1887. évi XXX. törvénycikk

a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról * 

1. § Az 1883. évi XXXIII. törvénycikk hatályon kivül helyeztetik s annak helyébe a jelen törvény rendelkezései lépnek.

2. § A kir. itélő-tábláknál és a kir. Curiánál évenkint julius hó első vasárnapjától számitott nyolcz heti törvényszünet tartandó.

A birák a törvényszünet lejártával kötelesek a bejelentéseket oly módon eszközölni, hogy a felebbviteli biróságok müködése a szüneti időt követő első héten teljes mérvben kezdetét vehesse.

3. § A törvény által megállapitott határidők a szünidő által nem érintetnek.

A felebbviteli biróságok által a szünidő előtt és a szünidő alatt hozott birói határozatok a szünidő alatt is kiadandók és az első biróságok által foganatositandók.

4. § A szünidő hatálya alul kivétetnek a következő ügyek:

1. a bérlet és haszonbérlet megszüntetése, továbbá a bérlet és haszonbérlet tárgyának átadása vagy visszabocsátása iránt inditott sommás perek;

2. a sommás visszahelyezési ügyek;

3. a birói illetőség kérdésében hozott végzések elleni azon felfolyamodások, a melyek nem az ügy érdemével együtt döntendők el;

4. kielégitési és biztositási végrehajtásnak ugy a zárlatnak elrendelését és feloldását vagy megszüntetését tárgyazó végzések elleni felfolyamodások;

5. a birói letétek és árverési vételárak kiutalványozását tárgyazó végzések elleni felfolyamodások;

6. a czégjegyzési ügyek;

7. a csődnyitás és csődmegszüntetés kérdése;

8. a fegyelmi ügyekben: a fegyelmi eljárás elrendelése és a hivataltól való felfüggesztést tárgyazó kérdések;

9. a büntető ügyek közül azok, a melyekben a vádlott letartóztatva vagy vizsgálati fogságban van, továbbá a bűnvizsgálat, a vizsgálati fogság, valamint a zárlat elrendelésének vagy megszüntetésének kérdése;

10. azon ügyek, a melyeknek haladéktalan vagy soron kivüli elintézését a törvény rendeli; valamint mindazon ügyek, melyek a fent elősorolt és a szüneti törvény hatálya alól kivett ügyekkel oly szorosan függnek össze, hogy azok eldöntése nélkül a szüneti törvény hatályba alól kivett ügyek alaposan el nem dönthetők;

11. a királyi tábláknál a kir. Curiához felebbvitt ügyeknek felterjesztése és a kir. Curiától leérkezett határozatok elintézése.

5. § A 4. §-ban felsorolt ügyeken kivül, a mennyiben elintézhetők, még elintézendők:

1. azon polgári peres ügyek, a melyekben az 1881:LIX. tc. 37. §-ának a) és c) pontjai értelmében az elsőbirósági feltétlenül marasztaló itélet alapján kielégitési végrehajtásnak van helye;

2. a kiskoruság meghosszabbitását, az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését, a gondnokság alá helyezést, a meghosszabbitott kiskoruságnak és a gondnokságnak megszüntetését tárgyazó ügyek.

6. § A feleknek kölcsönös kérelmére a biróság köteles a 4. § 1-7. és 10. pontjaiban és az 5. §-ban elősorolt ügyeknek elintézését a szünidő eltelte utáni időre elhalasztani. E végből a kérvény közvetlenül azon felebbviteli biróság elnökéhez nyujtandó be, a mely az ügyben határozni hivatva van.

Büntető és fegyelmi ügyekben ilyen elhalasztásnak nincs helye.

7. § A felebbviteli biróságok egyes esetekben, ha az elintézés a szünet utáni időre helyrehozhatlan kár vagy veszély nélkül el nem halasztható, az érdekelt félnek indokolt kérelmére a szünidő alatt olyan ügyek elintézését is elrendelhetik, a melyek a 4. és 5. §-ban felsorolt szüneti tárgyak közé nem tartoznak.

Ez iránt a kérvény az elintézésre hivatott biróság elnökéhez adandó be.

A kérelem felett a szüneti tanács határoz, s e határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

8. § A szüneti tanácsok a szünidő tartama alatt a jelen törvény 4. §-ának 8-ik pontjában felsorolt ügyekben a kir. tábláknál és a kir. Curiánál alakitott fegyelmi tanácsok helyett határoznak; azonban a sorshuzás utján alakitott fegyelmi tanács egyik rendes vagy póttagjának jelenléte, valamint az is szükséges, hogy ezen esetekben a szüneti tanács az illető fegyelmi tanácsnak megfelelő számu tagokból állittassék össze.

9. § A szünidő tartamára szüneti tanácsok alakittatnak, a mely szüneti tanács tagjainak számát az illető felebbviteli biróság teljes ülésben határozza meg.

A legfőbb felügyeleti jog ez által nem érintetik. (1871:VIII. tc. 5. §)

10. § A szünidő alatt müködő tanácsok tagjait az illető felebbviteli biróság elnöke jelöli ki.

Két egymást követő éven át, a szünidő alatti müködésre, akarata ellenére egy biró sem kényszerithető.

A felebbviteli biróság elnöke a müködésében akadályozott szüneti tanácstag helyett a birák valamelyikét hivatalos állásának elfoglalására a szünidő alatt is utasithatja.

A segéd- és kezelő-személyzetnek a szünidő alatti alkalmazására nézve az elnök intézkedik.

11. § A szünidő alatt müködő birák a szünidő tartamának megfelelő s egyszer megszakitható szabadságidőben, - a kir. itélő-táblák és kir. Curia segéd- és kezelő-személyzete pedig a birósági elnök által meghatározandó tartamu, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben részesülnek.

A szabadság élvezésére az időt a személyes körülmények lehető figyelembevételével a birósági elnök jelöli meg.

12. § Az elsőfolyamodásu kir. biróságokra az 1869:IV. tc. 18. §-ának hatálya visszaállittatik.

Az elsőfolyamodásu biróságoknál alkalmazott segéd- és kezelő-személyzet tagjai a birósági elnök által meghatározandó, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben részesülnek.

A szabadságidő élvezésére az időt a törvényszéki elnök, az igazságszolgáltatás rendes menetének igényeit s lehetőleg a személyes igényeket is figyelemben tartva, egyhuzamban vagy megszakitva jelöli ki.

13. § A birósági elnöknek az előző §-ok alapján tett bármely intézkedése ellen nyolcz nap alatt felfolyamodásnak van helye az igazságügyministerhez.

14. § A kir. törvényszékek elnökeit az 1869:IV. tc. 18. §-a alapján megillető szabadságidőnek igénybevételét az illető elnök felterjesztésére az igazságügyminister engedélyezi, s egyuttal kijelöli azon törvényszéki birót, a ki az elnököt szabadságidejének tartama alatt helyettesiti.

Sürgős esetekben az elnök, előleges bejelentés kötelezettsége mellett öt napot meg nem haladó szabadságidőt előleges engedély nélkül is igénybe vehet, s ezen esetben, valamint átalában akadályoztatása esetére az őt helyettesitő törvényszéki birót maga jelöli ki.

Az elnök által ily módon igénybe vett szabadságidő a rendes szabadságidőbe számittatik be.

15. § A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.