Az 1875. évi VII-ik tc. 1. §-a a földbirtok arányos megadóztatása czéljából az állam területén fekvő minden földbirtok tiszta jövedelmének és általános földadó-kataszter készitését, ezt megelőzőleg pedig 31. §-ában a törvény megalkotása idejében érvényben volt földadókataszteri munkálatok kiigazitását rendelvén el, 58. §-ában egyuttal intézkedett az iránt is: hogy a törvény értelmében készitendő általános földadó-kataszterben az időközben beállandó változások állandóan nyilvántartassanak.
A földadó-szabályozás első része, vagyis a kataszter-kiigazitás már évekkel ezelőtt befejeztetett, második része pedig, vagyis az általános új földadó-kataszter szintén végbefejezéséhez közeledik, most tehát már meg kell tenni mindazon intézkedéseket, melyek a földadó-szabályozás harmadik részének, vagyis a nyilvántartásnak rendezésére szükségesek.
Midőn a törvényhozás az 1875:VII. tc. megalkotásakor a nyilvántartásról intézkedett, kétségtelenül azon meggyőződésből indult ki: hogy a földadó rendszeres és helyes kezelésének elengedhetetlen és főfeltételét a helyes, pontos és rendszeres könyvelés és nyilvántartás képezi, mert ugy az államkincstárnak, mint az adófizetőknek életbevágó és fontos érdeke az: hogy egyfelől a helytelen adókivetés s abból folyó zavarok megszüntettessenek, másfelől pedig a kincstár megkárositásának eleje vétessék és a jövőben elkerültessék annak még csak lehetősége is, hogy a birtokosoktól nem létező, vagy létező, de időközben adómentessé vált, vagy oly adótárgy után hajtassék be az adó, a mely adótárgy időközben más birtokos tulajdonába ment át s végre tényleg létező ingatlan után helytelen könyvelés és nyilvántartás miatt a kincstár világos kárára elévülés czimén az adó leirassék és igy valamely ingatlan birtoktest, melyet a törvény értelmében az adó feltétlenül terhel, az adófizetés kötelezettsége alól szabaduljon.
Ezen főfontosságú czél csak ugy lesz elérhető, ha a nyilvántartás a földadó-szabályozás folyamán készült és a tényleges birtoklási viszonyoknak teljesen megfelelő földadó-kataszteri munkálatoknak jövőre kellő ellenőrzés és felügyelet mellett kivétel nélkül mindenütt pontosan és egyöntetűleg fog vezettetni, mert köztudomású dolog és az eddigi tapasztalatok megdönthetetlenül bizonyitják: hogy a legjobban elkészitett kataszter is idő előtt elavul, ha az időszaki birtoklási és más természetű változások abba pontosan be nem jegyeztetnek.
A jelenleg érvényben levő nyilvántartási eljárás és hiányos ellenőrzés mellett azonban az óhajtott czél egyáltalában nem lesz elérhető és igy oly módozatról kell gondoskodni, mely a czél elérését nemcsak lehetővé teszi, hanem biztositja is.
Az 1883. évi XLIV. tc. 35. §-a szerint az egyenes adókat könyvelik és nyilvántartják:
egyénenkint a községi jegyzők (községi és városi adóhivatalok).
Ennek a jövőben is igy kell maradnia, mert egy külön önálló nyilvántartói szervezet oly roppant összegbe kerülne, mely kiadás egyfelől nem állana arányban a nyerhető előnyökkel, másfelől pedig nagyobb sikert alig biztositana, mint a minő a jelen törvényjavaslat szerinti szervezet alapján várható.
A nyilvántartási eljárás kellő szabályozása mellett tehát, melyet a jelen törvényjavaslat 9. §-a értelmében a pénzügyminister rendeleti uton fog eszközölni, a kezelés helyességének biztositása czéljából, a nyilvántartás és könyvelés pontos és szakszerű ellenőrzéséről és felügyeletéről kell gondoskodni, mely czélból az 1883. évi XLIV. tc. 36. § a) pontjának rendelkezései feltétlenül kibővitendők, mert
a) a nyilvántartás vezetésének ellenőrzése és felügyelete közvetlenül és folytonosan gyakorlandó;
b) a legutóbbi idők tapasztalatai beigazolták: hogy az eddigi ellenőrzés és felügyelet távolról sem vezetett czélhoz, mivel a nyilvántartás nemcsak hogy számos községben hiányosan és pontatlanul vezettetett, de sőt igen sok községben egyáltalában nem is létezett;
c) a kir. adófelügyelők és azok közegei más természetű teendőkkel oly mérvben vannak elfoglalva, hogy tőlük a nyilvántartás vezetésének folytonos, rendszeres ellenőrzése nem is követelhető, és pedig annál kevésbbé, mivel
d) az 1875. évi VII. tc. által elrendelt általános új földadó-szabályozás végrehajtása czéljából szervezett kataszteri igazgatóságoknak legközelebb történendő feloszlatása folytán a kir. adófelügyelőknek földadóra vonatkozó teendői, átmenvén hozzájuk az adótárgy-változási, ideiglenes adómentességi esetek és ártérfejlesztés folytán szükségessé vált helyszini vizsgálatok, valamint a megyék területén időközben végrehajtott tagositások és másnemű birtokrendezések következtében készült új földadó-telekkönyvek felülvizsgálata s azzal kapcsolatos további teendők, melyek épen ugy, mint az elemi csapások esetei, teljes gazdasági szakképzettséget és a földadóra vonatkozó külső teendőkben való jártasságot követelnek, tetemesen és elannyira meg fognak szaporodni, hogy azokat a legjobb akarat mellett sem láthatják el.
Mindezeknél fogva tehát, ha a sok év munkájával és nagy költséggel elkészitett új kataszteri munkálatokat jövőre a tényleges birtoklási állapotnak megfelelőleg fentartani és azoknak elavulását és teljes elértéktelenedését megakadályozni akarjuk, elkerülhetetlenül szükséges, hogy a nyilvántartásnak törvény által követelt ellenőrzése és felügyelete rendszeressé tétessék s végre adófelügyelői kerületenkint megfelelő és szakközegek által betöltendő állomások szerveztessenek és oly közegek is szerveztessenek, kik ezen nyilvántartási biztosok működését ellenőrizzék.
A törvényjavaslat 1. §-a szerint a következő tiszti állások szerveztetnek, jelesen:
a) adófelügyelői kerületenkint nyilvántartási biztosi és irattártiszti és
b) nyilvántartási felügyelői állások, melyek rendszerint két pénzügyigazgatóság területére terjednek ki;
c) a kataszteri felmérési felügyelőségekkel párhuzamosan helyszinelő kataszteri felügyelőségek;
d) egy kataszteri igazgatóság Kolozsvárott s végre
e) a pénzügyministerium kebelében egy a kataszteri ügyekkel foglalkozó osztály, mely különben a kataszteri alap terhére eddig is fennállott.
Azon teendők, melyek a földadó-szabályozás befejezésével a kir. adófelügyelőkre mennek át s melyek a törvényjavaslat 2. §-ában részletezvék, annyira sokoldalúak és fontosak, hogy a nyilvántartási biztosi állások szervezését bővebb indokolás nélkül is teljesen okadatolják, és tekintettel arra, hogy ezen teendők kivétel nélkül a nyilvántartási biztosok által látandók el s hogy a nyilvántartási biztosok a 2. §-ban részletezett egyéb teendőkön felül csupán a nyilvántartás vezetésének ellenőrzése czéljából azon községeket, melyekre működési köre kiterjed, évenkint lehetőleg kétszer, de feltétlenül legalább egyszer beutazni kénytelenek, egy-egy nyilvántartási biztos kerülete, ha a községek kicsinyek, rendszerint 100 községnél többre alig, ha nagyok, legfeljebb három eddig fennállott kataszteri becslőjárásra terjeszthető ki.
Ezen számitás alapul vétele mellett a nyilvántartási biztosok számára (Horvát-Szlavonországot bele nem értve) a szorosan vett Magyarországra 106-ban állapitandó meg, mert az óhajtott siker csak igy biztositható.
Miután az egyenes adókra vonatkozó összes teendők, tehát az 1875:VII. tc. alapján szervezett kataszteri igazgatóságok feloszlatása következtében az összes földadóügyek ellátása is - kivéve a folyamatban levő részletes kataszteri felmérés és az ország erdélyi részeiben végrehajtott tömeges birtokrendezések folytán szükséges új földadó-kataszteri műveletek és telekkönyvi átalakitások végrehajtását - az 1883. évi XLIV. tc. által a kir. adófelügyelőkre ruháztattak, annálfogva a nyilvántartási biztosi állásoknak természetszerűleg az adófelügyelői intézmény keretében kell szerveztetniök, beillesztve azon pénzügyi szervezetbe, melybe maga az adófelügyelői intézmény is tartozik.
Számba véve azon tiszti rangot, melyet az adófelügyelők elfoglalnak, a 106 nyilvántartási biztosból, az alkalmazandó egyének a földadó-szabályozási szolgálatban elfoglalt rangjára való figyelemmel, 30 VIII. napidíjosztályzatba sorozandó pénzügyi titkárrá, 76 pedig IX. napidíjosztályzatú pénzügyi fogalmazóvá nevezendő ki fele részben az első, fele részben pedig a második fizetési fokozatban.
A kataszteri igazgatóságok feloszlatásának természetes következménye lesz, hogy a kataszteri levéltárak szinte az illető adófelügyelők kezelésébe mennek át és e szerint az adófelügyelők segédszemélyzetének teendői ezzel is tetemesen szaporodnak, melyeket a segédszemélyzet jelenlegi létszáma mellett rendszeresen ellátni képesek nem lesznek.
Az ezen kataszteri munkálatokkal megszaporodott adófelügyelői irattárnak rendszeres és szakszerű kezelése nem kis fontosságú, először azon nagy értéknél fogva, melyet képvisel és másodszor azért, mert az emlitett munkálatok a földadóra vonatkozó teendők helyes és rendszeres ellátásának egyik főfeltételét képezik és épen azért mulhatatlanul gondoskodni kell a levéltári kezelés helyességének biztositásáról az adófelügyelők segédszemélyzetének szaporitása által.
A törvényjavaslat 1. §-ának a) pontja értelmében ezen czélra szerveztetnek, illetőleg alkalmaztatnak az adófelügyelőkhöz az irattári tisztek, a kik épen ugy, mint a nyilvántartási biztosok, azok segédszemélyzetéhez tartoznak s szolgálati és fegyelmi tekintetben is az 1883. évi XLIV. tc. értelmében az adófelügyelő alatt állanak.
Az irattári kezelők irodatiszti czímmel, ranggal és illetményekkel ruháztatnak fel; számuk, tekintettel az adófelügyelői kerületek kiterjedésére, egyelőre 40-ben állapittatik meg.
Minthogy a földadó nyilvántartásának és könyvelésének a dolog természeténél fogva nemcsak adófelügyelői kerületenkint, hanem az egész országban egyöntetűleg kell vezettetnie és a nyilvántartási biztosok munkakörébe utalt s a törvényjavaslat 2. §-ában megszabott egyéb teendőknek is országszerte ugyanazon eljárás és elvek szerint kell elláttatniok, másodsorban mulhatatlanul gondoskodni kell oly szervezet létesitéséről, mely a nyilvántartási biztosok működésének egyöntetű és szakszerű ellenőrzését lehetővé teszi és biztositja.
Bár a közadók kezelésének szervezetéből kifolyólag ezen ellenőrzés adófelügyelői kerületenkint a kir. adófelügyelők hatáskörébe volna utalandó, mégis, minthogy az adófelügyelők működése rendszerint csak egy törvényhatóság területére terjed ki és azok már is tulságosnak nevezhető elfoglaltatásuk mellett a nyilvántartási biztosok sokoldalú teendőit kellőképen nem ellenőrizhetnék, a nyilvántartási eljárás egyöntetű ellenőrzésének biztositására és a jelen törvény 4. §-ában részletezett s ugy a kincstár, mint az adófizetők életbevágó érdekeit oly közelről érintő teendők ellátására kiterjedtebb hatás- és működési körrel az 1. § b) pontja értelmében nyilvántartási felügyelők fognak alkalmaztatni, kiknek működési köre rendszerint két pénzügyigazgatóság területére terjesztetik ki, a kolozsvári pénzügyi igazgatóság területén pedig ezen felügyeletet a kolozsvári kataszteri igazgatósághoz beosztandó nyilvántartási felügyelő végzendi; mely igazgatóság felállitásának szüksége alább indokoltatik.
A törvényjavaslat 4. §-a értelmében a nyilvántartási felügyelők közvetlenül a pénzügyministeriumnak lesznek alárendelve és arra való tekintettel, hogy a hivatkozott szakaszban érintett nagy horderejű teendőket II-od fokban végzik, működésük több törvényhatóság területére terjed ki és az ebből kifolyó nagyobb felelősségnél fogva nagyobb erkölcsi tekintélylyel kell birniok, pénzügyi tanácsosi czímmel, ranggal és illetményekkel láttatnak el.
Az 1875:VII. tc. 58. §-ának a) és b) pontjai világosan rendelik, hogy a tagositás, vagy másnemű birtokrendezések és a községi határok részletes kataszteri felmérése folytán beállott változások a földadó-kataszterben nyilvántartandók.
A jelen törvényjavaslat 2. §-ának 4-ik pontja, illetőleg 4-ik §-a értelmében a megyékben szórványosan előforduló tagositások vagy másnemű birtokrendezések eseteiben a községek által készitett új földadó-kataszteri telekkönyvek helyszini vizsgálata s azzal kapcsolatos további eljárás I-ső fokban a nyilvántartási biztosoknak, II-od fokban pedig a nyilvántartási felügyelőknek képezi feladatát, ámde nem utalhatók azok munkakörébe a részletes kataszteri felmérés és az 1880. évi XLV. törvénycikkben megjelölt erdélyi részekben az ottani zavart birtokviszonyok rendezése czéljából meginditott tömeges tagositások és másnemű birtokrendezések folytán szükségessé vált telekkönyvi átalakitások és új munkakészitések, mert a részletes kataszteri felmérés évenkint összefüggő és több törvényhatóság területén fekvő községi csoportokban hajtatván végre, a következő évben már más területen eszközöltetik, minélfogva az adótelekkönyvek átalakitásának a részletes felméréssel párhuzamosan kell haladnia, az erdélyi részekben pedig a végrehajtott tömeges tagositás és másnemű birtokrendezés alapján az új földadó-telekkönyveknek szoros egymásutánban feltartóztatás nélkül kell készittetniök egyfelől a kincstár és másfelől az adófizetők érdekében, a kincstár érdekében azért, mert a felmérés és birtokrendezés az adó alá eső területet rendszerint 8-10%-al szaporitván, az eddig megadóztatva nem volt terület az államkincstár jövedelmeit fokozza, az adófizetők érdekében pedig azért, mert a munkálatok a részletes felmérés és birtokrendezések adatai alapján rögtön elkészittetvén, az adó a tényleges állapot szerint vettetik ki és a birtokosok ez által megkiméltetnek az adónak az új alapon visszahatólag több évre történendő kiegyenlitésétől, a mi reájuk egyszerre nagy és nem várt terhet ró.
Ezen munkálatoknak kellő időre, megszakitás nélküli folytonossággal és szakértelemmel való végrehajtásáról tehát mulhatatlanul gondoskodni kell s e czélra szerveztetnek a jelen törvényjavaslat 1. §-ának c) pontja alatt emlitett helyszinelő kataszteri felügyelőségek és a d) pont alatt érintett kataszteri igazgatóság Kolozsvárott.
Az ország egész területén 6 helyszinelő kataszteri felügyelőség szándékoltatik felállittatni és minden felügyelőség élén egy felügyelővel a megfelelő és korlátolt számú segédszemélyzeten kivül a működési körébe tartozó terület kiterjedése szerint 5, 6, esetleg 7 helyszinelő kataszteri becslőbiztosból álló szervezetet fog képezni.
Maga ezen szervezet a munkakörébe utalt teendők természete szerint ideiglenes jellegű lesz ugyan, de a kinevezendő egyének véglegesen fognak alkalmaztatni, beillesztve a p. ü. tisztviselök szervezetébe olyképen, hogy ez időszerinti szolgálati rangjuk figyelembevétele mellett a felügyelők p. ü. titkári, a becslőbiztosok pedig p. ü. fogalmazói czímmel és ranggal láttatnak el.
Ezen felügyelőségek tiszti személyzetének alkalmaztatása azért leend végleges, mert a felügyelőségek működése még 10 évnél hosszabb időre tehető, s igy a kinevezendő egyének szolgálati ideje a földadó-szabályozási szolgálatban közhasznúlag eltöltött idővel együtt a 20 évet meghaladja.
A helyszinelő kataszteri felügyelők a földadó-szabályozáshoz rendszeresitett I. oszt. felügyelői illetményeket élvezendik, a becslőbiztosok pedig megtartják azon tiszti járandóságokat, melyeket a földadó-szabályozási szolgálat kötelékében élveztek, mert munkakörük ugyanaz marad s a részletes kataszteri felmérés haladása szerint tartózkodási helyük (lakhelyük) rövid időközökben változván, ennek következtében szolgálatuk terhesebb és nagyobb költségekkel van összekötve, mint az állandóan egy helyhez kötött hasonrangú tisztviselőké.
Az erdélyi részekre nézve Kolozsvárott felállitandó kataszteri igazgatóság a törvényjavaslat 6. §-ában részletezett teendők végzésére és a 4. §-ban előirt teendőknek a kolozsvári és nagyszebeni pénzügyigazgatóságok területén való ellátására szerveztetik és közvetlenül a pénzügyminister alá rendeltetik.
Ezen igazgatóság a vezető igazgatón kivül egy nyilvántartási és egy kataszteri felügyelőből, egy számtisztből és megfelelő számú helyszinelési becslőbiztosból és segédszemélyzetből álland.
Az igazgató pénzügyi tanácsosi, a kataszteri felügyelő pénzügyi titkári, a becslőbiztosok pedig pénzügyi fogalmazói czímmel és ranggal ruháztatnak fel és működésük tartamára ugyanazon tiszti járandóságokat huzzák, mint a helyszinelő felügyelőségeknél alkalmazandó becslési személyzet, az igazgató pedig megmarad a kataszteri igazgatók részére rendszeresitett illetmények élvezetében.
Az erdélyi részekre nézve azért kell némileg eltérő szervezetet létesiteni, mert az ottani rendezetlen birtokviszonyok mulhatlanul megkövetelik a szakadatlan érintkezést a községek, törvényhatóságok, kir. törvényszékek és ministeriumokkal, minélfogva a kiterjedtebb hatás- és munkakör s az abból folyó nagyobb felelősség elkerülhetetlenül megkivánja, hogy ezen hatóság főnöke nagyobb erkölcsi tekintélylyel birjon, melyet csak a magasabb tiszti rang adhat meg.
A helyes administratio fogalmából önként következik: hogy a javaslat 1. §-ának a), b), c) és d) pontjai alapján létesitendő hivatali szervezet működésének ellenőrzése végső fokban a pénzügyminister által gyakorlandó, és minthogy a törvény 9. §-a értelmében a földadószabályozás végrehajtására az 1875:VII. tc. 23. §-ának c) pontja alapján ideiglenesen létesitett központi szervezet a dolog természete szerint szintén meg fog szüntettetni, annálfogva a földadó-nyilvántartásból folyó összes központi teendők ellátására a javaslat 7. §-a szerint a pénzügyministerium kebelében külön ügyosztály fog szerveztetni, megjegyezvén, hogy ezen ügyosztály személyzetének egyik főfeladatát képezni fogja: a vizszabályozó társulatokkal megejtendő liquidatiókra, az ártérváltozásokra és az adómentességi kedvezmények meghosszabbitására vonatkozó és a pénzügyministerium elhatározásának fentartott ügyek ellátása, valamint a helyszinelő kataszteri felügyelőségek és a kolozsvári kataszteri igazgatóság működésének a helyszinén való ellenőrzése.
Végre, miután a közadók kezelése Horvát-Szlavonországban ugyanazon törvények és szabályok szerint történik, mint Magyarországon, annálfogva a javaslat 1. §-ának a) és b) pontjai szerinti szervezet mulhatlanul ott is életbe lesz léptetendő; minthogy azonban a földadószabályozás ott még nem haladt oly mérvben elő, mint Magyarországon és ezért s az ottani általános szervezetnek várható változhatósága miatt az alkalmazandó egyének száma jelenleg teljes biztossággal még meg nem állapitható, a nyilvántartásnak ezen javaslat szerinti mintegy 25-30,000 forintba kerülő s a bánnal egyetértőleg végrehajtandó szervezése a viszonyoknak megfelelőleg ott csak későbben lesz létesithető.
Ezen nyilvántartási szervezet, melynek összes költsége a földadó-szabályozásra eddig forditott költségek megszüntével, mely költségekbe ezen teendők is bentfoglaltattak, az 1 csatolt előirányzat szerint 340,800 frtba fog kerülni.
Ezen intézkedés által az adókezelésben kétségtelenül már régen érzett hiány fog pótoltatni s azon nagy anyagi és kormányzati előnyökkel szemben, melyek annak a dolog természetéből kifolyó sürgős életbeléptetése folytán ugy az államkincstárra, valamint az adófizetőkre hárulnak, viszonyitva az állami költségvetésbe „földadó-szabályozási költségek” czímén 1884. évre felvéve volt 2.000,000 és a folyó évre felvett 1.600,000 frthoz, tulságosnak nem nevezhető és az 1885. évben fedezetét már az ez évre előirányzott földadó-szabályozási költségekben találja, jövőre pedig ezen költséggel szemben az állam-költségvetés javára emelt, a részletes felmérés és birtokrendezések folytán szaporodott adóköteles területek után járó adótöbbletek és azon összegek, melyek a nyilvántartás és könyvelés hiányos vezetése és ellenőrzése következtében elévülés czímén leiratnak és a kincstárra nézve ez idő szerint elvesznek, jövőre azonban helyes és pontos nyilvántartás és könyvelés következtében az állam pénztárába biztosabban be fognak folyni.
Ezen költségek fedezésére az 1886. évre az átalányösszeget szándékozom felvenni, melynek alapjául szolgáland az alább előterjesztett kimutatás s minthogy ezen szervezet legnagyobb ügye az 1886. év folyamán fog keresztül vitetni, a rendszeres részletes költségvetés csak az 1887. évre lesz az állam-költségvetésbe felvehető.
Végre megjegyzem, hogy a jelen törvényjavaslat 1-ső §-ában az 1868. évi XXV. tc. megszüntetését azért hozom javaslatba, mert az ezen törvényben foglalt amugy is csak ideiglenes jellegű rendelések az 1875. évi VII. tc. értelmében végrehajtott földadó-szabályozás - valamint a jelen törvényjavaslat értelmében életbeléptetendő intézkedések által teljesen fognak pótoltatni.
| Budapest | Vidék | Fizetés | Lakpénz | Pótlék | Összesen | ||||
| forint | forint | forint | forint | ||||||
| I. Nyilvántartó biztos | |||||||||
| 2 | - | I. oszt. pénzügyi titkár | 1,350 | 2,700 | 600 | - | |||
| 13 | I. oszt. pénzügyi titkár | 1,350 | 17,550 | 2,600 | - | ||||
| 15 | II. oszt. pénzügyi titkár | 1,200 | 18,000 | 3,000 | - | ||||
| 2 | - | I. oszt. pénzügyi fogalmazó | 800 | 1,600 | 400 | - | |||
| 36 | I. oszt. pénzügyi fogalmazó | 800 | 28,800 | 5,400 | - | ||||
| 38 | II. oszt. pénzügyi fogalmazó | .700 | 26,600 | 4,700 | 4,000 | ||||
| 4 | 102 | = 106 | 95,250 | 16,700 | 4,000 | 115,950 | |||
| II. Nyilvántartási felügyelők. | |||||||||
| 1 | - | I. oszt. pénzügyi tanácsos | 1,800 | 1,800 | 400 | - | |||
| 2 | - | II. oszt. pénzügyi tanácsos | 1,600 | 3,200 | 800 | - | |||
| 2 | I. oszt. pénzügyi tanácsos | 1,800 | 3,600 | 400 | - | ||||
| 2 | II. oszt. pénzügyi tanácsos | 1,600 | 3,200 | 400 | - | ||||
| 6 | II. oszt. irodatiszt tanácsos | 500 | 3,000 | 600 | - | ||||
| 14,800 | 2,600 | - | 17,400 | ||||||
| III. Helyszinelési kataszteri felügyelőségek. | |||||||||
| 6 | I. oszt. pénzügyi titkár | 1,350 | 8,100 | 1,200 | 1,500 | ||||
| 32 | I. oszt. pénzügyi fogalmazó | 800 | 25,600 | 4,800 | 6,400 | ||||
| 6 | II. oszt. pénzügyi fogalmazó | 700 | 4,200 | 900 | - | ||||
| 37,900 | 6,900 | 7,900 | 52,700 | ||||||
| IV. Kataszteri igazgatóság | |||||||||
| 1 | I. oszt. pénzügyi tanácsos | 1,800 | 1,800 | 300 | 600 | ||||
| 1 | I. oszt. pénzügyi titkár | 1,350 | 1,350 | 200 | 500 | ||||
| 1 | II. oszt. pénzügyi titkár | 1,200 | 1,200 | 200 | - | ||||
| 1 | számtiszt | 900 | 150 | - | |||||
| 3 | I. oszt. pénzügyi fogalmazó | 800 | 2,400 | 450 | 1,200 | ||||
| 3 | II. oszt. pénzügyi fogalmazó | 700 | 2,100 | 450 | - | ||||
| 9,750 | 1,750 | 2,300 | 13,800 | ||||||
| V. Irattári kezelők | |||||||||
| 20 | I. oszt. irodatiszt | 600 | 12,000 | 2,000 | - | ||||
| 20 | II. oszt. irodatiszt | 500 | 10,000 | 2,000 | - | ||||
| 22,000 | 4,000 | - | 26,000 | ||||||
| VI. Központi felügyelők | |||||||||
| 1 | - | II. oszt. osztály-tanácsos | 2,500 | 2,500 | 500 | - | |||
| 2 | - | I. oszt. ministeri titkár | 1,800 | 3,600 | 800 | - | |||
| 1 | - | II. oszt. ministeri titkár | 1,500 | 1,500 | 400 | - | |||
| 1 | - | II. oszt. ministeri fogalmazó | .900 | 900 | 300 | - | |||
| 8,500 | 2,000 | - | 10,500 | ||||||
| VII. Utazási költség | 80,000 | ||||||||
| VIII. Lakbér | |||||||||
| Az adó-felügyelőknél szaporitás | a) 100-6,000 | ||||||||
| 6 felügyelő | a) 500-3,000 | ||||||||
| 1 igazgató | 650 | ||||||||
| 4 tanácsos | 200-800 | 10,450 | |||||||
| IX. Irodai költségek és dologi kiadások | 14,000 | ||||||||
| Főösszeg | 340,800 | ||||||||
