1. § Az 1855. évi deczember 15-én és az 1870. évi február 5-én kelt telekkönyvi rendeletek szerint vezetett telekjegyzőkönyvekből, a jelen törvény értelmében, telekkönyvi betétek szerkesztendők.
2. § A betétek községenként 1-től kezdve folyó számokkal jeleltetnek meg és az összes betétek a község telekkönyvét képezik.
Minden ingatlan annak a községnek telekkönyvi betéteibe veendő fel, a mely községhez az ingatlan a közigazgatási beosztás szerint tartozik.
3. § Mindegyik betét A. birtokállási, B. tulajdoni és C. teherlapból áll.
Az A. lap, melybe az illető telekkönyvi jószágtestnek a telekjegyzőkönyvben kitüntetett jogi természete is bejegyzendő, hat rovatból áll:
Az 1-ső rovat tartalmazza a részleteknek folyó (sor) számait 1-től kezdve;
a 2-ik a részleteknek az uj földadókönyvben foglalt helyrajzi számait;
a 3-ik a részleteknek a földadó-kataszteri munkálatokban kitett művelési águk és helyi fekvésük szerint tüzetes megjelölését.
Ugyanezen rovatba jegyzendők be a szőlő- és maradvány- vagy irtványföldváltsági, valamint az ezekhez hasonló egyéb terhek.
A 4-ik rovatba irandó a kataszteri felmérés alapján a térfogat;
az 5-ikbe a kataszteri tiszta jövedelem összege; és
a 6-ikba a megjegyzések.
A B. és C. lapok olyan rovatokból állanak, mint a telekjegyzőkönyvi hason lapok.
4. § A betétekbe a megfelelő telekjegyzőkönyvekből csakis azok a tételek jegyeztetnek be, a melyek a betétek szerkesztése alkalmával a telekjegyzőkönyvekben foglalt bevezetések szerint még fennállanak.
5. § Az egy személynek kizárólagos, vagy több személynek közös tulajdonát képező jószágtestek, ha ugyanazon községnek több telekjegyzőkönyveiben vannak felvéve és az egyes jószágtestek jogi természete vagy a C) lapbeli bejegyzések különbözősége azt nem akadályozza: a jogosultak kivánságára egy betétben egy jószágtestté egyesitve vétetnek fel, és a vonatkozó telekjegyzőkönyvekbe bejegyzett terhek is ugyanazon betét C) lapjára jegyeztetnek be.
Ha a jogi természet vagy a C) lapbeli bejegyzések különbözősége az egyesitést akadályozza: a jogosultak kivánságára az illető jószágtestek a szabályszerü megjelölésekkel (I., II., illetőleg 1) mint különálló jószágtestek, egy betétbe vétetnek fel, és a C) lapbeli bejegyzések a terhelt egyes jószágtestek vagy részletek pontos megjelölésével jegyeztetnek be.
A betétek szerkesztésére kiküldött bizottság az ilyen kivánságot mindaddig figyelembe venni köteles, mig a helyszinén müködik.
6. § Abban a községben, a melyben a tagositás vagy urbéri rendezés befejeztetett, de a telekkönyv a betétek szerkesztéseig még át nem alakittatott (1869. évi ápril 8-án kelt igazságügyministeri rendelet), ezen munkálat a betétek szerkesztésével együttesen teljesitendő, és az A. lapra a régi helyébe az uj birtok jegyzendő be.
7. § Ha a telekkönyvbe külön helyrajzi számok alatt több részletkint bejegyzett ingatlan a tagositás következtében vagy a kataszteri munkálatban egy területté egyesittetett, és az előbbi egyes részletekre vagy egy oly részletnek egyes tulajdonostársat illető jutalékára nyilvánkönyvi jog van a telekjegyzőkönyvben bejegyezve: a bejegyzésre vonatkozó iratok, továbbá a helyszinelési, a kataszteri és esetleg a tagositási térképek, valamint a kiosztási földkönyv segedelmével és a nyilvánkönyvileg érdekelt felek meghallgatásával kipuhatolandó, hogy a nyilvánkönyvi joggal terhelt részletnek az egyesitett területből minő terület felel meg, és az hol jelölendő ki.
Az elért eredményhez képest az egyesitett terület a nyilvánkönyvi bejegyzésnek megfelelően részletekre osztatik fel, a felosztást magában foglaló szabályszerü térvázrajz hivatalból elkészittetik, és az egyes részletek ezen vázrajzon a szabályszerü törtszámokkal megjelöltetvén, a telekkönyvi rendelet intézkedéseihez képest vagy ugyanazon betét A. lapjára egymásutáni sorrendben, vagy egy más betét A. lapjára jegyeztetnek be, az A. lap 5-ik rovata azonban ama részleteket illetőleg egyelőre ki nem töltetik. (10. §)
Ugyanilyen eljárás követendő azon esetben is,
a) ha egy személynek több telekjegyzőkönyvben foglalt és különbözőleg terhelt ingatlanai, vagy
b) ha oly ingatlanok, a melyek a telekjegyzőkönyv szerint egy másik személy tulajdonát képezik, a tagositás alkalmából a tényleges birtokos egyéb telekkönyvi ingatlanaival együtt egy tagban osztattak ki, vagy a kataszteri térképen egy számmal jelöltettek meg.
A b) pont esetében ezen eljárásnak csak akkor van helye, ha a tényleges birtokos a jelen törvény 15-18. §-ai értelmében a kérdéses ingatlanokra nézve tulajdonosul be nem jegyezhető.
8. § Ha az a körülmény, hogy a tagositás alkalmából egy tagban kihasitott ingatlan milyen - elébb különállott - részleteket helyettesit, a 7. §-ban felsorolt adatokból vagy az érdekelteknek és bizalmi férfiaknak nyilatkozataiból meg nem állapitható: a betétek szerkesztésével megbizott közegek kötelesek e czélból szakértő mérnököt, lehetőleg a tagositó mérnököt meghallgatni.
9. § A mennyiben a vizrendezési társulatok ártérfejlesztése a betétek szerkesztéseig már jogerejüleg és olyan módon eszközöltetett, hogy az egyes ártéri részletek biztosan kimutathatók: az e társulatok kötelékébe bevont ártérbirtokok a betétekbe külön helyrajzi számok alatt veendők fel, és ártérminőségük az A. lap 6-ik rovatában kitüntetendő.
Ha a földkönyvben egy helyrajzi szám alatt felvett ingatlannak csak egy része képez ártér-birtokot: e rész a betétek szerkesztése alkalmával külön helyrajzi szám alatt elkülönitve veendő fel a nélkül, hogy e végből a jelzálogos hitelezők beleegyezése és meghallgatása szükséges lenne. A szabályszerü térvázrajznak hivatalból való elkészitésére és az elkülönitett részleteknek törtszámokkal való megjelölésére, ugyszintén az A. lap 5-ik rovatának egyelőre ki nem töltésére a 7. §. intézkedései alkalmazandók.
10. § A 7. és 9. § alapján teljesitett felosztásokról a betétek szerkesztésére kirendelt bizottság külön jegyzéket készit, és azt a térvázrajzzal együtt az illető község betéteinek elkészitése után az adó-kataszter nyilvántartásával megbizott pénzügyi hatóságnak megküldi.
E hatóság a kataszteri kimutatást és térképet kiigazitván és a kérdéses területből alakitott részleteknek tiszta jövedelmét kiszámitván, a tiszta jövedelemről az illető betét A. lapja 5-ik rovatának kitöltése czéljából (7., 9. §-ok) a telekkönyvi hatóságot értesiti.
11. § Ha valamely ingatlanra a telekjegyzőkönyvben telki szolgalom van bejegyezve: az uralgó jószágtestről készitett betét A. lapján közvetlenül az illető birtokrészlet után a 6-ik rovatban e körülmény a szolgalommal terhelt ingatlan tüzetes megjelölése mellett kitüntetendő.
12. § Azokat az ingatlanokat, a melyek a helyszinelési eljárás alkalmával felmerült mulasztás folytán, vagy azon ok miatt nincsenek telekkönyvezve, mert a helyszinelési eljárás után képződtek, a betétek szerkesztésével megbizott közegek a tényleges birtokos nevére veszik fel.
13. § A B. lapon, a mennyiben a 12., 15-18. §-ok eltérő intézkedést nem tartalmaznak, csak az jegyeztetik be tulajdonosnak, ki az illető telekjegyzőkönyv szerint nyilvánkönyvi tulajdonosnak tekintendő.
Ha a telekkönyvi tulajdonos az eredeti felvétel (helyszinelés) óta nem változott: a tulajdonos neve alá „Eredeti felvétel alapján” kitétel, ellenkező esetben pedig a tulajdonszerzésnek jogczime (öröklés, adásvétel, ajándék stb.) a reá vonatkozó beadvány számának és érkezési időpontjának kitételével jegyzendő be.
Ha valamely B. lapbeli bekebelezés felfolyamodással (folyamodással, felebbezéssel) van megtámadva: a felfolyamodás eredményétől függő telekkönyvi tételek is bejegyzendők, és a még jogerőre nem emelkedett bekebelezés, a sorrendben önálló tételként veendő fel. Ugyanily módon eszközlendő a bejegyzés a tulajdonjog előjegyzése esetében is és pedig akkor is, ha az előjegyzés felfolyamodással megtámadva nincsen.
Ha az ingatlan előbb többeknek osztatlan közös tulajdonát képezte, és az egyes jutalékok zálogjogi bejegyzéssel vannak terhelve; a B) lapra mindazon bejegyzések átvezetendők, a melyek a zálogjoggal terhelt jutalékok arányát és egymáshoz való viszonyát kimutatják.
14. § A B. lap szerkesztésénél még a következő intézkedések tartandók meg:
1. Ha a tulajdonjog a telekjegyzőkönyvi bejegyzés szerint valamely feltételhez vagy időmeghatározáshoz van kötve, vagy utóörökösödés esete forog fenn: tulajdonosul az a személy jegyzendő ugyan be, kinek tulajdonjoga korlátozva van, de bejegyzendő a föltétel vagy az időmeghatározás, illetve az utóörökös neve is.
2. A tulajdonos személyét illető egyéb törvényes korlátozások (kiskoruság, a gondnokság alatt létel, csőd stb.) szintén bejegyzendők.
3. Ha a telekjegyzőkönyvben a telekjegyzőkönyvi rendelet I. része szerint igénybejelentések, zálogvisszaváltási vagy az ősiségi viszonyból származtatott egyéb jogok vagy törlési perek vannak följegyezve: ezek a följegyzéssel nyert rangsorozatban szintén bejegyzendők. Ha e feljegyzések a betét A. lapján bejegyzett részleteknek csak némelyikére vagy egy részletnek csak bizonyos hányadára vonatkoznak: a bejegyzés által terhelt részletnek uj helyrajzi száma és esetleg az is kitüntetendő, hogy a följegyzés a részletnek mily hányadát terheli.
15. § A B. lap szerkesztésénél az ingatlan tényleges birtokosának tulajdonjoga jegyzendő be:
a) ha a tényleges birtokos az ingatlannak megszerzését a telekkönyvi tulajdonos által kiállitott eredeti okirattal igazolja, s a menyiben ezen okirat alapján a tulajdonjog a telekkönyvi rendelet szerint be nem kebelezhető, a tényleges birtoklást helyhatósági bizonyitványnyal vagy az eljáró bizottságnál alkalmazott bizalmi férfiaknak (40. §) szóbeli nyilatkozatával tanusitja, vagy
b) ha irásbeli okirat hiányában a jogügylet létrejötte az átruházó telekkönyvi tulajdonosnak a bizottság előtt szóval tett beismerésével igazoltatik.
Ugyanezen módon jegyzendő be a tényleges birtokos tulajdonjoga akkor is, ha az ingatlannak megszerzése a telekkönyvi tulajdonosnak jogerőre emelkedett birósági átadási okirattal vagy itélettel igazolt örököse vagy hagyományosa által kiállitott, de bekebelezésre nem alkalmas okirattal, vagy a fentebbiek szerint igazolt jogutódnak a bizottság előtt szóval tett beismerésével igazoltatik.
16. § A tényleges birtokos jegyzendő be akkor is, ha az ingatlannak három évi békés birtoklását a helyhatóság és a bizalmi férfi által igazolja, és a telekkönyvi tulajdonos a betétek szerkesztésére kirendelt bizottságnak szabályszerü idézése és felszólitása (44. §) daczára a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzésének a bejegyzés eszközléseig ellent nem mond.
A telekkönyvi tulajdonos által a bejegyzés eszközlése után, valamint a telekkönyvi tulajdonos jogutóda által előterjesztett ellentmondás hatályáról az 53., 61., 63. és 64. §-ok rendelkeznek.
17. § A tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be továbbá: ha az ingatlan nyilvánkönyvön kivül több átruházásnak képezte tárgyát, és ezen átruházások mindenike szabályszerü okirattal, vagy a 15. § értelmében teendő beismeréssel nem igazoltatik ugyan; de az, hogy a kérdéses ingatlan a telekkönyvi tulajdonos vagy igazolt örököse vagy hagyományosa (15. §) által átruháztatott, legalább is telekkönyvi előjegyzésre alkalmas okirattal, vagy a 15. § értelmében az átruházó szóbeli nyilatkozatával igazoltatik, a további átruházásról hiányzó okiratok pedig a helyhatóságnak azzal a nyilatkozatával pótoltatnak, hogy az illető átruházásról tudomással birnak, s ezen felül a helyhatóság és a bizalmi férfiak bizonyitják, hogy az igénylő az illető ingatlannak tényleges birtokában van.
18. § A tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be végre: ha a telekkönyvi tulajdonos legalább 3 év előtt elhalt, vagy holléte legalább 3 év óta nem tudatik, és a helyhatóság igazolja, hogy tudomással bir azon egy vagy több átruházásról, a melyek által a tényleges birtokos a kérdéses ingatlant megszerezte, s egyszersmind a helyhatóság és a bizalmi férfiak által az is igazoltatik, hogy a tényleges birtokos maga, vagy ő és birtokelődei legalább 10 év óta az ingatlannak békés birtokában vannak.
Ha a telekkönyvi tulajdonos holléte nem tudatik: a tényleges birtokos tulajdonjoga csak akkor jegyezhető be, ha a helyszini müködés befejezéseig a telekkönyvi tulajdonos a bejegyzésnek ellent nem mond.
A telekkönyvi tulajdonos által a bejegyzés eszközlése után, valamint a telekkönyvi tulajdonos jogutóda által előterjesztett ellentmondás hatályáról az 53., 61., 63. és 64. §-ok intézkednek.
19. § Tényleges birtokosnak a jelen törvény értelmében az tekintetik, a ki az ingatlant élők közötti jogügylettel vagy öröklés folytán megszerezte, és azt mint sajátját birtokában tartja, de tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezve nincsen.
20. § A 15-18. §-ok eseteiben előbb a telekkönyvi tulajdonos tulajdonjogának bejegyzése vezettetik át, és azután külön tétel alatt a tényleges birtokos tulajdonjoga jegyeztetik be.
A 15-18. §-ok szerint bejegyzendő tényleges birtokosnak kizárólagos, vagy több ilyen tényleges birtokosnak közös tulajdonát képező ingatlanok, ha különben az 5. § feltételei fenforognak is, egy betétbe csak akkor vehetők fel, ha mindezek az ingatlanok egy telekkönyvi tulajdonosnak kizárólagos, vagy több telekkönyvi tulajdonosnak közös tulajdonául vannak a telekjegyzőkönyvbe felvéve.
21. § A C. lapra csak a meg nem szünt tételek és az azokra vonatkozó további bekebelezések, előjegyzések és feljegyzések, és pedig első sorban a jelzálogolag átkeblezett tételek azzal az elsőbbséggel és tartalommal szó szerint jegyeztetnek be, a mint az illető telekjegyzőkönyv C/a és C lapjain előfordulnak.
Ha a tehertételek a telekjegyzőkönyvi bejegyzések szerint az A. lapon felsorolt jószágtesteknek csak némelyikére terjednek ki, - ez a C. lapon a terhelt jószágtest szabatos megjelölésével kiteendő; abban az esetben pedig, ha valamely tehertétel az ingatlannak előbb valamely tulajdonostársat illetett jutalékát terheli, az eredeti kötelezettnek neve, valamint esetleg azon hányad is kiteendő, a mely a terhelt jószágtestből az eredeti kötelezettet mint tulajdonostársat a zálogjog bejegyzése idejében tulajdonjogilag illette.
22. § A telekjegyzőkönyvi tulajdonos, továbbá a tényleges birtokos, ha ez utóbbinak tulajdonjoga a jelen törvény alapján (15-18. §-ok) a betét B. lapjára leendő bejegyzés czéljából a betétek szerkesztésére kirendelt bizottság által igazoltnak elfogadtatott, ugyszintén az, a kinek javára valamely nyilvánkönyvi jog bejegyezve van, jogositva vannak, a telekjegyzőkönyv szerint még fennálló, de tényleg már megszünt jogra vonatkozó bejegyzésnek törlését, a törlésre alkalmas okirat alapján vagy a jogositottnak a bizottság előtt élőszóval lett elismerése alapján, az eljáró bizottság előtt kérni.
23. § A telekkönyvi betétek szerkesztésénél az eljárás két részből áll:
a) a tervezet elkészitéséből és
b) a betétek szerkesztéséből.
24. § Az eljárás első sorban azokban a községekben foganatositandó, a melyekben az állandó kataszteri részletes felmérés az utóbbi években befejeztetett, vagy a korábbi felmérés a tényleges állapotnak megfelelőleg kiigazittatott.
Az ilyen községek közül pedig azoknak adandó az elsőbbség, a melyekben a tagositás, arányositás vagy urbéri rendezés már befejeztetett, de a telekkönyv még át nem alakittatott.
Az ugyanazon tekintet alá eső községekre nézve a sorrendet, melyben a betétek szerkesztése czéljából az eljárás foganatositandó, az igazságügyminister a pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg.
Azokra a községekre nézve, a melyekben a kataszteri részletes felmérés még meg nem tétetett, vagy ha megtétetett is, de már elavult, és a tényleges állapotnak megfelelőleg még ki nem igazittatott, valamint azokra a községekre nézve is, a melyekben akkor, a mikor a betétek szerkesztendők lennének, tagositási, arányositási, urbéri rendezési munkálatok vagy az ezekre vonatkozó perek még folyamatban vannak: a betétek szerkesztése arra az időre halasztandó, midőn az emlitett munkálatok végleg befejezve lesznek.
A telekjegyzőkönyvek közzététele alkalmával kibocsátott egy évi hirdetményi határidő eltelte előtt a betétek szerkesztésére vonatkozó eljárás meg nem kezdhető.
25. § Az előző 24. § értelmében megállapitott sorrendnek megfelelően az illető pénzügyi hatóságok a földadókataszteri munkálatokat az állandó kataszteri felmérés alkalmával felvett térképnek egy általok készitett másodlatával együtt, az illető telekkönyvi hatóságnak megküldik.
A telekkönyvi betétek elkészitése után ez a térkép fogja a hiteles telekkönyvi térképet képezni.
26. § A telekkönyvi hatóság az előző §-ban érintett munkálatok vétele után a tervezet elkészitése végett egy telekkönyvvezetőt vagy segéd-telekkönyvvezetőt rendel ki és egyidejüleg az illető pénzügyi hatóságot egy adókataszteri közeg kijelölése végett megkeresi.
A 9. § esetében, a mennyiben ez az ártérbirtokok kimutatása és lejegyzése végett szükségesnek mutatkozik, az illető vizrendészeti társulat egy szakközeg kirendelése végett szintén megkeresendő.
27. § A betét-tervek elkészitése előtt a kiküldött telekkönyvvezető a telekjegyzőkönyveket gondosan átvizsgálni köteles, és ha jogerőre emelkedett elutasitó végzések feljegyzéseit, vagy megszünt és hivatalból törlendő becslés- és árverés feljegyzéseket talál, e feljegyzéseknek törlése végett minden ilyen telekjegyzőkönyvre nézve külön-külön a telekkönyvi hatóságnak jelentést tesz.
28. § A kiküldött telekkönyvvezető a telekjegyzőkönyveknek az előző szakasz értelmében való átvizsgálása alkalmával külön jegyzéket készit azokról a közadóbeli tartozásokról (állami adókról, illetékekről és a közadók módjára behajtandó más tartozásokról), a melyek a községbeli ingatlanokra bekebelezve vagy előjegyezve vannak.
E kimutatásban a tulajdonos neve az ingatlan telekjegyzőkönyvi száma, a bejegyzést rendelő végzés, a bejegyzett összeg és a mennyiben a telekjegyzőkönyvből kitünik, a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági kimutatás vagy megkeresés száma is kitüntetendő.
A kiküldött e kimutatást a kir. adófelügyelőnek késedelem nélkül megküldi és a kir. adófelügyelő a kimutatás vételétől számitott 60 nap alatt a bejegyzett közadóbeli tartozások átvizsgálását eszközöltetni, s az egészben vagy részben megszünt tehertételeknek teljes vagy részletes kitörlése végett a telekkönyvi hatóságot hivatalból megkeresni köteles.
29. § A 27. és 28. §-ok értelmében beadandó jelentésekkel egyidejüleg a kiküldött telekkönyvvezető a telekkönyvi hatóságnak jelentést tesz azokról az ingatlanokról is, a melyek, vagy a melyeknek egy része, mint közös vagyon, több tulajdonostárs nevére határozatlan részekben van bejegyezve.
A telekkönyvi hatóság az e tárgyban minden ilyen telekjegyzőkönyvre külön beadandó jelentés folytán, az összes érdeklettek megidézése mellett, hivatalból jegyzőkönyvi tárgyalást rendel, s a tulajdonjog aránya felett, a netalán szükséges bizonyitási eljárás után, itélet által határoz.
Ha ellenkező nem bizonyittatik: valamennyi bejegyzett tulajdonostárs hányada egyenlőnek tekintik; kivéve, ha valamely elhalt egyénnek házastársa és leszármazói vannak határozatlan részekben közös tulajdonosokul bejegyezve; mely esetben az ingatlannak egyik fele a házastárs tulajdonának, másik fele pedig fejenkinti, illetőleg törzsönkinti egyenlő osztályrészekben a tulajdonosokul bejegyzett leszármazók tulajdonának tekintetik.
Az itélet elleni felebbezésre nézve az 1881:LIX. törvénycikk rendelkezései alkalmazandók.
Arányositás tárgyát képező közbirtokossági közös vagyonra, azon közös havasok és legelőkre, melyekre nézve a birtoklás használati arány szerint gyakoroltatik, továbbá a volt földesur és a volt jobbágyok között birtokrendezés tárgyát képező közös vagyonra, valamint a birtokrendezés folytán a volt jobbágyoknak kiadott közös illetőségekre a jelen szakaszban meghatározott eljárásnak helye nincsen.
30. § A kiküldött telekkönyvvezető a betétek terveit a telekjegyzőkönyvek tartalma alapján, kiváló figyelemmel a 4. § intézkedésére, a telekkönyvi hatóság helyiségében késziti el.
A betét tervéhez használandó lapok a 3. §-ban meghatározottaktól annyiban térnek el, hogy az A) lap hét rovatból áll, a melyek közül
az 1-ső a telekjegyzőkönyvi részleteknek folyó (sor) számait és
a 2-ik a részleteknek a telekjegyzőkönyvi helyrajzi számait tartalmazza,
a 3., 4., 5., 6. és 7-ik rovat pedig a betét A) lapjára nézve megállapitott 2., illetve 3., 4., 5. és 6-ik rovatoknak felel meg.
A terv készitésekor e terv A) lapjának 3. és 6-ik rovata kitöltetlenül hagyatik.
31. § A betétek terveinek elkészitése után a kiküldött telekkönyvvezető jelentésére a telekkönyvi hatóság kitüzi a határnapot, a melyen a kiküldött eljárásának folytatása végett az illető községben megjelenend.
Az erről szóló értesitésben felhivandók mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kivánnak tenni, hogy a kiküldött előtt a kitüzött határnapon megkezdendő eljárása alatt jelenjenek meg, és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel.
Az értesitvény az illető község előljáróságának olyan időben küldendő meg, hogy annak vétele és a kitüzött határnap között legkevesebb 30 napi időköz legyen.
Az értesitvényt a községi előljáróság a községi képviselőtestület ülésében és ezenkivül a községben szokott módon közzéteszi, és ennek megtételéről a kiküldöttnek bizonyitványt ád.
Azoknak a községi birtokosoknak, kik a községben állandó lakhelylyel nem birnak és ott megbizottuk nincs, de lak- vagy tartózkodási helyük ismeretes, az értesitvény a községi előljáróság által postabérmentes ajánlott levélben megküldendő. Ezen értesités el nem küldése vagy kézhez nem jutása jogi következménynyel nem bir.
A felhivás egy példánya a telekkönyvi hatóságnál kifüggesztendő.
32. § A kiküldött telekkönyvvezető a községben a pénzügyi hatóság által kirendelt kataszteri közeg s esetleg a vizrendezési társulat által kirendelt szakközeg közremüködésével, a betéti tervek, a helyszinelési térkép, az adókataszteri munkálatok és térkép egybevetése, valamint a szükséghez képest helyszini szemle mellett és esetleg a 7., 8. és 9. §. szerinti eljárás után, mindenekelőtt a tervezet A) lapjain a 3. és 6-ik rovatokat tölti ki.
Ha a 7. és 9. §-okban meghatározott eljárás szüksége merül fel: a kiküldött telekkönyvvezető, a kataszteri közegnek és szükség esetében a vizrendezési társulat szakközegének esetleges segédkezése mellett, egyszersmind a szükséges vázrajzokat is elkésziti.
33. § A kiküldött telekkönyvvezető az előtte megjelent felek által a telekkönyvi állapot megváltoztatása czéljából felmutatott okiratok közül azokat, a melyek telekkönyvi bejegyzésre alkalmasaknak mutatkoznak, lehetőleg egy, a fél által benyujtandó egyszerü másolattal együtt, átveszi, és a bekebelezés keresztülvitele czéljából kérvényt pótló jegyzőkönyveket vesz fel, melyeket az illető felekkel aláirat, s a kiküldő telekkönyvi hatósághoz az okiratokkal együtt késedelem nélkül beterjeszt. Az átvett okiratokról a kiküldött a feleknek téritvényt adni köteles.
A telekkönyvi hatóság a jegyzőkönyveket, a telekkönyvi rendelet értelmében soron kivül intézi el.
34. § A kiküldött telekkönyvvezető, ha a kataszteri adatokból vagy egyébként azt tapasztalja, hogy a betéti tervekben, illetve, a telekjegyzőkönyvekben foglalt bejegyzésektől a tényleges állapot eltér: ha az érdekelt felek az eltérés telekkönyvi foganatositása czéljából előtte meg sem jelennek, nyomozás utján lehetőleg minden adatot összegyüjt a végből, hogy a betétek szerkesztésére kirendelt bizottság által az érdekelt felek beleegyezésével, illetve a jelen törvény intézkedései szerint, a tényleges állapot telekkönyvileg keresztülvihető legyen.
E végből a kiküldött az érdekelt feleket szükség esetén is meghallgathatja, és azokat a szükség adatok megszerzésére s annak idejében a szerkesztő bizottságnál felmutatására felszólithatja.
35. § A kiküldött telekkönyvvezető eljárás közben jegyzőkönyvet csak a 33. § esetében vesz fel, egyébként pedig a betéti terveken - illetve a telekjegyzőkönyvekben foglaltaktól eltérő tényleges állapotra és a 11. §-ban érintett esetre nézve szerzett adatait az illető betét tervezetének megfelelő lapjaira irja rá, és körülményes leirással sorolja fel mindazon okiratokat, a melyek a felek által előtte felmutattattak, valamint megemliti a felek által tett azon nyilatkozatokat, a melyek a 15-18. §-okban meghatározott eljárás alapját képezhetik.
Ha a telekjegyzőkönyvi tulajdonos elhalálozott - vagy ha valamely elárvereztetett ingatlanra a vevőnek tulajdonjoga be nem kebleztetett, - a kiküldött telekkönyvvezető a betéti tervekre tett feljegyzéseken kivül külön-külön jegyzéket készit, melyekbe folyó számrendben beirja az illető telekjegyzőkönyv és esetleg a részlet helyrajzi számait, és ezen felül az első esetben az örökhagyó nevét és elhalálozási idejét, továbbá a vélelmezett örökösök neveit és esetleg azt a hatóságot, a mely előtt az örökösödési ügy folyamatban van; a második esetben pedig a telekkönyvi tulajdonos nevét, továbbá azt a hatóságot, a mely az árverést elrendelte, valamint az árverés napját és az árverési vevő nevét. Ha megtudható az az ok, a mely a vevő tulajdonjogának bekebelezését akadályozza: a jegyzékben ez az ok is kitüntetendő.
36. § A helyszinén teljesitendő eljárás befejeztével a kiküldött telekkönyvvezető a telekkönyvi hatóságnál a betétek terveit a telekjegyzőkönyvekkel ujra összehasonlitja, és a mennyiben valamely telekjegyzőkönyv A) és B) lapjain időközben oly bejegyzések tétettek, a melyek a 4. § szerint ujabb betéti tervek készitését teszik szükségessé, e felirattal: „A helyszinén teljesitett eljárás után felvett terv” uj betéti terveket készit, és azokat az illető első tervekhez csatolja.
Ha a B) lapon időközben tett bejegyzések ily intézkedést nem igényelnének, akkor azok az első betéti terv B) lapjára csak folytatólag jegyzendők be.
Igy folytatólag jegyzendők be az első terv C) lapjára telekjegyzőkönyv C) lapjára időközben bejegyzett tehertételek is. Ha pedig az első terv C) lapján bejegyzett tételek időközben jogerejüleg megszüntek volna, ez a körülmény a vonatkozó beadvány érkezési idejének és számának kivételével a terv C) lapján az illető tétel mellett a „jegyzet” rovatba irandó.
Az elkészitett terveket a birósági kiküldött jelentés mellett a telekkönyvi hatósághoz terjeszti be.
37. § A telekkönyvi hatóság
a) a 35. § szerint készitett kétrendü jegyzék alapján az eljáró hatóságokat az illető ingatlanok telekkönyvi átiratását gátló ügyeknek soron kivüli elintézése végett megkeresi: ha pedig olyan ügy annál a biróságnál volna folyamatban, melyhez a telekkönyvi hatóság tartozik: ugyanezen czélból a biróság főnökének tesz jelentést; és
b) a betétek szerkesztésére bizottságot küld ki, mely áll egy biróból és egy telekkönyvvezetőből (segéd-telekkönyvvezetőből). E bizottságba, ha akadály nem forog fenn, az a telekkönyvvezető (segéd-telekkönyvvezető) küldendő ki, a ki a betét-terveket készitette.
38. § A bizottság a betétek terveit a telekkönyvi hatóság helyiségében a telekjegyzőkönyvekkel összehasonlitja, az észlelt hiányokat kiigazitja, és a mennyiben időközben tett bejegyzések folytán szükségessé válnék, az illető betétekhez ujabb betéti terveket készit, az illető C) lapokat pedig kiegésziti.
39. § Az előző §-ban meghatározott teendők végeztével a bizottság az illető községben tartandó tárgyalásra határidőt tüz és erről hirdetményt bocsát ki.
A hirdetményben felszólitandók:
1. azok, kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a mennyiben az eljárt birósági kiküldöttnek az arra vonatkozó okiratot át nem adták, a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitüzött határidőig vagy a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerü beadvány utján kieszközölni, - vagy az átiratásra a jelen törvény 15-18. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak, és azokkal igényüket a kiküldött bizottság előtt igazolják avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházási jogügylet létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje, és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánitsa; mert ellenesetben jogaikat ez uton nem érvényesithetik, és a bélyeg- és illeték elengedési kedvezménytől is elesnek; és
2. azok a jelzálogos hitelezők vagy azok, a kiknek javára egyéb nyilvánkönyvi jogok bejegyezve vannak, de a bejegyzett követelések vagy egyéb nyilvánkönyvi jogok már megszüntek, ugyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, vagy a törlési engedély nyilvánitása végett a szerkesztő bizottság előtt jelenjenek meg; mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek.
A hirdetmény a hivatalos közlönyben és abban a vidéki hirlapban, a melyet az illető biróság hirdetményeinek közzétételére használ, háromszor közzéteendő, továbbá az illető község előljáróságának megküldendő, mely a hirdetmény közzétételére és azok értesitésére nézve, a kik a községben állandó lakhelylyel nem birnak és ott megbizottjuk nincs, de lak- vagy tartózkodási helyük ismeretes, a 31. §-ban meghatározott eljárást követi.
Ugyanaz a hirdetmény a telekkönyvi hatóságnak, továbbá annak a kir. járásbiróságnak hirdetményi tábláján, a melynek területén az illető község fekszik, valamint az illető községházánál kifüggesztendő.
A határidő és a hirdetménynek a hivatalos közlönyben lett első beiktatása között legkevesebb 30 napi időköz legyen.
40. § A bizottság eljárása nyilvános.
A községi előljáróság a bizottság mellé bizalmi férfiakként a szükséghez mért számban minden tekintetben kifogástalan és jó vagyoni viszonyok között élő községi lakosokat jelöl ki, a kik közül legalább ketten a bizottság minden hivatalos intézkedésénél jelen lenni, és azt eljárásánál felvilágositással vagy egyébként támogatni, azonossági kérdésekben pedig nyilatkozni tartoznak.
A bizottság csakis két bizalmi tag együttes jelenlétében müködhetik.
41. § A bizottság a községben, szükség esetén a helyszinén az azonosságról, illetve arról szerez meggyőződést: vajon az ingatlanok az uj helyrajzi számokkal helyesen jelöltettek-e meg a betéti tervekben.
E czélból tekintettel a 7. §-ban felsorolt adatokra, szükség esetében a 8. §-nak, ártérbirtokokra nézve pedig a 9. §-nak alkalmazása mellett jár el, és az észrevett hiányokat a tervezeti iveken kiigazitván, azokat aláirja; a helyeseknek talált tervezeti iveket pedig „Kifogástalan” megjelöléssel és hasonlókép aláirásával látja el.
42. § A 15-18. §-ok alapján tulajdonjogi igényt támasztóknak, valamint a 22. § alapján tényleg már megszünt telekkönyvi jogok törlését szorgalmazóknak kérelmeiről, illetve nyilatkozatairól, továbbá az ellentmondásokról a bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel.
Az ilyen jegyzőkönyvi kérelem, illetve nyilatkozat érvényére szükséges, hogy a kérelmező, illetőleg nyilatkozó vagy ellentmondó személyazonossága két bizalmi férfiu által, vagy a községi előljáróság által ismert két azonossági tanu által bizonyittassék, és a jegyzőkönyv az érdekelt felek aláirásával, vagy ha irni nem tudnak vagy nem képesek, kézjegyével elláttassék, s a jegyzőkönyv a bizottság mindkét tagjának aláirásával megerősittessék. Ezen felül a jegyzőkönyv a bizalmi férfiaknak s a netalán alkalmazott azonossági tanuknak névaláirásával, illetőleg kézjegyével is ellátandó. Az irni nem tudóknak vagy nem képeseknek neveit a telekkönyvvezető irja alá.
43. § Az a fél, a ki a 15. § alapján kéri tulajdonjoga bejegyzését, köteles a vonatkozó szerzési okiratot eredetben és lehetőleg egy a bizottság által láttamozandó másolatban, valamint az annak pótlására netalán szükséges helyhatósági bizonyitványt is eredetben a bizottságnak átadni. A tényleges birtoklásnak a bizalmi férfiak által való bizonyitása, valamint irásbeli szerződés hiányában az átruházó telekkönyvi tulajdonos beismerése jegyzőkönyvbe veendő, az átadott okiratok pedig a jegyzőkönyvhöz csatolandók.
Ha a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése a telekkönyvi tulajdonos örökösei vagy hagyományosai által kiállitott okirat alapján vagy ugyanazok beismerése alapján kéretik: az örökösi vagy hagyományosi minőséget igazoló átadási okiratok vagy itéletek szintén bemutatandók, azoknak jogerőre emelkedése szabályszerüen bizonyitandó, és ezek az okiratok is a jegyzőkönyvhöz csatolandók.
Ugyanezek a szabályok megfelelően alkalmazandók a 17. § eseteiben is.
44. § A 16. § esetében a tényleges birtokos által előterjesztendő és jegyzőkönyvbe veendő kérelem folytán, és a három évi békés birtoklásnak az eredetben becsatolandó helyhatósági bizonylattal, valamint két bizalmi férfiunak a jegyzőkönyvbe iktatandó nyilatkozattal való szabályszerű igazolása után, a telekkönyvi tulajdonos a bizottság elé saját kezeihez kézbesitendő végzés által azzal idéztetik meg, hogy ha a végzésben megjelölendő ingatlanoknak a végzésben megnevezendő tényleges birtokos nevére való átirása ellen kifogása van: ellentmondását a bizottság előtt megjelenve élőszóval terjessze elő vagy pedig legkésőbb a telekkönyvi hatóság által kitüzendő félévi hirdetményi határidő alatt közvetlenül a telekkönyvi hatósághoz intézendő beadványban nyujtsa be.
E végzés kézbesitését a biróságok székhelyein a tényleges birtokos költségére a birósági végrehajtók, más helyeken a községi vagy körjegyző és egy előljárósági tag együttesen teljesitik, és a vétbizonylaton a saját kézhez való kézbesitésen kivül annak az egyénnek, a kinek a végzés kézbesittetett, a telekkönyvi tulajdonossal való azonossága is tanusitandó; mi végből, ha végzés megkeresés utján eszközöltetik, a megkeresésben az idézendő egyén lakása, állása és foglalkozása tüzetesen megjelölendő.
A végzésnek kézbesitéséről szóló vétbizonyitvány, ha a kézbesités helyben eszközöltetett, a jegyzőkönyvhöz csatoltatik: a kézbesités végett megkeresett hatóság pedig a vétbizonyitványt közvetlenül a telekkönyvi hatóságnak küldi meg.
Az irásbeli ellentmondást tartalmazó beadvány az ellentmondó által sajátkezüleg aláirandó, illetve két tanu alkalmazása mellett, a kiknek egyike az ellentmondó nevét irja alá, kézjegyével ellátandó. A szóval előterjesztett ellentmondás a jegyzőkönyvbe iktatandó.
Ha a telekkönyvi tulajdonos ellentmondását a bizottság helyszini müködésének befejezéseig élőszóval előterjeszti: a bizottság a tényleges birtokost, kinek okiratai visszaadandók, igényeinek a törvény rendes utján való érvényesitésére utasitja.
45. § A 18. § esetében a telekkönyvi tulajdonos halála szabályszerü anyakönyvi kivonattal, vagy az, hogy a telekkönyvi tulajdonos holléte legalább 3 év óta nem tudatik, a községi előljáróság által kiadott bizonyitványnyal igazolandó.
Ezek az okiratok, valamint a helyhatóság által a 18. § értelmében az ingatlan megszerzése és tiz éves birtoklása tárgyában kiadott bizonyitvány szintén eredetben csatolandók a jegyzőkönyvhöz. A két bizalmi férfiunak a tiz évi békés birtoklást tanusitó nyilatkozata a jegyzőkönyvbe iktatandó.
A bizottság a bizonyitványokban és a bizalmi férfiak által igazolt tényállás kérdésében a szükséghez képest a szomszédokat, az illető hitfelekezet helybeli lelkészét, valamint az elhalt vagy ismeretlen tartózkodásu telekkönyvi tulajdonosnak a községben netalán levő házastársát és törvényes örökösödésre hivatott rokonait is kihallgatja, s nyilatkozatukat egyéb netalán kipuhatolt tényadatokkal együtt jegyzőkönyvbe iktatja.
A kihallgatott egyének által a jegyzőkönyv a 42. § szerint aláirandó, s ha ezek az aláirást megtagadják, ezen körülmény az ok rövid előadása mellett megjegyzendő.
Ha a hivatalos nyomozás folytán a kérelem alapját képező bizonyitványok és nyilatkozatok tartalmának valódisága megingattatnék: a bizottság a tényleges birtokost, kinek okiratai visszaadandók, igényeinek érvényesitése végett a törvény rendes utjára utasitja.
Ha a telekkönyvi tulajdonos házastársa és törvényes örökösödésre hivatott rokonai távollétök miatt meg nem idézhetők, de lakhelyök vagy tartózkodási helyök tudatik: a bizottság őket az eljárás folyamatba tételéről az illető ingatlannak, a telekkönyvi tulajdonosnak és a tényleges birtokosnak megjelölésével ajánlott levélben értesiteni, s a netaláni jogsérelem esetében őket megillető ellentmondási jogukra figyelmeztetni köteles. Ezen értesités el nem küldése, vagy kézhez nem jutása jogi következménynyel nem bir.
46. § A telekkönyvi tulajdonosnak, illetőleg jogutódainak a 18. § esetében is jogában áll a 44. § értelmében ellentmondással élni.
Ha e joggal a bizottság előtt maga a telekkönyvi tulajdonos él: az eljárás megszüntetésére a 44. § rendelkezései alkalmazandók.
Ha pedig jogutód él ellentmondással: azt, hogy ő a telekkönyvi tulajdonosnak jogutóda, kellően kimutatni, s bizonyitékait csatolni tartozik, A telekkönyvi tulajdonos leszármazó örököse és házastársa ellentmondás esetében csupán rokoni, illetve házastársi minőségüket tartoznak anyakönyvi kivonattal igazolni.
47. § A bizottság a 15-18. és 22. §-ok eseteiben felvett jegyzőkönyvekről naplót vezet, és a jegyzőkönyveket csatolmányaival együtt a 15., 17. és 22. §-ok eseteiben hetenkint egyszer, a 16. és 18. §-ok eseteiben pedig a helyszini eljárás befejezése után, a telekkönyvi hatóságnak beiktatás végett bemutatja.
Azokban az esetekben, a melyekben az eljárás a 44., 45. és 46. §-ok szerint megszüntettetik, a jegyzőkönyvek beiktatás végett külön be nem mutattatnak, hanem az 58. § szerint beadandó jelentés mellé csatoltatnak.
48. § Ha a 15-18. és 22. §-ok eseteiben a kérelem támogatására felmutatott adatok a jelen törvény kivánalmainak egyáltalán meg nem felelnek: jegyzőkönyv sem veendő fel, hanem a jelentkező szóval elutasitandó, és a felmutatott okiratra ráirandó: „A betétszerkesztő-bizottság a további eljárásra alkalmasnak nem találta”, - a mely záradékot a bizottság mindkét tagja aláirja. A mennyiben a felmutatott okiratok hiányai pótolhatóknak mutatkoznak: a bizottság a jelentkező felet kellő utasitással ellátni köteles.
49. § Ha a 7. §-ban felsorolt esetekről a bizottság szerez tudomást: a szabályszerü vázrajznak hivatalból elkészitéséről gondoskodik.
50. § Ha a bizottság a telekjegyzőkönyvben - illetve a betéti tervben a telekkönyvi rendelet 168. §-a alá eső szabálytalanságot vesz észre, iparkodjék azt az érdekeltek meghallgatása mellett megszüntetni, hogy azt a betétbe átvezetni ne kellessék. Ha ez nem sikerül, a bizottság a telekkönyvi hatósághoz jelentést tesz, mely azt soron kivül azonnal elintézi.
51. § A helyszini müködés befejezte után a bizottság a hivatali székhelyen a beiktatott külön jegyzőkönyveket átvevén, a betétek szerkesztését kezdi meg, a melynél ismét a telekjegyzőkönyvi állapot veendő figyelembe.
Ha ez időközben változott: a betét A., B. és C. lapjai a változott telekjegyzőkönyvi állás és esetleg a 40-45. §-ok értelmében felvett jegyzőkönyvek alapján, - ha pedig nem változott, és a 15-18. és 22. §-ok esete sem forog fenn: a helyeseknek talált vagy helyesbitett tervek alapján szerkesztendők.
52. § Ha a külön jegyzőkönyveket megelőző elintézetlen beadványok vannak: azok a telekkönyvi hatóság által soron kivül késedelem nélkül elintézendők.
Ha a telekjegyzőkönyvi állapot időközben akként változott, hogy az a külön jegyzőkönyvben bizonyitott tényleges jog telekkönyvi foganatositását, a telekkönyvi rendelet 61., 71. §-ai szerint gátolja, vagy ha a 16. és 18. §-ok eseteiben maga a telekkönyvi tulajdonos szabályszerü ellentmondást adott be: az illető külön jegyzőkönyv annak reávezetésével: „Telekkönyvi akadály, illetőleg ellentmondás miatt nem teljesithető”, az irattárba teendő; és erről a tényleges birtokos azzal értesitendő, hogy igényét a törvény rendes utján érvényesitheti.
Ha ellenben a fentebbi akadályok fent nem forognak: a külön jegyzőkönyvben bizonyitott jog a 15-18. és 22. §-ok alapján, hivatkozással a külön jegyzőkönyv érkezési időpontjára és iktatói számára, valamint a jelen törvénynek vonatkozó szakaszára, a beiktatás elsőbbségével a betétben telekkönyvileg keresztülvitetik. Ez esetben a bizottság az illető jegyzőkönyvre ezen záradékot irja: „Figyelembe vétetett”.
A 15., 16. és 17. §-ok eseteiben a telekkönyvi tulajdonos, illetve igazolt örökösei vagy hagyományosai a 18. § esetében az elhalt vagy távollevő telekkönyvi tulajdonosnak a helyszini eljárásnál kipuhatolt házastársa s törvényes örökösödésre hivatott legközelebbi rokonai a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről, - a 22. § esetében pedig az, a kinek javára bejegyzett nyilvánkönyvi jog töröltetett, e törlésről, lakhelyökre vagy tartózkodási helyökre intézendő ajánlott levélben értesitendők. Ezen értesités el nem küldésének vagy kézhez nem jutásának jogi következménye nincsen.
53. § A 16. és 18. §-ok eseteiben, ha a telekkönyvi tulajdonosnak jogutódja élt ellentmondással: ez a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését nem akadályozza ugyan, de a külön jegyzőkönyv az arra vonatkozó ellentmondással együtt a bizottság által a 61. és 64. §-ban előirt további eljárás végett a telekkönyvi hatósághoz bemutatandó.
Ha a 18. § eseteiben a végzés a telekkönyvi tulajdonosnak saját kezeihez szabályszerüen nem kézbesittetett: a bizottság a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését mellőzi, s erről őt azzal értesiti, hogy igényeit a törvény rendes utján érvényesitheti.
54. § Ha valamely terület a 7. és 9. § értelmében eldarabolva, külön részletszámok alatt vétetik fel: a szerkesztő bizottság ennek a térképen is szabályszerüleg leendő foganatositása iránt intézkedik.
55. § Mihelyt valamely telekjegyzőkönyvre nézve a betétnek szerkesztése (51. §) megkezdetett, az abban felvett ingatlanokra és jogokra vonatkozólag a telekkönyvi hatóság által elrendelt bejegyzések már nem a telekjegyzőkönyv, hanem a betét illető lapján foganatosittatnak.
Azok a telekjegyzőkönyvek, a melyekből a betétek már szerkesztettek, a bizottság jelentésére a telekkönyvi hatóság által végzésileg hatályon kivül helyeztetnek és külön kezelendők.
Az ilyen telekjegyzőkönyvekből másolatok adhatók, de a másolatok fejére kiirandó: „Hatályon kivül helyezett telekjegyzőkönyv másolata.”
56. § A betétek kiegészitő részét képezi a részletlajstrom, melyet szintén a bizottság készit el.
E lajstrom három rovatból áll:
1. Az elsőbe irandók a helyrajzi számok folyó sorrendben;
2. a másodikba azon betét száma, a melynek A) lapján a részlet foglaltatik; és
3. a harmadikba, illetve annak alrovataiba azon betét száma, a melybe a részlet vagy annak bizonyos hányada valamely jogügylet következtében átvitetik.
Valamely vasut vagy csatorna tulajdonát képező, a központi telekkönyvben már felvett részleteknek helyrajzi számai a kataszteri munkálatokból nem veendők fel a részlet lajstrom 1. és 2. rovataiba; de a helyrajzi számok és pedig, ha egymásutáni sorrendben következnek, csakis az első és utolsó kitételével, - valamint a tulajdonos vasut vagy csatorna megnevezésével a 3-ik rovatba azzal a számmal irandók be, a melynél a megszakitás kezdődik.
A köz- vagy nyilvános javakra vonatkozó kataszteri helyrajzi számok megfelelő megjelöléssel a fentiek szerint a részletlajstromnak szintén 3-ik rovatába irandók be.
57. § A betétek szerkesztésére kirendelt bizottság intézkedései és a betétek tartalma ellen az 58. § értelmében beadható törlési kereseten, ellentmondáson és felszólaláson kivül csupán az 58. §-ban megállapitott hirdetményi határidő kitüzéseig beadandó előterjesztésnek van helye. A telekkönyvi hatóság az előterjesztést azonnal megvizsgálja és a szükségesnek vélt intézkedéseket megteszi. A telekkönyvi hatóságnak az előterjesztés tárgyában hozott határozata vagy intézkedése ellen jogorvoslatnak helye nincsen.
58. § Mihelyt egy község összes betétei elkészittettek, a bizottság eljárásáról a telekkönyvi hatóságnak jelentést tesz, mely a betétek elkészültét hirdetményileg közzé teszi.
Ezen hirdetményben, mely ugyanazon telekkönyvi hatósághoz tartozó több községre nézve együttesen is kibocsátható, felszólitandók:
1. mindazok, a kik a jelen törvény 15., 17. és 22. §-ai alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, hogy e végből törlési keresetöket hat hónap alatt a telekkönyvi hatóságnál nyujtsák be; mert e határidő eltelte után inditandó törlési keresetök annak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, joghátrányára nem szolgálhat;
2. mindazok, a kik a tényleges birtokos tulajdonjogának a jelen törvény 16. és 18. §-ai alapján való bejegyzése ellenében ellenmondással élni kivánnak, hogy irásbeli ellentmondásaikat hat hónap alatt a telekkönyvi hatósághoz nyujtsák be; mert e határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog;
3. mindazok, a kik a fentebbi 1. és 2. pont esetein kivül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban megsértve vélik, hogy a felszólalásaikat tartalmazó kérvényt a telekkönyvi hatósághoz legkésőbb hat hónap alatt nyujtsák be, mert e határidő eltelte után a betétek tartalma csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek sérelme nélkül támadható meg.
Végre figyelmeztetendők a felek: hogy a betétek szerkesztésére kirendelt bizottságnál benyujtott eredeti okirataikat - a mennyiben azokhoz egyszerü másolatokat is csatoltak, vagy olyanokat pótlólag benyujtanak, a telekkönyvi hatóságnál visszavehetik.
A határidőnek utolsó napja a hirdetményben naptárilag megjelölendő.
A hirdetmény a hivatalos közlönyben és abban a vidéki hirlapban, a melyet az illető biróság egyéb hirdetményeire igénybe vesz, háromszor közzéteendő, és a közzétetelre megteendők még azok az intézkedések is, melyeket a jelen törvény 31. és 39. §-ai tartalmaznak.
59. § Az 58. § rendelkezésein felül a hirdetmény egy példányban ajánlott levélben megküldendő az osztrák-magyar banknak, a magyar földhitelintézetnek, a kisbirtokosok országos földhitelintézetének, a magyar jelzálogbanknak s a kormány által rendeleti uton meghatározandó azon többi magyarországi vagy ausztriai pénzintézeteknek, a melyek Magyarország területén jelzálog-üzlettel nagyobb kiterjedéssel foglalkoznak, továbbá a királyi jogügyek igazgatóságának, a közalapitványi ügyigazgatóságnak, az illető törvényhatóság területén levő pénzintézeteknek, azoknak a püspökségeknek, káptalanoknak és más egyházi főhatóságoknak, a melyeknek hatásköre az illető községre kiterjed, és végre mindazoknak, a kik az illető községre nézve kibocsátandó hirdetményről való értesitést a hirdetmény közzétételének elrendeléseig a telekkönyvi hatósághoz benyujtandó irásbeli beadványban kérik.
Az olyan kérvény, a melyben több községre vonatkozó hirdetménynek közlése iránti kérelem foglaltatik, figyelembe nem vétetik.
A jelen szakaszban megrendelt értesités el nem küldésének vagy kézhez nem jutásának jogi következménye nincsen.
60. § Az elkésetten benyujtott törlési keresetek, ellentmondások és felszólalási kérvények hivatalból visszautasitandók.
Az ilyen visszautasitandó végzés ellen 15 nap alatt benyujtandó felfolyamodásnak van helye. E kérdésben a kir. tábla végérvényesen határoz.
61. § A hirdetményben meghatározott idő alatt benyujtott keresetek, ellentmondások, és felszólamlási kérvények, valamint a bizottság által a telekkönyvi hatósághoz az 53. § értelmében bemutatott ellentmondások, egy e czélra nyitandó és a vonatkozó betét számával ellátandó felszólamlási lapra, a telekkönyvi hatósághoz való beérkezés napján feljegyzendők.
Azok a törlési keresetek, ellentmondások és felszólalási kérvények, a melyek a hirdetményi határidő eltelte előtt hiányosan adatnak be, hiánypótlás végett 15 napi zárhatáridő kitüzése mellett visszaadatnak.
62. § Az 58. § 1. pontja alá eső törlési keresetek a feljegyzés eszközlése után (61. §) az illető betét hiteles másolatával a telekkönyvi hatóság által a birtokbirósághoz teendők át, és az 1868:LIV., illetőleg 1881:LIX t: cz. intézkedései szerint tárgyalandók és intézendők el.
63. § Az 58. § 2-ik pontjában megszabott hirdetményi határidő alatt maga a telekkönyvi tulajdonos által beadott ellentmondás esetében a telekkönyvi hatóság a tényleges birtokos tulajdonjogának a jelen törvény 16. és 18. §-ai alapján eszközölt bejegyzését végzés által kitöröltetni rendeli, s erről ugy az ellentmondót, mint a tényleges birtokost, utóbbit azzal értesiti, hogy igényeit a törvény rendes utján érvényesitheti.
64. § Ha a 16. és 18. §-ok eseteiben a telekkönyvi tulajdonos jogutóda él az 58. § 2-ik pontjában meghatározott hirdetményi határidő alatt ellentmondással, valamint a hirdetményi határidő kezdete előtt beadott és az 53. § értelmében a telekkönyvi hatósághoz áttett ilyen ellentmondások eseteiben is, a telekkönyvi hatóság szükség esetében az érdekelteknek jegyzőkönyvi tárgyalás utján való meghallgatása, s netalán előrebocsátandó bizonyitási eljárás folytán csupán abban a kérdésben dönt, vajon az ellentmondó azt, hogy a telekkönyvi tulajdonos jogutóda, kellőleg kimutatta-e? Ha e jogosultság ki van mutatva: a tényleges birtokos tulajdonjogának törlése s az azt megelőző telekkönyvi állapot helyreállitása, végzés által elrendelendő és a felek a 63. § szerint értesitendők; ellenkező esetben pedig az ellentmondás elutasitandó, s erről a felek, különösen az ellentmondó azzal értesitendő, hogy a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését törlési keresettel a végzés jogerőre emelkedésétől számitott harmincz nap alatt akkor is megtámadhatja, ha időközben az 58. § 1. pontjában kitüzött hat hónapi hirdetményi határidő lejárt volna.
65. § Ha az 58. § 3. pontja alá eső felszólalásban csak világos iráshibának kiigazitása, vagy egyéb olyan intézkedés kéretik, mely által harmadik személyek nyilvánkönyvi jogai nem érintetnek: a felszólalás tárgyalás nélkül végzésileg intézendő el, s erről az összes telekkönyvi érdekeltek értesitendők. Ha ellenben a kérelem teljesitése által harmadik személyek jogai változást szenvednének: az érdekeltek meghallgatása végett jegyzőkönyvi tárgyalás tüzendő, és annak alapján szükség esetében bizonyitási eljárás előrebocsátása után a kérdés végzés által döntendő el.
66. § Az előző 63., 64. és 65. §-ok eseteiben a telekkönyvi hatóság által hozott végzés ellen 15 nap alatt a másodbirósághoz, és ha a másodbiróság az elsőbiróság végzését megváltoztatja, további 15 nap alatt a harmadbirósághoz felfolyamodásnak van helye.
67. § Azok a birói határozatok, a melyekkel a felszólalási kérelemnek az ellentmondásnak, illetve a törlési keresetnek hely adatik - jogerőre emelkedés után a betétekben keresztülviendők, a felszólalási lapon pedig az illető feljegyzések áthuzandók.
Azok a határozatok, a melyekkel a felszólalási kérelemnek, az ellentmondásnak, illetve a törlési keresetnek hely nem adatik, a betétekbe be nem jegyeztetnek, hanem a felszólalási lapon az illető feljegyzések áthuzatnak; s ez a körülmény a felszólalási lap „jegyzet” rovatában a megfelelő végzés számára való hivatkozással megjegyeztetik. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha a hiánypótlás végett visszaadott törlési kereset, ellentmondás vagy felszólalási kérvény a 15 napi zárhatáridő alatt kellően hiánypótolva be nem adatik.
68. § A teljesen alaptalanul felszólalók vagy törlési keresetet inditók az elutasitó végzésben, illetőleg itéletben már az elsőbiróság által 300 forintig terjedő pénzbirságban marasztalhatók.
69. § Mindenik község telekkönyvéről betüsoros névjegyzék készitendő, mely két rovatból áll:
1. az elsőbe irandó a tulajdonos neve a netaláni megkülönböztető jelzővel; és
2. a másodikba irandók azon betétek számai (2. §), a melyeknek A) lapjain az első rovatban megnevezettnek tulajdonát képező ingatlanok bejegyezve vannak.
A betétek szerkesztésére vonatkozó iratok (tervezeti ivek, továbbá a szerkesztő-bizottság eljárására vonatkozó összes iratok és a külön jegyzőkönyvek) községenként elkülönitve együtt kezelendők.
70. § Ha valamely ingatlan több, a telekkönyvbe be nem jegyzett átruházásnak képezte tárgyát és az utolsó tényleges birtokos joga a jelen törvényben megállapitott eljárás folyamán lesz a telekkönyvbe bejegyezve: azon közbenső jogügyletek után, a melyek a jelen törvény hatálybalépte előtt köttettek, de illetékszabás végett ezen időig be nem jelentettek, vagy ha bejelentettek is, de az illetékről szóló fizetési meghagyás a törvény hatálybaléptét követő egy éven belül nem kézbesittetik, bélyeg és illeték nem fizetendő, hanem csakis az utolsó vagyon átruházástól jár a szabályszerü illeték. Ezen illeték kiszabásnál azonban, ha a megelőző birtokváltozás czimén illetékmérséklésnek van helye (1881:XXVI. tc. 2. §), csakis oly megelőző birtokváltozás vehető a fennálló szabályok keretén belül figyelembe, a melytől az illeték kiszabatott.
71. § A jelen törvény alapján felvett jegyzőkönyvek, beadványok és határozatok - kivéve a felek által az 58. § alapján benyujtott felszólalási kérvényeket és törlési kereseteket és az azok tárgyalásaira vonatkozó iratokat, valamint az azok alapján hozott birói határozatokat, nemkülönben a jelen törvény 59. §-a alapján beadandó kérvényeket, - bélyeg- és illetékmentesek.
Nyilvánkönyvi jogoknak a jelen törvény 22. §-a értelmében való törlése esetében a nyugta és a beadvány, illetőleg a jegyzőkönyv, és mindennemü a jog megszüntére vonatkozó okirat bélyegmentes akkor: ha a töröltetni kért jog az 1885. év végéig szünt meg.
72. § A telekkönyvi betétek szerkesztése végett a helyszinén müködő kiküldött telekkönyvvezető (31. §.), kirendelt kataszteri közeg (32. §) és bizottság (38. §) részére a községek, illetve körjegyzőségek iroda és lakásul alkalmas helyiséget kiszolgáltatni, annak fütéséről és világitásáról, valamint az eljárás közben a község határán belül szükséges fuvarozásról gondoskodni kötelesek.
73. § A Budapest főváros dunabalparti részében fekvő ingatlanokról az 1874:XVII. tc. alapján készitett telekkönyvi betétekre nézve a jelen törvény I. és II. része csak annyiban alkalmazandó, hogy
a) az A. lapon a „jegyzet” rovatba a kataszteri tiszta jövedelem összege beirandó, és
b) az ezentúl nyitandó betéteknél a 3. §-ban meghatározott lapok használandók.
74. § Jelen törvény hatálya a polgárositott határőrvidékre ki nem terjed; az igazságügyminister azonban felhatalmaztatik, hogy a házközösségek megszüntetésének keresztülvitele után a telekkönyvi betéteknek a polgárositott határőrvidéken való elkészitése tárgyában, a jelen törvény alapján, a fenforgó körülmények által indokolt eltérésekkel rendeleti uton intézkedjék.
75. § Az igazságügyminister és a pénzügyminister felhatalmaztatnak, a jelen törvény megfelelő határozatai alapján rendeletileg intézkedni az iránt:
a) hogy azokban a községekben, a melyekben tagositás vagy urbéri rendezés folytán a telekkönyvek átalakitása a telekkönyvi betétek szerkesztését megelőzőleg fog eszközöltetni: a telekkönyvi helyrajzi számok az uj földadókatasteri helyrajzi számokkal azonosittassanak;
b) hogy a müvelési ágaknak és a katasteri tiszta jövedelmeknek a betétek szerkesztése után való változásai a telekkönyvi betétekben hivatalból kiigazittassanak;
c) hogy a betétek szerkesztésénél alkalmazandó birósági tagok és telek könyvvezetők részére napidij és fuvardij helyett évi átalányt állapitsanak meg, melynek összege az államköltségvetésről szóló törvénybe leszen felveendő.
76. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, a telekkönyvi rendeleteket ideiglenesen, a törvényhozás további intézkedéseig, rendeleti uton módositani és pótolni a következő irányban:
1. hogy a telekkönyvi betétek szerkesztése után a lejegyzési kérvényekhez a katasteri térkép léptékének (scala) alkalmazásaival készitett vázrajzok mellékeltessenek;
2. hogy a vizrendezési társulatoknak kérelmére és költségére, a jelen törvény 9. §-ában foglalt előfeltételek esetében és a jelen törvény vonatkozó intézkedéseinek megfelelő alkalmazása mellett, az ártérbirtokok a telekkönyvi betétek szerkesztése előtt a telekjegyzőkönyvekben, a telekkönyvi betétek szerkesztése után pedig a betétekben elkülönithetők és külön helyrajzi számok alatt bejegyezhetők legyenek; és hogy a vizrendezési társulatok kölcsönei - elsőbbségük sértetlen fentartása mellett - a társulatok kérelmére az ártérbirtokokra bekebelezhetők legyenek;
3. hogy az ország azon részében, a melyben az id. törvénykezési szabályoknak a bányaügyekre vonatkozó VII. része érvényben van, a kőszénkutatási, kőszénkiaknázási és köszénkiaknázási jogosultság a telekjegyzőkönyvek, illetőleg telekkönyvi betétek B. lapjaira bekebelezhető vagy előjegyezhető jogok közé soroztassék; a mely bekebelezés vagy előjegyzés azonban a volt földesurak részeről kötött és az 1871:LIII. tc. 84. §-ának második bekezdése szerint a birtokrendezés alkalmával kimutatott vagy már foganatba vett szerződéseken alapuló jogoknak és a bányatörvények értelmében mások által a telekkönyvi bekebelezés vagy előjegyzés előtt szerzett bányajogoknak sérelmére nem szolgálhat;
4. hogy a betétek szerkesztése után elrendelt tulajdonjog bekebelezés esetében a jogerőre emelkedett végzés az adóköteles személyben bekövetkezett változás bejegyzése czéljából, és pedig le- és hozzájegyzés esetében a vázrajzzal együtt, az adókataster nyilvántartására hivatott hatóságnak megküldessék: a mely hatóság utóbbi esetben a vázrajzot vett használat után visszaküldeni, és a betétek A. lapja 5-ik rovatainak kitöltése, illetőleg kiigazitása czéljából azt is közölni köteles legyen, hogy az eldarabolt birtoktest jövedelme az uj részletek között mikép osztatott fel;
5. hogy a telki szolgalmak az uralgó jószágtestnél is bejegyeztessenek;
6. hogy a jelzálogintézeteknél, árvapénztáraknál, takarékpénztáraknál és minden egyéb nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél fennálló jelzálogkölcsön-követeléseknek ezen testületek bármelyike utján történő átváltoztatása (conversio) alkalmával, a zálogjog az uj kölcsönből kifizetendő tehertételek rangsorozatában legyen bekebelezhető, ha az uj kölcsön a kitörlendő tehertételekből még kifizetetlenül fennálló tartozási összeget, tőke és járulékok tekintetében felül nem haladja, és a fennálló tartozás az uj kölcsönből kifizettetik;
7. hogy az egyetemleges zálogjogok törlése mindazon mellékbetétekbe, a melyekből a zálogjog töröltetett, teljes tartalommal és oly módon vezettessék be, hogy a zálogjog kitörlésének igazolására a főbetétre szükség ne legyen;
8. hogy az, a ki magát nyilvánkönyvi jogaiban sértettnek véli, illetőleg annak törvényes képviselője, ha a bekebelezést rendelő végzés részére saját kezéhez szabályszerüen kézbesittetett, - a polgári eljárás alá tartozó törlési keresetet (telekkönyvi rendelet 148-151. §) az időközben nyilvánkönyvi jogokat nyert harmadik személyek ellen való hatálylyal csak a végzés kézbesitésétől számitott hat hónap alatt legyen jogositva meginditani, de ezen határidő alatt is csak azon előfeltétel mellett, ha ebbeli szándékát a végzésnek saját kezéhez való szabályszerü kézbesitéstől számitott hatvan nap alatt feljegyzés végett a telekkönyvi hatóságnak irásban bejelenti; a később bejelentett vagy benyujtott kereset folytán harmadik személyek nyilvánkönyvi jogai törlésének pedig csak abban az esetben legyen helye, ha ezek jogaik szerzése körül rosszhiszemüleg járt el, és ezen körülmény perrendszerüleg igazoltatik;
9. hogy az ősiségi nyilt parancs szerint elenyészett, valamint az elévülés folytán megszünt jogok törlése tárgyában, nemkülönben az alzálogjoggal való terheltetés vagy más ok miatt ki nem fizethető, de birói kézhez való letétel által fedezett tehertételek törlése iránt inditott keresetek jegyzőkönyvileg tárgyaltassanak és soron kivül intéztessenek el;
10. hogy akár a helyszinelés alkalmával, akár később eszközlött szabályellenes tulajdonjogbejegyzések megfelelő eljárás mellett helyesbithetők legyenek;
11. hogy a telekkönyvi betétek elkészitését tárgyazó hirdetmény kibocsátása után a telekkönyvi rendeletek első részén alapuló igények bejelentésének többé hely ne adassék;
12. hogy a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiratok magyar nyelven állittassanak ki, illetőleg a más nyelven szerkesztett okiratokhoz birósági hiteles tolmács vagy az illető nyelvre jogositványnyal biró kir. közjegyző által kiállitott bélyegmentes hiteles forditás csatoltassék, s hogy ezen forditásokért a hites tolmácsokat, illetve a kir. közjegyzőket megillető mérsékelt tolmácsdijt külön szabályozza.
77. § Felhatalmaztatik az igazságügyminister továbbá, hogy a törvényhozás további intézkedéseig a bemutatóra szóló vagy forgatmány utján átruházható részkötvények (elsőbbségi kötvények, sorsjegyek stb.) birtokosait illető követelések telekkönyvi bejegyzését és a részkötvény-birtokosok közös képviseletét rendeleti uton szabályozhassa.
78. § Felhatalmaztatik az igazságügyminister arra is, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztése végett a szükséges számu és birósági székhelyhez nem kötött birák és albirák kinevezése iránt intézkedjék oly módon, hogy a kinevezendő albirák a telekkönyvi betétek szerkesztésére a kir. törvényszéknél levő telekkönyvi hatóságoknál is alkalmaztathassanak.
Az ily módon kinevezett birákra és albirákra az áthelyezhetlenség kivételével az 1869:IV. és 1871:VIII. és IX. tc. intézkedései alkalmazandók, s ezen birák és albirák, a midőn a telekkönyvi betétek szerkesztésére többé igénybe nem vétetnek, a törvényszékekhez vagy járásbiróságokhoz megfelelő minőségben beosztandók lesznek.
79. § Felhatalmaztatnak az igazságügy- és földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerek, hogy a bányakönyveknek (bányatelekkönyveknek) a bányajog szabályai szerint, a közönséges telekkönyvi szabályok megfelelő alkalmazása mellett leendő átalakitása és vezetése iránt rendeleti uton intézkedjenek.
80. § Ezen törvény végrehajtásával az igazság-, bel-, földmivelés-, ipar- és kereskedelmi és pénzügyministerek bizatnak meg.
