. szeszmérőgép alkalmazása nélkül, a termény mennyisége és foktartalma szerint szedetik be.
20. § A szeszfőzdék felosztása.
E czélra (19. §) a szeszfőzdék felosztatnak:
I. Oly szeszfőzdékre, melyek lisztes anyagokat (gabonaféléket, burgonyát, hüvelyes veteményeket és keményitőt), csicsókát (Topinambour), répát vagy czukorüledéket, melyhez a czukorgyártás hulladékai, szörp és más magasabb czukortartalmu folyadékok is soroztatnak, - dolgoznak fel; és vagy:
a) czefreedényeik adó alá eső összes ürtartalma (25. §) legalább 17 hektolitert és ha mezőgazdaságiak (26. §) legfeljebb 50 hektolitert, ha pedig nem gazdaságiak, legfeljebb 35 hektolitert tesz; bármennyi legyen is a főzőkészülékek s száma és bármilyen azok minősége, vagy
b) ha ezen ürtartalom 17 hektolitert meg nem halad ugyan, de gázkészüléket (gőzerőre berendezett főzőkészüléket) vagy több főzőkészüléket közvetlen tüzeléssel, vagy csakis egy ilyen főzőkészüléket használnak, de mely több vagy más alkatrészekkel bir, mint a mennyi, vagy mint a melyek II. alatt felsoroltatnak, vagy melyeknek üstje 2 hektoliternél nagyobb ürtartalommal bir, vagy
c) czefreedényeik adó alá eső összes ürtartalma ahhoz képest, a mint azok gazdaságiak (26. §) vagy nem gazdaságiak 50 - illetőleg 35 hektolitert meghalad tekintet nélkül főzőkészülékeik számára és minőségére.
II. Oly szeszfőzdékre, melyek tisztes anyagokat, csicsókát, répát vagy czukorüledéket, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagokat dolgoznak fel és czefreedényeik adó alá eső összes ürtartalma (25. §) 17 hektolitert meg nem halad, és melyek csak egy főzőkészüléket használnak közvetlen tüzeléssel, mely főzőkészülék más alkatrészekket nem bir mint egyetlen kazánnal, keverőkészülékkel, kazánsisakkal, hűtő palaczkkal, hűtő kigyóesővel, vagy egyenes hűtőcsövekkel és az üstsisakot a hütőkészülékkel egybekőtő csövet és melynek üstje 2 hektoliternél nem nagyobb ürtartalmu.
III. Oly szeszfőzdékre, melyek növényi rostokat (Celutose) dolgoznak fel.
IV. Oly szeszfőzdékre, melyek borhulladékokat (törkölyt stb.) dolgoznak fel és égetett szeszes folyadékkal együtt borsavas sókat termelnek.
V. Oly szeszfőzdékre, melyek az I. és III. alatt felsoroltaknál egyéb anyagokat, ugymint gyümölcsöt, tőrkölyt, bogyós gyümölcsöket, gyökérnövényeket, seprőt és mézes vizet stb. dolgoznak fel.
21. § A beczefrézésre szánt ürméret termelőképessége szerinti átalányozás.
A beczefrézésre szánt ürméret termelőképessége szerinti átalányozás. a 20. § I. a) és b) alatt felsorolt szeszfőzdékre alkalmaztatik.
22. § Átalányozás a főzőkészülék termelőképessége szerint.
A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá a 20. § II. és V. pontjai alatt felsorolt szeszfőzdék esnek.
A 20. § II. pontja alatt emlitett szeszfőzdék a beczefrézésére szánt ürméret szerinti átalányozást is választhatják. Ezen választás azonban az üzletnek az illető szesztermelési idényben való megkezdése előtt legkésőbb 14 nappal a pénzügyigazgatóságnál, irásban bejelentendő, és az az egész termelési idényre kötelező marad.
23. § Megváltás.
A 19. § II. pontja alatt emlitett megváltásnak helye van:
1. Azon szeszfőzdékre nézve, melyek legfeljebb két főzőkészüléket és pedig oly neműeket használnak, melyek csakis a 20. § II. pontja alatt felsorolt alkatrészekkel birnak és melyek üstjeinek ürtartalma együttvéve 4 hektolitert meg nem halad, ha a vállalkozó földbirtokos és öntermesztette gyümölcsöt vagy saját bortermeléséből nyert törkölyt vagy seprőt, vagy bogyós gyümölcsöt, vagy gyökérnövényeket, vagy egyéb vadon termő gyümölcsnemüeket használt szesztermelésre;
2. azon szeszfőzdékre nézve, melyek tisztes anyagokat dolgoznak fel és melyekben csak egy s olynemű főzőkészülék van alkalmazásban, mely a 20. § II. pontja alatt emlitett főzőkészüléknek megfelel, ha egyszersmind a törvény 51. §-a határozmányainak elég tétetik és ha a vállalkozók oly mezőgazdák, kik a pálinkafőzéssel csak azért foglalkoznak, hogy marhaállományuk fentartására moslékot nyerjenek, azon üzletre nézve, mely szeptember, október, vagy november hónapok valamelyikében kezdődő 8 havi időszakon belül esik;
3. azon szeszfőzdékre nézve, melyek vállalkozói serfőzők, ha ezek csak saját termelésük hulladékait - a romlott sert kivéve - használják fel a szesztermelésre, tekintet nélkül a főzőkészülék minőségére.
24. § Terményadó.
I. Terményadó a szeszmérő-gép jelzései alapján:
A termény mennyisége és annak meghatározott foktartalma szerint, szeszmérő-gép jelzései és a törvény IV. részében foglalt határozmányok alapján az adót a 20. § I. c) betűje és annak III. pontja alatt megjelelt szeszfőzdék vállalkozói tartoznak fizetni.
Ezen adóztatási mód szerint a többi szeszfőzdék vállalkozói is fizethetik az adót.
Ezen megadóztatási mód alá eső azon mezőgazdasági szeszfőzdék, melyek czefreedényeik adó alá eső összes ürtartalma, az 1883/4. évi termelési évad alatt, 60 hektolitert meg nem haladott, 1885. évi augusztus hó végéig a beczefrézésre szánt ürméret termelőképessége szerinti átalányozást (21. §) vehetik igénybe, ha czefreedényeik adóköteles összes ürtartalma 50 hektolitert ugyan meghalad; de legfeljebb 60 hektolitert tesz és a 26. § követelményeinek is megfelelnek.
II. Terményadó szeszmérő-gép alkalmazása nélkül.
A termény mennyisége és foktartalma szerint, szeszmérő-gép alkalmazása nélkül, a pénzügyminister által, az 1878:XX. tc. XI. czikke értelmében megállapitandó feltételek és ellenőrzési rendszabályok mellett való adóztatás alá a 20. § IV. pontjában emlitett szeszfőzdék esnek.
Ezen szeszfőzdék vállalkozói a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozást is választhatják. A választás azonban az üzletnek az illető szesztermelési idényben való megkezdése előtt legkésőbb 14 nappal a pénzügyigazgatóságnál irásban bejelentendő és az az egész termelési idényre kötelező marad.
25. § Az átalányozás alapja.
A beczefrézésre szánt ürméret termelőképessége szerinti átalányozásnál a napi termelőképesség megállapitásának alapjául szolgálnak:
1. Feltétlenül:
a) az erjesztő kádaknak;
b) az élesztőosztó kádaknak (előerjesztő kádaknak);
c) az élesztő kádaknak;
d) az anyaélesztő edényeknek;
e) az anyaélesztő hűtő bárkáknak:
f) a czefretartályoknak és élesztővel vegyitett erjedő vagy erjedt czefre felvételére szánt czefreszivattyúinak (montejus);
g) valamint egyáltalában mindazon edényeknek összes ürtartalma, melyek erjedő vagy élesztővel már vegyitett czefre befogadására, vagy a fözőkészülék kivétetével, erjedt czefre elhelyezésére szolgálnak.
2. Feltételesen: a 27. §-ban felsorolt edények ürtartalma is pedig az ezen §-ban foglalt határozmányokhoz képest egészben vagy részben.
3. Az 1. és 2. pont szerint mutatkozó s ürtartalom minden hektoliterje után, a feldolgozandó anyagok neméhez képest, következő szesznyeredék hektoliter fokokban és pedig répánál 5 1/2 lisztes anyagok és csicsókánál 6 1/2, czukorüredéknél és az ezzel egy sorba tartozó anyagoknál 7 fok.
26. § Kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdék részére.
Azon szeszfőzdék, melyek valamely egyes mezőgazdasággal annyira összefüggnek, hogy kizárólag vagy legnagyobb részt ezen mezőgazdaság terményeiből nyerik a szesztermelésre szükséges anyagokat s hogy viszont a szesztermelésnél nyert moslék a gazdaság részére takarmányt vagy legalább is az ezen moslékon hizlatt marhától származó trágyát szolgáltat, - ha a naponként megadóztatandó erjürméretük 50 hektolitert meg nem halad azon üzletük után, mely szeptember, október és november hónapokban kezdődő 8 havi időszakon belül esik, a 25. §-ban megállapitott szesznyeredékből leengedésben részesülnek, ha azért folyamodnak és hitelesen kimutatják:
1. hogy a szeszfőzde és valamely egyes mezőgazdaság között a fent emlitett összefüggés létezik s
2. hogy az edényeknek naponként adóztatás alá eső ürtartalma és a mezőgazdaság területéhez tartozó szántóföldek, rétek és legelők között olyan arány van, hogy ezen ürtartatom egy-egy hektoliterjére legalább 5 hektárnyi (8 60/100 katast. hold) terület esik.
Azon fent meghatározott feltételtől, hogy valamely mezőgazdasági szeszfőzde egészben vagy legnagyobb részt a vele összefüggő valamely egyes mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermelésnél szükséges anyagokat, azon esetben eltekinthető, ha ezen feltétel tetjesitését csakis köztudomásu rossz termés akadályozza.
A leengedés a naponként megadóztatandó erjürmérethez képest:
a) bezárólag 10 hektotiterig . . . . . 25%-ot,
b) 20 hektoliteren felül bezárólag 35 hektoliterig . . . . . 20%-ot,
c) 35 hektoliteren felül bezárólag 50 hektoliterig . . . . . 10%-ot tesz.
27. § Feltételesen adóköteles edények.
Azon edényeknek, melyeknek ürtartalma feltételesen és pedig vagy egészben vagy részben a napi termelőképességbe beszámitandó, a következők:
1. Azon edényeknek, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (czefrefőző készülékek, a czefrét előre felforraló készülékek, burgonya-pároló készülékek), ha bárminemü hűtőkészülékekkel, légszivattyúval stb. vannak ellátva, vagy a hűtőbárkával csővezeték által vannak összekötve.
2. Gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdékben az áztató edények, ha azok az erjesztő kádakkal vagy a főző-készülékkel csatornák vagy csövek által közvetlen összeköttetésben állanak, vagy gőzvezetékkel birnak.
3. A keverőkádak (czukorképző-kádak) czukorüledéket és ezzel egy sorba tartozó anyagokat olvasztó kádak és a répát áztató edények, ha ezen edények összes ürtartalma sajtolt élesztőt készitő gyárakban a feltételenül adóköteles edénnyek összes ürtartalmának (25. § 4. szám) 80%-át, lisztes annyagokat vagy czukor-üledéket vagy ezzel egy sorba tartozó anyagokat feldolgozó gyárakban az éppen emlitett összes ürtartalom 90%-át és répát feldolgozó gyárakban ugyanazon ürtartalom 100%-át meghaladja.
4. A birió bárkák, ha azok oly helyiségben vannak felállitva melyben a lég szabad járását szilárd falak, ajtók és ablakok akadályozzák, vagy a melyek 36 centiméternél mélyebbek.
5. A czefrehűtő-készülékek, ha a czefre 19 centiméternél nagyobb átmérőjü csöveken folyik át, vagy ha a czefre kihűtése nem egészen zárt hengerekben gépileg történik.
6. A czefrevezető csövek, ha átmérőjük 19 czentiméternél és a czefrevezető csatornák, ha átmetszetük 250 néygzetcentiméternél nagyobb.
7. Az élesztőkeverő-kádak (elesztőt előkészítő kádak), ha ezek összes űrtarlalmának a feltétlenül adó alá eső edények összes ürtartalmát (25. § 1. sz.) sajtolt élesztőt készitő gyárakban 30%-át, más szeszfőzdékben 20%-át meghaladja.
8. Az élesztőt mosó edények, élesztő-viztartók, ha azok az erjesztő kádakkal vagy a főző-készülékkel, vagy mind a kettővel csövek vagy csatornák által összekötvék:
9. Az élesztő-bab-edények, ha azoknak ürtartalma egyenként 50 liternél nagyobb, vagy összes ürtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes ürtartalmának (25. § 1. sz.) 1%-át meghaladja.
10. A czefre kifőzésére szolgáló főzőkészülékek (kazánok és czefremelegitők), ha oly készülékkel ellátva nincsenek, mely által tartalmukból könnyen próbák vétethetnek és egyszersmind azoknak összes ürtartalma a feltétlenül adó alá eső edények összes ürtartalmának (25. § 1. sz.) 60%-át, vagy ha az emlitett készülékkel ugyan el vannak látva, de összes ürtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes ürtartalmának 110%-át meghaladja.
11. A czefremelegitő akkor is, ha ürtartalma (azon ürtartalmát leszámitva, melyet az abban netatán található alszesztartó vagy kigyóeső elfoglal) közönséges fözőkészülékeknél a legkisebb kazán ürtartalmának 3/4-ét, folytonosan működő főzőkészülékeknél pedig, a feltétlenül adó alá eső edények összes ürtartalmának (25. § 1. sz.) 20%-át meghaladja.
A 3-11-ig felsorolt edények és műeszközök közül, ha a megadóztatásukra szükséges feltételek egészen vagy részben megvannak, az előkeverő-kádak, olvasztókádak és a répát áztató edények (3. szám), az élesztő-keverőkádak (7. szám), valamint a főzőkészülékek (10. szám) ürtartalmuk azon többleteivel veendők be a napi termelőképességbe, melyekkel a fentemlitett adómentes százalékokat meghaladják; ellenben a hűtőbárkák (4. szám) czefrehűtő-készülékek (5. sz.), a czefrevezető csövek és csatornák (6. sz.), az élesztőt-mosó edények (8. sz.), - az élesztő-habedények (9. sz.), czefremelegitők (11. sz.) a napi termelőképességbe összes ürtartalmukkal vonandók be.
Azon edények, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (1. sz.), valamint gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdékben az áztató edények (2. sz.), azon esetben, ha rájuk nézve az 1. itletőleg a 2. szám alatti feltételek megvannak, keverőkádakul tekintendők és oly elbánásban részesülnek, mint ezek.
Ha a czefremelegitő ürtartalma a napi termelőképességbe beszámittatik, akkor ezen ürtartalom a főzőkészülékek összes ürtartalma netán adó alá eső többletének (10. sz.) kiszámitásánál figyelmen kivül marad.
28. § Adómentes edények.
A termelőképesség megállapitásánál számitásba nem jönnek:
1. a gőzkatlanok, gözvezető csövek, gőzgépek és minden olyan eszközök, a melyek folyadékok befogadására nem alkalmasak;
2. a viztartók, kénsavas-viz-tartályok, valamint a vizvezető csövek;
3. a gabonaszemek megpuhitására szánt kádak;
4. a burgonyamosó kádak;
5. a czukorüledék és ezzel egy sorba tartozó anyagok eltartására rendelt tartályok (gödrök);
6. azon edények, melyekben hideg vagy langyos vizzel malátatej készittetik;
7. a hűtőbárka, mely a forrázott nyers anyag kihütésére szolgál, mielőtt az, az előkeverő kádba tétetik;
8. a hütő-edények, melyekbe az anyaélesztő edények kihűtés végett beállitatnak;
9. a főzőkészülékekket összekötött hűtőkészülékek, a főzőkészülék dephlegmatorai és rectiticatorai;
10. a szesz eltételére szolgáló edények és tartályok;
11. a moslék levezetésére és elhelyezésére szolgátó csövek, csatornák és edények.
29. § A törvényben meg nem nevezett új edények vagy műeszközök felállítása.
A 25. és 27. §-ban felsorolt edények és műeszközök, ugy a műeszközök jegyzékében, mint a leleti jegyzőkönyvben (30. §) mindenkor a törvényszerü megnevezéssel veendők fel.
Ha más edények vagy műeszközök felállitása szándékoltatik: azok, a mennyiben az ebbeli szándék már az évi termelő idény megkezdése előtt megvan, a műeszközök jegyzékében, - az üzlet folyama alatt azonban szándékba vett fellállitásuk előtt négy héttel külön bejelentendők és azoknak a szeszfőzde helyiségbe való bevitele mindaddig tilos, mig azok feltétlen vagy feltételes adókötelezettsége, vagy azok adómentessége fölött a pénzügyministerium nem határozott.
Ha ilyen edény vagy műeszköz adómentesnek ismertetik el, vagy feltételesen adó alá esettnek nyilvánittatik ugyan, annak használata által azonban a szeszfőzde napi termelőképessége nem változtatik meg; azon edény vagy eszköz, a határozat leérkezte után azonnal használatba vehető.
Ezen esetet kivéve, ily edényt vagy műeszközt csupán csak az üzlet terjedelmének megváltoztatása iránt fennálló szabályok megtartása mellett szabad használni (33. §).
30. § Az üzleti helyiség leirása, az edények és műeszközök jegyzéke, leleti jegyzőkönyv, változtatások a szeszfőzde felszerelésében, a felüyyelő személyzetben és az üzletvezető személyében.
I. Általános kötelezettség.
A szeszfőző kötetes, a szeptember 1-től augusztus végéig terjedő évenkénti termelési idénybe eső üzlet megnyitása előtt legalább négy héttel a községet, melyben a szeszfőzde létezik, ennek összeirási számát, az üzlet gyakorlatához tartozó helyiségek pontos leirását a pénzügyigazgatósághoz benyujtani és egyuttal az üzleti helyiségekben létező, s a szeszgyártásra alkalmas összes műeszközök és edények, nevezetesen: a kádak, hűtőbárkák, katlanok, kazánok stb. ürtartalmuknak pontos megjelölése mellett, két egyenlő példányban beterjeszteni és a leirásban vagy a jegyzékben a munkások felügyeletével megbizott, valamint azon egyént is megnevezni, ki az üzletet fotytonosan, vagy csak a szeszfőző távollétében vezeti, mely egyének ezen minőségüket saját aláirásuk által megerősiteni tartoznak.
Ugy a leirásban, mint a jegyzékben minden változtatás, törlés vagy vakarás tilos; ellenkező esetben ezen irományok a pénzügyigazgatóság által visszautasitandók.
A leirásnak, valamint a jegyzéknek egy-egy példánya, a megtörtént benyujtásról szóló hivatalos záradékkat ellátva, a szeszfőzőnek vagy megbizottjának igazolására visszaadatik.
A pénzügyigazgatóság ezen leirás vagy jegyzék alapján az emlitett helyiségek, műeszközök és műszerek megvizsgálását, valamint az edények és tartátyok ürtartalmának megállapitását elrendeli.
Az ebbeli hivatalos eljárás eredményéről a szeszfőző vagy megbizott helyettese által aláirandó jegyzőkönyv (leletjegyzőkönyv) vétetik fel.
Az emlitett leirás és jegyzék a következő termelési idényekre is érvényes, ha ezekre nézve változtatás nem szándékoltatik.
Az edények és tartályok űrtartalma azonban okvetettenül ujolag megállapitandó, ha az az utolsó három termelési idény alatt meg nem történt, vagy ha ezen megállapitás a szeszfőző részéről határozottan kivántatik.
Ha azonban a szeszfőzde berendezésében változtatás szándékoltatik, ez az évenkénti termelési idény kezdete előtt legkésőbb 14 nappal és ha ezen váttoztatás a termelés idény folyama alatt szándékoltatik (33. §) az a czélba vett foganatositás előtt 14 nappal a pénzügyigazgatóságának, a kellő hivatalos intézkedés végett bejelentendő.
A felügyelő-személyzetben, nevezetesen az üzletvezető személyében történt változtatásokat a szeszfőző, beálltuk után azonnal irásban tartozik bejelenteni.
Az új üzletvezetőt illető bejelentés általa is aláirandó.
II. Kötelezettség a sajtolt élesztő készitésénél.
A szeszfőző, ki szeszfőzdéjében sajtolt élesztőt késziteni kiván, ebbeli szándékát, készités megkezdése etőtt legkésőbb 14 nappal, a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni tartozik.
Ezen bejetentés legalább két egymás után következő 2 havi üzlet-bejelentési időszakra oly módon kötelező, hogy a sajtolt élesztő készitése után eső fogyasztási adó (1. §) még akkor is fizetendő, ha a szesztermetés mellett sajtolt élesztő készitése nem gyakoroltatnék.
A bejelentés egy példánya a megtörtént benyujtásról szóló hivatalos záradékkal ellátva, a szeszfőzőnek visszaadatik.
A sajtolt étesztő készitéséhez szükségelt edényeknek az ezen készités által feltételezett felállitása, az átalányozási időszak alatt (33. §), előleges szabályszerű bejelentés után eszközölhető.
31. § Az edények ürtartalmának bejelentése és megállapitása.
A 25. és 27. §-ban felsorolt edények és műeszközök a szeszfőző által a műeszközök jegyzékébe valóságos ürtartalmuk szerint hektotiterekben és literekben veendők fel.
Ezen edények és müeszközök a leleti jegyzőkönyvbe is azon ürtartalommal iktatandók be, mely a vizzel tőrtént hivatalos kimérésnél mutatkozott.
A 28. §-ban felsorolt (adómentes) edények ürtartalma ellenben mind az emtitett jegyzékben, mind a lelet-jegyzőkönyvben mindenkor oly módon veendő fel, hogy félhektoliterig terjedő törtrészek félhektoliternek, félhektoliternél nagyobb törtrészek pedig egész hektoliternek számittassanak.
Ha az edények és műeszközök naponként megadóztatandó ürtartalmának főösszegében egy hektoliternél kisebb törtszám mutatkozik, ezen törtszám hasonlólag egész hektotiterként veendő számitásba.
32. § A termelőképesség megszabása.
A termelőképesség megszabása a hivatalosan megállapitott lelet (30. §) alapján történik, és a szeszfőzőnek hivatalos elintézés alakjában adatik tudtul.
Ha az edények és műeszközök hivatalos megjelölése és megmérése azon időpontig, melyben az üzlet megnyitása szándékoltatik, még nem történt volna meg; a termelőképesség, ha a szeszfőző kivánja, az ő áltata tett bejelentés alapján szabatik meg; és az ebbeli elintézés utótagos kiigazítás és a szeszfőző felelősségének fentartása mellett (93. § 3. sz. és 95 §) adatik ki.
33. § Átalányozási időszak és hivatalos elintézés.
A termelőképesség megszabása a szeptember 1-étől augusztus végéig terjedő egész évi időszakra eső üzleti időre (termelési idény) történik.
Ezen évi időszak alat a megállapitott napi termelőképességet nagyobbitani vagy kisebbiteni csak ugy szabad, ha ezen változás legalább tizennégy nappal azon hónap kezdete előtt, melyben a változás megtétele szándékoltatik, a pénzügyigazgatóságnak irásban bejelentetik, és ezen bejelentés alapján szabályos új hivatalos elintézés adatik ki.
A termelőképességnek mind az egész évi termelési idényre törlént eredeti megállapitása, mind annak bármely megváltoztatása, a szeszfőzőt legalább három hónapra kötelezi.
Megengedtetik azonban, hogy ha az üzlet kezdete szeptember vagy október hónapokra esik, az üztet terjedelme a termelési idényben első izben három hó leforgása előtt is megváltoztathassék.
Hasonlóképen, ha a megállapitott napi termelőképesség julius vagy augusztus hó kezdetén változtatik meg, az ujonnan megállapitott termelőképesség csak julius és augusztus illetőleg augusztus havára terjed ki.
34. § Tilalom a szeszfőzde felszerelésének a törvényes időszakon kivüli megváltoztatásra.
A 29. §-ban, valamint a 30. § 11. pontjában és a 33. §-ban meghatározott eseteket kivéve, az edények és müeszközök megállapitott állagának, mennyiségének és ürtartalmának megváltoztatása az évi termelési idény alatt tilos.
Ezen tilalom akkor is fennáll, ha a szeszfőző személyében történik változás.
35. § Kivételek a fentebbi tilalom alól.
a) Edények és műeszközök kicserélése.
Egyenlő ürméretű és ugyanazon czélokra szánt edények és műeszközök azonban oly feltétel alatt cserélhetők ki, ha erről jelentés tétetik, a használatba veendő edények és műeszközök hivatalosan megjelöltetnek, és valamint az ürtartalom, ugy a használat czéljának egyenlősége hivatalosan megállapittatott.
36. § b) A főzőkészülékek kicserélése.
Ha üzletakadály miatt a főzőkészülékel ki kell cserélni, ezen kicserélés előleges bejelentés mellett azon esetben is megengedhető, ha a használatba veendő új főzőkészülék más összürtartalommal (27. § 10. sz.) bir, mint az, mely üzleten kivül tétetett.
Ha ez által azonban a szeszfőzde termelőképessége megnagyobbittatik, az új főzőkészüléket használatba venni mindaddig nem szabad, mig az új hivatalos elintézés, valamint az adóbárcza azon összegről, mely a magasabb termelőképesség alapján az illető hó még hálralevő részére esik, a szeszfőző birtokában nincsen.
A napi termelőképességnek ily okból való kisebbitése ellenben tilos.
37. § Az edények ürtartalmában hivatalos utánmérések alkalmával mutatkozó különbségek következményei.
Ha azon edények utánmérésekor, melyek a napi termelőképesség megállapitásánál számitásba veendők (25., 27. §), azoknak ürtartalmában az utolsó kimérés ellenében oly fogyatkozások vagy oly többletek mutatkoznak, melyek fémből készült edények és műeszközöknél az utotsó kimérésnél megállapitott ürtartalmat 1 1/2%-kal, fából készült edények és műeszközöknél pedig 3%-kal meg nem haladják, büntető eljárás nem inditandó meg.
Fogyatkozás miatt a már megállapitott termelőképesség semmi esetre sem változtatható meg.
Ellenben az ürtartalomban mutatkozó többlettől a szeszfőző az utolsó kimérés óta bejelentett adózási művetet után eső adót utánpótolni, és az üzleti időszak azon részére, melyre nézve a megállapitott termelőképesség még érvényes, a magasabb adót tartozik fizetni.
Az 1 1/2 illetőleg 3%-tólit meghaladó többletek a 93. § 14. és 15. szerint büntetendők.
38. § Adó alá eső művelet.
Az adózás alá eső szeszfőzési üzlet (adó alá eső művelet, ha lisztes anyagok dolgoztatnak fel, ezen anyagoknak a keverőkádba való átvitelekor, ha czukorüledék vagy ezzel egy sorozatba tartozó anyagok dolgoztatnak fel, az anyagoknak az olvasztókádba való átvitelekor, ha répa dolgoztatik fel, annak az áztató edényekbe való átvitelekor, keverő-, olvasztó- vagy áztató-edények nem létében pedig az anyagoknak az erjesztő kádakba való átvitelekor kezdődik és magában foglalja a czefrézési eljárásnak minden további cselekményeit, a czefre erjedését és annak kifőzését.
Ha czefrefőző készülékek vagy gabona, vagy kukoriczaáztató-edények, keverőkádak gyanánt tekintendők (27. § 1. és 2 sz.) az adó alá eső művelet a nyers anyagoknak már ezen műeszközökbe való átvitelekor veszi kezdetét.
39. § A szeszfőzési üzletnek havonként való bejelentése.
A szeszfőzési üzlet a szeszfőzde termelőképességét megállapitó hivatalos elintézés alapján (32. §) előre bejelentendő.
A bejelentésnek, - az évi termelési idény (33. §) első és utolsó havának kivételével - mindig egész naptári hónapokra kelt szólani és legfeljebb 24 órával a hó kezdete előtt, az évi termelési idény első havában pedig legfeljebb 15. órával a hónapnak azon része előtt nyujtandó be, melyben a szeszfőzés szándékoltatik. Minden szeszfőzőnek azonban szabadságában áll az évi termelési idényen belül az üzletet egy vagy több, de mindig egész naptári hónapon át félbeszakitani.
40. § Utólagos bejelentés.
Ha a termelési idény utolsó havára szóló bejelentés benyujtása után oly előre nem látott események állanak be, melyek az üztet folytatását a bejelentett időn túl is szükségessé teszik, és ezen események igazoltatnak, a mondott hóra pótló bejetentés is elfogadható, ennek azonban az utolsó üzleti bejelentés után kelt közvetlenüt bekövetkeznie.
41. § A bejelentés tartalma.
A szeszfőzési üzlet azon adóhivatalnál jelentendő be, melyhez a szeszfőzde utalva van.
A bejelentésnek következőkel kell tartalmaznia:
1. a szeszfőző elő- és vezetéknevét, a község nevét, melyben a szeszfőzde létezik, s annak összeirási számát;
2. az adó alá eső szeszfőzési üzlet kezdetének s befejezésének hónapját, napját és óráját;
3. az évi termelési idény első havában, valamint az üzlet egy vagy több havi félbeszakitása esetében (39. §) az élesztő keverőkádak használatba vétele kezdetének napját és óráját és azon szeszfőzdékben, melyekben a 27. § 1. és 2. pontja alatt felsorolt edények és műeszközök keverőkádak gyanánt nem tekintendők, a nyers anyagoknak ezen edényekbe és műeszközökbe való átvitelének napját és óráját;
4. a szeszfőzésre szánt anyagok nemét;
5. a hivatalos elintézés keltét és számát;
6. a naponként és a bemondott időszakra eső adóátalányt;
7. ha a hó folyamában sajtolt élesztő készitése is szándékoltatik, illetőteg a sajtolt élesztő készitése után az 1. § és a 30. § II. pontja értelmében adópótlék fizetendő, erről a bejelentésben észrevételképen emlités teendő.
Minden bejelentés az előkészitett hivatalos nyomtatványon három egyenlő példányban minden javitás és vakarás kerülésével, tisztán és olvashatólag szerkesztendő, különben viszszautasittatik.
A bejelentésnek, a benyujtás napjának és órájának igazolásával ellátott egyik példány a félnek, az adóbárczával együtt, visszaadalik.
42. §. Az éleszlő keverőkádak használatba vételének időpontja.
Az élesztő keverőkádak használalba vételének és az adó alá eső műveletnek kezdete között 24 óránál hosszabb időköz nem lehet.
43. § A havi adóátalány megszabása.
a) Átalában:
A havi adóátalány megszabása akként történik, hogy;
a) az illető hó napjai, melyeken át az adó alá eső szeszfőzési üzlet gyakoroltatik;
b) a fentebb emlitett határozatok értelmében hektoliter fokokban megállapitott napi termelő képességgel; és
c) minden hektotiter-fok után megállapitott 11 krnyi adótétellel soroztatnak, melyhez sajtolt élesztő készitése esetében ez ezután járó 30%-nyi pótlék számitandó.
Egyedül azon esetben midőn a szeszfőzési üzlet az évi termelési idény első üzleti havának első napján nem kezdődik, vagy a termelési idény utolsó üzleti havának utolsó napjáig pem fotytattatik, szabandó meg és fizetendő be az ezen két hóra eső adóátalány csak azon összegben, mely az első üzteti hónapban ezen hónapnak az adó alá eső művelet megkezdése után maradó részére, és az utolsó üzleti hónapban ezen hónapnak az adó alá eső művelet befejezése előtt még fenlévő részére esik.
Ha az évi termelési idény alatt a szeszfőzési üzlet egy vagy több havi félbeszakitás után (30. §) ismét fotytattatik, az adóátalány megszabása és befizetése a naptári hónap első napjára nézve, melyben az az üztet újból kezdetét veszi, ezen napnak azon részére ki nem terjesztendő, mely csak az adó alá eső müvelet előkészitésére (41. § 3. pontja) fordittatik.
44. § b) Ha különnemü anyagok használtatnak fel.
Ha egy hó folyamában különféle foktartalmú anyagok (25. § 3. pont) dolgoztatnak fel havi adóátalány akként szabandó meg és fizetendő be, mint ha csak magasabb foktartalmu anyagok dolgoztatnának fel.
45. § Az üzlet megszoritása vagy fennakadása.
A szeszfőzési üzletnek az adóátalány alapjául vett terjedelmén alul bármely okból történt megszoritása vagy kisebbítése az adóátalány elengedésére vagy mérséklésére nem ad igényt.
Ha pedig elhárithatlan esemény következtében - az adó alá eső művelet fennakadást szenved, adóvisszatéritésnek, illetőteg adóleirásnak következő feltételek alatt van helye, és pedig:
1. Az akadály megállapitásának czéljából, irásban és két egyenlő példányban szerkesztett bejelentésben a legközelebbi pénzügyi közegnek azonnal bejelentendő; megengedtetvén, hogy ha a pénzügyi közegnél történt bejelentés kézbesitésétől számitandó 8 óra alatt a pénzügyi tisztviselő meg nem jelenik, a szeszfőző az üztetben előfordult akadályt, valamint az üzlet állapotát a községi előljáróság egy tagja által két elfogulatlan tanu jelenlétében áttapithassa meg.
A bejelentés egyik példánya rávezettetvén a kézbesités napja és órája, valamint az ezt átvevő pénzügyi közeg aláirása és minősége, a szeszfőzőnek saját igazolása végett visszaadatik.
2. A főzőkészüléknek, az akadály megállapitása időpontjától számitandó és szakadatlanul egymásra következő 48 órán át használaton kivül kell lennie, és ezen időköz alatt - a gabona megpuhitásán, a nyersanyagok felforralásán, a gabona vagy kukoricza áztatásán és az élesztőkeverő kádakba való keverésén kivül - az üzlet bármely más ágához fogni nem szabad.
Ha ezen feltételek teljesittetnek, az akadály megállapitásának időpontjától számitandó szakadatlan üzletszünetelés tartamára - 24 óra leszámitásával, az adóátalány visszatéritetik, illetőleg leiratik.
46. § Az átalányozás alapja.
A fözőkészülék termelőképessége szerinti, átalányozás alapját képezi:
a) azon czefremennyiség, mely a fözőkészülék napi termelőképességének megfelel;
b) az ezen czefremennyiség minden hektoliterje után, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest, heklotiterfokokban megállapitott szesznyeredék.
47. § A fözőkészülék termelőképessége, azaz: azon czefremennyiség, mely, - a napot 24 órával számitva, - az alszesztöltésekkel együtt naponta kifőzhető, következőképen állapittatik meg:
1. oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy közvetlen tüzelésü üsttel, keverőkészülékket, üstsisakkal, hűtőpalaczkkal, kigyóalakú, vagy egyenes hűtőcsövekket és az üstsisakot a hütőkészülékkel egybekötő csövet, - az üst literekben vett törlési képességének háromszoros mennyiségével;
2. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészeken kivül még:
a) egy czefremelegitővel; vagy
b) rectificatorral, alszesztartóval, dephlegmatorral stb. is el van látva, - az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével:
3. oly fözőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt atkatrészek mellett még egy czefremelegitővel, és egy, vagy több oly alkatrészszel bir, mety a 2. b) pont alatt fel van sorolva, - az üst literekben vett töltési képességének ötszörös mennyiségével:
4. a gőzerőre berendezett főzőkészüléknél, az üst literekben vett töltési képességének legalább nyolczoros mennyiségével számittatik, melybe a gőz beeresztetik.
Ha az utóbb (4. pont) alatt emlitett főzőkészülékek valamelyikénél nagyobb napi termelőképesség vételmezhető az a penzügyi hatóság és a szeszfőző között megejtendő egyezkedés utján, és ha ilyen egyezkedés létre nem jön, próbafőzés által állapittatik meg.
Valamely üst töltési képességét teljes ürtartalmának négyötöd (4/5) része képezi.
Ha a főzőkészüték literekben kifejezett naponkénti termelőképesége (1-4. pont) 10-el maradék nélkül nem osztható, az lefelé kikerekitendő, hogy 10-el osztható legyen.
Ha oly főzőkészülékek fordulnak elő, melyeknek termelőképességél ezen § meg nem határozza, azt a pénzügyminister, - az 1878:XX. törvénycikk XI. czikke értelmében, - állapitja meg.
48. § Ha a fözőkészülékre szeszszel vegyitett törköly kerül, akkor a 47. § szerint megállapitott termelőképességnek négyötöd része vétetik az átalányozás alapjául.
A hektotiter-részek kikerekitése tekintetében itt is a fennidézett § szabályai mérvadók.
49. § Szesznyeredék.
A szesznyeredék, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest - hektoliterenként következőkép állapittatik meg, és pedig:
a) lisztes anyagok, csicsóka, répa- és czukorüledék, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagok feldolgozásánál (20. § 1. pontja) 5 fokkal;
b) nyárt vagy téli szilva, cseresznye, meggy, sárga vagy őszibaraczk, vagy más csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprü, bor- vagy gyümölcsmust mézes viz, valamint szőlő feldolgozásánál 3 fokkal:
c) sem, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós gyümölcs, és gyökérnövények, nemkülönben szőlőtörköly és serfőzési hulladék feldolgozásánál 1 fokkal:
d) magvas gyümölcs-törköly feldolgozásánál 1 1/4 fokkal.
Azon szeszfőzők, kik csak egy és pedig olynemű főzőkészülékkel birnak, mely a 20. § 11. pontjának megfelel, és az 51. § határozmányainak eleget tesznek, lisztes anyagok feldolgozásánál az a) pont alatt meghatározott szesznyeredékből, azon esetben, ha mezőgazdák s a pálinkafőzéssel azért foglatkoztak, hogy marhaállományuk fentartására moslékot nyerjenek, 20%-nyi leengedésben részesittetnek azon üzletre nézve, mely szeptember, október vagy november hónapokban kezdődő 8 havi időszakon belül esik.
50. § Adó alá eső művelet.
Az adó alá eső művelet a 49. § a) betűje alatt megnevezett anyagokra nézve a szeszfőzésre szánt anyagoknak (czefrének) az erjesztő-kádakba való átvitetekor, a 49. § b), c) és d) betűi alatt felsorolt anyagokra nézve pedig a nyers anyagoknak a főzőkészülékre való átvitelekor kezdődik.
51. § A 49. §-ban a) betü alatt megnevezett anyagok feldolgozásánál használt edények korlátozása.
A 20. §-ban II. szám alatt megnevezett szeszfőzdék tekintetében, különösen még következők rendeltetnek:
1. az összes edények használatba vételük előtt hivatalosan megjelzendők és megmérendők;
2. a czefre készitésére és eltartására kádnál többet használni nem szabad, és azoknak összes ürtartalma a főzőkészülék napi termelőképességének (47. §) háromszorosát meg nem haladhatja.
3. az 52. §-ban emlitett eseteket kivéve a czefre a főzőkészülékre való átviteléig egy és ugyanazon edényekben készitendő, és az erjedt czefre ezen edényekből közvetlenül főzőkészülékre felöntendő;
4. oly szeszfőzdékben, melyek az élesztő mesterséges uton készitik, az e czélra rendelt edények egyike sem haladhatja meg a illető erjesztőkád ürtartalmának tizedrészét és ezen edények együttvéve az erjesztőkádak összes ürtartalmának tizedrészét meg nem haladhatják.
52. § Keverőkádak stb. használatba vétele iránti engedély.
Keverőkádakat, hűtőbárkákat, hűtőbocskákat, czefretartályokat és egyáltalában oly edényeket és műeszközöket, melyek az erjedzés kezdete előtt vagy a szeszfőzésre szükséges erjedzés után, de a kifőzés előtt bekevert anyagok elhelyezésére és tartására rendeltetvék, csak azon szeszfőzdék használhatnak, melyek a 47. § 3. és 4. pontjában megjelölt tulajdonságokkal biró főzőkészülékekel használnak.
53. § A szeszfőzési üzlet bejelenlése, lelet felvétele, a termelőképesség megszabása.
A ki szeszfőzési iparváltalatloz kezd, tartozik az évi termelési idény kezdete előtt (54. §) legalább négy héttel a szeszfőzde helyét és összeirási számát a főzőkészülék ermelőképességének megállapitása czéljából a szeszfőzdére felügyelő legközelebbi pénzügyi közegnek irásban vagy szóval bejelenteni.
Ezen bejelentés alapján a főzőkészülék minősége és alkatrészei, az üst ürtartalma és ha a 49. § a) betüje alatt fetsorolt anyagok egyike szándékoltatik feldolgoztatni, az ezen anyagok feldolgozására rendelt edények, mint: erjesztőkádak stb. ürtartalma hivatalosan megállapittatik, valamint ezen edények és főzőkészülékek hivatalosan megjelöltetnek.
Ezen hivatalos eljárás eredménye a szeszfőző, vagy ha ez irni nem tudna, két elfogulatlan tanu által aláirandó jegyzékbe foglaltatik, melyben a főzőkészülék termelőképessége (47. §) is kitüntetendő.
A főzőkészülék, valamint a czefre előállitására rendelt edények ürtartalmának megállapitása viz felöntés által eszközlendő.
54. § Átalányozási időszak.
A termelőképesség megállapitása szeptember 1-étől augusztus végeig terjedő egész évi időszakba eső üzleti időre (termelési idény) történik.
A termetési idény alatt a főzőkészüléknek a termelőképességre befolyással biró bármely változtatása tilos.
Ha ily változtatás a következő termelési idényre nézve szándékoltatik, a szeszfőző tartozik ebbeli szándékát ezen termelési idény kezdete előtt legalább tizennégy nappal a fent körülirt módon bejelenteni, mely bejelentés tekintetében a pénzügyi hatóság a fentérintett szabályokhoz képest jár el.
Ezen esetet kivéve, a termelőképességnek újbóli hivatalos megállapitása, ha a szeszfőző részéről elébb nem kivántatnék, csakis az utolsó hivatalos megállapitástól számitandó három év leforgása után történik.
55. § Bejlentés.
a) Tartalma és módja.
Az adó alá eső művelet azon adóhivatalnál, vagy pénzügyi közegnél jelenlendő be, melybez a szeszfőzde ulatva van.
Ezen bejelentés a 47. § 3. és 4. pontja alatt megnevezett szeszfőzdék részéről irásban, két egyenlő pltdányban nyujtandó be; a 47. § 1. és 2. pontja alatt megnevezett szeszfőzdéktől azonban szóbeli bejelentések is elfogadhatók, melyeket pénzügyi közeg áltat irásilag két példányban vétetnek fel.
A bejelentésnek következőket kell tartalmaznia:
a) a szeszfőző elő- és vezeték nevét: azon község nevét, melyben a szeszfőzde létezik és ennek összeirási számát;
b) a feldolgozásra szánt anyagok nemét, és - a 49. § a) betüje alatt felsorolt anyagoknál a hasznátatba veendő erjesztő és étesztő kádak számát és ürtartalmát;
c) a főzőkészülék számát, és a hivatatos jegyzékben megállapitott napi termelőképességét hektoliterekben kifejezve;
d) a nyers anyagoknak a főzőkészülékre való átvitele kezdetének napját és óráját;
e) a főzés befejezésének napját és óráját;
f) a d) és e) betük alatt megjelölt időpontok közötti időszakot, azaz: a főzés tartamát napokban és órákban, midőn is órarészek egész órának veendők;
g) ha a bejelentett idő tartama atatt sajtolt élesztő készitése is szándékoltatik, ezen körülmény felemlitését.
Az irásbeli bejetentés, minden vakarás és törlés kerülésével, olvashatólag szerkesztendő és a szeszfőző, vagy megbizottja aláírásával vagy kézjegyével ellátandó.
56. § b) A benyujtás ideje.
Az adó alá eső művelet rendszerint megkezdése előtt legalább 48 órával bejetentendő; a pénzügyigazgatóság azonban ezen határidőt a szeszfőző kérelmére rövidebbre is szabhatja, a mennyiben azt az ellenőrzés időszerű foganatositásával összegyeztethetőnek tartja.
Az adó alá eső műveletnek legalább is 24 órai szakadatlan időre kell terjednie.
57. § Az adóátalány megszabása.
Az adóhivatal vagy pénzügyi közeg az adóátalányt a bejetentés alapján akként szabja meg, hogy a főzőkészüléknek hektoliterekben megállapitott termelőképességét:
a) a bejetentett főzési időszakkal:
b) a bejelentett anyag után hektoliterenkint megállapitott szeszfokok mennyiségével; és
c) a hektoliter fokonkint 11 krral meghatározott adótétellel szorozza, melyhez, - sajtolt élesztő készitése esetében, - az azután járó 30%-nyi pótlék számitandó.
58. § Az adóátalány megszabása, ha különféle szeszfoktartalmu anyagok dolgoztatnak fel.
Ha különféte szeszfoktartalmu anyagok jelentetnek be szeszfőzésre, az adóátatány megszabása azon anyagnem után történik, mely után a legmagasabb szesznyeredék van megállapitva.
A 49. § b) és c) betüje alatt felsorolt anyagoknak tisztes anyagokkal, répával vagy czukorüledékkel vagy ezzel egy sorozatba tartozó anyagokkal vegyes feldolgozása csak a 20-ik §-ban II. szám alatt megnevezett szeszfőzdéknek engedtetik meg és csak az 51. §-ban foglalt szabályok szoros megtartása mellett.
59. § Az adó visszatéritése üzletakadályok folytán.
Az üzteti akadályok adóvisszatéritésre vagy adóleirásra rendszerint igényt nem adnak.
Ha azonban a fözőkészülék üzletbetétele elemi csapás következtében tökéletesen lehetetlenné válik, az adóvisszatérités vagy adóleirás azon időszakra engedtetik meg, a melyen át a főzőkészüléknek bejelentett üztetbelétele az elemi csapás folytán lehetetlen volt.
Az üzletakadály bejelentése és megállapitása tekintetében a 45. § szabályai mérvadók, azon egyetlen kivétellel, hogy azon szeszfőzdék, melyek a 47. § 1. és 2 pontja atatt megnevezett főzőkészülékekel használják,jogositva vannak az üzletakadály bejelentését szóval is megtenni és hogy ily esetben ezen szeszfőzdék a bejelentés tartalmát magában foglaló és a bejetentés megtörténtét tanusitó hivatalos igazolványt kapnak.
60. § Megadóztatandó szeszfoktartalom, abból járó leengedés, a terményadó követelménye.
I. A termény megadóztatandó foktartalma, a meghatározott 100 foku szeszmérő szerint, - 75 fokban állapittatik meg.
II. Ezen szeszfoktartalomból a 26. §-ban megjelelt szeszfőzdék, erjürtartalmukra való tekintet nélkül leengedésben részesülnek, ha ezért folyamodnak és a 26. § 1. és 2. pontjai alatt foglalt feltételeket kimutatják.
A 2. pont atatti feltételnél azonban egy-egy hektoliter erjürtér helyett, a havi bejelentési időszak egy-egy napjára eső 10 liternyi átlagos szesznyeredék veendő számitásba.
A leengedés, a havi bejelentési időszak egy-egy napjára eső átlagos szesznyeredék mennyiségébez képest:
a) bezárólag 3 1/2 hektoliterig . . . . . 20%-ot
b) 3 1/2 hektoliteren felül bezárólag 5 hektoliterig . . . . . 10%-ot tesz.
Más szeszfőzdék is, melyek szesznyeredéke a havi bejelentési időszak egy-egy napjára átlag 3 1/2 hektolitert meg nem halad, 5%-nyi leengedést nyernek.
III. A terményadó alkalmazásánál következők követeltetnek:
1. A szeszfőzdében létező, külön hütőkészülékkel ellálott minden egyes főzőkészülék a pénzügyminister rendeletének megfelelő szeszmérőgéppel és a hozzá tartozó horganyboritóval ellátandó. Kivételnek azonban a töményitésre rendelt főzőkészülékek azon esetben, ha a 76. § szerint az adómentes töményitésnek a szesztermeléssel való egyesitése meg van engedve.
2. A főzőhetyiség szükség esetében a pénzügyi hatóság egyetértésével akként rendezendő be, hogy a szeszmérőgép abban könnyen hozzáférhető és látható, - a főzőkészülék hűtőkádjától és a főzőhelyiség mindegyik falától külön-külön legalább 65 centiméternyi távolságra eső helyen felállitható legyen.
3. A főzőkészülék hütőkádja oly szerkezetű legyen, hogy annak belső berendezése tökéletesen megvizsgáltathassék és teljes biztositékot nyujtó hivatalos zár alá helyeztethessék.
4. A főzőkészülékeknek oly berendezéssel kell birniok, hogy azon tartályok, melyekben szesztarlalmu párák fordulnak elő, nem csak egymás közt, hanem a főzőkészülékkel (kazánokkal, főzőüstökökkel) és hütőkádakkal (kigyó alakú csővel) is, tartós, szilárd és biztos összeköttetésben álljanak.
5. A fázökészülék azon csöveinek és tartályainak, melyekben szesztartalmu párák - továbbá azon csöveknek és tartályoknak melyekben (czefrét kivéve) a szeszmérőgépel még át nem folyt, szesztartalmu fotyadékok vannak, sem megromlott, sem toldott vagy foltozott helyekkel birniok nem szabad és csakis azon nyilásokkal szabad ellátva lenniök melyek az üzlethez szükségesek és melyekbe kivűlről hozzá lehet férni; ezen nyilásoknak azonban csapokkal kell ellátva lenniök, melyek csakis azon irányban vannak furattal ellátva a mely irányban a szesztartalmu páráknak vagy folyadékoknak vezettetniök kell és mely csapoknak azon czélra való tágitásai kiemelését vagy eltávolitását hogy a szesztartalmu párák vagy folyadékok kifelé elvezettethessenek, hivatatos zár által akként lehessen megakadályoztatni, hogy ily elvezetés ezen zárnak könnyen észrevehető megsértése nélkül lehetséges ne legyen.
Ezen határozat azonban nem alkalmazható biztonsági szelepekre, ha ezek a főzőkészülék (párolási vagy főzési ürtér) felső fedelére, vagy azon gőzvezető csövek legfelsőbb pontjain vannak alkalmazva, melyek a főzőkazánokat egymás között, vagy a rectificatorral, illetőleg dephlegmatorral összekötik.
Ezen szelepekre nézve is a pénzügyi hatóság visszaélések meggátlására szolgátó intézkedéseket követelhet.
6. Azon csövek, melyek (czefrét kivéve) a szeszmérőgépen még át nem folyt szesztartalmu folyadékoknak vezetésére vannak rendeltetve, külön festés által felismerhetővé teendők, és azoknak minden oldalról könnyen megvizsgálhatóknak kell lenniök.
7. A főzőkészülék hütőkádját a szeszmérőgéppel összekötő cső, - mely 3 méternél hosszabb nem lehet, - egyenes irányba helyezendő s ettől való eltérésnek csak a cső két végén s csakis akkor lehet helye, ha azt a hütőkészülékkel és a szeszmérőgéppel való összeköttetése szükségessé teszi.
Ezen cső, pénzügyi közeg jelenlétében, sima mázolatlan horganylemezből készitett, külön boritó csővel akként látandó el, hogy a két cső között mindenütt körülbelül 3 czentiméter szélességü ür maradjon.
Ott, hol ezen cső valamely falon keresztülvezettetik, annak a fal mindegyik oldalától 6 centiméternél kisebb - és 8 centiméternél nagyobb távolságban lennie nem szabad.
Ha pedig az öszekötő cső valamely falban levő ajtón, vagy ablakon vezettetik keresztül, annak a falazattól való távotsága 8 centimétert is meghaladhat.
8. Ha a főzőkészülék oly berendezéssel bir hogy n szesztartalmu folyadék a főzőkazánba visszavezettethetik, akkor a moslék leeresztésére szolgáló csövet oly módon kell valamely tartályba vezetni és annak oly szerkezettel kell birnia, hogy szesztartalmu folyadék ezen csövön át elvezethető ne legyen a nélkül, hogy az nagyobb mennyiségü moslékkal össze ne vegyüljön; vagy ezen csőnek legalább 8 centiméternyire kell a főzési ürbe függőlegesen felnyulni, vagy ép oly magasságu vizmentesen hozzá illesztett gyürűvel környezve lennie, úgy, hogy a moslékot csupán ezen csövön át teljesen leereszteni sohase lehessen, hanem a moslék bizonyos része mindig hátra maradjon.
Ha a főzőkészülék ugynevezett separatorral van összekötve, a separator leeresztő csövének oly berendezéssel kell birnia, hogy a lepárolás folytán a separatorban összegyült maradék közvetlenül a pöczecsatornába folyjon.
9. Ha alszesz termeltetik és az újra a főzőkészülékbe vezettetik, annak a szeszmérőgép jelzéseiből való kihasitása meg nem engedtetik.
10. A szeszfőző a szeszmérőgép biztos felállitására a pénzügyi hatóság által szükségesnek ismert minden helyreállitást és készülék beszerzését saját költségén tartozik eszközölni.
61. § Az üzleti helyiség leirása, a műeszközök jegyzéke a lelet felvétele, a szeszmérőgép felállitása.
A szeszfőző tartozik az évi termelési idény kezdete előtt legalalább 4 héttel és annak folyamában legalább 14 nappal azon hó kezdete előtt, melyben az üzlet kezdetét veszi, illetőleg, melyben a 24. § 1. pontjában foglalt engedménnyel élni kiván, a szeszfőzde üzleti helyiségeinek leirását; a műeszközök és edények jegyzékét; valamint az üztetvezető nevének bejelentését. stb. (30. § 1. pont), és ha a terményadó önként választatik, oly irásbeli nyilatkozat kiséretében benyujtani, melyben kijelenti, hogy az adót a szeszmérőgép jelzései alapján kivánja fizetni.
A pénzügyi hatóság erre a 30. § rendelkezése szerint jár el.
Ez esetben azonban csak az erjedő anyagok felvételére szolgáló edények ürtartalma állapittatik meg vizfelöntés által.
Csak ha a 60. §-ban III. pont alatt felsorolt követelményeknek elég tétetett, akkor állittatik fel a szeszmérőgép és hozatik összeköttetésbe a főzőkészülékkel, s alkalmaztatik a hivatalos zár a főzőkészülékek, hűtőkádak stb. csapjaira és összeköttetéseire.
A leteti jegyzőkönyvben az alkalmazott zárak száma és minősége, nemkülönben a főzőkészülékek stb. hivatatos zár alá vett helyei pontosan megjelölendők és a felállitott szeszmérőgép óraszámai, melyeket hivatalos zár alá vétele után mutat, szavakban és számokban kitüntetendők.
A sajtolt élesztő készitésére nézve a 30. § II. pontjának első három bekezdése nyer alkalmazást.
62. § A leleti jegyzőkönyv érvényességének tartama; a szeszfőzde berendezésében, a felügyelő személyzetben, az üzletvezető személyében való változások.
Az előző 61. § értelmében felvett leleti jegyzőkönyv a következő termelési idényekre is érvényes, ha azok alatt valamely változtatás nem szándékoltatik.
Az erjedő anyagok tartására rendelt edények ürtartalma azonban mindenesetre megállapitandó, ha az az utotsó 3 termelési idényben nem történt, vagy a szeszfőző azt határozottan kivánja.
Ha a szeszfőzde berendezésében valamely változtatás szándékoltatik, az a változtatás mégtétele előtt legatább 14. nappal a pénzügyi igazgatóságnál a szükséges hivatalos eljárás eszközlése czéljából bejelentendő.
A felügyelő személyzetben vagy az üzletvezető személyében történt változásokat a szeszfőző 24 óra alatt a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyéri tisztviselőnek bejelenteni tartozik.
63. § Szeszmérők, czukormérők és hévmérők a pénzügyi közegek használatára.
A szeszfőzési helyiségekben következő műszereknek kell tökéletesen használható állapotban lenni; és pedig:
a) szabályos berendezéssel biró 900 foku szeszmérőnek:
b) a pénzügyi ellenőrzésre berendezett és rendeletileg szabályozott czukormérőnek. Mind a két műszer hitelesitési bizonyitványnyal látandó el;
c) egy Réaumur szerinti hévmérőnek.
Ezen műszerek, valahányszor kivántatnak, haladék nélkül a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegek rendelkezésére bocsátandók.
64. § Az adó alá eső művelet.
a) Kezdete és terjedelme.
Az adó alá eső müvelet kezdete és terjedelme tekintetében a 38. § szabályai mérvadók.
65. § b) Bejelentése.
Az adó alá eső művelet kezdete előtt legatább 24 órával azon adóhivatalnál irásban bejelentendő, melyhez a szeszfőzde utalva van.
A bejelentések hivatalos nyomtatványon szerkesztve 3 egyenlő pétdányban nyujtandók be; olvashatólag legyenek irva és a szeszfőző vagy üzletvezető által sajálkezüleg aláirva és javitásokat, törléseket, vagy vakarásokat ne tartatmazzanak, mert különben el nem fogadtatnak.
A bejelentésnek a benyujtás igazolásával ellátott egyik példánya a félnek az adóbárczával együtt visszaadatik.
A bejelentéseknek, az egy havi időszak alatt gyakorolni szándékolt összes adó alá eső müveletre kell kiterjedniök.
Ezen időszak első és utolsó napja a pénzügyi hatóság által minden szeszfőzde részére külön állapittatik meg és a bejelentések ezen időszakon túl nem terjedhetnek.
Egy nap alatt, ezen számitásnál, az egyik nap reggeli 8 órájától a következő nap ismét reggeli 8 órájáig terjedő idő értendő.
Ha tehát valamely szeszfőzde, melynek havi időszaka p. o. valamely hó 48-ik napjától számitandó, adózási müveletét csak azon hó 25-én kezdi meg, vagy félbeszakitás után ismét folytatja, a bejelentés és az avval kapcsolatban álló leszámolás semmi esetre sem terjedhet a következő hó 25-ik napjának reggeli 8 órajáig, hanem annak 18-ik napja reggeli 8 órájáig.
A bejelentéseknek következőket kell tartalmazniok:
a) a szeszfőző, valamint azon község nevét, melyben a szeszfőzde létezik, s ennek összeirási számát;
b) az adó alá eső művelet kezdetének hónapját, napját és óráját, valamint azon napot, melyen az adó alá eső müvelet be lesz fejezve, annak felemlitésével: vajon a főzőkészülék éjjel-nappal, vagy csak nappal fog-e működésben tartatni.
Ha a bejelentett időszakon belül az üztet megszakitása szándékoltatik, az adó alá eső müvelet kezdete és befejezése mindegyik üzteti szakra külön bejelentendő.
c) A feldolgozandó anyagok nemét és mennyiségét, mindegyik anyagnemre nézve külön, suly szerint;
d) a használatba venni szándékolt erjesztő- és élesztő-kádak mennyiségét, számait és ürtartalmát;
e) ha a bejelentett időszakban sajtolt élesztő készitése is szándékoltatik, ezen körülmény bejelentését;
f) a termelendő szeszes folyadéknak körül-belől várható mennyiségét hektoliterekben;
g) az ebbeli szesznyeredék után, hektoliterfokonkint tizenegy krajczárral megállapitott adótételnek megfelelőleg járó összeget, melyhez sajtolt élesztő készitése esetében 30%-nyi pótlék számitandó;
h) a használatba veendő főzőkészülékek, valamint az ezekkel összekötött szeszmérő gépek nemének és számainak bemondását.
Ha azon időben, midőn a terményadóra vonatkozó bejelentés benyujtatik, a szeszfőzési üzlet félbe van szakitva, vagy ha az azt közveetlenül megelőzőtt bejelentés más megadóztatási módra szól: mindenütt a szeszmérőgép órajelzése is külön szavakban és számokban kiteendő.
66. § A bejelentés megváltoztatása.
A feldolgozandó anyagok neme és mennyisége (65. § c) pontja), ha erről legalább 24 órával előbb a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek irásban jelentés tétetik, utólagosan is megváltoztatható.
Ily előleges bejelentés és ennek egyuttal a szeszfőzde lajstromába való bevezetése mellett, a bejelentett erjesztőkádak mennyiségében és ürtartalmában is (65. § d) pontja) változtatás tehető.
Hasonlólag a bejelentéshez képest valamely bejelentési időszak fenmaradó részére aránylag eső szesznyeredék mennyisége is ily pótbejelentés mellett felemelhető vagy leszállitható.
67. § A termény bejelentett mennyiségében megengedett büntetésmentes különbözetek.
Az égetett szeszes folyadék mennyiségének bejelentésénél 15 százaléknyi különbözet felfelé és lefelé akként engedtetik meg, hogy csak az ezen mértéket meghaladó különbözet lesz szabályellenesség gyanánt büntetendő, ha csak be nincs bizonyitva, hogy az államkincstár megrövidittetése forog fenn.
Annak megitélésénél, vajon a 15 százaléknyi különbözet nem lett-e meghaladva, mindig csak az egy és ugyanazon bejelentés alapján termelt szeszes folyadék mennyisége mérvadó.
68. § A szeszmérőgép rendes menetében előforduló bajok.
a) A baj bejelentése.
Ha hasznátatban álló valamely szeszmérőgép rendes menetében bármi baj tapasztaltatnék, a szeszfőzde vezetője köteles ezt a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek két egyenlő példányban szerkesztett beadványban azonnal a végre bejelenteni, hogy a baj oka kipuhatoltassék.
A bejelentés egyik példánya, rávezettetvén a benyujtás napja, a szeszfőzőnek saját igazolására visszaadatik.
Ezen bejelentés akkor, a midőn elküldetik, azonnal teljes tartalma szerint oly módon vezetendő be a szeszfőzde lajstromába, hogy az irás a lajstrom lapoldalának teljes szélességét elfoglalja.
A szeszmérőgép rendes menetében előforduló oly bajok, melyekről a bejelentés a lajstrom illető helyén nincs bevezetve vagy be van ugyan vezetve, de nem az emlitett módon, ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.
69. § b) Az adóbefizetés módja a baj tartama alatt.
I. Ily baj tartama alatt (68. §) a szeszfőzés oly szeszfőzdében, melyben csak egy szeszmérőgép van alkalmazásban, legfeljebb a baj bekövetkeztétőt számitandó 10 napon át, s a következő feltételek alatt folytatható:
1. Az üzlet ekként való folytatásának ideje alatt, a 25. § 1 pontja alatt felsorolt edények mennyiségében és ürtartalmában változás nem tehető.
2. Az ezen idő alatt a bejelentett erjesztőedények (65. § d) betüje) ürtartalmának minden hektoliterje után 24 óránként megadóztatandó szeszmennyiségként azon mennyiség vétetik, mely az ugyanazon bejelentési időszaknak a baj bekövetkeztét megelőzött részében, a szeszmérőgép jelzései szerint 24 óránként a bejelentett erjesztő-edények egy-egy hektoliterjére, - vagy ha erjedési edények szabályellenes használata esetében, a tényleg használt erjesztő-edények ürtartalma a bejelentettnél nagyobb volt, - a tényleg használatban volt erjesztő-edények egy-egy hektoliterjére esik.
Ha ezen időszak teljes 10 üzleti napot nem tenne, és a folyó bejelentési időszakot közvetlenül megelőzött s hat havi időközben a szeszgyárra nézve egy - a terményadó által feltételezett oly havi leszámolás eszközöltetett, mely legalább 10 üzleti napra terjedett; azon esetben a bejelentett erjesztő-edények ürtartalmának minden hektoliterje után 24 óránként megadóztatandó szeszmennyiség ezen leszámolás arányában állapittatik meg.
3. A megadóztatandó szeszmennyiség semmi esetre sem lehet csekélyebb azon mennyiségnél, mely a bejelentés szerint a baj tartamára aránylag esik.
II. Oly szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés az egész üzletre kiterjedőleg alkalmazandó előbb felsorolt feltételek (I. 1., 2. és 3. pont) mellett - szintén folytatható; a mely esetben azonban a megadóztatandó szeszmennyiség önérthetőleg a rendes menetben lévő szeszmérőgépek által jelzett mennyiségnél csekélyebbre nem vehető.
III. Ha valamely szeszfőzdében a szeszmérőgépek rendes menetében egy-egy termelési idény lefolyása alatt háromszornál gyakrabban fordul elő akadály, az üzlet folytathatására fent szabott 10 napi határidő (I. pont) leszállitható, esetleg teljesen is megvonható. Ezen határidő azon esetben is leszállitható, ha a szeszmérőgép pótlása rövidebb idő alatt is megtörténhetik.
IV. Oly szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgéppel összekötött több fözőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés oly módon is folytatható, hogy a rendes menetében akadályoztatott szeszmérőgéppel összekötött főzőkészülék, az akadály bekövetkezte időpontjában benne foglalt czefre lepárolása után hivatalosan használhatlanná tétetik.
Ezen lepárolás után megadóztatandó szeszmennyiség, a fözőkészülék hivatalosan megállapitott közönséges termelőképességének megfelelőleg szabandó meg.
V. Azon szeszfőzőknek, kik a terményadót önként választották (24. § 1. pontja), szabadságában áll az adó átalányozására menni át, s ez esetben azon naptári hónap, melyben ez történik, ugy tekintetik, mint az évi termelési idény első hónapja.
VI. A pénzügyminister, az 1878:XX. törvénycikk XI. czikke értelmében, elrendelheti, hogy a valamely szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett akadály tartama alatt megadóztatandó szeszmennyiség, a czefre mennyisége és sürüsége, valamint annak elerjedési foka (attenuatiója) alapján határoztassék meg.
70. § Üzlet-akadályok.
Ha elhárithatlan események következtében, - a szeszfőzési üzlet fennakadást vagy félbeszakitást szenved, ugy, hogy az adó alá eső müveletet a bejelentés szerint megtenni nem lehet, akkor az üzletvezető tartozik magát az e tekintetben a 45. §-ban foglalt szabályokhoz tartani. A tett bejelentés a 68. §-ban kiszabott módon a szeszfőzde lajstromába bevezetendő. Üzletakadályok, melyek a kiszabott módon a lajstromba be nem vezettettek, ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.
Ha az ily szabályszerüleg bejelentett akadály miatt a szeszfőzést az arra bejelentett időn át folytatni nem lehet, akkor a befizetett adó azon mértékben térittetik vissza, illetőleg iratik le, a melyben az az akadály beálltáig termelt szesz mennyisége által kimeritve nincsen.
Ha pedig ily akadály miatt a bejelentés szerint még hátralevő üzleti időre csak az üzlet módjának megváltoztatása válik szükségessé, ez esetben uj bejelentés nyujtandó be, és a még hátralevő időszakra az adó az új bejelentés szerint szabandó meg.
71. § Havonkénti leszámolás.
A havi bejentési időszak végén, ha pedig a szeszfőzés ezen időszak lejárta előtt hoszszabb időre szüntettetik be, azonnal az üzlet beszüntetése után a leszámolás akként vétetik foganatba, hogy a szeszmérőgép jelzései szerint termelt összes szeszmennyiség, a megadóztatandó átlagos foktartalommal (60. § 1. pont), a netán járó leengedésre (60. § II. pont) való tekintettel, szoroztatik, és az ekként megállapitott minden egyes hektoliterfok után 11 krnyi adóilleték - sajtolt élesztő készitése esetében 30%-nyi pótlék hozzáadásával - számittatik.
Ha a bejelentés szerint fizetendő adó az ezen leszámolás alapján mutatkozó adónál kisebb, a hiány, ha a szeszfőző adóhitellel bir (a mennyiben a biztositék még elégséges), a hitelbe betudandó; az adónak netán fedezetlenül maradt része pedig vagy ha a szeszfőző adóhitelt nem élvez, az egész hiány, három nap alatt, végrehajtás terhe alatt, pótlólag befizetendő.
Ha azonban a bejelentés szerint eső adó a leszámolás alapján mutatkozó adónál nagyobb, a többlet a hitelezett adóösszegből leiratik, vagy, ha be lett fizetve, - visszatérittetik.
72. § Szeszfőzési lajstrom.
Az üzletvezető vagy személyesen vagy helyettese által hivatalos nyomtatványon előkészitett lajstromot tartozik vezetni, melyben az adó alá eső művelet kezdetétől annak befejezéséig következő adatok tüntetendők ki:
a) minden egyes beczefrézés befejezése előtt az arra forditott nyers anyagok neme és sulymennyisége;
b) azonnal, mihelyest egy erjesztő kád friss czefrével töltetett meg, ezen kádnak száma, és az abban foglalt czefrének mennyisége:
c) 12 óráról 12 órára a szeszmérőgép órájának jelzései. Ha több szeszmérőgép van használatban, az óra jelzéseinek minden egyes beiktatásánál azon szeszmérőgépnek száma is kiteendő melyre az illető jelzés vonatkozik;
d) minden egyes beiktatás napja és órája,
Ezen lajstromba a felügyelő pénzügyi közegek is bejegyzik az általuk véghezvitt szemlének eredményét.
Ezen lajstrom havonként a megtett leszámolás után berekesztendő és azt azon pénzügyi közeg ki a leszámolást tette, a hozzátartozó bejelentéssel és a netán előfordult üzletakadályokról vagy a szeszmérőgépnél előfordult bajokról, vagy hiányokról stb. tett és igazolt jelentésekkel együtt magához veszi.
73. § A jelen törvény 19. § 1. sz., 20., 21., 21., 22., 25-59. §-ban foglalt határozatai az 1. §-ban emlitett anyaeczet és eczetgyártásra is alkalmazandók.
74. § A ki égetett szeszes folyadékot magasabb fokra töményít, liqueurt, vagy rozsolist vagy más különféle anyagokkal vegyitett égetett szeszes folyadékot készit: tartozik legalább is négy héttel a jelen törvény életbeléptetése előtt és a ki későbben kezd ily iparvállalatot, legfeljebb négy héttel az üzlet megnyitása előtt az üzleti helyiség leirását és a műeszközök jegyzékét valamint az üzletvezetőnek nevét a 30. §-ban kiszabott módon benyujtani, illetőleg bejelenteni. A pénzügyigazgatóság e nyilatkozat benyujtása folytán a lelet felvételét és a műeszközök hivatalos megjelzését elrendeli. Az üzleti helyiség leirásának és a műeszközök jegyzékének egyik példánya a szemle után a hivatatos pecsét ráillesztése és a benyujtás idejének feljegyzése mellett a vállalkozónak azon kötelezettséggel adatik vissza, hogy azt a műhelyben bizonyos arra rendelt és a pénzügyi közegeknek is könnyen hozzáférhető tartályban megőrizze.
A vállalkozó minden változásról, mely az iparvállalat állapotában vagy azon szolgálati személyzetben történik melynek bejelentésére köteles (11. és 30. §) az iparvállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegnél jelentést tenni köteles.
75. § Az égetett szeszes folyadék, magasabb fokra való töményitésének vagy átalakitásának adómentessége. - Az üzlet bejelentése.
A már megadóztatott égetett szeszes folyadéknak (pálinka vagy szesz) magasabb fokra való töményitése, valamint rozsolis, liqueurök és egyéb különféle anyagokkal vegyitett szeszes folyadékoknak már megadóztatott pálinkából vagy szeszből való készitése, fogyasztási adó alá nem esik.
A kik azonban ily iparvállalatot üznek, kötelesek legalább 24 órával azelőtt, hogy a főzőkészüléket használni kezdik, az iparvállalat felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek:
a) az üztetre szánt főzőkészülék számát;
b) az üzlet kezdetének és befejezésének hónapját, napját és óráját irásban, két egyenlő példányban szerkesztett beadványnyal bejelenteni.
A bejetentés havonként teendő.
A megtörtént bejelentés hivatalos elismerésével ellátott egyik példány a vállalkozónak, saját igazolására visszaadatik.
E bejelentéstől felmentetnek azon gyógyszerárusok, kik sem szeszes folyadékok termelésével, sem ilyeneknek eladásával nem foglalkoznak, de csak az esetben, ha oly lepároló eszközöket használnak, melyeknek bejelentésére nem kötelezvék (10. §), vagy melyeknek főzőkazánja 25 liternél nem nagyobb ürméretü. Mindazonáltat ily gyógyszerárusok is jövedéki ellenőrzés alatt állanak. (18. §)
Ezen kivül felhatalmaztatik a pénzügyi kormány, hogy nyilvános intézeteket és vegyészeti kisérleti állomásokat a saját czéljaira alkalmazott főzőkészülékek bejelentésétől mentsen fel.
76. § Az égetett szeszes folyadék magasabb fokra való töményitése vagy átalakitása a szeszfőzéssel egyidőben bizonyos esetekben tiltatik.
Azon szeszfőzőknek, a kik a szeszadót a főzőkészülék termelőképessége szerint, avagy pedig szabad egyezkedés utján fizetik, a szeszes folyadékoknak magasabb fokra való töményitése vagy azoknak átalakitása csak azon feltétel alatt engedtetik meg, ha az ezen iparvállalatra rendelt főzőkészülék oly helyiségben van felállitva, mely a szeszfőzdének a czefre készitésére és kifőzésére rendelt helyiségeivel sem ajtók vagy ablakok, sem csatornák vagy csövek által vagy bármely más módon összekötve nincsen.
szerint szeszmérőgép jelzései alapján fizetik, az égetett szeszes folyadékoknak adómentes töményitése (a rosoglio etőállitására szükséges vegyitésekkel együtt vagy azok nélkül) következő fetlételek mellett engedtetik meg:
1. a tőményitő készülékhez tartozó csöveknek, melyek gőz vagy folyadékok vezetésére rendeltetvék, külön festéssel kett ellátva tenniök;
2. a szeszfőzde erjedényei s főzőkészülékei és a töményitő készülék közt közvetlen csőösszeköttetésnek nem szabad lenni;
3. a töményitő készülék töltésére csak egyetlen, szükség esetében biztos zár ráillesztésére alkalmas csővezetéknek szabad közvetlen a szesztartóból vezetni, melynek hitelesitve és megjelezve kell tenni.
A töményitő készülék kiüritésére szintén csak egyetlen, szükség esetében elzárható csővezetéknek szabad szolgálni;
4. a töményitő készüléknek az égetett szeszeszes folyadékok felvételére szolgátó tartálya (kazánja) egy a hivatalos zár ráillesztésére alkalmas készülékkel legyen ellátva, mely által ezen edény tartalmából próbák vétethessenek ki.
77. § Az adó esedékességének határideje.
Az égetett szeszes folyadék és az adó alá eső anyaeczet és eczetgyártás után járó fogyasztási adó (1. §) akkor esedékes mikor a szabályszerü bejelentés benyujtatik és az adónak részletbeni fizetését vagy hitelezését kivéve (79. és 80. §) adóbárcza kiszolgáltatása mellett, teljes összegben azonnal befizetendő.
78. § Személyes fizetési és kezességi kötelezettség.
Ezen adónak fizetése (77. §) az adó alá eső művetetre vállatkozót terheli.
Az adómegrövidités miatt beszedendő illeték befizetésére azonban ha vátlalkozó az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, a vállalkozó közvetlen kezessége mellett, köteles.
79. § A szeszadónak részletekben fizetése.
Azon szeszfőzőknek, kik adójukat a czefreürméret (25-45. §) termelőképessége vagy a termény szerint szeszmérőrép használata mellelt (60-72. §) fizetik, és kiknek fizetési képessége ellen aggály nem forog fenn, megengedtetik, hogy a hónapra eső adót az évi termelési idény tartalma alatt azon bejelentések után, melyek egy egész hónapra kiterjednek, két, és ha a 26. §-ban kijelölt szeszfőzdék egyikéről van szó, az adóbeli kedvezmény tartama alatt négy egyenlő előleges részletben azon esetben fizethessék, ha ezen kedvezmény elnyeréseért folyamodnak és a kincstárnak valamely megröviditése miatt jogerejüleg el nem marasztaltattak.
Mindezen esetekben az első részlet mindenkor az adóbárcza váltása alkalmával befizetendő. - Ha egy lejárt részlet pontosan le nem fizettetik, ezen mulasztás azt vonja maga után, hogy a szeszfőző az évi termelési idény még hátralevő tartamára ezen kedvezményt elveszti.
80. § Az adó hitelezése.
a) Általános feltétetek.
Az adó csak azon vállalkozóknak hiteleztetik, kik a szeszégetést vagy az adó alá eső anyaeczet- vagy eczetgyártást oly nagy terjedelemben üzik, hogy az ez után járó adó a termelési idény alatt legalább hatszáz forintra rug; - ezen kedvezményből mindazok kizáratnak:
1. a kik nyereségvágyból eredő bűntett, vétség, vagy más hasonló törvényszegés vagy csempészkedés, vagy az iparvállalatban elkövetett sulyos pénzügyi kihágás miatt már elmarasztalva voltak, vagy a vád terhe alól csak bizonylatok elételensége miatt oldattak fel:
2. kiknek vagyonára csőd nyittatott.
81. § b) Az adóhitel tárgya és tartama:
Adóhitel csak az adókötetezett kérelmére nyittatik és a hitelezési idő legfeljebb hat hónapra terjedhet, azon naptól számitva, melyen az adó befizetendő lett volna.
82. § c) A hitetezett adóösszeg biztositásáitak módjai.
Az adó, melynek hitelezését a vállalkozó kérelmezi, teljesen biztositandó.
Biztositékot lehet nyujtani:
1. valamely nyilvános pénzintézet kezessége vagy legalább is három bejegyzett oly, kereskedő czégtől egyetemleges kötelezettség mellett kiállitott kötvény letéteményezése által, melyek ellen a hitelezési jogkedvezményt kizáró aggály nem forog fenn;
2. állami vagy a pénzügyi kormány által biztositékra alkatmasoknak nyilvánitott és a tőzsdén jegyzett értékpapirok letéteményezése;
3. ingatlan birtok jelzálogos lekötése által.
Az állami- vagy más értékpapirok, valamint jelzálogkötvény mindenkor oly nyilatkozat kiséretében teendők le, a melyben kijelentessék, hogy azok a hitetezett adó biztositékául szolgálnak.
A fölött, vajjon az ajánlott biztositék (1-3) elfogadható-e vagy sem? esetről-esetre a pénzügyi kormány határoz.
83. § d) A hitelezett adó befizetése.
A hitelezett adó a hitelezési határnap leteltével azon pénztárnál vagy hivatalnál, mely a bárczát kiadta, pontosan befizetendő.
Ha a fizetés vasárnapra vagy ünnepnapra esik, akkor az a következő hétköznapon teljesitendő.
84. § Az adóhitel elvesztése és be nem fizetett hitelrészletek behajtása.
A ki valamely esedékes hitelrészlettel adós marad, annak a folyó termelési idény még hátralevő tartamára hitel többé nem engedélyezhető, sőt annak a hitelezés a következő termelési idényre is megtagadható.
Az esedékes, és ha a biztositék kezesség mellett nyujtatott, a még hátralevő hitelezett összes adó, a be nem tartott lejárati határidő napjától számitandó hat százalékos késedelmi kamatokkal együtt végrehajtás utján szedendő be.
85. § A pénzügyi közegek akadályozása hivatalos eljárásukban.
A kik a pénzügyi közegeket azon jogaik gyakorlatában, melyeknél fogva az iparűzők műhelyeibe beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt ott jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tehetnek, törvényes ok nélkül gátolják, és a műhelybe való belépésnek, kutatásnak ellenszegülve, az iparüzlet folyama alatti jetentétüket akadályozzák, vagy pedig a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy más okiratok szabályszerü előmutatását megtagadják, a mennyiben az általános büntető törvényszerinti eljárásnak nem volna helye, 10 frttól 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek.
86. § Adó alá eső tárgyak elsikkasztása vagy megsemmisitése.
A 85. §-ban felsorolt törvényellenes ellenszegülés eseteiben, ha az ellenszegülés és belépés vagy a hivatalos cselekmény tetjesitése közti időben, vagy ha ellenszegülés nem történt volna is, de a teljesitett hivalalos eljárás alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül az adótárgyak az emlitett helyiségekből elvittetnek, megsemmisittetnek vagy minőségükre nézve oly módon átalakittatnak, hogy a miatt az adótörvények alkalmazása lehetetlenné válik: ezen cselekmények, sőt azoknak megkisértése is, az elvitt, megsemmisitett vagy átalakitott tárgytól járó adónak négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló adó teljes biztossággal megállapitható nem volna, 5 forinttól 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.
87. § Ki marasztalandó el a pénzbüntetésben és a pótlólagos adófizetésben.
Az ezen törvényben kiszabott pénzbüntetésekben (a hivatalos zár megsértésére kiszabott pénzbüntetés kivételével) - valamint az ezen törvény szerint a kincstár bárminő megröviditése miatt megszabandó pótadó utáni fizetésekben a vállatkozó közvetlen kezessége mellett az adó alá eső üzlet (adó alá eső művelet) vezetője, ha pedig a vállalkozó maga vezeti ez üzletet ő marasztalandó el.
88. § A hivatalos zár megsértése.
Pecséttel vagy más módon alkalmazott hivatalos zár megsértésére kiszabott pénzbüntetésben a közvetlen tettes és ha ez büntetésre nem vonathatik, a 45. §-ban foglalt határozatok tekintetbe vételével az üzlet vezetője, iltetőleg a vállalkozó marasztalandó el.
89. § A pénzbüntetések enyhitése.
Az ezen törvényben kiszabott pénzbüntetéseket még azon esetben sem szabad meghatározott legkisebb mértékükön alól enyhiteni, ha a törvényes büntető eljárás abbanhagyása volna is engedélyezhető.
90. § A büntetések elévülése.
Midőn a pénzbüntetés me szabásának alapját a szeszadó összege képezi, a jelen törvény határozatainak, vagy az arra vonatkozó szabályoknak megszegőit sem vizsgálat, sem büntetés alá vonni nem lehet, ha a kihágás elkövetése óta már egy év elmult a nélkül, hogy ezen idő alatt a tettes ellen bünvádi kereset indittatott, vagy általa ujabb kihágás követtetett volna el.
Ha pedig ezen idő atatt ujabb pénzügyi kihágás követtetett volna el, a korábbi kihágás már csak kétannyi idő alatt évül el, mint a mennyi az utóbbi kihágás elkövetésekor az előbbinek elévüléséből még hátra volt.
91. § A pénzbüntetés biztositása.
Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a fogyasztási adó nagyságától függ a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul szolgál, és pedig olyformán, hogy azon esetre, ha a pénzbüntetést az illető fél le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztessék és annak árából a megröviditett adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittassék.
92. § A szabályellenségek büntetése.
Ezen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sujtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség 2-500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
93. § Adómegröviditések.
Adómegröviditéskép büntetendő:
1. Az adó alá eső művelet megkezdése (38. §), mielőtt a napi termelőképességről kiállitott hivatalos okmány (hivatalos elintézés), valamint az illető havi átalány befizetéséről szóló adóbárcza a szeszfőző birtokában van (17. §).
2. Az adó alá eső müvelet folytatása, a nélkül, hogy az illető havi átalányról szóló adóbárcza a szeszfőző birtokában lenne.
3. Minden valótlanság, mely a 37. § szerint nem büntetésmentes és mely a 32. § második bekezdésében emlitett esetekben az utólagos hivatalos megmérés alkalmával az üzleti műeszkőzök és műszerek jegyzékében fölfedeztetik, a mennyiben ennek folytán a napi termelőképesség a valóságos termelőképességnél kisebbre szabatott meg.
4. A szeszfőzésre alkalmas czefre készitése a bejelentett műhelyen kivül.
5. A szeszfőzésre alkalmas és beczefrézett anyagoknak az erjedés előtt, alatt vagy után a bejelentett műhelyen kivül való tartása.
6. Ha lisztes anyag vagy czukorüledék, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagok oly időszak alatt dolgoztatnak fel, melyre répa jelentetett be.
7. Ha czukorüledék, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagok oly időszak alatt dolgoztatnak fel, melyre csak lisztes anyagok jelentettek be.
8. Ha a czefréhez az élesztőszer más edényekben (müeszközökben) adatik, mint a melyek bejelentettek és ha az edények hivatalos megjelölése már megtörtént, más erjesztő kádakban, mint a melyek már hivatalosan megjelöttetek; valamint, ha az élesztő szerrel már ellátott czefre más erjesztő-kádakban helyeztetik el, mint a melyek bejelentettek, vagy már hivatalosan megjelöltettek.
9. Ha a czefre más edényekben (műeszközökben) erjesztetik, mint a 8. pont alatt megnevezett erjesztő-kádakban.
10. Ha az erjedő czefre, habár nem további erjesztés czéljából is, más edényekben (műeszközökben) helyeztetik el, mint a melyek erjesztő-kádak, vagy a főzőkészüléknek a czefre felvételére szolgáló alkatrészei (kazánok, czefremelegitők) gyanánt jelentettek be és ha a hivatalos megjelzés már megtörtént, más edényekben, mint a melyek ezen megjelzéssel el vannak látva.
11. Ha az erjedt czefre más edényekben helyeztetik el, mint a melyek ezen czélra bejelentettek és ha a hivatalos megjelzés már megtörtént, ezen megjelzéssel el nem látott edényekben (műeszközökben) helyeztetik el.
12. Ha a czefre egyáltalában más edényekben helyeztetik el, mint a melyek a czefre eltartására bejelentettek és ha a hivatalos megjelzés már megtörtént, ezen megjelzéssel el nem látott edényekben (műeszközökben) helyeztetik el.
13. Ha valamely főzőkészülék oly kicserélés folytán (36. §), mely magasabb adóátalányt feltételez, használatba vétetik, mielőtt a szeszfőző az uj napi termelőképességről (hivatalos okmánynak, hivatalos elintézésnek) és az adó pótlólagos befizetéséről szóló adóbárczának birtokába jutott.
14. A napi termelőképességbe beszámítandó, feltétlenül adó alá eső edények (25. § 1. pont) ürtartalmában fölfedezett és a büntetés alá nem eső mértéket meghaladó minden többlet.
15. A feltételesen adó alá eső edények ürtartalmában felfedezett ilyen különbség, a mennyiben ezen különbség a napi termelőképesség megállapitására befolyással bir.
16. Bármilyen készülék használata, a melynek folytán valamely feltétlenül vagy feltételesen adóköteles edénynek ürtartalma a hivatalosan megállapitott ürtartalmon tul nagyobbittatik. A büntetés következőkép szabadandó ki.
Az 1. és 2. pont alatt emlitett esetekben azon adóátalány négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető összeggel, mely azon hónapra esik, melyben a kihágás elkövettetett. A 3., 13., 14. és 15. pont alatt esetekben 150 frttal minden hektotilertől, melylyel az adó alá eső napontai czefre-ürméret a valótlanság eltávolitása vagy a kideritett többlet folytán a napi termelőképességnek alapjául vett ürméretnél nagyobb.
A 4., 5., 8., 9., 10., 11. és 12. pont alatti esetekben 1 forint 50 krajczárral, azon czefremennyiség (beczefrézett anyagok) minden literjétől, mely szabályellenesen készittetett, tartatott vagy elhelyeztetett, vagy a melyhez az élesztőszer szabályellenesen tétetett.
A 6. és 7. pont alatti esetekben azon összeg négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető pénzbüntetéssel, melylyel a feldolgozásra került magasabb foktartalmu nyers anyagtól járó és az illető hóra eső adóátalány a bejelentettnél nagyobb.
A 16. pont alatt emlitett esetben 3 frttal minden litertől, a melylyel az edény ürképessége megnagyobbittatott.
A 3., 13., 14. és 15. pont alatti esetekben hektoliterrészek egész hektolitereknek, a 4., 5., 8., 9., 10., 11., 12. és 16. pont alatti esetekben a literrészek egész litereknek veendők.
94. § Sajtolt élesztő bejelentés nélkül való készitésének és az adó alá eső művevelet szabályellenes előkészitésének megbüntetése.
Ha valamely szeszfőzdében sajtolt élesztő készittetik a nélkül, hogy annak készitése szabály szerint bejelentetett volna, az adó alá eső müvelet bejelentésének elmulasztása, a sajtolt élesztő készitéseért az illető üzleti hóra eső teljes szeszadóátalány után számitandó pótlék négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel bűntettetik.
Addig, mig a napi termelőképességről hivatalos okmány (hivatalos elintézés), valamint az illető havi adóátalány befizetéséről szóló adóbárcza a szeszfőző birtokában nincsen, a 41. § 3. pontja értelmében bejelentendő üzleti munka bármely részéhez fogni nem szabad. Minden eltérés ezen szabálytól, mint szabályellenesség 50-200 forintig terjedhető pénzbüntetés alá esik.
95. § Adómegröviditésnek nem tekintendő szabályellenességek büntetése a 32. § alatt emlitett esetekben.
A 93. § 3. pontja alatt nem emlitett egyéb valótlanságok, melyek a 32. §-ban emlitett esetekben, az utólagos megmérés alkalmával, az üzleti műeszközök és müszerekről benyujtott irásbeli bejelentésben fölfedeztetnek, a mennyiben ezek a 37. § szerint nem esnek büntetés alá, mint az adó alá eső müveletben előfordult szabályellenességek 2-100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.
96. § A hivatalos zár megsértése.
A ki az edények és müeszközökre alkalmazott hivatalos zárt megsérti 5-50, és ha a zár megsértése sulyos pénzügyi kihágással van összekötve, 10-500 forintig terjedhető pénzbüntetésben marasztaltatik el.
97. § a) Az adó alá eső művelet tekintetében.
A megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. ha az adó alá eső müvelet (50. §) megkezdetik a nélkül, hogy a szabályszerü bejelentés benyujtatott és a szeszfőzde az adóbárcza birtokában volna, vagy ha sajtolt élesztő szabályszerű bejelentés nélkül készittetik;
2. ha az adó alá eső müvelet szabályszerüleg bejelentett és adóbárcza váltatott ugyan, de a czefre a 40. § a) betűje alatt megnevezett anyagokból más edényekben készittetik vagy helyeztetik el (51. §), mint a melyek bejelentettek és hivatalosan megjelöltettek:
b) azon szeszfőzdékben, melyeknek a keverőkádak, hütőbárkák stb. használata megengedtetett, a keverőkádakban vagy hütőbárkákban erjedő vagy erjedt czefre, és az erjedt czefre eltartására rendelt edényekben erjedő vagy friss czefre vagy bekevert anyagok helyeztetnek el, (52. §); vagy
c) az adó alá eső müvelet más anyagokkal eszközöltetik, mint a melyek bejelentettek és a melyektől az adó fizettetett; vagy
d) a szeszfőzésre szánt anyagoknak a főzőkészülékekre való átvitele a bejelentett időszak előtt megkezdetik; vagy
e) az adó alá eső müvelet a bejelentett időszakon tul folytattatik; vagy
f) a czefre vagy alszesz más főzőkészülékkel, mint a mely bejelentetett, vagy más helyen, mint a mely bejelentetett, főzetik ki.
Megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett adónak tekintetik: azon esetekben, mikor a czefre vagy a beczefrézett vagy bekevert anyagok szabályellenes készitése vagy elhelyezése forog fenn, azon adó, mely a szabályellenesen készitett vagy elhelyezett czefre vagy anyagmennyisége után a 49. §-ban megállapitott szesznyeredék szerint jár, más esetben azon adó, mely az átalányozási szabályokhoz képest megrövidittetett, vagy a megrövidités veszélyének kitétetett, mely tekintetben az f) betü alatt emlilett esetben ugy kell eljárni, mintha bejelentés és adófizetés egyálatában nem történt volna.
Ha pedig lisztes anyagok, répa, czukorüledék vagy ezzel egy sorba tartozó anyagokból készitett czefre oly égető-készülékkel főzetett ki, mely más alkatrészekkel van ellátva, mint a melyek a 20. §-ban II. alatt megneveztettek, jelen törvény 93-95. §-ainak büntetési határozatai alkalmazandók.
98. § b) A hivatalos zár megsértése.
Az edények és műeszközökre alkalmazott hivatalos zár megsértése miatt azon szeszfőző, ki a 47. § 1. és 2. pontja alatt megnevezett főzőkészülékeket használja, 5-20 forintig, ha pedig a zár megsértése sulyos pénzügyi kihágással van összekötve, 10-50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.
Más szeszfőzők a hivatalos zár megsértése miatt a 96. § szerint büntetendők.
99. § a) Adó alá eső be nem jelentett művelet.
Ha az adó alá eső művelet a kiszabott feltételek teljesitése nélkül eszközöltetik, az be nem jelentettnek tekintendő, és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha ez alkalommal a szeszes folyadékok termelése a szeszmérő-gép szabályszerű használatával történt, az adó a 71. határozata értelmében szabandó meg, és ezen eredmény veendő a büntetés kiszabásának alapjául.
Ha pedig a be nem jelentett adó alá eső müvelet a szeszmérő-gép használata nélkül eszközöltetett, vagy a szeszmérő-gép rendes menetének megakadályoztatása vétetett észre, az előtalált erjesztő edények összes ürtartalmának minden hektoliterje, és a be nem jelentett adó alá eső művelet minden napja után 6 1/2 foknyi szesznyeremény vélelmeztetik és vétetik az adó és büntetés kiszabásának alapjául.
Ha kiderül, hogy a szeszmérő-gép rendes menetének akadályoztatása daczára, az annak jelzései szerint járó adó több volna azon adóösszegnél, mely 6 1/2 foknyi szesznyeredék alapot vétetével mutatkozik, az első összeg veendő a büntetés kiszabásának alapjául.
Ha valamely szeszfőzdében sajtolt élesztő készittetik a nélkül, hogy annak készitése adó alá bemondatott volna, az adó alá eső müvelet bejelentésének elmulasztása, a sajtolt élesztő készitéseért, a leszámolás szerint az illető hóra megállapitott szeszadó-összeg után számitandó pótlék négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.
100. § b) A bejelentett adó alá eső műveletnek a bejelentett időpont előtti megkezdése.
A bejelentett adó alá eső műveletnek a bejelentett időpont előtt való megkezdése azon esetben, midőn az a szeszmérő-gép használata mellett eszközöltetett és annak rendes menete nem zavartatott meg, csak az adó alá eső művetetben előfordult szabályellenesség gyanánt büntetendő.
Más esetekhen a bejelentett adó alá eső müveletnek idő előtti megkezdése ugyanazon pénzbüntetéssel fenyitendő, mint a be nem jelentett adó alá eső művelet (99. §).
101. § c) Szesztartalmu folyadékok vagy szesztartalmu párák elvezetése. A szeszmérőgép jelzéseire gyakorolt külhatás. Be nem jelentett főzőkészülékek használata, uj főzőkészülékek be nem jelentett felállítása. Hűtőkádak fölfedezése.
500 frttól 5000 frtig terjedhető büntetésnek vvan helye:
1. ha a szeszmérő-gépen át nem folyt szeszes folyadék külső befolyás által, melynek véletlenségét a fél bizonyitani nem képes, eltávolittatik; vagy
2. ha a szesztartalmu pára ily külhatás folytán távolittatik el; vagy
3. ha a szeszmérő-gép helyes jelzése a termény mennyiségére nézve a szeszfőző által szándékosan akadályoztatik; vagy
4. ha bármi okból támadt akadályról haladéktalanul jelentés nem tétetik; vagy
5. ha a bejelentett üzlet tartama alatt be nem jelentett főzőkészülék használtatik; vagy
6. ha előleges bejelentés nélkül a szeszfőzdében valamely főzőkészülék állittatik fel; vagy
7. ha a szesztartalmu pára süritésére és az ebből kifejlődő szeszes folyadékok előállitására alkalmas oly hütőkád találtatik a szeszfőzdében, mely a szeszmérő-géppel összeköttetésben nincsen, kivéve a töményitő készülék hütőkádját azon esetben, ha a szeszfőzdének és adómentes töményitésnek egyesitése a 76. § értelmében meg van engedve.
Ismétlés esetében a fent emlitett pénzbüntetés megkettőztetendő.
Adó megröviditésnek tekintetik és a fent emlitett birságon felül még a megröviditett adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros öszszegéig terjedhető büntetésnek van helye: ha a szeszes folyadék, mielőtt a szeszmérő-gépen átfolyt volna, az adó megfizetése nélkül eltávotittatik. Ezen szeszes folyadékért, a menynyiben annak mennyisége megállapitható, az adó a termény meghatározott átlagos foktartalmára (60. § 1. pont) való tekintettet és ha sajtolt élesztő készittetett, az ez után járó pótlék hozzászámitásával szabatik meg, és az ekként megállapitott összeg vétetik a büntetés kiszabásának alapjául.
102. § d) A bejelentett szeszfőzési üzlet szabályellenes folytatása.
500 frttól 5000 frtig terjedhető büntetésnek van helye, ha a bejelentett szeszfőzés üzlet szabályellenesen akkor is folytattatik, ha a szeszmérő-gép rendes menetében akadályozva van.
Ezen birságon kivül a szeszes folyadéknak az adó megröviditésével történt termelése, megröviditett adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető külön pénzbüntetéssel büntettetik.
A megröviditett adó következőleg határoztatik meg:
Mindenek előtt megállapittatik:
a) azon adóösszeg, mely a szeszmérő-gép tényleges jelzései szerint az ezen szeszmérő-gép jelzéseinek megállapitásával összekötött utolsó hivatalos szemle óta lefolyt időszaknak megfelel, akár történt ezen szemle alkalmával leszámolás, akár nem;
b) azon adóösszeg, mely ugyanazon időszakra esik, ha a bejelentett és netán bejelentés nélkül használt erjesztő kádak összes ürlartalmának minden hektoliterje után 6 1/2 foknyi naponkénti szesznyeredék vétetik a megadóztatás alapjául.
Az a) alatti adóösszeg azután a b) alatti összeggel összehasonlittatik, és azon összeg, melylyel az utóbbi az elsőnél nagyobb, tekintetik a megröviditett adó összegenek.
103. § e) A czefreedények és eszközök tilos használata.
Szabályellenségként, 20 frttól 200 frtig terjedhető birsággal büntetendő:
a) ha a keverőkádakban, hütőbárkákban, hűtőbocskákban és átalában oly edényekben, melyek a tett bejelentés szerint csak oly czefre tartására rendeltetvék, mely még erjedni nem kezdett, - erjedő vagy erjedt czefre találtatik;
b) ha a czefre más erjesztő edényekben találtatik, mint a melyek eleve, vagy pótlólag bejelentettek, vagy ha általában oly edéényekben tatáltatik, melyek a leleti jegyzőkönyv szerint czefre tartására nem rendeltetvék.
Ha azonban ily kihágás oly időben követtetik el, melyre nézve, - a szeszmérő-gép rendes menetében bekövetkezett akadály folytán, - a megadóztatandó szesznyeredék menynyisége a 69. § I., II. és VI. pontjai értelmében állapittatik meg, az adómegröviditésnek tekintendő, és a tilalom ellenére használt edények minden hektoliterje után számitandó 50 frtnyi pénzbüntetéssel büntetendő.
Hektoliterrészek ezen esetben egész hektolitereknek veendők.
104. § f) A szeszfőzde lajstromának hiányos vagy valótlan vezetése.
A szeszmérő-gép órajelzéseinek, vagy a 72. §-ban meghatározott egyéb adatoknak a szeszfőzde lajstromába a kellő időben be nem iktatása, valamint minden ezen lajstromban talált más valótlanság, mint hamis könyvvezetés 5-200 frtig terjedhető büntetés alá esik.
105. § g) A hivatalos zár megsértése.
A hivatalos zár minden megsértése, a mennyiben az a 101. § 1. 2. és 3. pontjában, továbbá a 102. §-ban felsorolt kihágásokkal összekötve nincsen, a 96. § szerint büntetendő.
106. § A 93-98. §-ban foglalt büntetési határozatok azon esetekben is érvényesek, a melyekben az ott felsorolt kihágások az adóköteles anyaeczet- és eczetgyártásnál követtetnek el.
107. § 1.500 frttól 5000 frtig terjedhető büntetésnek van helye, ha
a) oly szeszfőzdékben, melynek az égetett szeszes folyadékok adómentes töményitése meg van engedve, más szeszes folyadék (czefre) öntetik a töményitő készülékbe;
b) a töményitő készülék töltésére, illelőleg kiüritésére rendett és hivatalosan biztositott csővezetéken kivüt, más vezeték alkalmaztatik.
Ha e mellett adómegrövidités követtetett el, azonkivül az adómegröviditésre kiszabott büntetés is kimondandó.
2. Az égetett szeszes folyadék termelésének és magasabb fokra való töményitésének vagy átalakitásának ugyanazon üzleti helyiségben való egyesitése tekintetében érvényes tilalom áthágása (76. §) minden egyes esetben 5-500 forintig terjedhető büntetés alá esik.
3. 2-100 forintig terjedhető büntetésnek van helye:
a) ha szesz vagy szeszes folyadék, a nélkül, hogy a szabályszerü bejelentés benyujtatott és az arról szóló hivatalos bizonyitvány az üzletvezető kezében volna, a főzőkészülékre felöntetik:
b) ha a szesz vagy szeszes folyadék a főzőkészülékre a bejelentett időn kivül öntetik fel.
108. § a) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbségek, melyek adómegröviditéskép büntetendők.
Adómegröviditésnek tekintetik s a pénzbüntetés kiszabása alapjául veendő adóilleték négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető büntetésnek van helye:
1. ha adóvisszatéritésre szóló kiviteli nyilatkozatban a lidueurnél a folyadék mennyisége, más égetett szeszes folyadéknál a szeszfokok mennyisége, miként ez a folyadék mennyiségének a szabályos 100 foku szeszmérő szerint fokokban megállapitott szeszfoktartalommal történt szorozása folytán mutatkozik, a hivatalosan talált mennyiségnél 5 száztólival magasabban tétetett ki, a nélkül, hogy a hiány a szállitás alatt a folyadék mennyiségben, illetőleg annak szesztartalmában netán történt változás szabályszerü bejelentése által igazoltatnék;
2. ha azon esetekben, a midőn:
a) liquuer: vagy
b) más égetett szeszes folyadék adóvisszatérités mellett kivitelre bejelentetik, az a) betü alatti esetben más folyadék mint liqueur:
a b) betü alatti esetben az égetett szeszes folyadékok közé nem tartozó folyadék p. o. viz vagy bor találtatik.
A pénzbüntetés kiszabásának alapjául veendő:
az 1. szám alatti felsorolt esetekben azon összeg, melylyel a kiviteli nyilatkozat alapján járó adóvisszatérités a hivatalos lelet szerint járó összegnél magasabb:
a 2. szám alatti esetekben azon teljes összeg, a mely mint adóvisszatérités igazolatlanul vétetett igénybe.
109. § b) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közütti különbségek, melyek szabályellenességkép büntetendők.
A 108. § 1. szám alatt emlitett olynemü különbségek esetében, melyek 3%-nál többet, de 5%-nál kevesebbet tesznek, 2-200 frtig terjedhető büntetésnek van helye.
3%-ot meg nem haladó különbségek esetében büntetési eljárásnak nincsen helye.
110. § Az 1882. évi XVI. törvénycikkben foglalt általános vámtarifának 329. tételszáma következőleg módosittatik:
329. a) Aether, collodium, chloroform, tiszta, szilárd és folyékony carbolsav, concentrált eczetsav (tisztitott fa-eczet is), phosphor és phosphorsav, kéncsőkészitmények (a czinober is), mindennemű élesztő, a borélesztő és sajtolt élesztő kivételével;
tejczukor . . . . . 100 klgr. -ként 10 frt.
329. b) sajtolt élesztő 100 klgr. -ként 20 frt.
Jegyzet. Ezen vámtétel magában foglalja a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együtt való készitése után járó szeszadó-pótlékot.
111. § Illetékesség kihágási esetekben.
A jelen törvény megszegései fölött, a menynyiben az 1883. évi XLlV. tc. 102. §-ának 3. bekezdése alkalmazást nem talál, és a rendes büntető eljárás abbahagyása nem engedélyeztetett, a törvényhozás további intézkedéseig az 1871-ik évi LXVI. törvénycikk által megjelölt első folyamodásu törvényszékek és az 1872-ik évi XXXVIII. törvénycikk alapján a kirátyi tábla mint második és utolsó folyamodásu biróság határoznak. Horvát-Szlavonországban ezen esetekben az 1871. évi LXIV. törvénycikk által a törvényhozás további intézkedéseig fentartott pénzügyi törvenyszékek illetékesek.
112. § Ezen törvény 1884-ik évi október hó 9-én lép életbe, ezen naptól kezdve az 1868-ik évi XVI. és 1878-ik évi XXIV. törvénycikkek, valamint az ezekre vonatkozó szabályok és rendeletek, a mennyiben ezek a jelen törvénybe ütköznek, hatályon kivül helyeztetnek.
113. § Végrehajtási záradék.
Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, egyettértőleg Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával bizatnak meg.
