1. § Az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról szóló 1888. évi XXIV. törvénycikk 3. §-a szerint a magyar korona országaiban a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által a kisebbik adótétel mellett termelhető 872,542 hektoliternyi évi alkoholmennyiség a szeszfőzdék közt három évről három évre terjedő időszakokra osztatik szét; azon elv szem előtt tartása mellett, hogy az ujonnan keletkezett szeszfőzdék közül csak a mezőgazdaságiak, a 2. §-ban foglalt eset kivételével, ugy most, mint a három-három évi felosztási időn belül is, részesülhetnek a felosztásban.
E felosztás a mezőgazdasági és ipari szeszgyárak közt akként történik, hogy az egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető 872,542 hektoliter alkoholból az 1888/89., 1889/90. és 1890/91-iki termelési időszakok mindegyikére 300,000 hektoliter, a 3. § A) betüjének a) és b) pontjaiban megjelölt mezőgazdasági szeszfőzdék közt, 540,000 hektoliter, a 3. § B) pontjában megjelölt ipari szeszfőzdék közt osztatik meg, 32,542 hektoliter pedig az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részére tartatik fenn.
Az ipari szeszfőzdék részére igy fentartott szeszmennyiségből az első három évben 27,000 hektoliter, a 2-ik három évben ismét annyi és a 3-ik három évben is annyi lesz, még ujra keletkező gazdasági szeszfőzdék részesitése czéljából igénybe vehető.
Ezen kivül ugyancsak a mezőgazdasági szeszfőzdék részére tartatik fenn első sorban a kisebb adótétel mellett főzhető az az alkoholmennyiség, mely egyes ipari szeszfőzdék végleges felhagyása folytán rendelkezésre marad.
2. § Ha az egyes szeszfőzdék a részükre a 4. és 5. §-ok értelmében kiosztott alkoholmennyiséget valamely termelési időszakban egészben vagy részben előállitani nem képesek, az elő nem állitott mennyiség a szerint, a mint ez a szeszfőzde mezőgazdasági vagy iparszerü volt, első sorban a többi mezőgazdasági, illetőleg iparszerü szeszfőzde között ugyanazon termelési időszakra ideiglenesen megosztatik, s a gazdasági szeszfőzdék részesedéséből igy fenmaradó összeg az ipari, s az ipari szeszfőzdékéből fenmaradó összeg a gazdasági szeszfőzdék között csak az esetben osztható ki, ha az a fentebbiek szerint igénybe nem vétetik.
Mig ha valamely mezőgazdasági, akár ipari szeszfőzde üzletével végleg felhagy, vagy üzletével két egész termelési időszakon tul szünetel, a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholból ekként rendelkezésre maradó mennyiség, melyre nézve az illető gyárnak minden további igénye megszünik, első sorban a 4. § III. pontja szerint esetleg a felosztási időszakon belül is ujonnan keletkező mezőgazdasági gyárak részére fordittatik, másodsorban pedig, ha ezek által ki nem merittetnék, a fenmaradó mennyiség minden termelési időszakra ideiglenesen a többi mezőgazdasági szeszfőzde közt osztandó szét mindaddig, mig később keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék által igénybe nem vétetik és már létező ipari szeszfőzdék csak az esetben lesznek abban részesithetők, ha ezen mennyiség a fennebbi módon részben vagy egészben igénybe nem vétetnék. Uj ipari szeszgyár pedig abban csak az esetben részesithető, ha az a fentebbi módozatok egyike szerint sem vétetnék igénybe.
3. § A kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiség első felosztásánál figyelembe vétetnek:
A) Azon mezőgazdasági szeszfőzdék:
a) melyek az 1884. évi szeptember hó 1-jétől 1887. évi augusztus hó végeig terjedő időszakon belül üzletben voltak;
b) azok, a melyek az 1884. évi szeptember hó 1-jétől 1887. évi augusztus hó végeig terjedett időszakon belül üzletben nem voltak ugyan, de a melyek 1884. évi szeptember hó 1-je előtt már fennállottak és utoljára az 1881/82., 1882/83. és 1883/84-iki termelési időszakok egyikében termeltek szeszt, ha 1889. évi január hó 1-ső napja előtt ismét üzletbe helyeztetnek;
c) átalában mindazok, a melyek a fentebbi idő alatt üzletben nem voltak, vagy nem is léteztek, de 1889. évi január hó 1-ig üzletbe helyeztetnek.
B) Azon ipari szeszgyárak:
a) a melyek az 1884. szeptember 1-től 1887. augusztus végeig terjedő időszakon belül üzletben voltak;
b) a melyek ezen időszakon belül üzletben ugyan nem voltak, de azt megelőzőleg az 1882. szeptember 1-től 1884. augusztus végeig terjedő időszakon belül voltak üzletben, ha gyári berendezésök megvan és 1889. január 1-ig üzletbe vétetnek;
c) átalában mindazok, a melyek 1888. január 1-ig üzletbe helyeztettek.
4. § A mezőgazdasági szeszfőzdék által a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholmennyiség első felosztásánál a következő eljárás követendő:
I. A 3. § A) a) pontjában emlitett szeszfőzdéknél:
1. megállapittatik az alkoholmennyiség, mely után mindenik szeszfőzde az 1884/85., 1885/86. és 1886/87-iki termelési időszakok mindenikében az adóleengedést számba nem véve, adózott;
2. ehhez az alkoholmennyiséghez
a) a beczefrézésre szánt ürméret termelőképessége szerinti átalányozás alá esett szeszfőzdéknél 80%;
b) a termény mennyisége és meghatározott átlagos foktartalma szerint a szeszmérőgép jelzései alapján adózott szeszfőzdéknél 1884. évi szeptember havára 5%, az 1884. évi október hó 1-jétől 1887. évi augusztus hó végeig terjedő időre pedig 22% hozzáadatik.
Az ily módon kiszámitott összes alkoholmennyiség ahhoz képest, a mint az illető szeszfőzde csak egy vagy két, vagy mindhárom időszak alatt volt üzletben, egészben, fele részben vagy egyharmad részben képezi azt az alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde a mezőgazdasági főzde részére kihasitott 300,000 hektoliterből részesül.
lI. A 3. § A) b) pontjában emlitett mezőgazdasági szeszfőzdék mindegyikére nézve az illető szeszfőzde berendezésének és az azzal összefüggő mezőgazdasági követelményeknek tekintetbevételével a mezőgazdasági szeszfőzdék sorából meghivandó két szakértő meghallgatása után a pénzügyminister állapitja meg azt az alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde a mezőgazdasági gyárak részére kihasitott 300,000 hektoliterből részesül.
A részesedési alapot képező alkoholmennyiség nem lehet azonban nagyobb azon alkoholmennyiségnél, mely az ezen § I. pontjában emlitett hasonló nagyságu és berendezésü szeszfőzdékre átlag esik.
III. A 3. § A) c) pontjában emlitett mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve hasonlóképen az illető szeszfőzde berendezésének és az azzal összfüggő mezőgazdasági követelményeknek tekintetbevételével a mezőgazdasági szeszfőzők sorából meghivandó két szakértő meghallgatása után a pénzügyminister állapitja meg azt az alkoholmennyiséget, a melyben azok az ujonnan felállitandó mezőgazdasági szeszfőzdék részére az 1. § szerint kihasitott 32,542 hektoliterből részesülnek.
Ezen szeszfőzdék részesedése nem lehet nagyobb, mint a mennyiben a jelen § I. pontjában emlitett hasonló nagyságu és berendezésü szeszfőzdék átlagban tényleg részesülnek. Ha ellenben az ezen szeszfőzdék részére az 1. § szerint kihasitott 32,542 hektoliter nem elegendő arra, hogy a részökre megállapitott egész alkoholmennyiség kiadathassék, mindegyikre nézve aránylagos levonásnak leend helye. Mig az esetben, ha a 3. A) c) pontjában emlitett főzdék s illetőleg az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék az egész 32,542 hektoliternyi mennyiséget nem igénylik, az minden termelési időszak kezdetén ideiglenesen mindaddig az ipari szeszfőzdék közt osztandó szét, mig az időközben keletkező mezőgazdasági szeszgyárak igénybe nem veszik.
Ezen ideiglenes felosztásnál a sajtolt élesztőt előállitó szeszfőzdék a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholból rájok eső mennyiségnek 15%-áig előnyben részesitendők.
5. § Az ipari szeszfőzdék részére az 1. § szerint fentartott 540,000 hektoliter első felosztásánál a következő eljárás követendő:
I. A 3. § B) a) pontjában emlitett ipari szeszfőzdékre nézve megállapitandó az az alkoholmennyiség, mely után az 1883/84., 1884/85., 1885/86., vagy 1886/87-iki termelési időszakok alatt adóztak.
Az ekként megállapitott alkoholmennyiséghez a beczefrézésre szánt ürméret termelőképessége alapján az átalányozás utján adó alá vont alkoholmennyiségekhez pedig az 1883. évi szeptember 1-től 1884. szeptember végeig terjedő időre 140%, azontul pedig 80%, a terményadó alá vont alkoholmennyiségeknél az 1883. évi szeptember 1-től 1884. szeptember végeig terjedő időszakra 5%, azontul pedig 22% hozzászámitandó.
Az ekként kiszámitott alkoholmennyiségnek a szerint, a mint az illető gyár 1., 2., 3., vagy mind a négy termelési időszak alatt üzemben volt, teljes összege, fele, egy harmada vagy negyede képezi azt az alapot, melylyel az illető szeszfőzde, az ipari gyárak részére az 1. § szerint fentartott 540,000 hektoliterben részesül. Ha azonban valamely szeszfőzdének ekként kiszámitott részesedési alapja 85%-át sem tenné annak a szeszmennyiségnek, a mely a fentebbi számitás szerint az emlitett 4 termelési időszak bármelyikében az illető szeszfőzde maximalis termelését képezte, akkor 10% levonásával az illető szeszfőzdének azon évi termelése veendő részesedési alapul, mely a 4 termelési időszakban a legnagyobb. Ha valamely szeszfőzde nem mind a 4 termelési időszak alatt volt üzemben, akkor megállapitott részesedési alapjából, ha 12 hónapon át szünetelt, 15%, ha 12-24 hónapon át szünetelt, 30%, azontul terjedő szünetelésnél pedig 40% levonandó.
Ha valamely szeszfőzde részesedési alapja 2,880 hektolitert nem halad meg, a részesedési alaphoz ennek, a mennyiben sajtolt élesztőt készit, 60%-a különben pedig 50%-a s ha a részesedési alap 2,880 hektolitert meghalad ugyan, de 4,320 hektoliternél nem nagyobb, ennek, a mennyiben sajtolt élesztőt készit, 40%-a, különben pedig 30%-a; végre, ha a részesedési alap 4,320 hektolitert meghalad ugyan, de 7,200 hektoliternél nem nagyobb, 10%-a hozzáadandó.
II. A 3. § B) b) és c) pontjai alatt emlitett szeszfőzdéknél a főzde berendezésének és termelőképességének tekintetbevételével az ipari szeszgyárosok köréből meghivandó 2 szakértő meghallgatása után a pénzügyminister állapitja meg azt az alapot, melynek arányában az illető főzde az ipari gyárak részére fentartott 540,000 hektoliterben részesül.
Az igy megállapitott alap azonban nem lehet nagyobb azon alkoholmennyiség felénél, a mely egy hasonló berendezésü ipari szeszgyárra az I. pont értelmében az ugyanazon pont negyedik bekezdésében megállapitott levonások nélkül esnék.
III. Az egy-egy ipari főzde részére a fenti II. és III. pontok alapján az 540,000 hektoliterből kihasitandó mennyiség napi 4 hektoliternél csekélyebb nem lehet.
6. § Az egyes főzdék részére a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholból a három termelési idényre szóló első felosztási időszakra megállapitott mennyiség a további felosztási időszakra is érvényben marad s változás alá egyedül az ipari szeszfőzdéknél esik annyiban, a mennyiben az ipari szeszfőzdék részére fentartott évi 540,000 hektoliterből az 1. §-ban meghatározott mennyiségek az ugyanott meghatározott időközökben a mezőgazdasági szeszfőzdék részére a szükséghez képest levonandók.
E levonás a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholnak az egyes ipari szeszfőzdék részére megállapitott mennyiségéből akként történik, hogy azon ipari szeszfőzdéknél, melyek évi termelése 5,000 hektolitert meg nem halad, 3%, 5,000-10,000 hektoliterig terjedő évi termelésnél 4%, - 10 000-től 15,000-ig terjedő évi termelésnél 5%, a szükségelt mennyiség teljes kiegészitésére még igényelt rész pedig arányosan azon gyárak hányadából vonatik le, melyek évi termelése 15,000 hektolitert meghalad.
Az 5. § III. pontjának azon rendelkezése, hogy az egy egy ipari főzde részére kihasitandó mennyiség napi 4 hektoliternél csekélyebb nem lehet, ezen levonások által érintetlenül hagyatik.
A kisebb adótétel mellett főzhető alkoholnak ugy az ipari szeszfőzdék hányadából levonandó mennyisége, valamint az egyes ipari szeszfőzdék netaláni végleges megszünése esetén rendelkezésre maradó mennyiség is a mezőgazdasági szeszfőzdék közt minden ujabb felosztási időszak kezdetén akként osztandó szét, hogy az
a) első sorban azon mezőgazdasági szeszfőzdék hányadának kiegészitésére forditandó, a melyek megállapitott hányadából a 3. § III. pontja értelmében aránylagos levonás eszközöltetett s
b) csak másodsorban ezek hányadának kiegészitése után osztandó szét a 4. § III. pontjában megállapitott módon az ujonnan keletkezett mezőgazdasági szeszfőzdék közt.
Ha a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholból a mezőgazdasági gyárak közt ekként szétosztandó mennyiség sem a már korábban keletkezett gyárak hányadának kiegészitésére, sem pedig az uj gyárak részére nem igényeltetnék; az évről-évre, mindaddig mig uj gyárak esetleg a felosztási időszakon belül is nem keletkeznek, ideiglenesen a már meglevő mezőgazdasági gyárak hányadának arányos növelésésére forditható, és az ipari szeszfőzdék abban csak az esetben részesithetők, ha ezen mennyiség a fentebbi módon egészen vagy részben igénybe nem vétetik.
7. § A pénzügyministerium felhatalmaztatik, hogy az állam tulajdonába jutott ipari szeszfőzdékre a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholmennyiségből eső hányadot ideiglenesen az élesztőt előállitó szeszfőzdékre eső hányadnak kiegészitésére (4. §) fordithassa s a mutatkozó szükséghez képest egyes oly ipari szeszfőzdék vagy mezőgazdasági szeszfőzdék közt oszthassa szét, a melyeknek a kisebb adótétel mellett előállitható szeszből ezen törvény határozmányai szerint kiadott hányada berendezésükhöz képest aránytalanul csekély.
8. § Az egyes szeszfőzdék részéről a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett való alkoholtermelésre vonatkozó igény legkésőbben 4 héttel az illető felosztási időszak (1. §) kezdete előtt az I. foku pénzügyi hatáságnál bejelentendő.
Azok a szeszfőzdék, melyek a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhető alkoholmennyiség felosztásánál mint mezőgazdasági szeszfőzdék kivánnak tekintetbe vétetni, az emlitett bejelentéssel egyidejüleg azt is kötelesek igazolni, hogy az 1888. évi XXIV. tc. 7. §-a értelmében mezőgazdasági jellegel birnak.
Az első felosztásnál azonban az a körülmény, hogy valamely szeszfőzde az 1888. évi XXIV. törvénycikk 7. § 2. c) pontjában meghatározott nyolcz havi időszakon kivül is üzletben volt, nem zárja ki azt, hogy az illető szeszfőzde mezőgazdaságinak elismertessék.
9. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
