1. § A vámtétel meghatározása.
Az általános vámtarifának 76. tételszáma következőkép módosittatik:
Égetett szeszes folyadékok:
| a) likőrök, puncseszenczia és más édesitett égetett szeszes folyadékok, arrak, rum, francziapálinka, cognac, 100 kilorammonkint | 76 frt, | |
| b) más égetett szeszes folyadékok, kevert pálinkafélék is, 100 kilogrammonkint | 60 frt. |
Jegyzet. Az égetett szeszes folyadékoknak termelésekor vagy a szabad forgalomba való bocsátásakor fizetendő adó a vámtételekben benfoglaltatik.
2. § A szeszadó tárgya, neme és megszabása.
A vámvonalon belül termelt szesz adó alá esik, mely a szeszfőzdék nemeihez képest, melyekben a termelés történik, a termeléskor mint termelési adó, vagy a szesznek a hivatalos ellenőrzés alól a szabad forgalomba bocsáttatásakor mint fogyasztási adó fizetendő.
A termelési adó minden hektoliter és szeszfok (hektoliterfok alkohol, liter alkohol) után a meghatározott 100 foku szeszmérő szerint 35 krajczárt tesz.
A fogyasztási adónak két tétele van, t. i. 35 krajczár és 45 krajczár minden hektoliterfok (liter) alkohol után.
3. § A fogyasztási adóknak kisebbik tétele mellett termelhető szesz, illetve alkohol-mennyiség felosztása.
!Az alkoholmennyiség, melyet a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben a kisebbik adótétel mellett egy-egy termelési időszakban vagyis az egyik év szeptember havának első napjától a közvetlenül rá következő év augusztus havának utolsó napjáig termelni szabad, az 1898-ik évi augusztus hó 31-éig az egész osztrák-magyar vámterületre nézve!1. 878,000 hliterben állapittatik meg.
| Ebből a magyar korona országaira | 872,542 hliter, | |
| a birodalmi tanácsban képviselt királyságokra ós országokra | 997,458 hliter, | |
| és az osztrák-magyar vámterülethez tartozó Bosznia és Herczegovina területére | 8,000 hliter |
esik.
A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek egyénenkénti felosztása iránt az illető állam törvényhozása önállóan intézkedik.
4. § A sajtolt élesztő termelésétől járó adó.
Ha a szesztermeléssel együtt sajtolt élesztő (elárusitásra szánt élesztő) is készittetik: a termelt, illetve a termelésnél termelési adó alá eső minden liter alkohol után 2 1/2 krajczárnyi adó fizetendő.
5. § Adómentes pálinkafőzés.
Azoknak, kik a szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskednek, megengedtetik, hogy öntermesztette anyagokból önmaguk és velök egy kenyéren levő háznépük vagy cselédeik részére évenkint (az évet szeptember 1-től augusztus végéig számitva) legfeljebb 50 foku (a százfoku szeszmérő szerint) pálinkát, 1 hektolitert meg nem haladó mennyiségben adómentesen főzhessenek. Ha lisztes anyagok fordittatnak az adómentes pálinkafőzésre, arra 2 hektoliternél nagyobb ürtartalmu főzőüstöket használni nem szabad.
6. § Mentesség a fogyasztási adó fizetése alól.
Az államkincstár biztositására szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett ama szesz, mely mint olyan, avagy likőrben vagy rumban, melyhez felhasználtatott, vagy borban, melyhez a szesztartalom emelése végett vegyittetett, a vámvonalon át kivitetik, vagy mely, az eczetkészitést is ideértve, ipari czélokra, valamint gyógyászati és tudományos czélokra, vagy főzésre, fütésre, tisztitási czélokra és világitásra fordittatik, fogyasztási adó alá nem esik. Az ipari czélokra adómentesen utalt szesz után azonban a rendeleti uton közzéteendő határozmányok értelmében ellenőrzési illeték fejében minden liter alkohol után 1 1/2 krajczár fizetendő az által, kire a szesznek adómentes utalása szól.
Ugyanezen határozmányok érvényesek azon szeszre nézve is, mely valamely termelési adó alá eső szeszfőzde részéről a szeszmérőgép jelzései alapján megadóztatandó volna, de kivitel czéljára adómentesen raktároztatik.
7. § Kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdék részére.
1. A fogyasztási adó alá eső mezőgazdasági szeszfőzdék minden hektoliter alkohol után, mely az erre vonatkozó határozmányok szem előtt tartásával gyártelepükről elszállittatik, az állampénztárból jutalomban részesittetnek, mely jutalom:
a) ha az alkohol beszámittatik abba az alkoholmennyiségbe, melyet az illető szeszfőzde a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhet (3. §), 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 3 forintot, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 4 forintot és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 5 forintot tesz;
b) ha azonban e beszámitásnak helye nincs, 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 1 forintot. 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 2 forintot és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 3 forintot tesz.
2. Mezőgazdaságinak az a szeszfőzde tekintetik, melynél a következő határozmányok együttesen megvannak:
a) Az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lennie, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben e mezőgazdaság terményiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat; viszont a szesztermelésnél nyert moslékot mint takarmányt vagy legalább is az e moslékon hizlalt marhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa.
b) A szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponként átlag 7 hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állnia, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti napjára eső átlagos alkoholtermelés hektáronként 3 liter alkoholt meg ne haladjon.
c) A szeszfőzdének évi üzleti ideje szeptember, október vagy novemberben kezdődő nyolcz havi időtartamra szoritkozzék.
Az üzlet 8 havi időtartamra való megszoritásának nincsen helye a sajtolt élesztőt készitő mezőgazdasági szeszfőzdéknél, ha azok napi alkoholtermelése átlag 4 hektolitert meg nem halad.
A 2. a) alatt meghatározott ama feltételtől, hogy valamely mezőgazdasági szeszfőzde egészben, vagy legnagyobb részben a vele összefüggő mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermelésnél szükséges anyagokat, csakis abban az esetben tekinthetni el, ha e feltétel teljesitését köztudomásu rossz termés akadályozza.
3. A fennebbi határozmányok (1. és 2. p.) az olyan szeszfőzdékkel szemben is alkalmazandók, melyeket valamely szövetkezet tart üzletben, ha e szövetkezet tagjai mezőgazdaságoknak tulajdonosai vagy haszonbérlői s itt a szövetkezet valamennyi tagjának mezőgazdaságaihoz tartozó szántók, rétek és legelők összes területe beszámitandó.
4. Ki igényt tart arra, hogy valamely szeszfőzde a mezőgazdaságiak közé soroztassék, tartozik ebbeli igényét a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni s egyszersmind hitelt érdemlő módon kimutatni, hogy a fennebbi feltételek megvannak. E bejelentés legkésőbben 4 héttel nyujtandó be annak az időszaknak a kezdete előtt, mely időszakban a kisebb adótételben való részesülés igénybe vétetik, - ellenkező esetben már nem vétetik figyelembe.
8. § Jutalom és adóvisszatérités a szesz kivitelénél.
Ha szesz, melyet adó terhel, az adó leirásának igénybevételével (6. § és 64. § utolsó bekezdése) hordókban, vagy más hitelesitett tartályokban és legalább is 50 liter mennyiségben a vámvonalon át kivitetik: literenként annak minden hektoliterfoka után 5 krajczárnyi jutalom engedélyeztetik.
Az olyan szesz után, melyet adó nem terhel, ha a fennebb jelzett mennyiségben a vámvonalon át kivitetik, a fennebbi jutalmon kivül minden liter alkohol után adóvisszatérités fejében 17 1/2 krajczár engedélyeztetik.
Likőrnek a vámvonalon át való kivitelénél, ha a küldemény hordókban vagy 1/4, 1/2, 1 vagy több literes palaczkokban legalább is 25 litert tartalmaz: a jutalom literenként 1 3/4 krral számittatik.
Az adóvisszatérités utalványok utján eszközöltetik, melyek a kiviteltől számitott 6 hónap mulva válnak esedékessé.
8. § Az évi összes jutalmak legnagyobb összege.
1. Az egy-egy termelési időszak alatt az osztrák-magyar vámvonalon át kivitt égetett szeszes folyadékok után a megelőző 8. § szerint járó jutalmak egészben egy millió (1. 000,000) forintot meg nem haladhatnak.
2. Égetett szeszes folyadéknak a vámvonalon át való kivitelénél a 8. §-ban megállapitott tételek szerint járó jutalomnak csak fele utalványoztatik ki.
Ha az illető termelési időszakban kivitt alkoholmennyiség a jutalmi tételek szerint számitva a fennebbi maximalis összegnél (1. pont) nem vesz igénybe nagyobb összeget: a jutalom másik fele a termelési időszak végén kifizettetik.
Ha azonban az illető termelési időszakban kivitt alkoholmennyiség nagyobb összeget venne igénybe: kiszámittatik, hogy a jutalmak maximalis összegéből mennyi esik a kivitt alkoholmennyiség minden hektoliterjére.
E kiszámitásnál a likőrre nézve literenként 1 3/4 krral megállapitott jutalmi tételnek megfelelő alkoholmennyiség a száz foku szeszmérő szerint 35 fokkal vétetik számba.
Ha az igy kiszámitott összeg nagyobb, mint a jutalom fele, vagyis hektoliterfokonként 2 1/2 krnál többet tesz: az emez összeg és a már nyujtott fél jutalom közötti különbözet a teljes jutalmi tétel erejéig a termelési időszak lejártával a kivitelt eszközlött feleknek pótlólag kifizettetik. Ha pedig a kivitt alkoholmennyiség után hektoliterfokonként mutatkozó összeg kisebb, mint a 2 1/2 krral már nyujtott jutalom: a kivitelt eszközlött felek kötelesek a már felvett és a tényleg járó jutalom közötti különbözetet az államkincstárnak az ebbeli értesités vételétől számitott 14 nap alatt végrehajtás terhe mellett megtériteni.
10. § A szeszadó iránti illetékesség.
Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e a 2. §-ban meghatározott adó, vagy sem? sem az adó mérvének meghatározása, birósági eljárás tárgya nem lehet.
11. § A szeszadóbeli hátralékok.
A le nem fizetett szeszadó azon módon hajtandó be, mint egyéb állami adók.
Csőd esetében a szeszadó a többi állami adóval egy osztályba sorozandó.
12. § Segédkezés a megadóztatás keresztülvitelénél.
A községi előljáróságok kötelesek a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos eljárásukban kivánatukra haladék nélkül segédkezet nyujtani.
A községi elöljáróságnak erre kirendelt közege köteles eme hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni, kihágás vagy szabályellenesség esetében a felvett tényleirást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálathoz tartozó minden egyéb okmányt és segédiratot szintén aláirni és egyáltalában mindenben törvényes segélyt szolgáltatni.
A vasuti és gőzhajózási vállalatok kötelesek a pénzügyminister rendelkezéséhez képest égetett szeszes folyadékoknak általuk közvetitett szállitásáról kimutatásokat szolgálni.
13. § Elévülés.
A szeszadó elévül, ha annak beszedése, vagy biztositása öt éven át nem szorgalmaztatott.
14. § Felelősség a fennálló szabályok teljesitéseért.
Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok szem elől tévesztése folytán veszendőbe megy: az, kit a mulasztás terhel, az államkincstárnak az okozott kárért felelős.
15. § Az adóra vonatkozó személyes fizetési és kezességi kötelezettség.
1. A termelési adó és a sajtolt élesztő utáni adó fizetésére a szeszfőzde vállalkozója, és jövedék-csonkitás esetében az üzletvezető van kötelezve a vállalkozónak közvetlen szavatossága mellett.
2. A fogyasztási adó fizetésére kötelezve van:
a) az, ki a szeszt szabad rendelkezésre átveszi; jövedék-csonkitás esetében a szeszfőzde, illetve a szabadraktár üzletvezetője, a vállalkozónak közvetlen szavatossága mellett;
b) az, ki szeszt, tudva azt a körülményt, hogy az a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonatott, magához vesz.
16. § Az adó fizetésére kötelezett két vagy több személy kötelezettségének terjedelme.
Ha a 15. §-ban emlitett esetekben két vagy több személy van az adó fizetésére kötelezve, eme kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.
17. § Dologi kezesség a fogyasztási adóért.
A fogyasztási adó a szeszt mindaddig terheli, mig az az üzleti helyiségekben (26. §), vagy szabadraktárban, vagy hivatalos zár alatt, vagy az üzleti helyiségekből valamely szabadraktárba való szállitás alatt vagy megforditva, vagy kivitelre irányuló szállitás alatt áll, és minden más magánjogi czimből származó igényt megelőz.
A szesz emez esetek egyikében sem juthat szabad forgalomba magánjogi czimből eredő igény alapján mindaddig, mig az azt terhelő fogyasztási adó le nem fizettetett vagy nyujtott hitel esetében előirva nem lett.
18. § Harmadik személy irányában, ki a fogyasztási adó fizetésére nincsen különben is kötelezve, a szesz a le nem fizetett, fogyasztási adó beszedése czéljából következő esetekben vétethetik igénybe, és pedig:
a) az ellen, ki a szeszt a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy nevében és előnyére, avagy az attól arra nézve nyert zálogjog alapján birja;
b) az ellen, kitől a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy jogositva van a tárgyat tulajdoni keresettel polgári peres uton visszakövetelni;
c) az ellen a birtokos ellen, ki a szesz megszerzésénél alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonatott.
19. § Ha az olyan szesz birlalója, mely után a fogyasztási adó még nem fizettetett le, arra zálogjogot szerzett: ő e zálogjogot a fizetetlen fogyasztási adó lerovása előtt nem érvényesitheti, ha a zálogjog megszerzésénél tudta, vagy alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy az égetett szeszes folyadék a fogyasztási adó fizetése alól törvényellenesen elvonatott, vagy hogy az után a zálogjog megszerzése idejében a fogyasztási adó még nem fizettetett le.
20. § Az olyan szesz, melynél az államkincstárnak a le nem fizetett fogyasztási adóra való igénye fenforog, a fogyasztási adó lefizetése esetében a birlalónál hagyatik.
Ha azonban a birlaló a fogyasztási adót nem fizeti le: a fogyasztási adó alá eső égetett szeszes folyadék annak költségén hivatalos őrizet alá veendő s abban az esetben, ha a fogyasztási adó lefizetése a hivatalos őrizet alá vétel napjától számitott három hónapon belül be nem következik, nyilvánosan elárusittatik.
A befolyt vételár a fogyasztási adónak és az őrizet és elárusitás költségeinek levonása után a jogositottnak kiszolgáltatik.
21. § Az üzleti helyiség leirása és a müeszközök és tartályok jegyzéke.
A ki égetett szeszes folyadékot termelni vagy ezt lepárolás utján átalakitani szándékozik: köteles az üzleti helyiségek leirását és az üzleti műeszközök jegyzékét, illetőleg az üzletbejelentést a kiszabott határidő alatt (44. és 53. §) benyujtani.
22. § A lepároló készülékek bejelentése.
A lepároló készülékek ama birtokosai, kik a 21. §-ban emlitett foglalkozások egyikét sem üzik és ilynemű lepároló eszközök készitésével vagy eladásával sem foglalkoznak; e készülékeket, beszerzésüktől számitandó 48 óra alatt, az illetékes helybeli vagy legközelebbi pénzügyi közegnek irásban két egyenlő példányban bejelenteni tartoznak. A bejelentés egyik példánya, a megtörtént benyujtásról szóló záradékkal ellátva, a félnek visszaadatik.
E bejelentéstől a gyógyszerárusok csak azokra a lepároló készülékekre nézve vannak felmentve, melyeknek ürmérete egy liternél nem nagyobb, vagy melyek nem fémből, hanem más anyagból készitvék.
23. § A vállalkozónak (21. §) általános kötelezettségei az iparüzlet tekintetében.
A vállalkozó köteles iparüzletét a szeszfőzde külső részén könnyen felismerhető felirással megjelölni.
Felelős továbbá az üzleti műeszközökön és műszereken lévő hivatalos jelek épségben tartásáért, és főleg köteles e jeleknek vagy mások által vagy véletlenül történt megsértését vagy teljes megsemmisitését, legfelebb 24 óra alatt attól az időponttól számitva, midőn arról tudomást szerzett, a jelzés megujitása végett a legközelebbi pénzügyi közegnek bejelenteni.
Függetlenül az 53. és 75. §-ban a vállalkozóra rótt abbeli kötelességtől, hogy az üzletvezetőt és a felügyelő személyzetet bejelenteni tartozik, köteles a vállalkozó távolléte idejére az üzleti helyiségben tartózkodó oly egyént is kijelölni, a ki az üzleti helyiség felügyeletével megbizott pénzügyi közegek által kivánt felvilágositásokat az ő nevében megadja.
Feltételeztetik, hogy az üzletvezető vagy ennek távollétében az, a ki a segédek és munkások felügyeletével van megbizva, a vállalkozó által eme felvilágositásoknak a vállalkozó nevében való megadására felhatalmaztatott.
Ha a vállalkozó erre más valakit rendel, ezt az iparüzlet felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek irásban tartozik bejelenteni.
Az üzleti helyiség leirásának, a müeszközök és műszerek jegyzékének, az adóköteles müvelet bejelentésének, az üzleti akadályokról tett és más szükségessé vált jelentéseknek a benyujtásukat igazoló hivatalos bizonyitványnyal ellátott példányait az adóbárczával és a vállalat lajstromával együtt az üzleti helyiségben kell tartani oly helyen, hogy azokhoz a pénzügyi közegek könynyen hozzáférhessenek.
Ha a vállalkozó egészen felhagy üzletével, tartozik ezt a most emlitett pénzügyi közegnek irásban bejelenteni, mert ama kötelezettségétől, mely szerint az üzleti helyiségeken, a műeszközökön és edényeken lévő hivatalos jelekre felvigyázni tartozik, csakis akkor mentetik fel, ha az ebbeli jelentés benyujtásának megtörténtét igazoló bizonyitvány kezében van.
Ha a szeszfőzde terménye a fogyasztási adó alá esik, a pénzügyi közegek e bejelentés alapján az összes szeszkészletek mennyiségét megállapitják.
A vállalkozónak szabadságában áll a megállapitott alkoholmennyiség után a fogyasztási adót részben vagy egészben azonnal készpénzben lefizetni, vagy arra nézve az engedélyezett adótételt venni igénybe.
Mindkét esetben a fogyasztási adó alá eső alkoholmennyiség a vállalkozó szabad rendelkezésére bocsáttatik.
A megadózatlanul maradt alkoholmennyiség ugy kezelendő, mintha szabadraktárban volna elhelyezve.
24. § Az erjesztő kádak ürméretének nagyobbitása, a termelési anyagok és a moslék eltartása, az edényeknek a földbe való beeresztése, a műeszközöknek helyükből való kimozditása, a főzési üzlethez nem tartozó műeszközöknek és edényeknek az üzleti helyiségekben való tartása.
Tilos:
1. szeszfőzésre alkalmas anyagokat beczefrézett állapotban az üzleti helyiségekbez tartozó azon helyiségeken kivül tartani, melyekben a müszaki eljárás vagy finomitás gyakoroltatik;
2. a moslékot a főzési helyiségben tartani;
3. a czefretartó kivételével bármely más edényt, külön engedély nélkül, a földbe beereszteni;
4. a műeszközöket és edényeket az anyaélesztő-edényeknek, az élesztő-edényeknek és élesztőkeverő-kádaknak kivételével az üzleti helyiségekben, a számukra kijelölt helyről kimozditani, kivéve azt az esetet, midőn ez csak rövid időre, azoknak tisztitása czéljából történik;
5. az üzleti helyiségekben az iparvállalat folytatásához nem tartozó üzleti eszközöket és edényeket tartani.
6. Ezen kivül a termelési adó alá eső szeszfőzdékre nézve még tilos:
a) a czefre kiömlését az erjesztő kádakon alkalmazott bármely készülék által meggátolni, a kiömlő czefrét erjesztési czélokra be nem jelentett edényekben felfogni vagy általában a czefre készitésére rendelt, és bejelentett edényeket a bejelentett ürméreten tul nagyobbitani;
b) az üzleti helyiségekben az adó alá eső müveletre bejelentett anyagokon kivül más, szeszfőzésre alkalmas anyagokat, vagy ezeket az anyagokat beczefrézett állapotban az üzleti helyiségeken kivül tartani.
25. § Az edényeknek vagy műeszközöknek más czélokra való használata.
Az iparvállalat teljes megszüntetését kivéve, a czefre készitésére rendelt edényeket és főzőkészülékeket, ha ezek hivatalos zár alá helyezve nem lennének is, sem az üzleti helyiségekből eltávolitani, sem más czélra, mint a bejelentettre, használni nem szabad, mielőtt a vállalkozó ebbeli szándékát a szeszfőzde felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek bejelentette és az eme bejelentésnek megtörténtét igazoló bizonyitványt kezéhez vette volna.
Azokban a kisebbszerü szeszfőzdékben, melyek a 32. § 1. pontja alatt felsorolt főzőkészülékkel birnak, és melyekben a főzőkészülék és üstsisak és a hütőkészülék lepecsételése által tétetik használaton kivül: a főzőkészüléknek más czélra, mint szeszfőzésre való használata bejelentés nélkül is szabad.
26. § Az üzleti helyiség fogalma.
Az üzleti helyiségekhez, melyeknek leirását vállalkozó benyujtani köteles, tartoznak:
1. azok a helyiségek, melyekben a termelés műszaki eljárása vagy a szeszfinomitás gyakoroltatik;
2. azok a helyiségek, melyekben a készitett termény tartatik, a mennyiben azok az 1. pont alatt felsorolt helyiségektől 500 méternél távolabb nem esnek;
3. minden az 1. vagy 2. pont alatt felsorolt helyiségek valamelyikével közvetlen összeköttetésben álló helyiség.
27. § A hivatalos zár alkalmazása. Felelősség annak épségben tartásáért.
Az iparüzlet szünetelése alatt a műeszközök hivatalos lepecsételés által vagy más alkalmas módon (hivatalos lezárolás által) használaton kivül helyeztetnek.
Az üzleti időn belül az üzletvezető, az üzleti időn kivül a vállalkozó, vagy ha ez a pénzügyigazgatóságnál helyettest nevezett meg, ez utóbbi felelős a hivatalos zár épségben tartásáért, hacsak be nem bizonyithatná, hogy a megsérülés neki (az üzletvezetőnek, illetve a vállalkozónak vagy helyettesének) be nem számitható véletlen eset, vagy idegen személy hibája által, kiért ő nem felelős, történt.
Mely műeszközök és mily módon helyezendők használaton kivül, azt eme műeszközök czéljához és minőségéhez képest a pénzügyi közegek határozzák meg.
Műeszközök és műszerek, melyek nem szándékoltatnak használatba vétetni, az iparüzlet folyama alatt is használaton kivül helyeztethetnek hivatalos zár alkalmazása által, ha a pénzügyi közegek ezt szükségesnek találnák.
28. § A hivatalos zár levétele.
Ha amaz időpontig, midőn valamely hivatalos zár alatt levő műeszköznek (edénynek) bejelentett használata megengedhető, a pénzügyi közeg annak levételére meg nem jelenik, a vállalkozó maga veheti le a hivatalos zárt.
29. § Az adóköteles művelet fogalma, felelőssége annak, ki azt vezeti.
Ama cselekmények, melyeknek bejelentése a termelési, illetve a fogyasztási adó megszabása vagy biztositása végett elrendeltetett, adóköteles müveletnek neveztetnek.
A megtörtént bejelentésről, annak megvizsgálása után, a vállalkozónak az e czélra rendelt hivatalos lajstromokból nyomatott bárcza állittatik ki, és abban azokra a szeszfőzdékre nézve, melyek a termelési adó alá esnek, az adó megtörtént lefizetése vagy - ha és a mennyiben adóhitelnek van helye, - az adó előirása; ama szeszfőzdék részére ellenben, melyeknek terménye a fogyasztási adó alá esik, a bejelentett alkoholmennyiség bizonyittatik.
Csak akkor, ha e bárcza az üzleti helyiségben és a vállalkozó vagy ama személy kezében van, ki a vállalkozó nevében a kellő felvilágositásokat megadni tartozik, szabad a szeszfőzés adóköteles müveletét a bejelentett időben megkezdeni és az arra megjelölt műeszközöket és edényeket használatba venni.
Az adóköteles müvelet ugy hajtandó végre, a mint az bejelentetett és amint azt a kiszolgáltatott bárcza tartalmazza; minden önkényes eltértés az illető büntetési szabályok alkalmazását vonja maga után.
Különösen meg van tiltva a szeszfőzés adóköteles müveletéhez szabályos hivatalos megjelöléssel el nem látott edényeket és műeszközöket használatba venni.
Az, a ki a szeszfőzés adóköteles müveletét vezeti, az üzlet székhelyén való jelenléte alatt foganatba vett s be nem jelentett vagy a bejelentéstől és a bárcza tartalmától eltérő adóköteles müvelet tettesének tekintetik.
30. § Hivatalos szemle.
A jelen törvény végrehajtására hivatott pénzügyi közegek az üzleti helyiségekbe (26. §) nappal, és a bejelentett üzlet folyama alatt éjjel is, szabadon bemehetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéseig ottan tartózkodhatnak.
A vállalkozó köteles vagy személyesen vagy munkásai által nekik hivatalos eljárásukban kivánságukra segédkezet nyujtani.
E közegek az üzleti helyiségekbe a fentemlitett eseteken kivül is szabadon bemehetnek valamely községi előljárósági közeg vagy más hatósági személy jelenlétében és hivatalos eljárásukban őket akadályozni nem szabad.
Jövedéki vizsgálatok esetében köteles a vállalkozó, illetve helyettese, az adóbárczákat, lajstromokat és egyéb okmányokat, melyeknek megőrzését a törvény rendeli, vonakodás nélkül előmutatni és szükség esetén a pénzügyi közegeknek téritvény mellett átadni.
31. § Megállapitási módok.
Az alkoholmennyiség a különböző termelési anyagokhoz, a főzőkészülék minőségéhez és a beczefrézésre szánt ürméret nagyságához képest:
I. a főzőkészülék termelőképessége szerint átalányozás utján;
II. a várható alkohol mennyisége szerint: a szeszfőzővel kötendő szabad egyezkedés (megváltás) utján;
III. a szeszmérő-gép jelzései alapján a tényleges termelvény szerint állapittatik meg.
32. § A szeszfőzdék felosztása.
E czélra (31. §) a szeszfőzdék felosztatnak:
1. oly szeszfőzdékre, melyek lisztes anyagokat (gabonaféléket, burgonyát és hüvelyes veteményeket, kivéve a keményitőt) dolgoznak fel, ha a következő feltételek együttesen megvannak:
a) a vállalkozóknak mezőgazdáknak kell lenniök, kik a szeszfőzést csak öntermesztette anyagokból évenkint csak szeptember, október vagy novemberben kezdődő hat havi időszakon belől és kizárólag azért gyakorolják, hogy marhaállományuk fentartására moslékot, de csak a marhaállománynak megfelelő mennyiségben nyerjenek, vagy eltekintve ettől, ha - gabonát dolgozván fel - csak öntermesztette megromlott vagy meg nem érett gabonát használnak szeszfőzésre;
b) a vállalkozók ugyanazon egy községben csak egy szeszfőzdét birhatnak és tarthatnak üzletben;
c) a szeszfőzdében levő czefreedények összes ürtartalma 13 hektolitert meg nem haladhat, és csak egy főzőkészülék közvetlen tüzeléssel használható, mely főzőkészülék más alkatrészekkel nem bir, mint egyetlen kazánnal, keverő készülékkel, kazánsisakkal, hütőpalaczkkal, hütő kigyócsővel, vagy nem több, mint két egyenes hütőcsővel és az üstsisakot a hütőkészülékkel egybekötő csövel és melynek üstje 2 hektoliternél nem nagyobb ürtartalmu és csak az üstsisak levétele mellett tölthető meg.
Ezen feltételeken kivül megkivántatik még, hogy a főzőkészüléknél a fütési felület és töltési ür közötti arány azon mérvet meg ne haladja, melyet a pénzügyminister az oszrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton fog megállapitani.
II. Az I. alá nem tartozó oly szeszfőzdékre, melyek lisztes anyagokat dolgoznak fel.
III. Oly szeszfőzdékre, melyek növényi rostokat (Cellulose), csicsókát (Topinambour) keményitőt, répát vagy czukorüledéket - melyhez a czukorgyártás hulladékai, szörp és más magasabb czukortartalmu folyadékok is soroztatnak - dolgoznak fel.
IV. Oly szeszfőzdékre, melyek borhulladékokat (törkölyt stb.) dolgoznak fel és égetett szeszes folyadékkal együtt borsavas sókat termelnek.
V. Oly szeszfőzdékre, melyek az I., II. és III. alatt felsoroltaknál egyéb anyagokat, ugymind gyümölcsöt, törkölyt, bogyós gyümölcsöket, gyökérnövényeket, seprőt és mézes vizet stb. dolgoznak fel.
33. § Átalányozás a főzőkészülék termelőképessége szerint.
A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá a 32. § I. és V. pontjai alatt felsorolt szeszfőzdék esnek.
A 32. § I. pontja alatt megjelölt szeszfőzdékre nézve a pénzügyminister a törvény ama követelménye alól, hogy a feldolgozandó éretté nem válhatott vagy megromlott gabona a vállalkozónak saját termése legyen, kivételt engedélyezhet.
34. § Megváltás.
A 31. § II. pontja alatt emlitett megváltásnak helye van:
1. Azokra a szeszfőzdékre nézve, melyek legfeljebb két főzőkészüléket, és pedig olynemüeket használnak, melyek csakis a 32. § I. pontja alatt felsorolt alkatrészekkel birnak és melyek üstjeinek ürtartalma együttvéve négy hektolitert meg nem halad, ha a vállalkozó földbirtokos és öntermesztette gyümölcsöt vagy saját bortermeléséből nyert törkölyt vagy seprőt, vagy bogyós gyümölcsöt, vagy gyökérnövényeket vagy egyéb vadon termő gyümölcsnemüeket használ szesztermelésre.
Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy tekintettel a szőlőtörkölyt feldolgozó némely mezőgazdasági kisebb szeszfőzdék sajátlagos viszonyaira, ezeknél a megváltás utján való adóztatást akkor is alkalmazhassa, ha azoknak főzőkészüléke a 32. § 1. pontjában felsorolt alkatrészeken kivül még egy alszesz-üsttel és két dephlegmator-tányérral is el van látva, és valamennyi üstnek ürtartalma három hektoliternél nem nagyobb.
2. A 32. § I. pontjában megjelölt szeszfőzdékre nézve, ha azok főzőüstjének ürtartalma 100 liternél nem nagyobb.
3. Azokra a szeszfőzdékre nézve, melyeknek vállalkozói serfőzők, ha ezek csak saját termelésük hulladékait - a romlott sört kivéve - használják fel a szesztermelésre, tekintet nélkül a főzőkészülék minőségére.
35. § Az alkoholmennyiségnek megállapitása a tényleges termelvény szerint.
Az alkoholmennyiségnek a szeszmérőgép jelzései alapján a tényleges termelvény szerinti megállapitása alá a 32. §-ban II., III. és IV. alatt felsorolt szeszfőzdék esnek.
Az alkoholmennyiség megállapitásának ezen módja a 32. § V. pontjában megjelölt szeszfőzdékre nézve is egyes egész termelési időszakokra engedélyezhető.
36. § Az adófizetés módja.
A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás vagy a megváltás esetében az adó a termelésnél fizetendő.
Az adófizetés ugyanezen módja alkalmazandó a 32. § IV. pontjában felsorolt szeszfőzdékre, valamint a 32. § IV. pontjában megjelölt azon szeszfőzdékre nézve is, melyekben az alkoholmennyiség a tényleges termelvény szerint állapittatik meg. Ellenben az ama szesz után járó adó, mely a 32. § II. és III. pontjában felsorolt szeszfőzdékben termeltetik, abban az időpontban szedendő be, melyben a szesz a hivatalos ellenőrzés alól a szabad forgalomba megy át.
37. § Az átalányozás alapja.
A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alapját képezi:
a) a czefremennyiség, mely a főzőkészülék napi termelőképességének megfelel;
b) az e czefremennyiség minden hektoliterje után, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest, hektoliter-fokokban megállapitott alkoholnyeredék.
38. § A főzőkészülék napi termelőképessége, azaz: ama czefremennyiség, mely - a napot 24 órával számitva - az alszesztöltésekkel együtt naponta kifőzhető, következőképen állapittatik meg:
A. Lisztes anyagok feldolgozása mellett az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével.
B. A 32. § V. pontjában felsorolt anyagok feldolgozása mellett:
1. oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy közvetlen tüzelésü üsttel, keverőkészülékkel, üstsisakkal, hütőpalaczkkal, kigyóalaku vagy egyenes hütőcsövekkel és az üstsisakot a hütőkészülékkel egybekötő csővel: az üst literekben vett töltési képességének háromszoros menynyiségével;
2. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészeken kivül még:
a) egy czefremelegitővel; vagy
b) rectificatorral, alszesztartóval, dephlegmatorral stb. is el van látva, az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével;
3. oly főzőkészüléknél, mely az 4. pont alatt felsorolt alkatrészek mellett még egy czefremelegitővel és egy vagy több oly alkatrészszel bir, mely a 2. b) pont alatt fel van sorolva: az üst literekben vett töltési képességének ötszörös mennyiségével;
4. a gőzerőre berendezett főzőkészüléknél: az üst literekben vett töltési képességének legalább nyolczszoros mennyiségével számittatik, melybe a gőz beeresztetik
Ha az utóbb (4. pont alatt) emlitett főzőkészülékek valamelyikénél nagyobb napi termelőképesség vélelmezhető, az a pénzügyi hatóság és a szeszfőző között megejtendő egyezkedés utján, és ha ilyen egyezkedés létre nem jön, próbafőzés által állapittatik meg.
Az üst töltési képességét teljes ürtartalmának négyötöd (4/5) része képezi.
Ha a főzőkészülék literekben kifejezett naponkénti termelőképessége (A., B 1., 2., 3. és 4.) 10-zel maradék nélkül nem osztható, az lefelé kikerekitendő hogy 10-zel osztható legyen.
Ha oly főzőkészülékek fordulnak el, melyeknek termelőképességét ez a § meg nem határozza, azt a pénzügyminister az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg.
39. § Ha a főzőkészülékre szeszszel vegyitett törköly kerül, akkor a 38. § szerint megállapitott termelőképességnek négyötöd része vétetik az átalányozás alapjául.
A hektoliter-részek kikerekitése tekintetében itt is a fennidézett § szabályai mérvadók.
40. § Alkoholnyeredék.
Az alkoholnyeredék - a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest - hektoliterenként következőkép állapittatik meg, és pedig:
a) lisztes anyagok feldolgozásánál (32. § I. pontja) 6 fokkal;
b) nyári vagy téli szilva, cseresznye, meggy, sárga vagy őszi baraczk, vagy más csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprü, bor- vagy gyümölcsmust, szőlő és mézes viz feldolgozásánál 3 fokkal;
c) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós gyümölcs és gyökérnövények, nemkülönben szőlőtörköly és sörfőzési hulladék feldolgozásánál 2 fokkal;
d) magvas gyümölcstörköly feldolgozásánál 1 1/4 fokkal.
A 32. § 1. pont alatt megjelölt szeszfőzdék, melyek főzőüstjének ürtartalma 100 liternél nem nagyobb - azoknak kivételével, a melyek nem érett vagy megromlott gabonát nem kizárólag azért dolgoznak fel, hogy a vállalkozó marhaállományának eltartására moslékot nyerjenek, - az a) pont alatt meghatározott alkoholnyeredékből 20%-nyi leengedésben részesittetnek arra az üzletre nézve, mely szeptember, október vagy november hónapokban kezdődő hat havi időszakon belül esik.
Azon kisebb mezőgazdasági szeszfőzdék részére, melyekben csak olyan szőlőtörköly fordittatik szesztermelésre, melynek alkoholtartalma előre előállitása czéljából vizzel történt kilugozás folytán csekélyebb, az alkoholnyeredéket a pénzügyminister minden hektoliter czefre után egy fokkal állapithatja meg.
41. § Adóköteles művelet.
Az adóköteles művelet, lisztes anyagokra nézve a szeszfőzésre szánt anyagoknak az erjesztő-kádakba való átvitelekor, a 40. b), c) ésd) betüi alatt felsorolt anyagokra nézve pedig a szeszfőzésre szánt anyagoknak (czefrének) a főzőkészülékre való átvitelekor kezdődik.
42. § Lisztes anyagok feldolgozásánál használt edények korlátozása.
A 32. § 1. pont alatt megnevezett szeszfőzdék tekintetében különösen még a következők rendeltetnek:
1. az összes edények használatba vételük előtt hivatalosan megjelzendők és megmérendők;
2. a czefre készitésére és eltartására két kádnál többet használni nem szabad, és azoknak összes ürtartalma a főzőkészülék napi termelőképességének (38. §) kétszeresét meg nem haladhatja;
3. a czefre a főzőkészülékre való átviteléig hűtőkészülék alkalmazása nélkül egy és ugyanazon edényben készitendő, és az erjedt czefre ebből az edényből közvetlenül a főzőkészülékre felöntendő;
4. oly szeszfőzdékben, melyek az élesztőt mesterséges uton készitik, az e czélra rendelt edények egyike sem haladhatja meg az illető erjesztőkád ürtartalmának tizedrészét, és ezek az edények együttvéve az erjesztőkádak öszszes ürtartalmának tizedrészét meg nem haladhatják.
43. § Keverőkádak stb. használatba vételének feltételei.
Keverőkádakat, hűtőbárkákat, hűtőbocskákat, czefretartályokat és egyáltalában oly edényeket és műeszközöket, melyek az erjedés kezdete előtt vagy a szeszfőzésre szükséges erjedés után, de a kifőzés előtt bekevert anyagok elhelyezésére és tartására rendelvék, csak azok a szeszfőzdék használhatnak, melyek a 38. § B. 3. és 4. pontjában megjelölt tulajdonságokkal biró főzőkészülékeket használnak.
44. § A szeszfőzési üzlet bejelentése, lelet felvétele, termelőképesség megszabása.
A ki szeszfőzési iparvállalathoz kezd, tartozik az évi termelési időszak kezdete előtt (45. §) legalább négy héttel a községet, melyben a szeszfőzde létezik és ennek összeirási számát, a főzőkészülék termelőképességének megállapitása czéljából, a szeszfőzdére felügyelő legközelebbi pénzügyi közegnek irásban vagy szóval bejelenteni.
E bejelentés alapján a főzőkészülék minősége és alkatrészei, az üst ürtartalma, és - ha lisztes anyagok szándékoltatnak feldolgoztatni, - az emez anyagok feldolgozására rendelt edények, ugymint: erjesztőkádak stb. ürtartalma hivatalosan megállapittatik. valamint ezek az edények és főzőkészülékek hivatalosan megjelöltetnek.
E hivatalos eljárás eredménye a szeszfőző, vagy - ha ez irni nem tudna - két elfogulatlan tanu által aláirandó jegyzékbe foglaltaik, melyben a főzőkészülék napi termelőképessége (33. §) is kitüntetendő.
A főzőkészülék, valamint a czefre előállitására rendelt edények ürtartalmának megállapitása vizbeöntés által eszközlendő.
45. § Átalányozási időszak.
A termelőképesség megállapitása a szeptember 1-től augusztus hó végeig terjedő évi időszakba eső egész üzleti időre (termelési időszak) történik.
A termelési időszak alatt a főzőkészüléknek a termelőképességre befolyással biró bármely változtatása tilos.
Ha ily változtatás a következő termelési időszakra nézve szándékoltatik: a szeszfőző tartozik ebbeli szándékát ennek a termelési időszaknak a kezdete előtt legalább tizennégy nappal a fent körülirt módon bejelenteni, mely bejelentés tekintetében a pénzügyi hatóság a fentérintett szabályokhoz képest jár el.
Ezt az esetet kivéve, a termelőképességnek ujbóli hivatalos megállapitása, ha a szeszfőző részéről előbb nem kivántatnék, csakis az utolsó hivatalos megállapitástól számitandó három év leforgása után történik.
46. § Bejelentés. a) Tartama és benyujtásának módja.
Az adóköteles művelet annál az adóhivatalnál vagy pénzügyi közegnél jelentendő be, melyhez a szeszfőzde utalva van.
E bejelentés ama szeszfőzdék részéről, melyek főzőkészülékeinek termelőképessége a 38. § B. 3. és 4. pontja alatt van megállapitva, irásban két egyenlő példányban nyujtandó be; ama szeszfőzdék részéről ellenben, melyek főzőkészülékeinek termelőképessége a 38. § A. és B. 1. és 2. pontjai alatt van megállapitva, szóbeli bejelentések is elfogadhatók, melyek a pénzügyi közeg által irásilag két példányban vétetnek fel.
A bejelentésnek következőket kell tartalmaznia:
a) a szeszfőző elő- és vezetéknevét; a község nevét, melyben a szeszfőzde létezik és ennek összeirási számát;
b) a feldolgozásra szánt anyagok nemét és - lisztes anyagoknál - a használatba veendő erjesztő- és élesztő-kádak számát és ürtartalmát;
c) a főzőkészülék számát és a hivatalos jegyzékben megállapitott napi termelőképességét hektoliterekben kifejezve;
d) a termelési anyagoknak a főzőkészülékre való átvitele kezdetének napját és óráját és lisztes anyagok feldolgozása esetében ezen anyagoknok az erjesztő kádakba való átvitele kezdetének napját és óráját;
e) a főzés befejezésének napját és óráját;
f) a d) és e) betük alatt megjelölt időpontok közötti időszakot, azaz a főzés időtartamát napokban és órákban, midőn is az órarészek egész órának veendők;
g) ha a bejelentett idő tartama alatt sajtolt élesztő készitése is szándékoltatik, ennek a körülménynek felemlitését.
Az irásbeli bejelentés, minden vakarás, törlés kerülésével, olvashatólag szerkesztendő és a szeszfőző vagy megbizottja aláirásával vagy kézjegyével ellátandó.
4. § b) A benyujtás ideje.
Az adóköteles művelet rendszerint megkezdése előtt legalább 48 órával bejelentendő; a pénzügyigazgatóság azonban e határidőt a szeszfőző kérelmére rövidebbre is szabhatja, a mennyiben azt az ellenőrzés időszerü foganatositásával összeegyeztethetőnek tartja.
Lisztes anyagok feldolgozása esetében az adóköteles műveletnek legalább is nyolcz napi szakadatlan főzési időtartamra kell terjednie.
A pénzügyminister azonban felhatalmaztatik, hogy ezt a főzési időtartamot 24 órára is leszállithassa.
Ha az adóköteles művelet a 40. § b), c) és d) betüje alatt megnevezett anyagok feldolgozása mellett eszközöltetik, akkor az legalább 24 órai szakadatlan főzési időtartamra kell hogy terjedjen.
48. § Az adóátalány megszabása.
Az adóhivatal vagy pénzügyi közeg az adóátalányt a bejelentés alapján akként szabja meg, hogy a főzőkészüléknek hektoliterekben megállapitott termelőképességét:
a) a bejelentett főzési időtartammal;
b) a bejelentett anyag után hektoliterenként megállapitott alkoholfokok mennyiségével; és
c) a hektoliterfok (liter alkohol) után 35 krral meghatározott adótétellel szorozza, sajtolt élesztő készitése esetében minden megadóztatandó hektoliterfok után még 2 1/2 kr. adó számitandó hozzá.
49. § Az adóátalány megszabása, ha különféle anyagok dolgoztatnak fel.
Ha különféle szesznyeredéket adó anyagok jelentetnek be szeszfőzésre, az adóátalány megszabása az után az anyagnem után történik, a mely után a legmagasabb alkoholnyeredék van megállapitva.
A 40. § b), c) és d) betüje alatt felsorolt anyagoknak lisztes anyagokkal vegyes feldolgozása csak a 32. §-ban I. pont alatt megnevezett szeszfőzdéknek engedtetik meg, és csak a 42. §-ban foglalt szabályok szoros megtartása mellett.
50. § Az adó visszatéritése üzletakadályok alkalmából.
Az üzleti akadályok adóvisszatéritésre vagy adóleirásra rendszerint igényt nem adnak.
Ha azonban a főzőkészülék üzletbevétele elemi csapás következtében tökéletesen lehetetlenné válik: az adóvisszatérités vagy adóleirás arra az időszakra, a melyen át a főzőkészüléknek bejelentett üzletbetétele az elemi csapás folytán lehetetlen volt, az alatt a feltétel alatt engedtetik meg, ha a bekövetkezett elemi csapás, az üzleti akadály megállapitása czéljából a legközelebbi pénzügyi közegnél két példányban irásbelileg azonnal bejelentetik.
Megengedtetik azonban, hogy az esetben, ha az irásbeli bejelentésnek a pénzügyi közegnek történt átadásától számitandó nyolcz óra eltelte után pénzügyi közeg meg nem jelennék, a szeszfőző az üzleti akadályt, valamint az üzletállapotát, a községi előljáróságnak kiküldöttje által két elfogulatlan tanu jelenlétében megállapittathassa.
Az üzleti akadályról tett irásbeli bejelentésnek, az átnyujtás napja és órájának hivatalos igazolásával, valamint az átvevő pénzügyi közeg aláirásával ellátott egyik példánya a szeszfőzőnek a maga igazolására visszaadatik.
A szeszfőzdék, melyek a 38. § A. vagy B. 1. és 2. pontja alatt megnevezett főzőkészülékeket használják, jogositva vannak az üzletakadály bejelentését szóval is megtenni, és ily esetben e szeszfőzdék a bejelentés tartalmát magában foglaló és a bejelentés megtörténtét tanusitó hivatalos igazolványt kapnak.
51. § A szeszmérőgép alkalmazásáról.
Az ellenőrzési szeszmérőgép alkalmazásánál következők követelhetnek:
1. A főzőhelyiség szükség esetében a pénzügyi hatóság egyetértésével akként rendezendő be, hogy a szeszmérőgép abban könnyen hozzáférhető és látható, a főzőkészülék hűtőkádjától és a főzőhelyiség mindegyik falától külön-külön legalább 65 centiméternyi távolságra eső helyen felállitandó legyen.
2. A főzőkészülék hütőkádja oly szerkezetü legyen, hogy annak belső berendezése tökéletesen megvizsgáltathassék és teljes biztositékot nyujtó hivatalos zár alá helyeztethessék.
3. A főzőkészülékeknek oly berendezéssel kell birniok, hogy azok a tartályok, melyekben alkoholtartalmu párák fordnlnak elő, nemcsak egymás közt, hanem a főzőkészülékkel (kazánokkal, főzőüstökkel) és hütőkádakkal (kigyóalaku csővel) is, tartós, szilárd és biztos összeköttetésben álljanak.
4. A főzőkészülék ama csöveinek és tartályainak, melyekben alkoholtartalmu párák, továbbá azoknak a csöveknek és tartályoknak, melyekben (a czefrét kivéve) a szeszmérőgépen még át nem folyt alkoholtartalmu folyadékok vannak, sem megromlott sem toldott vagy foltozott helyekkel birniok nem szabad és csakis olyan nyilásokkal szabad ellátva lenniök, melyek az üzlethez szükségesek és melyekhez kivülről hozzá lehet férni, e nyilásoknak azonban csapokkal kell ellátva lenniök, melyek csakis abban az irányban vannak furattal ellátva, a mely irányban az alkoholtartalmu páráknak vagy folyadékoknak vezettetniök kell és a mely csapoknak arra a czélra való tágitását, kiemelését vagy eltávolitását, hogy az alkoholtartalmu párák vagy folyadékok kifelé elvezettethessenek, hivatalos zár által akként lehessen megakadályozni, hogy ily elvezetés e zárnak könnyen észrevehető megsértése nélkül lehetséges ne legyen.
E határozat azonban nem alkalmazható a biztonsági szelepekre, ha ezek a főzőkészülék (párolási vagy főzési ürtér) felső fedelén, vagy ama gőzvezető csövek legfelsőbb pontjain vannak alkalmazva, melyek a főzőkazánokat egymás között, vagy a rectificatorral, illetőleg dephlegmatorral összekötik.
E szelepekre nézve is a pénzügyi hatóság visszaélések meggátlására szolgáló intézkedéseket követelhet.
5. Azok a csövek, melyek a szeszmérőgépen még át nem folyt alkoholtartalmu folyadékoknak (czefrét kivéve) vezetésére vannak rendelve, külön festés által felismerhetőkké teendők, és azoknak minden oldalról könnyen megvizsgálhatóknak kell lenniök.
6. A főzőkészülék hütőkádját a szeszmérőgéppel összekötő cső egyenes irányba helyezendő s ettől való eltérésnek csak a cső két végén s csakis akkor lehet helye, ha azt a hütőkészülékkel és a szeszmérőgéppel való összeköttetése szükségessé teszi.
E cső, mely három méternél hosszabb nem lehet, pénzügyi közeg jelenlétében, sima, mázolatlan horganylemezből készitett külön boritócsővel akként látandó el, hogy a két cső között mindenütt körülbelül három centiméter szélességü ür maradjon.
Ott, hol e cső valamely falon keresztülvezettetik, annak a fal mindegyik oldalától hat centiméternél kisebb, és nyolcz centiméternél nagyobb távolságban lennie nem szabad.
Ha pedig az összekötő cső valamely falban levő ajtón vagy ablakon vezettetik keresztül, annak a falazattál való távolsága nyolcz centimétert is meghaladhat.
7. Ha a főzőkészülék oly berendezéssel bir, hogy az alkoholtartalmu folyadék a főzőkazánba visszavezettethetik, akkor a moslék leeresztésére szolgáló csövet oly módon kell valamely tartályba vezetni és annak oly szerkezettel kell birnia, hogy alkoholtartalmu folyadék e csövön át elvezethető ne legyen a nélkül, hogy az nagyobb mennyiségü moslékkal össze ne vegyüljön; vagy e csőnek legalább nyolcz centiméternyire kell a főzési ürbe függőlegesen felnyulni, vagy ép oly magasságu vizmentesen hozzáillesztett gyürüvel környezve lennie, ugy, hogy a moslékot csupán ezen a csövön át teljesen leereszteni soha se lehessen, hanem a moslék bizonyos része mindig hátramaradjon.
Ha a főzőkészülék ugynevezett separatorral van összekötve, a separator leeresztő csövének oly berendezéssel kell birnia, hogy a lepárolás folytán a separatorban összegyült maradék közvetlenül a pöczecsatornába folyjon.
8. Ha alszesz termeltetik és az ujra a főzőkészülékbe vezettetik, annak a szeszmérőgép jelzéseiből való kihasitása meg nem engedtetik.
52. § A főzőkészüléknek szeszmérőgéppel való ellátása.
A szeszfőzdékben létező külön hütőkészülékkel ellátott minden egyes főzőkészülék a pénzügyminister rendeletének megfelelő szeszmérőgéppel és a hozzátartozó horganyboritóval ellátandó. Kivétetnek azonban a töményitésre rendelt főzőkészülékek az esetben, ha a 76. § szerint az adómentes töményitésnek a szesztermeléssel való egyesitése meg van engedve.
A szeszfőző a szeszmérőgép biztos felállitására a pénzügyi hatóság által szükségesnek ismert minden előmunkálatot és a készülék beszerzését saját költségén tartozik eszközölni.
Az e törvény hatálybaléptekor szükséges szeszmérőgépeket ama szeszfőzdék számára, melyek addig a beczefrézésre szánt ürméret termelőképessége szerint átalányozva voltak, valamint; ama szeszfőzdék számára is, melyek a terményadó mellett az utolsó termelési időszakban naponként öt hektoliternél több égetett szeszes folyadékot nem termeltek, a pénzügyi hatóság a kincstár költségén fogja szolgáltatni.
53. § Az üzleti helyiség leirása, a műeszközök jegyzéke.
I. Általános kötelezettség.
A szeszfőző tartozik legkésőbben négy héttel a termelési időszak kezdete előtt, és annak folyamában legalább 14 nappal annak a hónapnak a kezdete előtt, melyben az üzlet kezdetét veszi; a községet, melyben a szeszfőzde létezik, és ennek összeirási számát a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni, és az üzlet gyakorlatához tartozó helyiségek pontos leirását, valamint az üzleti helyiségekben találtató, a szeszfőzési üzlethez tartozó összes műeszközök és edények, nevezetesen: a kádak, hütőbárkák, katlanok, kazánok stb. jegyzékét, űrtartalmuknak pontos megjelölése mellett, két egyenlő példányban beterjeszteni, és a leirásban vagy a jegyzékben a munkások felügyeletével megbizott, valamint azt az egyént is megnevezni, ki az üzletet folytonosan, vagy a szeszfőző távollétében vezeti, és a ki ebbeli minőségét saját aláirása által megerősiteni tartozik.
Ugy a leirásban, valamint a jegyzékben minden változtatás, törlés vagy vakarás tilos; ellenkező esetben ez irományok a pénzügyigazgatóság által visszautasitandók.
A leirásnak, valamint a jegyzéknek egy-egy példánya, megtörtént benyujtásról szóló hivatalos záradékkal ellátva, a szeszfőzőnek vagy megbizottjának igazolására visszaadatik.
Az emlitett leirás és jegyzék a következő termelési időszakokra is érvényes, ha ezekre nézve változtatás nem szándékoltatik.
Az edények (54. §) ürtartalma azonban okvetlenül ujólag megállapitandó, ha ez az utolsó három termelési időszak alatt meg nem történt, vagy ha azt a szeszfőző határozottan kivánja.
Ha azonban a szeszfőzde berendezésében változtatás szándékoltatik ez legkésőbben 14 nappal a termelési időszak kezdete előtt, és ha a változtatás a termelési időszak folyama alatt szándékoltatik, 14 nappal a czélba vett foganatositás előtt a pénzügyigazgatóságnak a kellő hivatalos intézkedés végett bejelentendő.
A felügyelő-személyzetben vagy az üzletvezető személyében történt változásokat a szeszfőző 24 óra alatt a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek bejelenteni köteles.
II. Kötelezettség sajtolt élesztő készitésénél.
A szeszfőző, ki szeszfőzdéjében sajtolt élesztőt késziteni kiván, ebbeli szándékáról legkésőbb 14 nappal a készités megkezdése előtt a pénzügyigazgatóságnak két példányban szerkesztendő bejelentést köteles benyujtani.
E bejelentés legalább két egymásután következő két havi üzletbejelentési időszakra oly módon kötelező, hogy a sajtolt élesztő készitése után eső adó (4. §) még akkor is fizetendő, ha a szesztermelés mellett sajtolt élesztő nem is készittetnék.
A bejelentés egy példánya, a megtörtént benyujtásról szóló hivatalos záradékkal ellátva, a szeszfőzőnek visszaadatik.
54. § A leletjegyzőkönyv felvétele.
A pénzügyigazgatóság a leirás és jegyzék (53. §) alapján az emlitett helyiségek, műeszközök és edények hivatalos megvizsgálását, valamint az edények és tartályok ürtartalmának megállapitását elrendeli.
Az ürtartalom megállapitása czéljából a következő edények és tartályok vizbeöntés által mérendők meg, ha csak azoknak alakja nem alkalmas arra, hogy az ürtartalom köbszámitás utján pontosan megállapittassék; és pedig:
a) az erjesztő kádak,
b) az élesztőosztó kádak (előerjesztő kádak),
c) az élesztő kádak,
d) az anyaélesztő edények,
e) az anyaélesztő hütőbárkák,
f) a czefretartályok és az élesztővel vegyitett erjedő vagy erjedt czefre felvételére szánt czefreszivattyuk (montejus),
g) egyáltalában mindazok az edények, melyek erjedő vagy élesztővel már vegyitett czefre befogadására vagy - a főzőkészülék kivételével - erjedt czefre elhelyezésére szolgálnak,
h) a szesztartályok.
A vállalkozó köteles e munkálatnál minden felvilágositást és utbaigazitást, mely a jövedéki ellenőrzés czéljaira szükséges, készséggel megadni.
Az üzlethez tartozó többi egyén is köteles a pénzügyi közeg ebbeli felhivásának eleget tenni.
E vizsgálat teljesitésénél mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a szeszmérőgép alkalmazására nézve az 51. §-ban foglalt követelményeknek tökéletesen elég legyen téve. Ha e követelmények teljesitvék, következik a szeszmérőgépnek felállitása, annak a főzőkészülékkel való összekötése és a főzőkészülék hütőkád stb. csapjain és összekötő helyein a hivatalos zárak alkalmazása.
Mindezen hivatalos cselekmények eredményéről a szeszfőzde vállalkozója vagy annak meghatalmazott helyettese által is aláirandó jegyzőkönyv (leletjegyzőkönyv) veendő fel és ebben az alkalmazott hivatalos zárak száma és minősége is, továbbá a főzőkészülék stb. ama helyei, melyeken e zárak alkalmaztattak, pontosan megnevezendők, és azok a számok, melyeket mindenik felállitott szeszmérőgépnek óraszerkezete a hivatalos zárak alkalmazása után mutat; betükkel és számjegyekkel kitüntetendők.
A leletjegyzőkönyv felvételekor minden főzőkészüléknél, mely olyan szeszmérőgéppel van összekötve, a melyik nem közvetlenül az alkoholmennyiséget, hanem a termelvény mennyiségét és annak alkoholtartalmát vagy a termelvény mennyiségét mutatja és a szeszpróbák gyüjtésére van berendezve, annak szerkezetéhez képest egyszersmind a termelvény átlagos alkoholtartalma is megállapitandó és a leletjegyzőkönyvben megemlitendő.
Ez az átlagos alkoholtartalom azonban az olyan szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban 2 hektoliter alkoholt meg nem halad, a 100 foku szeszmérő szerinti 70 fokon alól, azokban a szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban 2 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjed, 75 fokon alól és azokban a szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban 7 hektolitert meghalad, 80 fokon alól nem fogadtathatik el.
A most megállapitott alkoholtartalom veendő alapul a leszámolásnál akkor, ha a szeszmérőgép jelzése csekélyebb alkoholtartalmat mutatna.
A legkisebb átlagos alkoholtartalomra vonatkozó fennebbi határozmányok azonban azoknál a szeszfőzdéknél, melyek a 32. § IV. és V. pontjában felsorolvák, nem nyernek alkalmazást.
55. § A leletjegyzőkönyv, érvényességének tartama.
A megelőző 54. § értelmében felvett leletjegyzőkönyv a következő üzleti időszakokra is érvényes, ha csak ezekre nézve változtatás nem szándékoltatik.
56. § Szeszmérők, czukormérők és hőmérők a pénzügyi közegek használatára.
A szeszfőzde helyiségeiben következő műszereket kell teljesen használható állapotban tartani és a szeszfőzde felügyeletére hivatott pénzügyi közegeknek kivanatukra mindenkor rendelkezésükre bocsátani, u. m.:
a) egy szabályszerü szerkezettel biró 100 foku szeszmérőt;
b) egy a jövedéki közegek számára előirt szerkezettel biró czukormérőt, mindkét műszert hitelesitési igazolványnyal ellátva; továbbá
c) egy Réaumur szerinti hőmérőt.
57. § A szeszfőzés adóköteles műveletének kezdete és terjedelme.
A szesztermelésnél az adóköteles művelet, ha lisztes anyagok és növényi rostok (Cellulose) dolgoztatnak fel, ezeknek az anyagoknak a keverő-kádakba (czukorképző-kádakba) való átvitelekor, ha czukorüledék és ezzel egy sorba tartozó anyagok dolgoztatnak fel, az anyagoknak az oldó-kádakba való átvitelekor, és répa, valamint csicsóka (Topinambour) feldolgozása esetében ezeknek az anyagoknak az áztató-edényekbe való átvitelekor, keverő-, oldó- vagy áztató-edények hiányában pedig, az anyagoknak az erjesztő-kádakba való átvitelekor kezdődik, és magában foglalja a czefrézési eljárásnak minden további mozzanatait, a czefre erjedését és annak lepárolását.
Ha olyan edények használtatnak, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (czefrefőző-készülékek, a czefrét előre felforraló készülékek, burgonyapároló-készülékek), és melyek valamely hütőkészülékkel, légszivattyuval stb. vannak ellátva, vagy a hütőbárkával csővezeték által vannak összekötve; továbbá, ha gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdében olyan áztatóedények használtatnak, melyek az erjesztőkádakkal vagy a főzőkészülékkel csatornák vagy csövek által közvetlen összeköttetésben állanak, vagy gőzvezetékkel birnak, a szeszfőzési adóköteles művelet a nyers anyagoknak már ezekbe a műeszközükbe való átvitelekor veszi kezdetét.
58. § Az adóköteles művelet bejelentése.
Az adóköteles művelet legkésőbben 24 órával annak kezdete előtt annál az adóhivatalnál, melyhez a szeszfőzde utalva van, irásban bejelentendő.
A bejelentések hivatalos nyomtatványon szerkesztve, három egyenlő példányban nyujtandók be; olvashatólag legyenek irva és a vállalkozó vagy az üzletvezető által sajátkezüleg aláirva, és javitásokat, törléseket vagy vakarásokat ne tartalmazzanak, mert különben el nem fogadtatnak.
A bejelentésnek a benyujtás igazolásával ellátott egyik példánya a félnek az adóbárczával együtt visszaadatik.
A bejelentéseknek az egy havi időszak alatt foganatba veendő összes adóköteles műveletre kell kiterjedniök. Ennek az időszaknak kezdete és vége minden szeszfőzde részére a pénzügyigazgatóság által külön állapittatik meg és a bejelentések ezen az időszakon tul nem terjedhetnek.
Egy nap alatt ennél a számitásnál az egyik nap reggeli nyolcz órájától a következő nap ismét reggeli nyolcz órájáig terjedő idő értendő. Ha tehát valamely szeszfőzde, melynek havi időszaka p. o. valamely hónapnak 18-ik napjától számitandó, adóköteles műveletét csak annak a hónapnak 25-ik napján kezdi meg, vagy félbeszakitás után ismét folytatja: a bejelentés és azzal kapcsolatban álló leszámolás semmi esetre sem terjedhet a következő hónap 25-ik napjának reggeli 8 órájáig, hanem annak 18-ik napja reggeli 8 órájáig.
A bejelentéseknek következőket kell tartalmazniok:
a) a szeszfőzőnek, valamint annak a községnek a nevét, melyben a szeszfőzde létezik s ennek összeirási számát;
b) az adóköteles művelet kezdetének hónapját, napját és óráját, valamint azt a napot, melyen az adóköteles művelet be lesz fejezve, annak felemlitésével, vajjon a főzőkészülék éjjel-nappal, vagy csak nappal fog-e működésben tartatni. Ha a bejelentett időszakon belül az üzlet megszakittatni szándékoltatik, az adóköteles művelet kezdete és befejezése mindegyik üzleti szakra külön bejelentendő;
c) a feldolgozandó anyagok nemét és mennyiségét. A mennyiség mindegyik anyagra nézve külön suly szerint tüntetendő ki;
d) a használatba venni szándékolt erjesztő-edények (erjesztő-kádak, élesztő-kádak stb.) számát, számjegyeit és ürtartalmát;
e) a termelendő alkoholnak körülbelől várható mennyiségét hektoliterfokokban (hektoliterfok alkohol) R+12 hőfok mellett és abban az esetben, ha a szeszfőzde a termelési adó alá esik, a fizetendő adónak összegét is;
f) ha a bejelentett idő alatt sajtolt élesztő készitése is szándékoltatik, ennek a körülménynek és a sajtolt élesztő után járó adónak a bejelentését;
g) a használatba veendő főzőkészülékek, valamint az ezekkel összekötött szeszmérőgépek nemének és számjegyeinek bemondását. Ha akkor, a mikor a bejelentés benyujtatik, a szeszfőzési üzlet félbe van szakitva: mindenütt a szeszmérőgépek órajelzése is szavakban és számokban külön kiteendő.
59. § A bejelentés megváltoztatása.
A feldolgozandó anyagok neme és mennyisége (58. § c) pont), ha erről legalább huszonnégy órával előbb a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek irásban jelentés tétetetik, utólagosan is megváltoztatható.
Ilyen előzetes bejelentés és ennek egyuttal a szeszfőzde lajstromába való bevezetése mellett a bejelentett erjesztőedények (58. § d) pont) mennyiségében és ürtartalmában is tétethetik változtatás.
Hasonlólag a bejelentéshez képest a bejelentési időszak fenmaradó részére aránylag eső alkohol mennyisége is ily pótbejelentés mellett felemelhető vagy leszállitható.
60. § A bejelentett alkoholmennyiségben megengedett büntetésmentes különbözetek.
Az alkoholmennyiség bejelentésénél 15 százaléknyi különbözet felfelé és lefelé akként engedtetik meg, hogy csak az eme mértéket meghaladó különbözet legyen szabályellenesség gyanánt büntetendő, ha csak be nincs bizonyitva, hogy az államkincstár megrövidittetése forog fenn.
Annak megitélésénél, vajjon a 15 százaléknyi különbözet nem lett-e meghaladva, mindig csak az egy és ugyanazon bejelentés alapján előállitott termelvény mérvadó.
61. § A szeszmérőgép rendes menetében előforduló bajok.
a) A baj bejelentése.
Ha a használatban álló valamely szeszmérőgép rendes menetében bármi baj tapasztaltatnék: a szeszfőzde vezetője köteles ezt a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek két egyenlő példányban szerkeszett beadványban azonnal a végre bejelenteni, hogy a baj oka kipuhatoltassék.
A bejelentés egyik példánya a benyujtás igazolásával ellátva, a szeszfőzdének, saját fedezetére visszaadatik.
A bejelentés akkor, a mikor elküldetik, azonnal teljes tartalma szerint oly módon vezetendő be a szeszfőzde lajstromába, hogy az irás a lajstrom lapoldalának teljes szélességét elfoglalja.
A szeszmérőgép rendes menetében előforduló oly bajok, melyekről a bejelentés a lajstrom illető helyén nincsen a fennebb jelzett módon bevezetve, ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.
62. § b) Az alkoholmennyiség megállapitásának módja a baj tartalma alatt.
I. Ily baj tartalma alatt (61. §) a szeszfőzés olyan szeszfőzdében, melyben csak egy szeszmérőgép van alkalmazásban, legfeljebb a baj bekövetkeztétől számitandó 10 napon át s a következő feltételek alatt folytatható:
1. A szeszfőzési üzlet ekként való folytatásának ideje alatt az 54. §-ban felsorolt edények mennyiségében és ürtartalmában változtatás nem tétethetik.
2. Erre az időszakra nézve előállitott alkoholmennyiség gyanánt 24 óránként és a bejelentett erjesztő-edények (58. § d) pont) ürtartalmának minden hektoliterje után az a mennyiség vétetik, mely az ugyanannak a bejelentési időszaknak a baj bekövetkeztét megelőzött részében, a szeszmérőgép jelzései szerint minden üzleti napra és a bejelentett erjesztő-edények minden hektoliterjére, - vagy ha erjesztő-edényeknek tilalomellenes használata esetében a tényleg használt erjesztő-edények ürtartalma a bejelentettnél nagyobb volt - a tényleg használatban volt erjesztő-edények minden hektoliterjére esik.
Ha ez az időszak teljes 10 üzleti napot nem tenne ki és a folyó bejelentési időszakot közvetlenül megelőzött 6 havi időközön belül a szeszgyárra nézve olyan havi leszámolás eszközöltetett, mely legalább is 10 üzleti napra terjedett, ez esetben 24 óránként és a bejelentett erjesztő-edények ürtartalmának minden hektoliterje után a termelt alkoholmennyiség ennek a leszámolási időszaknak arányában számittatik ki.
3. Az alkoholmennyiség semmi esetre sem lehet csekélyebb annál a mennyiségnél, mely a bejelentés szerint a baj tartamára aránylag esik.
II. Oly szeszfőzdékben, melyekben a szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés az egész üzletre kiterjedőleg alkalmazandó előbb felsorolt feltételek (I., 1., 2. és 3. pont) mellett szintén folytatható, a mely esetben azonban a termelt alkoholmennyiség magától érthetőleg a rendes menetben lévő szeszmérőgépek által jelzett mennyiségnél csekélyebbre nem vehető.
III. Ha valamely szeszfőzdében a szeszmérőgépek rendes menetében egy termelési időszak lefolyása alatt háromszornál gyakrabban fordul elő akadály: az üzlet folytathatására fent szabott tiz napi határidő (I. pont) leszállitható, esetleg teljesen is megvonható.
Ez a határidő abban az esetben is leszállitható, ha a szeszmérőgép pótlása rövidebb idő alatt is megtörténhetik.
IV. Oly szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés oly módon is folytatható, hogy a rendes menetében akadályozott szeszmérőgéppel összekötött főzőkészülék, az akadály bekövetkezte időpontjában benne foglalt czefre lepárolása után hivatalosan használhatlanná tétetik.
Ez után a lepárolás után az alkoholmennyiség a főzőkészülék hivatalosan megállapitott közönséges termelőképességének megfelelően szabandó meg.
V. A pénzügyminister az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg elrendelheti, hogy a valamely szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett akadály tartama alatt termelt alkoholmennyiség, a czefre mennyisége és sürüsége, valamint annak elerjedési foka (attenuatiója) alapján határoztassék meg.
Ily esetben a 24. § 6. pontjának a) betüje alatt foglalt tilalom feltétlenül érvényesitendő.
63. § Üzlet- akadályok.
Ha elhárithatlan esemény következtében a szeszfőzési üzlet fennakadást vagy félbeszakitást szenved, ugy hogy az adóköteles műveletet a bejelentés szerint végrehajtani nem lehet, akkor az üzletvezető köteles az akadályról a szeszfőzde felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnél irásban két példányban azonnal jelentést tenni.
A tett bejelentés a 61. §-ban megszabott módon a szeszfőzde lajstromába bevezetendő. Üzletakadályok, melyek a megszabott módon a lajstromba be nem vezettettek, ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.
Ha az ilyen szabályszerüleg bejelentett akadály miatt a szeszfőzést az arra bejelentett időn át folytatni nem lehet, akkor a bejelentett alkoholmennyiség abban a mértékben szállittatik le, a melyben az az akadály beálltáig történt szesztermelés eredménye által kimeritve nincsen.
Ha pedig ilyen akadály miatt a bejelentés szerint még hátralevő üzleti időre csak az üzlet módjának megváltoztatása válik szükségessé, ez esetben új bejelentés nyujtandó be.
64. § A termelt alkoholmennyiségnek havonkénti megállapitása.
A havi bejelentési időszak végén (58. §) a termelt alkoholmennyiség a szeszmérőgép jelzései szerint, a szeszmérőgép rendes menetében netalán történt zavar esetében kipuhatolt eredmény (62. §) figyelembevételével, hivatalosan megállapittatik.
Ha a szeszfőzde a termelési adó alá esik, ez az adó a megállapitott alkoholmennyiség után kiszámittatik, és ha a bejelentés szerint fizetendő termelési adó az ezen leszámolás szerint mutatkozó adónál kisebb, a hiány, ha a szeszfőzde hitellel bir és a biztositék még elégséges, a hitelbe betudandó; az adónak netalán fedezetlenül maradt része pedig, vagy ha a szeszfőzde vállalkozója hitelt nem élvez, az egész hiány, három nap alatt végrehajtás terhe alatt pótlólag befizetendő.
Ugyanezen határozmányok megfelelőleg alkalmazandók a sajtolt élesztő termelése után járó adóra nézve, abban az esetben, ha sajtolt élesztő készittetik.
Ha a termelési adó alá eső valamely szeszfőzdének vállalkozója a termelt egész alkoholmennyiséget vagy annak egy részét kivitelre szánja, és e czélra az alkoholmennyiségnek adómentes beraktározását kéri (6. §) az ez után járó adó a leszámolásnál megállapitott adóösszegből kihasittatik és szabályszerü biztositék mellett előirásba vétetik. Az előirásba vett adó abban az arányban, melyben a vele terhelt szesz a vámvonalon át tényleg kivitetik, vagy a szabad forgalomba megy át, leiratik, illetőleg a szabad forgalom számára való kiraktározás alkalmával azonnal lefizetendő.
65. § Szeszfőzési lajstrom.
Az üzletvezető vagy személyesen vagy helyettese által hivatalos nyomtatványon előkészitett lajstromot tartozik vezetni, melyben az adóköteles müvelet kezdetétől annak befejezéseig következő adatok tüntetendők ki:
a) minden egyes beczefrézés befejezése előtt az arra forditott nyers anyagok neme és súlya;
b) azonnal, mihelyt egy erjesztő kádba fris czefre töltetett, ennek a kádnak a száma és az abban foglalt czefrének mennyisége;
c) 12 óráról 12 órára a szeszmérőgép órájának jelzései. Ha több szeszmérőgép van használatban, az óra jelzéseinek minden egyes beiktatásánál az illető szeszmérőgépnek száma is kiteendő, melyre a jelzés vonatkozik;
d) minden egyes beiktatás napja és órája.
E lajstromba a felügyelő pénzügyi közegek is bejegyzik az általuk teljesitett szemlének eredményét. E lajstrom havonként a megejtett leszámolás után berekesztendő és azt az a pénzügyi közeg, ki a leszámolást tette, a hozzátartozó bejelentéssel és a netán előfordult üzletakadályokról, vagy a szeszmérőgépnél előfordult bajokról vagy hiányokról stb. tett és igazolt jelentésekkel együtt magához veszi.
66. § Az egyszerre elszállitandó legkisebb mennyiség.
A szesznek a 32. § II. és III. pontjában felsorolt szeszfőzdék üzleti helyiségeiből (26. §) való elszállitása vagy a fogyasztási adónak lefizetése nélkül, vagy annak lefizetése mellett történik.
A fogyasztási adónak lefizetése nélkül történhetik az elszállitás, ha a szesz:
a) az azt terhelő fogyasztási adóval együtt szabadraktárba vitetik át, vagy
b) az adóleirás fentartásával a vámvonalon át kivitetik, vagy
c) másnemű adómentes czélokra fordittatik.
Fogyasztási adó alá eső szesz a szabadraktárakból is, ép ugy mint a szeszfőzdékből, a fogyasztási adó lefizetése mellett vagy a nélkül szállitható el.
A fogyasztási adó lefizetése nélkül való elszállitásnak a fennebb a) és b) alatt megjelölt esetekben és ha a szabadraktár szeszfinomitóval helyi összeköttetésben áll, a c) alatt megjelölt esetben is van helye.
A szeszkészlet kimritésének esetét kivéve, az üzleti helyiségekből vagy szabadraktárból egyszerre 1 hektoliternél kevesebb szesz nem szállitható ki.
67. § A szesznek a 32. § II. és III. pontjában felsorolt valamely szeszfőzdéből vagy szabadraktárból való elszállitásának bejelentése.
Valahányszor szesznek a 32. § II. és III. pontjában felsorolt valamely szeszfőzde üzleti helyiségeiből vagy valamely szabadraktárból való elszállitása szándékoltatik, köteles a szeszfőzde, illetve a szabadraktár vezetője a szeszfőzde, illetve a szabadraktár felügyeletére hivatott pénzügyi közegnek irásbeli bejelentést tenni. E bejelentésnek tartalmaznia kell;
1. az elszállitás napját,
2. az elszállitandó szesznek mennyiségét és alkoholtartalmát,
3. a rendeltetési hely megnevezését és az átevő nevét,
4. abban az esetben, ha az elszállitás nem történhetik a 66. § értelmében adófizetés nélkül, az esedékes adóösszeget.
Ha adófizetés nélkül való elszállitás s különösen, ha a szesznek a vámvonalon át való kivitele forog fenn, a bejelentés az e tekintetben fennálló szabályok értelmében eszközlendő.
68. § Az elszállitás időpontja.
A szesznek elszállitása meg nem történhetik mindaddig, mig a szesz elszállitására vonatkozó bejelentés a szeszfőzde, illetve szabadraktár felügyeletére hivatott pénzügyi közegnél be nem nyujtatott, és erről ennek a közegnek az igazolványa a szeszfőzdében, illetve a szabadraktárban és pedig annak a kezében nincsen, ki a pénzügyi közegeknek felvilágositásokat adni tartozik, és abban az esetben, mikor az adófizetés nélkül való elszállitás nincs megengedve, mig az illető adóhivatal által a fogyasztási adó lefizetéséről vagy hitelezéséről kiállitott igazolvány annak a kezében nincsen, ki a pénzügyi közegeknek felvilágositásokat adni tartozik.
A pénzügyi közegeknek az elszállitásnál való közremüködésére vonatkozó határozmányok rendeleti uton fognak közzététetni.
69. § Az elszállitott szesztől járó fogyasztási adó iránti szavatosság.
A szeszfőzde vagy a szabadraktár vállalkozója az elszállitott szeszt terhelő fogyasztási adót, valamint 5 frttól 200 frtig terjedhető pénzbüntetést tartozik megfizetni, ha a szesz a küldő által bejelentett és a körülményeknek megfelelő határidőn belől a bejelentett szabadraktárba be nem érkezett, illetve a vámvonalon át ki nem lépett.
E fizetési kötelezettség alól csak az olyan alkoholmennyiségre nézve van mentességnek helye, melyről bebizonyittatott, hogy szállitás közben megsemmisült.
Egyébiránt a fogyasztási adóval terhelt szesz-szállitmányokra nézve ugyanazok a határozmányok érvényesek, melyek az utalt vámolatlan külföldi áruk szállitására nézve fennállanak.
Ha az, kihez a szesz az azt terhelő fogyasztási adóval együtt utalva van, a küldeményt nem veheti át, mert szabadraktárra szóló engedélylyel nem bir, vagy mert szabadraktárában a küldemény nem helyezhető el, vagy ha az átvételt megtagadja: a küldő köteles a fogyasztási adót a fizetési felhivás vételétől számitott 14 nap alatt végrehajtás terhe mellett befizetni.
Abban az esetben, ha a szesz a fogyasztási adó lefizetése nélkül a szeszfőzde üzleti helyiségeibe ismét vissza, vagy valamely más szabadraktárba szállittatnék, ez iránt a felügyeletre hivatott pénzügyőri közegnél megfelelő jelentés teendő.
70. § Számadás a fogyasztási adóról.
a) A szeszfőzdében.
A fogyasztási adó alá eső mindegyik szeszfőzdében (36. §) ezen adóról számadás vezettetik. E számadásban előirásba vétetik az összes termelvény, illetve az ebben foglalt alkoholmennyiség.
Ellenben leiratik:
a) az alkoholmennyiség, mely után a fogyasztási adó készpénzben vagy a hitel felhasználásával lerovatott;
b) az alkoholmennyiség, mely fogyasztási adóval terhelten szabadraktárba vitetett át, vagy a vámvonalon át kivitetik; vagy
c) adómentes felhasználásra szállittatott el;
d) a raktári apadás és ha a szesz magában a szeszfőzdében finomittatik, a finomitási apadás is a rendeleti uton közzéteendő határozmányok értelmében.
Tekintettel azon apadásra, melynek a fogyasztási czélokra tovább feldolgozott szesz alája van vetve, a pénzügyminister 5%-ig terjedhető fogyasztási adóleengedést adhat.
71. § b) A szesz tartására rendelt szabadraktárban.
A fogyasztási adóról minden egyes szabadraktárra nézve szintén vezettetik hivatalos számadás.
Abban előiratnak:
a) az átvett alkoholmennyiségek, melyeket fogyasztási adó terhel;
b) az átvett alkoholmennyiségek, melyeket fogyasztási adó nem terhel.
A leirás tekintetében az előző 70. § a), b) és d) pontjainak határozmányai mérvadók.
Az olyan szabadraktárnál, mely valamely szeszfinomitóval helyi összeköttetésben áll, a leirás azon alkoholmennyiségekre, melyek adómentes felhasználásra szállittatnak el, valamint a rendeleti uton megszabott határok között a finomitással összekötött apadásra is kiterjed.
72. § A készlet megállapitása a szeszfőzdékben és a szabadraktárakban.
A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben és szabadraktárakban a szeszkészletek, illetve az azokban foglalt alkoholmennyiségek időről-időre hivatalosan felvétetnek. Ha a talált készlet kisebb, mint a milyennek a szeszfőzde (70. §) vagy szabadraktár (71. §) fogyasztási adójáról vezetett számadás zárlata szerint kellene lennie és ezen különbözet 5%-nál nagyobb: a vállalkozó köteles a hiány után a fogyasztási adót a megállapitástól számitott három nap alatt végrehajtás terhe mellett befizetni, hacsak teljes hitelt érdemlő módon be nem bizonyitja, hogy a hiányzó alkoholmennyiség elemi csapás folytán megsemmisült és az elemi csapásról, mihelyt az a vállalkozónak, s ha a vállalatot nem maga vezeti, helyettesének tudomására jutott, 24 óra alatt a pénzügyigazgatóságnál jelentést tett.
Ha a hivatalos felvétel alkalmával talált többlet 5%-ot meghalad, a talált többlet a fogyasztási adóról vezetett számadásban előirásba vétetik.
Ha a talált hiány vagy többlet 5%-ot meg nem halad: erre nézve az üzleti időszak végén összleszámolás ejtetik meg, és ezen leszámolásnál mutatkozó végkülönbözetre nézve, melyet a hiányok és többletek kölcsönös kiegyenlitése eredményez, a fenti határozmányok érvényesitendők.
A fogyasztási adóval terhelten valamely szabadraktárba utalt alkoholmenynyiségek, melyekre nézve a szabadraktár átvételi elismervénye még nem érkezett be, de az erre megszabott határidő sem járt még le, mint végleg még el nem intézett tételek veendők előirásba.
73. § A szesz tartására rendelt szabadraktárakra vonatkozó közelebbi határozmányok, valamint a szesznek adómentes felhasználására vonatkozó határozmányok rendelet utján fognak közzététetni.
74. § Azokra az alkoholmennyiségekre nézve, melyek a magyar korona országai, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok és az osztrák-magyar közös vámterülethez tartozó Bosznia és Herczegovina területe közötti forgalomban fogyasztási adóval terhelten előfordulnak, rendeltetik, hogy a most emlitett három terület egyikéről a másik két terület valamelyikén fekvő szabadraktárba átszállitott alkoholmennyiségek után akár a kisebbik, akár a nagyobbik adótétellel vannak terhelve, a fogyasztási adó, a kisebbik adótétel alkalmazása mellett a befogadó terület által annak a területnek, honnan az alkoholmennyiségek származtak, abban a mértékben térittessék meg, a mely mértékben ezek az alkoholmennyiségek nagyobbak azoknál az alkoholmennyiségeknél, melyek a befogadó területről a vámvonalon át kiszállittattak.
E czélból a három terület között minden termelési időszakra nézve leszámolás eszközöltetik.
E leszámolás alól kivétetnek azok az alkoholmennyiségek, melyek egyik területről a másik területre közvetlenül adómentes felhasználásra utaltatnak át.
75. § A ki égetett szeszes folyadékot magasabb fokra töményit, vagy likört vagy rozsólist, vagy más különféle anyagokkal kevert égetett szeszes folyadékot készit: tartozik legalább is 4 héttel a jelen törvény életbeléptetése előtt, és a ki későbben kezd ily iparvállalatot, legfeljebb 4 héttel az üzlet megnyitása előtt, az üzleti helyiség leirását és a müeszközök jegyzékét, az üzletvezető megnevezése mellett az 53. § 1. pontjában megszabott módon a pénzügyigazgatóságnál benyujtani.
Ha a vállalkozó üzlete czéljaira olyan égetett szeszes folyadékokat is kiván beszerezni, a melyek után a fogyasztási adó még nem fizettetett meg és e végből azt kivánja, hogy a szeszes folyadékok töményitésére berendezett üzlete szabadraktárnak (73. §) nyilvánittassék: köteles az égetett szeszes folyadékok tartására rendelt helyiségeket és tartályokat, valamint az utóbbiaknak ürméretét is bejelenteni.
A pénzügyigazgatóság e nyilatkozat benyujtása folytán a lelet felvételét és a müeszközök hivatalos megjelölését elrendeli.
A lelet felvétele azokban az iparvállalatokban, a melyek égetett szeszes folyadékokat a fogyasztási adóval terhelten szereznek meg, kiterjed a szeszes folyadékok tartására rendelt raktárhelyiségekre és tartályokra, valamint ez utóbbiak ürméretének megállapitására is.
Az üzleti helyiség leirásának és a müeszközök jegyzékének egyik példánya a szemle után a hivatalos pecsét ráillesztése és a benyujtás idejének feljegyzése mellett a vállalkozónak azzal a kötelezettséggel adatik vissza, hogy azt az üzlethelyiségben egy arra rendelt és a pénzügyi közegeknek is könnyen hozzáférhető tartályban megőrizze.
A vállalkozó minden változásról, mely az iparvállalat állapotában vagy a szolgálati személyzetben történik, melynek bejelentésére kötelezve van (23. és 53. §), az iparvállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegnél jelentést tenni tartozik.
76. § Az égetett szeszes folyadékok töményitésének és átalakitásának bejelentése.
A ki a 75. §-ban meghatározott iparvállalatot gyakorolja, köteles legkésőbb 24 órával a főzőkészülék üzletbe helyezése előtt az iparvállalat felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek irásbelileg két példányban bejelenteni:
a) az üzletbe veendő főzőkészülék számát;
b) az üzlet kezdetének és befejezésének hónapját, napját, óráját;
c) abban az esetben, ha fogyasztási adóval terhelt szesz vétetnék töményités alá, valamint abban az esetben is, ha olyan szesz, likör vagy másnemü szeszes folyadékok készitésére szándékoltatnék fordittatni, melyeknek alkoholtartalma a szeszmérővel meg nem állapitható: a szeszben foglalt alkohol mennyiségét és utóbbi esetben azokat az adatokat is, melyek a fogyasztási adó lefizetését, illetve hitelezését igazolják.
Ilyen igazolás nem kivántatik meg akkor, ha a szesznek adómentes kivitele (6. §) meg van engedve.
A bejelentésnek egy egész havi időszakra kell kiterjedni.
A bejelentésnek az átnyujtás hivatalos igazolásával ellátott egy példánya a vállalkozónak saját igazolására visszaadatik.
E bejelentéstől fölmentvék azok a gyógyszerárusok, kik sem égetett szeszes folyadékok termelésével, sem ilyeneknek eladásával nem foglalkoznak, de csak abban az esetben, ha oly lepároló készülékeket használnak, melyek bejelentésére nem kötelezvék (22. §), vagy melyeknek főzőkazánja 25 liternél nem nagyobb ürméretü.
Mindazonáltal az ilyen gyógyszerárusok is jövedéki ellenőrzés alatt állanak.
Ezenkivül felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy nyilvános intézeteket és vegyészeti kisérleti állomásokat a saját czéljaikra alkalmazott lepároló készülékek bejelentése alól felmenthessen.
77. § Égetett szeszes folyadékok töményitéssel és átalakitással együttes termelésének tilalma és föltételes engedélyezése.
Azoknak a szeszfőzdei vállalkozóknak, kik a termelési adót fizetik, a szesznek adómentes töményitése, illetőleg a 76. §-ban megnevezett szeszes italok készitése csak abban az esetben engedtetik meg, ha az e czélra használandó főzőkészülék olyan helyiségben van felállitva, mely a szeszfőzdének a czefre készitésére és kifőzésére rendelt helyiségeivel sem ajtók vagy ablakok, sem csatornák vagy csövek által vagy bármely más módon összekötve nincs, és e mellett, ha a töményitéskor (rektifikacziókor) a töményitendő égetett szeszes folyadék a százfokú szeszmérő szerint legalább 30 foknyi alkoholtartalommal bir.
Azoknak a szeszfőzdéknek, melyekben a termelt alkoholmennyiség a tényleges termelvény alapján a szeszmérőgép jelzései szerint állapittatik meg, az égetett szeszes folyadékoknak töményitése (a rozsólis stb. előállitására szükséges vegyitéssel együtt, vagy a nélkül) következő feltételek mellett engedtetik meg:
1. a töményitő készülékhez tartozó csöveknek, melyek gőz- vagy folyadékok vezetésére rendelvék, külön festéssel kell ellátva lenniök;
2. a szeszfőzde erjedényei s főzőkészülékei és a töményitő készülék között közvetlen csőösszeköttetésnek nem szabad lenni;
3. a töményitő készülék töltésére csak egyetlen csővezetéknek szabad közvetlen a nyers szesz befogadására rendelt szesztartóból, melynek hitelesitve és megjelölve kell lennie, vagy egy, a jelen esetben hivatalos zár alá helyezendő szeszgyüjtőből a töményitő készülékbe vezetni. E csővezeték, melybe a czefre átbocsátásának megakadályozhatására egy átlyukasztott fémlap illesztendő be, alkalmasnak kell lennie arra, hogy szükség esetében biztos zár alá legyen helyezhető.
A töményitő készülék kiüritésére szintén csak egyetlen, szükség esetében elzárható csővezetéknek szabad szolgálni;
4. a töményitő készüléknek az égetett szeszes folyadékok felvételére szolgáló tartálya (kazánja) egy hivatalos elzárásra alkalmas készülékkel legyen ellátva, mely által ennek az edénynek a tartalmából próbák vétethessenek ki.
78. § Az adó esedékességének időpontja.
A szesz után járó termelési adó (36. §) az e törvény 33. és 34. §-aiban megjelölt szeszfőzdék részéről teendő szabályszerü adóbejelentés benyujtásának időpontjában válik esedékessé, és - az adóhitelezés esetét kivéve - adóbárcza kiszolgáltatása mellett azonnal befizetendő.
A szesz után járó fogyasztási adó abban az időpontban válik esedékessé, a melyben az azzal terhelt szesznek a szeszfőzde üzleti helyiségéből, vagy valamely szabadraktárból szabad forgalomba való hozatala bejelentetik és - az adóhitelezés esetét (79. §) kivéve, - adóbárcza kiszolgáltatása mellett azonnal befizetendő.
Annak elkerülése czéljából, hogy a szesznek fogyasztási adó alá eső minden egyes elszállitása esetében külön adófizetést kelljen teljesiteni, meg van engedve, hogy a szeszfőzdének, illetőleg a szabadraktárnak vállalkozója leszámolásra előzetesen olyan összeget tehessen le, melyből a fogyasztási adó több küldemény után fedeztethessék.
A sajtolt élesztő adója a szabályszerü bejelentés benyujtása alkalmával válik esedékessé, és - az adóhitelezés esetét kivéve, - adóbárcza kiszolgáltatása mellett azonnal befizetendő.
79. § Az adó hitelezése. Kamatleszámitolás.
A termelési adó alá tartozó szeszfőzdék vállalkozóinak, kik a szesztermelést oly terjedelemben üzik, hogy az ez után járó termelési adó egy termelési időszak alatt legalább hatszáz forintra rug, megfelelő biztositék mellett megengedtetik, hogy az üzlet bejelentése, illetve az adóköteles müvelet alapján fizetendő termelési adót, és abban az esetben, ha a szesztermeléssel sajtolt élesztő készitése is egybeköttetik, a sajtolt élesztő utáni adót is legkésőbben az adó esedékességi időpontjától (78. §) számitott hat hó mulva fizethessék.
A fogyasztási adó fizetésére, elegendő biztositék mellett négy havi hitel engedélyeztetik: a fogyasztási adóval terhelt szesz átvevőinek, a szabadraktárak vállalkozóinak és azoknak a szeszfőzdei vállalkozóknak, kiknek termelvényei fogyasztási adó alá esnek, és pedig különbség nélkül oly módon, hogy az egy-egy hónap folyama alatt a szesznek a szabadforgalomba történt átmenetekor előirt összegek az elszállitás hónapjára következő negyedik hó utolsó napján, igy pl. a január havában előirt fogyasztási adó május hó utolsó napján, és ha ez a nap ünnepnapra esnék, a reá következő hétköznapon legyen egyszerre befizetendő.
Likőrgyárosok számára megfelelő biztositék mellett 12 hóig terjedő hitel adatik.
Azoknak a szeszfőzdei vállalkozóknak, kiknek termelvényei fogyasztási adó alá esnek, az általuk készitett sajtolt élesztő után járó adó tekintetében megfelelő biztositék mellett hat havi hitel engedélyezhető.
A hitelezés a vállalkozók kérelmére az egy termelési időszakban előirt adókra nézve engedélyeztetik és a vállalkozó kérelmére évről-évre megújittatik.
E kedvezményből mindazok kizáratnak:
1. a kik nyereségvágyból eredő bűntett vétség, vagy hasonló kihágás vagy csempészkedés, vagy az iparvállalatukban elkövetett pénzügyi kihágás miatt már elmarasztalva voltak;
2. kik csőd alatt állanak.
Ki valamely esedékes hitelrészlettel adós marad, annak a folyó termelési időszak még hátralevő idejére hitel többé nem engedélyezhető, sőt annak a hitelezés a következő termelési időszakra is egészben megtagadható.
Ez esetben a még hátralevő hitelezett összes adótartozás, ennek az esedékességi naptól, illetőleg a hitel elvesztése napjától számitandó hatszázalékos késedelmi kamataival együtt, végrehajtás utján beszedendő.
Ha a fogyasztási adó előlegesen a bejelentés alkalmával (78. §) készpénzben befizettetik, a vállalkozó javára, - tekintet nélkül arra, hogy adóhitel engedélyeztetett-e vagy nem, - a befizetett adóból 1 1/3 százalék leszámittatik.
A sajtolt élesztő után járó adóból az olyan vállalkozók javára, kiknek szesztermelvényei fogyasztási adó alá esnek, a sajtolt élesztő utáni adónak a bejelentés alkalmával készpénzben való befizetése esetében 2 százalék számittatik le.
80. § A pénzügyi közegek akadályozása hivatalos eljárásukban.
A kik a pénzügyi közegeket ama jogaik gyakorlatában, a melyeknél fogva az iparüzők mühelyeibe beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt ott jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tehetnek, törvényes ok nélkül gátolják, és a mühelybe való belépésnek, kutatásnak ellenszegülve, az iparüzlet folyama alatti jelenlétüket akadályozzák, vagy pedig a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy más okiratok szabályszerű előmutatását megtagadják: a mennyiben az általános büntetőtörvény szerinti eljárásnak helye nincs, 100 frttól 1000 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek.
81. § Az adó alá eső tárgyak elsikkasztása vagy megsemmisitése.
Ki azon időközben, mig a pénzügyi közegek a 80. §-ban felsorolt esetekben a hivatalos eljárásban akadályoztattak, vagy ha ellenszegülés nem történt volna is, de a hivatalos eljárás teljesitése vagy az ebbeli eljárás feletti felügyelet alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül adótárgyakat az emlitett helyiségekből vagy tartályokból elvisz, megsemmisit, vagy minőségükre nézve oly módon átalakit, hogy az adótárgyak ez által a szesz adó alól elvonatnak: ezért az áthágásért, valamint annak megkisérléseért is, a szabályellenesen elvitt, megsemmisitett vagy átalakitott tárgytól járó fogyasztási adónak nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló szeszadó teljes biztossággal megállapitható nem volna, 200 forinttól 5000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.
82. § A hivatalos zár megsértése.
A pecséttel vagy más módon alkalmazott hivatalos zár megsértésére kiszabott pénzbüntetésben a közvetlen tettes, és ha ez büntetésre nem vonathatik, a 27. és 28. §-okban foglalt határozatok tekintetbevételével az üzlet vezetője, illetőleg a vállalkozó marasztalandó el.
83. § Dologi kezesség.
Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a szeszadó összegétől függ, a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul szolgál, és pedig olyformán, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztessék, és annak árából a felmerült költségek és a megröviditett adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittassék.
84. § A pénzbüntetések enyhitése.
Az e törvényben kiszabott pénzbüntetéseket még abban az esetben sem szabad meghatározott legkisebb mértékükön alul leszállitani, ha a törvényes büntető eljárás abbanhagyása lenne is engedélyezhető.
85. § A vállalkozó kezessége a pénzbüntetések iránt.
A szeszfőzde üzletvezetője vagy az üzleti helyiségekből való távollétének ideje alatt annak helyettese, a be nem jelentett, illetőleg a bejelentés és az adóbárcza tartalmától eltérőleg foganatositott szeszfőzési müvelet tettesének tekintetik.
Ugyszintén szesznek az üzleti helyiségekből vagy a szabadraktárakból bejelentés nélkül vagy máskülönben szabályellenes elszállitásánál is a szeszfőzde, illetőleg szabadraktár üzletvezetője tettesnek tekintetik, hacsak ő vagy helyettese ennél az elszállitásnál nem ártatlan, és az áthágás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát.
A szeszfőzde, illetőleg a szabadraktár vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésért föltétlenül szavatol.
86. § A kihágás elévülése.
A jelen törvény határozmányai, vagy az arra vonatkozó szabályok elleni kihágás, ha azért az illető a vétkes cselekvény vagy mulasztás napjától számitott 3 év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet.
87. § A szabályellenességek büntetése.
A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sujtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség 5-200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
88. § a) Az adóköteles müvelet tekintetében.
A megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett termelési adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. ha a szeszfőzés adóköteles művelete (41. §) megkezdetik a nélkül, hogy a szabályszerü bejelentés benyujtatott és a szeszfőzde az adóbárcza birtokában volna, vagy ha sajtolt élesztő szabályszerü bejelentés nélkül készittetik; mely esetben a büntetés megszabásának alapjául a be nem jelentett főzési időszak legalább nyolcz nappal veendő számitásba;
2. ha az adóköteles müvelet szabályszerüleg bejelentetett és adóbárcza váltatott ugyan, de
a) a czefre lisztes anyagokból más edényekben készittetik vagy helyeztetik el, mint a melyek bejelentettek és hivatalosan megjelöltettek; vagy
b) azokban a szeszfőzdékben, melyeknek a keverőkádak, hütőbárkák stb. használata megengedtetett, a keverőkádakban vagy hütőbárkákban erjedő vagy erjedt czefre, és az erjedt czefre eltartására rendelt edényekben erjedő vagy friss czefre vagy kevert anyagok helyeztetnek el (43. §); vagy
c) az adóköteles müvelet más anyagokkal eszközöltetik, mint a melyek bejelentettek és a melyektől az adó fizettetett; vagy
d) a szeszfőzésre szánt anyagoknak a főzőkészülékekre való átvitele a bejelentett időszak előtt megkezdetik; vagy
e) az adóköteles müvelet a bejelentett időszakon túl folytattatik; vagy
f) a czefre vagy alszesz más főzőkészülékkel, mint a mely bejelentetett, vagy más helyen, mint a mely bejelentetett, főzetik ki.
Megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett adónak tekintetik: azokban az esetekben, mikor a czefre vagy a beczefrézett vagy bekevert anyagok szabályellenes készitése vagy elhelyezése forog fenn, az az adó, mely a szabályellenesen készitett vagy elhelyezett czefre vagy anyag mennyisége után 40. §-ban megállapitott alkoholnyeredék szerint jár, más esetekben az az adó, mely az átalányozási szabályokboz képet megrövidittetett, vagy a megrövidités veszélyének kitétetett; mely tekintetben az f) betü alatt emlitett esetben ugy kell eljárni, mintha bejelentés és adófizetés egyáltalában nem történt volna.
Ha pedig lisztes anyagokból készitett czefre oly égetőkészülékkel főzetett ki, mely más alkatrészekkel van ellátva, mint a melyek a 32. §-ban I. alatt megneveztettek vagy melynek ürtartalma két hektolitert meghalad, avagy a mely a sisak levétele nélkül megtölthető: ez esetben a büntetés a tényleg termelt alkoholmennyiség után a fogyasztási adó nagyobbik tétele alapján és legalább 100 forintnyi összegben szabandó meg.
Ha az adóköteles szeszfőzési müvelet lisztes anyagok feldolgozása mellett a 32. § I. a) pontjában meghatározott 6 havi időszakon kivül gyakoroltatik, vagy ha lisztes anyagok beczefrézett állapotban az üzleti helyiségekhez tartozó azon helyiségeken kivül tartatnak, melyekben a műszaki eljárás és finomitás gyakoroltatik (26. § 1. pontja), a fentebbi határozmányok értelmében alkalmazandó büntetésen kivül 20 frttól 200 frtig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.
Ugyanezen büntetésnek van helye abban az esetben is, ha a 32. § I. pontjában felsorolt valamely szeszfőzdének vállalkozója tilalomellenesen oly lisztes anyagot használ szeszfőzésre, melyet nem önmaga termesztett.
89. § b) A hivatalos zár megsértése.
Az edényekre és müeszközökre alkalmazott hivatalos zár megsértése 6 forinttól 500 forintig, ha pedig a zár megsértése pénzügyi kihágással van összekötve, 10 frttól 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.
90. § a) A szeszfőzés és sajtolt élesztő-készités be nem jelentése.
Ha az adóköteles szeszfőzési müvelet a kiszabott feltételek teljesitése nélkül eszközöltetik: az be nem jelentettnek tekintendő, és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha ez alkalommal a szesztermelés a szeszmérőgép szabályszerü használatával történt: az adó a 64. § határozata értelmében szabandó meg, és ez az eredmény veendő a büntetés kiszabásának alapjául.
Ha pedig a be nem jelentett adóköteles művelet a szeszmérőgép használata nélkül eszközöltetett, vagy a szeszmérőgép rendes menetének megakadályoztatása vétetett észre: az előtalált erjesztő edények összes ürtartalmának minden hektoliterje, és a be nem jelentett adóköteles művelet minden napja után 8 foknyi alkoholnyeredék vélelmeztetik és vétetik az adó és büntetés kiszabásának alapjául.
Ha kiderül, hogy a szeszmérőgép rendes menetének akadályoztatása daczára, az annak jelzései szerint járó adó több volna annál az adóösszegnél, mely 8 foknyi alkoholnyeredék alapulvételével mutatkozik, az első összeg veendő a büntetés kiszabásának alapjául.
Ha valamely szeszfőzdében sajtolt élesztő készittetik a nélkül, hogy annak készitése adó alá bemondatott volna, a sajtolt élesztő készités bejelentésének elmulasztása annak az adónak nyolczszoros összegétől tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, mely adó a sajtolt élesztő készitése után annak az egész hónapnak a tartamára járt volna, a melyben a kihágás elkövettetett.
91. § b) A bejelentett adóköteles müveletnek a bejelentett időpont előtti megkezdése.
A bejelentett adóköteles müveletnek a bejelentett időpont előtt való megkezdése abban az esetben, midőn az a szeszmérőgép használata mellett eszközöltetett és annak rendes menete nem zavartatott meg, csak az adóköteles műveletben előfordult szabályellenesség gyanánt büntetendő.
Más esetekben a bejelentett adóköteles müveletnek idő előtti megkezdése ugyanazzal a pénzbüntetéssel fenyitendő, mint a be nem jelentett adóköteles müvelet. (90. §)
92. § c) Alkoholtartalmu folyadékok vagy alkoholtartalmu párák elvezetése. A szeszmérőgép jelzéseire gyakorolt külhatás. Be nem jelentett főzőkészülékek használata, új főzőkészülékek be nem jelentett felállitása. A szeszmérőgéppel össze nem kötött hütőkészülékek használata vagy tartása.
500 frttól 5000 frtig terjedhető büntetésnek van helye:
1. ha a szeszmérőgépen át nem folyt szeszes folyadék külső befolyás által, melynek véletlenségét a fél bebizonyitani nem képes, elvezettetett;
2. ha alkoholtartalmu pára ily külhatás folytán távolittatik el;
3. ha a szeszmérőgép helyes jelzése a termény mennyiségére vagy foktartalmára, avagy mindkettőre nézve szándékosan akadályoztatik;
4. ha bármi okból támadt akadályról haladéktalanul jelentés nem tétetik;
5. ha a bejelentett üzlet tartama alatt be nem jelentett főzőkészülék használtatik;
6. ha előleges bejelentés nélkül a szeszfőzdében valamely főzőkészülék állittatik fel;
7. ha alkoholtartalmu pára süritésére és az ebből kifejlődő szeszes folyadékok előállitására alkalmas oly hütőkád létezése vagy alkalmazása találtatik a szeszfőzdében, mely a szeszmérőgéppel összeköttetésben nincsen; kivéve a töményitő készülék hütőkádját abban az esetben, ha a szeszfőzésnek és adómentes töményitésnek egyesitése a 77. § értelmében meg van engedve.
Ismétlés esetében a fent emlitett pénzbüntetés megkettőztetendő.
Adómegröviditésnek tekintetik és a fent emlitett pénzbüntetésen felül még a megröviditett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető büntetésnek van helye: ha alkoholtartalmu folyadék, mielőtt a szeszmérőgépen átfolyt volna, az adó megfizetése nélkül eltávolittatik.
E kihágás esetében az adó, mely egyuttal a pénzbüntetés kiszabásának alapjául is veendő, akként számitandó ki, mintha a kihágás annak felfedezését megelőző három hónapon át szakadatlanul elkövettetett volna, hacsak be nem bizonyittatik, hogy a kihágás tartama más, vagy annak terjedelme nagyobb volt.
Ha ez alatt sajtolt élesztő is készittetett: az ez után járó adó és annak megröviditése miatti pénzbüntetés tekintetében, hasonló eljárás követendő.
93. § d) A bejelentett szeszfőzési üzlet szabályellenes folytatása.
500 frttól 5000 frtig terjedhető büntetésnek van helye, ha a bejelentett szeszfőzési üzlet szabályellenesen akkor is folytattatik, ha a szeszmérőgép rendes menetében akadályozva van.
E birságon kivül a szeszes folyadéknak az adó megröviditésével történt termelése, a megröviditett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető külön pénzbüntetéssel büntettetik.
A megröviditett adó következőleg határoztatik meg:
Mindenekelőtt megállapittatik:
a) az adóösszeg, mely a szeszmérőgép tényleges jelzései szerint az eme szeszmérőgép jelzéseinek megállapitásával összekötött utolsó hivatalos szemle óta lefolyt időszaknak megfelel, akár történt e szemle alkalmával leszámolás, akár nem;
b) az adóösszeg, mely ugyanarra az időszakra esik, ha a bejelentett és netán bejelentés nélkül használt erjesztőkádak összes ürtartalmának minden hektoliterje után 8 foknyi naponkénti alkohol-nyeredék vétetik a megadóztatás alapjául.
Az a) alatti adóösszeg azután a b) alatti összeggel összehasonlittatik, és az az összeg, melylyel az utóbbi az elsőnél nagyobb, tekintetik a megröviditett adó összegének.
94. § e) A czefreedények és eszközök tilos használata.
Szabályellenesség gyanánt minden egyes esetben 20 frttól 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel fenyitendő:
a) ha a keverőkádakban, hütőbárkákban, hütőbocskákban és általában oly edényekben, melyek a tett bejelentés szerint csak oly czefre tartására rendelvék, mely még erjedni nem kezdett, erjedő vagy erjedt czefre találtatik;
b) ha czefre más erjesztő edényekben találtatik, mint a melyek eleve vagy pótlólag bejelentettek, vagy ha általában oly edényekben találtatik, melyek a leleti jegyzőkönyv szerint czefre tartására nem rendelvék.
Ha azonban ilyen kihágás oly időben követtetik el, melyre nézve, - a szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett akadály folytán, - a megadóztatandó alkoholmennyiség a 62. § I., II. és V. pontjai értelmében állapittatik meg: az adómegröviditésnek tekintendő, és a tilalom ellenére használt edények minden hektoliterje után számitandó 50 frtnyi pénzbüntetéssel büntetendő.
Hektoliterrészek ebben az esetben egész hektolitereknek veendők.
95. § f) A szeszfőzde lajstromának hiányos vagy valótlan vezetése.
A szeszmérőgép órajelzéseinek, vagy a 65. §-ban meghatározott egyéb adatoknak a szeszfőzde lajstromába a kellő időben be nem iktatása, valamint minden eme lajstromban talált más valótlanság, mint hamis könyvvezetés 5-200 frtig terjedhető büntetés alá esik.
96. § g) Szesznek az üzleti helyiségből vagy szabadraktárból való szabályellenes elszállitása.
Adómegröviditésnek tekintetik, és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel fenyitendő: ha a szesz valamely üzleti helyiségből vagy szabadraktárból szabályszerü bejelentés (67. §) nélkül és - a mennyiben nem adómentes elszállitás (66. §) esete forog fenn - az adó befizetését, illetőleg hitelezését igazoló bárcza (68. §) előleges kiváltása nélkül elszállittatik, vagy ha az elszállitásra bejelentett alkoholmennyiségnek hivatalos felvételénél a bejelentéssel szemben oly többlet vagy kevesblet állapittatik meg, a mely öt százalékot meghalad.
A szesznek valamely üzleti helyiségből vagy szabadraktárból bejelentés nélkül való elszállitásáért megállapitandó pénzbüntetés 200 frtnál kevesebb nem lehet.
97. § h) A fogyasztási adó kisebbik tételének vagy a 7. §-ban a mezőgazdasági szeszfőzdék részére engedélyezett jutalomnak jogosulatlan igénybevétele.
Adómegröviditésnek tekintetik és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, ha hamis bemondás vagy hamis adatok alapján:
a) a fogyasztási adónak kisebbik tétele, vagy
b) a 7. §-ban a mezőgazdasági szeszfőzdék részére engedélyezett jutalom jogosulatlanul igénybe vétetik.
A büntetés kiszabásánál alapul vétetik:
az a) alatti esetben, a fogyasztási adónak nagyobbik és kisebbik tétele közötti különbözet azon alkoholmennyiség után, melyre az igény vonatkozik;
a b) alatti esetben azon jutalom összege, mely a szeszfőzdében a 7. § 2. b) pontja szerint megengedett legnagyobb üzletterjedelem mellett a 7. § 2. c) pontjában meghatározott üzleti idő alatt termelhető alkoholmennyiség után esik.
98. § i) A szesznek ipari czélokra való adómentes felhasználása iránt fennálló szabályok megszegése.
Adómegröviditésnek tekintetik, és a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. ha a szesz, mely a 6. §-ban megjelölt czélokra adómentesen szolgáltatott ki, más czélokra fordittatik; vagy
2. ha az ilyen szeszt a nélkül, hogy az teljes biztosságot nyujtó módon emberi élvezetre használhatlanná tétetett volna, az a személy, a ki azt a 6. §-ban megjelölt czélokra vette, más személynek engedi át.
A pénzbüntetés kiszabásának alapját mindkét esetben a fogyasztási adó nagyobbik tételének alkalmazása mellett kiszámitandó az az összeg képezi, mely a más mint a jelzett czélokra felhasznált, illetőleg a más személynek átengedett szeszben foglalt alkoholmennyiség után jár.
A pénzbüntetés azonban 200 frtnál csekélyebb nem lehet.
E pénzbüntetésen kivül attól, ki az itt emlitett áthágást elkövette, már az áthágás első esetében, a neki engedélyezett kedvezmény megvonható.
99. § k) A hivatalos zár megsérése.
A hivatalos zárnak megsértése a 89. § határozmányaihoz képest büntetendő.
100. § Különös büntető határozatok azokra a kihágásokra nézve, a melyek az égetett szeszes folyadéknak magasabb fokra való töményitése vagy átalakitása iránt hozott szabályok ellen követtetnek el.
1. 500 forinttól 5000 forintig terjedhető büntetésnek van helye, ha oly vállalatban, melyben égetett szeszes folyadékok finomitása (töményitése) történik:
a) más alkoholtartalmu folyadék (czefre) öntetik a töményitő készülékbe;
b) a töményitő-készülék töltésére, illetőleg kiüritésére rendelt és hivatalosan biztositott csővezetéken kivül, más vezeték alkalmaztatik.
Ha e mellett adómegrövidités követtetett el, azonkivül a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés is alkalmazandó.
2. Az égetett szeszes folyadék termelésének és magasabb fokra való töményitésének vagy átalakitásának ugyanabban az üzleti helyiségben való egyesitése tekintetében érvényes tilalom áthágása (77. §) minden egyes esetben 5-500 frtig terjedhető büntetés alá esik.
3. 2-100 frtig terjedhető büntetésnek van helye:
a) ha a szesz a nélkül, hogy a szabályszerü bejelentés benyujtatott és az arról szóló hivatalos bizonyitvány az üzletvezető kezében volna, a főzőkészülékre felöntetik;
b) ha szesz a főzőkészülékre a bejelentett időn kivül öntetik fel;
c) ha a termelési adó fizetésére kötelezett szeszfőzdében oly égetett szeszes folyadék öntetik fel a töményitésre rendelt főzőkészülékre, mely 30 foknál kisebb alkohol-tartalommal bir (77. § első bekezdése).
101. § a) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbözetek, melyek adómegrövidités gyanánt büntetendők.
Adómegröviditésnek tekintetik és a jogosulatlanul igényelt kiviteli jutalomnak, illetve adóvisszatéritési összegnek nyolczszorosától annak tizenhatszorosáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. ha a kiviteli jutalom, illetve az adóvisszatérités iránti igény fentartásával benyujtott kiviteli nyilatkozatban a likörnél a folyadék mennyisége, más égetett szeszes folyadéknál az alkohol-mennyiség, miként ez a folyadék mennyiségének a szabályos 100 foku szeszmérő szerint fokokban megállapitott foktartalommal történt szorozása folytán mutatkozik, a hivatalosan talált mennyiségnél 5 száztólival magasabban tétetett ki, a nélkül, hogy a hiány a szállitás alatt a folyadék mennyiségében, illetőleg annak alkohol-tartalmában netán történt változás szabályszerü bejelentése által igazoltatnék,
2. ha azokban az esetekben, a midőn:
a) likőr, vagy
b) más égetett szeszes folyadék kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités mellett kivitelre bejelentetik, az a) betü alatti esetben más folyadék, mint likör, - a b) betü alatti esetben az égetett szeszes folyadékok közé nem tartozó folyadék p. o. viz vagy bor találtatik.
A pénzbüntetés kiszabásának alapjául veendő:
az 1. pont alatt felsorolt esetekben az az összeg, melylyel a kiviteli nyilatkozat alapján járó kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités a hivatalos lelet szerint járó összegnél magasabb;
a 2. pont alatti esetekben ama teljes összeg, a mely mint kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités igazolatlanul vétetett igénybe.
102. § b) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbözetek, melyek szabályellenességek gyanánt büntetendők.
A 101. § 1. pontja alatt emlitett olynemü különbözetek esetében, melyek 3%-nál többet, de 5%-nál kevesebbet tesznek, 2-100 frtig terjedhető büntetésnek van helye.
103. § Égetett szeszes folyadékok után, melyek 1888. évi szeptember hó 1-én a vámvonalon belül találtatnak, minden liter alkohol után 24 krnyi pótadó fizetendő, melyre a fogyasztási adóra vonatkozó határozmányok nyernek megfelelő alkalmazást.
A pótadó fizetése alul mentes:
1. oly szesz, mely a szeszforgalmat közvetitő iparosok (korcsmárosok, kis mértékben kereskedők, pálinkamérők stb.) birtokában van, ha az 20 liter alkoholt meg nem halad, valamint olyan szesz, mely más háztartásokban a családfő birtokában van és 10 liter alkoholnál nem több;
2. az a szesz, mely a 6. §-ban megjelölt czélokra van rendelve, ha az államkincstár biztositására szükséges feltételek teljesitvék.
Mindazok a személyek, kik 1888. évi szeptember hó 1-ső napján olyan égetett szeszes folyadék-készlettel birnak, mely összesen 20, illetőleg 10 liternél több alkoholt tartalmaz, kötelesek 1888. évi szeptember hó 1-étől számitva három napon belől e folyadék mennyiségét és annak alkoholtartalmát, valamint azon községet és helyiséget, melyben az a folyadék tartatik, az erre kijelölt pénzügyi közegnél irásbelileg bejelenteni.
Kivételnek ugy a bejelentés módja, mint az alkoholtartalom meghatározása tekintetében a likőrökre és más hasonló égetett szeszes folyadékokra nézve van helye, mely iránt az intézkedés rendeleti uton fog megtétetni.
A szeszfőzők és mindazok, kik égetett szeszes folyadékokkal kereskedést üznek, vagy ilyeneket kicsinyben kimérnek, kötelesek 1888. évi szeptember hó 1-től számitott 60 nap alatt égetett szeszes-folyadék-készleteikre nézve, a mennyiben ezek nem tartoznak a pótadómentes alkoholmennyiségek közé, és különben is a fentebbi pótadóval illetve az uj fogyasztási adóval terhelve nincsenek, azoknak szerzését, vagy a pótadónak, illetve az új fogyasztási adónak, vagy az 1. § szerinti vámnak lerovását kimutatni.
Likőrgyárosoknak az általuk fizetendő pótadóra nézve a pénzügyminister 1889. év végéig terjedhető hitelt engedélyezhet. Szintúgy megfelelő részletfizetést engedélyezhet a pénzügyminister oly magánfeleknek is, kik a fizetendő pótadót vagyoni helyzetüknél fogva egyszerre lefizetni képtelenek. A vonatkozó közelebbi intézkedés rendeleti uton fog megtétetni.
Ha az 1888. évi szeptember hó 1-jén meglévő égetett szeszes folyadékok készletének e bejelentése elmulasztatik, vagy ha a bejelentett alkoholmennyiség 5 száztólival csekélyebb annál az alkoholmennyiségnél, mely a hivatalos felvételnél megállapittatik: az igy megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett pótadó 8-szoros összegétől annak 16-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetés alkalmazandó.
A bejelentésben foglalt másnemü valótlanságok, melyek nem az alkohol mennyiségére vonatkoznak, 2 frttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel fenyittetnek.
Ha a készletek szerzésének, illetőleg azok megadóztatásának és elvámolásának szabályszerü beigazolása elmulasztatik, a nem igazolt alkoholmennyiség után járó pótadó 8-szoros összegétől annak 16-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.
A pótadó kiszámitására és beszedésére vonatkozó részletes határozatokat a pénzügyminister, egyetértőleg az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel, rendeleti uton fogja közzétenni.
Azok a mezőgazdasági szeszfőzdék, a melyek eddig a szeszadót a beczefrézésre szánt ürméret termelőképessége szerinti átalányozás utján fizették, az 1888/9. évi 8 havi termelési időszakot 1888. évi deczember hóban is megkezdhetik.
104. § Illetékességi kihágási esetekben.
Jelen törvény megszegései fölött, a menyiben az 1883:XLIV. törvénycikk 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett, ha az adó szándékos megröviditése fenn nem forog, az 1883:XLIV. tc. 102. §-a 3-ik bekezdése értelmében a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával elsőfokulag a pénzügyigazgatóságok; a többi esetekben az 1871: LXVI. tc. által megjelölt elsőfolyamodásu törvényszékek és az 1872:XXXVIII. tc. alapján a budapesti kir. itélőtábla, mint második és utolsó folyamodásu biróság határoznak.
Horvát-Szlavonországban ezekben az esetekben az 1871:LXIV. törvénycikk által a törvényhozás további intézkedéséig fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.
105. § A törvény hatálybaléptének napja és az égetett szeszes folyadékok termelése után járó fogyasztási adóra vonatkozó eddigi törvényes határozmányoknak hatályon kivül helyezése.
E törvény kiterjed a magyar korona országai összes területére és 1888 szeptember 1-én lép életbe. E naptól kezdve az 1884:XXI. tc. határozmányai hatályon kivül helyeztetnek azzal, hogy a jelen törvény életbelépte előtt elkövetett és jogérvényes itélettel még el nem döntött kihágási esetek még az 1884:XXI. tc. határozmányai alá esnek.
106. § Végrehajtási záradék.
Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a belügyminister és igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben egyetértőleg Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánjával jár el, bizatik meg.
