Magyarország és Horvát-Szlavonországok területének azelőtt a katonai határőrvidéket képezett, az 1871., 1872. s 1881. években pedig az anyagországgal egyesitett részeiben Ő császári és apostoli királyi Felségének 1857. évi november hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján külön egyenes adók léptek érvénybe.
Ezen a magyar államterület polgári részeiben érvényben levő adónemektől eltérő adók a következők:
1. a földadó,
2. a jövedelmi adó és kereseti adó,
3. a kereskedelmi adó,
4. az iparadó,
5. a malomadó,
6. a tekeasztaladó,
7. a védelmi adó,
8. a házadó (a városok területén).
A határőrvidéki részek adóügyeire nézve mérvadók azon legfelsőbb elhatározások, melyeket a határőrvidéki részeknek az anyaországgal leendő egyesitése tárgyában 1871., 1872. és 1881. években Ő császári és apostoli királyi Felsége kiadni méltóztatott és melyek az 1873. évi XXVII. és XXVIII., valamint az 1882. évi XL. törvénycikkekben a magyar törvények közé beczikkelyeztettek.
A katonai határőrvidék némely közigazgatási intézményeinek módositásáról szóló s 1871. évi junius hó 8-án kelt törvény (1873. évi XXVIII. törvénycikk) 16. §-a, valamint a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj-területnek a katonai igazgatásból a polgári igazgatás alá vétele iránti határozatokat illető, s 1872. évi junius hó 9-én kelt királyi leirat (1873:XXVII. tc.) 17. §-a által az adóügyeknek a magyar korona országaiban egy általános földadó-kataszter alapján leendő szabályozásáig a fennidézett 1857. évi november hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározással megállapitott adók változatlanul hagyatni rendeltettek.
A horvát-szlavon határőrvidéknek Horvát- és Szlavonországokkal s ez által a magyar korona országaival való egyesitéséről szóló és 1881. évi julius hó 15-én kelt Császári és Királyi leiratnak az 1882. évi XL. törvénycikk 5-ik §-ában felvett 18. §-a szerint, továbbá a határőrvidéki házközösséget és a horvát-szlavon határőrvidék egyéb lakosait adóztatás tekintetében illető minden kedvezmény, a határőrvidéki közigazgatásnak a polgári hatóságok kezébe leendő átadása után is mindaddig fentartandó, mig e részben törvényes uton netán változtatás nem történik.
A fennidézett 1872. évi junius hó 9-én kelt királyi és 1881. évi julius hó 15-én kelt Császári és Királyi leiratok 20., illetőleg 22. §-ai szerint pedig a határőrvidéki föld- és ingatlan birtok a magyar- és horvát-szlavon földtehermentesitési alapot illető minden járuléktól mentesitve marad.
Az 1875. évi VII. törvénycikk értelmében alakitott országos földadó-bizottság mult 1883. évi szeptember hóban véglegesen állapitván meg az új földadó-kataszteri munkálatokat a fentemlitett törvények értelmében, valamint az 1881. évi XL. törvénycikk 2. §-ában és az 1883:XLVI. törvénycikk 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján megtettem az intézkedéseket arra nézve, hogy a földadó már az 1884. évre a magyar korona összes területén, tehát a volt magyar és horvát-szlavon országai határőrvidéki részekben is az új kataszteri munkálatok alapján rovassék ki.
Miután ekként az adó-törvényhozás egységének a magyar korona országainak egész területén leendő létesitése czéljából megkivántató biztos alap immár rendelkezésre áll, tekintettel az 1881. évi julius hó 15-én kelt Császári és Királyi leiratnak fennidézett 18. §-ára, mely szerint az azon leiratban emlitett határőrvidéki részekre nézve a magyar adótörvények életbeléptetése törvényhozási uton volna eszközlendő, elérkezettnek látom az időpontot, oly törvényhozási intézkedések megtételére, melyek alapján az összes határőrvidéki részekben ugyanazon időponttól kezdve a magyar adótörvények életbeléptethetők legyenek.
Megjegyzendő itten, hogy a határőrvidéken - a fentemlitett, 1884. évről kezdve behozott új földadón kivül - már jelenleg is a következő magyar adótörvények vannak érvényben, ugymint:
a) a vasut- és gőzhajózási szállitás használatáért fizetendő adóról szóló 1875:XX. és 1880:LXI. törvénycikkek;
b) az általános jövedelmi pótadóról szóló 1875:XLVII. törvénycikk;
c) a nyereményadóról szóló 1879:XLIX. törvénycikk;
d) a hadmentességi díjról szóló 1880:XXVII., LIX. és 1883:IX. törvénycikkek;
e) a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló 1881. évi XLIV. törvénycikk;
f) a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. törvénycikk s
g) a közadók kezeléséről szóló 1876:XV.; illetőleg 1884. évtől kezdve az 1883. évi XLIV. törvénycikk;
h) a pénzügyi közigazgatási biróságról szóló 1883:XLIII. törvénycikk.
A jelen törvényjavaslat 1. §-a szerint a volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekben fennálló külön adók, nevezetesen a házadó, jövedelem- és kereseti adó, a kereskedelmi adó, az iparadó, a malomadó és védelmi adó, 1886. év végével hatályon kivül helyeztetnek.
A tekeasztaladó az 1879:XLVIII. törvénycikk alapján a volt határőrvidék azon részeiben, melyek az 1871. és 1872. években polgárosittattak, már 1880. évtől kezdve, az 1881. évben polgárositott határőrvidéki részekben pedig 1883. évtől kezdve lépett hatályon kivül.
A törvényjavaslat 2-ik §-a szerint az ország emlitett részeiben az 1887. évtől kezdve a következő adók lépnek életbe:
a) a házadó,
b) a tőkekamat- és járadékadó;
c) a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója;
d) a bányaadó;
e) a keresetadó;
f) a bor- és húsfogyasztási adó.
A törvényjavaslat 3. §-a szerint a volt határőrvidéki részekben lakó adózók felmentetnek az 1887. évtől kezdve életbe lépő egyenes adók adótételének azon része alól, mely földtehermentesitési adópótléknak tekintetik.
Ez a kedvezmény indokolását találja az 1873:XXVII. és XXVIII. törvénycikkekben, melyekben határozottan kimondatott, hogy a határőrvidéki adózók a földtehermentesitési adópótlék alól mentesen maradjanak.
A törvényjavaslat 3. §-a megállapitja továbbá azt a kedvezményt is, hogy a házközösségek fejei, ha a folyó évre kivetett földadó és házosztályadójuk együttvéve öt forintot meg nem halad;
a) ugy saját személyükre mint családtagjaikra nézve a II. osztályú keresetadónak;
b) a föld- és házosztályadó után járó általános jövedelmi pótadó fizetése alól felmentetnek.
Ezt az intézkedést, egyetértőleg Horvát-Szlavon és Dalmátországok bánjával is czészerűnek véltem felvenni a törvényjavaslatba, tekintettel a volt határőrvidéki részek egyes vidékeinek anyagi viszonyaira és tekintettel arra a körülményre, hogy az ország eme részeinek föld- és házbirtokkal biró azon lakói, kik az eddig fennállott törvények értelmében csakis földadót fizettek s a házadó és a keresetadó alól teljesen fel voltak mentve, a most életbeléptetendő adótörvényekben megállapitott tiszta állami adótételek alkalmazása által nagyon lennének túlterhelve, - mert adótartozásuk a jelenlegihez képest több mint kétszáz százalékkal emelkednék.
A most mondottak megvilágitásául szolgáljon a következő példa.
A házközösség feje, kinek három adóköteles családtagja van, bir egy kis földdel, melynek tiszta kataszteri jövedelme tiz forintot tesz és bir egy kis házzal, mely két lakrészből áll.
Lakhelye a kis községek sorába tartozván, házosztályadója az 1875:XXIII. törvénycikk 5. §-a értelmében az adótételek első fokozata szerint állapitandó meg.
Az emlitett családfő fizet:
I. a határőrvidéki részekben jelenleg fennálló törvények szerint:
| a) földadóban | 1 frt 71 krt. | |
| b) általános jövedelmi pótadóban | - frt 60 krt. | |
| Összesen: | 2 frt 31 krt |
II. a behozandó adótörvények szerint a törvényjavaslat 3. §-ának 2-ik pontjában emlitett kedvezmény nélkül:
| a) földadóban | 1 frt 71 krt. | |
| b) házosztályadóban | 1 frt 40 krt. | |
| c) II. osztályú keresetadóban saját személye után | 1 frt 40 krt. | |
| családtagja után: a 56 kr. | 1 frt 68 krt. | |
| d) általános jövedelmi pótadóban | 1 frt 40 krt. | |
| Összesen: | 7 frt 59 krt. |
III. a behozandó adótörvények szerint a törvényjavaslat 3. §-ának 2. pontjában adott kedvezmények alkalmazása mellett:
| a) földadóban | 1 frt 71 krt. | |
| b) házosztályadóban | 1 frt 40 krt. | |
| Összesen: | 3 frt 11 krt. |
A III. alatti kiszámitott adótartozás meghaladja ugyan 80 krral az illető adózónak jelenlegi adótartozását is, de tekintve azt, - hogy az ország polgári részeiben az ugyanily csekély vagyonnal biró adózó a földtehermentesitési adópótlékkal együtt 11 frt 05 krt fizet, a határőrvidéki adózónak adott kedvezmény megfelel teljesen a méltányosság követelményeinek.
A törvényjavaslat 4. §-a fentartja érintetlenül az 1868:XXX. tc. 18. §-ának a) pontjában foglalt ama rendelését, mely szerint a bor- és húsfogyasztási adó bevételei a községi kiadások fedezésére fordithatók.
A törvényjavaslat 5. §-a módositja az 1883:XLVI. törvénycikk 10. és 12. §-ainak az általános jövedelmi pótadónak a volt határőrvidéki részekben való kivetésére vonatkozó rendeléseit annyiban, - amennyiben a pótadó kivetésének alapjául az ország polgári részeiben érvényben lévő törvényeknek megfelelőleg az eddig a határőrvidéki részekben érvényben volt adók és a rendkivüli pótlék helyébe azokat az adónemeket jelöli meg, melyekről az érvényben lépendő adótörvények szólanak.
