1. § Az 1876:XIV. törvénycikknek a védhimlőoltási kötelezettségre vonatkozó intézkedései egyebekben érintetlenül hagyatván: annak 93. §-a eltöröltetik és helyébe a következők rendeltetnek.
2. § A védhimlőoltás minden községben évenkint, - a felnőttek ujra oltása pedig a jelen törvény 6. és 10. §-aiban megállapitott esetekben teljesitendő.
Szülők és gyámok s általában mindazok, kik gyermekekről gondoskodni tartoznak, kötelesek ezeket éltüknek első évében, a mennyiben valóságos himlőt ki nem állottak, beoltatni. Ha ezen beoltás az orvos véleménye szerint eredménytelen maradt, akkor a védhimlőoltás a következő évben, - és ha még ekkor is eredménytelen maradna, a harmadik évben is ismétlendő.
3. § Az elemi népiskolába belépő tanköteles gyermek, felvétele alkalmával köteles igazolni azt, hogy jó sikerrel be volt oltva, vagy a legutóbbi 5 év alatt valóságos himlőt állott ki, - esetleg hogy e törvény értelmében fel van mentve a beoltási kötelezettség alól.
Ha erre külön bizonyitvány lenne szükséges, az bélyeg- és dijmentesen állitandó ki.
Az ezt igazolni nem képes tanköteles gyermeket a tanitó az illetékes elsőfoku egészségügyi hatóságnak a felvételtől számitott 3 nap alatt bejelenteni tartozik; - a hatóság pedig a gyermek beoltása iránt megteszi a kellő intézkedéseket.
4. § A nyilvános és magániskolák és tanintézetek növendékei életük 12-ik évének betöltése előtt, iparos tanonczok pedig felvételük alkalmával ujra oltandók, ha az ujraoltási idő előtt 5 éven belül valóságos himlőt nem állottak ki, vagy nem igazolják, hogy azon időn belül eredményesen beoltva voltak.
5. § Azon növendékek és ipartanonczok, kik nem igazolják, hogy életük 12-ik éveig ujraoltattak, vagy 5 éven belül sikeresen beoltva lettek, vagy valóságos himlőt állottak ki, a tanitók, illetőleg iparos gazdájuk által az illetékes elsőfoku egészségügyi hatóságnak bejelentetnek. A hatóság az ily növendékek ujraoltása iránt megteszi a kellő intézkedéseket.
Az ilyenek a polgári és középiskolákba s az ezeknek megfelelő vagy magasabb tanintézetekben, illetőleg iparmühelyekbe addig véglegesen fel nem vehetők, mig az igy kiderült hiány pótolva nincs, vagy nem igazolják azt, hogy az ujraoltás kötelezettsége alól törvény szerint felmentettek.
6. § Árvaházakban, aggápoldákban, szegényházakban, valamint azon állami vagy törvényhatósági intézetekben, hol egyének hosszabb ideig tömegesen tartatnak, mint tébolydákban, börtönökben és fegyintézetekben, az illető igazgató felhatalmaztatik, hogy az intézetben tartózkodó oly egyént, ki védhimlővel beoltva nem volt, vagy a legutóbb eltelt 5 év alatt valóságos himlőt ki nem állott, beoltassa; himlőjárvány alkalmával pedig az intézet lakosaira nézve a kötelező ujraoltást elrendelje. - Ha az igazgató nem orvos, akkor a kötelező ujraoltást csak az intézet orvosának szakvéleménye alapján eszközöltetheti.
7. § A himlőoltást teljesitő magánorvos is kötelezve van az általa teljesitett oltásokra nézve mindazon szabályokat megtartani, melyek a himlőoltási eljárásra vonatkozólag a hatósági orvosokra nézve fennállanak.
8. § Mennyiben halasztható el az egyesek beoltása: az az illető orvos megitélésétől függ. Az oltás elhalasztásának egészségügyi szempontból szükséges voltát, az azt megállapitó orvos az illetékes elsőfoku egészségügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni tartozik; mely hatóság az ily bejelentett oltásra kötelezetteket nyilvántartásba veszi és alapos kétely esetében joga van az állitólagos ok fennálltáról magának meggyőződést szerezni. - Az oltás elhalasztását szükségessé tevő ok megszüntével a beoltási kötelezettség azonnal hatályba lép.
9. § A beoltásra és ujraoltásra kötelezett gyermekeket az oltás megtörténte után legkorábban 6 - s legkésőbben 8 nappal az, ki a gyermek gondozását teljesiti, az oltó orvosnak ugyanott, a hol a beoltás történt, bemutatni tartozik. Ha az oltás sikertelen volt, az nyomban ismétlendő. A beoltott gyermekről védhimlőoltó anyag vétele meg nem tagadható.
10. § Himlő-járvány idejében a felnőttek kötelező ujraoltását a törvényhatóság törvényes szakközegeinek meghallgatása mellett, a belügyminister jóváhagyásával általában, vagy csak az életmódjuk, lakviszonyaik, vagy egyéb körülményeiknél fogva, a himlő-ragálynak inkább kitett osztályokra, a törvényhatóság egész területére vagy annak csak egyes részére nézve határozatilag elrendelheti.
Egyidejüleg intézkedik arról is, hogy az ujraoltás pontos teljesitéséről magának meggyőződést szerezhessen és azok, kik rendeletének nem engedelmeskednek, mint ellenszegülők a kihágásokról szóló törvény értelmében büntettesenek.
A cselédkönyvbe vagy cselédigazolványba kiállitásuk alkalmával ezentúl bejegyzendő, vajon az illető cseléd be volt-e oltva, vagy sem? esetleg az, hogy ez iránt biztos tudomás szerezhető nem volt.
11. § Az, ki a gyermekek első beoltására jelen törvény által kötelezve van, ha ebbeli kötelezettségének nem tesz eleget, az elsőfoku egészségügyi hatóság által első izben megintetik, s kötelezettségének záros határidő alatti teljesitésére utasittatik.
Ha az illető a reá rótt ezen kötelezettségnek a kitüzött záros határidő alatt nem felel meg, 1 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha pedig az illető az elsőfoku egészségügyi hatóság ujabbi utasitása, vagy a már hozott büntető itélet jogerőre emelkedése után a reá rótt kötelezettségnek további 14 nap alatt sem felel meg, a pénzbüntetés az 1876:XIV. törvénycikk 7. § értelmében az illetékes egészségügyi hatóság által fokozatosan 300 frtig felemelhető.
Az, ki a beoltott gyermekeknek az oltás után az oltó orvosnál való bemutatására kötelezve van, ha ezen kötelezettségének meg nem felel, vagy a védhimlő-anyagnak ezekből való vételét megtagadja, 1 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Nem fizethetés esetén az e §-ban megszabott pénzbüntetések az 1879:XL. tc. 22. § intézkedéseinek megfelelőleg, elzárásra változtatandók át.
12. § Azon polgári, - középiskolai, ezeknek megfelelő, vagy magasabb tanintézet igazgatója, ki a vezetésére bizott tanintézet tanonczai közé véglegesen felvesz a 12-ik életévet már betöltött olyan tanulót, ki védhimlővel ujra oltva nem lett, vagy az ujraoltás alóli törvényszerü mentességét nem igazolja; továbbá azon elemi népiskolai tanitó vagy iparos gazda, ki a jelen törvény által reá vonatkozólag kimondott kötelezettségének nem felel meg, az 1876:XIV. tc. 7. §-a értelmében - 10 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.
Azon hatósági vagy községi orvosok és közegek, kik az e törvény által hatáskörükbe utalt teendőket vagy épen nem, vagy csak hiányosan hajtják végre, fegyelmi eljárás utján (1886:XXII. és XXIII. tc.), még pedig járvány esetében mindenkor a magasabb, 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel vagy hivatalvesztéssel büntetendők.
13. § Az e törvény alapján kiszabott pénzbüntetések az 1876:XIV.törvényczikk 7. §-ában a birságpénzek tekintetében meghatározott czélra forditandók.
14. § Az ezen törvény vagy az egyes hatóságok által elrendelt ujraoltásokért az oltó orvosok, a külön dijazottak kivételével, az államkincstárból a szabályszerü dij feléig terjedhető dijazásban részesülnek.
Az ujraoltás - és az ezekért esedékes dijak felszámitásának ellenőrzése rendeleti uton szabáyoztatik.
15. § Jelen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.
