1887. évi XIX. törvénycikk indokolása

az 1885. évi budapesti országos átalános kiállitás pénzhiányának fedezéséről * 

Az 1885. évi budapesti országos általános kiállitás administrationális ügyei lebonyolittatván és számadásai lezáratván, a zárszámadás következő kezelési eredményt tünteti föl.

A) Bevételek:

Sor-
szám
Rovat Összeg
frt kr.
1 Segélyek 220,714 01
2 Előlegek 1.801,982 75 1/2
3 Kölcsönök 500,000 -
4 Belépti díjak 730,705 20
5 Tér-, szekrény-, edény-, tisztogatási-, biztositási-, szállitási- és elárusitási díjak 285,902 48
6 Vendéglők-, kávéházak-, czukrászdák- és dohánytőzsdék bérlete 12,846 59
7 Szeszes italok behozatali illetéke 35,731 99
8 Katalogus elárusitása 1,556 55
9 Képzőművészeti katalogus elárusitása 3,765 64
10 Katalogus hirdetései 4,500 -
11 Kerités bérlete 10,000 -
12 Sorsjáték 387,237 -
13 Épitmények értékesitése 7,621 69
14 Szerelvények 12,014 19
15 Vegyes bevételek és időközi kamatok 15,810 32
16 Visszanyert előlegek 15,752 20
17 Nyert előlegek és idegen pénz 360,000 -
Összesen 4.406,140 61 1/2

B) Kiadások:

Sor-
szám
Rovat Összeg
frt kr.
1 Kerités 28,206 17
2 Területrendezés: a) feltöltések 79,136 05
b) utak 19,919 04
c) parkozás 32,137 47
d) csatornázás és vizvezeték 56,015 32
3 Utak és parkok fentartása 41,146 43
4 Épületek 1.333,254 88
5 Világitás 48,333 58
6 Vasut 25,000 -
7 Szállitási költség 26,027 48
8 Szekrények 120,663 09
9 Installatio és díszités 193,840 85
10 Gépek 61,915 39
11 Időleges kiállitások 155,902 37
12 Administratio: a) butorok és felszerelés 32,211 94
b) irodai kiadások 35,316 38 1/2
c) nyomtatványok 44,743 22
d) fizetések, bérek és illetmények 132,003 62 1/2
e) kiállitási őrszemélyzet 180,021 80
f) tűzőrség 33,748 69
g) rendőrség 104,465 93 1/2
13 Hirdetés 72,664 27 1/2
14 Katalogusok és ismertetések 30,157 40
15 Zene és ünnepélyek 63,586 46
16 Biztositás 63,586 46
17 Kiállitók pénz- és tiszteletdíjai 80,032 27
18 Érmek és okmányok 23,380 81
19 Sorsjáték 249,900 -
20 Pénz- és jegykezelési jutalékok és kamat 126,650 38
21 Vegyesek 14,259 07 1/2
22 Visszafizetett előlegek és kölcsönök 860,000 -
23 Adott előlegek 15,817 20
Összesen 4.406,140 61 1/2
A kitüntetett összes kiadásból 4.406,140 frt 61 1/2 kr.
levonva az átfutó jellegű 22. és 23. t. a. 875,817 frt 20 kr.
Marad valóságos kiadás 3.530,323 frt 41 1/2 kr.,
mely összeggel szemben az összes bevételekből 4.406,140 frt 61 1/2 kr.
levonva az átfutó jellegű 2., 3., 16. és 17. t. a. összegeket, továbbá az előlegből meg nem téritett 65 frtot, együtt
2.677,799 frt 95 1/2 kr.
marad valóságos bevétel 1.728,340 frt 66 kr.
s igy a pénzhiány 1.801,982 frt 75 1/2 krt
tesz ki.

E pénzhiány részletezése a következő:

1. Az 1883:XII. és 1885:V. törvénycikk alapján engedélyezett előlegek 1.000,000 frt - kr.
2. Hiteltúllépés czímén 1884. és 1885. évben utalványoztatott 121,313 frt 21 kr.
3. A kiállitási országos bizottság által a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter jótállásával felvett 500,000 frt kölcsön törlesztésére, a pénztári készletből 500,000 frt - kr.
4. Az állami előlegek és a kölcsön kamataira a pénztári készletből 52,538 frt 85 kr.
5. A belügyministerium által előlegezett rendőrségi költségekre 96,564 frt 22 1/2 kr.
6. Mint hitel nélküli kiadás 1886-ban 31,441 frt 47 kr.
7. 1884. évben segélyrovaton utalványozott túllépésből még fedezetlen 125 frt - kr.
együt 1.801,982 frt 75 1/2 kr.,

mely összeg az államkincstárnak a kiállitás részéről történt megterheltetését képezi.

Minthogy azonban:

1. az 1884. év végeig állami előlegek czímén tényleg kiadatott 308,036 frt - kr.
2. és az 1885. évi költségvetésben állami előleg czímén előirányzott 100,000 frt - kr.

fedezésére az 1883. évi XII. és 1886. évi XIX. törvénycikkel a felhatalmazás megadatott, s végül minthogy

3. a kiállitás 3 állandó jellegű épületének s egyéb állandó jellegű befektetéseinek értékesitéséig 250,000 forint előleg fedezése függőben tartatott
250,000 frt - kr.
ezen együtt véve 658,036 frtnyi

összeg levonása után ez alkalommal 1.143,946 frt 75 1/2 kr. fedezéséről szükséges gondoskodni.

Midőn ezen pénzhiány fedezéséről szóló törvényjavaslatot a t. képviselőháznak tárgyalás és elfogadás végett bemutatom, kötelességemnek ismerem a részletezett kiadási és bevételi tételeket átalánosságban és részleteiben indokolni.

E helyütt első sorban kiemelendő az, hogy a kiállitás sokkal nagyobb dimensiókat öltött, mint a melyekre tervezésekor egyátalában számitani lehetett volna. Mig ugyanis az 1883. évi XII. törvénycikk indokolása alkalmával a meghallgatott szakértők adatai alapján, az összes kiadások (természetesen csak hozzávetőleg számitva), 695,000 frtra, a bevételek pedig 570,000 frtra tétettek, a tényleges eredmény a kiadásoknál 3.530,323 frt 41 1/2 krra, a bevételeknél pedig 1.728,340 frt 66 krra emelkedett, s igy az első számitást a kiadásoknál 2.835,323 frt 41 1/2 krral, a bevételeknél pedig 1.158,340 frt 66 krral haladta túl.

A kiadásoknak ily nagymérvű emelkedését már az 1885. évi V. tc. indokolásában is felemlitett az a körülmény okozta, hogy a kiállitás iránt sokkal nagyobb érdeklődés nyilvánult a kiállitók részéről, mint a milyenre egyátalában gondolni lehetett volna.

A kiállitók száma, a mely az első előterjesztés készültekor a kiállitásban jártas szakemberek nézete szerint 3000-4000-re lett fölvéve, már az 1885-ben beterjesztett javaslat alkalmából a tényleg mutatkozó jelentkezések alapján 7000-re emeltetett fel, valóban résztvett pedig az állandó kiállitásoknál 8,543, az időleges kiállitásoknál 2,929 s igy együtt 11,472 kiállitó, vagyis közel négyszer annyi, mint a mennyire az eredeti javaslat alkalmával számoltunk.

Hogy a kiállitók ily nagymérvű érdeklődését, a mely mellett azonban még mindig elég fontos elem hiányzott a kiállitáson, közgazdasági és közmívelődési állapotunk teljes képének feltüntetésekor visszatartani, avagy fékezni nem volt czélszerű; - ezt a kiállitás czélja és talán sikere igazolja. - De a mily örvendetes volt a kiállitás czélja és sikere szempontjából, ez az általánosan tapasztalt érdeklődés: pénzügyi szempontból ez a körülmény folyton újabb és újabb áldozatokat követelt. - Ennek illustrálására szolgáljanak a következő adatok:

A kiállitási terület az eredetileg tervbe vett 172,472 négyzetméterről, végül 330,000 négyzetméterre terjesztett ki s ezzel kapcsolatban a beépitett fedett terület 23,260 négyzetméterről 51,130 négyzetméterre, illetőleg a hatóságok, testületek és magánosok költségén beépitett 15,420 négyzetméter figyelembevételével 66,550 négyzetméterre emelkedett.

A kiállitási területnek ily nagymérvű, majdnem kétszeres, a beépitett területnél pedig a kétszerest meghaladó kiterjesztése nemcsak a terület rendezési és épitkezési kiadásoknak, hanem egyszersmind az administrationalis költségeknek nagymérvű emelkedését vonta maga után.

A kiadási és bevételi rovatok egyenkint leendő indokolása szempontjából szükségesnek mutatkozik, az egyes rovatok tényleges eredményeit az 1883. évi XII. tc. indokolásában foglalt hozzávetőleges számitással szembeállitani.

A) Kiadások


Sor-

Rovat
Tényleges eredmény 1883. évi
számitás
a tényleges eredmény
szám nagyobb kisebb
frt kr. frt kr. frt kr. frt kr.
1 Kerités 28,206 17
2 Terület-rendezés:
a) feltöltések 79,136 05
b) utak 19,919 04 45,000 - 82,261 26 - -
c) parkozás 32,137 47
d) csatornázás és vizvezeték 56,015 32 25,000 - 63,152 69 - -
3 Utak és parkok fentartása 41,146 43 - - 41,146 43 - -
4 Épületek 1.333,254 88 366,000 - 967,254 88 - -
5 Világitás 48,333 58 5,000 - 43,333 58 - -
6 Vasut 25,000 - - - 25,000 - - -
7 Szállitási költség 26,027 48 - - 26,027 48 - -
8 Szekrények 120,663 09 30,000 - 90,663 09 - -
9 Installatió és díszités 193,840 85 30,000 - 163,840 85 - -
10 Gépek 61,915 39 - - 155,902 37 - -
11 Időleges kiállitások 155,902 37 - - 155,902 37 - -
12 Administratio: a) butorok és felszerelés 32,211 94
b) irodai kiadások 35,316% 38 1/2
c) nyomtatványok, 44,743 22 20,000 - 92,271 54 1/2 - -
d) fizetések, bérek és illetmények 132,003 621/2 40,000 - 92,003 62 1/2 - -
e) őrszemélyzet 180,021 80
f) tűzőrség 33,748 69
g) rendőrség 104,465 931/2 30,000 - 288,236 421/2
13 Hirdetés 71,664 271/2 - - 72,664 271/2 - -
14 Katalogusok és ismertetések 85,683 03 20,000 - 65,683 03 - -
15 Zene és ünnepélyek 30,157 40 - - 30,157 40 - -
16 Biztositás 63,586 46 4,000 - 59,586 46 - -
17 Kiállitók pénz- és tiszteletdíjai 80,032 27 - - 80,032 27 - -
18 Érmek és okmányok 23,380 81 20,000 - 3,380 81 - -
19 Sorsjáték 249,900 - - - 249,900 - - -
20 Pénzjegykezelési jutalék és kamat 126,650 38 - - 126,650 38 - -
21 Vegyesek 14,259 071/2 50,000 - - - 35,740 921/2
22 Visszafizetett előlegek és kölcsönök 860,000 - 400,000 - 460,000 - - -
23 Adott előlegek 15,817 20 - - 15.817 20 - -
Összesen 4.406,140 611/2 1.095,000 - 3.311,140 611/2 - -
B) Bevételek
1 Segélyek 220,714 01 125,000 - 95,714 01 - -
2 Előlegek 1.801,982 751/2 400,000 - 1,401,982 751/2 - -
3 Kölcsönök 500,000 - - - 500,000 - - -
4 Belépti-díjak 730,705 20 320,000 - 410,705 20 - -
5 Tér-, szekrény stb. díjak 285,902 48 180,000 - 105,902 48 - -
6 Vendéglők stb. bérlete 12,846 59
7 Szeszesitalok behozatali illetéke 35,731 99 30,000 - 18,578 58 - -
8 Katalogusok elárusitása 1,556 55
9 Képzőművészeti katalogus elárusitása 3,765 64
10 Katalogus hirdetései 4,500 - 10,000 - - - 177 81
11 Kerités bérlete 10,000 - - - 10,000 - - -
12 Sorsjáték 387,237 - 25,000 - 362,237 - - -
13 Épitmények értékesitése 7,621 69 - - 7,621 69 - -
14 Szerelvények 12,014 19 - - 12,014 19 - -
15 Vegyes bevételek és időközi kamatok 15,810 32 5,000 - 10,810 32 - -
16 Visszanyert előlegek 15,752 20 - - 15,752 20 - -
17 Nyert előlegek és idegen pénz 360,000 - - - 360,000 - - -
Összesen 4.406,140 611/2 1.095,000 - 3.311,140 611/2 - -

Az e táblázatban előforduló számos és nagymérvű eltéréseket egyenkint megvizsgálva, azok a következő okokra vezethetők vissza:

A) Kiadások

1., 2. a) és b) A kerités, feltöltések és utak:

czíme alatt számitott 45,000 frttal
szemben tényleg kiadott 127,261 frt 26 kr.
s igy 82,261 frt 26 krral több.

A terület nagyobbitásának egyszerű ténye magában véve az eredetileg tervezett kiadást megkettőzte volna; de ki kell emelnem a feltöltési költségeknél még különösen azt a körülményt, hogy a kiállitás, mely eredetileg a városlitegnek keleti részére volt tervezve, később annak közepére helyeztetett át; a városliget ezen része pedig a kivált a kiállitási tér főbejárása és az iparcsarnok előtt elterülő egész terület oly mélyen fekvő mocsáros helyre esett, melyet nemcsak egészségügyi szempontokból, de a magasabban fekvő nagy iparcsarnok s általában a terület csatornázása tekintetéből magasra kellett feltölteni. - Ezen kivül a rendelkezésre adott terület azon része, mely az iparcsarnoktól a mezőgazdasági csarnok felé vonult, hasonlókép mocsáros volt, s igy ennek feltöltése és a nagyszámú csarnokok körüli terek igazitása s utak szabáléyozása mindenütt tetemes munkát vett igénybe. - Ezen óriási munkát a rendelkezésre állott rövid idő alatt egyáltalában el sem lehetett volna végezni, ha a kiállitásra vasut nem vezetett volna és ha az osztrák-magyar államvasut-társaság a hazafias czél szempontjából e vasuton valóban rendkivüli üzemet nem fejtett volna ki.

A földfeltöltés, mely részint közönséges fuvarral a városligethez közelebb fekvő területekről, részint a kiállitási vasuti szárnyvonalon távolabbi vidékről hozott anyaggal eszközöltetett, a csarnoknál 16,928.14, a térfokoknál (terrasse) - 1,538.75, a királyi pavillon körül 1,100.000 a gépcsarnoknál 2,373.49, a közlekedésügyi csarnoknál 3,261.89, - a fővárosi csarnoknál 2,307.31, - utakra és terekre 53,348.09, s igy összesen 80,857.67 köbméter földet vett igénybe.

Ezen feltöltések egyébiránt nemcsak a kiállitás88,152 frt 79 kr. tartama alatt, hanem a főváros egészségügyére kiható állandó szükségletet pótoltak.

2. c) és d) Parkozás, csatornázás és vizvezeték czíme alatt számitásba vett 25,000 frttal szemben tényleg kiadatott 88,152 frt 79 kr
s igy 63,152 frt 79 kr.

túlkiadás mutatkozik, mely részben már a terület-nagyobbitás természetes következménye, részben ezen túlkiadás a szükséges televényföld szállitásának és a parkozásnál kivánatosnak mutatkozott külső csín előállitásának, de másrészt és túlnyomó mértékben a csatornázás és vizvezeték nagyobbmérvű terjesztésének tulajdonitandó - Ezt ily terjedelemben a közegészségügyi követelmények is igényelték.

Ugyanis, miután a cholera már 1884. évben Dél-Francziaországban és Olaszországban fellépett, ezen körülmény a fővárosi orvosok egy részét arra inditotta, hogy a baj távoltartása szempontjából a kiállitásnak egy évvel való elhalasztását hozzák javaslatba. - Ha ezen kivánság mellőztetett is, mégis a felmerült aggodalmakkal szemben olyképen kellett intézkedni hogy a kiállitási terület egészségügyi tekintetben minden követelménynek, még járvány esetében is, teljesen megfeleljen, s e végből egy külön egészségügyi bizottság adott irányadó tanácsokat.

Tényleg az összes terület rendszeresen volt csatornázva, a csatornáknak rendes lefolyásáról és tiszta vizzel való folytonos ellátásáról, valamint a kellő fertőtlenitésről volt is gondoskodva.

Ezen okból a csatornázási rendszerben két egészen különálló csatorna-hálózat létesittetett, és pedig: az iparcsarnokból egy cementből épült főcsatorna a corsón keresztül, mely az iparcsarnok 4 udvarában felállitott árnyékszékek, pissoirok, továbbá a tetővizek mintegy 50%-ának felvételére és a városi közcsatornába leendő levezetésére szolgált. - Ezen főcsatorna az iparcsarnokon keresztül, a - terület magasabb fekvésénél fogva, - egészen az állatkiállitási épületekhez volt épitve és az összes állatkiállitási épületekből, a környező területről és egy csoport closetből származó ürülékek és a csapadék vizek felvételére és folytonos vizöblités segitségével azok levezetésére szolgált.

Ezen főcsatorna a városi köröndnél kiágazó városi közcsatornába ömlött, mig egy másik csatorna-hálózat - nagyobb kőagyagcsövekből - a gépcsarnokok, valamint a horvát pavillon magas fekvésű környezetének viztelenitésére és két closet-csoport ürülékeinek levezetésére, a városligeti István-úti közcsatornába torkolt.

Ezeken kivül az iparcsarnok tetővizeinek legnagyobb része, továbbá a csarnok körüli területről a corsóról az esőviz és a nagy szökökút vize egy külön csőhálózat segitségével, egy, a területen elvonuló és boltozott nagy vizárokba, innét pedig a hattyú-tóba vezettettek.

Az itt emlitett 3 főcsatornahálózaton kivül, még több rövidebb vizelvezetési cső volt egyes kisebb területek gyorsabb viztelenitése czéljából lefektetve, és oly helyeken, hol a terület igen mély fekvése miatt, a csatorna épithető nem volt, azonban closetek és pissoirok felállitása mégis szükséges volt, a pöczegödör különböző rendszerei alkalmaztattak.

A kiállitási terület csatornázási és vizlevezetési hálózata, mintegy 4 kilométer és 170 folyóméter hosszú boltozott csatornát, 1,200 folyóméter cement-csatornát és 2,600 folyóméter különböző nagyságú kőagyagcsövet tartalmazott.

A vizvezetéknek az összes épületekbe bevezetését főkép a tűzbiztonságra való tekintetek követelték meg. - E czélra, valamint öntözésre és a park fentartására külön 6,700 folyó méter hosszú csőhálózat volt lefektetve és abba 177 vizcsap beiktatva.

3. Utak és parkok fentartása tényleg 41,146 frt 43 krba került, mely czímen külön előirányozva semmi sem lett, miután az előirányzat szerint ezen költségek a parkokra, csatornákra és vizvezetékre előirányzott 25,000 frtból lettek volna fedezendők.

A zárszámadásban ezen költségek azért tüntetvék külön ki, hogy az előállitási költségek, mint befektetési érték, mely részben a fővárossal folytatandó tárgyalásoknál is érvényre emelendő, megállapitható legyen.

Az ezen czím alatt felszámitott költségek a kiállitási idő alatt több izben előfordult rendkivüli záporesőknek is tulajdonitandók, melyek folytán az utak kavicsolását rövid idő alatt teljesen megújítani kellett.

4. Épületek költségeire tényleg fordittatott 1.333,254 frt 88 kr.
vagyis 366,000 forinttal
szemben 967,254 frt 88 krajczárral

több.

A többköltség már a beépitett területnek a beérkezett bejelentések alapján szükségessé vált nagyobbitása (23,260 négyzetméterről 51,130 négyzetméterre történt emelkedése) folytán indokolva volna.

Növekedett azonban nemcsak az épületek területe, de az eleinte tervezett épületek száma is (a kiállitási alap költségén 41 épület emeltetett). Ezen szaporitásnak okvetlenül helyt kellett adni, daczára annak, - hogy a kiállitók számára kijelölt terület meghatározásánál igen szigorú eljárás volt alkalmazva. A kijelölt terület a bejelentésekkel szemben a legtöbb esetben felére, sőt tizedére is leszállittatott és több hónapon át folytak a csoportbiztosokkal ez iránt a tárgyalások, számtalan ez irányban tett felszólamlás alapján. Ugy hogy bátran lehet állitani, hogy a kiállitásunk - tekintettel a megszaporodott épületekben még mindig mutatkozott helyszűkére, - több kiállitó nagy elégedetlenségére, túlzsúfoltnak volt nevezhető.

De a nagyobb költség indokolására szolgáljanak még a következő körülmények is:

a) A berlini hygieniai kiállitásnak ép ezen időben tűzvész által történt elpusztulása általánossá tette azt a követelményt, hogy legalább azok az épületek, melyekben a legnagyobb értéket képviselő tárgyak helyeztettek el, tűzmentesen és szilárd kőanyagból vagy vasszerkezettel legyenek előállitva. Igy épült fel állandó és teljesen tűzbiztos jelleggel az

iparcsarnok 590,613 frt 43 kr.
a műcsarnok 106,665 frt 94 kr.
együtt 697,279 frt 37 kr.

költséggel.

b) A kiállitási épületek felállitási ideje 1884. évre, tehát oly korszakra esett, midőn az épitési kedv Budapesten nagy mérvben növekedett és számos magánépület, jelesen az Andrássy út egy nagy része felépült; minek folytán az épitési anyagok ára és a munkabér is nagy mérvben emelkedett.

c) A kiállitásnak a beérkező bejelentések folytán szükségessé vált fokozatos kiterjedése folytán az egyes épületek befejezésére oly rövid határidők voltak kiszabhatók és oly szigorú kötbérek meghatározandók, a melyeknek elvállalásával az illető épitész koczkázatának megfelelő anyagi kárpótlásra méltán tarthatott igényt.

5. A kiállitási terület világitása a berendezési munkálatokkal együtt 48,333 frt 58 krba
került és igy az előirányzott 5,000 frtnál
43,333 frt 58 krral

többe.

E túlkiadásra befolyással volt a kiállitási terület nagyobbitása és az a körülmény, hogy e terület, mely egyszersmind a fővárosi lakosság, és a távolról érkező idegen látogatók találkozási és szórakozási helyeül szolgált, éjjeli 11 óráig a közönség rendelkezésére állott.

Az elektromos világitási üzem rendes vagyis mindennapra, - és rendkivüli azaz ünnepélyek stb. alkalmából szervezett üzemből állott; - a rendes mindennapi világitásnál 125 ívlámpa, egyenkint 600 gyertyafényű és 18 ívlámpa, egyenkint 800 gyertya erejű, továbbá 1103 izzó lámpa egyenkint 20 vagy 10 gyertyafényű láng égett.

A rendkivüli világitás alkalmával még 16 ív- és 445 izzólámpa vétetett üzembe, ugy hogy ily alkalomkor összesen 159 ívlámpa árasztotta fényét a kiállitás területre és környékére.

A rendkivüli világitás az iparcsarnok nagy kupoláján, a csarnok kapuzatán, a bútorozott fülkékben és egyes időleges kiállitásokban alkalmaztatott.

Habár első sorban az elektromos világításra mint díszvilágitásra volt a fősúly fektetve, egész éji világitásra biztonsági szempontból, valamint a killitás megnyitását megelőző és a kiállitás befejezte után következett időben a gázvilágitás alkalmazását sem lehetett mellőzni.

A gáz-vezetéki csőhálózat a kiállitás területén, - a föld alatt 5,800 méter hoszú volt. A külső világitásnál 121 oszloplámpa és 10 fali lámpa égett.

6. A kiállitási vasutnak 25,000 frtnyi költsége oly kiadás, melyről az előirányzat egyáltalában nem gondoskodott, mert csak a földmunkálatok eszközlése és a váratlan mennyiségben bejelentett kiállitási tárgyak akadálytalan és gyors behozatala szempontjából mutatkozott nélkülözhetetlen szüksége. E vasutat mint az osztrák-magyar államvasut pályaudvarából kiágazó szárnyvonalat, ezen társaság oly feltétel mellett épitette a kiállitás czéljaira és tartamára, hogy a kiállitási alap ennek épitéseért 25,000 frtot fizet, és a vasuttársaság mérsékelt díjtételek beszedése ellenében az üzemről gondoskodik. Csakis ezen szárnyvonal által vált lehetségessé a feltöltési munkák keresztülvitele, a tárgyak kellő időben történt elhelyezése, az időleges állatkiállitásoknál az állatoknak gyors, kényelmes és biztos behozatala és ismét visszaszállitása, - és az elszállitási munkálatok gyors lebonyólitása. E vasut épitésére forditott 25,000 forint bőven megtakarittatott a különben igás és kézi munkára forditandott összegekben.

7. A szállitási költségekre forditott 26,027 frt 48 kr. a kiállitásra küldött tárgyakat terhelő vasuti szállitási díjak kiegyenlitésére és a tárgyaknak a vasuti vágány menetéről az egyes csarnokokba történt fuvarozásából származik, s a mennyiben ezen kiadások magánfelek érdekében előlegeztettek, terhökre felszámitva, általuk megtéritve és a bevételek 5. rovata alatt elszámolva lettek.

8. és 9. Szekrények, installatió és díszités rovata alatt a számitásba vett 60,000 forinttal
szemben kiadatott 314,503 frt 94 kr.
vagyis 254,503 frt 94 kr.-ral több.

Ezen két, szorosan összefüggő rovat kiadási többletét a kiállitóknak 3,000-4,000-ről 11,472-re, vagyis több mint 3-szoros számra történt emelkedése, a beépitett területnek kiterjedése és a kiállitásnak díszes külseje okozta.

A kiállitandó tárgyak bemutatására szükséges asztalok, állványok, szekrények stb. minden egyes terem számára egységes tervek szerint készültek. A szekrények összes költségeinek (vagyis 120,663 frt, a miből a szekrények üvegtábláira, mint kölcsön díj 16,800 frt esik) - 50 százaléka a kiállitás hitelét terheli, a további 50 százalék kölcsöndíj fejében a szekrényt igénybe vevő kiállitókra esik, mely kölcsöndíj mint részbeni megtérités a bevételek 5. rovata alatt számoltatik el.

Minthogy a szekrények a kiállitási épületek magassága és terjedelme, - valamint a kiállitás természete szerint oly dimensiókban és oly alakban készültek, hogy magánczélokra nem igen használhatók, - s miután a több izben hirdetett pályázatok után sem sikerült azokat csak aránylag méltányos áron eladni: értékük elfecsérlése helyett egyelőre megtartattak és a keletkező félben levő kereskedelmi muzeumnak engedtettek át.

A mi a diszités költségeit (összesen 193,840 frt) illeti, megjegyzem, hogy a diszités nagyobb része ugyan muló természetű volt, de tekintélyes része (30,000 frt értékben) az iparcsarnokban megmaradt és részben a jövőben esetleg rendezendő kiállitásoknál felhasználhatók.

10. Gépek költségeire számitásba vétetett 10,000 frt,
mig az e czímen felmerült költség 61,915 frt, 39 krra
emelkedett és a többlet 51,915 frt, 39 krt

tesz. Ezen túlkiadást magyarázza a kiállitóknak nagy száma, még pedig nemcsak a hazai kiállitóké, hanem a külföldi gépek programmszerű felvétele következtében a külföldieké is. A kiállitók nagyobb száma szükségessé tette, hogy az eredetileg tervezett egy gépcsarnok helyett 3 nagyméretű csarnok épittessék; ez az alapozási, felszerelési és erőátviteli költségeket nagy mérvben emelte, sőt az üzemben tartás költségeit mint a fütőanyagét és munkásszemélyzet béreit szaporitotta.

Megjegyzem különben, hogy ezen költségek egy részét az érdekelt kiállitók megtéritették. Az e czímen befolyt összegek elszámoltatnak a bevételek 5. rovata alatt.

11. Az időleges kiállitások költségei összesen 155,902 frt 37 krt tettek ki, mely összegnek legnagyobb része a kiválóan sikerült állatkiállitásokra, nevezetesen a tenyész- és hizott marha, a külön helyen Kőbányán berendezett sertéskiállitásra, főleg pedig a nagy költséggel járt lókiállitásra esett.

A kiállitás tartama alatt rendezett 21 időleges kiállitás iránt kezdetben csekély érdeklődés mutatkozott, de a gazda közönséges saját jól felfogott érdeke szempontjából a kezdetben tanusitott közönyt utóbb a legmelegebb érdeklődéssel cserélte fel, mit legjobban igazol az a körülmény, hogy mig az első ily időleges kiállitáson csak 137 állat volt kiállitva, az utolsó ilynemű kiállitáson már 980 drb ló állittatott ki.

A kiállitóknak nagy számát a következő összeállitás mutatja:

Időleges virág- és gyümölcs-kiállitások:

1. Első tavaszi virágkiállitás 34 kiállitó
2. Második tavaszi virág-, gyümölcs- és zöldségkiállitás 88 kiállitó
3. Első nyári virág-, gyümölcs- és zöldségkiállitás 48 kiállitó
4. Második nyári gyümölcs- és zöldségkiállitás 44 kiállitó
5. Első őszi virág- és gyümölcskiállitás 42 kiállitó
6. Nemzetközi szőlőkiállitás 59 kiállitó
7. Ĺrpa- és komlókiállitás 90 kiállitó
8. Második őszi gyümölcs- és konyhakertészeti kiállitás 541 kiállió
Összesen 946 kiállitó.

Vegyes időleges kiállitások.

1. Élő méhek kiállitása 70 kiállitó
2. Tejgazdasági termékek kiállitása 59 kiállitó
3. Agancs-kiállitás 24 kiállitó
Összesen 153 kiállitó.

Ĺllatkiállitások.

1. Nemzetközi baromfi-kiállitás 119 kiállitó
2. Nemzetközi ebkiállitás 68 kiállitó
3. Hizott szarvasmarha- és juhkiállitás 70 kiállitó
4. Tenyész-juhok kiállitása 134 kiállitó
5. Tenyészsertések kiállitása 66 kiállitó
6. Hizott sertések kiállitása 45 kiállitó
7. Tenyész-szarvasmarha kiállitás 101 kiállitó
8. Nemzetközi lókiállitás 370 kiállitó
Összesen 973 kiállitó.

12. a-c. Administratio, butorok és felszerelés, irodai kiadások és nyomtatványok

után a tényleges költség 112,271 frt 541/2 kr.
a mely összeggel szemben az előirányzat 20,000 frt - kr.
és igy a túlkiadás 92,271 frt 541/2 krt

tesz ki, mely túlkiadást indokolja az a körülmény, hogy az egész kiállitási vállalat több mint háromszoros kiterjedésre nagyobbodott; hogy utólagosan több csoport és majdnem valamennyi időleges kiállitás nemzetközi jelleggel felruháztatott és ennélfogva külföldi hatóságokkal és kiállitókkal folytatott levelezés rendkivüli mérveket öltött; és hogy minden igyekezet arra volt irányozva, a kiállitást a megnyitás napján teljesen készen a közönség szemléletére előállitani. Ezen oknál fogva az irodai teendők szabatos elláthatása végett az irodai helyiségeket nagyobbitani és megfelelő butorokkal felszerelni kellett. A szükséges butorzat részben aránylagos díj fizetése ellenében béreltetett, részben pedig megvásároltatott. A megvásárolt butorok és felszerelvények a kiállitás bezárta és lebonyolitása után a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium- és alantas hatóságainak engedtettek át, mely átengedett butorok értékével az állami leltári tárgyak értéke emelkedett.

A tapasztalás ugyanis itt is mutatta, hogy ha csak az illető tárgyak el nem pocsékoltatnak - méltányos áron el nem lehet adni.

12. d) Fizetések, bérek és illetmények rovata alatt számitásba vett 40,000 frtot a tényleges eredmny 92,003 frt 621/2 krral lépte túl, mely túllépés a bel- és külföldi kiállitók számának emelkedése, a kiállitási területnek és a vele kapcsolatos teendőknek növekedésére vezethető vissza. Ugyanis mig az előirányzat készitése alkalmával az összes kezelési teendők ellátására legfeljebb 10 tagból álló iroda elegendőnek látszott, az alkalmazottak száma az ellátandó teendők mérve szerint esetről-esetre kiegészittetvén, végül az 50-et meghaladta. Hasonlóképen emelkedett a hivatalszolgák és küldönczök száma, a kiket a helybeli kiállitókkal szükséges gyors és pontos érintkezés fentartása végett kellett alkalmazni.

E rovat alatt számoltattak el továbbá az egyes szakbizottságok alkalmazottainak és a rendezők díjazásai, az összes személyzetnek jutalomdíjai, a kiállitók érdekében felállitott hivatalos elárúsitó irodaszemélyi kiadásai, a kiállitásnál alkalmazottak részére engedélyezett omnibusdíjak és a részükre tartott előfogatok költségei, végre a szolgák egyenruháinak költségei.

12. e), f), g) A kiállitási őrszemélyzet, tűz- és rendőrség 318,236 frt 421/2 krba
került, vagyis az előirányzatnál 30,000 frt -
288,236 frt 421/21/2 krral

többe.

Ezen tétel alatt fordul elő:

1. A kiállitási őrszemélyzet. Az országos kiálitás elért sikereinek egyik tényezője volt az őrszeményzet is; a rendezés a megnyitás napjára csak az őrszemélyzet kellő számban alkalmazásával volt befejezhető. A kiállitás egész tartama alatt sem nagyobbmérvű lopások, sem gondatlanság okozta károsodások nem fordultak elő, e végből azonban kellő számú őrök voltak szükségesek. És végül a kiállitás gyors befejezte után az ügyek rövid idő alatt történt lebonyolitása is szükségessé tette alkalmazásukat.

A kiállitási őrszemélyzet hivatva volt egyrészt a kiállitás tárgyait átvenni, kicsomagolni, elhelyezni, jegyzékbe venni, a kiállitás tartama alatt őrizni, tisztitani és a kiállitás befejezte után becsomagolni, nemkülönben a kiállitási épületekre és a kiállitott tárgyakra felvigyázni, a dohányzást és tűzzel való bánást megakadályozni; másrészt pedig a bejáratoknál a belépti jegyeket átvenni, úgyszintén a szeszes italok behozatalát ellenőrizni és a tárgyak kivitelére felügyelni.

A különböző igényeknek megfelelően volt alkalmazva az őrszemélyzetben:

1885. február hóban 60
1885. március hóban 143
1885. április hóban 222
1885. május hóban 298
1885. junius hóban 298
1885. julius hóban 303
1885. augusztus hóban 295
1885. szeptember hóban 307
1885. október hóban 249
1885. november hóban 150
1885. deczember hóban 50 egyén,

mely utóbbi szám időnként 1886. évi május haváig 5-re redukáltatott.

Ezen létszámban foglaltatott egy főfelügyelő és a felügyelők, kiknek száma 31 és 32 között váltakozott, napidíjuk 3 forintot tett. Ellenőr eredetileg 12 volt rendszeresítve, de számuk 16-ra is emelkedett, napidíjuk 2 frt 50 kr volt. Az ellenőrök a főellenőr vezetése alatt állottak, kinek 3 frt 50 kr. napifizetése volt. A fölvigyázók középszáma 76-ra tehető, díjazásuk pedig naponkint 2 forintot tett. A létszám többi része őrökből állott, 1 frt 50 kr. napidijjal. Az összes őrszemélyzet egyenruhával volt ellátva. Az őrszemélyzetre kiadott összeg 180.000 frt.

2. A külön nagy létszámú kiállitási rendőrség a kiállitásnak ép ugy mint a körülfekvő terület biztonsága szempontjából volt szükséges és az e végből alkalmazott rendőrség költségei összesen 104.465 frtot vettek igénybe. A rendőrség létszáma következő volt:

Egy kerületi rendőr-kapitány, melléje rendelve még egy kerületi kapitány, mint helyettese, egy rendőrirnok, három rendőridíjnok és 10 polgári biztos; továbbá egy főfelügyelő (egyszersmind az országos kiállitás őrszemélyzetének főfelügyelője), egy szolgálatvezető ellenőr, 2 ellenőr, 100 gyalog-rendőr, 1 lovas-rendőri tizedes, 19 lovas rendőr, összesen 124 fő. - Ezen személyzetnek szolgálati beosztása a következőleg rendeztetett be:

Egyik ellenőr folytonosan a belterületen, a másik a külterületen, az országos kiállitást övező kerités körül elhelyezett őrszemek ellenőrzésénél tett szolgálatot.

A gyalog-rendőrök közül a belterületen 11
a keritésen kivül 14
őrszem tett szolgálatot 4 órai váltakozásban a pihenő 25

rendőrrel.

Tartalékos volt 25

ezek közül be volt osztva:

a telephonhoz 2
az országos kiállitási főfelügyelőségnél 2
az országos kiállitási kerületi kapitányi hivatalnál 3
nappali őrjáraton váltakozva 6
éjjeli őrjáraton és pedig esti 6 órától éjfélig 6
éjfél után reggeli 6 óráig 6
A még hátralévő 25

gyalog-rendőr 4 napi váltakozás mellett szabadnapos volt ugyan, de szükség esetén ezek teljesitették a rendkivüli szolgálatokat.

A lovas-rendőrök szolgálatát a tizedes ellenőrizte. Ezek közül az országos kiállitás bejáratainál és pedig a díszkapu-, a főkapu-, a Dobos vendéglője melletti kapu- és a mezőgazdasági kapunál váltakozva volt!8

lovas őrszem; 4 lovas-rendőr egész éjen át körüljárta a terület külső határát és pedig

este 6 órától éjfélig 2
éjfél után reggeli 6 óráig 2
istálló-őr volt 24, óránkint váltakozva 2
a még hátralévő 5

lovasrendőr szabadnapos volt, ha rendkivüli eset szolgálatba-rendelését nem követelte.

Éjjeli szolgálatra a keritésen kivül még egy század gyalogság és a kiállitási területen belül 30 műszaki katona volt kirendelve. Az összes rendőrök és a katonaság a kiállitási terület tőszomszédságában a Hermina-út mellett a kiállitási alap terhére felépitett rendőri kaszárnyában voltak elhelyezve.

3. A kiállitási tűzőrség. A nagy érték, mely az országos kiállitáson össze volt halmozva és nagy részben faépületekben elhelyezve, továbbá az a körülmény, hogy az épületek a terület szűk volta miatt igen közel állottak egymáshoz, végre a sok, nevezetesen az állatkiállitások alkalmával összehalmozott gyulékony anyag a tűzveszélyt nagy mértékben fokozta.

Ezen fokozott veszélylyel szemben az óvintézkedésekre is a legnagyobb figyelmet kellett forditani és első sorban a kiállitás számára külön tűzőrséget szervezni.

Ezen tűzőrség élén a tüzoltó-parancsnok állott, ki felett a felügyeletet a fővárosi tűzoltófőparancsnok gyakorolta. A kiállitási tüzoltó-parancsnok éjjel-nappal a területen tartózkodott és teljesitett a tüzőrség szolgálat-beosztását és ellenőrzését.

A kiállitási tüzőrséghez tartozott:

a) a tüzoltói kirendeltség;

b) a katonaság részéről kivezényelt műszaki csapat;

c) egy kéményseprő;

d) a vizvezetéki őr.

A tüzőrség, melynek magvát a fővárosi tüzoltó-testület kebeléből kivezényelt begyakorlott régi tüzoltók képezték. 1884. október 1-én vonult fel a területre. Létszáma volt április 12-ig: 1 őrparancsnok, 2 csővezető, 1 helyettes csővezető és 9 köztüzoltó; julius 7-ig 2 őrparancsnok, 1 gépész, 1 csővezető, 3 helyettes csővezető és 26 közember; november 6-ig 2 őrparancsnok, 1 gépész, 2 csővezető, 3 helyettes csővezető és 29 közember. Ezen időtől kezdvez a létszám fokozatosan csökkentetett.

A műszaki katonaság nappal 1 altiszt és 9 emberből, éjjel 2 altiszt és 28 emberből állott. Ezen műszaki csapat a tűzveszély esetén szükséges lebontások és az őrszolgálat teljesitésére volt rendelve.

Ezen tüzoltó-személyzet a legújabb szerkezetű tüzoltószerekkel el volt látva.

A tűznek gyors és szabatos jelzésére távirdai hálózat létesitésével a lehető megbizhatóbbjelző-készülék rendeztetett be, mely egyuttal az őrjáratoknak is pontos ellenőrzésére is szolgált.

A legnagyobb figyelemre és éjjel-nappal folytonos éber őrzésre volt szükség akkor, midőn időleges állatkiállitások tartattak a területen és nevezetesen, midőn október hóban 980 lónak megfelelő 400 főnyi kisérő-személyzet tartózkodott itt és tömérdek szalma és szénakészlet volt felhalmozva. Ez alkalommal nemcsak az ott megforduló látogató közönséget, hanem a kisérő személyzetet is folytonosan kellett ellenőrizni, hogy senki ne dohányozzék vagy szivarozzék a tűzveszélyes tárgyak mellett.

A területi tüzérség ébersége s a praeventiv rendszabályok pontos megtartása folytán a kiállitási területen a szoros értelemben tűzvész nem fordult elő.

Egyetlen komoly tüzeset csak a terület tőszomszédságában adta elő magát, de a kiállitási tüzőrség beavatkozása ezt is veszélytelenné tette. A tűzőrség szükséglete 33.748 frtot vett igénybe.

4. Orvosi szolgálat. A kiállitási területen foglalkozók és alkalmazottak, nemkülönben a kiállitást látogató közönség érdekében, a balesetre és rögtöni megbetegedések esetére elsó segélynyujtás végett, orvosi szolgálat rendszeresittetett. A két orvos a kiállitás egész tartama alatt a Cottage-kórháznak e czélra berendezett helyiségében állandóan felügyelet tartott.

13. Hirdetési költségekre összesen 72,664 frt 271/2 kr. fordittatott, mely kiadás feloszlik a kiállitási sajtóirodára, a külföldi lapokban közzétett hirdetményekre és szétküldött falragaszok és ismertetések költségeire.

A hazai sajtó a kiállitási hitelt direkt igénybe nem vette; a kiállitás rendezésének minden phásisát és magát a kiállitást kezdettől fogva mindvégig élénk érdeklődéssel és sympathiával kisérte; nagy nemzeti ügynek tekintette az országos kiállitást és lelkes, hazafias és önzetlen támogatása okozta nagy részben azt a sikert, melyet a kiállitás elért. A fővárosi sajtó nagyobbrészt közvetlenül maga gondoskodott anyagról is, melyet a kiállitás érdekében felhasználhat, s e részben legfölebb az az előzékenység szolgálhatott támogatásául, melyet a lapok illető kiküldöttjei első sorban az e czélból szervezett sajtóiroda főnöke, de átalában a kiállitás hivatalos személyzete részéről kötelességszerűen nyertek.

A vidéki és külföldi lapok számára mind az által közvetitőről is kellett gondoskodni.

Ez okból a kiállitási sajtóiroda röpiratot szerkesztett, mely röviden, s hirlapirodalmi feldolgozásra alkalmas alakban összefoglalta a kiállitásra vonatkozó fontosabb tudnivalókat.

Ezen Bulletin czimű röpirat négy nyelven, t. i. magyarul, németül, francziául és olaszul adatván ki, dijtalanul, s boriték alatt sok száz példányban küldetett meg a magyarországi vidéki és nevezetesebb osztrák és külföldi lapoknak.

Egyuttal a kiállitási nevezetesebb épületek rajzait tetszetősen feltüntető "tableau" nyomatása is eszközöltetett.

Ezenkivül a kiállitási sajtó-iroda önálló czikkekben és levelezésekben is ismertette a kiállitást. Igy például: a tekintélyesebb olasz lapokban több mint 80 nagyobb czikk jelent meg, nem számitva azokat, melyeket az illető szerkesztőségek magok irattak, vagy itt megfordult levelezőik tollából közöltek. Felemlitendő e helyen, hogy a német és svéd, valamint az olasz sajtó általában a legrokonszenvesebb magatartást tanusitott irányunkban. Ugyanezt mondhatjuk az angol sajtóról is. A „Times”, a „Standard”, a „Daily Cronicle”, a „Daily Telegraf”, az „Economist”, a „Morning Post” s több más kiváló lap levelezői nemcsak megigérték támogatásukat, de kiállitásunkat meg is látogatták, s róla terjedelmes s rokonszenves czikkeket hoztak. Ugyan ezt tették a török birodalomban megjelenő angol- és franczia nyelvű lapok is. A német sajtó nevezetesebb közlönyei külön levelezőket küldöttek ide kik közül egynémelyik huzamosabb ideig itt tartózkodott.

Jó szolgálatot tett a kiállitásnak a magyar irók és művészek társasága is, mely termeit a kiállitás egész tartama alatt minden itt időző idegen iró és művész számára megnyitotta.

A bel- és külföldi sajtónak ezen kedvező magatartása folytán alig lehetett Europában hirlapot olvasó egyén kinek a budapesti országos kiállitás rendezéséről ne lett volna részletes tudomása.

De még más uton is gondoskodva volt a kellő hirdetésről és a lehető legterjedelmesebb nyilvánosságról.

Már az első szervezési munkálatok alkalmával a felhivások és szabályzatok külföldön a külügyminiszterium és valamennyi követség utján az összes külföldi kormányokkal, valamint konzuli hivatalaink utján az összes kereskedelmi és iparkamarákkal, testületekkel, stb. közöltettek.

Az 1885. évi budapesti országos általános kiállitás közleményei czímű hivatalos lap 16. száma, 736 oldal tartalommal 1,000 példányban nyomtatva, a kerületi és helyi bizottságoknak megküldetett, hogy ily módon is alkalom és mód nyujtassék arra, hogy a kiállitás körül történő minden nevezetesebb intézkedés kellő nyilvánosságra jusson.

A „kiállitási utmutató” czimű munka magyar, német és franczia nyelven nemcsak könyvárusok utján nagy számban, de hivatalból is több ezer példányban terjesztetett.

Az Orell-Füssli svájczi könyvkiadó czég által kiadott „Europäische Wanderbilder”. „l'Europe illustrée” és „Illustrated Europe” „Budapest” czímű füzetének kiadását, mely a főváros legszebb látképeivel és a kiállitási épületek képeivel díszesen van illustrálva, a bizottság segélyezte. Ugyane munka chlichéjének felhasználásával jelent meg hasonló munka magyar nyelven is; ekkép az utazó-közönség figyelme Buapestre, mint ép ez évben látogatásra nagyon alkalmas helyre irányittatott.

Összeköttetésbe léptünk továbbá a „Cook Tamás és fia” londoni vállalatával, mely a világ minden részében tourista-utazások rendezésével foglalkozik és kiállitásunkat az angol közönséggel megismertette. Hasonlókép szerződésbe léptünk Olaszországra nézve az „Agencia Chiari” milanói utazási vállalattal, mely szerint a vállalat kéjutazásokat rendezett Budapestre, a kiállitást prospectusaiban folytonosan felemlitette és saját, valamint 40 egyéb olasz lapban egész szeptember hó végeig folyton hirdette.

Nagy falragaszok nemcsak hazánk minden városában, de külföldön is eegy berlini jóhirű hirdetési czég közvetitése mellett terjesztettek és kifüggesztettek. Ezen nagy falragasz 10,700 szines példányban készült és pedig 2,700 db. magyar, 5,000 német, 1,200 horvát, 600 szerb, 400 franczia, 350 olasz és 450 angol szöveggel. Kisebb plakátok (3,000 db. és pedig 1,500 magyar és 1,500 német szöveggel) a vasuti indulóházakban, 7,000 db. (magyar, német és franczia együttes szöveggel) a vasuti kocsikban kifüggesztetett.

Rövid „Prospectus” egy lapon a kiállitási tervrajzzal és a főváros, valamint a kiállitás főbb épületeinek rajzaival díszitve, német és franczia nyelven sokszorositva és alkalmas formában összehajtva vasuti indóházakban és vendéglőkben az utazóknak ingyen szétosztatott. Ezen prospectusból 70,000 db. német és 30,000 db. franczia került szétosztásra. Hasonló alakban és képekkel díszive jelent meg egy magyar nyelvű falragasz, mely a "Földmivelési Ministerium Értesitője" mellett 10,200 példányban valamennyi községi előljáróságnak kifüggesztés végett küldetett meg.

A kiállitásnak külföldi lapok útján leendő hirdetését az emlitett berlini czég közvetitette. E hirdetések a legolvasottab hirlapokban részint hetenkint, részint havonkint jelentek meg. Ily hirdetések Svájczban 9 lapban, Olaszországban 7 lapban, a német birodalomban 45 lapban, Belgiumban 3 lapban, Hollandiában 4 lapban, Svédországban 2 lapban, Dániában 2 lapban, Angolországban 7 lapban, Francziaországban 7 lapban, Spanyolországban 4 lapban, Oroszországban 9 lapban, Amerikában 2 lapban, Ausztriában 32 lapban, azaz 133 lapban 522 hirdetés, azonkivül a keleti tartományokban 25 lapban 75 hirdetés.

Végre a kiállitásban egy kis napilap "Napi műsor" czím alatt magyar és német nyelven hordatott szét és darabonként 3 krajczárral árúsittatott, melyben a kiállitás területén látnivalók és a zeneprogrammok stb., valamint a fővárosban megtekinthető gyüjtemények, kiállitások és egyéb nevezetességek, ugyszintén az összes szinházak szinlapjai is közöltettek.

14. Katalogusokra és ismertetésekre:

előirányoztatott 20,000 frt - kr.
utalványoztatott 85,683 frt 03 kr.
vagyis 65,683 frt 03 krajczárral több.

Ezen többletkiadásból mindenekelőtt a kiállitási főjelentés kiadására 25,000 frt esik.

A kiállitási főjelentés 152 ívnyi tartalommal e napokban teljesen megjelent.

E nagyobb szabású mű a kiállitás történelmi részének ismertetése mellett, a kiállitás eredményeit van hivatva visszatükröztetni.

A jelentés kiindulva az ország jelen közigazgatási és miveltségi állapotából, megállapitja egyfelől azt a haladást, melyet Magyarország az 1873. évi bécsi, az 1878. évi párisi nemzetközi s az ez idő óta rendezett hazai kiállitások óta tett; másfelől pedig mind az ős, mind az ipari termelésben feltünteti a hiányokat s egyszersmind kijelöli azokat az irányokat, melyekben az ország virágzóbbá teendő közgazdasági állapota érdekében a termelés fejlesztendő volna.

A mű egyes szakaszainak megirására a kiállitási csoportok jelesebb szakférfiai közül 61 egyén lett megnyerve.

A főkataloguson kivül, a mely (907 oldal) megjelent magyar, német és részben franczia nyelven, még a következő külön katalogusok jelentek meg:

1. a képzőművészeti katalogus magyar, német és franczia nyelven egy kötetben, képekkel illustrálva;

2. a nemzetközi osztálynak (III. pótkiállitás) katalogusa magyar és német nyelven külön;

3. az erdészet, erdészeti szakoktatás és vadászat részleges katalogusa, magyar, német és franczia nyelven;

4. a bányászati, kohászati és földtani részletes katalogus magyar és német nyelven;

5. a nevelési, közoktatási és iparoktatási külön katalogus;

6. a hovát osztály külön katalogusa orvát nyelven;

7. a munkakiállitás (I. pótkiállitás) katalogusa;

8. a nemzetközi lókiállitás katalogusa magyar és német nyelven;

9. a nemzetközi hizottsertés kiállitás katalogusa magyar és német nyelven;

10. a nemzetközi tenyészsertés-kiállitás katalogusa magyar nyelven;

11. a nemzetközi baromfi-kiállitás katalogusa, magyar, német és franczia nyelven;

12. a nemzetközi hizott szarvasmar-ha- és juh-kiállitás katalogusa magyar és német nyelven;

13. a nemzetközi tenyészjuh-kiállitás katalogusa magyar és német nyelven;

14. a nemzetközi tenyész-szarvasmarha kiállitás katalogusa magyar nyelven;

15. az első tavaszi virág-, gyümölcs- és zöldség-kiállitás katalogusa magyar nyelven;

16. a nyári virág-, gyümölcs- és zöldség-kiállitás katalogusa magyar nyelven;

17. az élő méhek nemzetközi kiállitásának katalogusa magyar nyelven;

18. a második tavaszi virág-, gyümölcs- és zöldségkiállitás katalogusa magyar nyelven;

19. a harmadik tavaszi gyümölcs és zöldség-kiállitás katalogusa magyar nyelven;

20. az őszi virág-, gyümölcs- és zöldés-gkiállitás katalogusa magyar nyelven;

21. a nemzetközi őszi gyümölcs- és zöldésg-kiállitás katalogusa magyar nyelven;

22. a nemzetközi szőlő-kiállitás katalogusa magyar nyelven;

23. a komló- és árpa-kiállitás katalogusa magyar nyelven;

24. a nemzetközi ebkiállitás katalogusa magyar nyelven.

15. Zene és ünnepélyek költségeinek fedezésére 30,157 frt 40 kr. fordittatott. Ezen rovat legnagyobb része a katonai zenekarok díjazására és költségeire esik; azon kivül, az egyes ünnepélyek alkalmából szükségessé vált diszitések, mint például tribünök fölállitása, pavillonoknak füzérekkel való ékitése a területnek szines üveggolyókkal világitása és rendkivüli diszitése. Ezen kiadások jövedelmező volta annál kevésbbé tagadható el, mivel egyrészt a területen működő több katonai zenekar a látogató közönségre állandó vonzerőt gyakorolt, másrészt az ünnepélyek költségeit az a napi nagyobb látogatás minden alkalommal fedezte, ezenkivül mindezek a kiállitás fényét nagyban emelték ugy, hogy a kiállitás területe késő estig, mikor a csarnokok zárva voltak, látogatva volt.

16. Biztositási díjakra utalványoztatott 63,586 frt 46 kr.
vagyis a 4,000 frtnyi
előirányzatnál 59,586 frt 46 krral

több.

A biztositást az összes magyarországi biztositó társaságok együttesen vállalták magukra, még pedig hosszas alkudozás után olyformán, hogy az épitményeket, kiállitási szekrényeket, és felszereléseket, valamint a kiállitási tárgyakat hat millió forint erejéig mint legmagasabb értékig biztositották.

A biztositási díj tekintet nélkül a tárgyak kiállitási idejére egy százalékban állapittatott meg, mely díj magassága az érdekelt társulatok által a közel mult időben több kiállitás alkalmával előfordult gyakori tüzesetekkel indokoltatott. A biztositási díjon elül még a díjösszegek után járó 11/2% bélyegilleték is meg volt fizetendő.

Tényleg az épitmények biztositási értéke lett

bizottsági épitményeknél 975,200 frtot,
kiállitók épitményeinél 539,350 frtot,
Összesen 1.514,550 frtot.

A kiállitási tárgyaknál, szekrényeknél és felszerelvényeknél 4.485,450 forintot.

Az időleges kiállitásoknál tekintettel arra, hogy ezen kiállitások legfelebb tizennégy napig tartottak, a kiállitott tárgyak és állatok értéke után csak 1/4 százalék volt mint biztositási díj s ezenfelül még a bélyegilleték fizetendő.

A szekrényekre felhasznált 882 darab mannheimi tükörüveget 30,000 frt értékben az első bécsi tükörbiztositó-társaság biztositotta.

A biztositásra forditott kiadások egy része a kiállitók és pavillontulajdonosok érdekében csak előlegeztetvén, ezen kiadások általuk megtérittettek és a bevételnek 5. rovata alatt elszámoltattak; a kiállitási hitelt mindazáltal a kiállitási vállalat által emelet épületek, a tulajdonát képező butorok és felszerelvények, továbbá a kiállitási szabályzat szerint teljese díjmentességet élvező képzőművészeti tárgyak, a collectiv kiállitások és a szegény kiállitók tárgyainak összesen mintegy két (2) millió forintnyi biztositási értéke után terheli az 1% biztositási díj és bélyegilleték fejében 20,300 forint.

17. Kiállitók pénz- és tiszteletdíjai, valamint a versenydíjakra az 1885. évi állami költségvetésben 75,000 frt hitel engededélyeztetett, a melylyel szemben az utalványozás 80,032 forint 27 krt tett ki, fordittatott pedig az időleges kiállitásoknál:

a) pénzbeli díjakra 25,009 frt 57 kr.
b) tiszteletbeli díjakra 8,045 frt 20 kr.
c) versenydíjakra 46,977 frt 40 kr.

mely kiadások 75,000 forintig már az 1885. évi állami költségvetési előterjesztésben indokoltattak, a többlet pedig abban leli magyarázatát, hogy a munkások kiállitásánál, valamkint a kertészeti kiállitásoknál is az érdeklődés fokozása végett pénzdíjakat és értéket képviselő tiszteletdíjakat kellett kitűzni.

18. Érmek és okmányokra a 20,000 forinttal szemben 23,380 frt 81 kr. s igy 3,380 frt 81 krajczárral több fordittatott.

A túlkiadást a kiállitók számának gyarapodása idézte elő, melylyel természetszerűen a kitüntetettek száma is emelkedett. A jury ugyanis 5816 nagy érmet és közreműködői érmet itélt oda, ezenkivül 175 nagy diszokmány és közel 7000 egyéb okmány osztatott ki.

19. A sorsjátékra utalványoztatott 249,900 frt mint kiadás, mely azonban a bevételi rovat alatt előforduló 387,237 forintban fedezetét találta és ugyan ott fog indokoltatni.

20. Pénz- és jegykezelési jutalékok, továbbá kamatok cízméne kiadatott 126,650 frt 38 krajczár. Ez az összeg a magyar országos banktól felvett 500,000 forint és 360,000 frintnyi folyó számla kölcsönök kamataira, továbbá az 1885. évi V. törvénycikkel nyert 600,000 forintnyi állami előlegnek időközi kamataira; - a magyar országos bankot a jegykezelés után szerződésileg megillető 5%-ra és a kiállitási alap pénzkezelése után az országos bankot megillető 1% jutalékra oszlik fel.

21. Vegyesek rovata alatt:

előirányoztatott 50,000 frt,
az eredmény kitesz 14,259 frt 071/2 kr.
vagyis 33,740 frt 92 krral

kevesebbet, mely körülmény arra vezethető vissza, hogy a zárszámadásban új rovatok vétettek fel, a kiadások tehát jobban részleteztettek, a mi a vegyes kiadások megfelelő apasztását eredményezte.

22.és 23. A visszafizetett előlegek és kölcsönök, valamint az adott előlegek rovatai alatt átfutó kiadásokkal szemben állanak a 3., 16. és 17. bevételi rovatok alatti hasonló természetű és összegű bevételek.

1. Segélyek czímén a 125,000 frt
előirányzattal szemben 220,714 frt 01 kr.
s igy 95,714 frt 01 krra

több folyt be, ezen többlet áll:

a) állatkiállitási díjakra az 1885. évi költségvetésben engedélyezett 75,000 frt;
b) a főváros közönsége által az Orell Füssli-féle svájczi mű költségeihez adott járulék 1,250 frt.
c) három csarnok épitési költségeiből az érdekeltek által viselt 19,464 frt 01 kr.,
együtt 95,714 frt 01 kr.

2. Az állami előlegek részletezése az indokolás általános részében foglaltatik.

3. A kölcsönök és pedig 500,000 frt, mely összeg az országos banktól a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister jótállása mellett vétetett fel, és az 1885. évi V. törvénycikk indokolásában már megemlittetett; továbbá nyert előlegek czímén 360,000 forint, mely összeg a sorsjáték vállalkozó által letett biztositékra az országos banktól nagyobb részt a sorsjáték nyereménytárgyainak bevásárlása czéljából előlegül vétetett fel, s mely összeg a vállalkozó fizetési kötelezettségének teljesitése után 1885. évi október hóban az országos banknak megtérittetett; e két czímen tehát együtt 860,000 forint; továbbá a visszanyert előlegek rovat bevételi összegével (15,752 frt 20 kr.) együtt 375,752 frt 20 kr. (16. és 17. tétel) szemben állanak a kiadások 22. és 23. rovat tételei.

4. Belépti díjak czímén 730,705 frt 20 kr.
vagyis az előirányzott 320,000 frtnál
több folyt be 410,705 frt 20 kr.

Igaz ugyan, hogy a kiállitás terjedelmének és az iránta mutatkozó érdeklődés fokozata alapján az 1885. évi V. törvénycikk indokolásában abban a reményben voltunk, hogy a belépti díjak czímén befolyandó összeg egy millió forintra fog gyarapodni, és ezzel szemben a tényleges eredmény 269,294 frt 80 krral kedvezőtlenebb. De ezen kedvezőtlenebb eredmény részben talán az 1885. évi kedvezőtlen termelési viszonyokra is vezethető vissza, ugy, hogy daczára azon erőfeszitésnek, melylyel a vidék érdekeltségét a kiállitás iránt fölkelteni törekedtünk, épen vidéki közönségünk az, a mely aránylag sokkal kevesebb látogatót szolgáltatott kiállitásunkra, mint a mennyit vidéki lakosságunk saját tájékoztatása végett, kiállitásunk megkövetelt.

5. Tér-, szekrény-, edénytisztitási-, szállitás- és elárusitási díjakból a 180,000 frtnyi előirányzatnál 105,902 frt 48 krral több folyt be, mely többlet azonban csak látszólagos, mert korántsem áll arányban a kiállitók számának és az általuk elfoglalt területnek növekedésével és a kiállitási alap által létesitett több épitéssel, berendezéssel, díszitéssel és alkalmazott őrszemélyzettel s szóval a kifejtett nagyobb munkerővel. Mi nevezetesen a térdíjakat illeti, nem lehetett ugyan annyira menni, mint a svájczi és olaszországi kiállitásoknál, melyek a területet ingyen bocsátották a kiállitók rendelkezésére, de másrészt nem lehetett tekintettel hazai termelőink viszonyaira oly magas díjakat sem szedni, mint az az 1878. évi párisi és az 1885. évi antwerpeni kiállitásnál történt.

A kiállitók által fizetett térdíjak négyszögméterenkint a következőkép lettek megállapitva:

A) a csarnokokban:
a) szabadon álló terület 8 forint
b) falmenti álló terület 6 forint
c)falterület álló terület 2 forint
B) szabadban álló terület 2 forint

Miután azonban az épitkezés költségek négyszögméterenkint átlag 26 frt 7 krra rugtak, a kiállitás hitel rovására a bejelentések szaporodtával négyszögméterenkint átlag 19 frt 7 kr. esik.

A mi pedig a szekrényeket illeti, ezekre nézve már felemlittetett, hogy a költségeknek csak 50%-ka követeltetett bér fejében a kiállitóktól. Ha az ezen és több egyéb czím alatt fedezett összes költségek, vagy csakis nagyobb része követeltetett volna a kiállitóktól, ezen nagy költség a szegényebb sorsú termelőket a kiállitástól távol tartotta volna és semmiképen nem sikerült volna teljes kiállitást összehozni és az ország termőképességének hű képét nyujtani.

Figyelembe veendő továbbá, hogy a képzőművészeti és a műrégészeti csoportnál, valamint a keleti és boszniai pavillonban általában nem, a háziipar csoportnál pedig csak részben lehetett díjakat szedni, mert itt az illetők a kiállitáson többnyire csak szivességből és a hozzájuk intézett felkérésre vettek részt.

Végre ezen rovat jövedelmét csökkentette még az a körülmény is, hogy számos szegényebb sorsú kiállitót még más csoportokban is a reájuk eső költségek fizetése alól utólagosan fel kellett menteni, miután igazolták, hogy vagyoni viszonyaik még ezen csekély költség viselését sem engedik meg.

Ily kiállitókkal szemben a szabályok egész szigorát alkalmazni a méltányossági szemponton kivül már azért sem volt indokolt, mert kiállitott tárgyaiknak különben a kiállitási szabályzat szerint megengedhető kényszer-árverése utján alig nyert volna a kiállitás hitele némi fedezetet, az illető kiállitókra pedig ezen eljárás oly nyomasztó hatást gyakorolt volna, a mely egyáltalában kerülendő volt.

6. 7. Vendéglők, kávéházak stb. bérlete és a szeszes italok behozatali illetékek rovaton az eredmény 48,578 frt 58 kr., az előirányzott 30,000 frtnál 18,578 frt 58 krral több.

Az a tapasztalás, melyet azok a kiállitások nyujtottak, hol az összes vendéglők egy vállalkozónak adattak bérbe, mi által az ételek és italok minősége és ára a közönség részéről számos, részint jogosult, részint alaptalan panasznak voltak kitéve, az országos bizottságot arra inditotta, hogy a kiállitási területen a vendéglők tekintetében a lehető legtágabb versenynek adjon helyet.

Bérösszeget előre megállapitani, mely, tekintettel a nyerendő forgalomra, se túlcsekély se túlmagas ne legyen, lehetetlen lévén, a kiállitási bizottság a bérlet helyett a szeszes italok fogyasztására külön díjakat szabott meg, mely intézkedés folytán azon vendéglős vagy egyéb vállalkozó, a ki nagyobb üzletet tett, nagyobb, a ki pedig csekélyebb forgalommal birt, csekélyebb mérvben adóztatott meg.

E szerint bor, sör, likőr és egyéb szeszes italok kimérése és elárusitása után, történt az bár az illető által felállitott vagy a kiállitási bizottságtól bérelt helyiségekben, ülő vagy álló vendégek részére, a bérösszegen, az állami és községi adókon, az italmérési díjakon kivül a kiállitási hitel javára még a következő díjak voltak fizetendők:

1. Hazai bor hordókban hektoliterenként 3 forint
2. Hazai sor hordókban hektoliterenként 3 forint
3. Hazai bor dugaszolt és bepecsétel nagyobb palaczkokban palaczkonként - forint 05 krajczár
4. Hazai bor dugaszolt és bepecsételt 21/2 decziliteres palaczkokban - forint 02 krajczár
5. Hazai sör dugaszolt és bepecsételt palaczkokban - 05 krajczár
6. Külföldi bor dugaszolt és bepecsételt palaczkokban - 30 krajczár
7. Külföldi sör dugaszolt és bepecsételt palaczkokban - 30 krajczár
8. Magyar pezsgő palaczkokban - 15 krajczár
9. Külföldi pezsgő palaczkokban - 80 krajczár
10. Likőr, cognac, rum, szilvorium és egyéb szeszes italok palaczkokban - 20 krajczár

Végül meg kell jegyeznem, hogy a szabad verseny azon felette kedvező és általános elismert eredményre vezetett, hogy az étkezés a kiállitási területen az emlitett díjak daczára általában nem volt drágább, mint a fővárosban, hol az ételek és italok árai különben a kiállitási idő alatt semmivel sem emelkedtek, hogy minden látogató igényeihez képest olcsóbban vagy drágábban étkezhetett; valamint hogy az idegennek módjában volt eredeti magyar étkeket és a legkitünőbb magyar borok minden nemeit élvezhetni.

8. 9. 10. A katalogusok után bevételre 10,000 frt irányoztatott elő, mely összeg az 1885:V. tc. indokolásában 50,000 frtra emeltetett s ezzel szemben befolyt 9,822 frt 19 kr., vagyis 177 frt 81 krral, illetve az 1885. évi előirányzattal szemben 40,177 frt 81 krajczárral kevesebb.

A jövedelemnek ezen csökkenése a következő sajnos okra vezethető vissza.

Az eredeti magyar katalogus ugyan a kiállitás megnyitása után rövid idő mulva jelent meg és nemsokára reá ezen katalogus német és utána az első résznek (az ország közgazdasági és közművelődési viszonyairól szóló általános résznek) franczia kiadása is. Ezen katalogus azonban annyiban volt hiányos, a mennyiben kizárólag az elfogadott és szabályszerűen kezelt bejelentő-ívek alapján készült, ezen bejelentett kiállitók egy része pedig elmaradt és helyükbe időközbn mások jelentkeztek, kiknek bejelentő-ívei csak későbben kezeltettek; azonkivül a katalogus készitésekor még nem lehetett a tényleges fölállitást alapul venni, nem lehetett az illető kiállitó kiállitási tárgyaira alkalmazott számokat fölvenni, mert hiszen maga a számozás és a számok elhelyezése május 2-án még el nem készült: ennélfogva a katalogus első kiadása a tényleges kiállitással meg nem egyezett, de különben is a helyes számozás hiányában tájékozásul egyátalában nem szolgálhatott. Ez okból a katalogus helyesbitése vált szükségessé, a szintén hiányos német és franczia katalogus további nyomtatása pedig felfüggesztetett.

A gyökeresen átdolgozott második javitott kiadás csakis október hó kezdetén jelenvén meg, körülbelül négy hét mulva lehetett csak a német forditás helyesbitett kiadását kibocsátani, a franczia katalogus második kiadása pedig, mely nagy kelendőséget úgy sem igért, egyenesen mellőztetett.

Mivel pedig a látogató közönség a katalogus hiányait azonnal észrevette, a már elkészitett példányok egyátalában nem keltek el. Az elkésetten megjelent javitott kiadásból szintén aránylag csak kevés példányt vettek meg. A helyesbitett katalogusra forditott összegek mégis indokolva voltak az által, hogy egy teljesen hiteles és correct kiadás létesitése által a kiállitás képe és tanulsága állandósittatott; miért is a második kiadásból fenmaradt példányok a kereskedelmi és iparkamaráknak, a hazai összes tanintézeteknek, könyvtáraknak, szakközegeknek és az érdekelt kiállitóknak utólagosan meg lettek küldve.

A főkatalogus közzétételében mutatkozott késedelem helyrepótoltatott különben az által is, hogy számos érdekes csoportról és az összes időleges kiállitásokról külön katalogusok jelentek meg és pedig kellő időben, sőt az időleges kiállitások katalogusai mindig már az illető kiállitás megnyitása alkalmával osztattak ki.

A mi pedig az egyes külön katalogusokat illeti, ezek ára, a képzőművészeti katalogustól eltekintve, mindenkor oly csekély összegre szabatott meg, hogy e czímen nagyobb jövedelem alig volt várható; de más eljárást ily ephemer értékű katalogusokkal szemben követni nem lehetett.

11. A kerités bérlete czímen befolyt 10,000 forint, mely általában előirányozva nem volt és onnan ered, hogy egy vállalkozó kizárólagos jogot nyert, hogy a kerités külső részét hirdetési czélokra felhasználhassa.

12. A kiállitási sorsjáték jövedelme 387,237 frtot,
illetőleg a reá forditott kiadások (lásd kiadások 19. rovata 249,900 frt
levonása után 137,337 frtot
tett, a mi a 25,000 frtnyi
előirányzatnál 112,337 frttal

kedvezőbb.

A kiállitási sorsjátéknak czélja egyrészt ugyan az volt, hogy általa a kiállitás jövedelme szaporittassék, de másrészt figyelemmel volt arra, hogy az iparosok és művészek is részesülhessenek azon előnyben, hogy megvételre érdemes kiállitási tárgyaik illő áron megvásároltassanak, mert a nyereménytárgyak mind a kiállitott tárgyak közül vásároltattak vagy rendeltettek meg.

A sorsjegyek átvételére nyilvános pályázat és hazai czégekkel folytatott hosszabb alkudozások teljes eredménytelensége után, egy hannoverai czég bizatott meg, a mely ezen sorsjátékot teljes megelégedésre, minden fennakadás nélkül, nagy pontossággal vitte keresztül.

Az elősorolt bevételi összeget a nevezett czég fizette le, a kiadás a főnyereményre és a kiállitáson vásárolt nyereménytárgyakra fordittatott.

13. és 13 épitmények és szerelvények értékesitése czímén befolyt összesen 19,635 frt 88 kr.,
mely összeghez hozzászámitandó még a miniszterium és alantas hatóságai, valamint közintézetek részére átengedett tárgyak értéke
37,567 frt - kr.
összesen 57.202 frt 88 kr.,
továbbá a kiállitás állandó jellegű épületeinek és a befektetések megváltási ára 250,000 frtnyi
átalányösszegben együtt 307,202 frt 88 kr.,

ezen rovatokra nézve megjegyzendő, hogy

a) A butorok és felszerelések, a mint már felemlittetett, inkább kincstári czélokra megtartattak, semhogy aránytalanul olcsó áron elpocsékoltassanak.

b) Az ideiglenes jellegű épületek tekintetében az országos bizottság azon rendszert követte, hogy a szerződéseket olyformán köttette meg, hogy a vállalkozó a beépitett anyag tulajdonosa maradt, minek folytán keresményéből ennek értéke levonatott és ő tartozott a lebontásnak az anyagok eltávolitásának s a terület egyengetésének költségeit viselni, föltéve, hogy az országos bizottság magát az épület megtartását meghatározott időig be nem jelenti. Ez utóbbi föntartás mindazáltal nem volt érvényesithető, mert illő vevő ily épületekre nem volt található.

c) Máskép áll a dolog azonban a szilárd anyagból állandó jelleggel épitett csarnokoknál és egyéb befektetéseknél, melyek értéke 920,820 frt 61 krra tehető.

Ezeknek a főváros által leendő átvétele iránt a főváros közönségéhez folyó évi április hó 11-ikén az % alá ide csatolt iratot intéztem, melyben az emlitett 926,820 frt 61 kr. befektetést 250,000 frt készpénz fizetéseért és 250,000 frt értékű telkeknek új gyári vállalatok részére leendő átadásáért fölajánlottam.

Ezen felhivásom iránt azonban a tárgyalások a fővárosnál még mindig folyamatban vannak.

15. Vegyes bevételek czímén befolyt 15810 frt 32 kr., mely összeg időközi kamatok és fizetett téritményekből áll.

A most felsorolt tételekből az országos kiállitás összes pénzkezelése kivehető.

Amiként az 1883:XII. törvénycikk indokolása alkalmával kifejtettem, a kiállitás összes ügyeinek szerves és tervszerű előkészitésével, és vezetésével az érdekelt országos szaktestületek, és hatóságok képviselőiből alakitott országos bizottság, élén a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium államtitkárával, volt megbizva. Az országos bizottság működésében a legnagyobb nyilvánossággal járt el. Üléseiről nemcsak a napi lapok utján közölt rendes közleményeket, hanem jegyzőkönyveit egész terjedelmében kinyomatta és mindenkor szétküldötte. Az épitkezéseknél, és nagyobb vállalatoknál a nyilvános pályázat utján szóllitotta föl a vállalkozókat. A kiállitási alap pénzügyi állapotáról időnként rendszeres jelentéseket közölt. A kiállitás megnyitásával a kiállitás látogatottságáról részletezett közleményeit naponkint megküldé a lapoknak. Szóval minden tekintetben az országot a kiállitás körül történtékről kellően tájékoztatta.

A kiállitási vállalatnak ily módon történt helyes vezetése mellett sikerült az, hogy a budapesti 1885-iki országos átalános kiállitás mintegy természetszerűen oly terjedelmet nyert és oly mérvben mutatta be országnk terményeit, lakosságának életerejét és szivós szorgalmát, egy szóval termelésünket és kulturális állapotunkat, melyet akkor, midőn a budapesti kiállitás legelőször 1876. évben és későbben az országos magyar iparegyesület részéről 1881. évben szerény mértékben és aránylag csekély jótállási alappal terveztetet, alig volt sejthető.

Midőn rendezését az érdekelt tényezők, testületek, egyletek és hatóságok kellő közreműködése mellett maga a kormány vette kezébe és nemcsak az ipari termelést, hanem a közkivánalomnak megfelelően, és a közvélemény nyomása alatt a mezőgazdaságot, a bányászatot, a művészetet, a közoktatást és az egészségügyet is felvette a kiállitás keretébe, sőt a szomszéd keleti tartományok bemutatásáról is gondoskodott és a kiállitásnak bizonyos tekintetben nemzetközi jelleget is adott, midőn ezen kiállitás valamennyi hazai kiállitás közt első helyet, sőt az összes külföldön tartott országos kiállitások közt (a turini után) a második helyet foglalja el és midőn egyes emberre a ki a kiállitást meglátogatta és a kiállitás tartama alatt örömittas közvéleményre: - akkor kellően indokolt is, hogy ezen tényekkel szemben az előirányzott kiadási tételek is tetemesen növekedtek és a nagyobbszerű ily keretű kiállitásoknál mutatkozó túlkiadások nálunk sem voltak mellőzendők.

Az előadottak alapján a kiállitási pénzügyeknek a törvényjavaslatban ajánlott módon leendő végbefejezését és a jelen törvényjavaslatnak elfogadását a t. képviselőháznak ajánlom.

1. számú melléklet az 1887. évi XIX. törvénycikk indokolásához

Másolat

Budapest főváros közönségének

Budapesten

AZ 1885. évben tartott országos általános kiállitás területén épült szilárd épületek és pedig az iparcsarnok, a műcsarnok és a királypavillon jövendőbeli rendeltetésüknek leginkább akkor fogván megfelelni, ha kezelésüket és gondozásukat maga a főváros veszi át, most, midőn a kiállitás ügyei annyira lebonyolittattak, hogy az illető épületek eredeti czéljaikra továbbra már nem szükségesek: elérkezettnek látom az időt, hogy a főváros közönségével, a terület visszaadása, valamint az emlitett épületek átadása iránt a szükséges módozatokra nézve a tárgyalásokat megkezdjem.

Tudvalevő a főváros közönsége előtt, hogy a kiállitás területének rendezésénél az országos bizottságot mindig az az elv vezette, mely szerint nemcsak a kiállitás közvetlen czélja, hanem a városligetből átengedett területnek később leendő értékesitése is eléressék. Ez okból a csatornázás, a feltöltések, a parkirozás, árkok betöltése, világitás, vizvezeték stb. stb. nem a kiállitás hat havi tartamára megfelelő ideiglenes módozattal, hanem mindjárt, ha tetemesen nagyobb költségeket igényel is a munkálat, a főváros illető közegeivel egyetértően végleges rendezés gyanánt készült.

Tudvalevő továbbá a főváros közönsége előtt, hogy az iparcsarnok és a műcsarnok is, nem mint a többi kiállitási épületek, ideiglenes alkotású, hanem szilárd szerkezetben hosszabb használatnak megfelelően készittettek.

Szükségtelen a főváros közönsége előtt tüzetesen kifejteni, mily előnyös mivelődési és közgazdasági szempontokból oly épületeknek a birtoklása, melyek a fővárosban működő számos egyesületek, testületek és társulatok által minden alkalommal rendezhető tárlatok, összejövetelek és mulatságok számára alkalmas és kényelmes helyeket szolgáltatnak. Most, hogy a kiállitás be van fejezve, már is érkeztek hozzám kérvények és beadványok, melyek az illető épületeket egészben vagy részben ily közművelődési, közgazdasági és társulati czélokra igénybe venni óhajtják. A műcsarnokban a közoktatási minister ethnographiai muzeumot óhajt elhelyezni; az iparcsarnokban már a folyó hóban meegnyilik az országos kertészeti egyesület által rendezett kertészeti kiállitás; az országos zenekedvelők egylete monstre-hangversenyeket óhajt ugyanott rendezni; a butoriparosok őszszel nagyszerű butorkiállitást kivánnak az iparcsarnok interieurjeiben létrehozni; a korcsolyázó-egylet, a lawn tenis egylet, az athletikai klub összejöveteleik, testedző gyakorlataik és szórakozásaik czéljából ugyancsak az iparcsarokban alkalmas helyeket bérelni szándékoznak.

Hogy mindezen törekvések a főváros előnyére szolgálnak, hogy általuk a fővárosban való tartózkodás kellemessé és vonzóvá tétetik, hogy változó kiállitások nemcsak az illető kiállitók és általuk képviselt foglalkozási ág, hanem a fővárosi lakosok előnyére és idegeneknek a fővárosba vonzására alkalmas eszközök; és hogy mindezen czélok lényeges előmozditását oly állandó épületek, a milyenek a városligetben levők, lehetővé teszik, sőt rendszeres kezelésük mellett esetleg a kezelő tulajdonosnak anyagilag jövedelmező előnyöket is nyujtanak, erre nézve például szolgálnak mindazon nagyobb városok, a melyek saját érdeküket helyesen felfogván, ily állandó épületeket nagyobb kiállitások után továbbra is fentartanak.

A főváros közönsége velem együtt bizonyára kivánni fogja tehát a kiállitási terület egy részének, az iparcsarnoknak és a műcsarnoknak oly módon fentartását és kezelését, hogy az emlitett czélok a főváros előnyére érvényesithetők legyenek.

A királypavilon, mely országos kiállitásunk alkalmával legkegyelmesebb királyunk és családja számára leszálló helyül szolgált, a melynek párkányzata és környéke az örök emlékezetű, nagyszerű megnyitási és bezárási ünnepély szinhelyéül szolgált, volt rendeltetésének megfelelően, emlékszerű épület gyanánt, továbbra is fenn fog tartatni.

Ezeknek előrebocsátása után az iparcsarnokot, a műcsarnokot, a királypavillont s a területrendezést, melyek az országos bizottság zárszámadásai, illetve a mellékelt kimutatások szerint 926,820 frt 61 kr. értéket képviselnek, a következő feltételek mellett bocsátanám át a fővárosnak:

1. a főváros az államnak az 1886. év folyamán 250,000 frt készpénz fizet;

2. a főváros állatkiállitások czéljára a jelenlegi kiállitási vasut mellett, átad az államnak körülbelül egy hold területű térséget és megengedi, hogy az osztrák-magyar államvasutnak ezen térségig vezető vágánya továbbra is fentartassék;

3. a fővárosi kötelezi magát arra, hogy az ipar fejlesztése és felvirágozása czéljából az állam részéről támogatásra érdemeseknek talált új gyárak könnyebb létesithetésére a gyári kerületben a fővárosi leltár jelenlegi értéke szerint 250,000 frt érték erejéig telkeket enged át; a telkek egyelőre csak kijelöltetnek és a város használatában és tulajdonában maradnának mindaddig, mig az állam által kijelölt rendeltetésüknek azon gyárak alapitására fel nem használtatnak.

Ezen feltételekből a főváros ki fogja venni, hogy a fővárosnak megterheltetése aránylag nem volna nagy, mert a 250,000 frt készpénz fizetésén kivül, a melylyel szemben pedig csak a városligetben eszközlött óriási feltöltések és a mondott három épület tulajdonba-vétele és értékesitése bő kárpótlást nyujt, a többi kivánalmak oly természetűek, a melyek első sorban a főváros anyagi fölvirágzását biztositják, új adóalapokat teremtenek, a vidék benépesitésére szolgálnak és kiszámithatatlan előnyökkel kecsegtetnek és a mely kivánalmakat a főváros saját magának jól felfogott érdekében amugy is önszántából teljesitené, még ha ellenkedvezményeket sem kapna értök.

Felkérem ezek után a főváros közönségét, hogy ajánlatomat tárgyalás alá véve, elhatározását velem mielőbb közölni sziveskedjék.

Budapest, 1886. évi április hó 11-én.

Széchényi s. k.

2. számú melléklet az 1887. évi XIX. törvénycikk indokolásához

Másolat

A főváros részére átadandó épitmények előállitási költségeinek részletes kimutatása

frt kr. frt kr. frt kr.
I. Iparcsarnok
a) földmunka és 23,100 kbmt. földfeltöltés az iparcsarnokban 16,088 77
b) falazatok és kőmives-munka 164,238 28
c) kőfaragó-munka és kőanyag 12,295 45
d) szobrász-munka és főcsoport kőből 39,000 -
e) ács-munka 42,869 30
f) asztalos, lakatos, üveges, mázoló munka 44,800 90
g) palafedési munka 14,846 -
h) bádogos és bádogfedési munka 23,335 90
i) a kupola és sarok pavillonok bádog díszmunkája 35,022 76
k) vasszerkezet munka 6,672 mtrm. 178,879 68
b) villámháritók, vizcsővek stb. 2,034 -
m) a csarnok és kupola befestése 11,440 -
n) emléktáblák 718 60
épület összesen 585,569 64
o) az udvarok befedése 2,880 -
p) árnyékszék-csoport az udvarban 663 79
r) interieurök és díszités 30,000 619,113 43 619,113 43
II. Műcsarnok
a) földmunka 1,050 -
b) kőmives-munka 47,509 95
c) kőfaragó-munka 9,300 -
d) ács munka 2,996 01
e) asztalos, lakatos, mázoló, üveges munka 8,620 -
f) palafödés és bádogos-munka 5,430 -
g) szobrász-munka kőből és majolikából 18,310
szobrász-munka belül gypszből 1,645 40
h) festő-munka 1,200 -
i) vasszerkezet a tetőn és tüzbiztos menyezet a tetőn 9,761 15 105,822 51 105,822 51
III. Királypavillon
Hozzájárulás az épülethez 10,400 - 10,400 -
IV. Feltöltések
a) 51,335 kbmtr. feltöltési anyag a vasuttal szállitva 57,669 50
b) 22,500 kbmtr. igásfogatokkal szállitott föld és leásatási munka
26,902

13

84,571

63

84,571

63
V. Utak
a) új macadam-utak a közlekedési csarnok, a vasut lerakodó, az igazgatósági épület körül, a mezőgazdasági kapunál, a kazánháznál 14,806 57
b) kavicsolt utak, szt.-mihályi kavicsal 4,288 87
c) a hid pillérei a szigetre egy czement és egy fahid költségei
823

60

19,919

04

19,919

04
VI. Parkirozás és kertészeti munkák
a) szállitott televény föld 2,270 39
b) különféle coniferák 6,300 -
c) cserjék, sorfák, bokrok és virágok 3,949 62
d) a rabattok befoglalása 1,652 44
e) a parkirozásnál használt munkások díjai 12,441 67 26,614 12 26,614 12
VII. Csatornázás
a) a területen átvonuló árok beboltozására 4.390
b) csatornák falazva és czementből 17,877 39
c) vizlevezetések agyagcsövekkel stb. 6,416 31 28,683 70 28,683 70
VIII. A főkapuzat a két árboczczal.
XI. Fedett folyósók, várótermek a főkapunál,
6,181 63 6,181 63
fedett folyosó és kocsi megálló az iparcsarnok keleti oldalán
X. Szökőkút az iparcsarnokban
a) alépitménye, csatorna 1,250 -
b) művészeti felszerelés vas és horgony 3,900 - 5,150 - 5,150 -
XI. Szökőkút a területen
a) alépitménye, kőbazin stb 4,800
b) felszerelése és vizművek 1,273 55 6,073 55 6,073 55
XII. Zenepavillon a corson
a) alapozása, belső padozata 1,300
b) vasszerkezetű felépitménye 6,000 7,300 7,300
XIII. Lámpa-oszlopok az elektromos világitáshoz
továbbá lámpák a fenyvesben 1,541 1,541
Összesen - - - 926,820 67