1. § A volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekben az 1873:XXVII-XXVIII. és 1882. évi XL. törvénycikkek értelmében fennálló külön adók, jelesül a házadó, a jövedelmi és kereseti adó, a kereskedelmi adó, az iparadó, a malomadó és a védelmi adó 1886. év végével hatályon kivül tétetvén: az ország emlitett részeire nézve az alább következő §-okban foglalt intézkedések lépnek életbe.
2. § A volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekben 1887. évtől kezdve hatályba lépnek:
a) a házadóról szóló 1868. évi XXII. törvénycikk azokkal a módositásokkal, melyek a házadót illetőleg az 1870:LI., 1873:VI., 1875:XXIII. törvénycikkekben, az 1879:XXXVI. törvénycikk 18. §-ában és az 1883. évi XLVI. törvénycikk 2., 3., 4., 5. és 6. §-aiban foglaltatnak;
b) a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875:XXII. törvénycikk, az 1883:XLVI. törvénycikk 7. §-ában foglalt módositással;
c) a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról szóló 1875:XXIV. tc., az 1880:LX. törvénycikkben foglalt kiegészitéssel;
d) a bányaadóról szóló 1875:XXVII. tc., az 1885:XIV. törvénycikkben foglalt módositással;
e) a keresetadóról szóló 1875:XXIX. törvénycikk, az 1875:XLVII. törvénycikk 13. §-ában, valamint az 1881. évi LIII. és 1883:X. törvénycikkekben foglalt módositásokkal;
f) a bor- és husfogyasztási adóról szóló 1868:XVII., XXXV., továbbá 1875:XXVIII. és XLVIII. törvénycikkek.
3. § A megelőző § a), b), c), d) és e) pontjai alatt felsorolt egyenes adótörvények a volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekben a következő eltérésekkel alkalmazandók:
1. a volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekben az 1873:XXVII. és XXVIII. törvénycikkek értelmében földtehermentesitési adópótlék nem léven fizetendő: az emlitett egyenes adók az illető törvények által megállapitott adótételeknek csak azon százalékával vetendők ki és szedendők be, mely állami adónak tekintetik;
2. a házközösségek fejei, ha a folyó évre kivetett föld és házosztályadójuk együttvéve öt forintot meg nem halad, felmentetnek:
a) ugy saját személyökre, mint családtagjaikra nézve az 1875:XLVII. törvénycikk 13. §-ában, illetőleg az 1875:XXIX. tc. 14. §-ában megállapitott II. osztályu keresetadónak;
b) a föld- és házosztályadó után járó általános jövedelmi pótadónak fizetése alól.
4. § A volt horvát-szlavon határőrvidéki részekben kivetendő bor- és husfogyasztási adók (2. § f) pontja) az 1868:XXX. tc. 18. §-a a) pontjának megfelelőleg, a községi kiadások fedezésére fordittathatnak.
5. § Az általános jövedelmi pótadó kirovására nézve a volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekben az 1883:XLVI. tc. 10. és 12. §-ainak módositásával az 1887. évtől kezdve a következő rendelések lépnek életbe:
Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő:
1. a földbirtokra, a házbéradó alá eső házbirtokra és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra és egyletekre a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 30 százaléka;
2. a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 40 százaléka;
3. a III. osztályu keresetadó alá eső ipar- és kereskedelmi üzletekből és haszonhajtó foglalkozásokból eredő jövedelmek után a folyó évre kivetett állami egyenes adónak:
a) 10 százaléka, ha a keresetadó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem 300 forintot meg nem halad;
b) 35 százaléka, ha a keresetadó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem 300 forintot meghalad;
4. a IV. osztályu keresetadó alá eső illetményekből, a bányamüvelésből és a hozzá tartozó iparágakból, végre a kamatélvezetből és járadékokból eredő jövedelmek után a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 35 százaléka.
5. Ha valamely háznak ideiglenes adómentessége évközben szünik meg, az általános jövedelmi pótadó kivetésénél az adómentesség megszünését követő naptól kezdve a jelen § 1., illetőleg 2. pontjaiban meghatározott adótétel alkalmazandó.
6. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
