1. § Ő Felsége Ausztria császárja és Magyarország apostoli királya, és Ő Felsége Románia királyának meghatalmazottjai által, az osztrák-magyar Monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal ujabb meegállapitása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában Bukerestben 1887. évi deczember hó 7-én, november hó 25-én kötött * nemzetközi egyezmény, miután az a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, s az országgyülés által elfogadtatott, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az egyezmény szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről,
és
Ő Felsége Románia királya
másrészről, kölcsönösen áthatva azon óhajtástól, hogy az államiak közti határvonal véglegesen és állandó módon megállapittassék, e végből egy vegyes bizottságot rendeltek ki, mely a szükséges előmunkálatok eszközlésével megbizatott. Miután ezen bizottság feladatának megfelelt és a határvonalnak ezutáni menetele egyetértőleg megállapittatott, Ő Felségeik a bizottság által kidolgozott javaslat alapján egy szerződésnek megkötését határozták el, és meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után, a következő czikkekben állapodtak meg:
Az Ausztria-Magyarország és Románia közti határ jelenre és jövőre akként állapittatik meg, a hogy az az alantabb foglalt czikkekben körülirva, s a jelen egyezményhez csatolt, annak kieegészitő részét képező térképekbe (A. alatti melléklet) berajzolva van.
A határvonal tekintetében jövőben netán fölmerülhető mindennemü vitás kérdések kiegyenlitésénél ezen térképek, valamint a jelen szerződés határozmányai szolgálnak egyedüli alapul.
A határvonal, mely a Magyarország, Bukovina és Románia közötti Triplex confiniumtól, vagyis a Pietrile rosii hegység gerinczén s jelesül a „Podul de piatra” nevü nyergen fekvő pontból indul ki, az emlitett hegygerinczet éjszaki irányban követi, az 1643 magassági mérjegygyel jelzett ponton keresztül halad, innét kezdve egészben keleti irányt vesz és mindig a hegygerinczet követve, a Munceilor, Lucaciu, Poiana-Venatorului és a Gura-Haiti hegycsucsokon halad át.
Ezen ponttól kezdve a határvonal levonul a Serisor-patak forrásáig és követi ezt a Valea-Arsa patak beömléseig (860 magassági mérjegy), a honnét a 870 magassági mérjegyü ponton át észak-északkeleti irányban a Dealul Negru hegynek Runcul nevü lábáig vonul fel; innét északkeleti irányt vesz, a mennyiben egy tompaszöget képez és egyenes vonalban a Dorna-Neagra patakkal találkozik.
Innen kezdve ezen patak mentén halad annak a Beszerczébe (Bistrita) való beömléseig, azután pedig ezen folyó mentén a Valea-Arameiig (736 magassági mérjegy), a honnét ezen völgyben - a 935 mag. mérjegyen s a völgyképződés kezdetén átvonulva - a Batca-Neagra (1402 magassági mérjegy) hegycsucsig emelkedik.
Ezen ponttól kezdve, a határvonal - ismét a hegygerinczen haladva - a Runculetiu, Petrile-Doamnei, Rarcul (1648, 1655, 1529 és 1622 magassági mérjegyek), Theodorescul (1357 és 1393 magassági mérjegy), Obcina Chirilu (1326, 1218, 1294 és 1314 magassági mérjegyek), Capatina (1388, 1383, 1350, 1345 és 1250 magassági mérjegyek), Grebenul (1437, 1470, 1358, 1477, 1378, 1476 és 1240 magassági mérjegyek), Clefile (1376 magassági mérjegy), Alunisul (1342, 1204, 1167, 1316 és 1362 magassági mérjegyek), Grebenul (1361, 1324 és 1303 magassági mérjegyek), Batca-Rea (1217 magassági mérjegy), Capul-Baiesescul (1298, 1279, 1300, 1105, 960, 1012, 1030 és 1017 magassági mérjegyek) nevü hegycsucsokon vezet át, a honnét ezen utóbbi hegy lábán át (918 és 874 magassági mérjegyek) a Negrileasa patakhoz vonul le, ugyanezt keresztülmetszi, s azutan a a térképen 1017 magassági mérjegygyel ellátott ponton át az Obeina Ciumarnei csucsára (1066 magassági mérjegy) ér föl.
Innét ismét a hegygerinczen menve, a Rangul (1021 magassági mérjegy) és a Gainoasa (940 és 919 magassági mérjegy) hegycsucsokra fut fel a határvonal s az ez utóbbi csucs és a Cladita-Mare által képezett nyeregig (847 magassági mérjegy) halad, ezen ponttól északnyugati irányt vesz, s a Cladita-Maret egyenes irányban megkerülve, az ez utóbbi hegy és a Cladita-Mica által képezett nyeregig vonul, a honnét azután egyenesen a Cladita-Mare csucsára megy föl (1072. sz. magassági mérjegy.)
Ezen ponttól kezdve ismét a hegygerinczen vonulva, a Rotunda, Obcina-Svoristei (953. és 963. sz. magassági mérjegyek), Obeina-Isakii (995., 985., 840., 882., 595., 663. és 726. sz. magassági mérjegyek), a Plesei (560. sz. magassági mérjegy) nevü hegycsucsokon megy át, a honnét ezen hegy lábán és a 474. sz. magassági mérjegyü ponton át a Dealul-Burago (511. sz. magassági mérjegy) nevü hegycsucsra ér föl.
Ezen ponttól kezdve a határvonal e magaslat tövén keresztül északkeleti irányban vonul lefelé a Valea-Seaca patakig, a 439. magassági mérjegyü pontig, a 423. és 419. magassági mérjegyü pontokon át a térképen A-val jelölt pontig ezen patakot követi, a mely pontnál a patak folyását elhagyva, a B. és C-vel jelölt pontokon halad át s D. pontnál a Moldova folyót lépi át.
Innen kezdve irányát északkeletnek veszi, s egy régi idő óta meglevő árkot (394 mag. mérjegy) követve, a Samosel-patakba (398 magassági mérjegy) fut, a melynek mentén a 423 magassági mérjegyü pontig halad fölfelé.
Ezen utóbbi ponttól a határ ismét északkeleti iránynak fordul és egyenest a Lucasesti-völgyig megy, melyet a Samos-Mare patakig (piriu Hranita, határpatak) követ, ezután ezt a Bunesti-patak beömléseig követi. Ezen patak mentén azután felfelé halad, hosszában átmetszi a mesterségesen készitett Bunesti tavat egészen a Dealul-Lung lábáig, a honnét ezen tó északi partján huzódva el, ismét a Bunesti patakba ér, melynek mentén egy északi irányban a 329. magassági mérjegy közelében levő földszakadékig folytonosan fölfelé halad, a honnét ezen szakadékkal együtt a Dealul Bunesti (Dealul Crucea) hegycsucsra a 408 magassági mérjegyü ponthoz ér.
Ezen ponttól kezdve a határvonal egyenest északkeletnek megy lefelé s egy kis patakba akad, ezt annak a Samos-Mic patakba való beömléseig (a Nemirceni nevü mesterségesen készült tóban fekvő pontig), s azután ezt a Rusina patak beömléseig követi.
Innét a határvonal a 315 és 362 magassági mérjegyü pontokon át a Dumbrava-Rosie magaslat (438 magassági mérjegy) csúcsáig emelkedik, honnét keleti irányt vesz s a Dealul Fisticului csúcsán át (420 magassági mérjegy), innét pedig a Dealul Plavalarilor csúcsán (451 magassági mérjegy) fut keresztül, a honnan ezen magaslat gerinczén haladva, délkeleti irányban vonul lefelé, elvonul egy földszakadék kezdeténél - mely délre elmarad - hogy azután keleti irányt vegyen, s a 379 magassági mérjegyü pontig ér el, honnét a Dealul Cetatuca (Miresti) csúcsára (473 magassági mérjegy) hág fel.
Ezen ponttól a határ délkeleti irányban vonul a Miresti-fensikon át (477 magassági mérjegy) egyenesen a Racova patak eredetéig (baloldali ág), s követi annak folyását a Suceava (Szucsava) folyóba való beömlésig, s közel Filiseni községhez (a térképen Chiliseni) a Balta-Satului-on megy át.
Ezen ponttól kezdve, a Mitocul pataknak (mely a térképen Rustorba nevet visel) torkolatáig, a határvonal a Suceava folyó irányát fogja követni, mihelyt ez a jelen egyezmény III. czikkelyének határozmánya értelmében szabályozva leend. A meglevő határvonal, ugy a mint az a térképen föl van tüntetve, ideiglenesnek tekintetik.
A Mitocul torkolatától kezdve a határvonal ennek mentén halad felfelé a Dadului-patak beömléseig, innét pedig ez utóbbinak mentén egészen annak eredetéig.
Ezen ponttól kezdve a határvonal keleti irányban emelkedik felfelé mindaddig, a mig a Suceava (Szucsava) és a Siret (Szereth) folyók közötti vizválasztó vonalhoz ér el, s követi azt a Lazary (508 magassági mérjegy), a 493 magassági mérjegyü ponton, az Obeina-Calafindesti csúcson (506 magassági mérjegy, a térképen Zaranka névvel megjelölve), a 473 és 440 magassági mérjegyü pontokon át, a honnét kezd lefelé haladni, és a 380, 372, 370, 375, 392, 350, 391, 380, 362, 389, 364 és 330 magassági mérjegyü pontokon keresztül vonulva, ekként a Botosanita, Gropana és Negostina nevű falukat Bukovinánál és a Rudesti és Verpole nevű falukat Romániánál elhagyja.
A 330 magassági mérjegyü ponttól kezdve a határvonal egyenesen a Siret (Szereth) folyóba esik, honnét ennek folyását követi a Molnita (Molnicza) patak beömléseig, s innen kezdve ezen patakkal együtt a 340 és 350 magassági mérjegyü pontokon át egész annak eredetéig halad.
Innét felemelkedik észak-északkeleti, utóbb keleti irányban a Prevoroki és Buda faluk között levő magaslatokra, s ezek gerinczét követve, Fontana Talharului és Buda között a 370, 368, 406, 386, 385, 328, 306, 327, 324, 298 és 316 magassági mérjegyü pontokon halad át, s azután a 304 és 247 magassági mérjegyü pontokon át a Lucavita patak eredetéig fut, melyet ennek a Pruthba való beömléseig követ.
(A Lukavita patak Mamornita falutól kezdve a Pruthig Mamornita nevet visel.)
A Lucavita torkolatától kezdve a határvonal azon irányt követi, a mely iránynyal 1855. évben a Pruth folyó birt, azután pedig a Sineheul és Cotul Grigorcea szigeteket északról azon pontnál, mely a határtérképen és az ide mellékelt részletes terven (B. melléklet) N betüvel van megjelölve, bekeriti, a hol azután a Pruth mostani folyásával összeesik. Innét Novoselita-ig a Pruthnak 1884. évi folyása, mely a folyam jelenlegi folyásával megegyezik, fog a két állam közt ideiglenes határul tekintetni mindaddig, mig ezen folyó a nemzetközi Pruth-bizottság által szabályoztatni fog.
Minthogy a Suceava (Szucsava) jelenlegi folyása, annak árvizek idején bekövetkező gyakori változása következtében nem alkalmas arra, hogy határozott és változatlan határvonalat képezzen, a jelenlegi birtokállapotnak megfelelőleg a térképbe berajzolt vonal, a folyó irányának szabályozásáig, ideiglenes határul fog tekintetni. Ezen utóbbi czélból a szerződő kormányok által kinevezett s mérnökökből álló vegyes bizottság fog kiküldetni és azzal megbizatni, hogy ezen folyó medrének tervét, a meddig az határvonalat képez, vegye fel, s egy szorosan tudományos alapon nyugvó szabályozási tervezetet készitsen. Az ekként elkészitett tervezet a kormányoknak jóváhagyás végett be fog mutattatni.
Az ezen tervezet utján megállapitott folyóirány azután kőből készitett, s ezen egyezmény VI. czikkének rendelkezése szerint felállitandó határjellel fog megjelöltetni, s fogja a jövendőbeli határt képezni.
A tervezet jóváhagyásának ténye által a két kormány nem kötelezi magát arra, hogy a folyószabályozást maga fogja keresztülvinni, de magánfeleknek megengedhető, hogy e czélból a jelen egyezmény IX. czikkében megállapitott határozmányoknak megfelelő munkálatokat foganatosithassanak.
A Monita (Molnicza) vize, melyet magánfelek a saját magánérdekükben több helyt rendes folyásából elvezettek, régi medrébe vissza fog vezettetni, hogy ezen egyezménynek megfelelőleg határvonalat képezzen. Az erre vonatkozó munkálatok még a határmegjelölés előtt azon állam kormányának kezdeményezése folytán fognak foganatosittatni, a mely államnak területén ama viz jelenleg folyik.
A jelen egyezmény IX. czikke szerint kilátásba helyezett vegyes bizottság nyilatkozni tartozik azon magánfelek beadványai felett, a kiknek telepeik számára vizlevezetésekre van szükségük.
A Magyarország és Románia közötti határ kezdődik a Bukovina, Magyarország és Románia közt fekvő Triplex confiniumnál, a Pietrile rosii nevü hegyen (a Podul de piatra nevü nyeregnél) leszáll a Taieturile patak eredetéhez, követi ezt a Scafa patakba ömléseig, utóbbit a Haita-patakba ömléseig, a Haita-patakot a Neagra-patakba ömléseig; ez utóbbin átkelve, a Cserebükk-hegy lábának gerinczén felhág annak csúcsára, - 1455. számu magassági mérjegy (cote).
A határ e ponttól, folyton a hegygerinczen haladva, az 1762. számu magassági mérjegyhez, innen egy gyalogösvényen, a Caliman-Kelemen éjszaki lejtőjén s az 1808. számu magassági mérjegyen át a Dealul Bucinis hegyre, innen folyton ezen hegy gerinczén a Dealul-Dragoeasa-hegyre, az 1354. számu magassági mérjegyhez vezet. Innen közvetlenül a Prislopul csúcsára, a Poiana Prislopulra és a Prislopul és Paltinis közötti nyeregbe, innen a Paltinis-patak (apa loi Zaban) forrásához megy, követi ezt a Dragoeasába ömléseig, és utóbbit a Neagra-patakba ömléseig és a Neagra-patakot azon pontig, a hol abba a Cristisoarapatak beömlik és a hol a Fontana Vinului nevü pont van.
E ponttól a határ az utóbb nevezett patakon felvonul annak eredetéig, onnan a Tibles mic és Tibles mare hegyek között fekvő nyeregbe, innen a hegygerinczen haladva a Tiblesul mic, Dealul verde (cota 1601), Albiuta, Cheteria (cote 1595), Obcina Albilor, Streaja, Prislopul, Preluca Ursului, Piciorul loi Sffirdea és Piatra rosie nevü hegyek csúcsaira; innen leszáll a Prisecarul-patak eredetéhez és ezt a Bistricioara (Tölgyes) patakba ömléseig követi.
Innen a Bistricioarát a Piecul - Péntek - patakba ömléseig követi a határ, akkor az utóbbiban fölfelé annak eredetéig halad, a honnan felhág a Curmatura Pintecului nyergébe. Innen a Kicerul - Kicsere - hegy lábának hátán, keleti irányban, a hegyláb gerinczén leszáll a Bistrutának a Bistrába ömléseig, tovább halad ez utóbbi patakon a Frinturile patak beömléseig, honnan a Fagetelul-hegy éjszak-nyugati lábának gerinczén felhág ezen hegynek csúcsára (cote 1166).
A Fagetelul csúcsáról a határ az ezen hegy és a Verde-hegy közt fekvő nyeregbe vezet, onnan le a Kitrigul - Köszörükő - patak eredetéhez, követi ezt a Bicaz - Békás - patakba ömléseig, azután ezt a Tikos - Tikos - pataknak beömléseig és ez utóbbit föl eredetéig, honnan az Ivános és Floraea között fekvő nyeregbe, innen le az emlitett nyeregtől délre eredő kis patakba, ezen patakon tovább az Ivánosba ömléseig, ezen utóbbi patakon annak eredetéig, a honnan az Obcina Cepkesului nyergébe vezet.
E ponttól leszáll a határ az Ata-patakba és követi ezt a 847. számu magassági mérjegyig, innen déli irányban felhuzódik a Piciorul Kerekhavas hegyre, keleti irányban leszáll az Ata-Mare patakba, átkel ezen patakon és a Piciorul Icoanei gerinczén felhág a Torogles - Toroklyás - csucsára (cota 1266).
Innen a határ, mindig a hegy gerinczén haladva, a Poiana Crucea Rosie nevü havason át a Batca de piatra nevü hegy csucsára vezet, innen leszáll a Bratos - Barátos - patakba (cote 840) s ezen átkelvén, a Meleghavas gerinczén a Curmatura Lazaroai nyergébe huzódik. Innen egyenes vonalban dél-keletnek a Bolohanos - Bálványos - és Földtiszt-patakok egyesüléséhez vonul; innen követvén az utóbbi patakot az Arsita Tarcutii éjszaki lábáig, ezen hegyláb gerinczén felhág az Arsita Tarcutii csúcsára (cote 1372.). Innen, folyvást a gerinczen haladva, déli irányban leszáll a Tarcuta patakba (cote 1007) átlépi ezt, felhág a hegygerinczre, átvonul a Grindus - Tarhavas - és Ciudomir - Csudamér - csúcsain, a honnan leszáll a Ciudomir - Csudamér - patak eredetéhez, s ezt követi a Trotus - Tatros - (Gymes) patakba ömléseig.
Itt átkel a határ a Trotus patakon, követi a m. kir. vámhivatal és vesztegintézet keritésfalát, felvonul az Aldamas - Áldomás sorka - (kőcsup) gerinczére, onnan annak és a Popoi - Pipás - (cota 1272), Poiana-Arsa - Égett mező - (cote 1271) csúcsaira, innen az Apahavas csúcsa alá huzódik, s onnan haránt-irányban az Apahavas harmadik, keleti kupjára, s délnyugati irányban egyenesen a Voica csúcsára (cote 1304) emelkedik föl.
A Voica csúcsától leszáll a határ, ezen hegynek a gerinczét követve, a Ciuges - Csüges - patakba, átmetszi azt a 855. számu magassági mérjegynél, s onnan egyenes vonalban a Kerekbükk csúcsára lép fel (cote 1096). Innen leszáll az Agapioasa - Gyepecze - patakba (cota 872), követi ezen patakot a Sulta - Szulcza - patakba ömléseig, utóbbit a Solintarul - Sólyomtár (Pricske) patakba beömléseig; ez utóbbin fölvonúl, hogy főlhágjon a solintar - Solyomtár - havas nyergébe és onnan tetejére.
Ezen ponttól leszáll a határ a Ciobanul - Csobányos - patakba, követi ezt a Magyaros-patak beömléseig, utóbbin felvonul és felhág a Magyaros csúcsa mellett az 1366. és 1342. számu magassági mérjegyek között fekvő nyeregbe. Innen a határ, a hegygerinczet követve, átkel az 1342., 1219., 1216. és 1173. számu magassági mérjegyeken, az Obrejescul - Magyaros sorka - gerinczén, az 1098., 1063., 906. és 823. számu magassági mérjegyeken: leszáll az Uz patakig, azon ponthoz, melyet Gardul de piatra - Kőkertnek - neveznek.
A határ innen az Uz patakot követi a Barzantu - Verespatak - (Bardocz) beömléseig, azután követi az utóbbi patakot a Nemira - Fekete patak - (Kecskés) beömléseig és felvonul az utóbbin annak eredetéig. Ezen ponttól felhág a határ a Nemira mare - Nagy-Nemere - és Nemira mica - Kis-Nemere (Tiganca) között fekvő nyeregbe és a hegygerinczen a Nemira mica - Kis-Nemere -, Mikestető Sandru mic - Kis-Sándor - csúcsain át a Sandru mare - Nagy-Sándor - csúcsára vezet.
A Sandru mare csúcsától a határ éjszakkeleti irányban, mindig a hegygerinczen haladva, a Kecskés csúcsán át a 970. számu magassági mérjegyhez vezet, s onnan ezen hegy délkeleti lábának gerinczén a Kecskés patakba száll le, követi ezen patakot a Slanic - Szaláncz patakba ömléseig, az utóbbit föl a Pescarul patak beömléseig, az utóbbit a Poiana la Tabla lábáig, honnan jobbra hajló szög alatt ezen Poianára és onnan a Dealul Brezoiul nevü hegynek gerinczét követve, ezen hegynek csúcsára (cota 1001) emelkedik föl. Innen a hegyek gerinczén elvezet a határ a Dealul Cernica csúcsához (cote 1005), onnan lefelé a 975 magassági mérjeggyel jelzett nyeregbe, innen pedig a Cernica patak eredetéhez és ezen patakon annak az Oituz - Ojtos - patakba ömléseig, Sósmezőig (Poiana Sarata).
Átkelvén a határ az Oituz - Ojtos - patakon, felemelkedik a hegyek gerinczére, onnan a Runcul alb (cote 981), Halas, Coarnile (cote 1235) csúcsaira, honnan, folyton a hegygerinczen haladva, a Leány-patakhoz vezet le, követi ezt a Kasin - Kászon - patakba ömléseig, utóbbi patakon felvonul a Clabuc - Kalabucs patak - beömléseig, azután ez utóbbiban egy a Clabuc (Kalabucs alja) nevü hegyről lefolyó kis patak beömléseig, végre ez utóbbin fölemelkedik annak eredetéig, onnan az 1223. számu magassági mérjegyen át a Clabuc (Kalabucs) csúcsáig (cote 1370).
E ponttól levezet a határ a középső hegyhasadékon a Lipsca-patakhoz, követi ezt a Harangbércz-patak beömléseig (cote 804) és a Jáhorosbércz éjszakkeleti lábának gerinczén felház ezen hegynek ormára (cote 1211) innen déli irányban egy hegyhasadékon leszáll a Paltin-patakig, átlépi ezt és egy, az előbb emlitettel szembeeső másik hegyhasadékon felhág a Sóbércz csúcsára (cote 1290).
E hegycsúcstól a hegység gerinczén halad a határ a Mesteacanul - Mesztáktető - csúcsig, innen déli irányban a hegygerinczen le az 1139. és 844. számu magassági mérjegyeken át a Putna-Vrancii - Putna patakhoz - húzódik, azon ponthoz, a hol a Merului - Jáhoros patak - a Putna patakba ömlik. A Putnán tovább vonul a határ annak eredetéig, átkel a Hray oldala nevü hegy hátán (cote 1671) és elvezet a Zabala - Zabola putna - eredetéig, ezen a Gorul - Gorpatak - beömléseig, azután ezen patakon föl annak eredetéig és innen föl a Giurgiu és Dealul Negru - Fekete halom - közötti nyeregbe (cote 1535).
Ezen ponttól a határ nyugoti irányan a Dealul Negru - Fekete halom - hátán mintegy 700 méternyi távolságig fölfelé emelkedik, azután déli irányban egy hegyhasadékon leszáll a Giurgiu - Gyergyó - patakig, követi ezt a Stina-Giurgiului patak beömléseig, követi ezt föl eredetéig, átkel a Taietura nyergén az 1336. számu magassági mérjegynél; leszáll a Magyarós-bokor patak eredetéhez, követi ezt a Bisca mica - Kis-Baczkába - ömléseig, az utóbbit a Cilianos - Csilyános - patak beömléseig (cote 1036), ezt föl eredetéig; innen a Balescul hegy csúcsára (cote 1561), azután a Balescul és Coriul között fekvő nyeregbe, innen a Coriul - Tamás - patak eredetéhez és ebben a Bisculita - Kis-Baczka - patak beömléseig (cote 1142) vezet.
Innen a határ délnyugati irányban és egyenes vonalban átkel a Hosszúköz hegyen a Pitak - Petak - patakig, követi ezt a Bisca mare - Nagy-Baczka - patak beömléseig, ezt föl a Surducul - Szurduk - patak beömléseig, s ez utóbbi patakot eredetéig, honnan a Surduk - Poiana cu pietrile - (Döngőkő) nevü nyereghez huzódik.
E ponttól a határ a hegygerinczen a Bota mare - Nagy-Bota -, Bota mica - Kis-Bota -, Zimbrul, Tabla Chei csúcsokon keresztül a la Cheia - Szent-László-Király-Köve - sziklához halad; innen a Buzeul - Bodza - folyóhoz száll le, ezen felvonul a Crasna (Kraszna) patak beömléseig, felmegy e patakon annak eredetéig, s innen a Curmatura Crasneire.
Innen a határ, a hegygerinczen haladva, átkel a Tatarul mic (cote 1413), Kikisan, Tatarul mare - Nagy-Tatár - (cote 1471), Tabla Buzeului (cote 1345) hegye csúcsain, az 1323., 1183., 1082., 1211. és 1442. számu magassági mérjegyekkel jelölt pontokon, továbbá a Bokirna (cote 1463), Laptele, Valea Stinei, Curul Pámintului - Pirosca - Tigaia, Bratocea, Babesul. Bobul mic, Bobul mare, Piciorul Caprii, Valea Neagra, Zanoaga Mortului, Zanoaga lui Martin, Cioara, Orlata, Ratoslovul, Priseaca nevü hegyek csúcsaira és a Predelut nyergén; felhág a Musita, Paltinul, Dealul Turcului, Lacul rosu, Gavana, Tót Páltető, Anderbércz tető, Piatra mare (cote 1841), Poiana Judetului, Susaiul, Poristoc - Csáplya tető - nevü hegyek csúcsaira, s innen az utóbb nevezett hegy gerinczén leszáll a predeal-tömösi nagy kőutra.
Innen a határ ismét a hegygerinczre emelkedik és átkel a Vladetul és Fetifoi csúcsokon, azután a Sibot és Piatra Arsa nevü hegygerinczeken, a Dealul Forban és Capatina Porcului csúcsokon, a Curmatura armasaruluin, a Baiul csúcson, a Curmatura Moraruluin és felhág a Dealul Morarului és la Om (Bucegiu csúcsa) csúcsokra. Innen a határ, mindig a hegygerinczen haladva, átkel a Valea Doamnei nyergén, a Batrina, Coltul Tapului, Coltul Grohotis, Strunga mica, Strunga mare, Dudele, Pietrele albe, Sfintul Ilie, Plaiul Mandrului hegyek csúcsain, a Padina Ursului nyergén, a Paicului csúcsán, a seremet nyergén, a Dilma lui Dragan két ormán, felhág a Mosoiului és Padina Lunga csúcsaira; onnan a Gura Padinii lungi nyergébe, hol a Jon Flanta nevü kőkereszt van: innen a Gruiul lui Lastun csúcsára, a Padina cu drumul nyergébe, továbbá a Piscul Berlindoia (Bocarta), Piscul Giuvelei és Ruiul csúcsaira, s onnan lefelé a la Cruce nevü pont mellett (Törcsvári szoros) a nagy közlekedési kőuthoz vezet.
A la Cruce nevü ponttól ujból a hegység gerinczére emelkedik és azon vonal tovább a határ, átlépi a Predealul, Rogoasa, Sirnei, Galbina, Clabucetul, Poiana Seaca, Piatra lui Craiu (Baiul - Királykő - Königstein), Tamasul mic, Tamasul mare, Fagetul Caprei és Lerescul hegyek csúcsait, utóbbi hegy nyergét, a Comisul és Lutele, a Berevoescul mare, Berevoescul mic, Valea Radului (Vladului), Bratila hegyek csúcsait, az utóbbi hegy nyergén át, a tavak mellett elhaladva, a Ludisorul és Zirna csúcsaira, és annak nyergébe, a Leaota csúcsára és nyergébe vezet. Majd Bindea hegynek négy, Galesescul hegynek két csúcsán át a (Vultoarea), Coltul Vista mare, Moldovanu (Ucea mare), Podragul, Virtopul, Virtoapele, Vinatura lui Boteanu, Budi, Capraretul, Paltinul (Lespezilor) és Negoiu csúcsaira, a Scara vagy Scarisoara nyergén át a Fundul Boiulra, Valea Caldarilére, a Galbenul, Budislavul, Surul, Lacustelor és Cocoriciul csúcsaira, a Cumpána nyergén át, a Tatarul, Kika Fedelesului csúcsaira, innen a hegygerinczen le a Piatra Soculuihoz és innen haránt vonalban a Piatra Albán át a Strunga Sarcihoz, azután le a Valea lui Frate nevü patak eredetéhez, s ezen patakon az Oltul (Olt) folyóig vezet.
Innen a határ az Oltul folyót követi a Riul Vadului nevü patak beömléseig, azután az utóbbin föl annak eredetéhez, felhág az Obirsia Chirculuira, a 2011. és 2001. számu magassági mérjegyek között, és a hegygerinczet követve, átkel a Piatra Chircului (cote 2001), Forgaci, Curmatura, Purgis, Sterpul (Dealul Negru), Voinasita, Curmatura Voineagului, Voineagul Catanesei (cote 1853) nevü hegyek csúcsain és mindig a hegygerinczen haladva, a Curmatura Tiganului nyergébe (cote 1581) huzódik.
A Curmatura Tiganului-ról leszáll a Tiganului patak eredetéhez, tovább megy ezen a Jidului patak beömléseig, azután ezen utóbbi patakon föl az Isvorul lui Dobrun patak beömléseig, ezen patakon föl annak eredetéig, honnan a Dealul lui Dobrun hátára emelkedik föl; innen ezen hegy gerinczén lefelé haladva, átkel a Culmea Turnerelé-n (cote 1433) a Valea Dobrunului nevü patakhoz és ezen patakon föl, annak a Lotrul folyóba ömléséhez vezet. (Mely pont a Lacul lui Dobru nevet viseli.)
Innen a határ a Lotrul folyón föl az Isvorul Balului-patak beömléséhez, ezen föl a Dealul Larg déli lábához, azután ezen hegynek hátán föl annak csúcsához (cote 1928), innen le a Dealul Larg és Dealul Praja közti nyeregbe (cote 1882) és a Cracul Praja gerinczén az 1767. számu magassági mérjegyhez vezet. Innen nyugati irányban leszáll a határ az Isvorul Praja nevü patakhoz, követi azt a Riul Frumos nevü patakba való ömléseig, azután ezen utóbbi patakot a Slimoiu nevü hegy keleti lábáig, felhág ezen hegyláb hátára, az 1453. számu magassági mérjegyen keresztül az 1527. számuhoz megy; a Slimoiu hegy nyugati lábának gerinczén haladva, leszáll a Salanile patakba, átkel ezen patakon és délnyugati irányban egyenes vonalban a Smida mica hegynek hátára (cote 1508) megy. Innen leszáll a második Salanile patakba, átlépi ezt és a Sima mare patakon fölvezet annak eredetéhez, s innen a Gura Potecului nyergéhez.
E ponttól a határ, a hegység gerinczét követve, átvonul a Salanile (cote 1734), Poiana Muerei, Pravatul, (Cotul Ursului), Bufta csúcsain az 1833. számu magassági mérjegyhez, felhág a Dealul Caprei keleti tetőjére, azután az 1801. számu magassági mérjegygyel megjelölt nyergen és a Dealul Fometescul csúcsán (cote 1871), továbbá a Curmatura Groapa-Seacan átkelve, felhág a Cibanul, Coasta-lui-Rus, Jasul, Paclita, Gruiul és Paringul (Prislop vagy Mindra) csúcsokra (cote 2520, 4.).
A Paringul csúcsától a határ a surpatele hegy gerinczén fölvezet a Grivele csúcsára (cote 2106, 9.) onnan az 1779, és 1536, 7. számu magassági mérjegyekhez, s a Prislopulra (cote 1373) és a Poiana Ascunsa nevü hegy lábának hátán azon ponthoz vezet le, melylyel szemben a Gropanul patak a Polatistea patakba ömlik; innen egyenes szög alatt letér a Polatistea patakhoz, átlépi ezt és a Gropanul patakon fölmegy annak eredetéhez, fölhág a Gropul és Tapa közötti nyeregbe az 1481. és 1564, 5. magassági mérjegyek között, s innen egyenes vonalban a Petriceea csúcsára (cote 1438), honnan a Petricel nevü hegy éjszaknyugoti lábán leszáll a Stolojoia patakba, s követi ezen patakot a Jiul - Zsily - folyóba beömléseig (mely ponton a Stolojoia patakot Polatisteának is nevezik).
A határ átszeli a Jiul (Zsily) folyót, a Paretele nevü sziklákon át a Candetul csúcsára, a Murgile gerincze mentén a Dragoilul és Dumitru csúcsokra, innen az Obirsia Merisori, Sesul Dimitrei, Obirsia Diului nyeregre, a Dragasul, Sesul Diului Vulcan, Carteanul csúcsaira és az utóbbi nyergén át a Futetul, Streaja, Mutul, Dealul Piscul Rusesc csúcsaira (cote 1630) vezet. E ponttól a határ egyenes vonalban és nyugoti irányan átszeli a Bréea völgyét, fölhág a Virful Negrului csúcsára, innen a hegygerinczen végig haladva, a Cornul Zanoagán át a Dealul Cornilor csúcsára; innen délnyugoti irányban leszáll a Zanoaga patak eredetéhez, ezen patakon tovább vonul annak a Valea Balomir patakba beömléseig, átlépi ezen utóbbi patakot és az azzal szemközt levő hegyhasadékon fölvezet ezen patak eredetéig, s azután a hegygerincz hosszában a Sigleul mic és Sigleul mare csúcsaihoz.
Ez utóbbi ponttól a határ délnyugoti irányban a Cracul Pietrei Maurului nevü hegy gerinczének és lábának mentén leszáll a Valea de Pesti nevü patakba, átkel ezen patakon és egyenes irányban a Pribeagulon át felemelkedik a Dealul Galben azon pontjáig, mely az 1223. sz. magassági mérjegytől déli irányban 775 méternyire a Dealul Galben ösvényén esik. Innen a határ az 1174, 1296 (Piatra Negrului), 1344. (Restovanul) számú magassági mérjegyeken át a Smida Batrinára vezet föl, s innen leszáll a Valea Boului nevü pataknak a Jiulba (Zsily) ömléseig.
E ponttól a határ a Jiul folyón a Valea Seaca patak beömléseig, ezen tovább fölfelé a Piatra Alba lábáig vonul, itt felemelkedik ezen hegynek gerinczére, áthalad a Soarbele, Paltina és Fetele Manesii csúcsain, innen a Sturul (Scurtele) Galbenul nyergébe és csúcsára, a Scarisoara Galbenii és Curmatura Galbenii gerinczein át a Stina mare, Micusa (Vlásia), Bulzul csúcsaira és a Scarisoara nyergébe vezet.
E ponttól a határ, folyton a hegygerinczen haladva, átkel a Morarul, Glodeanul és Tutila csúcsain és ezen utóbbi hegy délnyugati lábán át az 1974. és 1897. számu magassági mérjegyeken keresztül a Rusece patakhoz, a piriul Dragomir nevü patak beömléséhez, s ezen utóbbi patakon föl annak eredetéhez vezet, s aztán felhág az 1916. számu magassági mérjegy nyergébe. Innen ismét a hegygerinczen át az Isvorul csúcsára, az 1823., 1815., 1733. számu magassági mérjegyekhez, a Curereste csúcsán át (cote 1772) a Cracul Maticului gerinczére, a Dobrovir, Dealul Mlecului (cote 1725), Cupanul (cote 1455), Gasca (cote 1138) csúcsaira, a 980., 896. és 882. számu magassági mérjegyekhez, és a Poiana Schitulon át le a Cerna (Cserna) folyóhoz vezet.
A határ a Cerna folyását követi a 254. számu magassági mérjegygyel jelzett pontig, innen a Secul hegy nyugati lejtőjén létező gyalogösvény mentében a Csezna patakhoz huzódik (Tesna, cote 492.), azután ezen patakon fölvonul a Poiana Gaura Fetei-ig, itt elhagyja a fentebbi patakot és délnyugatnak egyenes vonalban a Poiana Balta Cerbuluira, innen a Curmatura intre plaiurira, továbbá a hegygerinczet követi a Preseaca (cote 1094) és Coseiul (cote 1071) csúcsaira, a Poiana Rotata és Coseiului-on (cote 1050) át a Lunca Camena (Piatra Vinata), az 1228. és 1126. számu magassági mérjegyeken a Piatra lui Cosei, Poiana Cosei, Grebenicul (cote 1143), Poiana Sulita, Plostina Mosorului, a 827., 894. és 927. számu magassági mérjegyeken a Virful Cocosului (cote 920), Poiana Rachelei, Predealul marce csúcsaihoz, a 763., 636. és 647. számu magassági mérjegyekhez és a Meteres nyergébe vezet. E ponttól leszáll a határ a Cerovát patak eredetéhez és ezen patakon lemegy annak a Bachna patakba ömléseig, ezen utóbbi patakon tovább a Cioaca hegy délkeleti lábáig, nevezetesen a tényleges Bachna meder azon pontjáig, mely egyenesen keleti irányban átellenében esik a Cioaca hegy 164 magassági mérjegygyel jelzett kupjának.
E ponttól a határ a Bachna mederben oly vonalon halad, mely a mindkét felől való régi parttól egyenlő távolságra huzódik tovább a verciorova-orsovai kőutig; innen egyenes irányban a magyar és a román vaspályák érintkezési pontjához vonul (azaz a román vaspálya Bachna hidjától északnyugati irányban 132 méterre) átkel a vaspályán és egyenesen a Dunához huzódik.
Az előző czikkekben foglalt határozmányok kivitelére, a szerződést kötő kormányok részéről kellő számú vegyes bizottságok fognak kirendeltetni, melyek feladata leend a határvonalat megjelölni, a jelen egyezményben foglalt határleirás, valamint az ahhoz csatolt és pedig a cs. és kir. törzskar által készitett térképek, (Bukovinát illetőleg: az annak 1:25,000 mértékü katonai fölvételéről vett fényképészeti másolatok; Magyarországot és pedig a) Erdélyt és b) a volt Bánságot illetőleg: azok 1:28,800, illetőleg 1:25,000 mértékü fölvételeinek hasonló másolatai) alapján, mely utóbbiakban a határvonal vörös szinnel van föltüntetve.
A határ egész terjedelmében Bukovina felől határkövekkel, Magyarország felől fából készitett határoszlopokkal fog megjelöltetni.
Ugy a határkövek, mint a határoszlopok a határvonallal párhuzamos mindkét oldalukon az illető országok kezdőbetüivel láttatnak el, jelesül a határkövek az egyik oldalon B. (Bukovina), a másik oldalon R. (Románia), a határoszlopok pedig az egyik oldalon M. O. (Magyar Ország), a másik oldalon R. (Románia) betükkel fognak megjelöltetni. A betük alatt folyó számok fognak alkalmaztatni, melyek a Bukovina, Magyarország és Románia között fennálló „Triplex confiniumnál” kezdődnek. Ezen a ponton egy háromoldalu kőlobor fog felállittatni és oldalain a fenti módon a három ország kezdőbetüivel és I. számmal megjelöltetni.
A határkövek és határoszlopok méretei, valamint azok felállitásának módozatai, a C. alatt mellékelt vázlatban vannak meghatározva.
A határvonal ott, hol azt valamely folyó képezi, kettős határkövekkel fog megjelöltetni, melyek vizkároknak ki nem tett megfelelő pontokon alkalmazandók.
Az egymással szembeeső határkövek a folyó medrétől (folyam sodra) egyenlő távközökben kell, hogy legyenek. Ezen távközök kivételesen csak azon esetben lehetnek különbözők, ha az eltérést területi nehézségek szükségessé teszik.
A mi a patakokat illeti, azokon a határ rendszerint olyképen fog megjelöltetni, hogy azok eredeténél egy-egy határkő vagy határoszlop, torkolatánál pedig kettő-kettő fog a fenjelzett módozat mellett alkalmaztatni.
A kettős határkövek és határoszlopok azonos folyószámokkal és azon ország kezdőbetüjével jelöltetnek meg, melynek területén állanak. A rónaföldön vagy fönsikon, hol a természetes határvonal a terület alakulásánál fogva ki nem vehető, a határkövek és határoszlopok közt földhalmok vagy kőrakások emelendők és pedig oly távolságban egymástól, hogy egyik a másikától látható legyen. Ezen határhalmok alapjukban két méter átmérőjüek, középen pedig egy méter magasak lesznek.
Ott, hol a határvonal erdőkön vonul át, mindkét oldalon négy méter, összesen tehát nyolcz méter széles átvágások fognak eszközöltetni. A határkövek és határoszlopok felállitási pontjai a határtérképen megjelöltetni s a hol lehetséges, a környék három vagy négy állandó pontjára való vonatkoztatás által feltalálhatókká tétetni fognak. A felállitási pontok, valamint a fölvett szögek a D. és E. alatt ide mellékelt két példányban kiállitandó külön jegyzéke fognak fölvétetni.
A határmegjelölés költségeit Ausztria-Magyarország és Románia egyenlő részben viselik.
A határmegjelölés a jelen egyezmény jóváhagyásáról szóló okmány kicserélését közvetlenül követő nyár folyamán fog eszközöltetni.
A határjelzés megtörténtét követő két év lejártával az egész határvonalra kiterjedő vizsgálat fog eszközöltetni, azon túl pedig egyetértőleg minden tizedik évben időszaki vizsgálat lesz tartandó, hogy a határvonal ott, hol valamely változást szenvedett, ismét helyreállittassék.
Ott, hol területi nehézségek miatt a határfelügyeleti szolgálatra csak egy ut létezik vagy nyitható, mely vagy magán a határon vonul el, vagy váltakozva egyik országból a másik országba vezet át, ezen ut a szerződő kormányok határfelügyeleti közegei részéről mindenkor kölcsönösen használható. Magától értetik, hogy ezen rendelkezés alapján a jelen egyezményben körülirt, s a határtérképen megjelölt határvonalnak megváltoztatására nézve igény nem támasztható.
A fentebb meghatározott különös eseten kivül, fegyveres határőrségi közegeknek a megjelölt határt sehol és semmiféle ürügy alatt átlépniök nem szabad.
A határt képező folyókon és patakokon oly gátak vagy torlasztók, melyek által a viz természetes folyásának más irány adatnék, vagy melyek a vizerőnek ipari vagy más czélokra felhasználására szolgálnának, sem a szerződő kormányok, sem pedig magánosok részéről nem állithatók föl a nélkül, hogy megelőzőleg a szomszédos kormány beleegyezése ki ne eszközöltetett volna. A már fennálló vizépitmények és vizmüvek a kormányok részéről ezen czélra kirendelendő vegyes küldöttségek által megvizsgálandók.
Azon épitmények és müvek, melyek vagy magánosok, vagy pedig a szerződő kormányok jogaira, jelesül a határvonal menetére nézve károsaknak találtatnának, az illetékes hatóságoknak ez érdemben hozandó határozatai alapján átalakitandók vagy lerontandók.
Magától értetik, hogy jelen egyezmény által azon fekvőségek tulajdonosai, melyek egyik országból egészben vagy részben a másikba mennek át, birtokjogaikban és a fekvőségek feletti szabad rendelkezési jogukban rövidséget szenvedni nem fognak.
Mindazonáltal az ily fekvőségre nézve, oly esetekben, midőn az vétel, csere, ajándék vagy hagyományozás utján uj tulajdonosra szállana át, azon államot, melynek területén az illető fekvőség létezik, arra nézve elővásárlási jog illeti meg, a melyet is az a két érdekelt fél által megbizott választott birák, a választott birák meg nem egyezése esetén pedig, az eltérés felett dönteni hivatott birtokbiróság által az ingatlanok helyszokásos értékviszonyaihoz képest meghatározott rendes áron megszerezhet.
A megelőző czikkben tárgyalt fekvőségek tulajdonosai, ezen fekvőségeik használatát illetőleg a legszabadelvübb elbánásban fognak részesittetni; t. i. az ily fekvőségek birtokosai a szolgálatukban lévőkkel és háznépükkel együtt jogositvák, fekvőségeiknek a határvonal által elválasztott egyik részéről annak másik részére közlekedni, gazdasági eszközeikkel, marháikkal, szerszámaikkal stb. stb. oda-vissza szabadon járni-kelni, tekintet nélkül arra, hogy a birtok részben az egyik, részben a másik állam fenhatósága alá tartozik; szintugy jogositva vannak termésüket, marháikat, minden földtermesztvényeiket, nyers és feldolgozott állapotban, egyik birtokrészükről a másikra akadálytalanul, adó- és illetékmentesen átszállitani.
E kedvezmény azonban csak a határvonal által akkép elválasztott földterületek termesztvényeire terjed ki, a nélkül, hogy az illető területek után az egyenes adók behajtását kizárná.
Az ezen kedvezményt élvezők egy - személyiségüket és foglalkozásukat kimutató - igazolványnyal tartoznak magukat ellátni, mely igazolványnak mindkét állam hatósága részéről láttamozottnak kell lennie, a melyet a határhatóságok kivánságára előmutatni tartoznak. Az igazolványért, s annak láttamozásáért semmiféle dij sem fizetendő.
Jelen szerződés ratifikálandó és a ratifikatiók, mihelyt csak lehetséges, Bukarestben kicserélendők. Hatálya azon napon veszi kezdetét, a melyiken a ratifikatiók kicseréltettek.
Minek bizonyságául az illető meghatalmazottak jelen szerződést aláirták és pecsétjeiket rányomták.
[Aláírások]
3. § A határkijelölés végett a VI-ik czikk értelmében kinevezendő bizottság tagjainak a magyar államterületet illető határkijelölés czéljából kinevezésével, s általában mindannak végrehajtásával, mi ezen egyezményben Magyarországot illeti, a ministerium, illetve a bel-, pénz- és igazságügyminister bizatik meg.
