1885. évi VII. törvénycikk

a főrendiház szervezetének módositásáról * 

I. FEJEZET

A főrendiház szervezete

1. § A főrendiház tagjai azok, kik:

a) örökös jogon;

b) az általuk viselt méltóság vagy hivatal;

c) Ő Felsége a király által élethossziglan lett kineveztetésük;

d) a Horvát-Szlavonországok gyülése által az 1881:XV. tc. értelmében eszközölt választás következtében birnak a főrendiházban ülési és szavazati joggal.

2. § Örökös jogon tagjai a főrendiháznak:

a) a felséges uralkodóház teljeskoru főherczegei,

b) a magyar főrendiházban a tagságra eddig jogositott, nemkülönben az erdélyi nagyfejedelemségben annak Magyarországgal történt egyesitése előtt a magyar királyok által grófi vagy bárói czimet nyert családok mindazon 24. évüket betöltött és nagykoru férfi tagjai, kik egyedül vagy velük egy háztartásban élő feleségük és kiskoru gyermekeik vagyonát is odaszámitva, a magyar állam területén oly földbirtoknak telekkönyvi tulajdonosai és haszonélvezői, vagy életfogytiglan haszonélvezői, vagy oly családi hitbizomány birtokosai, melynek az 1885. évre az uj földadó kataster alapján megállapitott egyenes állami földadója a rajta levő lakházak és gazdasági épületek házosztály adójával együtt legalább 3000 frtot tesz osztrák értékben.

Azon főrendi családokra nézve, melyeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban jogosultak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon, egyszersmind a monarchia más állama vagy bármely más állam törvényhozásában is birhatnak üléssel és szavazattal; megállapittatik, hogy ha az ezen § b) pontjában emlitett vagyoni képesitéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után birnak, a magyar főrendiházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar főrendiházban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után hat hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi julius 1-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek.

Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyülés együtt van, a nyilatkozat vételétől számitott, ha együtt nincs, az országgyülés összejövetelétől számitott nyolcz nap alatt a főrendiház elnökével közli.

c) Azon leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok és egyenes leszármazás utján törvényes fiutódaik, kiknek a megfelelő (herczegi, grófi, bárói) czimen kivül Ő Felsége a király, a ministertanács felterjesztésére, az örökös főrendiházi tagság jogát is külön adományozta.

A nem leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok a főrendiház tagság jogával, a ministertanács előterjesztésére, csak a törvényhozás utján ruházhatók fel.

A ministertanács mindkét esetben csak oly 24. évüket betöltött és nagykoru érdemes magyar állampolgárt hozhat javaslatba, ki az ezen §-ban megállapitott vagyoni képesitéssel bir.

3. § Ha a 2. § b) és c) pontja által érintett családok tagjainak valamelyike nem bir a megállapitott vagyoni képesitéssel, vagy ha azt későbben elveszti, azon időtől fogva rá nézve a jog szünetel, de feléled ismét, ha ezen képesitést később megszerzi.

Ez esetben a jog a jogosultság igazolását követő legközelebbi ülésszaktól fogva gyakorolható.

4. § Az általuk viselt méltóság vagy hivatal alapján és annak tartama alatt tagjai a főrendiháznak:

A)

a) az ország zászlósai s a pozsonyi gróf; * 

b) a két koronaőr;

c) a fiumei kormányzó;

d) a királyi Curia elnöke, másodelnöke és a budapesti királyi itélőtábla elnöke.

B)

Ugyancsak a méltóságuk-, illetőleg hivataluknál fogva, egyházi tisztök tartama alatt, tagjai a főrendiháznak:

a) a magyar szent korona országainak latin és görög szertartásu rómaikatholikus egyháznagyai, jelesen:

Magyarország herczegprimása és a többi érsekek, *  továbbá a megyés püspökök és szintén a magyar király kinevezésétől függő nádorfejérvári és tinnin-i (knin-i) felszentelt püspökök, végre a pannonhalmi főapát, a jászói prépost és az aurániai perjel;

b) a görög-keleti egyház egyháznagyjai: a szerb patriárka, a román metropolita és a megyés püspökök; * 

c) az evangelikus-református és ágostai hitvallásu evangelikus egyháznak hivatalban legidősebb három-három püspöke; továbbá az evangelikus-református egyháznak hivatalban legidősebb három főgondnoka, a kiknek meghatározásánál az erdélyi egyházkerületet illetőleg annak csakis hivatalban legidősebb főgondnoka veendő figyelembe; az ágostai hitvallásu evangelikus egyháznak egyetemes főfelügyelője és hivatalban legidősebb két kerületi felügyelője; végre az unitárius egyháznak hivatalban idősb egyik elnöke, azaz vagy püspöke vagy főgondnoka.

5. § Élethossziglan tagjai lesznek a főrendiháznak, kiket Ő Felsége a király a czélból, hogy ez által az érdemeket jutalmazza s a főrendiház tekintélyét még öregbitse, szent István koronája összes országainak állampolgárai közül a ministertanács felterjesztésére ilyeneknek kinevez.

Az élethossziglan kinevezettek száma a jelen törvény értelmében szervezett főrendiház első alakulásakor a 30-at meg nem haladhatja. Ezentul a kinevezés csak fokozatosan történik és évenkint 5-nél többre semmi esetben sem terjeszthető. Az élethossziglani tagok összes száma pedig az 50-et tul nem haladhatja.

6. § Az, hogy valaki akár a véderő kötelékében, akár valamely polgári vagy egyházi hivatalban vagy méltóságban tettlegesen szolgál vagy ilyenre kineveztetik, nem képez akadályt abban, hogy a főrendiházban különben birt jogait gyakorolhassa, vagy hogy a főrendiháznak akár örökös, akár élethossziglan kinevezett tagja lehessen.

7. § Ha bármikor ujabb méltóságok vagy hivatalok létesittetnének, vagy bármelyik a 4. §-ban emlitett hitfelekezet keblében ujabb püspökségek, illetőleg egyházkerületek szerveztetnének, az igy keletkezett méltóságok vagy hivatalok csak az esetben adhatnak a főrendiházi tagságra jogot, ha azt a törvényhozás világosan elrendeli.

8. § Az 1. § d) pontjában emlitett tagok csak azon ügyekben birnak tanácskozási és szavazati joggal, melyek a magyar korona országait és tartományait közösen illetik.

9. § A főrendiház tagja - az 1868. évi XXX. tc. 59. §-a érintetlenül hagyatván - csak az lehet, a ki az 1868. évi XLIV. tc. 1. §-a azon rendeletének, mely szerint a törvényhozás nyelve egyedül a magyar, megfelelni képes.

10. § A ki a főrendiháznak tagja, ezen tagságot következő esetekben vesziti el:

a) az, a ki az általa viselt méltóság vagy hivatal alapján tagja, azon esetben, ha akár önkéntes lemondás, akár törvényszerü fegyelmi vagy birói eljárás alapján megszünik az illető méltóságot vagy hivatalt viselni;

b) az életfogytiglan kinevezett tag, ha lemondása, a ministertanács fölterjesztésére, Ő Felsége a király által elfogadtatik;

c) a Horvát-Szlavonországok gyülése által választott tagok akkor, midőn megbizatásuk lejár;

d) a jogalapra való tekintet nélkül, bármelyik tag, ha a rendes biróságok által fegyházra, illetőleg sulyos börtönre vagy nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elitéltetett, vagy ha az állampolgárságot elveszti.

11. § Nem szünik meg a jog, de szünetel annak gyakorlata:

a) valamennyi tagra nézve, azon idő alatt, a melynek tartamára a 10. § d) pontja alá nem eső bűntett vagy vétség miatt, a rendes biróságok által, a politikai jogok felfüggesztésére itéltetett;

b) azokra nézve, kik csőd alatt állanak, a csőd tartama alatt;

c) azokra nézve, a kik a tékozlás vagy távollét alapján elrendelt gondnokságok eseteit kivéve, gondnokság alá helyeztettek, a gondnokság tartama alatt;

d) az örökös tagokra nézve azon ülésszak lejártával, melyben ezen törvény 19. §-a értelmében kimondatott, hogy vagyoni képesitésöket elvesztették.

12. § Ha valaki azok közül, kik a 4. § A) osztálya és B) osztálya a) és b) pontja vagy az 5. § alapján tagjai a főrendiháznak, képviselővé választatik és a választást elfogadja, megszünik a főrendiház tagja lenni; de a midőn képviselői megbizatása megszünik, a 4. § B) osztálya a) és b) pontjában emlitettek bármelyike főrendiházi tagsági jogát azonnal visszanyeri és azt a legközelebbi ülésszaktól fogva gyakorolhatja; a többi ezen szakaszban emlitett volt főrendiházi tag pedig azt a 4. vagy 5. § értelmében újra megnyerheti.

A 4. § B) osztálya c) pontjában emlitett hitfelekezeti, egyházi vagy világi főtisztviselők helyét, ha képviselővé választatnak és a választást elfogadják, a főrendiházban még nem levő legidősb hivataltársuk tölti be és e helyet, mig él és a hivatalát viseli, meg is tartja, habár az, a kinek helyére jött, megszünt is képviselő lenni.

Ha a főrendiház örökös tagjai közül választatik valaki képviselővé és a választást elfogadja, az tagsági jogát addig, mig képviselői megbizatása tart, nem gyakorolhatja, és ha valamely ülésszak tartama alatt leteszi is képviselői megbizatását, förendiházi tagsági joga csak a következő ülésszakban éled fel.

Minden főrendiházi tag, ki képviselővé választatott, tartozik azt igazoltatása után annak megemlitésével, hogy a választást elfogadta-e vagy nem, a főrendiház elnökének bejelenteni, ki azt a ház tudomására hozza.

II. FEJEZET

A főrendiház jogköre és belszervezete

13. § A főrendiház jogköre az, a mi volt, a kezdeményezésre is marad az eddigi gyakorlat addig, mig az iránt, hogy mely ügyek legyenek a törvényhozás mindkét házában, s melyek kizárólag a képviselőházban kezdeményezhetők, külön törvény nem intézkedik.

14. § A törvényhozás két házának egymással való érintkezése és az országos bizottságok összealkotása iránt a 27. §-ban meghatározott módon fog intézkedés tétetni.

15. § A főrendiház elnökét és két alelnökét, a ház tagjai közül, minden országgyülés tartamára, a ministerelnök felterjesztésére, Ő Felsége a király nevezi ki. Hasonló módon történik az időközben megüresedett egyik vagy másik hely betöltése is.

Ha az elnökség minden tagja gátolva lenne valamelyik ülésben elnökölni, azon egy ülésben ezen tisztet a ház jelenlevő legidősb tagja mint korelnök teljesiti. Ha azonban a gátló körülmény akár mindháromra, akár csak egyikre nézve is, előreláthatólag hosszabb ideig tartana, a helyettesités ugyanazon módon történik, mint a kinevezés.

Háznagyot és jegyzőket saját tagjaiból titkos szavazással maga a főrendiház választ.

Az elnök és a háznagy a ház által megállapitandó tiszteletdijban részesül. Rajtuk kivül a ház tagjai, mint ilyenek, fizetésben vagy javadalmazásban nem részesülhetnek. Ez által azonban a Horvát-Szlavonországok gyülése által választott tagokra és a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjaira nézve eddig fennállott gyakorlat nem érintetik.

16. § A ház egyéb hivatalnokait az elnök, a szolgaszemélyzetet a háznagy nevezi ki, de azok számát és fizetését a ház állapitja meg.

17. § A főrendiház tagjai, midőn első izben lesznek jogosultak a főrendiházi tag jogait gyakorolni, királyi levél által hivatnak meg, a Horvát-Szlavonországok gyülése által választott tagok kivételével, kikre nézve a választási okmány képezi az igazolványt.

18. § A ki egyszer királyi levél által meghivatott s a főrendiház által igazoltatott, ujabb meghivó nélkül jelenik meg mindaddig, mig oly körülmény nem merül fel, melynek alapján jogát ezen törvény 10., 11., és 12. §-ai értelmében állandóan vagy ideiglenesen elveszti.

19. § Tagjainak igazolása iránt a főrendiház maga intézkedik és az igazolási eljárás módozatait házszabályaiban állapitja meg. Ha egyesek jogosultságára nézve kétség támad, e felett egy saját kebeléből választandó biróság utján végérvényesen határoz.

Ugyancsak ily módon hozatik a végérvényes határozat akkor is, ha azon eset merül fel, hogy valamelyik tagja a törvényszerü képesitést elvesztette vagy ujból megszerezte.

A biróság összalkotását és az eljárás módozatait illetőleg, mindezen esetekre vonatkozólag, a ház házszabályaiban maga intézkedik.

20. § Házszabályaiban állapitja meg a főrendiház mindazt, mi a tanácskozás rendére és általában belügyeire vonatkozik.

A szorosabb értelemben vett tanácskozási rendre vonatkozó ujabb megállapodások csak a legközelebbi ülésszak kezdetével lépnek hatályba.

Az 1848:IV. tc. 10., 11., 12. és 13. §-ainak rendelkezései továbbra is fentartatnak.

21. § A főrendiház minden országgyülés kezdetén, midőn az igazolási eljárás befejeztetett, összes jogosult tagjainak névsorát összeállittatja és kinyomatja, s egyuttal intézkedik az iránt, hogy az országgyülés tartama alatt jogosultságot nyert uj tagok nevei is, igazoltatásuk után, ezen névsorba fölvétessenek; azoknak nevei pedig, kik a jogosultságot bármely okból állandóan vagy ideiglenesen elvesztették, az ok megjelölése mellett, a névsorból töröltessenek.

III. FEJEZET

Átmeneti intézkedések

22. § Ezen törvény kihirdetése után a főrendiház azonnal választ egy 21 tagu bizottságot, mely a kormány által beterjesztett adatoknak figyelembevételével:

a) megállapitja azon családok névjegyzékét, a melyeknek tagjai a 2. § b) pontjának értelmében a főrendiház örökös tagjai;

b) külön jegyzéket készit az ezen § a) pontja értelmében összeirt családok mindazon nagykoru tagjairól, kik 24. évüket már betöltötték, vagy az 1885. évi julius 1-ig be fogják tölteni és az ezen törvény 2. §-ában megállapitott vagyoni képesitéssel birnak.

23. § Az előző § a) pontja értelmében megállapitott névsor a főrendiház által jóváhagyatván, nyilvánosságra hozatik s egyszersmind oly utasitással adatik ki a ministeriumnak, hogy figyelembe véve az időközben netalán történt felszólalásokat, terjeszszen be a közelebbi ülésszak megnyitása után azonnal törvényjavaslatot a névsor törvénybe iktatása végett.

Oly családokra nézve, melyeknek csak egyes ágai birnak örökös joggal, ezen törvényben az ágak is pontosan megjelölendők.

Ezen törvény fogja meghatározni, hogy mi módon lesz a névsor a 2. § c) pontja értelmében örökös főrendiházi tagság jogát nyert családok neveivel kiegészitendő.

24. § A 22. § b) pontja értelmében elkészitett jegyzék a főrendiház által jóváhagyatván, kinyomatik és közhirré tétetik azon felszólitással, hogy azok, kik a jogosultak közül netalán kimaradtak volna, a felszólitástól számitott három hó alatt, ha az országgyülés együtt van, a főrendiház elnökéhez, ha nincs együtt, a belügyministerhez adják be jogosultságukat igazoló okmányaikat.

Azok, kik az országgyülés tartama alatt jogosultságukat igazolták, a névsorba felvétetvén, az ekként kiegészitett névjegyzék azon utasitással adatik ki a belügyministernek, hogy az uj ülésszak kezdetére ugy az ezen névjegyzékben foglalt tagoknak, mint azon tagoknak, kik jogosultságukat igazoló okmányaikat, az országgyülés szünetelése miatt nála adták be - mint a főrendiház ez idő szerint örökös tagjainak a főrendiházba való meghivatása iránt intézkedjék s a hozzá érkezett igazoló okmányokat az országgyülés összejövetele után a ház elnökségéhez áttegye.

25. § Az ezen törvény 1. §-ában emlitett tagokon kivül élethossziglan tagjai lesznek a főrendiháznak azok, kiket a mostani főrendiház igazolt tagjai, azon igazolt tagok közül, kik az eddig gyakorolt személyes tagsági jogot jelen törvény életbelépte után nem fogják többé gyakorolhatni, ilyenekül megválasztanak.

E tagok száma az ötvenet meg nem haladhatja.

A választás egy a főrendiház által eleve kitüzendő napon és az általa megállapitandó mód szerint egyszer s mindenkorra fog eszközöltetni.

Az ily módon választott tagok, midőn első izben lesznek jogositva az ezen törvény értelmében szervezett főrendiházban jogaikat gyakorolni, a 17. § értelmében királyi levél által hivatnak meg.

Ha ezen tagok közül valaki képviselővé választatik, irányában a 12. § harmadik és negyedik bekezdése nyer alkalmazást.

IV. FEJEZET

Zárhatározatok

26. § A jelen törvény kihirdetését követő ülésszak kezdetén az ezen törvény értelmében szervezett főrendiház megalakulván, az 1884-ben kiadott királyi meghivók érvényüket vesztik.

27. § Az ezen törvény kihirdetése után következő ülésszakban az országgyülés két háza országos küldöttséget választ, melybe a képviselőház tiz, a főrendiház öt tagot küld, s a melynek feladata lesz, a kormány részvétele mellett, javaslatot késziteni a jelen törvény 14. §-ában emlitett ügyek rendezésére nézve. Ezen rendezésig az eddig fennállott gyakorlat marad érvényben.

28. § Az országos méltóságoknak törvény vagy szokás által megállapitott közjogi helyzete, ugymint ebből fejlődött állásuk a főrendiházban is, a mennyiben ennek tagjai maradnak, ezen törvény által nem érintetik.

29. § Azon ülésszakkal, a melynek tartama alatt ezen törvény kihirdettetett, a főrendiház mostani alakjában befejezi működését és helyébe az ezen törvény értelmében szervezett főrendiház lép.

Mindazon törvény és gyakorlat, mely a jelen törvénynyel nem ellenkezik, továbbra is érvényben marad.

30. § Ezen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.