1885. évi XXI. törvénycikk indokolása

a budapesti lánczhid megváltásáról szóló 1870. évi XXX. törvénycikk módositásáról * 

Általános indokolás

Ezen törvényjavaslat benyujtására és a fennálló hidvámárszabály megváltoztatására indokul egyrészt a mai hadivámárszabály elavult, hiányos s a mai viszonyoknak többé meg nem felelő volta, másrészt pedig azon körülmény szolgált, hogy a kincstárt terhelő elsőbbségi kölcsön évi 98,633 frtnyi költségeinek fedezéséhez, melyekre a lánczhid-jövedelem az 1870. évi XXX. tc. által le van kötve, az állami hidak mostani egész jövedelme nem szükséges s hogy ennélfogva a mostani forgalom a kereskedelem és a főváros érdekeinek már meg nem felelő hidvámárszabályt a fennebbi szempontból továbbra is fentartani indokolatlan volna.

Ily körülmények közt a mostani árszabályt az elsőbbségi kölcsön szempontjából továbbra fentartani annál kevésbé szükséges, mert ha az 1872. évi XXXVI. tc. által egyesitett Budapest főváros jobb- és balparti része közt létező forgalomnak teljes szabaddá tételét az államkincstár elvállalt kötelezettségei és a hidak fentartásával járó költségek lehetetlenné teszik is: annak lehető könnyitését, egyrészt a jobbparti részen levő m. kir. államvasuti és déli vasuti pályaudvar, másrészt a balparti rész közti nagy forgalom, továbbá a két parton levő városrészek lehetőleg egyöntetű fejlődése, valamint a jobbparton levő állami hivatalok nagy száma kivánatossá és indokolttá teszik.

A forgalomnak az államhidakon szedett vám leszállitása által való könnyebbitése azonban nemcsak helyi, hanem országos fontossággal is bir, mert a hidakon nemcsak a két városrész, hanem az ország nagy részének személy- és árúforgalma áll egymással érintkezésben.

Főfontosságú körülmény még különösen a fővárosra nézve az is, hogy a két városrésznek egyöntetű fejlődését - a természeti fekvés különfélesége által okozott körülményeken kivül - főleg a hidvám magassága is akadályozza.

Azon jelenségnek oka, hogy a balparton a telkek nagyobb drágasága mellett az épitési kedv nagyobb, mint a jobbparton; hogy ott drágább és fekvésüknél fogva kevésbé egészséges lakások is keresettebbek mint itt - egyrészt a hidvámban rejlik.

Nagy teher a hidvám kivált a közönség azon részére, mely a balparton nagyobb számban levő gyárakban, forgalmi gyúpontokon, pályaudvarokban, közraktárakban stb. keresi élelmét s mely részét a lakosságnak a naponkénti 4 kr., esetleg 8 kr. hidvám eléggé terheli és akadályozza abban, hogy a jobbparton levő aránylag olcsóbb és testi erejének fentartásához annyira szükséges egészségesebb fekvésű lakásokat kereshesse fel. - Ha csekélyebb, de még mindig elég teher a hidvám a lakosság azon részére is, mely nemcsak magán, de hivatalos ügyekben a jobbparton levő állami hivatalokat kénytelen felkeresni.

Ezen nézetek vezéreltek akkor, midőn a 2% alatt mellékelt régi árszabálynak a 3% alatti melléklet szerint leendő megváltoztatását tervezem.

Mielőtt az irányelveket jelezném, melyeket ezen új tarifa összeállitásánál követtem, szükségesnek találom felemliteni azt, hogy az új árszabályt a törvényjavaslatba magába azért nem vettem fel s úgy a régi, valamint a koronkint érvényben levő árszabály rendeleti uton leendő megváltoztathatására azért kértem felhatalmazást, mert az új tarifa alkalmazásának gyakorlati eredménye váratlanul felmerülő kereskedelmi és forgalmi érdekek a tarifa egyes tételeinek gyors, de egyúttal oly csekély megváltoztatását tehetik kivánatossá, mely miatt a törvényhozáshoz fordulni annál kevésbé tartom szükségesnek, mert a törvényhozás az évenkénti költségvetésből úgy is meggyőzödést szerez magának arról, hogy a nyert felhatalmazás egyrészt a kincstár, másrészt a forgalom érdekeinek szem előtt tartásával használtatik-e fel?

Ezen kért felhatalmazás alapján életbeléptetendő új árszabály összeállitásánál a régi árszabály legszembeszökőbb hiányainak megszüntetésére voltam tekintettel és ez utóbbit ezen hiányok és a lánczhid biztonságára való tekintetből 4 irányban módositottam:

1. a dijtételek leszállitása által;

2. a tarifa egyszerűsitése és több tétel összevonása által;

3. az által, hogy a szeszes italoknak ürtartalom szerinti megvámolását megszüntettem. És végül

4. az által, hogy a teherforgalom után a Margithidon csekélyebb vám szedését hozom javaslatba, mint a lánczhidon.

A leszállitás mérvének meghatározásánál mindenekelőtt szem előtt tartottam, hogy a két városrész egyöntetű fejlődése s egységes közszellem teremtése, minél sürűbb személyforgalmat tételez fel.

E czélból a gyalogosok vámja 2 krról 1 krra volna leszállitandó főleg a szegényebb sorsúak érdekében, kikre e leszállitás okvetlenül jótékony hatással leend. De mivel e leszállitásnál épen a szegényebb sorsuakra voltam különös tekintettel, a 2 krnyi hidvám a csavargőzösökön, hajókon és közuti vaspályán közlekedőkre nézve fentartandó, mivel ezen közlekedési eszközök használatára fizetendő díjtétel mellett, ezen 1 krnyi többlet számba alig vehető különbséget tesz s azért azokat, kik ezen közlekedési eszközöket használják, ezen vám fentartása sujtani alig fogja.

A kocsiforgalmat illetőleg lényeges változást képez az egy- és kétlovas uri fogatok, bérkocsik és üres könnyű szekerek vámdíja, mely a régi árszabály számos tételeinek összevonása és leszállitása után 10 krban állapitandó meg. Az érintett fogatok a kocsiforgalom legnagyobb részét képezik, melyre nézve a vám leszállitása különösen indokolt azért, hogy a forgalom emelkedése nagyobb arányokban történhessék. - Hiszem is, hogy e leszállitásnak hatása legközelebb egyrészt a forgalom gyors élénkülésében, másrészt abban fog mutatkozni, hogy a hidak e czímen szedett jövedelme a leszállitás daczára az eddigi jövedelmet gyorsan el fogja ismét érni.

E kocsiknál az egy- és kétlovasok közt különbséget azért nem tettem, mert a 10 krt az egylovasokra nézve is elég mérsékeltnek találom s mert a kerekösszegű 10 krnyi vám annak szedését egyszerűvé teszi s a pénzváltás által eddig sokszor okozott torlódást kisebbiti.

A teherforgalom után szedendő vám, miként az a 2% és 3% alatti mellékletekből, de különösen a 4% és 5% alatt csatolt összehasonlitó kimutatásokból kivehető, az alább felemlitendő indokból csakis a Margithidon mérsékeltetett. - A lánczhidon a vám csakis a 9., 10. és 21. szám alatt felsorolt tételnél szállittatott le, mig a többi tételnél a vám a mostaninak megfelelő vagy annál nagyobb leend.

A régi árszabály egyes tételeinek összevonása és egyszerűsitése halaszthatlan szükséggé vált. Annak nagyszámú tételei a járművek avult és a szokásból teljesen kiment elnevezései és megkülönböztetései azt eredményezték, hogy a tételek tömkelegében nemcsak a nagy közönség, de sokszor a vámszedésnél alkalmazott egyének - kivált alkalmaztatásuk első idejében - eligazodni nem tudtak. Eltekintve a nézeteltérésekből származó felszólamlásoktól, a szedendő vám megállapitása a hidfőknél sok esetben a forgalom fennakadását eredményezte, sőt volt eset arra is, hogy ugyanazon jármű ugyanazon teherrel különböző alkalmakkor a szolgálatot teljesitő vámszedők változó belátása szerint különfélekép vámoltatott meg. Ez állapotot tehát sem a kincstár, sem a közönség érdekében továbbra fentartani nem lehet.

A szeszes italok vámtételeinek megváltoztatását azon aránytalanság tette szükségessé, mely a vámtételt a többiekkel szemben jellemzi. Mig ugyanis a szállitmányok vámja minőségre való tekintet nélkül a súly szerint igazodik, addig a szeszes italok vámtétele az ürtartalom után és pedig hektoliterenként 13 krral számittatik. Ebből folyólag mig egy teljesen megrakott kétfogatú jármű után 53 kr. szedetik, egy hasonló teherrel, tehát körülbelül 20 hektoliterrel terhelt kocsi vámja 2 frt 60 krra rug. Ez egy példa eléggé indokolttá teszi, hogy a szeszes italok után eddig szedett, a Buda és Pest közt fennállott hajóhid idejéből származó és a fogyasztási adó jellegével biró vámtétel eltörültessék, s hogy a szeszes italokat szállitó kocsik a díjtételt illetőleg a többi terhes kocsikkal egy tekintet alá hozassanak.

Miután a lánczhid a szakértők meggyőződése szerint nem bir oly szilárdsággal, hogy az a nehéz teherforgalom czéljaira minden korlátozás nélkül kihasználható volna: az új árszabály szerkesztésénél tekintettel kellett lennem arra is, hogy annak alkalmazása mellett e hid - ha egyéb szempontból nem is, de mint a főváros egyik kiváló műépitménye és nevezetessége - lehetőleg kiméltessék. - Szakértők nézete szerint ugyan a teherforgalomnak a lánczhidról leendő teljes kizárása volna a legczélszerűbb. - Miután azonban ez a forgalom folytonos emelkedése mellett egy újabb hid elkészülte előtt nem lehetséges; a forgalom egy részének a lánczhidról leendő elterelését az által vélem elérhetni, hogy a teherforgalom után a Margithidon kisebb vámtételek felállitását tervezem.

E szándéktól vezérelve az üres teherkocsik vámját, ha egy lovasok a lánczhidon 15 kr, a Margithidon 10 krajczárban, ha 2 lovasok 20, illetve 15 krban, minden további ló után 5 krban; a terhelt kisebb parasztszekerekét, ha egy lovasok 20, illetőleg 15 krajczárban, ha kétlovasok 30, illetőleg 20 krban, minden további ló után a lánczhidon 10 krban, a Margithidon 5 krban; az egylovas teherszállitó kocsikét 30 és 20, a két lovasokét 60 és 35 s minden további ló után a Margithidon 20 krban, végül a teherforgalom többi tételeit hasonló arányban kétfélekép állapitottam meg.

Ugyan e szempontból oly terhelt kocsik átkelését, melyek elé több mint 2 vontató állat van fogva, a lánczhidon teljesen eltiltandók.

A Ferenczváros nagy távolsága a lánczhidtól, valamint azon körülmény, hogy a Gellérthegy déli oldalán fekvő községek a főváros ellátása czéljából termelt élelmi szereket is csak tetemes időveszteséggel járó kerülő uton szállithatják be a főváros balparti részébe, arra inditottak, hogy az erre berendezett vasuti összekötő hidnak a gyalogközlekedés részére leendő újabb megnyitását hozzam javaslatba.

Miután azonban a tapasztalás szerint e ponton a forgalom még nem akkora, hogy az a vámszedéssel kapcsolatos költségeket fedezné: az átkelést mindaddig díjtalanul szándékozom engedélyezni, mig a forgalom oly mérveket nem ölt, hogy vámszedők és ellenőrök alkalmazása nem fog veszteséggel járni.

Ez eset beálltával a szedendő vám önértőleg személyenként 1 kr. leend.

E módositások által a láncz- és Margithidnak az előbb emlitett 184,993 frt 94 kr. levonása után fenmaradó jövedelem az 1 ·/· alatti melléklet szerint 590,797 frt 97 krról valószinűleg 416,085 frt 80 krra fog ugyan apadni, ezen apadás azonban remélhetőleg csak rövid ideig fog tartani. - Mert eltekintve attól, hogy a hiányt a többször emlitett 184,993 frt 94 krajczárnyi jövedelem fokozatos emelkedése is részben ellensúlyozni fogja: a hidaknak ezen jövedelem levonása után fenmaradó egyéb jövedelme is a 6 ·/· alatti összeállitás szerint folyton emelkedik ugy, hogy a főváros gyors fejlődése s a forgalom folytonos emelkedése remélni engedik, hogy e hiány néhány év alatt teljesen meg fog szünni.

A forgalom ezen remélt emelkedése azonban annak idején egy negyedik hid épitését teheti szükségessé. Kiindulva azért azon szempontból, hogy az állam a lánczhid megváltását, a Margithid és összekötő vasuti hid épitését nem üzleti czélból, hanem a főváros és az ország forgalmának, anyagi jólétének emelése szempontjából határozta el: az állam e czélja és szándékának e törvényjavaslat 2. §-ába felvett kötelezettség által is kifejezést akartam adni.

E kötelezettség a főváros emelkedését és a majdan szükségessé válandó negyedik hid létrehozását az által fogja könnyiteni, hogy a mint a mostani s kerekszámban 650,000 frtot tevő tiszta jövedelem az új tariffa alkalmazása és a forgalom emelkedése után ismét el fog éretni, az ezen jövedelmet meghaladó összeg egy negyedik hid épitési költségeinek fedezésére szolgálandó tőke alapitására fog fordittatni, esetleg a hid épitése czéljából felveendő kölcsön törlesztésére felhasználtatni.

Miután nemcsak ezen alap létesitése, hanem az egész törvényjavaslat elfogadása esetén első sorban a főváros nyer: méltányosnak találtam, hogy a kincstár az általa hozott áldozatokért legalább annyiban kárpótoltassék, hogy a többször emlitett szerződés 2. c) pontjában kikötött évi 24,000 frt fizetésétől felmentessék, a mit a főváros közönsége a fővárosi törvényhatósági bizottságnak f. é. márczius 4-én és folytatólag 5-én tartott közgyülésében 205. sz. a. hozott határozata szerint beleegyezését nyilvánitotta.

1-ső melléklet az 1885. évi XXI. törvénycikk indokolásához

Sommázata
az állami hidak 1884. évi bevételeinek, összehasonlitva a jelenleg fennálló tarifát
az új tervezettel


Kimutatás szerinti jövedelem
A jelenleg fennálló tarifa szerint Az új tervezet szerint
Jegyzet
frt kr. frt kr.
Lánczhid 426766 56 301,429 04
Margithid 164,031 41 114,656 76
Összeg 590,797 97 416,085 80
Azon felül:
Összekötő hid 33,402 22 33,402 22
Lóvonatu vasut 30,882 93 30,882 93
Révjövedelem 90,999 05 90,999 05
Gőzhajók 16,508 66 16,508 66
Házjövedelem 12,292 10 12,292 10
Különféle bevételek 908 98 908 98
Összeg 184,993 94 184,993 94
Összesen 775,791 91 601,079 74
Átalányok 40,000 - - -
A csavargőzös-társulat által fizetett átalány 12,000 - - -
Főösszeg 827,791 91 - -
Kiadás 170,202 29 - -
Tiszta jövedelem 657,589 62 - -

2-ik melléklet az 1885. évi XXI. törvénycikk indokolásához

A budapesti lánczhid vámdíjai

ausztriai pénzértékbe a cs. kir. ministerium 1858. évi szeptember 13-án kibocsátott rendelvénye szerint áttéve s a cs. kir. budai helytartósági osztály által 1858. évi októberben 30,086. számú intézvénynyel helybenhagyva

Hatályos 1858. évi november hó 1-ső napjától.


Osztály
Osztrák
értékben
frt kr.
A. Egy gyalog személy - 2
Ugyanaz, ha vállán vagy hátán terhet visz - 4
Egy lovas-személy minden teher tekintete nélkül - 7
B. Egy báránytól, birkától, sertéstől, kecskétől, borjutól s más eféle kisebb barmoktól fizettetik - 4
Eféle barmot hajtó vagy vezető személy fizet - 2
C. Egy fejőstehéntől és minden vonómarhától, ha szabadon hajtatik a hidon - 6
Eféle marhát hajtó vagy vezető személy - 2
D. Egy terhetlen taligától, toló-személylyel együtt - 4
Egy terhelt taligától, toló-személylyel együtt - 6
Egy kétkerekű üres taligától, vonószemélylyel együtt - 6
Egy kétkerekű terhelt taligától, ha egy személy huzza - 7
Egy kétkerekű terhelt taligától, ha két személy huzza - 11
Egy kétkerekű taligától, ha három személy huzza - 14
És igy tovább minden többi személytől egyenkint - 4
E. Egy üres kisebb parasztkocsitól:
ha egy ló huzza - 9
ha két marha huzza - 14
ha három marha huzza - 20
ha négy marha huzza - 25
És igy tovább minden marhától - 6
F. Egy üres középszerű szekértől vagy hosszabbitott parasztkocsitól, hintótól, s ugynevezett stájerkocsitól, ha egy marha huzza - 14
ha két marha huzza - 21
ha három marha huzza - 28
ha négy marha huzza - 35
És igy tovább minden marhától - 7
G. Egy üres német tartománybeli, ugyszinte cseh- és morvaországi szekér, valamint a nagyszekerek, ugynevezett landkocsik,
ha egy marha huzza - 18
ha két marha huzza - 28
ha három marha huzza - 39
ha négy marha huzza - 49
És igy minden további marhától - 11
Terhelt kocsik.
H Egy marhától, mely kisebb magyar vagy erdélyországi terhelt szekér eleibe van fogva - 14
két marhától - 25
háromtól - 35
négytől - 46
öttől - 63
hattól - 84
I. Egy nagyobb magyar- vagy erdélyországi szekér, ugyszinte egy hosszabbitott parasztkocsi, mely utóbbi ha mesterségi szerekkel terhelve van,
egy marhától - 27
két marhától - 35
háromtól - 53
négytől - 70
öttől - 88
hattól 1 05
Haton felül pedig minden marhától - 14
Terhelt hintók s ugynevezett stájerkocsik, melyeken a kocsison kivül négy személynél több vagyon, ezen I. pont szerint, mint terhelt kocsik fizetnek.
K. Egy terhelt német-tartományi, ugyszinte cseh- és morvaországi szekér, valamint a terhelt ugynevezett landkocsik,
ha egy marha huzza - 38
ha két marha huzza - 53
ha három marha huzza - 79
ha négy marha huzza 1 5
ha öt marha huzza 1 32
ha hat marha huzza 1 58
Haton felül pedig minden marhától - 27
Ha az egy igás szekérnek terhe egy mázsánál, s két igásé kettőnél, a három és több igásé pedig három mázsánál többet nem nyom, akkor a marha ugy tekintetik, mint ha üres szekeret vonna, különben pedig mint tehervonótól fizettetik.
L. Azon szekerek, melyek borral, musttal, máslással, sörrel, pálinkával s egyéb ilyes, kereskedésben előforduló szerekkel terhelve vannak, nem a marha számától, hanem akó szerint fizetnek és pedig minden akótól - 7
M. a) Minden nagyobb gulya- vagy vágó marhától darabonkint - 9
b) Több darab hajtásban minden darabtól - 9

3-ik melléklet az 1885. évi XXI. törvénycikk indokolásához

Árszabály
a budapesti láncz- és Margit-hidon szedendő díjakról.

Láncz- Margit
hid Jegyzet
kr. kr.
Gyalog személy 1 1
Ló vezetve vagy lovagolva darabonkint (minden ember 1 kr.) 5 5
Egy vagy két lovas uri fogat, bérkocsi vagy üres kisebb paraszt szekér 10 10
(minden többi ló után 5 kr.)
Üres vagy telt társas kocsi egylovas 10 10 a személyek után díj nem szedetik
Üres vagy telt társas kocsi kétlovas 15 15 a személyek után díj nem szedetik
Üres teherkocsi egylovas 15 10
Üres teherkocsi kétlovas 20 15
(minden többi ló után 5 kr.)
Terhelt kisebb paraszt-szekér egylovas 20 15
Terhelt kisebb paraszt-szekér kétlovas 30 20
(minden további ló után a lánczhidon 10 kr., a Margithidon 5 kr.)
Megrakott teherszállitó kocsi egylovas 30 20
Megrakott teherszállitó kocsi kétlovas 60 35
(ha 2 lónál több van befogva, a lánczhidon nem bocsáttatik át, a Margithidon minden ló után 20 kr.)
Toló-kocsi kétkerekű 4 3 a lánczhidon csak oly toló-kocsi mehet át, melyet nem több mint két ember tol
Toló-kocsi négykerekű 6 4
(minden ember 1 kr.)
Szarvasmarha (szamár) 8 4
Kisebb marha juh, kecske 4 2
Baromfi hajtva - 1
(minden ember 1 kr.)

4-ik melléklet az 1885. évi XXI. törvénycikk indokolásához

Kimutatás
az 1884. évben a lánczhidon átkeltek számáról és az azok után szedett díjak összegéről,
összehasonlitva a tervezett díjtételek után eső összeggel

A jelenleg fenálló tarifa szerint Au új tervezet által
Az átkeltek
száma
díjtétel összeg díjtétel összeg
frt kr. frt kr. frt kr. frt kr.
1 Egylovas, vagy ló vezetve 3,508 - 6 210 48 - 05 175 40
Kocsik és üres szekerek.
2 Egylovas uri fogat, bérkocsi 7,820 - 17 1,329 40 - 10 782 -
Társaskocsi vagy üres kisebb paraszt-
vagy teherszekér
413,932
197
- 14
18
57,950
35
48
46
10
15
41,393
29
20
55
3 Kétlovas paraszt- vagy teherszekér 316,132 - 21 66,387 72 - 10 31,613 20
Kétlovas paraszt- vagy teherszekér 6,500 - 21 1,365 - - 10 650 -
4 Háromfogatú kocsi 174 - 28 48 72 - 15 26 10
5 Négylovas uri fogat, bér- és társaskocsi 365 - 35 127 75 - 20 73 -
6 Ötlovas uri fogat, stb. 2 - 42 - 84 - 25 - 50
7 Hatlovas uri fogat, stb. 6 - 49 2 94 - 30 1 80
Hatlovas uri fogat, stb. 3 - 70 2 10 - 30 - 90
8 Üres nagy teherszekér kétlovas 10,927 - 28 3,059 56 - 20 2,185 40
Üres nagy teherszekér háromlovas 7 - 39 2 73 - 25 1 75
Négylovas üres teherszekér 1 - 49 - 49 - 30 - 30
Terhelt szekerek.
9 Egylovas terhelt kisebb parasztkocsi 51,967 - 27 14,031 09 - 20 10,393 40
10 Egylovas terhelt kocsi 373 - 35 130 55 - 30 111 90
11 Kétlovas terhelt kisebb parasztkocsi 615 - 25 153 75 - 30 184 50
12 Kétlovas megrakott teherszállitó parasztkocsi 135,641 - 35 47,474 35 - 60 81,384 60
Kétlovas megrakott teherszállitó parasztkocsi 17,758 - 53 9,411 74 - 60 10,654 80
15 hectoliter
13 Szeszes italok, hectoliterekben 261,700 - 13 34,021 - 60 10,467 60
14 Háromfogatú terhelt kocsi 300 - 53 159 - - - - -
Háromfogatú terhelt kocsi 27 - 79 21 33 - - - -
15 Négyfogatú terhelt kocsi 97 - 70 67 90 - - - -
Négyfogatú terhelt kocsi 4 1 05 4 20 - - - -
16 Kétkerekű tolókocsi üres 162,003 - 04 6,480 12 - 04 6,480 12
17 Négykerekű tolókocsi üres 68,048 - 06 4,082 88 - 10 6,804 80
Négykerekű tolókocsi üres 9,562 - 07 669 34 - 10 956 20
18 Nagy marha 5,000 - 09 450 - - 08 400 -
19 Kis marha 16,290 - 04 651 60 - 04 651 60
20 Megrakott malomkocsi őrleményekkel 13,400 - 34 4,690 - - 60 8,040 -
21 Üres malomkocsi 11,520 - 21 2,419 20 - 20 2,304 -
22 Személy 10,042 - 02 200 84 - 01 100 42
Gyalogosok 8.556,200 - 02 171,124 - - 01 85,562 -
Összesen - - - 426,766 56 - - 301,429 04

5-ik melléklet az 1885. évi XXI. törvénycikk indokolásához

Kimutatás
az 1884. évben a Margithidon átkeltek számáról és az azok után szedett díjak összegéről, összehasonlitva a tervezett díjtételek után eső összeggel

A jelenleg fenálló tarifa szerint Au új tervezet által
Az átkeltek
száma
díjtétel összeg díjtétel összeg
frt kr. frt kr. frt kr. frt kr.
1 Egy lovas vagy ló vezetve 1,294 - 6 77 64 - 5 64 70
Kocsik és üres szekerek.
2 Egy lovas uri fogat, bérkocsi, társaskocsi 74,178 - 14 10,384 92 - 10 7,417 80
vagy kisebb paraszt-, vagy teherszekér 13 - 18 2 34 - 10 1 30
3 Kétlovas 100,100 - 21 21,021 - - 10 10,010 -
4 Háromfogatu kocsi 1,412 - 28 395 36 - 15 211 80
5 Négyfogatu üres kocsi vagy szekér 35 - 35 12 50 - 20 7 -
6 Ötfogatu - - - - - - 25 - -
7 Hatfogatu 1 - 70 - 70 - 30 - 30
8 Üres nagy teherszekér 2 lovas 3,547 - 28 993 16 - 15 552 5
9 Háromfogatu teherszekér üres 12 - 39 4 68 - 20 2 40
Terhelt szekerek.
10 Egylovas terhelt kisebb paraszt szekér 15,077 - 27 4,070 79 - 15 2,261 55
11 Egylovas terhelt kocsi 92 - 35 32 20 - 20 18 40
12 Kétlovas kisebb paraszt kocsi 963 - 25 240 75 - 20 192 60
13 Kétlovas teherszállitó kocsi 83,280 - 35 29,148 - - 35 29,148 -
Kétlovas teherszállitó kocsi 7,812 - 53 4,140 36 - 35 2,734 20
14 Háromlovas teherkocsi 1,786 - 53 946 58 - 55 1,147 30
Háromlovas teherkocsi 50 - 79 39 50 - 55 42 35
15 Négylovas teherkocsi 43 - 70 30 10 - 75 105 -
Négylovas teherkocsi 135 1 5 141 75 - 75 104 35
16 Ötlovas teherkocsi 1 1 32 1 32 - 95 - 95
17 Hatlovas teherkocsi - - - - - 1 15 - -
15 hectoliter
18 Szeszes italok hectoliterekben 62,106 - 13 8,073 78 - 35 1,449 -
19 Kétkerekű tolókocsi üres 36,659 - 4 1,466 326 - 3 1,099 77
20 Négykerekű tolókocsi üres 14,667 - 6 880 2 - 5 733 35
Négykerekű tolókocsi üresen 4,920 - 7 344 40 - 5 246 -
21 Nagy marha 13,927 - 9 1,253 43 - 4 557 8
22 Kis marha 4,369 - 4 174 76 - 2 87 38
23 Megrakott malom-kocsi őrleménynyel 76,800 - 35 26,880 - - 35 26,880 -
24 Üres malom-kocsi 65,880 - 21 13,834 80 - 15 9,882 -
25 Gyalogosok 1.964,000 - 2 39,280 - - 1 19,640 -
Gyalogosok 8,023 - 2 160 46 - 1 80 23
26 Baromfi hajtva - - - - - 1 1 - -
Összesen - - - 164,031 41 - - 114,656 76

6-ik melléklet az 1885. évi XXI. törvénycikk indokolásához

Kimutatás
a budapesti állami hidakon átkeltek után az alább felsorolt években bevett összegekről

Folyó szám Az évek megjelölése A bevett összeg Jegyzet
frt kr.
1 1884. évben 590,797 97
2 1883. évben 578,299 60
3 1882. évben 554,912 29
4 1881. évben 535,612 83
5 1880. évben 503,050 60
6 1879. évben 503,062 62
7 1878. évben 470,001 62
8 1877. évben 456,173 80
9 1876. évben 465,114 54
10 1875. évben 461,380 25
11 1874. évben 441,941 24

  Vissza az oldal tetejére