Az Olaszországgal 1887. évi deczember hó 7-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés és a hozzá tartozó tarifák, pótczikk, vámkartel és zárjegyzőkönyv, valamint az ugyanazon napról kelt állategészségügyi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatnak.
Szövegük a következő:
Ő Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya
és
Ő Felsége Olaszország Királya
azon óhajtól vezéreltetve, hogy államaik között a kereskedést és hajózást fejleszszék és előmozditsák, uj szerződés kötésére határozták el magukat és e czélból meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik, jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg:
Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország királysága alattvalói között a kereskedés és a hajózás teljesen szabad leend és mindkét szerződő fél alattvalói a másik fél területein szabadon letelepedhetnek. Az olasz alattvalók az osztrák-magyar monarchiában és az osztrák és magyar alattvalók Olaszországban, ha a két fél területeinek bármely kikötőjében, városában vagy más helyen letelepednek, vagy ott csak ideiglenesen tartózkodnak is, kereskedésük és iparuk tekintetében nem vonhatók bármily néven nevezendő más vagy magasabb illetékek, terhek, adók vagy dijak alá, mint a melyek a nemzetbeliektől szedetnek: és azon kiváltságok, kivételek, mentességek és bármely más kedvezmények, melyeket a magas szerződő felek egyikének alattvalói a kereskedés és ipar tekintetében élveznek, a másik fél alattvalóira is ki fognak terjedni.
Kereskedők, gyárosok és iparosok általában, kik ki tudják mutatni, hogy azon államban, melyben laknak, az általuk üzött kereskedés és ipar után a törvényes adót fizetik, e czimen, a másik fél területén, semminemü további illeték vagy adó fizetésére nem fognak köteleztetni akkor, midőn csupán kereskedésük vagy iparüzletük érdekében, mustrákkal vagy ezek nélkül, akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat tesznek vagy megrendeléseket keresnek.
A magas szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzése és termékeik elárusitása végett az egyik országból a másikba vásárokra és sokadalmakra mennek, ott kölcsönösen ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját alattvalók.
A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a kétrészbeli területek különböző helyei közt fuvarozást, tengeri- vagy folyamhajózást üznek, ezen iparuk üzéseért a másik fél területén semmiféle iparadó alá nem vethetők.
A magas szerződő felek alattvalói a másik fél területén minden katonai szolgálattétel alól, a szárazon ép ugy, mint a tengeren, és pedig mind a rendes katonaságban, mind a honvédségben fel vannak mentve. Fel vannak továbbá mentve a birói, közigazgatási vagy helyhatósági hivataloskodás minden kötelezettsége, a katonabeszállásolás, minden hadiadó és bárminemü katonai kényszerszolgáltatás és megadóztatás alól, kivéve mindazonáltal az ingatlanok birtoklásával vagy bérlésével egybekötött terheket, valamint azon hadi kényszerszolgáltatásokat és megadóztatásokat, melyeket az illető állam minden alattvalója is, mint ingatlanok birtokosa vagy haszonbérlője viselni tartozik.
Nem vethetők alá sem személyükre nézve, sem ingó vagy ingatlan vagyonuk tekintetében más kötelezetségeknek, megszoritásoknak, dijaknak vagy adóknak, mint a melyekkel a nemzetbeliek terhelvék.
Az olaszok az osztrák-magyar monarchiában és az osztrákok és a magyarok Olaszországban bármily nemü és természetü ingó és ingatlan javakat szerezhetnek és birtokolhatnak, és ezek felett adávevés, ajándékozás, csere, házassági szerződés, végrendelet, végrendelet nélküli öröklés, vagy bármely egyéb intézkedés utján szabadon és ugyanazon feltételek mellett rendelkezhetnek, mint a nemzetbeliek, a nélkül, hogy más vagy magasabb adókat, illetékeket vagy dijakat fizetnének, mint a melyekre az illető ország alattvalói a törvények értelmében kötelezvék.
Az olaszok az osztrák-magyar monarchiában és az osztrákok és a magyarok Olaszországban ügyeiket, ép ugy mint a nemzetbeliek, teljesen szabadon és pedig akár személyesen, akár maguk által választott közvetitők által rendezhetik, a nélkül, hogy kötelesek lennének az ügynököknek, bizományosoknak stb., kiknek szolgálatát igénybe venni nem akarják, jutalmat vagy kárpótlást fizetni és a nélkül, hogy e tekintetben más megszoritásoknak vettetnének alája, mint a melyeket az illető ország általános törvényei megállapitanak.
Teljes szabadság engedtetik nekik az adás-vevésnél, a forgalmi czikkek árának meghatározásánál és általában kereskedelmi intézkedéseiknél, csakhogy magukat az illető állam vámtörvényeihez alkalmazni és egyedáruságainak alávetni tartoznak.
Hasonlókép jogaik érvényesitése és megvédése végett könnyen és szabadon járulhatnak minden fokozatu birósághoz és közigazgatási hatósághoz.
E czélból élhetnek azon ügyvédekkel, jegyzőkkel vagy ügynökökkel, kiket érdekeik megvédésére alkalmasaknak vélnek és a jogszolgáltatást illetőleg általában ugyanazon jogokat és kiváltságokat fogják élvezni, melyek a nemzetbelieknek jelenleg nyujtatnak vagy jövőben nyujtatni fognak.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni.
Ez alól kivételnek helye lehet csupán:
a) az állami egyedáruságok tárgyainál;
b) egészségrendőri tekintetekből, különösen a közegészségügy érdekében, és az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;
c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülmények közt.
A kiviteli és beviteli illetékeknek összegére, biztositására és beszedésére, valamint az átvitelre nézve is a magas szerződő felek mindegyike arra kötelezi magát, hogy a másik felet mindazon kedvezményekben fogja részesiteni, a melyeket valamely harmadik hatalomnak engedélyez. Más államoknak e tekintetekben jövőben nyujtott minden kedvezmény vagy mentesség a másik szerződő félre azonnal ellenkedvezmény nélkül és már e ténynél fogva kiterjesztendő.
Az emlitett intézkedések mindazáltal ki nem terjednek:
a) azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a határszéli forgalom könnyitésére engedélyeztettek vagy utóbb engedélyeztetni fognak, - sem azon vámkedvezményekre vagy vámmentességekre, melyek csak bizonyos határvonalakra nézve vagy bizonyos kerületek lakosai számára engedélyeztetnek;
b) azon kötelezettségekre, melyeket az egyik magas szerződő fél már létesitett vagy jövőben létesitendő vámegylet alapján elvállalt.
Azon osztrák vagy magyar eredetü vagy gyártásu tárgyak, melyek a jelen szerződéshez csatolt A) tarifában vannak fölsorolva, az emlitett tarifában megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni, ha azok Olaszországba akár szárazon, akár tengeren bevitetnek.
Az osztrák vagy magyar eredetü vagy gyártásu bármily nemü árúk - legyenek azok felsorolva az A) tarifában vagy nem - Olaszországba való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Azon olasz eredetü vagy gyártásu tárgyak, melyek a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában vannak felsorolva, az emlitett tarifában megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni, ha azok az osztrák-magyar monarchiában akár szárazon, akár tengeren bevitetnek.
Az olasz eredetü vagy gyártásu bármily nemü árúk - legyenek azok felsorolva a B) tarifában vagy nem - az osztrák-magyar monarchiába való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Olaszország kötelezi magát, hogy azon czikkekre nézve, a melyek tekintetében a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában vámmentesség állapittatott meg, az 1887. évi julius 14-iki általános vámtarifában foglalt kiviteli vámoknak számát vagy magasságát az osztrák-magyar monarchia előzetes hozzájárulása nélkül nem fog emelni. Viszont az osztrák-magyar monarchia kötelezi magát, hogy azon czikkekre nézve, a melyek tekintetében a jelen szerződéshez csatolt A) tarifában vámmentesség állapittatott meg, a jelenleg érvényben levő általános vámtarifában foglalt kiviteli vámoknak számát vagy magasságát Olaszország előzetes hozzájárulása nélkül nem fogja emelni.
Az állami egyedáruságok tárgyainak, valamint a hadi fegyvereknek és lőszereknek kezelése a jövőben is az illető államok törvényei és szabályai szerint fog történni.
Mindazon árúk, a melyek az egyik fél területén át a másik szerződő fél területéből kivitetnek, vagy abba bevitetnek, minden átviteli illetékek alól mentesek lesznek, történjék az átvitel akár közvetlenül, akár lerakás, berakás és ismét felrakás után.
A kétrészbeli szomszéd ország közt és különösen az illető határkerületeik közt kifejlett külön forgalom előmozditása czéljából az alább felsorolt árúk, a visszaszállitás feltétele mellett, és a magas szerződő felek által közös egyetértéssel megállapitott rendszabályoknak megfelelően, a bevitelnél és a kivitelnél bizonyos időre szóló vámmentességet fognak élvezni:
a) mindazon árúk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek szabad forgalomban az egyik magas szerződő fél területeiről, a másik szerződő fél területeinek vásáraira, vagy sokadalmaira vitetnek, hogy ott közraktárakban vagy vámraktárakban lerakassanak, valamint az olasz, vagy az osztrák és magyar kereskedők utazói által kölcsönösen behozott mustrák, ha mindezen tárgyak és mustrák el nem adatván, előre meghatározott idő alatt visszavitetnek azon országba, melyből kikerültek;
használatban volt jegyes zsákok és hordók, melyek a másik fél területére szállittatnak, hogy ott megtöltessenek vagy kiürittessenek és igy megtöltve, illetőleg üresen ismét visszavitetnek;
b) az egyik területből a másikra, vásárokra, telelésre vagy az Alpokon való legeltetésre hajtott marhák. Ez utóbbi esetben a beviteli és kiviteli vámmentességet élvezik egyszersmind az illető termények is, minők a másik teürleten való tartózkodás alatt nyert vaj és sajt, valamint az ott ellett állatok;
c) szalma fonásra, viasz fehéritésre, selyemgubó motolálásra, selyemhulladék gerebenezésre, nyers selyem sodrásra (láncz és vetőlék készitésére);
d) gabonanemüek (ide értve a rizst is) - a határvonal által átmetszett földekről valók - őrlésre;
e) különböző tárgyak fénymázozásra, fényezésre, festésre és kijavitásra.
A c) és d) alatti esetekben a suly mindig számba veendő, levonván azonban a feldolgozással járó természetes vagy törvényes sulyhiányt.
A többi esetben a kivitt és ismét visszahozott tárgyak azonos volta igazolandó és az illetékes közegek ezen czélból fel lesznek jogositva arra, hogy ezen tárgyakat az érdekelt fél költségére bizonyos ismertetőjelekkel elláthassák.
A kisérő jegy melletti eljárás alá eső árúk, ha a magas szerződő felek egyikének területéről a másik területre közvetlenül átmennek, nem fognak kirakatni és záraik nem fognak levétetni vagy másokkal helyettesittetni, föltéve, hogy az e tekintetben megállapitott vámszolgálati követelményeknek elég tétetett.
Általában a mennyire lehet, a vámügyi szolgálat alakszerüségei egyszerüsittetni fognak és a vámkezelés gyorsittatni fog.
Azon belső adók, melyek akár az állam, akár községek és testületek javára, az ország termékeinek előállitását, gyártását vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják, semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, vagy terhelőbb módon a másik fél területeiről származó hasonló termékekeket.
A magas szerződő felek egyike sem sujthatja, belső adó ürügye alatt, a behozatalnál uj vagy magasabb vámmal az oly árúkat, a melyek magában az országban nem termeltetnek.
Ha a magas szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen szerződéshez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi termelésü vagy gyártásu árura uj fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a hasonló külföldi áru a bevitelnél azonnal egyenlő adóval terhelhető.
Az egyik magas szerződő fél területeiről bevitt arany, ezüst, platina vagy más nemes fémből készült aranymives- és ékszeerárúk a másik fél területein az illető ország hasonló saját gyártmányaira nézve fennálló törvény szerint, vagy általában kötelezőleg vagy csak a fél kivánatára, ellenőrző eljárás alá esnek.
A magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a területeik közti csempészkedés meggátlására és megbüntetésére kellő eszközök által közremüködni, hogy e czélból a másik állam felügyelő-hivatalnokainak minden törvényes segélyt megadni és nekik pénzügyi és rendőrhivatalnokaik, valamint a helyi hatóságok utján általában minden felvilágositást és segitséget, melyre hivatalos eljárásukban szükségük van, nyujtani fognak.
Ezen általános határozatok alapján a magas szerződő felek a mellékelt vámkartelt kötötték.
Oly határszéli vizekre és területrészekre, melyeken a magas szerződő felek területei idegen államokkal határosak, az őrködési szolgálat kölcsönös gyámolitására szükséges szabályok meg fognak állapittatni.
Árumegállitás és átrakás czimen a magas szerződő felek területein dijak nem szedhetők és a hajózási és egészségrendőri, valamint az adók beszedésének biztositására megkivántató szabályok esetén kivül, egy áruszállitó sem kényszerithető arra, hogy bizonyos helyen megállapodjék és hogy áruit ki- vagy átrakja.
Az olaszok Ausztriában és Magyarországban, továbbá az osztrákok és a magyarok Olaszországban, a gyári és kereskedelmi jegyek, az iparczikkek mustrái és a minták tekintetében, ugyanazon védelmet élvezendik, mint a nemzetbeliek.
Az egyik magas szerződő fél alattvalói, kik a másik magas szerződő fél területein jegyeik, mustráik vagy mintáik védelmében kivánnak részesülni, ezen jegyeket, mustrákat vagy mintákat az ezen utóbbi területeken fennálló szabályok szerint, vagyis Olaszországban a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumnál vagy az ország egyik prefekturájánál és az osztrák-magyar monarchiában a bécsi és a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál letétbe helyezni tartoznak.
Az egyik magas szerződő fél hajói a másik fél kikötőiben mind érkezésükkor, mind tartózkodásuk ideje alatt, mind elindulásukkor a nemzeti hajókkal egyenlő bánásmódban fognak részesülni, és pedig az állam, községek, testületek, köztisztviselők vagy bármely intézetek javára szedett bármi nemü vagy nevü illetékek és dijak tekintetében ép ugy, mint a hajóknak a kikötőkben, révekben, öblökben, öblözetekben, kikötő-medenczékben és dockokban való elhelyezését, berakodását vagy kirakodását és általában mindazon formaságokat és egyéb rendszabályokat illetőleg, melyeknek a hajók, legénységeik és rakományaik alávethetők.
Ez áll a parthajózásra nézve is.
Mindkét magas szerződő fél hajóinak állami illetősége saját hazájuk törvényei és rendeletei szerint itélendő meg.
A hajók teherképességének igazolására a hazájukbeli törvények szerint kiállitott mérőlevelek elégségesek, és a hajómérték átszámitása mindaddig nem fog alkalmaztatni, mig a magas szerződő felek közt az 1873. évi deczember hó 5-én jegyzékváltás utján megállapitott egyezmény hatályban marad.
Hasonlóképen minden kedvezmény, melyet a magas szerződő felek egyike a hajók és rakományaik tekintetében valamely harmadik államnak nyujtott, vagy jövőben nyujtani fog, a viszonosság feltétele mellett a másik szerződő fél hajóira és rakományaikra is alkalmazandó.
A jelen szerződés határozatai azonban a nemzeti halászat üzésére nem alkalmazandók.
Bárminemü és honnan érkező árúk, melyeknek bevitele, kivitele, átvitele vagy az egyik szerződő fél területein közraktárban való elhelyezése a nemzetbeli hajókon meg van engedve, a másik fél hajóin is hasonlókép bevitethetők, kivihetők, átvihetők vagy közraktárban elhelyezhetők és pedig ugyanazon kiváltságok, engedmények, kedvezmények és visszatéritések élvezete mellett és a nélkül, hogy más vagy magasabb vámokat vagy illetékeket tartoznának fizetni, sem más vagy nagyobb megszoritások mellett, mint a melyek a nemzetbeli hajókon bevitt, kivitt, átvitt vagy közraktárban elhelyezett árúkra alkalmaztatnak.
Az egyik magas szerződő fél azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik magas szerződő fél kikötőibe befutnak, hacsak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik, vagy kereskedelmi müveletre föl nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők.
Azon esetben, ha az egyik magas szerződő fél kormányának vagy alattvalóinak hajója a másik fél partjain vagy területein hajótörést vagy sérülést szenved, nemcsak a hajótörést szenvedettek fognak minden segitségben és támogatásban részesülni, hanem a hajók, azoknak részei és töredékei, a hajószerek és minden a hajóhoz való más tárgy is, a hajón talált hajóokmányok, szintugy mint a tengerbe vetett s utóbb megtalált tárgyak és árúk, vagy esetleg az azok eladásából befolyt pénzösszeg a tulajdonosoknak azok, vagy kellően igazolt meghatalmazottjaik kérésére sértetlenül ki fognak szolgáltatni a nélkül, hogy egyebet fizetnének, mint a mentési és őrzési költségeket és általában azon illetékeket, melyeket hasonló esetben a saját nemzetbeli hajók is fizetni kötelesek.
Ha a tulajdonos vagy ennek különös megbizottja nem jelentkezik, a kiszolgáltatás az illető consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök kezeihez történik. Megjegyeztetik azonban, hogy az esetben, ha a hajó, a rajta volt tárgyak és árúk a hajótörés alkalmából törvényes kereset tárgyává válnának, az e feletti határozat az ország illetékes biróságainak fentartva marad.
A tenger által kivetett, valamint a hajókárt szenvedett árúk, melyek egyik magas szerződő fél hajójának rakományához tartoztak, a másik fél által a mentési költségen kivül, ha ilyenek voltak, semminemü más illeték alá nem vethetők, kivéve ha azon árúk a belső fogyasztásra bocsáttatnának.
A magas szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon a hajózás a másik magas szerződő félhez tartozó hajók vezetőinek ugyanazon feltételek mellett és a hajótól vagy rakományától fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint a nemzetbeli hajósoknak.
A magas szerződő felek megegyeznek az iránt, hogy a két fél egyikének hajói - a birósági eladás esetét kivéve - az illető hatóság által az eddigi lobogóviselési jog visszavonásáról kiállitott nyilatkozat nélkül a másik fél által állami illetékességüekké nem nyilvánittathatnak.
Az országutaknak és egyéb utaknak, csatornáknak, zsilipeknek, kompoknak, hidaknak és hidnyilásoknak, kikötőknek és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és világitásának, a kalauzolás, a darucsigák és nyilvános mérlegintézeteknek, a raktáraknak, a hajóárúk megmentésére, raktározására és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a mennyiben ez épitmények vagy intézetek közhasználatra rendelvék, akár az állam, akár magános jogositottak által kezeltessenek, a másik magas szerződő fél alattvalóinak, hasonló feltételek és ugyanazon illetékek mellett engedendő meg, mint a nemzetbelieknek.
Illetékek, a tengervilágitásra és hajókalauzolásra vonatkozó külön határozatok fentartása mellett, csak az ily épitmények vagy intézetek tényleges használatánál szedethetnek.
Az ország határain áthaladó forgalomra vetett utvámok oly utakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a magas szerződő felek országainak egymás közti, vagy a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, az ut hosszához mérve, a saját állami területre szoritkozó forgalomért járókat meg nem haladhatják.
Ezen határozatok a vasutakra nem alkalmazhatók.
Vasutakon a két magas szerződő fél alattvalói és ezeknek árui mind a viteldijakra és a fuvarozás módjára, mind a szállitás idejére és a közterhekre nézve egyenlő bánásmódban fognak részeltetni.
A magas szerződő felek oda fognak hatni, hogy az illető vasuti igazgatóságok a személy- és áruforgalomban közvetlen feladásokat és közvetlen tarifákat léptessenek életbe, mihelyt és a mennyiben azokat a magas szerződő felek kivánatosaknak jelölendik meg.
A közvetlen forgalomra nézve egységes szállitási határozatoknak megállapitása, különösen a szállitási határidők tekintetében, a mindkét részbeli vasut felügyelő-hatóságok közvetlen megegyezésének tartatik fenn.
A magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy mindkét részbeli területeiken a vasuti forgalmat mindennemü akadály és zavar ellen biztositsák. Ennek következtében az egyik magas szerződő fél területén az ezen területen lévő, de a másik magas szerződő fél vasutjának tulajdonát képező anyagra, ugyszintén a pénztári készletekre és a kölcsönös tarifából eredő követelésekre semmiféle végrehajtás, nevezetesen birósági vagy közigazgatási uton semmiféle lefoglalás nem fog megengedtetni.
A vasuti igazgatóságok a csatlakozó vonatok közlekedésére vonatkozó menetrendeket közös egyetértéssel oly módon fogják megállapitani, hogy sem az utasok, sem az árúk más késedelmet ne szenvedjenek, mint a mely a vasuti, a vám- és az utlevélrendőri szolgálat folytán szükségessé válik.
Ezen menetrendek jóváhagyása mindenik kormánynak fentartatik azon vasuti vonalra nézve, a mely saját területén fekszik.
A magas szerződő felek kötelezik magukat a vasutak igazgatóságainál oda hatni, hogy az ugyanazon nemü vonatok egymással, vagyis a gyorsvonatok gyorsvonatokkal, a személyvonatok személyvonatokkal és a vegyes vonatok vegyes vonatokkal, lehetőleg csatlakozást nyerjenek.
A magas szerződő felek azon lesznek, hogy a területeiken levő vasutak kölcsönös forgalma, feltéve azt, hogy az illető két vonal ugyanazon vágányszélességgel bir, lehetőleg megkönnyittessék az által, hogy az egy helyen összetalálkozó pályák közvetlen vágányösszeköttetést nyerjenek, és hogy a waggonok az egyik pályáról a másikra átmenjenek.
A magas szerződő felek ott, a hol határszéleiken közvetlen vágányösszeköttetések vannak és a waggonok átmenete történik, azon árúkra, melyek szabályszerüleg lezárható kocsikban érkeznek és ugyanazon kocsikon az ország besejében oly helyre szállittatnak, hol a kezelésre jogositott vám- vagy adóhivatal létezik, a határszélen való bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, valamint a csomózártól felmentendik, a mennyiben az illető árúk a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek.
Oly árúk, melyek szabályszerüleg lezárható vasuti kocsikban, az egyik magas szerződő fél területén keresztül, átrakodás nélkül, a másiknak területéből hozatva, vagy oda való rendeltetéssel átvitetnek: a bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, valamint a csomózártól az ország belsejében épugy, mint a határszéleken felmentendők, a mennyiben a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek.
Ezen határozatok alkalmazásánál azonban föltételeztetik, hogy az érdekelt vasuti igazgatóságok felelősséget vállalnak az iránt, hogy a kocsik az ország belsejében levő elintéző hivatalnál, vagy a kiviteli hivatalnál sértetlen zárral és kellő időben megérkeznek.
A mennyiben a magas szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt emlitetteknél nagyobb könnyitéseket állapitott volna meg, e könnyitések a másik féllel való forgalomnál is a kölcsönösség feltétele alatt alkalmazást találnak.
A magas szerződő felek kölcsönösen megengedik egymásnak, hogy a másik fél mindazon kikötőiben és kereskedelmi piaczain, a hol valamely más állam consulai működésre bocsáttatnak, ilyeneket szintén kinevezhessenek.
A magas szerződő felek egyikének e consulai, a kölcsönösség feltétele mellett, a másik fél területén ugyanazon kiváltságokat, jogositványokat és mentességeket élvezendik, a melyekkel bármily más állam consulai birnak vagy birni fognak.
Az egyik magas szerződő fél hadi- vagy kereskedelmi hajóinak legénységéhez tartozó és a másik fél területére szökött tengerészek kiszolgáltatásánál, az emlitett ügynökök a helyi hatóságok részéről ugyanazon segélyben és támogatásban fognak részesülni, mely a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek ügynökeinek nyujtatik vagy jövőben nyujtatni fog.
A magas szerződő felek föntartják maguknak azt, hogy a szellemi és művészeti tulajdonjognak területeiken való kölcsönös védelmére nézve az alkalmas intézkedéseket utólag megállapithassák.
A jelen szerződés kiterjed azon országokra is, melyek a magas szerződő felek vámterületeivel jelenleg egyesitve vannak, vagy a jövőben egyesitve lesznek.
Jelen szerződés a jóváhagyási okmányok kicserélésétől kezdve 1891. évi deczember hó 31-ig érvényben marad. Ha azonban a magas szerződő felek egyike sem nyilvánitaná tizenkét hónappal az emlitett időszak lejárta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az 1897. deczember 31-ig érvényben marad.
A magas szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy közös egyetértés utján ezen szerződésben bármily változtatást megtehessenek, mely szellemével és alapelveivel ellenkezésben nem áll és melynek szükségét a tapasztalás kitüntetné.
Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok Rómában minél előbb kicserélendők.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
| Vámegység | Vám lira c. | ||||
| 1. | Természetes és mesterséges ásványvizek, ide értve a pezsgővizeket is | 100 kg. | 0. 50 | ||
| 2. | Sör: | ||||
| a) hordókban | hektoliter | 3.- | |||
| b) palaczkokban | 100 palaczk | 3. - | |||
| 3. | Tiszta borszesz, hordókban | hektoliter | 14. - | ||
| 4. | Tiszta faolaj | 100 kg. | 6. - | ||
| 5. | Mindennemű élesztő | - | vm. | ||
| 6. | Katáng és egyéb kávépótló, száritva vagy őrölve is | 100 kg. | 8. - | ||
| 7. | Borkő (kettős borkősavas káli), nyers borkő, borseprő | - | vm. | ||
| 8. | Lőkupakok | 100 kg. | 220. - | ||
| 9. | Gyökerek, héjak, levelek, virágok, zuzmók, növények és gyümölcsök, festéshez vagy cserzéshez, őrölve vagy nem őrölve | - | vm. | ||
| 10. | Czeruza, puha fába foglalva, fénymázozva is | 100 kg. | 50. - | ||
| 11. | Szinnyomatos pamut szövetek | 100 kg. | |||
| (A fehéritett szövetek vámja s azon fölül 100 kilogrammonkint 75 lira.) | |||||
| 12. | Varrott árúk lenből vagy pamutból: | ||||
| a) zsákok, ágy- és asztalnemü, törülközők, függönyök, egyszerüen beszegve és efféle árúk | 100 kg. | ||||
| (A szövet vámja 10%-kal megtoldva.) | |||||
| b) másfélék, kivéve a férfiingeket és a hozzájuk való gallérokat és kézelőkeet | 100 kg. | ||||
| (A szövet vámja 40%-kal megtoldva.) | |||||
| 13. | Férfi- és gyermek-ruházatok gyapjuból, női köpenyek | 100 kg. | |||
| (A szövet vámja 40%-kal megtoldva.) | |||||
| 14. | Faszén | - | vm. | ||
| 15. | Tüzifa | - | vm. | ||
| 16. | Közönséges fa, nyers állapotban fürészelve, négyszegletessé vágva vagy fejszével megnagyolva vagy előkészitve. . . | - | vm. | ||
| 17. | Skatulyáknak, szitaabroncsoknak és efféléknek való vékony falemezek; bármily hosszuságu faabroncsok | - | vm. | ||
| 18. | Parkettáknak való berakott deszkák vagy koczkák | 100 kg. | 4. - | ||
| 19. | Nem párnázott butorok és kész vagy nyers részeik: | ||||
| a) közönséges hajlitott fából | 100 kg. | 7. 50 | |||
| Nem hajlitott közönséges fából való részekkel, szalma-, nád- és efféle fonadékkal kapcsolatban is. | |||||
| b) másfélék közönséges fából | 100 kg. | 13. - | |||
| Közönséges fával furnirozva és szalma-, nád- és efféle fonadékkal kapcsolatban is. | |||||
| 20. | Evezők, karók, rudak | - | vm. | ||
| 21. | Különféle árúk közönséges fából: | ||||
| a) nyers állapotban | 100 kg. | 6. - | |||
| b) fényezve vagy festve | 100 kg. | 13. - | |||
| 22. | Közönséges apró árúk fából | 100 kg. | 50. - | ||
| 23. | Gyermek-játékszerek fából | 100 kg. | 60. - | ||
| 24. | Fa-rostanyag, szalma- és egyéb hasonló rostanyag | 100 kg. | 1. - | ||
| 25. | Fehér vagy szines péből készült mindenféle papiros | 100 kg. | 12. 50 | ||
| 26. | Csomagoló papiros, a szines pépből készült is: | ||||
| a) hengerrel nem simitott | 100 kg. | 3. - | |||
| b) hengerrel egy oldalán simitott | 100 kg. | 5. - | |||
| 27. | Közönséges papiroslemez | 100 kg. | 2. - | ||
| 28. | Bőrböl vagy szövetből készült mindennemü czipész-árúk, a selyemből vagy bársonyból készültek kivételével | 100 pár | 100. - | ||
| 29. | Lámpák és lámparészek öntött vasból, czink diszitményekkel vagy azok nélkül, ónozva, zománczozva, nikkelezve, mázozva, oxydálva, fénymázozva | 100 kg. | 18. - | ||
| 30. | Kovácsolt vas- vagy aczélszegek | 100 kg. | 10. - | ||
| 31. | Kaszák és sarlók | 100 kg. | 12. - | ||
| 32. | Lámpalángzók és lámpakörözők (Galeries) | 100 kg. | 75. - | ||
| 33. | Agát, opál, onyx, granit, kikészitve, fonalakra fűzve is | 1 kg. | 9. - | ||
| 34. | Kályhacsempék közönséges agyagból | 100 kg. | 3. - | ||
| 35. | Maolika (fayence) vagy árúk szines agyagból, zománczczal, vagy nem átlátszó mázzal bevonva: | ||||
| a) koczkalapok, tarkára festve is és közönséges kőedény | 100 kg. | 6. - | |||
| b) fehér vagy egyszinü | 100 kg. | 10. - | |||
| c) többszinü vagy máskép diszitve | 100 kg. | 14. - | |||
| 36. | Porczellán: | ||||
| a) fehér | 100 kg. | 18. - | |||
| b) aranyozott, festett vagy máskép diszitett | 100 kg. | 35. - | |||
| 37. | Üveg- és kristályárúk: | ||||
| a) egyszerüen fuvottak vagy öntöttek, nem szinesek, nem köszörülve, nem metszve, nem vésve | 100 kg. | 8. 50 | |||
| b) szinesek, az anyagban festve, metszve, köszörülve, csiszolva és vésve | 100 kg. | 15. - | |||
| c) festve, zománcozva, aranyozva, ezüstözve vagy máskép diszitve | 100 kg. | 18. - | |||
| 38. | Közönséges üvegpalaczkok | 100 kg. | 4. - | ||
| 39. | Üveg, kristály és zománcz, gyöngy vagy drágakövek alakjában, csillárfüggők és hasonló árúk | 100 kg. | 30. - | ||
| 40. | Aszalt szilva | 100 kg. | 2. - | ||
| 41. | Lovak | - | vm. | ||
| 42. | Sertés: | ||||
| a) 10 kilogrammnál nem nehezebb | darab | 0. 75 | |||
| b) 10 kilogrammnál nehezebb | darab | 3. 75 | |||
| 43. | Hús, sózva, füstölve vagy máskép elkészitve | 100 kg. | 25. - | ||
| 44. | Sajt | 100 kg. | 12. - | ||
| 45. | Stearinsav | 100 kg. | 8. - | ||
| 46. | Gombok gyöngyházból | 100 kg. | 100. - | ||
| 47. | Apró árúk: | ||||
| a) üvegből | 100 kg. | 60. - | |||
| b) finomak, melyeknek főalkatrésze bármiféle bőr | 100 kg. | 120. - | |||
| 48. | Külön meg nem nevezett vonó és fuvó hangszerek | darab | 1. 50 | ||
| 49. | Férfi-kalapok nemezből, szőrből vagy gyapjuból, fölszerelve is | 100 drb | 50. - |
| Vámegység | Vám frt kr | ||||
| 1. | Füge: | ||||
| a) fris | 100 kg. | 1. - | |||
| b) aszalt | 100 kg. | 1. - | |||
| 2. | Czitrom, limoni, narancs | - | vm. | ||
| 3. | Sós vizbe rakott czitrom, limoni, narancs | - | vm. | ||
| 4. | Datolya, pisztácz | 100 kg. | 12. - | ||
| 5. | Mandula: | ||||
| a) száraz mandula, héjastul vagy a nélkül | 100 kg. | 5. - | |||
| b) éretlen, héjastul | 100 kg. | 2. - | |||
| 6. | Fejtetlen czirbolyamag (pignoli); szent jános-kenyér, gesztenye, lazeruoli (zsidóalma); fris, aszalt vagy sózott olajbogyó | 100 kg. | 2. - | ||
| 7. | Fejtett czirbolyamag (pignoli); gránátalma | 100 kg. | 12. - | ||
| 8. | Fejtett rizs és rizshulladék | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 9. | Fris szőlő (enni való) 5 kilogrammnál nem nehezebb csomagokban | 100 kg. | 2. - | ||
| 10. | Száraz dió és mogyoró, dió- és mogyoróbél | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 11. | Fris, finom főzelék | - | vm. | ||
| Külön meg nem nevezett főzelék, fris állapotban | - | vm. | |||
| 12. | Czitromlé | - | vm. | ||
| 13. | Édes kömény, kömény, lóhermag, mustármag és külön meg nem nevezett magvak | - | vm. | ||
| 14. | Diszitésre való lemetszett virágok és levelek, fris állapotban | - | vm. | ||
| 15. | Külön meg nem nevezett növények és növényrészek, fris állapotban | - | vm. | ||
| 16. | Sertés: | ||||
| a) 10 kilogrammnál nem nehezebb | darab | 0. 30 | |||
| b) 10 kilogrammnál nehezebb | darab | 1. 50 | |||
| 17. | Öszvér és szamár | - | vm. | ||
| 18. | Mindennemü szárnyas: | ||||
| a) eleven | - | vm. | |||
| b) holt | 100 kg. | 3. - | |||
| 19. | Fris halak, édesvizi rákok, fris csigák, scampi (nephrops norvegicus) | - | vm. | ||
| 20. | Tojás | - | vm. | ||
| 21. | Méhköpük mézestül és viaszostul | - | vm. | ||
| 22. | Mindennemü szőr és haj, nyersen vagy elkészitve ( és pedig gerebenezve, főzve, festve vagy páczolva, fürtökbe rakva is) | - | vm. | ||
| 23. | Külön meg nem nevezett toll (ágytoll és tollszárak is), meg nem munkált disztollak | - | vm. | ||
| 24. | Tiszta faolaj és lenolaj, hordókban, tömlőkben vagy hólyagokban | 100 kg. | 2. 40 | ||
| Jegyzet. Faolaj hordókban, tömlőkben vagy hólyagokban, a e czélra külön felhatalmazott vámhivatalok ellenőrzése mellett emberi élvezetre teljesen használhatlanná téve | 100 kg. | 0. 80 | |||
| 25. | Másféle zsiros olajok és faolajkeverékek, hordókban, tömlőkben és hólyagokban | 100 kg. | 4. - | ||
| 26. | Zsiros olajok palaczkokban és korsókban | 100 kg. | 10. - | ||
| 27. | Tésztanemü (azaz metélt és hasonló nem sütött készitmények lisztből) | - | liszt vámja | ||
| 28. | Fris vagy elkészitett (és pedig sózott, száritott, füstölt, páczolt) hús | 100 kg. | 6. - | ||
| 29. | Kolbász | 100 kg. | 16. - | ||
| 30. | Halak (a héringek kivételével) sózva, füstölve, száritva | 100 kg. | 3. - | ||
| 31. | Elkészitett halak (marinálva vagy olajba rakva stb.) hordókban | 100 kg. | 15. - | ||
| 32. | Nyers korálok, furva is, de nem köszörülve | - | vm. | ||
| 33. | Nyers vagy csak nagyjából faragott vagy fürészelt kövek | - | vm. | ||
| 34. | Földnemek és ásványi anyagok: | ||||
| a) nyers állapotban | - | vm. | |||
| b) égetve, iszapolva vagy őrölve: | |||||
| 1. festékföldek természetesek | 100 kg. | 1. - | |||
| 2. másféle földek és ásványi anyagok | - | vm. | |||
| 35. | Medveczukor | 100 kg. | 4. - | ||
| 36. | Naracsvirágviz és hasonló illatos vizek borszesz nélkül | 100 kg. | 6. - | ||
| 37. | Illó olajok: | ||||
| a) borostyánkő, agancs-, kaucsuk-, borostyán-, rozmarin- és fenyőmagolaj | 100 kg. | 6. - | |||
| b) másfélék | 100 kg. | 25. - | |||
| 38. | Festőfa tuskókban | - | vm. | ||
| 39. | Festéshez vagy cserzéshez való héjak, gyökerek, levelek, virágok, gyümölcsök, gubacs és effélék, szétvagdalva, őrölve vagy máskép apritva is | - | vm. | ||
| 40. | Gesztenyefa-kivonat | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 41. | Manna | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 42. | Kender nyers állapotban, áztatva, törve, gerebenezve, fehéritve, hulladéka is | - | vm. | ||
| 43. | Kötelek, alattságok, fehéritve, kátrányozva is | 100 kg. | 5. - | ||
| 44. | Selyemgubók, fonatlan selyemhulladék | - | vm. | ||
| 45. | Selyem (motolált vagy sodrott), czérnázva is, nyers állapotban | - | vm. | ||
| 46. | Floret-selyem (fonott selyemhulladék), czérnázva is, nyers állapotban vagy fehéritve | - | vm. | ||
| 47. | Férfikalapok nemezből, fölszerelve is | 100 kg. | 90. - | ||
| 48. | Kalapok szalmából, faszilánkból, nádból, háncsból, kákából, halcsontból és pálmalevelekből: | ||||
| a) fölszerelés nélkül | darab | 0. 10 | |||
| b) fölszerelve | darab | 0. 20 | |||
| 49. | Seprők sagginából, nyéllel vagy a nélkül | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 50. | Lábteritők és gyékények szalmából, háncsból, kákából, kokusdió-rostból, fűből, nádból, szilánkból, széknádból, gyökerekből és effélékből: | ||||
| a) nem festve | 100 kg. | 3. - | |||
| b) festve | 100 kg | 5. - | |||
| 51. | Szalmaszalagok (szalagnemü mindenféle fonadékok), más anyagok nélkül | 100 kg. | 2. - | ||
| 52. | Csomagoló papiros, a szines pépből készült is: | ||||
| a) henger utján nem simitott | 100 kg. | 1. 20 | |||
| b) henger utján egy oldalon simitott | 100 kg. | 2. - | |||
| 53. | Formás müvek kőpapirospépből, aszfaltból vagy hasonló anyagokból, mázolatlanul és fénymázolatlanul, fával vagy vassal kapcsolatban is | 100 kg. | 2. - | ||
| 54. | Bőrkeztyük (csak kiszabva vagy szőtt és kötött árúkkal kapcsolatban is) | 100 kg. | 50. - | ||
| 55. | Legközönségesebb faárúk, azaz durva kádár-, esztergályos- és asztalos-munkák fából; csupán gyalult faárúk és kerékgyártómunkák; durva gépek (esztergák, mángorlók, malmok, sajtók, fonókerekek és szövőszékek is); gallyseprők; földmivelési, kerti és konyhaeszközök; mindezen árúk nem festve, nem páczolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fényezve, sem más anygokkal kapcsolatban | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 56. | Durva kosárkötő-árúk (azaz durva málha-, kézi- és ruhakosarak, kasok, halvarsák és effélék), nem festve, nem páczolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fényezve, sem más anyagokkal kapcsolatban | 100 kg. | 25.- | ||
| 57. | Csont- vagy szaru-gombok | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 58. | Csillárfüggők tömör üvegből, üveggombok, üvegkorálok, üveggyöngyök, üvegzománcz, üvegcsöppek, üvegfonadékok, ha szinesek is | 100 kg. | 2. - | ||
| 59. | Külön meg nem nevezett üveg- és zománczárúk, más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apróárúk közé nem tartoznak | 100 kg. | 12. - | ||
| 60. | Vágott, de nem csiszolt táblák márványból vagy alabastromból | - | vm. | ||
| 61. | Márvány- és alabastrom-munkák, csiszolatlan állapotban vagy csiszolva, a fényűzési árúk kivételével; csiszolt márvány- és alabastromtáblák | 100 kg. | 1. 50 | ||
| 62. | Természetes próbakövek, köszörülő- és fenkövek, más anyagokkal való kapcsolat nélkül | - | vm. | ||
| 63. | Korálok (valódiak és nem valódiak), megmunkálva, foglalás nélkül | 100 kg. | 24. - | ||
| 64. | Közönséges téglák és fedélcserepek, máz nélkül vagy mázzal; agyagcsövek, máz nélkül | - | vm. | ||
| 65. | Közönséges cserépedények közönséges agyagból | 100 kg. | 0. 50 | ||
| 66. | Agyagárúk (a porczellán kivételével), egyszinüek vagy fehérek, más anyagokkal való kapcsolat nélkül | 100 kg. | 5. - | ||
| 67. | Árúk igazi vagy hamis korálokból; filigrán-árúk aranyból vagy ezüstből; árúk lávából, nemes fémmel foglalva | 100 kg. | 200. - | ||
| 68. | Nyers vagy jegeczes bórsav; nyers vagy finomitott kén; czitromsavas és borkősavas mész; nyers vagy finomitott borkő | - | vm. | ||
| 69. | Tisztitott borax | 100 kg. | 2. 50 | ||
| 70. | Chinin-sulfat | 100 kg. | 10. - | ||
| 71. | Viaszgyertyák (viaszfáklyák, viasztekercsek) | 100 kg. | 12. - | ||
| 72. | Gyujtógyeertyácskák viaszból vagy stearinból, a skatulyákkal együtt | 100 kg. | 3. - | ||
| 73. | Közönséges szappan | 100 kg. | 2. 50 | ||
| 74. | Szobrok (szintúgy mellszobrok és állati alakok), valamint domborművek kőből, 5 kilogrammnál súlyosabb darabokban, hasonlóképen szobrok, mellszobrok és állati alakok fémből vagy fából, de legalább is természetes nagyságban | - | vm. |
Hogy az illető határkerületek forgalma számára a mindennapi kereskedés szükségletei által igényelt könnyitések nyujtassanak, a magas szerződő felek megegyeztek a következőkben:
1. § a) Az osztrák-magyar monarchia arra kötelezi magát, hogy az Olaszországból Condino és Tione déltiroli kerületek és a Ledro völgye vasműveibe feldolgozásra hozott ócska vas- vagy vashulladékból évenkint 3000 méter-mázsa, nyers vasból pedig évenkint 2000 méter-mázsa mennyiséget vámmentesen fog bebocsátani.
b) Az olasz kormány a maga részéről megengedi, hogy az a) alatt megjelölt mennyiségű ócska vas- vagy vashulladékból és nyers vasból az emlitett vasmüvekben feldolgozott és a következőkben részletezett vasárúk teljesen vámmentesen visszavitessenek.
Az Olaszországból kivitt minden métermázsa (100 kilogramm) nyers vasért és vashulladékért az olasz kormány a bevitelnél vámmentesen bebocsát,
vagy 75 kilogrammot rudvasat, nyers tengelyeket, abroncsvasat, ekevasat és nagy vágóeszközöket 20 kilogramm hulladék vagy ócska vas és 80 kilogramm nyers vas fejében,
vagy 67 kilogramm kis vágóeszközöket, lánczot, kapát, baltát, fürészt és ajtó- vagy ablak-vasazatot, vagy öblös árut (casserollerie) 25 kilogramm hulladék vagy ócska vas és 75 kilogramm nyers vas fejében;
vagy végre 72 kilogramm szegkovács-árut 100 kilogramm ócska vas vagy hulladék fejében.
Az emlitett mennyiségekből a teljes 100 kilorammig hiányzó rész, az egyes czikkek gyártásánál előforduló hulladékra esik, mely a vám leszámitásánál tekitetbe jön.
Azon esetben, ha a b) alatt megnevezett gyártmányok előállitásánál az Olaszországból behozott nyers vason vagy vashulladékon kivül még osztrák vagy magyar származásu vas is használtatnék, figyelembe veendő azon arány, melylyel az Olaszországból behozott anyagok a gyártmányban részt vesznek.
Ezen arány adandó esetben, a két magas szerződő fél vámhatóságai által mindegyik vasműre és a gyártmányok minden nemére nézve külön fog megállapittatni.
c) A nyers vasnak és hulladéknak Olaszországból az osztrák-magyar monarchiába való kivitele, illetőleg a bevitele és az előbb emlitett czikkeknek az osztrák-magyar monarchiából Olaszországba való visszavitele, illetőleg isméti kivitele ugyanazon, Olaszország és déli Tirol határán fekvő, olasz, illetőleg osztrák vámhivatalnál eszközlendő és pedig a kikészitési eljárás alkalmazásával és az osztrák-magyar beviteli vám biztositása mellett.
d) A visszahozatalnak Olaszországba hat havi határidő alatt kell történni. A hitelezett vámok összege az osztrák vámhivatalt megilleti mindazon mennyiségek után, melyek ezen idő alatt ismét ki nem vitetnek. Ezen határidő a vámigazgatóságok egyetértésével, a bevivőnek kérelmére, kivételes esetekben meghosszabbitható.
A vámigazgatóságok a szerződés hatályba lépte előtt a jelen czikk határozatainak keresztülvitele végett, a szükséges részletek iránt meg fognak egyezni.
2. § Mind a beviteli és kiviteli vámtól, mind a vámnyugtáért bélyegilletéktől mentesek lesznek az osztrák-magyar és olasz határon való bevitelnél és kivitelnél az osztrák-magyar monarchiába és Olaszországban a következő czikkek:
a) mindazon árumennyiségek, melyek után a beszedendő vám két osztrák értékü krajczárnál vagy a frank öt centime-jánál kevesebb;
b) a marhatakarmányra való fü, széna, szalma, alom, csomagolásra és tatarozásra való moh, közönséges nád és káka, élőnövények (ültetvények és szőlővesszők) gabona kévében, hüvelyesek szárastul, áztatlan kender és len, burgonya;
c) méhkasok élő méhekkel;
d) állatok vére;
e) mindenféle tojás;
f) fris és aludt tej;
g) faszén, kőszén, turfa és turfaszén;
h) építő- és bányakő, kövező és malomkő, közönséges köszörülő kövek, sarlók és kaszák élesitésére való közönséges fenkövek, mindezen kövek vágatlanul vagy vágva, de nem csiszolva, sem lemezekbe vágva; salak, kavics, homok; égetetlen mész és gipsz; márga, agyag és általában mindenféle tégla és fazekak, pipák és edények készitésére való közönséges agyag;
i) téglák;
k) korpa, sansa (kisajtolt, egészen száraz olajbogyóhéj), olajpogácsa és kifőzött vagy kisajtolt olajos gyümölcsök és magvak másféle hulladékai;
l) kilugzott növényi hamu és kőszénhamu, trágya, ide értve a guanót is, üledék, moslék, törköly, sepredék és mindenféle hulladék; kő- és agyagcserepek; arany- és ezüstajt; iszap;
m) kenyér és liszt tiz kilogramm és kisebb mennyiségben;
gesztenye tiz kilogramm és kisebb mennyiségben;
fris hus négy kilogramm és kisebb mennyiségben;
sajt két kilogramm és kisebb mennyiségben;
fris vaj két kilogramm és kisebb mennyiségben.
3. § A beviteli és kiviteli vámtól mentesek lesznek és a vámutakon kivül is szabadon szállithatók: a munkára való marha, a mezőgazdasági eszközök, azon háziszerek és másféle holmi, melyeket a legvégső határszélen lakó földmivelők mezei munkájuk végett vagy lakhelyük változtatása folytán a vámhatáron át behoznak vagy kivisznek.
4. § Azon mezei termények, - beleértve a fejtett rizst is - melyek a magas szerződő felek alattvalóinak lakásaiktól vagy gazdasági épületeiktől az osztrák-olasz határ által elválasztott birtokain arattatnak, mind a beviteli, mind a kiviteli vámtól menteseknek lesznek, ha ezen épületekbe (a lakásokba vagy gazdasági épületekbe) vitetnek, még pedig az aratástól kezdve deczember végeig.
5. § A 2. és 3. szakaszban foglalt kedvezmények az osztrák-magyar monarchiában az egész határkerületnek - és Olaszországban a határ mentén lakóknak nyujtatnak, még pedig ezeknek oly övben, mely a vámszolgálat érdekében indokolt helyi kivételekkel - 7 1/2 kilométernél nem lesz kisebb.
A magas szerződő felek meg fognak egyezni azon rendszabályok iránt, melyek mellett bizonyos vidékeken, a hol szükségesnek fog találtatni, az osztrák-magyar monarchiában és Olaszországban mind a bevitelnél, mind a kivitelnél vámmentes árúk a határon a vámutakon kivül is, esetről-esetre átbocsáthatók lesznek.
[Aláírások]
A magas szerződő felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy a másik fél vám- és államegyedárusági törvényei ellen való áthágások meggátlására, fölfedezésére és megbüntetésére a következő határozatokhoz képest közre fog müködni.
Mindegyik magas szerződő fél kötelességévé teendi a saját vám- és államegyedárusági törvényei ellen való áthágások meggátlására vagy följelentésére utasitott tisztviselőinek, hogy - mihelyt a másik fél hasonló törvényei ellen czélba vett, vagy már elkövetett áthágásról értesülnek - azt az előbbi esetben minden rendelkezésükre álló eszközzel lehetőleg megakadályozzák és arról mind a két esetben országuk illetékes hatóságának jelentést tegyenek.
Az egyik fél pénzügyi hatóságai a másik fél vám- és államegyedárusági törvényei ellen elkövetett és értésükre jutott áthágásokról az utóbbinak pénzügyi hatóságait értesiendik és azoknak a kipuhatolt idevágó tényekről és körülményekről minden felvilágositást megadandnak.
Pénzügyi hatóságok alatt értetnek az osztrák-magyar monarchiában a pénzügyi kerületek igazgatóságai, a fővámhivatalok, a határszéli vagy a pénzügyi felügyelők és a pénzügyőrség biztosai és Olaszországban a közvetett adók igazgatóságai (Intendenza di finanza), a fővámhivatalok és a pénzügyőrség felügyelői és tisztjei.
Mindegyik magas szerződő fél vámszedő hivatalai a másik fél erre felhatalmazott felsőbb pénzügyi tisztviselőinek, kivánatukra a hivatalos helyiségben minden időben meg fogják engedni azon lajstromok és egyéb okmányok megtekintését, melyek a két állam kereskedelmi forgalmára, valamint a vámhivatalok különös ellenőrzése alá helyezett árúk forgalmára vagy raktározására vonatkoznak.
A magas szerződő felek egymásnak kölcsönösen megengedik, hogy vámhelyeikre tisztviselőket küldhessenek ki oly czélból, hogy a vámügyre és a határszéli őrködésre vonatkozó ügykezelésről tudomást szerezzenek, mi végre ezen tisztviselőknek mindenkor készséggel alkalom nyujtandó.
A két vámterület számvitele és statisztikája iránt a magas szerződő felek egymásnak minden kivánt felvilágositást megadandnak.
A magas szerződő felek felsőbb pénzügyi hatóságai, vám- és államegyedárusági hivatalnokai, valamint a pénzügyőrségi őrség közegei egymást a csempészkedési kisérletek meggátlására és felfedezésére készséggel támogatni fogják és e czélból egymással nemcsak kölcsönösen közölni fogják a lehető legrövidebb idő alatt észrevételeiket, hanem egymással folytonos érintkezésben is fognak maradni, hogy a kölcsönös közremüködés utján a kitüzött czél elérésére legalkalmasabb intézkedéseket megtehessék.
A magas szerződő felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy megakadályozza azt, hogy oly árukészletek, melyek a másik fél területére csalárd módon való bevitelre szánt árúknak tekinthetők, a határ közelében felhalmoztassanak vagy ott elhelyeztessenek, a nélkül, hogy azokra a csempészet megakadályozására elégséges óvintézkedések alkalmaztatnának.
A határkerületekben idegen meg nem vámozott áruk számára raktárak rendszerint csakis oly helyeken állithatók fel, hol vámhivatalok vannak: ily esetben a vámhatóság ezen raktárakat zár alá veszi és reájuk felügyel. Ha egyes esetekben a zár alá vétel nem eszközölhető, a kitüzött czélnak lehetőleg biztos elérésére alkalmas más ellenőrzési rendszabályok fognak alkalmaztatni.
Idegen megvámozott árúk és belföldi árúk készletei a határkerületekben nem haladhatják meg a megengedhető kereskedelemnek, vagyis a saját állam helyi fogyasztásával arányban álló kereskedelemnek követelményeit. Azon esetben, ha gyanu forog fenn arra nézve, hogy idegen megvámozott áruk vagy belföldi árúk készletei a helyi fogyasztás követelményeit meghaladják, és hogy azok csempészetre vannak szánva, ezen készletek, a mennyiben azt a törvények megengedik, külön vámellenőrzés alá veendők a végből, hogy a csempészet megakadályoztassék.
Az egyik magas szerződő fél pénzügyi hatóságainak vagy biróságainak megkeresése folytán a másik fél hasonló hatóságai vagy maguk teszik meg, vagy a saját országuk illetékes hatóságai által megtétetik a szükséges intézkedéseket, hogy a vám- vagy államegyedáruság kijátszására megkisérlett vagy véghez vitt csempészet tényállása megállapittassék vagy annak bizonyitékai összegyüjtessenek és hogy a körülményekhez képest az árúk ideiglenesen zár alá vétessenek.
Mindegyik magas szerződő fél hatósági az ilyetén megkereséseket ugy teljesitendik, mintha saját országuk vám- vagy államnegyedárusági törvényei ellen elkövetett áthágásokról lenne szó.
Hasonlókép az egyik magas szerződő fél vám- és államegyedárusági tisztviselői, valamint pénzügyőrségi közegei, a másik fél illetékes hatóságai által az ő felsőbb hatóságukhoz intézett megkeresés folytán arra is felszólittathatnak, hogy saját országuk illetékes hatósága előtt a másik fél területén megkisérlett vagy elkövetett áthágásra vonatkozó körülményekről vallomást tegyenek.
A magas szerződő feleknek a Garda-tó vizein az ellenőrzési felügyelettel megbizott pénzügyőrségi közegei föl vannak jogositva arra, hogy a saját területük vizein észrevett csempészőket a másik fél vizein száz méternyi távolságig a parttól üldözhessék és őket az emlitett távolságig a csempészet tárgyaival együtt letartóztathassák; felhatalmaztatnak továbbá arra is, hogy a lefoglalt árúkat, valamint a szállitási eszközöket és a csempészőket, az illető büntető eljárás czéljából, a saját országuk vámhivatalánál átszolgáltassák.
A magas szerződő felek egyike sem fog saját területén a másik fél területére való csempészkedésre alakult egyesüléseket megtürni, sem a csempészkedést biztositó szerződéseket érvényeseknek ismerni.
A magas szerződő felek azonkivül kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy az illető területeiken a másik fél alattvalóit, a kik köztudomásulag csempészettel foglalkoznak, felügyelet alatt tartatják.
Mindegyik magas szerződő fél arra kötelezi magát:
a) hogy azon árúkat, melyeknek bevitele vagy átvitele a másik fél államaiban tilos, ezen utóbbi állam felé csak akkor bocsátja, ha igazoltatik, hogy ezen államnak különös engedélye megadatott;
b) hogy a másik államba rendelt és ott beviteli vám alá eső árúkat csak megfelelő hatáskörrel felruházott átellenes vámhivatal felé vezető irányban fogja kibocsátani. Ezen engedély csak azon feltétel mellett adható meg, hogy minden szükségtelen tartózkodás mellőztessék és a két állam vámhivatalait összekötő utról minden eltérés kikerültessék. Ugyszintén magától értetik, hogy az árukivitel csak oly órákban történhetik, hogy az árúk az átellenes vámhivatalhoz a hivatalos órákban érkezhessenek.
A magas szerződő felek mindegyike hasonlókép arra kötelezi magát, hogy a saját területéről kivitelre rendelt átviteli árúkért és az isméti kivitelre szánt meg nem vámolt külföldi árúkért nála letett biztositékot kiadni, valamint a kivitelnél beviteli vámokat viszaadni, vagy fogyasztási adókat visszatériteni nem fogja, ha a másik állam belépti hivatala részéről kiállitott bizonyitvány által nem igazoltatik, hogy az árúk oda szállittattak és bejelentettek.
A XI. czikkben b) alatt és a XII. czikkben foglalt határozatokat illetőleg, a magas szerződő felek közösen meg fogják állapitani számát és hatáskörét azon hivataloknak, melyekhez a közös határon át az árúk szállitandók, az órákat, a melyekben az árúk vámkezelése és a határon átvitele eszközölhető, továbbá az árúknak a másik állam hivataláig mikép leendő kisérését és végre a vasuti forgalomra vonatkozó különös rendszabályokat.
A másik szerződő fél hátrányára elkövetett vagy megkisérlett vám- vagy államegyedárusági csempészkedésekért, azaz beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmak áthágásaiért és a vám vagy egyedárusági illetékek csonkitásáért, a magas szerződő felek mindegyike, a másik fél illetékes hatóságának megkeresése folytán, az áthágót a saját vám- vagy egyedárusági törvényeiben hasonló vagy hasonnemű áthágásokra megszabott büntetéseknek alá fogja vetni az esetben:
1. ha a vádlott azon állam polgára, mely által vizsgálat és büntetés alá vonandó:
2. ha, nem lévén ugyan ezen állam polgára, az áthágás idejében, bár csak mulólag is, ezen állam terüleetén lakott és a vizsgálatot inditványozó megkeresés beérkeztekor vagy azután ezen állam területén kerittetett kézre.
Mindazáltal a másik (megkereső) állam törvényei által megszabott büntetések alkalmazandók, ha enyhébbeknek bizonyulnak.
Ha a pénzbirság, a törvény értelmében, az elvont adóösszeg arányában szabandó ki, azon állam tarifája fog alapul vétetni, melynek vám- vagy egyedárusági törvényei ellen az áthágás elkövettetett.
A XIV. czikkben emlitett perek folyamában, a másik fél hatóságainak vagy tisztviselőinek hivatalos előadásai ugyanazon bizonyitó erővel birandnak, mint a mely hasonló esetekben a saját állami hatóságok vagy tisztviselők hivatalos előadásainak tulajdonittatik.
A XIV. czikk alapján inditott büntető eljárásból származó költségeket, a mennyiben azok a lefoglalt tárgyak értékéből vagy az áthágóktól be nem hajthatók, azon állam köteles megtéritni, melynek érdekében az eljárás foganatosittatott.
A XIV. czikk alapján inditott büntető eljárás folytán a vádlottól behajtott vagy az áthágás tárgyainak elárusitásából befolyó pénzösszegekből első sorban a birósági költségek fedezendők: azután a másik féltől elvont illetékek és végre a birságok fedezendők.
Ez utóbbiak azon állam rendelkezésére maradnak, melyben az eljárás végbe ment.
A XIV. czikk alapján inditott eljárás mindaddig mig jogerejü véghatározat nem hozatott, azaz itélt dologgá nem vált, azon állam hatóságának megkeresésére, mely azt megindittatta, azonnal abbanhagyandó.
Ez esetben az eljárás költségeit illetőleg szintén a XVI. czikkben foglalt határozatok alkalmazandók.
Mindegyik magas szerződő fél hatóságai és biróságai a másik államban, ennek vám- vagy egyedárusági törvényei ellen elkövetett áthágások miatt vagy a XIV. czikk alapján meginditott büntető eljárásra voantkozólag kötelesek az illetékes hatóság vagy biróság megkeresésére:
1. a kerületükben tartózkodó tanukat és szakértőket, szükség esetén hit alatt is kihallgatni és a tanukat, a mennyiben az országos törvények a tanuskodás megtagadását meg nem engedik, tanuságtételre szükség esetében szoritani is;
2. hivatalos szemléket tartani és azok eredményeit hitelesen igazolni;
3. oly vádlottaknak, kik a megkeresett biróság kerületében tartózkodnak, a nélkül, hogy az utóbbinak állami kapcsolatához tartoznának, idézéseket és határozatokat kézbesiteni.
A jelen vámkartelben a szárazföldi kereskedelemre nézve megállapitott határozatok, a mennyiben alkalmazhatók, a tengeri forgalomra is kiterjesztetnek.
Az osztrák-magyar monarchia minden kikötőjében, hol Olaszország valamely consuli ügynökének székhelye nincs, a vám- vagy a révhatóság (ezen utóbbi, miután a vámhivatalt a hajónak közeli elindulásáról értesitette) bármily térfogatu vitorlás hajóknak és a 100 tonnánál kisebb tartalommal biró gőzhajóknak fuvarleveleit - akármily nemzetiségüek ezen hajók - láttamozni fogja, ha azok valamely olasz kikötőben indulnak.
Oly helyeken, hol olasz consuli ügynököknek székhelye van, ezek az olasz, osztrák és magyar hajók kérdéses fuvarleveleit ingyen fogják láttamozni.
A jelen kartelben vámtörvények alatt a beviteli, kiviteli és átviteli tilalmak is és biróságok alatt a magas szerződő felek mindegyikének államaiban az ilynemü saját törvényeik áthágásának megvizsgálására és megbüntetésére rendelt hatóságok értetnek.
Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közt a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződésnek aláirásánál az alulirott meghatalmazottak a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették, melyek magának a szerződésnek kiegészitő részét képezendik:
1. § Az ezen czikkben foglalt megállapodások a magas szerződő felek területein a kereskedés, ipar és rendészet tekintetében hatályban levő és minden más állam alattvalóira alkalmazható külön törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat semmi tekintetben sem módositják.
2. § Azon elv, mely szerint a másik félnek kereskedést vagy ipart üző alattvalói az adók fizetése tekintetében a nemzetbeliekkel tökéletesen egyenlő bánásmód alá esnek, alkalmaztatni fog hasonlókép a társulatok statutumai és egyéb helyi statutumok tekintetében is ott, hol még netalán fennállanak. Ez elv mindazáltal csak akkor alkalmazható, ha a magas szerződő felek mindegyikének törvényei által az iparüzési jogositvány tekintetében megkivánt összes feltételek teljesitettek.
3. § A magas szerződő felek egyikének területén az illető törvények értelmében megalakult részvénytársaságok és részvényekre alakult betéti társaságok (ide értve a bármily nemü biztositási ágakkal foglalkozó társaságokat is) a másik fél területén, ha az e részben ott fennálló törvényeknek és szabályoknak megfelelnek, kölcsönösen mindennemü jogokat, ide értve a perbenállási jogot is, gyakorolhatják.
1. § Az olaszországi kereskedelmi utazók az osztrák-magyar monarchiában s az osztrák és magyar kereskedelmi utazók Olaszországban a valamely ipar gyakorlására kivetett adók aluli mentességet csak akkor élvezendik, ha a mellékelt mintának megfelelő iparigazolványi jegygyel el vannak látva.
Ezen igazolvány azon naptári év tartamára érvényes, a mely évre ki lett állitva.
2. § A mi a kereskedést vásárokon és piaczokon illeti, a másik magas szerződő fél alattvalói mind a vásár- és piaczlátogatási jogositvány, mind az ennek folytán fizetendő dijak tekintetében tökéletesen ugyanazon bánásmódban fognak részesülni, mint a saját nemzetbeliek.
1. § A VI. czikk b) kikezdésében foglalt fentartás alapján a magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a phylloxera terjedésének megakadályozása czéljából, a kölcsönös bevitelekre nézve, a Bernben 1881. évi november hó 3-án kötött nemzetközi egyezményben megállapitott rendszabályokat fogják alkalmazni.
A VI. czikk b) kikezdésében emlitett fentartás kiterjed azon tilalmi rendszabályokra is, melyek a mezőgazdaság érdekében a kártékony rovarok és egyéb szervezetek terjesztése ellen czéloztatnak.
2. § A magas szerződő felek az egészségrendőri szempontból kibocsátott minden forgalmi megszoritást egymással kölcsönösen közölni fognak.
3. § A marhavész és egyéb ragályos állati nyavalyák terjedése ellen szükséges óvintézkedések végett, különösen tekintettel a határforgalomra, a magas szerződő felek külön egyezmény utján megállapodtak oly intézkedésekben, melyek ezen kölcsönös forgalomnak hathatós könnyitését czélozzák.
1. § Az osztrák és a magyar posta által kiállitott s az elinditó postahivatal pecsétjével ellátott és az áruküldeményeket kisérő fuvarlevelek Olaszországban a viszonosság föltétele mellett bélyegmentesek leendnek.
2. § A kedvező bánásmód követelésének indokolására az árubevallásnak magában kell foglalnia az áru származásának megjelölését is.
Ha ezen bevallás helyessége tekintetében kétség támad, az árunak származása bizonyitvány által igazolandó.
Az emlitett bizonyitvány kiállitható vagy a kiviteli hely helyhatósága által, vagy a kiviteli eljárást teljesitő vámhivatal által, legyen az akár az ország belsejében, akár a határon, vagy végre consuli ügynök által; szükség esetén ez okmányt az áruszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elegendőnek találják.
3. § A származási bizonyitványok és egyéb az árúk származását igazoló okmányok teljesen dijmentesen állitandók ki és láttamozandók.
Megállapodás létesült az iránt, hogy a kereskedelemnek s a forgalomnak a X. czikk értelmében nyujtott könnyitésére vonatkozólag a feltételek s alakszerüségek a magas szerződő felek ministeriumai közt váltandó közvetlen levelezés utján közös egyetértéssel fognak megállapittatni. E részben a következő elvek lesznek mérvadók:
1. § Azon tárgyak, melyekért vámmentesség kéretik, a vámhivataloknál minőség és mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat alá bocsátandók.
2. § A gabonanemüeknek (ide értve a rizst is) őrlésre való ideiglenes ki- és bevitelére vonatkozó kedvezmény csak azon esetben adható meg, ha ezen termények a határ által átmetszett földeken nyerettek. Ezen kedvezmény a helyi pénzügyi hatóságok felhatalmazásától tétetik függővé. A magas szerződő felek az ezen ügy szabályozására vonatkozó összes intézkedéseket egyetértőleg fogják megállapitani.
A kivitt vagy visszahozott, valamint a behozott és ismét kivitt tárgyaknak vámkezelése ugyanazon vámhivatalnál eszközlendő, akár a határon, akár az ország belsejében legyen is az.
Ezen intézkedés nem terjed ki a fénymázozandó, fényezendő vagy festendő tárgyakra. Ezeknek vámmentes visszaszállitása az elküldő ország bármely vámhivatalánál történhetik, feltéve, hogy az ily eljárásra jogositott. A kereskedelmi utazók által behozott árumustrák tekintetében a 8. szakasz alatt megállapitott alakszerüségek fognak alkalmaztatni.
3. § Az isméti kivitel s a visszahozatal alkalmas határidőhöz köthető, melynek meg nem tartása esetében a törvényes vámok szedhetők.
4. § A vámösszeg biztositása akár a vámösszeg letétbe helyezése utján, akár más alkalmas módon követelhető.
5. § A X. czikk c) és d) alatti kikezdéseiben felsorolt műveletek folytán keletkező sulykülönbségek méltányosság szerint tekintetbe veendők.
Csekély különbségek után vámfizetésnek nem lesz helye.
6. § A magas szerződő felek gondoskodni fognak arról, hogy a vámkezelés minél kevésbbé terhes legyen.
7. § A kikészitési eljárásra vonatkozó határozatok csak az ipar üzésének könnyitését czélozván, önként értetik, hogy a szerződő felek mindegyikének jogában álland mindazon végrehajtási és ellenőrzési intézkedéseket elrendelni, melyek a vámtarifa kijátszására irányuló minden kisérlet meggátlására szükségeseknek mutatkoznak.
8. § A magas szerződő felek mindegyike megjelölendi a maga területén azon vámhivatalokat, melyeknél a kereskedlemi utazók által árumustrák behozhatók és kivihetők.
Az ismétkivitel más vámhivatalnál is történhetik, mint a melynél behozattak.
A behozatal alkalmával a mustrák után járó vám megállapittatik, ezen összeg az eljáró vámhivatalnál vagy készpénzben letétbe helyezendő, vagy kellőleg biztositandó. Az azonosság kellő igazolhatása végett a mustrák lehetőleg pecséttel vagy ólombélyeggel minden kétség nélkül megjelölendők.
Az ezen mustrákról felvett jegyzék, melynek alakja a két magas szerződő fél által megállapitandó, magában kell hogy foglalja:
a) a bevitt mustrák számszerinti felsorolását, azok nemét s az azonosságuk felismerhetésére szolgáló megjelölést;
b) a mustrák után eső vámot annak megemlitése mellett, hogy a vámösszeg készpénzben letétbe helyeztetett vagy biztosittatott;
c) megjelölését annak, mily módon jeleztettek meg a mustrák;
d) azon határidőt, melynek elteltével a vámigazgatás az előre fizetett vámot végkép megtartja, vagy, ha ezen összeg bitositva volt, a letett biztositékból magát kielégiti, feltéve, hogy a mustráknak ismét kivitele vagy közraktárban történt elhelyezése nem igazoltatik.
Ezen határidő egy esztendőnél hosszabb nem lehet;
e) ha a kiszabott határidő (d) eltelte előtt a mustrák valamely illetékes hivatalnál isméti kivitel vagy közraktárban való elhelyezés végett felmutattatnak, ezen hivatal meggyőződést szerez magának arról, hogy a kiviendő tárgyak csakugyan ugyanazok, melyek a behozatalnál fel lettek mutatva. Ha e részben semmi kétség fenn nem forog, a hivatal bizonyitani fogja a kivitelt vagy a közraktárban történt elhelyezést s a behozatalkor készpénzben letett vámot visszaadni vagy a biztositék kiadása végett a szükséges lépéseket megtenni fogja.
9. § Hogy a legeltetésre, telelésre vagy földmivelési munkákra, vásárokra vagy sokadalmakra rendelt marha a határokon lehetőleg gyorsan és könnyen átmehessen, a magas szerződő felek a következő intézkedésekben állapodtak meg:
I. Legeltetésre vagy földmivelési munkákra hajtott marha, az egész vámhatárvonal mentén, bármely vámhivatalnál beléphet.
II. Ha helyi körülményeknél fogva a legeltetésre vagy földmivelési munkákra rendelt marhának a határvámhivatalon át való hajtása a tulajdonosokra nézve nagyon terhes volna, a behajtás és kilépés előtt ezen hivatalnál teendő bevallás elégséges: a pénzügyőrségi közegek mindazáltal a határvámhivataltól nyert bevallás alapján a be- és kilépést ellenőrizni fogják.
A pénzügyőrség ezen bevallásokat - a történtek kellő igazolásával ellátva - a határvámhivatalnak visszaadandja.
III. Ha a határvámhivatal azon ponttól, melynél a kérdéses marha be- vagy kihajtatik, nagyon távol volna, vagy ha a közlekedés elégtelen lenne s ezért a II. alatt emlitett bevallás csak nehezen volna eszközölhető, a be- és kiviteli bevallás az e végből a marhaáthajtás helyére kiküldött pénzügyőri közegnél teljesithető, ki az illető esetekről jegyzéket fog vezetni.
Az olaszországi vagy osztrák vámhivatal által a be- és kiviteli bevallás felvételére és állomásukon kivül fekvő helyen való vizsgálatra kirendelt közegek hivatalos utazásaik után csupán az állami szolgálati szabályzatukban előirt dijakat és költségeket igényelhetik és tekintet nélkül a bevallások vagy a marha számára, naponkint csak egyszer fizettetnek.
Ezen közegek kötelesek lesznek a bevallás bemutatójának átvételi elismervényt kiadni.
Ha több tulajdonos marháit együttes vizsgálat végett egyesitette volna, a fentemlitett közegek azok mindegyikének a kérdéses átvételi elismervényt kiadandják.
IV. A legeltetésre vagy a földmivelési munkára a határvámvonalon áthajtott és ugyanazon napon visszahajtott marha vámügyi kezelésnek nem fog alávettetni: kellő mérvü felügyeleti szabályok fognak azonban az ezen áthajtásnál történhető visszaélések meggátlása czéljából hozatni.
V. A vámhatárhoz való visszaérkezéskor a marha azonossága és darabszáma meg fog állapittatni. Ha ezen vizsgálatnál a marha minőségében a kivitelnél különbség mutatkoznék, akkor az isméti kivitelnél a helyettesitett marha után s az isméti behozatalnál a helyettesitő marha után az előirt beviteli vám fizetendő.
Ha a darabszámban mutatkozik különbség, akkor az isméti kivitelnél a hiányzó darabok után, az isméti behozatalnál pedig a feles darabok után a beviteli vám fizetendő.
Mindazáltal nem kell vámot fizetni a vámhivatalnál ujra be nem mutatott azon marháért, melynek hiánya törvényszerüen be lett vallva, ha hatóságilag igazoltatik, hogy a hiány baleset következménye.
VI. Ha a visszahajtás vagy a visszkivitel a behajtás vagy a kilépés alkalmával tett bevalláskor kiszabott határidőn tul késik, akkor a bevitel az általános vámkezelés alá esik, hacsak ilynemü elkésések a községi előljáróság által kellőleg igazolt véletlen körülmények folytán ki nem menthetők.
VII. Az I., V. és VI. pont alatt felsorolt intézkedések a határ-kerületekből a vásárokra hajtott, vagy a határvonalon át telelésre hajtott marhára is hasonlókép alkalmazandók.
VIII. A vámvonalon át legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra vagy telelésre hajtott marha számára engedélyezett vámmentesség arányos mértékben az illető termékekre is alkalmazandó. Ennélfogva vámmentesek:
a) a legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra vagy telelésre hajtott tehenek, kecskék, juhok és kanczák, borjai, gödölyéi, bárányai és csikai; és pedig oly számban, mely a kihajtáskor feljegyzett terhes állatoknak megfelel, tekintetbe véve az időt is, melyet az anyaállatok a vámkerületen kivül töltöttek;
b) a legeltetésről vagy telelésről visszatérő marha után nyert sajt és vaj és pedig egy-egy napra: minden tehén után 0. 29 kilogramm, minden kecske után 0. 058 kilogramm, minden juh után 0. 029 kilogramm sajtot, minden tehén után 0. 16 kilogramm, minden kecske után 0. 032 kilogramm vajat számitva.
Meg van engedve az is, hogy a másik állam területén történt legeltetésről vagy telelésről visszajövő marha után a visszatértéig nyert sajt és vaj, a marha visszaérkezésének napjától számitandó négy hét alatt is még vámmentesen visszahozassék.
IX. A határon levő vámhivatalnokok s a pénzügyőrség közegei kötelesek azokat, kik a marhát legeltetésre, földmivelési munkára, vásárokra és telelésre a szomszédos határkerületbe áthajtják, figyelmeztetni arra, hogy a bevallást vagy a bebocsátást igazoló okmánynak másodlatát, valamint a hitelezett vám fejében letett biztositékokról szóló elismervényeket jól őrizzék meg, miután ezen okmányok a marha visszaérkezésekor ismét felmutatandók. Az emlitett tisztviselők hasonlókép kötelesek ezen személyeket a csalárd eljárás következményeiről is felvilágositani.
X. A marha egészségi állapotáról vagy azon körülményről szóló bizonyitványok, hogy a határkerületek minden ragályos állati betegségtől mentesek, csak eredetiben, nem pedig forditásban fognak követeltetni.
A XI. czikkben megállapitott könnyitések a következő feltételekhez vannak kötve:
a) az árúk a beviteli vámhivatalnál továbbutalás végett kisérvényi jegyen bevallandók, ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely az árúknak az elküldés helyén a vámhivatal által történt zárolását s a zárolás módját igazolja;
b) a vizsgálatnál megállapitandó, vajon ezen elzárolások sértetlenek maradtak-e és vajon elégséges biztonságot nyujtanak-e;
c) a bevallásnak szabályszerüen kell történnie, mellőzvén minden oly szabálytalanságot vagy mulasztást, mely a küldemény részletes megvizsgálását tenné szükségessé vagy csalárdsági kisérletekre gyanut adna.
Az árúk lerakodása és mérlegelése mellőzhető, ha lerakodás nélkül is határozottan kivehető, hogy a másik fél által alkalmazott zárolás sértetlen és elégséges biztositékot nyujt.
1. § Ezen czikknek intézkedései a magas szerződő felek azon területeire, melyekre a vámtarifa érvénye ki nem terjed, mindaddig, mig ezen kivétel fennáll, nem alkalmazhatók.
2. § Olaszországban a szesz után a belföldi adó, valamint a vámpótlék a termék valóságos mennyisége és szesztartalma szerint fog beszedetni.
E végből azon belföldi szeszgyárakban, melyek keményitőt vagy egyéb keményitőtartalmu anyagokat (ugymint: gabonát, rizst, lisztet, burgonyát), czukorgyártási vagy finomitási maradványokat (melasse stb.), répát, topinamburt (csicsókát) dolgoznak fel, a termék mennyisége és szesztartalma vagy „exercice” (azaz a terméknek állandó felügyelet által való megállapitása), vagy külön műszer által, melynek czélszerüsége technikai és pénzügyi szempontból el van ismerve, vagy végre ezen két rendszernek egybevetése utján fog megállapittatni.
Ehhez képest magától értetik, hogy Olaszország a csupán borseprőt, gyümölcsöt, gyökereket és bort feldolgozó gyárak tekintetében a belföldi adók beszedésének rendszerére nézve a teljes szabadságot magának fentartja.
A sör után hordókban vagy palaczkokban, a belföldi adó egyenértéke czimén fizetendő pótlék a bevivő választása szerint vagy a megállapitott czukor- vagy szesztartalom, vagy a 16° maximum alapján fog beszedetni.
3. § A külföldi nyers czukor, akár finomitásra szánt, akár nem, Olaszországba való bevitelénél vám fejében legalább 4/5-ét fogja fizetni azon vámnak, mely a külföldi finomitott czukortól szedetik.
A védelem, melyet a belföldi nyers- és finomitott czukor termelése jelenleg élvez, nem nagyobbitható.
A jelenlegi adórendszer tartama alatt a mesterségesen festett nyers czukor után a finomitott czukor adója fizetendő.
Ha a jelen szerződés tartama alatt az olasz kormány vámkezelésében a hollandi typusok helyett a saccharometrikus rendszernek elfogadását határozná el, az uj kezelésre vonatkozó határozatok csak akkor alkalmazhatók, miután azok a másik magas szerződő féllel közöltettek és közös egyetértésben elfogadtattak.
1. § A hajók és rakományainak a magas szerződő felek kikötőiben megállapitott egyenlősitése nem terjed ki:
a) oly jutalmazásokra, melyek ujonnan épitett hajók számára adatnak vagy jövőben adatni fognak, a mennyiben ezen jutalmazások a kikötői illetékek vagy vámok alóli mentességben, vagy ily illetékek és vámok mérséklésében nem állanak;
b) az ugynevezett „Yacht-club”-ok kiváltságaira.
2. § Határozottan fentartatik ugyan elvben az, hogy a halászati jog a tengerpart mentén kizárólag az illető állam alattvalóit illeti, mégis tekintettel a különleges helyi körülményekre az osztrák-magyar monarchia részéről ezenkivül még tekintettel az Olaszország által ezért nyujtott ellenengedményekre, mindkét fél részéről egész kivételesen és csupán ezen szerződés tartamára az adriai tenger partja mellett lakó osztrák, magyar vagy olasz alattvalóknak megengedtetik, hogy a másik állam tengerpartja mentén a halászatot üzhessék, - kivételt képezvén e részben a korál- és szivacs-halászat és fentartatván a tengerparttól egy tengeri mértföldre terjedő területen belül a halászat kizárólagos joga a parti lakosok számára.
Ki lett kötve, hogy szigoruan megtartandók az illető államnak azon szabályzatai, melyek a tengeri halászatra és kivált a halivadékra nézve kártékony halászati módoknak eltiltására vonatkoznak.
Az osztrák-magyar monarchia belvizein járó olasz hajók és megforditva az olaszországi belvizeken járó osztrák vagy magyar hajók a rendészeti, veszteglési és vámszabályzatok tekintetében teljesen az ország törvényeinek vannak alávetve.
1. Maraschino évenkint 130 hektoliter mennyiségben 100 palaczkonként 25 frank vám mellett bocsáttatik be, ha a palacz tartalma 1/2 liternél több, de egy liternél nem több; 100 palaczkonként 18 frank vám mellett bocsáttatik be, ha a palaczk tartalma egy fél liter vagy ennél kisebb. Az adópótlék tekintet nélkül ezen likőr valódi szesztartalmára hektoliterenként 70 fok szesztartalom alapján fog szedetni.
A szent István koronája területéről érkező szilvapálinka (Slivowitz) évenkint 130 hektoliter mennyiségben hektoliterenkint 25 frank kedvezményes vám mellett bocsáttatik be, feltéve, hogy ezen ital származása az illetékes hatóságok által igazolva van.
2. A természetes bor csak az esetben esik a borvám alá, ha szesztartalma nem haladja meg a 15 fokot. Ha 15 foknál többet tartalmaz, a bor vámján felül az emlitett határt meghaladó minden szeszfok után a szesz vámját fizei.
A magas szerződő felek szakértőket fognak kijelölni a czélból, hogy közös egyetértésben tanulmányozzák és megállapitsák azon tulajdonságokat, melyekkel a bornak birnia kell, hogy a vámhivatalok által ilyennek elismertessék.
3. Terpentinolaj 100 kilogrammonkint három franknál magasabb vámot nem fog fizetni.
4. Üres töltények, lőkupakokkal vagy egyéb gyuanyaggal az olasz vámtarifa 53. b) száma alá tartoznak.
5. Gyantaolajból és mészből készült kocsikenőcs vámmentes.
6. A mustrátlan átlátszó pamutszövetek (graticolatti a foggia di velo) 100 négyszögméterenkint három kilogrammnál nagyobb sulyuak, minőségük szerint a sima szövetek vámját fizetik.
7. A „schiavine” nevezetü közönséges takarók, melyek calcinált gyapjuból készülnek, egészen fehérek, avagy egyszerü szines szegélyekkel ellátvák, 100 kilogrammonkint 22 fr. 50 c. vám mellett bocsáttatnak be, de csak évenkint legfeljebb 400 métermázsa mennyiségben, és az olasz „schiavine”-knek az osztrák-magyar monarchiába való bevitelénél hasonló eljárás kikötése mellett és oly föltétel alatt, hogy ezen termékének származása az illetékes hatóságok részéről kiállitott bizonyitványokkal igazoltassék.
8. A gyapjuból készült fekete sálok és kendők, melyek egyik sarkukon selyemhimzéssel ellátvák, még ha selyemrojtokkal szereltek is, a szövet minősége szerint vámoltatnak 25% vámpótlékkal.
9. Férfi- és gyermek-ruhák gyapjuból és női köpenyek az Olaszországba való bevitelnél az esetben fizetik a legmagasabb vám alá eső alkatrész vámját, ha ezen alkatrész a ruházat külsejének egy tizedénél nagyobb.
Ha a ruházat külsejének tiz százalékánál többet tesz ki a legmagasabb vám alá eső két vagy több alkatrész együttvéve, az illető áru a legmagasabb vámok alá eső azon alkatrészek vámdijainak számtani átlagának megfelelő vámot fizeti, melyek ezen átlag kiszámitásánál tekintetbe veendők.
10. Furnirozásra való deszkák, koczkák és lemezek, közönséges fából a 16. sz. alá esnek, ha két milliméter vastagságuak vagy ennél vastagabbak.
11. A 16. sz. alá tartoznak a gyalult faárúk is, ha még nem teljesen kész árúk, továbbá deszkára vagy koczkára fürészelt vagy vágott, két milliméter vagy nagyobb vastagságu fa.
A 16. sz. alá tartoznak a közönséges fából való nem kirakott parketták vagy padló koczkák eresztékkel vagy rugóval is.
12. A zsindelyek és dongák a 17. sz. alá esnek.
13. Az olasz uj általános vámtarifához kibocsátandó betüsoros árulajstrom nem fogja módositani az 1883. évi augusztus hó 9-én 1599. sz. a kelt királyi rendelettel jóváhagyott árulajstrom azon határozatát, mely a műasztalos fához tartozó fanemeket felsorolja.
14. Lapátok, villák, gereblyék, tálak, kanalak, csészék és más háztartási czikkek, eszköz- és szerszámnyelek karikákkal vagy azok nélkül, közönséges faczipők, kikészitésükhöz képest a 21. sz. a) és b) tételei alá esnek.
A 21. sz. alá foglalt árúk oda tartoznak akkor is, ha vasazattal, abroncsokkal, vagy nemtelen fémből való más hozzávalóval kapcsolatban állanak.
15. Mindenféle gombok fából, kidolgozásuk szerint a faárúk közé osztályoztatnak. Gombok csontból, szaruból, korozzodióból, papirosmachéból és hasonló anyagokból, valamint a csontból, szaruból vagy fából való szopókával stb. szerelt mindenféle pipaszárak, a fából való apróárúk közé esnek.
16. Közönséges papiroslemeznek tekintetik az, a mely pépanyagból vagy az egyes rétegekből csak sajtolás által, enyv segitsége nélkül készült. Egyéb papiroslemez és pedig mind az egyes papirosrétegekből összeenyvezett, mind a papirossal beragasztott, a finom papiroslemezek közé tartozik.
17. Az edzett aczél azonosnak tekintetik a nem edzett aczéllal.
18. A „barna edény” elnevezés alatt ismeretes cserépedény Znaim, Krummnusbaum és Cilliből évenkint 1000 métermázsa mennyiségben 100 kilogrammonkint három frank mérsékelt vám mellett bocsáttatik be, ha ezen áru származása az illetékes hatóság által kiállitott bizonyitványnyal igazoltatik.
19. Agyagból, kőedényből (fayence, majolika) és porczellánból készült pipák, aranyozatlan és ezüstözetlen nemtelen fémből való karikákkal vagy kupakkal kapcsolatban is, ugy vámoltatnak, mint az agyag-, kőedény- vagy porczellánárúk. A nikkel ötvözeteiből készült kupakok és más hozzávalók, melyekkel az efféle pipák szerelvék, nem tekintetnek ezüstözött fémből valóknak.
20. A gyár jegyével vagy nevével, üveglapocskával vagy az ürtartalmat megjelölő bevésett jegygyel ellátott üveg- és kristályárúk a 37. a) számból nincsenek kizárva.
21. Az egyszerüen fuvott vagy öntött üveg- és kristályárúk a 37. a) sz. alá tartoznak, még akkor is, ha surolt vagy leköszörült feneküek, szélüek vagy dugójuak.
22. A 37. b) alá tartozó üveg- és kristályárúk egészben vagy részben vésve is lehetnek.
23. Olaszország fentartja magának a jogot, hogy a közönséges palaczkokat vagy 100 kilogrammonkint négy frankkal, vagy 100 darabonkint három frankkal vámozza meg. Ebbeli elhatározását az olasz kormány az osztrák-magyar monarchiával 1888. évi február 1-ig közölni fogja.
24. Olaszország arra kötlezi magát, hogy az esetben, ha élő állatjaira a Francziaországba való bevitelnél vámmérséklést elérne, saját állatvámjait is ugyanazon állatokra és ugyanazon mérvben Ausztria-Magyarország irányában leszállitani fogja.
25. 100 kilogrammonkint öt frankos mérsékelt vám engedtetik, évenkint legfeljebb 4000 métermázsa erejéig, az ugynevezett Castradina (ürü és juh száritott és sózott husa) számára. Ezen mérsékelt vámnak alkalmazása származási igazolványok előmutatásától tétetik függővé.
26. A sardellák, acciughe, bojane, scorancze, sgombri, lanzarole, augusigole, maride, robi és suri halak sózva vámmentesek.
A halakkal egy időben, de elkülönitve behozott sóslé vámmentesen fog bebocsáttatni, ha a halak sulyának 10%-át tul nem haladja.
27. A brinza, vagyis az omlós juh- vagy kecskesajt, 100 kilogrammonkint 3 frank vámot fizet, föltéve, hogy az osztrák-magyar monarchiából való származása az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványokkal igazoltatik. Az ezen mérsékelt vám mellett Olaszországba évenként bevihető mennyiség legfeljebb 800 métermázsáig terjedhet.
28. A maláta ugyanazon vám alá esik, mint az árpa; a száraz hüvelyesek az olasz általános vámtarifa 265. b) (gabonanemüek) száma alá esnek.
29. Sózott vagy eczetbe rakott mindennemü káposzta Tyrolból, származási bizonyitványok mellett 100 kilogrammonkint két frank kedvezményes vám mellett fog bebocsáttatni.
30. Pénztárczák, szivartárczák, jegyzőkönyecskék és másféle hasonló munkák bőrből (a bagaria kivételével) aranyozatlan és ezüstözetlen nemtelen fémmel diszitve, közönséges apróárunak veendők. A nikkel ötvözetekből készült hozzávalók, melyekkel az efféle tárgyak szerelve vannak, nem tekintetnek ezüstözött fémból valóknak.
31. A parasztoknak való közönséges, szerelés nélküli nemezkalapok a tyroli határon át Olaszországba hozva, darabonkint 15 centime mérsékelt vámot fizetnek, föltéve, hogy Tyrolból való származásuk az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványnyal igazoltatik.
1. Nem tartoznak a 31. sz. alá az ott felsorolt árúk, a pléhszelenczékbe és effélékbe légmentesen foglalva, vagy máskép mint az ott felsorolt módon elkészitve, vagy szelenczékbe, üvegekbe és palaczkokba becsinálva fordulnak elő.
2. A selyemhernyó-pete vámmentes marad.
3. A cervelat-kolbász és a szalámi a 29. sz. alatt foglaltatik.
4. Az ürmös (bor) a közönséges bor vámját fizeti, még pedig a legnagyobb kedvezményben részesülő harmadik nemzet irányában alkalmazott vámot.
5. Az esetben, ha a jelen szerződés tartama alatt a bortól az Olaszországba való bevitel alkalmával öt frank 77 ct. vagy ennél kevesebb vám szedetnék, ezen vámdij az osztrák-magyar monarchiából érkező mindennemü borokra is alkalmaztatni fog. Az osztrák-magyar monarchia ez esetben arra kötelezi magát, hogy az olasz borokkal szemben az 1878. évi decz. 27-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez tartozó zárjegyzőkönyvben a B) tarifát (az osztrák-magyar monarchiába való bevitelnél alkalmazott vámok) illetőleg, - az 5. III. sz. a. felemlitett külön kedvezményeket engdélyezi. Ez esetben a vám 100 kilogrammonként 3 frt 20 krt fog tenni és az osztrák-magyar monarchiába, akár száraz uton, akár tengeren hordókban érkező borokra alkalmaztatni fog.
6. A 36. és 37. sz. alatt felemlitett vizek és olajok nem tartoznak ezen tétel alá akkor, ha czimjegygyel, használati utasitással és más effélével ellátott edényekben fordulnak elő, a mi által illatszerárúknak mutatkoznak.
7. Azon sajtnemek, melyek Olaszország különös termelését képezik, azaz a strachino, gorgonzola és a parmesan az illetékes hatóságok által kiállitott származási bizonylatokkal az osztrák-magyar monarchába 5 frt vám mellett hozhatók be.
8. A sólébe rakott halak a 30. sz. alá tartoznak.
9. Darabonkint 2 krajczár mérsékelt vám alá esnek a velenczei származásu durva szalmakalapok szerelés nélkül, ha az osztrák-magyar monarchiába az Ala és Cormos közti határon át hozatnak be, föltéve, hogy származásuk az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványokkal igazoltatik.
10. A mázos vagy máz nélküli hornyolt fedélcserepek Velenczéből a határszéli forgalomban évenkint 25,000 métermázsa mennyiségben, származási bizonyitványok mellett, a 64. sz. szerint fognak bebocsáttatni.
11. A mázos, közönséges vagy iszapolt agyagból való velenczei cserépedény virágokkal és effélékkel több szinüen, durván festve, a határszéli forgalomban és feltéve, hogy származása az illetékes hatóságok által bizonyitva van a B) tarifa 65. sz. szerint fog megvámoltatni.
12. A velenczei üvegárúk neve alatt ismeretes czikkek, milyenek a gyöngyök, „conterie”, az 58. számtétel alá esnek, még ha a könnyebb szállitás, vagy csomagolás okából fonalakra füzvék is.
13. A velenczei „conterie” (zománcz, üvegcsöppek, gyöngyök, font üveg), kacsuk, bőr, nem aranyozott vagy nem ezüstözött nemtelen fémekkel kapcsolatban az 59. sz. alá tartoznak 12 frt vámmal.
14. A talpbőr a velenczei és bresciai szomszéd tartományból a határszéli forgalomban évenkint 2000 métermázsa mennyiségben 100 kilogrammonkint 8 frt mérsékelt vám mellett azon feltétel mellett fog bebocsáttatni, hogy származási bizonylatok kiséretében hozatik be.
Olaszország fentartja magának a jogot, hogy az 1888. évi márczius 16. előtt az iránt nyilatkozzék, hogy az 1878. évi deczember 27-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés A) tarifájának a len- és kenderfonalak és szövetekre vonatkozó 20., 21., 22., 23., 24. (a csomagoló vászon kivételével) 25., 29. és 30. sz. alatt foglalt vámtételeket alkalmazza azon föltétel mellett, ha az osztrák-magyar monarchia az érvényben álló osztrák-magyar általános vámtarifa 169. b) sz. alá eső tiszta, sima és nyüstös selyem-árúk vámját 100 kilogrammonkint 200 frtra leszállitja és ha az érvényben álló osztrák-magyar általános vámtarifa 137. a) és b) sz. alá eső kenderfonalak vámjait szerződéseknek jelenti ki.
Az osztrák-magyar monarchia a maga részéről föntartja a jogot, hogy az 1888. évi márczius 16. előtt az iránt nyilatkozzék, hogy a tiszta, sima és nyüstös selyem-árúk vámját 100 kilogrammonkint 200 forintra leszállitsa és az érvényben álló osztrák-magyar általános vámtarifa 137. a) és b) sz. alá eső kenderfonalak vámjait szerződéseknek jelentse ki, azon föltétel mellett, ha Olaszország az 1878. deczember 27-én kötött szerződés A) tarifájában foglalt vámokat alkalmazza az előbb emlitett len- és kenderfonalakra és szövetekre nézve.
Az esetre, ha a magas szerződő felek elhatározása az emlitett megállapodás értelmében létrejönne, a len- és kenderfonalak és szövetek vámkezelése egyrészről és a selyem-árúk és kenderfonalak vámkezelése másrészről, az előbb meeghatározott mód szerint az 1888. évi márczius 16-án fog életbe lépni.
Az itt létrejött megegyezés után Olaszország a sávolyos len- és kenderszöveteket és damaszk (kamuka-) árúkat ép ugy fogja kezelni, mint a sima vászonszöveteket és viszont Ausztria-Magyarország mindazon tisztán selyemből készült szöveteket fogja sima és nyüstös (armure) árunak tekinteni, a melyek egyszerü s szabályos felületüek, a láncz- és vetülék fonalak egyszerü keresztezésével birnak, melyeknél a minta határozott és csekélyszámu fonalak után ismétlődik, s melyek ép ezért több nyüstnek egyidejü felhasználásával állithatók elő. Ilyenek: a satin (atlas), serges, suraths (sávoly), merveilleux, ottomanes, marquises, gros de Suez, failler francaises, lévantines, reps. gros de Tours név alatt ismert és a nyüstös piquets stb. szövetek.
Mintás (faconirt) szöveteknek mindazok fognak tekintetni, a melyek több fonalrendszerekből készültek, mint a pekins, mely két lánczrendszerből (alapkötést képző és mintázatot létesitő lánczból) áll, avagy a barres, melynél a hatást több vetülék-rendszer idézi elő; továbbá valamennyi koczkázott vagy csikos szövet, a melyeknél a mintázat különböző vetülékek által idéztetik elő, s végre a moirirozott, gauffrirozott, nemkülönben szinnyomattal ellátott szövetek, még pedig mindkét esetben, vagyis akár a kék szövet, akár pedig csak a láncz fonala lett volna nyomva.
Mintás szöveteknek tekintendők mindazok, a melyek oly rajszerü mintázattal birnak, a melyekhez (mintákhoz) tetszés szerinti számu fonalak (láncz és vetülék irányában) használhatók, s melyek Jaquard-gép segélyével állittatnak elő.
A bársony minden neme, a szalagok és gazeszövetek mintás szövetek módjára kezeltetnek.
Az alai nemzetközi üzemváltó állomás tekintetében a magas szerződők megállapodtak abban, hogy a helyszinére kiküldendő vegyes bizottság azon módozatokat tanulmányozza, melyek a vámszolgálatra szánt helyiségek, a vámműveletek és ezek ellenőrzése tekintetében felmerült kellemetlenségek elháritására alkalmasak. Ezen bizottság tanácskozmányainak eredménye azon egyezmény alapjául fog szolgálni, melynek megkötését a magas szerződő felek maguknak fentartják.
A fennálló szabályok szerint külföldi, meg nem vámolt árúk a két vámterület határkerületeiben csupán oly helyeken, hol vámhivatalok vannak és ott is csak a vámhivatali raktárakba, vagy legalább visszaélések ellen elégségesen biztositó ellenőrzés alatt helyezhetők letétbe.
Kölcsönös megállapodás jött létre az iránt, hogy mindaddig, mig ezen szabályok érvényben vannak, a 7. czikkben foglalt határozat végrehajtására elégséges, hogy a magas szerződő felek vámhatóságai a határkerületekben az ily raktáraknak, valamint az elvámolt idegen árúk és a belföldi áruk készleteinek a törvényeknek megfelelően való ellenőrzésére és e mellett a másik fél pénzügyi érdekeinek figyelemben tartására utasittassanak.
A 14. czikk szerint inditott eljárás folytán a vádlottra kiszabott vagy a vádlott által önkéntesen elvállalt büntetések elengedése vagy enyhitése azon állam jogában áll, melynek biróságai a büntetést kimondták vagy a vádlott ajánlatát elfogadták. Mielőtt azonban ezen büntetések elengedése vagy enyhitése kimondatik, azon állam illetékes hatóságainak, melynek törvényei megsértettek, mindenesetre alkalom fog nyujtatni, hogy az ügy felett nézetüket nyilvánithassák.
Jelen jegyzőkönyv, - mely minden különös jóváhagyás nélkül is a két magas szerződő fél által jóváhagyottnak és szentesitettnek fog tekintetni azon tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve - két példányban állittatott ki Rómában, 1887. évi deczember hó 7-én.
[Aláírások]
Iparigazolvány
kereskedelmi utazók részére.
Érvényes az 18. . . . . évre
Ezennel igazoltatik, N. . . . . ur . . . . . kereskedést üz (gyárral bir) . . . . . társas czég alat. . . . . . kereskedőház szolgálatában áll, mint kereskedelmi utazó és hogy ezen ház . . . . kereskedést üz (gyárral bir) . . . . n.
N . . . . ur a fentnevezett társas czég, valamint a következő társas czégek számára . . . . (az osztrák-magyar monarchiában Olaszországban) megrendeléseket gyüjteni és árúkat vásárolni szándékozván, ezennel bizonyittatik, hogy az emlitett társas czég . . . . hazájában kereskedelmi üzlete (üzletük) gyakorlásáért a szabályszerü adókat fizeti.
A jelen igazolvány előmutatójának joga van megrendeléseket gyüjteni és árukat vásárolni, de kizárólag utazás közben és csupán az előbb emlitett társas czég . . . . számára. Hordhat magával mustrákat, de nem árúkat. A megrendelések keresésénél és a vásárlások eszközlésénél minden egyes államban a legtöbb kedvezésben részesülő nemzet kereskedelmi utazóira nézve érvényes szabályokat megtartatni és az igazolványt mindig magánál tartani köteles.
(Hely, kelet és az igazolványt kiállitó hatóság aláirása és pecsétje.)
(A kereskedelmi utazó személyleirása, lakhelye és aláirása.)
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége Olaszország királya, azon óhajtástól vezéreltetve, hogy illető területeik közt az állatokkal, bőrökkel, szarvakkal és egyéb hasonló terményekkel való kereskedelmet megkönnyitsék és hogy az állatokkal való forgalom és az állati terményekkel való kereskedés következtében, az egyik vagy másik államban uralkodó, vagy kitörő állati járványok behozatalának veszélyét elháritsák, e czélból egyezmény kötésére határozták el magukat és meghatalmazottaikká kinevezték:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya:
Báró Bruck Károly ur ő nagyméltóságát, valóságos belső titkos tanácsosát, az első osztályu vaskorona-rend lovagját, a szent Móricz- és szent Lázár-rend középkeresztesét stb. stb., Ő Felsége az olasz királynál meghatalmazott nagykövetét,
Ő Felsége Olaszország királya:
Crispi Ferencz ur ő nagyméltóságát, képviselőt, a szent Móricz- és szent Lázár- és az olasz korona-rend nagykeresztes lovagját, a savoyai katonai rendnek az ezrek érmével diszitett tisztjét stb. stb., ministerelnökét, belügyministerét és ideiglenes külügyministerét;
Ellena Viktor képviselő urat, a szent Móricz- és szent Lázár- és az olasz korona-rend nagytisztjét, az osztrák Ferencz József-rend középkeresztesét a csillaggal stb. stb., főtitkárt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumban;
Luzzatti Lajos képviselő urat, az olasz korona-rend nagykeresztes lovagját, a szent Móricz- és szent Lázár-rend nagytisztjét, a savoyai polgári rend lovagját stb. stb., a költségvetési általános bizottság elnökét,
Branca Ascanio képviselő urat, az olasz korona-rend nagytisztjét, a szent Móricz- és szent Lázár-rend középkeresztesét stb. stb.;
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
A két magas szerződő fél mindegyike arra kötelezi magát, hogy a ragadós betegségben szenvedő, vagy annak gyanujában álló állatokkal, nemkülönben a vészterjesztő tárgyakkal való forgalom megakadályozására, ugyszintén a saját területén kitört állati járványok leküzdésére és elfojtására a szükséges intézkedéseket a leggyorsabb módon meg fogja tenni.
A két szerződő fél mindegyike hivataos lapjában heti közlést teend közzé, mely a lefolyt héten felmerült állati járványok állapotáról részletes és tüzetes adatokat tartalmazand. Ezen közlések késedelem nélkül át fognak küldetni a másik magas szerződő fél kormányának.
Mihelyt a szerződő felek valamelyikének területén a keleti marhavész kiüt, a másik magas szerződő fél kormánya a vész kiütéséről és terjedelméről közvetlenül, távirati uton fog értesittetni.
A marhavész behurczolása és terjedése iránt szoros vizsgálat fog megejtetni és ezen vizsgálat eredménye a vész behurczolása által fenyegetett ország hatóságaival közöltetni fog.
Ha a marhavész vagy más ragadós állati betegség a határtól 75 kilométernél kisebb távolságban lévő valamely helyen merült fel, az illető kerület hatóságai erről a szomszédos ország illetékes hatóságait késedelem nélkül, és ha szükséges, távirati uton értesitendik.
Ha a magas szerződő felek egyikének területén a keleti marhavész vagy más ragadós állati betegség üt ki, a nem fertőzött vidékekről származó, a járvány által veszélyeztetett állatfajokkal, nemkülönben a ragály elhurczolására alkalmas tárgyakkal való kereskedés, a másik magas szerződő fél területén csak olyan korlátozásoknak vethető alája, a milyen korlátozásoknak az utóbb nevezett országban, a nem fertőzött vidékekről származó, mondott állatokkal és tárgyakkal való forgalom, az állategészségrendőri törvények és rendeletek értelmében és veszélyességének fokára való tekintettel leend alávetve; mindazonáltal a kérődzők és sertések behozatalánál és átvitelénél mindenkor, még járványmentes időben is, a következő rendelkezések fognak alkalmaztatni:
1. Az állatoknak származási helyük községi előljárósága által kiállitott igazolványokkal kell ellátva lenniök, melyekben az állatok száma, leirása és ismertető jelei, nemkülönben rendeltetési helyük foglaltatnak: ugyszintén ezen igazolványokban annak is bizonyitva kell lenni, hogy a szóban forgó állatok legalább tizenöt napot azon helységben töltöttek, a hol az igazolvány kiállittatott, hogy ezen helység az illető állatfajra veszélyes ragadós betegségtől 30 nap óta ment és hogy a csapat elinditása alkalmával egészségesnek találtatott.
Ezenfelül járvány idejében - hacsak közvetlenül közlekedő vasuti kocsikban vagy hajókban továbbitott állatszállitmányokról nincsen szó - annak igazolása is követelhető, hogy az állatok fertőzött vidékeken keresztül nem szállittattak.
Az igazolványok érvényességi tartama 10 napban állapittatik meg. Ha ezen időtartam a közvetlen szállitás alatt lejár, az állatok oly czélból, hogy az igazolvány ujabb tiz napi érvénynyel birjon, állatorvos által megvizsgálandók és teljesen egészségeseknek nyilvánitandók, a mi az igazolványon bizonyitandó.
2. A fentnevezett állatok behozatala - a vasuton vagy gőzhajón továbbitott szállitmányok kivételével - csak a magas szerződő felek mindegyike által e czélból évenként előre meghatározott napokon és határnapokon át eszközölhető.
3. A magas szerződő felek mindegyike fentartja magának azon jogot, hogy a behozatalra vagy átvitelre szánt, fentnevezett faju állatok egészségi állapotát, a határnak a kijelölt pontokon való átlépése alkalmával megvizsgáltathassa.
A szabályszerü igazolványokkal el nem látott, vagy valamely ragadós betegségben lévő állatok, nemkülönben az olyanok, melyekről alapos a gyanu, hogy a ragály csiráját magukban hordják, visszautasithatók lesznek.
Mihelyt valamely marhacsapatban, a határon megejtett állategészségügyi vizsgálat által a keleti marhavész megállapittatott, az illetékes hatóság, a betegnek talált marhák leöletésére és hulláiknak megsemmisitésére fel van jogositva. Ilyen esetben a másik magas szerződő fél kormánya erről azonnal értesittetni és az ez alkalomból felveett jegyzőkönyv vele késedelem nélkül közöltetni fog a végből, hogy a szükséges elővigyázati intézkedéseket megtehesse és hogy adott esetben állami állatorvost küldhessen ki.
Ha a marhavész a határ közelében terjed, a vész tartamára a kérődzők bebocsátása megtiltható.
Ha a határhoz közel levő helységekben más állati járványok nagy kiterjedést nyernek, az ezen betegségek által veszélyeztetett állatfajok bebocsátása a vész tartama alatt eltiltható. Mindazonáltal, ez utóbbi esetben, vészmentes helységekből származó szállitmányok bevitelre és átvitelre be fognak bocsáttatni, feltéve, hogy vasuton vagy gőzhajón szállittattak és hogy ezen állatok a határ átlépésénél egészségeseknek találtattak.
Járványok idejében a magas szerződő felek mindegyike az állati nyerstermények behozatala és átvitele tekintetében az állategészségrendőri törvényekben és szabályokban megállapitott módozatot fogja alkalmazni.
Mindenkor megszoritás nélkül fognak azonban bebocsáttatni a tejtermények, olvasztott faggyu, mosott vagy calcinált és zsákokban vagy csomagokban levő gyapju és ládákban vagy hordókban elhelyezett száraz vagy sózott belek.
Más fris állati nyerstermények behozatala és átvitele és általában állati nyerstermények behozatala és átvitele száraz állapotban is állategészségrendőri tekintetekből a következő feltételeknek vethető alá:
a) az ilyen termények, hacsak vasuton vagy gőzhajón nem szállittatnak, csak az e czélból kijelölt határpontokon át bocsáthatók be;
b) a szállitmányoknak oly igazolványokkal kell ellátva lenniök, melyekben az igazoltatik, hogy azoknak sem származási helyén, sem ennek 30 kilométernyi kerületében járványok nem léteznek.
Azon vasuti kocsik és hajók, nemkülönben azon hajórakaszok, melyekben lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarhák, kecskék, juhok, sertések, fris bőrök szállittattak, ujból való használat előtt oly tisztitási (fertőtlenitési) eljárás alá vonandók, mely az esetleg azokhoz tapadt ragálycsirákat teljesen meegsemmisiti.
A rakodó-hidak és ponkok minden felrakás után megmosandók.
A magas szerződő felek mindegyike, a magas szerződő felek másikának területén az ilyen vasuti kocsiknak, hajóknak vagy hajórakaszoknak szabályszerüen történt fertőtlenitését a saját területére nézve is érvényesnek fogja elismerni.
A magas szerződő felek kormányai meg fognak állapodni azon feltételek és formaságok tekintetében, a melyek a fertőtlenités elismerése czéljából teljesitendők.
A legeltetés czéljából a magas szerződő felek egyikének területéről a másiknak területére hajtott állatok bebocsátása a következő feltételek mellett engedtetik meg:
a) a nyájak tulajdonosai a határnak az e czélból kijelölt pontjain való átlépésnél a 2. czikk 1. pontjában előirt származási és egészségi igazolványokat fogják előmutatni. AZ állatok itt egészségi vizsgálatnak fognak alávettetni. Az olyan állatok bebocsátása, melyek szabályszerü igazolványokkal nincsenek ellátva, vagy melyek ragadós betegségben szenvedőknek találtatnak, megtagadható;
b) az állatoknak visszahajtása származási területükre, csak azonosságuknak igazolása után fog megengedtetni.
Ha mindazonáltal a legeltetés ideje alatt, akár a nyájak egyik részében, akár a legeltetési helytől 20 kilométernél kisebb távolságban levő helyen vagy azon az uton, melyen a nyájnak a határállomáshoz való visszahajtásakor haladnia kell, ezen állatokra nézve ragadós betegség ütne ki, akkor az állatoknak a másik állam területére való visszahajtása meg fog tiltatni, ha csak kényszerkörülmények, mint takarmányhiány, rossz időjárás stb., kivételt nem tesznek szükségessé. Ez utóbbi esetekben, a járvány által még meg nem lepett állatok visszatérése csak azon óvrendszabályok alkalmazása mellett lesz eszközölhető, melyeket a járvány elhurczolásának meggátlása czéljából a magas szerződő felek egyetértőleg megállapitanak.
A határtól legfölebb 5 kilométernyi távolságban fekvő helységek lakosai a határon bármely időben, mindkét irányban, az eke vagy szekér elébe fogott saját állataikkal átmehetnek, de csupán földmivelési munka vagy üzletük folytatása czéljából.
Ilyen esetekben azonban a következő feltételeknek vannak alávetve:
a) földmivelési mjnka vagy üzlet czéljából a határon átmenő minden fogatnak azon községnek helyi hatósága által kiállitott igazolványával el kell látva lennie, mely községben az állatok istállója van. Ezen igazolvány magában foglalja a fogat tulajdonosának vagy hajtójának nevét, az állatok leirását és a határkerület azon területének megjelölését (kilométerekben), a melyen a fogat dolgozni fog;
b) azonkivül, ugy a kihajtáskor, mint a visszahajtáskor azon határközségnek helyi hatósága által kiállitott igazolvány szükséges, a mely községből a fogat érkezik, és ha a fogat más községnek területét is átlépi, ezen községnek bizonyitványa is, mely által igazoltatik, hogy az illető község minden állati járványtól teljesen mentes és hogy annak 20 kilométernyi körületében marhavész nem uralkodik. Ezen bizonyitvány 8 napról 8 napra megujitandó.
Jelen egyezmény ugyanakkor lép életbe és ugyanazon tartammal fog birni, mint a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés.
A magas szerződő felek fentartják maguknak azon jogot, hogy a jelen egyezményen közös egyetértéssel minden olyan módositást eszközölhessenek, mely annak szellemével és elveivel nem ellenkezik és melynek czélszerüségét a tapasztalat igazolandja.
Jelen egyezmény jóvá fog hagyatni és jóváhagyási okmányai Rómában a kereskedelmi és hajózási szerződéssel egyidejüleg fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
