1. § A polgárositott magyar határőrvidéken a jelen törvény hatályba léptétől kezdve uj házközösség nem alakitható, a már fennálló házközösségbe a születés vagy házasság eseteit kivéve, uj tag be nem léphet; a létező házközösségek pedig, a jelen törvény értelmében megszüntetendők, és az egyes házközösségeknek ingó és ingatlan vagyona, az arra jogosultak között vagy tényleg felosztandó, vagy azon vagyonra nézve a jogosultak tulajdonjogának aránya megállapitandó.
2. § Ezen törvény hatálybaléptétől számitva, két évi idő adatik arra, hogy a házközösséghez tartozó vagyon tekintetében, az arra jogosultak egyezség utján vagy a tényleges osztályt foganatositsák, vagy egyedül a tulajdonjog arányát megállapitsák.
E két évi határidő lejárta után azon házközösségekre nézve, melyeknél az egyezség a 11-17. § értelmében létre nem jött, az eljárás a házközösség megszüntetése végett hivatalból teendő folyamatba; ha azonban a szavazatképes házközösségi tagok többsége kivánja, a hivatalos beavatkozás a házközösség megszüntetése végett emlitett határidő lejárta előtt is meginditható.
Hivatalos beavatkozásnál a tényleges osztály csak azon házközösségekre nézve teendő meg, melyeknél az összes jogosultak többsége azt kivánja, ellenkező esetben egyedül a tulajdonjog aránya állapittatik meg.
Az elhunyt házközösségi tagnak végrendeleti örökösei együttvéve csak egy szavazattal birnak.
3. § A házközösség megszüntetésénél a tagsági jogosultság az e részben fennálló törvények és szabályok szerint itélendő meg oly módon, hogy jogosultaknak azok tekintendők, a kik a 2. §-ban emlitett két évi határidő lejártakor, és ha az egyezség tárgyában vagy hivatalos beavatkozás folytán a tárgyalás előbb tartatik meg, a 14. illetőleg 23. § szerint kitüzött első tárgyalási határnapot megelőző napon birnak házközösségi tagsági jogosultsággal.
A házközösségbe cseléd minőségben felvett személyek a házközösségi vagyonra tagsági igénynyel nem birnak.
4. § Az egyezség érvényességéhez szükséges: hogy ahhoz a házközösségnek mindenik jogosult teljeskoru és 18 éven felüli kiskoru mindkét nembeli tagja, továbbá az elhunyt házközösségi tagnak netáni végrendeleti örököse, s a mennyiben a házközösségnek 18 éven alóli kiskoru vagy korlátolt cselekvési képességgel biró más tagja van érdekelve, annak törvényes képviselője hozzájáruljon, és az egyezséget az árvaszék helybenhagyja, csőd esetében pedig ahhoz a tömeggondnok hozzájáruljon, és hogy az egyezséget minden esetben az illetékes hatóság megerősitse.
5. § Az egyezség megerősitésére, s ha a felek a tényleges felosztásban állapodnak meg, ennek megtételére, ugyszintén a hivatalos beavatkozásra, s annak folytán a tulajdonjog arányának megállapitására, vagy a tényleges osztály eszközlésére, végül minden esetben az osztálylevél kiállitására és az osztályból folyó egyéb intézkedések megtételére elsőfokulag a szolgabiró van hivatva.
6. § A szolgabiró a jelen törvény által hatósági körébe utalt ügyekben végzésileg határoz, és saját, valamint a felebbviteli hatóságoknak határozatait a házközösségi vagyonra jogosult feleknek kihirdeti, s mindazon esetekben, a melyekben a házközösségnek 18 éven alóli kiskoru vagy gondnokság alatti tagja van érdekelve, az árvaszéknek az összes ügyiratokkal együtt megküldi. Ha csőd alá jutott házközösségi tag érdeke forog kérdésben, a határozatot a csődtömeggondnoknak kézbesitteti.
A szolgabiró eljárásáról mindenesetben jegyzőkönyvet vezet, melyet a jelenlevő jogosultak, illetve azok törvényes képviselői aláirnak, vagy ha irni nem tudnak, neveiket kézvonással látják el.
Ha valamelyik fél az aláirást, illetve a kézvonást megtagadja, ezen körülmény a jegyzőkönyvben az ok rövid előadása mellett megjegyzendő.
7. § A szolgabiró határozata ellen, a kihidetéstől, illetve a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt, a közigazgatási bizottsághoz, ennek határozatai ellen pedig, a mennyiben a jelen törvény egyes esetekre nézve eltérőleg nem intézkedik, ugyancsak az eljáró szolgabiró által eszközölt kihirdetéstől, illetve a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt a m. kir. belügyministerhez folyamodás vehető igénybe.
Az osztálylevél ellen a fokozatos felfolyamodás csak azon esetben van megengedve, ha az, az egyezségtől vagy határozattól eltérő intézkedéseket tartalmaz.
A felfolyamodás mindig az eljáró szolgabirónál nyujtandó be.
A felfolyamodás az eljáró szolgabirónál szóval is bejelenthető, miről az jegyzőkönyvet vesz fel.
Az árvaszék a létrejött egyezségtől, ha azt a 18 éven alóli kiskorura, vagy a gondnokság alattira nézve hátrányosnak tartja, helybenhagyását megtagadja, vagy azt feltételekhez köti, ha pedig a szolgabiró vagy a közigazgatási bizottság határozata által a kiskorunak vagy a gondnokság alattinak érdekeit sértettnek véli, az ellen az iratok vételétől számitott 15 nap alatt felfolyamodással élhet, s ha ezzel nem él, az ügyiratokat a szolgabirónak késedelem nélkül visszaküldi.
Ha csőd alá jutott házközösségi tag van érdekelve, az egyezség feltétlen vagy feltételes elfogadása és a határozat elleni felfolyamodás tekintetében ugyanezen jog a csődtömeget illeti meg.
8. § A házközösség megszüntének időpontjául azon nap veendő, a melyen az egyezség megerősitésére, illetve egyezség hiányában, az osztályra nézve hozott határozat jogerejüvé vált.
Az eljáró szolgabiró az egyezségre, a hozott határozatra és az osztálylevélre záradékot vezet, melyben a jogerőre emelkedés napját minden kétséget kizárólag megjelöli.
9. § Az eljáró szolgabiró az egyezség jogerőre emelkedése után a telekkönyvi hatóságot, az osztály telekkönyvi keresztül vitele végett hivatalból haladéktalanul megkeresi, megkereséséhez a megerősitett egyezséget, illetve az osztály iránt hozott határozatot és az osztálylevelet eredeti kiadmányban, egyes helyrajzi számok alatt levő földrészletek szétdarabolása esetében pedig a lejegyzendő részlet vázlatát is mellékeli, s ugyanekkor mindezeket hiteles másolatban a községi előljáróságnak, a községi iratok közt leendő megőrzés végett megküldi.
10. § A telekkönyvi hatóság, ha elutasitó végzést hoz, a végzést, melyben az elutasitás okai tüzetesen elősorolandók, az eljáró szolgabirón kivül az illető törvényhatóság tiszti ügyészének is és pedig ez utóbbinak az összes ügyiratokkal együtt megküldi.
A tiszti ügyész, ha a jogorvoslattól eredmény várható, az elutasitó végzés ellen felfolyamodással él és erről az eljáró szolgabirót értesiti, ha azonban felfolyamodásnak helyét nem látja, az ügyiratokat a szolgabirónak visszaküldi.
Ha a tiszti ügyész az elutasitó végzés ellen felfolyamodással él, az eljáró szolgabiró bevárja a felebbviteli hatóság határozatát, és ha ez az elutasitó végzést egészben vagy részben helybenhagyja, valamint azon esetben is, ha a tiszti ügyész felfolyamodással nem él, azon hiányokat, melyek a telekkönyvi hatóság elutasitó végzésére okot szolgáltattak, szükség esetében a felekkel tartandó ujabb tárgyalás utján késedelem nélkül pótolja.
11. § Egyezség által a házközösségi ingó és ingatlan vagyon tényleges felosztása, vagy a tulajdonjog arányának megállapitása, a jogosultak közt szabadon választott kulcs szerint eszközölhető.
12. § Az osztályra nézve létrejött egyezséget a házatya, illetve a házanya a községi előljáróságnak bejelenti.
13. § Ezen jelentés következtében a községi előljáróság:
1. az egyezséget, ha nincs irásba foglalva, jegyzőkönyvbe veszi, mely az érdekeltek által aláirandó, illetve kézvonással ellátandó (6. §);
2. a házközösségi ingatlan vagyonról a telekkönyvi hiteles másolatot megszerzi;
3. a házközösségi összeirási lajstrom, esetleg az anyakönyvek és egyéb adatok alapján, pontosan összeállitja a házközösségi vagyonra jogosultsággal biró tagok névjegyzékét, melyben megjelöli azt is, kik élnek tényleg házközösségben, kik az azon kivül élő, de igényekre nézve ki nem elégitett személyek (1873:XXIX. tc. 8. §), továbbá, kik és hol laknak a házközösségi elhunyt tagoknak netaláni végrendeletei örökösei, végül kik a 18 éven aluli kiskoruak, kik állanak gondnokság vagy csőd alatt, és kik azok gyámjai illetve gondnokai;
4. ha 18 éven aluli kiskoru vagy gondnokság illetve csőd alatt álló teljeskoru is van érdekelve, beszerzi a házközösségi ingatlan vagyon katasteri birtokivét és megbecsüli a házközösség ingó vagyonát, s a földadó alá nem eső ingatlanokat, továbbá az azokkal összekötött jogokat és tartozékokat;
5. ha valamely elhunyt házközösségi tag hagyatéka felett tárgyalás van függőben, a hagyatéki ügy állásáról tudomást szerez;
6. meggyőződést szerez arról, vajjon az egyezség az összes jogosultak között jött-e létre, s a 18 éven aluli kiskoruak vagy a gondnokság alatt állók törvényes képviselői, illetve csőd alatt állóknál a csődtömeg képviselője az egyezséghez hozzájárult-e?
Mindezeknek megtétele után a községi előljáróság az egyezség létrejöttéről, valamint szerzett tapasztalatairól az illetékes szolgabirónak jelentést tesz, s ahhoz az 1-4. alatti iratokat csatolja.
14. § A szolgabiró, ha a községi előljáróság jelentéséből azt látja, hogy a bemutatott egyezséget a jogosultak többsége már elfogadta, annak tárgyalására és az osztálylevél kiállitására az illető községben lehető rövid időre határnapot tüz ki, a melyre a felterjesztett adatok alapján (13. §) az összes érdekelteket és pedig a 18 éven aluli kiskoruaknak vagy a gondnokság alatt állóknak törvényes képviselőit, a csődben levőkre nézve pedig a tömeggondnokot szabályszerüleg kézbesitendő végzéssel megidézi.
Azon jogosultak részére, kiknek tartózkodási helye ismeretlen, az eljáró szolgabiró gondnokot rendel, s a tárgyalásra ezt idézi meg.
Az idézési végzésben kiteendő, hogy a meg nem jelenés a további eljárást nem akadályozza, és figyelmeztendők a felek, hogy az esetben, ha a tárgyalási határnapon az egyezséget azon jogosultak is elfogadják, kik még ahhoz nem járultak, az egyezség megerősitését nem akadályoztathatja azok valamelyikének meg nem jelenése, kik az egyezséget már előbb elfogadták s aláiirták, illetve kézvonásukkal ellátták.
15. § A szolgabiró a kitüzött határnapon a helyszinén megjelenvén, a községi előljáróság vagy annak általa kirendelt tagja jelenlétében az egyezséget a jelenlevő érdekelt tagok előtt felolvassa, a netáni észrevételek megszüntetését megkisérli, és ha azok megszüntettek, a létrejött egyezséget, ha nincsenek 18 éven aluli kiskoruak vagy gondnokság alattiak érdekelve, megerősiti, illetve kötelezőnek kimondja s ebbeli határozatát kihirdeti, ellenkező esetben az iratokat előbb a gyámhatósághoz helybenhagyás végett átküldi.
Ha az egyezség, illetve az annak megerősitésére nézve hozott határozat ellen senki sem élt felfolyamodással (7. §), a szolgabiró az egyezség értelmében az osztálylevelet késedelem nélkül kiállitja és azt szintén kihirdeti. A szolgabiró az eljárásról felvett jegyzőkönyvbe az osztálylevelet egész terjedelmében beirja.
16. § Az osztálylevélben az eljáró szolgabiró az érdekelteket, valamint a netaláni törvényes képviselőket, minden kétséget kizárólag megnevezi, továbbá az ingó és ingatlan vagyon felosztásánál használt kulcsot szabatosan megjelöli s az egyeseknek, ágaknak vagy családoknak az ingó vagyonból jutott osztályrészt darabonként megnevezni, az ingatlan vagyonbeli osztályrészt pedig ugy térmértékre mint fekvésére nézve körülirja.
Az osztálylevelet a jelenlevő érdekeltek szintén aláirják, illetve kézvonásaikkal ellátják. (6. §)
17. § Ha az árvaszék az egyezség helybenhagyását feltételekhez köti (7. §), azoknak elfogadása végett az eljáró szolgabiró a helyszinén az összes érdekeltekkel, - szabályszerü megidéztetésük után (14. §), - késedelem nélkül ujabb tárgyalást tart, és az egyezséget, illetve az osztálylevelet a létrejött megállapodás értelmében kiállitja.
Ezen tárgyalás a 2. §-ban kiszabott határidő lejárta után is folytatandó, valamint akkor is, ha az érdekelt felek között az egyezség létrejött, azonban a felek akaratától nem függő más okokból még meg nem erősittetett. Ha a 10. § esete forog fenn, az ügy egyezségi uton leendő befejezését az emlitett határidő lejárta szintén nem akadályozhatja.
18. § A jóváhagyott egyezség az abban foglalt kötelezettség teljesitésére az 1881. évi LX. tc. 1. § értelmében végrehajtandó közokirat erejével bir. A végrehajtás elrendelése az összegre való tekintet nélkül azon járásbiróság hatásköréhez tartozik, melynek területén az illető házközösség fennállott.
19. § A 2. §-ban kitüzött két évi határidő lejárta után, a házközösség megszüntetése iránt az eljárás mindazon házközösségeknél, melyekre nézve az egyezség létre nem jött (11-17. §), a mennyiben a hivatalos beavatkozás a szavazatképes jogosultak többségének kérelmére már előbb folyamatba nem tétetett, hivatalból meginditandó.
A házközösség megszüntetése a vagyon tényleges felosztásával eszközlendő, ha azt a házközösségi vagyonhoz jogosultsággal biró tagok többsége kivánja. Ellenkező esetben csak a tulajdonjog aránya állapittatik meg; ha azonban a házközösségi vagyonból egy vagy több tagot illető részre végrehajtás vezettetik, a többi jogosult tagok ezen részek kihasittatását követelhetik. (29. és 56. §.)
20. § A szolgabiró saját járására nézve pontos jegyzéket vezet a még meg nem szüntetett házközösségekről, és mindazokra nézve, a melyeknél a 19. § szerint hivatalos beavatkozásnak van helye, megszerzi a községi előljáróság utján az osztály megtételére szükséges adatokat (21. §) és minden házközösségre nézve külön-külön a helyszinén tartja meg a szabályszerü hivatalos tárgyalást.
21. § A községi előljáróság a szolgabiró meghagyása következtében:
1. a 13. § 2-5. pontjaiban meghatározott teendőket teljesiti,
2. ha a házközösség vagyonára nézve oly személy is bir jogosultsággal, ki jogosultan a házközösségen kivül él, vagy abból szintén jogosultan kilépett, de a házközösségi vagyonból igényére nézve még ki nem elégittetett, vagy a ki a házközösségi tagnak végrendeleti örököse és a házközösségi vagyonból kielégitést nem nyert, meggyőződést szerez arról, hogy a házközösség vagyona az illető tag kilépése alkalmával, illetve a végrendelkező elhunytakor miből állott s azóta gyarapodott-e vagy fogyott? és
3. ha azon személy kiképzésére, ki jogosultan a házközösségen kivül él, vagy ebből szintén jogosultan kilépett, de a házközösségi vagyonból igényére nézve ki nem elégittetett, a házközösség által a rendszerintinél nagyobb költség fordittatott, a házatyát, illetve a házanyát lehető rövid záros határidő kitüzése mellett arra utasitja, hogy az azon tag kiképzésére forditott költségnek az osztály alkalmával be- vagy be nem számitására, valamint első esetben azon költségnek számszerinti összegére nézve egyezséget igyekezzék létrehozni.
22. § A 21. §-ban meghatározott teendők végeztével a községi előljáróság az összes iratokat az illetékes szolgabirónak megküldi, és ugyanazon alkalommal szerzett tapasztalatairól, valamint a netaláni kiképzésre forditott költségekre nézve létrejött egyezségről, vagy arról, hogy az egyezség nem sikerült, jelentést tesz.
23. § A községi előljáróság jelentésének vétele után a szolgabiró, ha előzőleg valamely pótlás elrendelését szükségesnek nem tartja, az osztály megtétele végett az illető községben lehető rövid időre határnapot tüz ki, a melyre az érdekelteket a 14. § szerint megidézi.
24. § Hivatalos beavatkozás esetében ugy a tulajdonjog arányának megállapitásánál, valamint a házközösség ingó és ingatlan vagyonának tényleges felosztásánál, a házközösség jogosult tagjait egyenlő osztályrész illeti (1873. évi XXIX. tc.), és mindenik jogosult tag, a mennyiben a 25. § másként nem intézkedik, saját illetőségét teljes tulajdonául kapja meg.
25. § A hivatalos beavatkozás alkalmával még életben levő atyának és a tőle származó gyermekeknek, mint házközösségi tagoknak, a házközösségi vagyonból járó jutaléka az atya tulajdonába adatik át, oly megszoritással, hogy utána ugy abban, mint saját jutalékában ezen és a netán később születendő s őt tulélő gyermekek, illetve ha ezek valamelyike előtte elhal, az annak helyébe lépő unokák a törvényes örökösödés szabályai szerint kizárólagos örökösödési joggal birnak. Ezen örökösödési jog az ingatlanokra a tulajdonjog bekebelezésével egyidejüleg telekkönyvileg bejegyzendő, halálesetre szóló rendelkezés által nem korlátozható, és a törvényes örökösödésre hivatott emlitett leszármazókat arra való tekintet nélkül illeti, vajon jogosult házközösségi tagok voltak-e vagy sem?
A szülőknek a fennálló törvényeken alapuló azon kötelessége, mely szerint gyermekeik tartásáról és neveltetéséről gondoskodni tartoznak, érintetlenül marad.
26. § Ha valamely házközösségben a még életben levő nagyatyától vagy szépatyától leszármazott utódok birnak tagsági jogosultsággal, a 25. § intézkedése a nagyatyára, szépatyára és ennek azon gyermekeire, kiknek nincsenek leszármazói, nem alkalmazandó és ugy a nagyatya vagy szépatya, valamint ennek leszármazóval nem biró mindenik gyermeke és atyátlan unokája vagy dédunokája, a 24. § szerint teljes tulajdonul kapja ki saját jutalékát.
27. § A házközösségben tagsági jogosultsággal biró azon gyermek, kinek házastársa van, de leszármazója nincs, a 25. § esetében is jogositva van a hivatalos beavatkozás alkalmával követelni, hogy saját osztályrésze az atya és annak többi gyermekei osztályrészével ne egyesittessék, hanem neki adassék át teljes tulajdonul; az atyának és többi gyermekeinek együttes osztályrészére nézve azonban a 25. §-ban megállapitott örökösödési jog, a saját osztályrészére kielégitett ily gyermeknek és leszármazóinak mellőzésével, csak a többi gyermeket, illetve az ezek helyébe lépő leszármazókat illeti.
28. § A 25. § szerint az örökösödési jog bejegyzésével terhelt ingatlan csak az idézett szakasz szerint jogosult teljeskoruak beleegyezésével és jogosult kiskoruak törvényes képviselőinek a gyámhatóság által jóváhagyandó hozzájárulásával idegenithető el és terhelhető meg.
A jogosultság és a jogosultak száma a jelen törvény szerint kiállitott osztálylevéllel és az e czélra bélyegmentesen kiállitandó családi értesitővel igazolandó.
Az emlitett örökösödési jog bejegyzésével terhelt ingatlanokra végrehajtást a 29. § szerint eszközölt bejelentés esetén kivül, csak a közadóbeli tartozásoknak és az oly magánköveteléseknek behajtása végett lehet vezetni, a mely követelések biztositására a zálogjog vagy már a házközösségi vagyon felosztása előtt telekkönyvileg bejegyezve volt, vagy az osztály alkalmával, avagy később az összes jogosultaknak fent szabályozott beleegyezése mellett lett telekkönyvileg bejegyezve.
Ha az atya a kiskoru gyermek tartásáról és neveléséről kellően nem gondoskodik, jogában áll a gyámhatóságnak a tartási és nevelési költségek biztositására a 25. § szerint örökösödési joggal terhelt ingatlanok haszonvételét zár alá venni.
29. § Ha a 25. §-ban megjelölt házközösségi tagok valamelyikét adósság terheli, az illető hitelező tartozik követelését az egyezség megerősitése végett vagy a hivatalos beavatkozás következtében kitüzött első tárgyalási határnapig az eljáró szolgabirói hivatalnál bejelenteni, a mennyiben azon időig az 1873. évi XXIX. tc. 4. §-a alapján birói végrehajtás utján a kihasitás iránti eljárás még folyamatba nem tétetett; emlitett tagok többségének pedig, ha a bejelentett tartozásokat az összesitett osztályrészek terhe gyanánt elfogadni nem akarja, jogában áll követelni, hogy az adós osztályrésze a tényleges felosztáskor elkülönitve adassék ki, illetve, ha csak a tulajdonjog aránya állapittatik meg, az osztályrészének megfelelő hányad az adós nevére irassék.
Az atyának és többi gyermekeinek együttes osztályrészére nézve azonban a 25. §-ban megállapitott örökösödési jog, a saját osztályrészére kielégitett ily gyermeknek és leszármazóinak mellőzésével csak a többi gyermeket, illetve az ezek helyébe lépő leszármazókat illeti.
A 25. § esetében oly követelésért, mely a fentebbi határidő alatt be nem jelentetett, azután a hitelező a szülőnek és a gyermekeknek együttesen kiadott osztályrészére végrehajtást vezetni, vagy az illető adós osztályrészét végrehajtás utján kihasittatni (1873. évi XXIX. tc. 4. §) jogositva nincs.
30. § A jogosultan házközösségen kivül élő, vagy josogultan a házközösségből kilépett, de a házközösségi vagyonból igényeikre nézve ki nem elégitett tagoknak, továbbá a női tagok közül a hajadonoknak az ingatlan vagyonból őket megillető osztályrész, a mennyiben ennek az atya osztályrészéhez való csatolására nézve a 25. § esete fenn nem forog, csak az esetben adandó ki természetben, illetőleg tulajdonjoguk aránya csak az esetben kebelezendő be, ha a házközösség többi tagja, vagy azok többsége abba beleegyezik, ellenkező esetben ingatlan osztályrészük becsára fizetendő ki, és pedig, ha a felek másként ki nem egyeznek, öt év alatt, s ha a teljeskoruság később következik be, a teljeskoruság elértekor, addig azonban a tőke után évnegyedenként és előlegesen 5% kamat fizetendő. Ezen követelés más megállapodás hiányában a házközösségi tagok jutalékát a részesülés arányában terheli és a zálogjog telekkönyvi bekebelezése az osztály telekkönyvi keresztülvitele alkalmával hivatalból eszközlendő.
31. § Azon házközösségi atyának vagy anyának, valamint a házközösség elaggott, vagy munkára képtelen azon más tagjának, a ki csak saját osztályrészét kapja ki, jogában áll kivánni, hogy a neki jutott osztályrész tulajdonjogának átengedése mellett, a házközösség többi jogosult tagja által kellő eltartásban részesittessék, vagy e czélból részére megfelelő pénzösszegben évi járadék fizettessék.
A munkaképtelenség tiszti orvosi bizonyitványnyal igazolandó.
Az eltartásra vagy az annak megfelelő pénzösszeg élvezetére szerzett jogosultság, illetve az arra nézve elvállalt vagy hatóságilag kimondott kötelezettség, valamint a tulajdonjog átruházása telekkönyvi bejegyzés által biztosittatik, mire nézve az eljáró szolgabiró a határozatban és az osztály-levélben intézkedik.
32. § Azon házközösségi tag osztályrésze, a kinek részére a házközösségbe felvétele alkalmával a többi házközösségi tagot megilletőnél több vagy kevesebb jogosultság biztosittatott, a felvételi szerződés alapján határozandó meg.
33. § Azon körülmény, hogy a házközösségi tag, bár a házközösségből ki nem lépett jogosultan azon kivül él, vagy jogosultan kilépett, de a visszalépésre jogosultsággal bir, az ily tag társtulajdoni jogait, ha a házközösségi vagyonra nézve ki nem elégittetett, meg nem szünteti; de a 30. §-ban foglalt intézkedésen felül annyiban korlátozza, hogy ha a házközösség vagyona a tag kilépése óta gyarapodott, csakis azon vagyonra bir igénynyel, a mely a házközösségből történt kilépésekor már megvolt.
Ha pedig a házközösségi vagyon, a házközösségen kivül élése vagy abból lett kilépése óta fogyott, igényének meghatározásánál, az osztály alkalmával tényleg meglevő vagyon veendő alapul. A házközösségi vagyonból a házközösségen kivül élőnek vagy abból kilépettnek netaláni kiképzésére forditott költség pedig, ha a házközösség tagjainak többsége azt kivánja, a kilépettnek terhére minden esetben beszámitandó.
34. § Azon személy, a ki a házközösségi elhunyt tag jogaiba végrendelet alapján lép, ha a házközösségen kivül él, csakis azon házközösségi vagyonra bir igénynyel, a mely jogelődének elhalálozásakor már megvolt.
Ha azonban a házközösségi vagyon a jogelőd elhalálozása után fogyott, a végrendeleti jogutód csakis az osztály alkalmával tényleg létező vagyonra bir igénynyel.
Ily esetekben az eljáró szolgabiró az elhunyt hagyatékára vonatkozó örökösödési eljárás állásáról (13. § 5. p.) részletes tudomást szerez, ahhoz alkalmazkodik és intézkedéseiről a hagyatéki biróságot, esetleg, ha per van folyamatban, az örökösödési pernek biróságát is értesiti.
35. § A szolgabiró hivatalos beavatkozás esetében is az osztály megtétele végett mindenekelőtt az egyezséget kisérli meg. Az egyezség az esetben is figyelembe veendő, ha később az eljárás bármely fokozatában, de a véghatározat jogerőre emelkedése előtt jön létre.
36. § Ha az egyezség nem sikerül, a szolgabiró első sorban az iránt hallgatja ki a feleket, hogy a házközösség megszüntetését a vagyon tényleges felosztásával kivánják-e eszközölni, avagy csak a tulajdonjog arányát akarják-e megállapitani. (19. §)
A 25. § esetében az atya a saját maga és gyermekei illetőségének természetben való kiadatását akkor is követelheti, ha a fennálló szabályok szerint szavazatképes jogosultak többsége, az egész házközösség vagyonának tényleges felosztását nem kivánja.
Tényleges felosztás esetében a szolgabiró mindenekelőtt azon személyek osztályrészét állapitja meg, kik a házközösségbeli többi taggal egyenlő jogosultsággal nem birnak.
Ezután a többi házközösségi tagok osztályrészei állapittatnak meg a 24. és azt követő §-ok elvei szerint.
Az ingatlan vagyon tényleges felosztása esetében kiváló gond forditandó arra, hogy az osztályrész lehetőleg egy tagban adassék ki, és ha a jogosultak meg nem egyezhetnek a felett, hogy kinek mely tárgy adassék ki osztályrészül, a kiosztás sorshuzás mellett eszközlendő.
Ha a felosztáskor a felek az egyes tárgyak becsértéke iránt közmegegyezéssel meg nem állapodnak, akkor a földadó alá eső ingatlanok becsértékének megállapitására nézve a katasteri tiszta jövedelem mérvadó, egyéb tárgyaknál a községi előljáróság által eszközölt becslés; jogában áll azonban mindenik félnek, ha az ily alapon kiszámitott becsárakat el nem fogadja, a szolgabiró által szakértők alkalmazásával eszközlendő becslést követelni, melynek költségei, ha nem módosul a korábbi becslés, az azt kérő fél által viselendők.
37. § Ha valamelyik fél jogosultsága válik kérdésessé, a születés törvényességének vagy végrendeleti örökös ellenében, a végrendelet érvényességének megtámadása miatt: ez esetben az eljáró szolgabiró a további eljárást felfüggeszti, és ha a vitássá vált kérdés iránt nincs már per folyamatba téve, a körülményekhez képest meghatározván, melyik fél utasittatik perre, egyszersmind a kereset be nem adásának következményeit megállapitja, s a kereset beadására 30 napi zárhatáridőt tüz ki.
Az ily keresetek, midőn közvetlen csak a házközösségi tagok jogait érintik és csak azok vagy olyanoknak vélt személyek közt folynak, sommás eljárásra s elsőfokulag a járásbiróságok hatásköréhez tartoznak, még akkor is, ha különben a rendes perutra tartoznának és a rendes birói illetékességtől eltérésnek helye nem volna.
A szolgabiró a 30 nap lejártával, ha a kereset meginditása előtte felzet bemutatásával nem igazoltatott, ugy azon esetben is, ha a kereset kellő időben megindittatott, de jogerejüleg végelintézést nyert, mi az érdekelt felek által bejelentendő: az eljárás folytatása iránt hivatalból intézkedik.
Ha valamely házasság érvénytelenitése iránt per van folyamatban, melynek kimenetelétől egyik fél házközösségi tagsági jogosultsága függ; az osztály azon házközösségben, melyhez ezen tag tartozik, a per befejeztéig függőben tartandó, hacsak közte és a többi házközösségi tagok közt annak osztályrésze kiadatása vagy biztositása iránt más megállapodás nem jön létre.
38. § A szolgabiró az arány megállapitására, illetve a tényleges osztályra nézve hozott határozatát kihirdeti, és jogerőre emelkedése után annak alapján az osztálylevelet a 16. § értelmében kiállitja, kihirdeti és az osztály telekkönyvi keresztülvitele iránt hivatalból intézkedik. (9., 10. §)
39. § Ha azon tag, ki jogosultan a házközösségen kivül él, vagy abból jogosultan kilépett, avagy azon személy, a ki a házközösségi elhunyt tag jogaiban végrendelet alapján lép, a községi előljáróságnak a 21. § 2. pontja alapján tett jelentésében meg nem nyugszik, vagy ha a netaláni kiképzésére forditott költségnek mennyiségére nézve közötte és a házközösségi többi társtulajdonos között egyezség létre nem jön (21. § 3. pont), a felmerült kérdés felett az eljáró szolgabiró határoz.
40. § Ha a 31. §-ban emlitett személyek eltartására, illetve az annak megfelelő évi pénzösszegre nézve az igénylő és a házközösség többi társtulajdonos tagjai között egyezség létre nem jön, az eljáró szolgabiró az osztályra nézve hozott határozatában ugy a tartást igénylőnek jogosultsága iránt, valamint az annak eltartására kötelezett társtulajdonos vagy társtulajdonosok jogaira és kötelezettségeire, illetve az eltartásnak megfelelő évi pénzösszegre nézve is intézkedik.
Az eltartásra jogosult osztályrészének tulajdonjoga a házközösség azon társtulajdonos tagját vagy tagjait illeti, a kik az eltartásra vállakoztak vagy köteleztettek.
41. § A szolgabirói határozat az abban megállapitott kötelezettség teljesitésére az 1881:LX. tc. 1. §-a értelmében végrehajtható közokirat erejével bir. A végrehajtás elrendelése, az összegre való tekintet nélkül, azon járásbiróság hatásköréhez tartozik, melynek területén az illető házközösség fennállott.
42. § Azon osztályok, melyek a házközösségnek ingó és ingatlan vagyonára nézve a hatóság közbejötte nélkül eddig létre jöttek, az érdekeltek által a jelen törvény hatálybaléptétől számitott két év alatt a községi előljáróságnak vagy ezen idő letelte után a hivatalos beavatkozás folytán elrendelt tárgyalás elsőfoku hatósági befejezése előtt az eljáró szolgabirónak bejelentendők.
Ezen osztályok alapján, ha azok az egyes osztályrészek birtokba vételével tényleg foganatosittattak is, miről szükség esetében a helyszinén meggyőződés szerzendő, az osztályleveleket a szolgabiró ép ugy, mint az egyezség esetében kiállitja (16. §), s azok telekkönyvi keresztülvitele iránt hivatalból intézkedik.
Ha azonban ily osztályok az emlitett idő alatt be nem jelentetnek, azok a további eljárásnál a felek kölcsönös beleegyezésének esetét kivéve, figyelembe nem vehetők.
43. § A házközösségi vagyonra jogosultak társaikat osztályrészeikre nézve készpénzben is kielégithetik, és a mennyiben erre nézve közöttük egyezség jött létre, a szolgabiró az osztálylevelet annak megfelelőleg állitja ki.
44. § A 16., 38. vagy a 42. § értelmében kiállitott osztálylevél alapján az ingó vagyont, ha hivatalos átadás szüksége forog fenn, a községi előljáróság adja át az illetőknek.
Az ingatlan vagyont, ha az érdekelt felek valamelyike kéri, szintén a községi előljáróság adja át, és tényleges osztálynál az egyes részeket szükség esetében szakértő közbejöttével hasittatja ki, a szolgabiró pedig a kihasitást, ha az érdekelt felek egyike azt kéri, más szakértő által felülvizsgáltatja és a hiányokat kiigazittatja.
45. § A házközösség megszüntetése tárgyában hozott és jogerőre emelkedett határozat a házközösségi tagokra nézve végérvényesen kötelező, s ez ellen sem a közigazgatási eljárás megujitásának, sem a törvény rendes utjának nem lehet helye.
Azon jogosult házközösségi tagok azonban, kik az eljárásra szabályszerüen meg nem idéztettek, vagy a kik tudvalevő lakhelyük elhallgatása mellett hirdetményileg idéztettek, vagy végre kiknek törvényes képviselőjük mellőztetett, ha a hiba utólag helyre nem hozatott, a hozott véghatározat jogerőre emelkedésétől számitott három év alatt az osztálynál mellőzött igényeiket a törvény rendes utján érvényesithetik.
46. § A házközösség tagjai, mint osztályos társak, osztályrészeik arányában kölcsönös szavatossággal tartoznak egymásnak, ha a tagok valamelyikének jutott vagyon ettől a felosztás előtt létezett jogalapon elpereltetik; vagy ha az a neki jutott követelést, a kellő jogalap hiánya vagy az adósnak a felosztáskor már létezett fizetési tehetetlensége miatt be nem hajthatta. Ezen szavatossági igény alapján, mely a törvény rendes utján érvényesitendő, a károsult a többi osztályos társaktól, a házközösségi vagyon tényleges felosztása esetében, az elvesztett osztályrész egyenértékeért készpénzben kártéritést, ha pedig a házközösség megszüntetésekor csak a tulajdonjog aránya állapittatott meg, s a volt házközösségi vagyon még közös tulajdont képez, uj osztályt követelhet.
47. § A jelen törvénynyel szabályozott eljárásra vonatkozó mindennemü beadványok és okiratok, mellékleteikkel együtt, továbbá a házközösség megszüntetése végett a jelen törvény szerint eszközlendő vagyonátruházások bélyeg- és illetékmentesek, tekintet nélkül arra, vajjon egyezség vagy hivatalos beavatkozás következtében hozott határozat képezi-e a vagyonátruházás, illetve az osztály alapját, vajjon csak a tulajdonjog aránya lett-e megállapitva, vagy a házközösségi vagyon tényleg felosztatott-e? végül vajjon a házközösség megszüntetésére irányzott osztály egyszerüen a házközösségi vagyonból mindeniket illető résznek megállapitásával, vagy kihasitásával eszközöltetett-e, avagy egyik vagy másik osztályrésznek készpénzben kielégitése mellett (43. §), avagy a házközösségi tagok közti ajándékozás, vétel vagy csereszerződés mellett jött-e létre az osztály.
Hasonlóan mentes ugy az örökösödési százalékos illetéktől, mint az ingatlanok után külön fizetendő vagyonátruházási illetéktől a 25. § szerint egyesitett s a leszármazók örökösödési jogával terhelt vagyonnak az atya elhaltával leszármazóira öröklés czimén első alkalommal való átszállása.
Ha valaki nem a házközösségi tagság jogán, hanem végrendelet alapján részesül a házközösségi vagyonban, a törvényszerü átruházási illetéket fizetni köteles.
Az osztályhoz szükséges anyakönyvi és telekkönyvi kivonatok a községi előljáróság vagy a szolgabiró megkeresésére bélyegmentesen állittatnak ki.
48. § A m. kir. pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a 47. § első kikezdésében emlitett bélyeg- és illetékmentességet, az 1872. évi junius hó 9-én kelt és az 1873:XXVIII. tc. 3. §-ával hatályában fentartott legfelsőbb rendeletnek 17. §-a szerinti határidő eltelte után, a házközösség megszüntetése végett, a házközösség tagjai közt jelen törvény életbelépte előtt létrejött jogügyletekre és vagyonátruházásokra is kiterjeszsze, ha ezen kedvezmény megadása végett az illető felek a jelen törvény hatályba léptétől számitandó 60 nap alatt az illetékes pénzügyi hatóság utján a m. kir. pénzügyministerhez folyamodnak.
49. § A hatóságoknak ezen törvény alapján teljesitett eljárásáért az érdekelt felek dijakkal vagy költségekkel nem terhelhetők és csakis a közbenjáró szakértőknek dijait tartoznak fizetni, melyeket, ha azokra nézve egyezség létre nem jön, a szolgabiró és felfolyamodás esetében jogerejüleg a közigazgatási bizottság (53. §) állapit meg.
50. § A kirendelt gondnok (14. §) dijait a szolgabiró és felfolyamodás esetében véglegesen a közigazgatási bizottság (53. §) állapitja meg.
A gondnoknak dija a gondnokoltat terheli, de azt a házközösség előlegezi.
51. § A házközösség ingatlan vagyonára bejegyzett jogok, a mennyiben azon személyek, a kiknek javára a bejegyzés tétetett és a terhelt ingatlannak tulajdonosai között más megállapodás létre nem jön, az illető házközösségi tagoknak jutott ingatlan birtokrészeket egyetemleges kötelezettséggel terhelik.
52. § A megszüntetett házközösségnek a még osztatlan községi vagyonra nézve fennálló igénye az illető házközösségi vagyonban részesültek között oly arányban oszlik meg, a milyenben a házközösségi vagyon felosztatott.
53. § A házközösségek megszüntetésének gyors keresztülvitele czéljából az illető járásokban a belügyminister által, a felmerülő szükséghez képest megállapitandó számban, tiszteletbeli szolgabirák lesznek szolgabirói illetményekkel a szükség tartamára kinevezendők.
Ezen egyéneknek a szükséges nyelvösmerettel és az 1883. évi I. törvénycikkben előirt minősitvénynyel kell birniok. Ily állásokra a házközösségi intézmény fennállása idejében szolgálatban volt tisztviselők, ha egyébként alkalmasak, előnynyel birnak.
Az ideiglenesen alkalmazott ily szolgabirák müködésük megszüntekor megfelelő végkielégitésben részesitendők, melynek összegét esetről-esetre a belügyminister határozza meg. Az illető megyék közigazgatási bizottságai által pedig, a másodfoku hatóság teendőinek elvégzésére két rendes és két póttagból álló külön bizottságok alakitandók.
Ezen bizottságnak két tagja mindenesetre a közigazgatási bizottság tagjai közül választandó, más két tagja azonban a közigazgatási bizottságon kivül álló egyén is lehet; de mindezeknek legalább is az 1883. évi I. törvénycikk által, a szolgabirói állásra nézve követelt minősitvénynyel kell birniok.
A belügyminister ezen bizottságokhoz előadókul, - kik szavazattal nem birnak, - az illető megyebeli aljegyző fizetésének megfelelő illetménynyel, a szükség tartamára jogvégzett egyéneket nevez ki.
A bizottság elnöke a főispán vagy helyettese és érdemleges határozat hozatalára az elnökön, valamint az előadón kivül két tagnak jelenléte szükséges.
Ezen ügyek harmadfokulag a belügyministeriumban az államtitkár vagy egy ministeri tanácsos elnöklete alatt, a belügyi és igazságügyi minister által kijelölendő két-két tagból álló tanácsban intéztetnek el.
54. § Az első- valamint a másodfoku hatóságnál szükséges irodai személyzet alkalmazására nézve a főispánok utján a belügyminister intézkedik, a kinek engedélyével az előző §-ban emlitett külön bizottságnak nem fizetéses tagjai a tényleges hivataloskodás tartamára öt forint napidijban részesithetők.
55. § Az ezen intézkedések folytán felmerülő kiadások fedezésére, az első év tartamára, a belügyminister részére póthitel engedélyeztetik, a további költségek pedig a belügyministeri költségvetésben ideiglenes és rendkivüli kiadásokként külön czim alatt veendők fel.
56. § A házközösség megszüntetése iránt a jelen törvény életbe lépte előtt folyamatba tett, de még be nem fejezett ügyekben a további eljárásra nézve a jelen törvény szabályai alkalmazandók, kivéve ezen törvénynek az anyagi jogra vonatkozó inétzkedéseit, ha az osztály iránti egyezség e törvény életbelépte előtt már létrejött, bár megerősitve még nincs, vagy az elsőfoku határozat már meghozatott.
A hitelezők az 1873. évi XXIX. tc. 4. §-a által megadott azon jogot, hogy az adós házközösségi tag jutalékának kihasitását követeljék, csak az egyezség megerősitése végett vagy a hivatalos beavatkozás következtében kitüzött első tárgyalási határnapig vehetik igénybe.
57. § A jelen törvény végrehajtásával és az eljárás részletes szabályozásával a bel- és igazságügyministerek bizatnak meg.
