1885. évi IX. törvénycikk indokolása

a m. kir. postatakarékpénztárról * 

Általános indokolás

Azon örvendetes fejlődés és rendkivüli lendület, mely a postatakarékpénztári intézménynél Angolországban, Olaszországban, Belgiumban, Németalföldön, Francziaországban és Ausztriában tapasztalható és azon körülmény, hogy ezen intézmény által a lakosság legszélesebb körében a takarékossági hajlam föléleszthető, a kormányt arra inditották, hogy ezen intézménynek hazánkban való életbeléptetésének módozataival behatóan foglalatoskodjék.

Az ez irányban tett beható tanulmányok, ugy a már létező postatakarékpénztárak eddigi eredményeire, mindazon kérdésre is kiterjedtek, ha vajjon forog-e fenn annak szüksége, hogy ezen intézmény hazánkban is meghonosittassék?

Azon fényes eredmények, melyeket ezen intézmény más államokban felmutat, mértékül szolgálhatnak hasonló takarékpénztáraknak a magyar korona területén várható életképességéről és fejlődéséről; ezen eredmények eddigelé a következők:

I. Angolországban, a hol számos magántakarékpénztár létezik, 1807-ben tétetett az első kisérlet a postatakarékpénztárak életbeléptetésével, tényleg azonban csak 1861-ben lettek felállitva.

Az első igazgatási időszak végével, mely 15 hónapra terjedt, a betevők száma 176,569, a betétek összege 1.681,107 font sterling volt.

Az intézet oly nagy lendületet vett, hogy 1863. év végével, tehát 2 1/4 évi fennállás után, a betevők száma már 319,669-re, a tiszta betétösszeg 3.377,480 font sterlingre emelkedett és végre 1883. év végén, 23 évi működés után, 3.105,642 betevőben és 41,768.808 font sterling tiszta betétösszegben nyilvánuló eredményt képes felmutatni.

II. Belgiumban az 1865-ben mint állami intézet alapitott Caisse général d'epargne et de retraite 1870-ben, az angol rendszer szerint a postahivatalokkal lett összekapcsolva.

Az 1875-76-iki első igazgatási év eredménye volt: 5,895 betevő 2.276.810 franc betét összeggel, mely

1879. év végével 176,743 betevőre és 108.214,282 franc tiszta betétösszegre és

1883. év végével már 370,768 betevőre 141.942,464 franc betétösszegre emelkedett.

III. Olaszországban az 1875 év folyamán berendezett postatakarékpénztárak 1876. évben kezdték meg teljes sikerrel koronázott működésüket.

Mig az első évben a betett összegek gyümölcsöztetéséből elért jövedelmekből az intézet kiadásainak csak fele része volt fedezhető, azok a második évben a kiadásokat már 37,000 lirével túlhaladták és a betétek oly mérvben szaporodtak, hogy az intézet 5 évi működésének befejezésével - azaz: 1880. év végén - ezen kamatjövedelmeiből nemcsak a folyó kiadásokat fedezhette, hanem a beruházási s a postapénztárból előlegezett üzleti költségeket visszafizethette s ezen kiadások, valamint a betétek után járó 3 1/2% kamatok fedezése után még 287.824 lire feleslege is maradt, melyből 70% mint osztalék a betevőknek kifizetve, 30% pedig az államkincstárnak átadva lett.

Különféle időszakokban a betevők és a betett összegek közti arány a következő volt:

Az első üzleti év végével:

57,354 betevő, 2.463.026 lire betétösszeg.

1880. év végével:

372,930 betevő, 46.252,860 lire betétösszeg.

1882. év végével pedig:

592,018 betevő, 77.902,178 lire betétösszeggel.

IV. Németalföldön a postatakarékpénztárak 1881. évi ápril hó óta működnek és volt az első évben

a betevők száma: 22,831,

a betétek összege: 858,623 frt.

1883. év végével pedig:

a betevők száma: 67.922,

a betétek összege: 3.217,605 frt.

V. Francziaországban 1875-ben a magántakarékpénztáraknak a postával való egybekapcsolása megkisértetett, minthogy ez azonban czélszerűnek nem bizonyult, elejtetett és 1881. évben szintén angol módra postatakarékpénztárak lettek igen szép sikerrel életbeléptetve, a mennyiben az első - 1883-iki - év végével a betevők száma 374.970-re, a betéti összeg 77.430,000 frcra rúgott.

VI. Ausztria, daczára számos magántakarékpénztárainak, melyek azonban tulajdonképeni rendeltetésüknek többé-kevésbé már nem felelnek meg, a postatakarékpénztári hivatalt 1882. november hóban állitotta fel, működését azonban csak 1883. január 12-én kezdette meg.

Daczára annak, hogy ezen hivatalnak kezdetben igen sok nehézséggel kellett megküzdenie, s a közönségnek eleinte nagy mérvben való igénybevétele a következő hónapokban engedni látszott, mégis az üzletnek a gyüjtő-állomások folytonos szaporitása által való kiterjesztése következtében a közönségben a bizalom és megtakaritott pénzének ezen intézetnél való betétele iránti hajlam mindinkább felélesztetett, ugy annyira, hogy 1883. végével, a betevők számát, nemkülönben a betétek összegét tekintve - nem várt eredményt volt képes felmutatni, a mennyiben a betevők száma 353,053 volt, kik 5.230,838 frt betét követeléssel birtak. Ez pedig oly eredmény, melyet a betevők száma tekintetében a felsorolt államok egyikében sem lett elérve, a betétösszeg tekintetében pedig csak Angol- és Francziaország haladta meg.

A betevők száma, ugyszintén a betétek összege is folyton meglepő mérvben emelkedik és 1884. év október hó végével a betevők száma már 417,894, 12.076,232 frt tiszta betétösszeggel, 10 hónap alatt tehát a betevők száma 64,841-el, a betétek tiszta összege pedig 6.845.394 frttal szaporodott.

Ezen igen kedvező eredmény legjobban mutatja, mily nagy kedveltségnek örvend a postatakarékpénztári intézet a közönség körében, mely nemcsak könnyű hozzáférhetőségének, a kezelés egyszerűségének és a számos kedvezménynek, hanem kiváltképen az állami garantiának a következménye.

A betevőknek és betéteknek ily állandó szaporodása biztos kilátást nyujt arra nézve, miszerint Ausztria, daczára annak, hogy az első befektetési, valamint a folyó kiadások, az intézetnek költséges berendezése miatt, igen tetemesek, néhány év mulva oly nagy betéttőkével fog birni, hogy a kamatnyereségből nemcsak az első berendezési és előlegezett folyó kiadásokat a postajövedéknek visszafizetni, valamint a folyó kiadásokat fedezni, hanem a tartalékalap követeléseit képes lesz kiegyenliteni.

A hivatal ezen eredményt 1887-ben véli elérhetni.

Svédországban a postatakarékpénztári intézmény 1883. évben kezdte meg működését, eredményeiről azonban eddig tudomásom nincsen.

Németországban is a postatakarékpénztárak életbeléptetését czélzó intézkedések már folyamatban vannak és a megfelelő törvényjavaslat - mely Bajorország és Württembergiára is kiterjed - tanácskozás tárgyát képezi.

Ezen intézet már Európán kivül is gyökeret vert, ugy mint:

1. Uj déli Walesben, a hol már 1872-ben lett fölállitva s 1882. év végével 38,853 betevőt, 1.158,454 font sterling betétösszeggel mutat ki;

2. Canadában 1878. óta, 1882. év végével 51,463 betevővel, 9.473,661 dollár betétösszeggel;

3. Victoriában 1879. óta, 49,253 betevővel 650,101 font sterling betétösszeggel;

4. Japánban, 1880. óta 37,944 betevővel 741.253.37 Yen (1 Yen körülbelül 2 frt 40 kr.) betéttőkével;

5. Madrasban (Kelet-India) 1882. óta 31,698 betevővel, kiknek 207,876 font sterling betétök volt, megemlitést érdemel itt azon körülmény, hogy a betevők 91%-a benszülöttek 9%-a pedig európai s más idegen;

6. Algeriában és Tunisban, 1883. évi deczember végével lettek fölállitva;

7. Az éjszak-amerikai Egyesült-Államok postaigazgatása, az 1882. junius 30-án lejárt igazgatási év végével, a postaintézet eredményeiről beterjesztett jelentésében a forgalom további fejlesztését czélzó egyéb intézkedéseken kivül, a postatakarékpénztároknak mihamarábbi felállitását is hozta javaslatba.

Az előadottakból kitünik, hogy a postatakarékpénztári intézménynek sokféle előnyei a közönség részéről fokozódó figyelem és méltatás tárgyát képezik és hogy a nagyobb és fejlettebb forgalomnak örvendő államok példájára a kisebb és aránylag csekélyebb pénzforgalommal biró államok is postatakarékpénztárak felállitását czélszerűnek ismerték el.

A felsorolt államok mindegyikében, a hol a postatakarékpénztárak már hosszabb ideig fennállanak, azok működését teljes siker koronázta és hathatós eszköznek bizonyultak a takarékosság s igy a közjólét előmozditására.

Bizton lehet tehát remélni, hogy a postatakarékpénztár, annak hazánkban való életbeléptetése esetén hasonló kedvező eredményeket fog felmutatni, s hogy hatása a közjólét emelésére ép oly üdvös lesz, mint másutt.

Azon kérdést illetőleg, hogy hazánkban ezen intézményre valóban szükség van-e, a takarékpénztárak és takarékbetéteket elfogadó egyéb hazai pénzintézetek lettek tanulmány tárgyává téve.

A hivatalos statistikai adatok szerint Magyarországban 1882. év végével 291 helyen összesen 335 takarékpénztár létezett, még pedig: a fővárosban 5 - 79.820,130 frt betéttel, a vidéken 330, - 213.989,444 frt betéttel.

Horvát-Szlavonországban és a volt határőrvidéken 34 - 18.777,998 frt betétösszeggel.

Összesen volt tehát a mondott időben 369 tulajdonképeni takarékpénztár 312.587,269 frt betétösszeggel.

Magyarországban azon felül 314 helyen még 514 iskolai takarékpénztár is létezik, 21,992 betevővel és 131,580 frt betétösszeggel.

Ezen iskolai takarékpénztárak nagyobbrészt oly helyeken léteznek, a hol már egyéb takarékintézetek is vannak, nagy ügyszeretettel fejlesztetnek, különben oly csekély betétek kezelésével foglalkoznak, melyeket a takarékpénztárak el nem fogadnak.

Hogy mily fokozatosan növekedő kedveltségnek örvendnek, kitünik a következő táblázatból:

év hely iskola tanuló betétek frtban
1876 13 15 2,162 13,337
1877 17 20 3,010 18,884
1878 30 36 3,682 30,416
1879 35 50 4,865 33,650
1880 96 141 7,333 54,647
1881 178 240 14,984 71,817
1882 256 354 19,273 114,734
1883 314 438 21,992 131,580

A magán- és iskolai takarékpénztárakon kivül még számos pénzintézet is fogad el takarékbetéteket, u. m.

1882. év végével:

108 bank 45.047,710 frt betéttel.

175 szövetkezet és pedig:

Budapesten 13 380,494 frt betéttel.
a vidéken 162 12.990,834 frt betéttel.
és 2 földhitelintézet 585,375 frt betéttel.

Ezen pénzintézetek azonban takarékpénztáraknak nem tekinthetők, mert a náluk eszközölt betétek egészen más czélokra szolgálnak mint a postatakarékpénztárak betétei.

Mint a tapasztalat mutatja, ezen intézeteknél csak azok tesznek betéteket, kik vagy rendelkezésükre lévő tőkéiket megfelelő jobb felhasználásig csak ideiglenesen helyezik ott el, vagy pedig kik betéteikkel más czélokat akarnak elérni, mint például a tisztviselők takarék- és hitelszövetkezeteknél, hogy kölcsönt kapjanak.

De hazánkban még a tulajdonképeni takarékpénztárakat is a szegényebb sorsu lakosság csak csekély mérvben veszi igénybe, mert azok mint részvénytársulatok többé-kevésbé inkább bankintézetek, a melyeknél oly tőkék is vannak rövidebb-hosszabb időre letéve, melyek más országokban a kereskedésben és iparvállatokban helyeztetnek el.

Kitünik ez abból, hogy a statistikai adatok szerint, a tulajdonképeni kis takarék-betevők, kiknek 100 frtot meg nem haladó betéttőkéi valóban megtakaritott fillérekből erednek, az összes betevőknek csak 1/3-át képezik, mig a többi 2/3-ad a jómódnak már bizonyos fokát képviseli.

A takarékosság felélesztésére s fokozatos fejlesztésére nálunk különös szükség van, minthogy ez közgazdasági érdekeink előmozditására a leghathatósabb eszközök egyike.

Ha a takarékosság kellő mód és mindennap könnyen hozzáférhető alkalom nyujtása által fejlesztetik, ennek jótékony hatása a közerkölcsiségre csakhamar mutatkozni fog, mert ha a betevő kis tőkéjét, lassan bár, de folytonosan gyarapodni látja, fokozatosan nagyobb munkásságra, takarékosságra és minden nem okvetlenül szükséges költekezés elkerülésére serkentetik.

Ezen általános czél azonban a magántakarékpénztárak által el nem érhető, mert ilyenek csak korlátolt számban léteznek és mert továbbá a kis betevők a lakhelyüktől néha igen távol fekvő takarékpénztárt egyrészt foglalkozásuk, másrészt az utiköltségek miatt, melyek néha csekély takarékbetétekhez semmi arányban nem állanának, fel nem kereshetik.

A fentebb kitüntetett 369 magántakarékpénztár 225 helyre oszlik el, az 514 iskolai takarékpénztár itt tekintetbe nem jöhet, mert csupán a tanulók takarékbetéteinek közvetitésével foglalkozik, - minthogy Magyar- és Horvátországban összesen 13,240 község van 15.642,102 lakossal, 12,985 község a takarékpénztár jótéteményét nélkülözi.

Szükséges tehát nálunk is, minél több helyen, oly takarékpénztárakat felállitani, melyeknél a szegényebb sorsuaknak alkalom nyujtatik, megtakaritott filléreiket is, fáradság és költség nélkül és mindenkor gyümölcsözőleg elhelyezhetni.

Ezen czél kiválóan a postatakarékpénztárak szervezése által érhető el, melyek nagy számban az ország minden vidékén berendezve, mindenkinek lehetővé teszik, hogy bármely postahivatalnál, mint közvetitő postatakarékpénztári hivatalnál, költség, fáradság és tekintet nélkül lakhelyének szükséges változtatására és mi különösen nyomós ok, az állam garantiája mellett betéteket eszközöljön s visszafizetéseket felvehessen.

A magyar kir. postahivataloknak mint közvetitő hivataloknak takarékpénztári czélra való felhasználása mellett, tekintettel a már fennálló és engedélyezett postahivatalokra 3,600 új takarékpénztár, a már fennálló másnemű 369 takarékpénztárral együtt, néhány év mulva, összesen 3,969 ily jótékony intézet fog a közönség rendelkezésére állani.

Minthogy mindenütt, a hol takarékpénztár van, postahivatal is létezik, annak kiszámitásánál, hogy hány helyre jutna egy takarékpénztár, csupán a posták száma jöhet tekintetbe, s minthogy továbbá azok száma, ujaknak folytonos felállitása következtében két év mulva a 4,000-et el fogja érni, átlag 3.7 helységre s 3,546 lakosra jutna egy takarékpénztár, mig ilyen jelenleg csak 35 helységre és 42,390 lakosra jut.

A különféle államokban a postatakarékpénztári gyüjtő-állomások száma volt a felállitási év végén:

Angolországban 2,335, tehát egy minden 134 négyszögkilométer és 12,848 lakosra.
Belgiumban 36, tehát egy minden 1,132 négyszögkilométer és 125,000 lakosra.
Olaszországban 1,374, tehát egy minden 210 négyszögkilométer és 20,378 lakosra.
Németalföldön 809, tehát egy minden 40 négyszögkilométer és 5,562 lakosra.
Francziaországban 6,024, tehát egy minden 87 négyszögkilométer és 6,142 lakosra.
Ausztriában 4,035, tehát egy minden 74 négyszögkilométer és 5,452 lakosra.

Milyen lesz ezen viszony hazánkban, előre megmondani nem lehet, mert kezdetben nem ugy mint Francziaországban, egyszerre az összes postahivatalok, hanem egyelőre csak azoknak egy része, még pedig a kincstári kezelés alatt lévők és más jelentékenyebb forgalmak később gondosan megállapitandó rendben pedig valamennyi postahivatal fogna a közvetitő hivatali szolgálattal megbizatni.

Különösen hangsúlyozni kivánom, miszerint nincs szándékom a postatakarékpénztár felállitása által a fenálló takarékpénztárak vetélytársakép föllépni és az eredmény bebizonyitani fogja, hogy emezek ezen berendezés által nemcsak, hogy kárt nem fognak szenvedni, hanem a más országokban tett tapasztalatnál fogva inkább gyarapodni fognak.

A postatakarékpénztárt igénybe vevő közönség a lakosság egészen más osztályaiból fog kikerülni, mint a magántakarékpénztáraké; nálunk mint másutt azon szegényebb sorsu betevőkből fog az állani, kiknek megtakaritott csekély összegei a postatakarékpénztár nélkül egyáltalában be nem tétettek és elhelyezetlenül maradtak volna s igy a magántakarékpénztárakba be nem folytak volna. Sőt ezen intézetek betétei is növekedni fognak az által, hogy a kisebb betevők, mihelyt a postatakarékpénztárban levő tőkéjük bizonyos magasságot elért, a melynél azután már a nagyobb kamat is figyelembe jön, számos esetben azokat a magántakarékpénztáraknak fogják átadni.

Hogy ebbeli verseny ki van zárva, kitünik azon körülményből is, hogy a postatakarékpénztár által a betevőknek nyujtandó kamatozás csekélyebb, mint a magántakarékpénztáraknál és hogy a betétek csak bizonyos maximális összegig kamatoztatnak.

A magyarországi takarékpénztárak a betéteket következőleg kamatoztatják, u. m.:

3 - 4 %-kal

25 - 4 1/2%-kal

128 - 5 %-kal

55 - 5 1/2%-kal

99 - 6 %-kal

14 - 6 1/2%-kal

7 - 7 %-kal

3 - 7 1/2%-kal

1 - 8%-kal

átlag tehát 5.46%-al, mig a postatakarékpénztár kamatlába csak 3 1/2%-al lett megállapitva.

A közönségnek azon része, mely nagyobb tőkét képes a takarékpénztárban elhelyezni, a postatakarékpénztár felállitásánál is, betéteit az emlitett okokból jövőre sem fogja a magántakarékpénztáraktól elvonni, mint ezt a többi a postatakarékpénztári intézménynyel biró országokban tett tapasztalatok is bizonyitják.

Angolországban a postatakarékpénztárak felállitása előtti - vagyis 1861-ik évben a magántakarékpénztárak betétei
41,259.154 font sterling
1880. évben pedig 44,254.850 font sterling
tehát 2,995.705 font sterlinggel

többet tettek, daczára annak, hogy ezen idő alatt a postatakarékpénztáraknál elhelyezett tőkék 34,000.000 font sterlingre rugtak, melyek a postatakarékpénztárak nélkül vagy egyáltalán nem, vagy csak részben lettek volna gyümölcsöztetés végett elhelyezve.

Ezen eredmény oly kamatláb mellett lett elérve, mely a postatakarékpénztárakénál csak 1/4%-al volt magasabb.

Olaszországban a magántakarékpénztárak száma a postatakarékpénztárak felállitása óta még tetemesen szaporodott is.

Mig ugyanis 1875. évben 280 takarékpénztár, 446 millió lire betétösszeggel, 1880. évben már 357 takarékpénztár, 686 millió lire betétösszeggel létezett, a szaporodás volt tehát ezen 5 év alatt 77 takarékpénztár, 240 millió lire betéttel.

Francziaországban a minister a postatakarékpénztárak működésének első - vagyis 1882. évi eredményéről szóló jelentésében különösen hangsulyozta, hogy a postatakarékpénztárak a magántakarékpénztárakat, mitől ezek eleinte igen tartottak, korántsem kárositottak meg, ellenkezőleg a postatakarékpénztári betevők számának szaporodásával a magántakarékpénztárak betevői és körülbelül egyenlő arányban szaporodtak.

Ausztriában és a postatakarékpénztári törvény hozatalakor hangoztatott aggodalmak alaptalanoknak bizonyultak, mint ezt számos takarékpénztár évi jelentésében, nevezetesen a bécsi első osztrák takarékpénztár, melynél 289,112 betevőnek 140 millió forintnyi betéte van, constatálta.

A kamatláb az egyes államokban a következő:

Posta-
takarékpénztárnál
Magántakarékpénztáraknál Tehát a magántakarékpénztáraknál magasabb
Angolországban 2.5% 2.75% 0.25%-kal
Belgiumban előbb 3% most 2%, ismeretlen -
Olaszországban 3.5% 4.3% 0.8%-kal
Németalföldön 3% ismeretlen -
Francziaországban 3% 3.5% 0.5%-kal
Ausztriában 3% 4.5% 1.5%-kal
Magyarországban 3.5% átlag 5.46% 1.95%-kal

Kitünik ebből, hogy Magyarországban a postatakarékpénztár kamatlába a magántakarékpénztárakéval szemben nem lett utóbbiakra nézve kedvezőtlenebben, sőt alacsonyabban megállapitva, mint akármely más államban.

A postatakarékpénztár a magántakarékpénztárak nem vetélytársait, hanem inkább azok kiegészitését fogják képezni, s velük egyetemben a néptakarékpénztárak czélját és rendeltetését fogják betölteni.

Czélja s rendeltetése a postatakarékpénztárnak úttörőként működni a takarékossági hajlam általános felésztésére és ez által a közjó előmozditására, mert az egyszer felkeltett takarékosság a szorgalmat, becsületességet és józanságot is maga után vonja s az önállóság érzetét is fejleszti.

A postatakarékpénztár szervezése különös nehézséggel nem jár, mert a postahivatalok, melyek a 400 millió forintot meghaladó forgalommal biró postautalványi üzletet minden akadály nélkül rendesen ellátják, a sokoldalú postakezelésben általában jól be vannak gyakorolva és általában megbizhatóknak mondhatók, mindenesetre a postatakarékpénztári közvetitő szolgálatot is ugy a kincstár, mint a betevők megelégedésére fogják ellátni.

Általános munkaerő-szaporitásra sem lesz szükség, mert csak a m. kir. takarékpénztár lesz külön személyzettel ellátandó; a többi postahivatalok személyzete elegendő, hogy a takarékpénztári közvetitő szolgálattal járó munkát ellássa.

Megemlités nélkül nem hagyhatom azon körülményt, hogy az első berendezés költségei, nemkülönben az első években a kamatjövedelemből ki nem kerülő kezelési s személyzeti kiadások a postatakarékpénztárnak előlegezendők lesznek és hogy ezen előlegek visszafizetése, valamint feleslegek elérése csak az intézetnek hosszabb fenállása után várható.

A törvényjavaslatban egyébiránt gondoskodtam arról (6. §), hogy az első berendezés költségei és a szükségessé váló előlegezések a postaforgalmi pénzekből nyujtassanak.

Igy tehát azokkal előreláthatólag az állam megterheltetni nem fog.

De ettől eltekintve, az ilyen ideiglenesen hozandó áldozatok, tekintettel az elérendő czélra, ugy mint másutt, nálunk sem kerülhetők ki.

A különféle postatakarékpénztári hivataloknál alkalmazott tisztviselők száma:

Angliában 1,008,
Olaszországban 100,
Francziaországban 139,
Ausztriában 295,
Magyarországban pedig 60-al terveztetik.

Ezek azon okok, melyek a postatakarékpénztári intézménynek hazánkban való életbeléptetése mellett szólanak és melyek a kormányt, beható megfontolásuk után jelen törvényjavaslat benyujtására inditották.

Jelen törvényjavaslat a hazai viszonyok kellő figyelembevételével készült.

Elvei fővonásokban következők:

Az összes igazgatási teendők a takarékpénztári hivatalban összpontosulnak, mely a betéteket kezeli s elszámolja és a visszafizetéseket kiutalványozza.

A betétek be- és visszafizetésének ellenőrzése kevésbé bonyolult módon és elvek szerint teljesittetik, mint az angol vagy olasz rendszerben.

A betétekre nézve minimum meg lett ugyan állapitva, de maximum nem, ugyszintén a bizonyos idő alatt eszközölhető betét nem lett korlátozva. A betétek azonban csupán bizonyos minimális betétösszegtől, bizonyos megszabott maximális összeg erejéig kamatoztatnak.

A betétek, ha a megfelelő összeget elérik, a betevő kivánságára, ezen czélra kijelölt állampapirok vétele által, a tőzsdeárfolyam szerint díj nélkül járadékká alakithatók át.

A betétkönyvecske a betevő nevére szól és bárminemű fizetések, csak neki személyesen, vagy törvényes képviselőjének, meghatalmazottjának és jogutódjának teljesittetnek.

Minden egyes betevő csak nevére szóló egy betétkönyvecskét birhat, ellenkező esetben a többi könyvecskékben foglalt betétek kamatélvezetétől elesik.

Betétek, fölmondások - illetve visszafizetések fölvétele - minden posta, illetőleg közvetitő hivatalnál eszközölhetők.

Rögtöni visszafizetéseket 25 ftig csak azon közvetitő postahivatal teljesithet, mely a betétkönyvecskét kiállitotta.

A tőke s kamataiért az állam föltétlenül szavatol.

A betétkönyvecskék lefoglalása vagy birói zár alá helyezése 1,000 frtig ki van zárva, kivévén az esetet, ha a betevő csődbe jut. A postahivatalbeliek kötelessége a betevők neveit s betétösszegeit titokban tartani, hivatali előljáróikon kivül ezekről más személynek értesitést adniok nem szabad.

Valamely betétkönyvecskének átengedményezése csak a takarékpénztár tudtával történhetik meg, a mikor az engedményes részére új számmal más könyvecske állittatik ki.

A betétek kamatoztatása a betételt követő s a törvényben meghatározott bizonyos naptól, a visszafizetést megelőző bizonyos napig történik.

A kamatok minden naptár-év végével a könyvecskébe beiratnak és tőkésittetnek.

A takarékpénztári jövedelem feleslege megállapitott magasságú tartalékalap képzésére fordittatik, az ezt meghaladó része az állam tulajdonát képezi.

A takarékbetétek bélyeg- és illetékmentesek.

A betevőkkel való levelezés portomentes.

A szükséges nyomtatványok a betevőknek ingyen szolgáltatnak ki.

A postatakarékpénztár köteles havonkint forgalmáról kezelési kimutatást összeállitani.

Évi zárszámadása jelentés kiséretében a törvényhozás elé terjesztetik és az állami számvevőszéknek megküldetik.

A postatakarékpénztárnak a közlekedési minister tárczájához való beosztására indokul szolgált, hogy a takarékpénztár közvetitő hivatalai a postahivatalok lévén, a takarékpénztári szolgálat is, a postakezelés és igazgatás egy ágának tekintendő, ez által azonfelül a pénzek elszámolásának egyszerűsbitése s az igazgatás egyöntetűsége is eléretik.

A takarékbetétek gyümölcsöző elhelyeztetésére csupán oly magyar értékpapirok lettek javaslatba hozva, melyek árhullámzásoknak kevésbé vannak kitéve, a miért is minden játékpapir ki lett rekesztve.

Kölcsönüzletek szintén mellőztettek, nehogy nagyobb tőkék hosszú időre leköttessenek és hogy az intézet tőkéi felől mindenkor szabadon rendelkezhessék és végre azon okból is, hogy a magántakarékpénztárak versenynek kitéve ne legyenek.

Minthogy a postatakarékpénztár állami kezelés és szavatolás alatt álló intézet, tartalékalapra tulajdonképen szüksége nem is volna, hogy azonban az állampapiroknak nagyobb árcsökkenéséből és ennek következtében a betéteknek tömeges fölmondásából eredhető veszteségek a kincstár megterheltetése nélkül fedeztethessenek, a törvényjavaslatba ily tartalékalapnak - 1 millió forintig - képzésére vonatkozó határozatok föl lettek véve.

Mindennemű nézeteltérések kikerülése czéljából ki lett mondva, hogy a jövedelmi feleslegek, valamint a tartalék-alap is rendeltetésének tényleges megszüntekor az államkincstár tulajdonát képezi.

A kamatláb évi 3 1/2%-al lett megállapitva.

A magyar postatakarékpénztárnál kilátásba vett kamatláb, a magántakarékpénztárakra nézve sokkal előnyösebb, mint az Angol- és Francziaországban, de különösen mint az Olaszországban megállapitott, a hol a postatakarékpénztár a magántakarékpénztárak által nyujtott 4.5% kamattal szemben 3.5%-ban megszabott kamaton felül a betevőknek még osztalékot is adnak.

Ezen kamatláb felemelése az összministerium határozatától tétetett függővé, a betevők biztositására pedig kimondatott, hogy leszállitását csupán a törvényhozás határozhatja el.

A betevő személy azonosságának igazolására oly intézkedések vétettek fel a törvényjavaslatba, melyek mellett nem kell tartani attól, hogy a kincstár nagyobb kárositásnak lesz kitéve. - A tapasztalat azt mutatja, hogy ily czímen átalában veszteség nem igen ered, igy például Angolországban a tévedésből vagy csalásból okozott veszteség 1861-től 1868-ig átlag évenként csak 195 font sterlinget vagyis 0.0033%-ot tett. Olaszországban pedig 5 évi fennállás alatt veszteségek egyáltalában nem fordultak elő.

A betét minimuma, a többi államokhoz hasonlóan 50 krban van megállapitva, a minimális betét: Angolországban 1 shilling, Belgiumban 1 franc, Olaszországban 1 lire, Németalföldön 0.25 forint, Francziaországban 1 franc és Ausztriában 50 kr. - Azonfölül, hogy a közönségnek még 5 krnyi összegek félretételére mód nyujtassék, a tiz 5 kr. levéljegyes takarékbérleti lapok behozatala is javaslatba hozatik.

A betéteknek ugy összegre mint időre nézve bizonyos maximumra való megszoritását, mint ilyen néhány államokban létezik, - a hol u. m. Angliában az egy év alatti betét a 30 livre sterlinget, az egész betét pedig a 150 livrét, - Olaszországban az évi betét az 1,000 lirét, az egész betét az 5,000 lirét, - Francziaországban az évi betét a 2,000 francot, az egész betét a 8,000 francot, - és Ausztriában, a hol az évi betét a 300 frtot, az összes pedig az 1,000 frtot meg nem haladhatja, - mivel ez a betevőket igen korlátozza s akadályozza, nem találtam szükségesnek, minthogy azonban a postatakarékpénztári intézet első sorban a kis betevőknek van szánva, ki lett mondva, hogy az egy könyvecskében foglalt betétek csupán 1,000 frt erejéig kamatoztatnak.

Megjegyzem különben, hogy több más állam sem állapitott meg ily maximumot.

Hogy a fentebb emlitett határozmányok kijátszása lehetetlenné tétessék, egyúttal megállapittatott, hogy minden egyes betevő csak egy betétkönyvecskével birhat, a többiekre nézve bejegyzett tőkék kamatját elveszti.

Más államokban fennálló azon határozat, hogy ily betevő a tőke elvesztésével büntettetik, mint túlszigorú intézkedés és azon okból nem fogadtatott el, mert a törvénynek ilyféle áthágása leginkább csak tájékozatlanságból ered.

A kamatozásnak 1,000 frt tőkére való megszoritása, valamint azon határozmány is, hogy minden egyes betevő csak egy betétkönyvecskével birhat, a betétkönyvecskéknek 1,000 frtig le nem foglalhatására való tekintetből vétetett föl, hogy ez által a betevőnek lehetetlenné tétessék, hitelezőit esetleg kijátszania, a mi különben mindig lehetséges, ha pénzét magántakarékpénztárba teszi.

A betétkönyvecskének a 24. §-ban kimondott le nem foglalhatásának megállapitása abban találja indokát, hogy a betétek aránylag csekély összegüek és mint készpénz a birósági eljárás alól könnyen kivonhatók; szükség volt erre különben még azért is, mert a betevő ezen kedvezmény nélkül, a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetben volna, eltekintve azon számos tárgyalásoktól és aránytalan nagy munkától, mely e nélkül a postatakarékpénztárra háramlanék.

Különben más államok, de még a magántakarékpénztárak is ezen elv szerint járnak el, és az ausztriai s magyar takarékpénztáraknál sem lehet foglalásokat foganatositani, mert habár a betétkönyvecskék névre szólanak, a perelt személynek azonosságát a betevővel bebizonyitani nem igen lehet.

A 19. § a betétek visszafizetésére vonatkozó határozatokat tárgyalja.

Az ott felsorolt határidők azon okból lettek megállapitva, hogy a postatakarékpénztári hivatal tömeges fölmondások esetében beállható zavaroktól, vagy az értékpapirok kényszerült eladásából eredhető veszteségektől megóvassék.

Ilyen fölmondási határidők másutt is léteznek, mint például:

Angliában, Olaszországban, Francziaországban, Ausztriában stb.

A 21. §-ban, valamely könyvecske elvesztése esetére megállapitott eljárás, a közönséges megsemmisitési eljárástól eltér, mert utóbbi sok időveszteséggel jár és költséges, a javaslatba hozott eljárás különben a postatakarékpénztárnak elegendő biztositást nyujt.

Hogy a postatakarékpénztár jövedelme mindennemű későbbi megterheltetéstől megóvassék, a 24. §-ban annak minden időre való adó- s illetékmentessége lett kimondva.

Továbbá, hogy a betevőknek minden lehető könnyebbség nyujtassék, a postatakarékpénztár és a betevők közti levelezésre nézve, az összes postatakarékpénztári törvényekben biztositott és az üzlet sikeres vezetésének egyik alapfeltételét képező portomentesség; az előforduló jogügyletekre nézve pedig - a peres ügyek kivételével - a bélyeg- és illetékmentesség lett megadva és egyuttal a szükséges nyomtatványok ingyenes kiszolgáltatása elrendelve.

Végül felemlitendő még a takarékpénztári tanács (3. §), mely a ministerium közegét képezi s melynek rendeltetése, a ministert a postatakarékpénztári ügyek vezetésében támogatni s a szervezet javitása vagy új berendezések tárgyában javaslatokat tenni.

A tanács nem csupán állami tisztviselőkből, hanem a kereskedelem és ipar köréből kiválasztandó férfiakból is alakitandó.

A postatakarékpénztár ügykezelése fölött a tanács ellenőrzést gyakorol, a számvitelre azonban felügyeleti joga ki nem terjed, mert ezen hivatal mint állami intézet, csak állami felügyelet és ellenőrzés alatt állhat, ilyent pedig csupán a minister és az állami számvevőszék gyakorolhat.

Ezek után tisztelettel kérem a törvényjavaslatnak elfogadását.


  Vissza az oldal tetejére