1887. évi XV. törvénycikk

a nyitravölgyi vasutról * 

1. § Az 1875. évi XLII. és XLIII., valamint az 1880. évi XXXIII. törvénycikkek által engedélyezett nagysurány-nyitrai, tótmegyer-nagysurányi és nyitra-nagytapolcsányi másodrendű vasutak, ugyszintén az 1880. évi XXXI. tc. alapján, az 1883. évi november hó 22-én kelt engedélyokmánynyal engedélyezett nagytapolcsány-béliczi helyi érdekű vasut „nyitravölgyi vasut” elnevezés alatt egyesittetnek és az ekként a szabad osztrák-magyar államvasut egységes vonalának tekintendő vasutra nézve a következők állapittatnak meg.

2. § A szab. osztrák-magyar államvasuttársaság a „nyitravölgyi vasut” üzleténél ezen törvény tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi április 20-án 4973. sz. alatt kibocsátott s az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. törvénycikkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában elfogadott vasuti üzletrendtartáshoz és üzletszabályzathoz - a mennyiben azok a jelen engedélyokmány tartama, valamint a helyi érdekű vasutak számára 1883. évi julius hó 29-én kibocsátott forgalmi szabályzat által módositást nem szenvedtek, - s ugyszintén az utóbb idézett forgalmi szabályzathoz s végül a mindezekre nézve később alkotandó törvényekhez és a kormány által kibocsátandó rendeletekhez szorosan alkalmazkodni s azoknak feltétlenül engedelmeskedni tartozik.

3. § Mihelyt a „nyitravölgyi” vasutvonalon a forgalom annyira növekedett, hogy az évi brutto jövedelem kilométerenkint 14,000 frtot o. é. ezüstben felülhalad, akkor a vasuttársaság köteles a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül egy második vágányt letétetni.

Ezen kötelezettség teljesitésére azonban a vasuttársaság csak a jelen engedély tartamának első 70 éve alatt kényszerithető. - Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett köteles előállitani.

4. § Az 1. §-ban emlitett pályák kiépitve és forgalomban lévén, azoknak épitése és berendezése ugyancsak az 1. §-ban emlitett engedélyokmányok határozmányai szerint itélendő meg, kiköttetvén még, hogy a jelen törvény hatálybalépte előtt a többször emlitett §-ban előadott engedélyokmányok rendelkezéseihez képest létesitett épitkezések s berendezések továbbra is ugyanazon mérvben fentartandók és gondozandók és hogy azok a kormány külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállithatók.

5. § Mihelyt a forgalom a nyitravölgyi vonalon annyira növekednék, hogy hosszabb időn át naponkint több, mint öt vonat az egyik, s öt vonat a másik irányban közlekednék, avagy mihelyt a vasuttársaság az éjjeli szolgálatot berendezni akarná, köteles lesz a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s minden más, a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve a pályát a m. k. kormány részéről az elsőrendű vaspályák érdekében kiadott szabványok és utasitások szerint kiegésziteni s berendezni s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségén foganatositani.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban csak az engedélytartam első 70 éve alatt követelhető: az ezutáni időben a pálya ily módoni átalakitása csak a kormány és engedélyes közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető.

6. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsi-kölcsönzés és mindezekért járó kárpótlás tárgyában az érdekelt vasutak között egyezmény létre nem jöhetne, egy ilyennek feltételeit kötelezőleg meghatározhassa.

7. § A kisajátitási jog az 1881. évi XLI. tc. értelmében az engedélyezett pályán előfordulandó épitkezések czéljára a társaságnak megadatik.

8. § A szabad osztrák-magyar államvasuttársaság köteles a nyitravölgyi vasuton a kir. postát és a postakezelőket az 1851. évi november hó 16-án kelt vasuti üzletrendtartás 68. §-a értelmében ingyen szállitani és ezen czélra legalább egy, naponkint mindkét irányban közlekedő vonatot, továbbá egy kéttengelyű árú-szállitó kocsinak felerészét a postaküldemények és postakalauz elhelyezésére berendezni.

Ezen postakocsinak naponkint mindkét irányban legalább egyszer kell közlekednie.

A vasut üzlete tárgyában a társaság igazgatósága és alárendeltjei, vagy ez utóbbiak között váltott levelezés a nyitravölgyi vaspályán bérmentesen szállitható.

9. § A nyitravölgyi vaspályavonal mentén szükséges vaspályaüzleti távirdavezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelzőkészülékekig való kiépitését, a részletekre nézve a vasuttársasággal megállapitandó egyezmény alapján a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi minister hajtatja végre.

Kötelezve van ennélfogva a társaság a nevezett ministeriumot a távirda- épitkezés elrendelése és a fent jelzett egyezmény megállapitása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirda-épitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészitésére elég ideje maradjon. - A társaság köteles megengedni, hogy a felállitandó távirdavezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel - a nélkül, hogy a társaság az elfoglalt területért jelenben, vagy jövőben kártalanitást követelhetne.

A távirdaoszlopok helyei, valamint a távirdavezeték más megerősitési pontjai a társaság és a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi ministerium illető távirdaépitési közegei által egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.

A vasuttársaság köteles azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékkel egyidejüleg állami távirdavezeték nem épittetnék, a távirdaoszlopok és más távirdaépitési anyagok összes árát s az összes távirdaépitési költségeket, - azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirda-vezeték is épittetnék, az üzleti vezeték épitési anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét a közmunka- és közlekedési ministeriumnak megtériteni.

Mindkét esetben kötelezve van a társaság a magyar királyi közmunka- és közlekedési ministerium kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig, kamat nélkül előlegezni és a távirdaoszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az épitendő pálya mentén a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztani.

Az üzleti vezetékek átadásakor a társaság számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya a társaság birtokába megy át. - Jogában áll azonban a közmunka- és közlekedési ministeriumnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirdavezetékeket alkalmazni és akkor a távirdaoszlopok, az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. kir. államtávirda ingyen tulajdonába mennek át. A vasutüzleti távirdavezetékeket a társaság a ministerium szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasuti üzlet czéljából az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak által egymás közt váltatnak.

Jogositva van azonban a ministerium a pályaigazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.

Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának a társaság s a m. kir. távirda közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.

Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg a társaság és a m. kir. távirda közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirdavezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kivánatára eszközlendő változásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.

10. § A fuvarbérek maximuma a nyitravölgyi vasut számára a következő határok közt szabatik meg:

a) Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint:

az I. osztályban 4. 75 o. é. kr. ezüstben
a II. osztályban 3. 56 o. é. kr. ezüstben
a III. osztályban 2. 37 o. é. kr. ezüstben

Az I. és II. osztályú kocsik az elsőrendű pályákon használt másodrendű kocsikhoz hasonlóul szereltethetnek fel.

Uti podgyásznál az egész jegyenként 25 kgrm.-ot meghaladó súlytöbblet 10 kgrmnyi súlytételekre, a gyorsárú pedig 5 kgrm.-nyi súlytételekre felfelé, kikerekithető. - Minden 10 kgrm. podgyász tulsúly után kilométerenkint 0.211 kr.: 100 kgr. gyorsárúért pedig kilométerenkint 2.11 kr. számitható ezüstben.

b) Az árúk szállitására nézve legmagasabb árszabási tételként megállapittatik 100 kgr. és kilométerenként az 1-ső darabárúosztályban 0.79, a II. mérsékelt darabárú osztályban 0.53 és a terjedelmes árúk után 1.06 kr. ezüstben.

A kőszén, só tüzi- és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha teljes kocsirakományokban szállittatnak, 100 kgr. és kilométerenként mint legmagasabb árszabási tétel, 0.41 kr. számittatik ezüstben.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál maximális dijtételként.

Az árúk osztályozása és a többi szállitási határozmányok tekintetében, valamint a mellék illetékek (ide értve a kezelési illetékeket is) s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldijai tekintetében is, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság fővonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

Mihelyt ezen pálya jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 8%-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak, a nevezett társaság meghallgatása mellett, az árszabályt megfelelőleg leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a viteldijakat a vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasutra is érvényes leend.

11. § A vasuttársaságnak megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüst-pénzben számitsa olyképen, hogy az árkelet tekintetbevételével járó illetéket országos értékben tartozzék elfogadni.

12. § A 10. § értelmében meghatározott árszabások a vasuttársaság által időközben leszállithatók, - egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mindkét irányban, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekedésük esetére nagyobb mérvben.

Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak 3 havi alkalmazásuk után.

Ha egy feladó, vagy szállitmányozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban, vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden feladót és szállitmányozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.

Mind ezen kedvezmények szinleges ártérités (refactia) alakjában sem engedélyezhetők.

13. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét, a drágaság tartamára, a maximal árszabás feléig leszállitani.

14. § A katonaság és katonai javak leszállitott árszabások szerint szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi- és a m. kir. honvédelmi ministeriumok, másrészt a vasut-igazgatóságok közt 1877 szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878 január 1-én hatályba lépett katonaszállitási árszabás és annak függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények a nyitravölgyi vasutra is érvényesek lesznek.

Alkalmazandók továbbá ezen határozmányok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.

A szab. osztrák-magyar államvasuttársaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá a nevezett társaság azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra és azoknak béke idején uj épitkezésekhez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.

Háboru és mozgósitás esetén végül köteles a nevezett vasuttársaság a szabadságosok és tartalékosok elszállitását a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyükhöz legközelebb eső állomásig kellő igazolásuk alapján, a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.

A katona-szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő része, a népjog oltalma alatt állanak.

Végül köteles a társaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. törvénycikk 38. §-ban és az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.

15. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasut igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

16. § Oly feleken, kik a vasutat, a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének, vagy sulyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.

17. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy mutatkozó hiányok pótoltassanak.

A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kormány-felügyeletért járó dijak fizetése alól a társaság a nyitravölgyi vasutat illetőleg felmentetik.

18. § A nyitravölgyi vasut részére biztosittatik:

a) az épités tartamára a bélyeg- és illetékmentesség, az épitési, illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzése, valamint az épités és felszerelés biztositása czéljából kötött minden szerződés, a pálya telekkönyvezésénél és a kölcsönök be- és kitáblázásánál előforduló összes beadványok s egyéb okmányok, nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek s dologi jogok átruházását, épitési és felszerelési anyagok szállitását, készpénzfizetéseknek teljesitését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére;

b) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereseti és jövedelmi adó fizetése alól 1879. évi január hó 1-ső napjától számitandó 30 év tartamára.

Ellenben a szállitási adó a jelen törvény életbelépte napjától kezdve az egész nyitravölgyi vasuton beszedendő.

19. § Jelen engedély a m. kir. kormány és a szab. osztrák-magyar államvasut-társaság közt 1882. évi junius 8-án kötött s az 1882:XLV. törvénycikkel beczikkelyezett szerződés 2-ik czikkének végpontjában megállapitott határidőben, vagyis az 1965. év végével szünik meg.

Ugyszintén az állam beváltási jogának időpontjára s a megváltási ár kiszámitásának módozataira nézve is az idézett szerződés 2-ik czikkében foglalt határozmányok lesznek alkalmazandók.

Ugyancsak az idézett szerződés 2-ik czikkében foglalt határozmányok lesznek mérvadók a nyitravölgyi vasut befektetési tőkéjének kimutatása tekintetében is.

20. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, utóbbiban a 19. § értelmében meghatározott évi járadék-fizetés mellett lép az engedélyezett és jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonvételébe; birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és mümunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, a pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, butorzattal, ingó és ingatlanokkal egyetemben; valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja az üzlet folyama alatt képezett tartalékalap és a künn levő aktiv követelések tulajdonát, valamint a koaksz-kemenczéket, öntődéket, gép- vagy egyéb épületeket, melyek megszerzésére, vagy előállitására a kormány által azon határozott hozáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.

21. § A nyitravölgyi vasutvonalról a jelen törvény életbelépte napjától kezdve csak egy üzleti és egy épitési s beruházási számadás vezetendő.

22. § Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása a társaság részéről ismételve előfordulna, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.

23. § Az 1875. évi XLII. és XLIII., valamint az 1880. évi XXXIII. t-czikkel beczikkelyezett, ugyszintén a kormány által az 1880. évi XXXI. t. -czikk alapján 1883. évi november 22-én kiadott s a jelen törvény 1. §-ában közelebb megjelölt engedélyokmányok azon határozmányai, melyek a jelen törvény rendelkezéseivel ellenkeznek, vagy ide átvétettek, érvényen kivül helyeztetnek.

24. § E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka- és közlekedési minister és a pénzügyminister bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére