1889. évi VI. törvénycikk

a véderőről * 

1. § A védelmi kötelezettség általános és minden védképes állampolgár által személyesen teljesitendő.

2. § A fegyveres erőt képezik: a közös hadsereg, a hadi tengerészet, a honvédség és a népfölkelés.

A közös hadsereg és a honvédség, kiegészitő alkatrész gyanánt, külön-külön póttartalékkal van ellátva.

3. § A közös hadsereg és hadi tengerészet hivatása a monarchia mindkét állama területének külellenségek elleni megvédése és a belrend és biztosság fentartása.

4. § A honvédség háboru idejében a közös hadsereg támogatására és a belvédelemre, béke idejében pedig kivételesen a belrend és biztosság fentartására is van hivatva.

5. § A póttartalék a közös hadseregben és a honvédségben háboru idején keletkező fogyatékok pótlására szolgál. Különös körülmények között a közös hadsereg póttartaléka tényleges szolgálattételre béke idejében is behivható (12. §).

6. § A népfölkelés háboru idejében a közös hadsereg, a hadi tengerészet és a honvédség támogatására szolgál.

7. § A közös hadseregbe, a hadi tengerészetbe vagy a honvédségbe lépés kötelezettsége azon naptári év januárius hava 1-én kezdődik, a melyben a védköteles életének 21-ik évét betölti.

8. § A szolgálati kötelezettség tart:

1. a közös hadseregnél:

a) három évig a sorhad állományában és hét évig a tartalékban;

b) tiz évig a póttartalékban az abba közvetlenül besorozottakra nézve;

2. a hadi tengerészetnél:

négy évig a sorhad állományában, öt évig a tartalékban és három évig a tengervédben;

3. a honvédségnél, illetőleg annak póttartalékában:

a) két évig azokra nézve, a kik közös hadseregbeli szolgálati kötelezettségök betöltése után helyeztetnek át a honvédséghez;

b) tizenkét évig a honvédséghez közvetlenül besorozottakra nézve.

Mindazok, a kik az ujonczállitás (fősorozás és utóállitás) utján, a januárius 1-től október 1-éig terjedő időben soroztatnak be, az ujonczállitási év október 1-én veendők állományba, azaz vétetnek föl a közös hadseregnek (hadi tengerészetnek), illetőleg a honvédségnek kötelékébe. Az október 1-je után deczember 31-éig besorozottak pedig, továbbá minden önkéntes és a 44., 45., 47. és 49. §-ok alapján a korosztály és sors-szám rendén kivül besorozottak a besorozás napján veendők állományba.

Mozgósitás esetében az állománybavétel Ő Felsége parancsára október 1-je előtt is foganatositható.

A szolgálati idő - a 25-ik §-ban megjelölt eltérő esetek kivételével - az állománybavétel napján kezdődik.

Végződik pedig minden szolgálati kötelezettségi visszonyban - az állománybavétel napjára való tekintet nélkül - azon év deczember 31-én, a melyben az illető szolgálati kötelezettség eltelt.

9. § A népfölkelési kötelezettség és minden a népfölkelésre vonatkozó részletes határozatok a népfölkelésről szóló törvényben vannak megállapitva.

10. § Azon védkötelesek, kik a tulajdonképeni hadi szolgálatra ugyan nem, de a hadi czélokra szükségelt másnemü szolgálatokra alkalmasak, háboru esetében ily szolgálatok tételére alkalmazhatók.

11. § A ki védköteles korban valamely külállamból a monarchiába bevándorol, és a monarchia két államának egyikében állampolgárjogot nyer, tartozik az életkorának ezen törvény értelmében megfelelő védkötelezettséget teljesiteni, tekintet nélkül arra, elegett tett-e, és mi módon tett eleget védkötelezettségének korábbi hazájában.

12. § A sorhadi szolgálatkötelesek megszakitás nélküli tényleges szolgálatra vannak kötelezve.

A közös hadsereg (hadi tengerészet) tartaléka és a tengervéd a közös hadseregnek (hadi tengerészetnek) hadi létszámra részben vagy teljesen leendő kiegészitése végett csak Ő Felsége a király parancsára hivathatik be.

A közös hadsereg póttartaléka, béke idején, nyolcz hét alatt katonailag kiképezendő, azontul már csak az időszaki fegyvergyakorlatokra hivandó be (54. §).

Ha azonban különös körülmények megkövetelik, a tartalék első évfolyamának és a póttartalék három legifjabb sorozási évfolyamának legénységi állományába tartozó egyének, az 1888:XVlll. törvénycikk rendelkezései szerint, béke idejében is tényleges szolgálattételre visszatarthatók, illetőleg behivhatók.

Mozgósitás esetében a póttartalék behivása Ő Felsége parancsára történik.

Ha a tartaléknak, tengervédnek és póttartaléknak csak egy részét szükséges tényleges szolgálatra behivni, ennek a sorozási évfolyamok sorrendjében, a legifjabb évfolyamon kezdve kell történni.

A tartalék és a póttartalék az időszaki fegyvergyakorlatokra az illetékes közös hadseregbeli hatóságok által hivatik be.

13. § A honvédségnek katonai kiképeztetését és tényleges szolgálatát békében a honvédségre vonatkozó törvények szabályozzák.

A honvédség póttartaléka, béke idejében, nyolcz hét alatt katonailag kiképezendő, de azontul rendszerint csak az időszaki fegyvergyakorlatokra hivandó be (54. §).

A honvédség behivása és mozgósitása Ő Felsége a király parancsára, a honvédségről szóló törvény rendelkezései szerint történik.

Ha a honvédségnek csak egy részét szükséges tényleges szolgálatra behivni, ennek a sorozási évfolyamok sorrendjében, a legifjabb évfolyamon kezdve kell történnie.

A honvédség az időszaki fegyvergyakorlatokra az illetékes honvédségi hatóságok által hivatik be.

14. § A közös hadsereg és a hadtengerészet fentartására szükséges évi ujonczjutalék, az 1867. évi XII. törvénycikk 11., 12., 13. és 14. §-aiban foglalt alkotmányos jogok alapján és azok fentartása mellett, 103,100 főben állapittatik meg és ezen jutalék a magyar korona országai között egyfelől, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között másfelől, a népesség számaránya szerint és pedig mindenkor a legutóbbi népszámlálás eredménye alapján osztandó fel.

Az előbbi pontban megállapitott ujonczlétszám 10 évre érvényes.

Az 1880. évi deczember 31-én a monarchia mindkét államának területén foganatositott népszámlálás eredménye szerint, jelenleg a magyar korona országaiból 42,711 ujoncz állitandó ki.

A közös hadsereg megállapitott ujonczjutaléka tiz év lefolyása előtt csak akkor lesz kérdésbe vehető, ha Ő Felsége az illető felelős kormányok utján az ujonczjutaléknak emelését, vagy leszállitását szükségesnek tartja. A föntebbi határidő eltelte előtt pedig ezen ujonczjutaléknak változatlanul hagyására, vagy megváltoztatására czélzó javaslatok a kormány részéről a törvényhozásnak idejében előterjesztendők.

A magyar korona országai honvédségének fentartására szükséges évenkénti ujonczjutalék hasonlólag 10 évi érvénynyel 12,500 főben állapittatik meg.

Valamennyi jutaléknak tényleges kiállitása azonban csak akkor történhetik meg, ha a törvényhozás azokat azon évre már megszavazta.

15. § A közös hadseregbe (hadi tengerészetbe) és a honvédségbe besorozandó ujonczok száma (14. §) az egyes hadtestek területeire a népesség számarányához képest, ezen területeken belül pedig az egyes sorozó járásokra a tényleges sorozási eredmények alapján vetendő ki.

Az ujonczok beosztása a közös hadseregbe és a honvédségbe a korosztályok sorrende és minden korosztályban a sors-számok rende szerint eszközlendő. Azok, a kik a harmadik vagy valamely magasabb korosztályban a közös hadsereg részére be nem soroztatnak, a sors-szám rendén kivül is beoszthatók a honvédséghez.

A hivatásszerü tengerészek, korosztályukra és sors-számukra való tekintet nélkül, a hadi tengerészet ujonczjutalékának teljes fedezéséig, a hadi tengerészethez sorozandók be.

A közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség ujonczjutalékainak teljes fedezése után fenmaradó ujonczok, „mint fölös számmal besorozottak” [18. § f) pontja] a póttartalékba osztandók be. Ezen fölös számmal besorozottak a közös hadsereg és honvédség között, azok ujonczjutalékainak arányában, sors-számaik szerint oly módon osztatnak fel, hogy a legmagasabb sors-számuak a honvédséghez jutnak; ellenben a póttartalékba közvetlenül besorozottak (18. § a), b), c), d) és e)] a szerint, a mint a közös hadseregbeli vagy honvédségi zárszámokon belől esnek, jutnak a közös hadseregbe vagy a honvédségbe.

A közös hadsereg részére a magyar korona országaiból állitott ujonczok és póttartalékosok a magyar csapattestekbe osztandók és pedig lehetőleg oly csapatokba, melyek azon hadtest-területből egészittetnek ki, a melyben az illető ujonczok községi illetőséggel birnak. Kivételt képeznek a törvény e rendelkezése alól a közös hadsereg oly különleges fegyvernemei vagy szolgálatágai, illetőleg ezek csapattestei, a melyek rendeltetésüknél fogva nem szervezhetők olyképen, hogy azokban a magyar korona országainak területéről származó legénységből önálló osztályok volnának alakithatók.

16. § A közös hadsereg és hadi tengerészet kiegészittetik:

a) az ujonczállitás [fősorozás és utóállitás (37., 38. és 39. §)] által;

b) a korosztály és sors-szám rendén kivüli állitás (44., 45., 47., 48. és 49. §) által;

c) a közös hadseregbeli képző-intézetek növendékeinek besorozása (21. §) által;

d) önkéntesek belépése (22. és 25. §) által.

17. § A honvédség kiegészittetik:

a) az ujonczállitás [fősorozás és utóállitás (37., 38. és 39. §)] által;

b) a korosztály és sors-szám rendén kivüli állitás (15., 44., 45., 47., 48. és 49. §) által;

c) a tartalékosoknak és póttartalékosoknak közös hadseregbeli szolgálati kötelezettségök teljesitése után való áthelyezése (8. §) által;

d) önkéntesek belépése (23. §) által;

e) egyévi önkénteseknek áthelyezése (25. §) által;

f) a hadapródoknak a közös hadseregből a honvédség tényleges állományába kivételesen és idő előtt való áthelyezése (52. §) által;

g) a Ludovika-akadémia végzett növendékeinek besorozása által, az 1883. évi XXXIV. törvénycikk alapján.

18. § A póttartalékba beosztatnak:

a) a papnövendékek és papjelöltek (31. §);

b) a tanitó-jelöltek és tanitók (32. §);

c) az öröklött mezei gazdaságok birtokosai (33. §);

d) azon besorozottak, a kik családi körülményeik alapján a rendes tényleges szolgálati kötelezettség alól béke idején mentesek (34. §);

e) a kevésbé alkalmasak (38. §);

f) a fölös számmal besorozottak (15. §).

19. § A közös hadseregbe és a hadi tengerészetbe beléphet:

a) a ki a monarchia egyik vagy másik állama területén honpolgári joggal bir;

b) a ki a szükséges szellemi és testi képesség mellett legalább 155 centiméter magas;

c) a ki életének legalább 17-ik évét betöltötte.

A közös hadsereg számára szükséges kézmüvesek és az irodai szolgálatra alkalmazhatók, továbbá a megkivántató hajós legények és hajó-kézmüvesek, ha különben alkalmasak, testi nagyságukra való tekintet nélkül sorozhatók be.

20. § A honvédségbe beléphet:

a) a ki magyar állampolgár;

b) a ki a szükséges szellemi és testi képesség mellett legalább 153 centiméter magas;

c) a ki legalább a hadköteles kort elérte.

A honvédség számára szükséges kézmüvesek és az irodai szolgálatra alkalmazhatók, ha különben alkalmasak, testi nagyságukra való tekintet nélkül sorozhatók be.

A honvédségbe való beosztásra vonatkozó egyéb rendelkezések a 15. és 23. §-ban foglaltatnak.

21. § A katonai képző-intézetek végzett növendékeinek besorozása a közös hadseregbe (hadi tengerészetbe), illetőleg a honvédségbe, a katonai hatóságok által az e részben fennálló külön szabályok értelmében eszközöltetik.

Az ily növendékek a dijmentes kincstári vagy alapitványi helyen eltöltött mindegyik iskolai évért egy-egy évig, s a félfizetéses helyen eltöltött mindegyik iskolai évért egy-egy félévig tartoznak a rendes tényleges szolgálati időn felül tényleg szolgálni. Azonban az összes kötelezett tényleges szolgálati idő az előbbi esetben tiz évnél, az utóbbiban pedig hét évnél többre nem terjedhet.

Fizetéses növendékek, a kiknek kiképeztetése négy évig vagy ennél tovább tartott, a rendes tényleges szolgálati időn felül egy évet tartoznak tényleges szolgálatban eltölteni.

A honvédségi Ludovika-akadémiában kiképzett növendékeknek az intézetből való kilépése napjától számitandó tényleges szolgálati kötelezettsége a honvédség állományában ugyanezen határozatok szerint szabályoztatik.

22. § Önkéntesen minden belföldi beléphet a közös hadseregbe (hadi tengerészetbe), a ki e végre a törvényszerü kellékekkel (19. §) bir.

Ki vannak zárva azok, a kik hivatalvesztés, vagy politikai jogaik gyakorlatának felfüggesztése alatt állanak, illetőleg büntető itélet következtében nincsenek polgári jogaik élvezetében.

Kiskoruaknál az önkéntes beléphetésre az atya vagy gyám beleegyezése szükséges.

Az önkéntesen belépő a csapattestet, melyben szolgálni kiván, maga választhatja, föltéve, hogy az illető csapat önkéntesek fölvételére jogositva van, s hogy az önkéntes az abba leendő fölvételre alkalmas.

Azon hadköteleseknek, a kik korosztályuknál fogva (38. §) a sorozásra már felhivattak, a fősorozás (37. §) ideje alatt az önkéntes belépés nem engedtetik meg.

A ki a sorozásra előállani törvényszerüleg kötelezve volt, és meg nem jelent, ez által önkéntes beléphetési jogát mindaddig elveszti, mig a sorozóbizottság határozatának az elmulasztott ujonczállitásokra nézve, magát alá nem vetette.

Azoknak szolgálati kötelezettsége, a kik hadkötelezettségöknek eleget tettek, vagy szolgálati kötelezettségök teljesitése után (8. §) önként lépnek be, a közös hadseregnél és hadi tengerészetnél a törvényes sorhadi szolgálati időre, vagy esetleg a háboru idejére terjed.

Külföldiek a törvényszerü sorhadi szolgálati időre kivételesen csak Ő Felsége engedélyével vehetők föl a közös hadseregbe (hadi tengerészetbe), ha kormányuk ez iránti föltétlen engedélyét képesek felmutatni.

23. § A honvédségbe önként beléphet minden belföldi, a ki hadkötelezettségének eleget tett, és sem a közös hadseregnél, sem a hadi tengerészetnél szolgálati kötelezettség alatt nem áll, és a beléphetéshez szükséges törvényes kellékekkel (20. §) bir.

Kizárvák azok, a kik hivatalvesztés vagy politikai,jogaik gyakorlatának felfüggesztése alatt állanak, illetőleg büntető itélet következtében nincsenek polgári jogaik élvezetében.

Kiskoruaknál az önkéntes beléphetésre az atya vagy gyám beleegyezése szükséges.

Az önkéntesek szolgálati kötelezettsége 2 évre, esetleg a háboru idejére terjed.

24. § Azon belföldiek, a kik a következő 25., 26., 27., 28. és 29. §-okban megállapitott előképzettséget kimutatni képesek, béke idejében csak egy évig tartó tényleges szolgálati kötelezettség kedvezményében részesittetnek.

Ezen kedvezményből ki van zárva az, a ki valamely bűntett, vagy nyereségvágyból elkövetett, vagy a közszemérmet sértő vétség miatt jogérvényesen elitéltetett.

Az egyévi tényleges szolgálat teljesitése után azonban csak azok helyeztetnek át a tartalékba, a kik az emlitett szakaszokban megállapitott egyéb követelményeknek is megfeleltek.

Az egyévi tényleges szolgálat vagy a katonai állományban, vagy orvosi, gyógyszerészi és állatorvosi minőségben teljesithető.

25. § A közös hadsereg és honvédség katonai állományában az egyévi tényleges szolgálat kedvezményét elnyerik, tekintet nélkül arra, vajjon önként, vagy pedig a fősorozásnál, vagy mint igazoltan távol voltak utóállitás utján soroztatnak be, azon belföldiek, a kik

a) legkésőbb azon év márczius hava 1-jén, mely évre nézve állittatnak, valamely nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott belföldi főgymnasiumot, ugyanilyen főreáliskolát, vagy valamely ezekkel egyenjogositott tanintézetet sikeresen végeztek be;

b) azon év márczius hava 1-jén, a melyre nézve állittatnak, valamely nyolcz osztályu belföldi nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott középiskola utolsó évfolyamába tartoztak, és azt legkésőbb ugyanazon évi október 1-jéig sikeresen végezték el;

c) azon év márczius hava 1-jéig, melyben életök 21-ik évét betöltik, egy e czélra szervezett vegyes-bizottság előtt kellő eredménynyel fölvételi vizsgát tettek.

Azt, hogy mely nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott bel- és külföldi tanintézetek tekintendők a belföldi főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal egyenranguaknak, továbbá azt, hogy mily módon igazolandó a vegyes vizsgáló-bizottság előtt az egyévi tényleges szolgálathoz megkivántató tudományos képzettség, a honvédelmi minister, az illető szakministerrel egyetértőleg és a közös hadügyminister hozzájárulásával határozza meg.

Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére a föntebb elősorolt föltételek teljesitése által megszerzett jog a besorozás időpontjához kötve nincsen, s ennélfogva a későbbi korosztályokban is azon föltétel alatt marad biztositva, ha a jogosultság legkésőbb azon fősorozás alkalmával bejelentetik, melyre az illető megjelenni tartozik. A ki ezen bejelentést elmulasztja, a kedvezményre való jogát ezen állitásra nézve elveszti.

Azon egyévi önkéntesek, a kik az ujonczállitás utján soroztatnak be, és az ujonczkivetésnek, illetőleg a hadjutalék végleges számbavételének eredményéhez képest korosztályuk és sors-számuk szerint a honvédséghez jutnak; a honvédséghez osztandók be, s az egyévi tényleges szolgálatot is ennél kötelesek teljesiteni. Azon egyévi önkéntesek, a kik sors-számuk szerint a póttartalékba jutnak, az egyévi tényleges szolgálatot beosztásukhoz képest, vagy a közös hadseregben vagy a honvédségben tartoznak teljesiteni. Ha a honvédséghez nem jutna 15%-a a sorozási évben felavatott egyévi önkénteseknek, a hiány - ha a honvédelmi minister ezt szükségesnek tartja - a sorszámuk szerint a közös hadsereghez jutott oly egyévi önkéntesek áthelyezése által fedezendő, a kik a honvédséghez leendő beosztásukat kérik. Ha azonban a sorozási évben felavatott egyévi önkénteseknek több mint 15%-a jut a korosztály és sors-számok rende szerint a honvédségbe, a többlet a következő évben a közös hadsereg javára beszámitandó.

Az egyévi önkéntesek a csapattestet, s azok, kik tanulmányaikat valamely magasabb tanintézetben folytatják, az egyévi tényleges szolgálat évét is szabadon választhatják; azonban a tényleges szolgálatnak azon év október hava 1-jén túl való elhalasztása, a melyben életök 24-ik évét töltik be, meg nem engedtetik.

Az egyévi tényleges szolgálat rendszerint saját költségén teljesitendő, s ez alatt, a saját költségen való ruházkodáson, fölszerelésen és élelmezésen kivül, a lovasságnál még a ló megszerzése és tartása is beleértetik.

Ezen egyévi önkéntesek a laktanyában való lakásra, ha önköltségükön magánszállást tartanak, nem szorithatók; hacsak különös katonai szolgálati, kiképezési és fegyelmi tekintetek ez alól kivételt nem követelnek. Csapattestük helyőrség változtatása esetében, béke idején, ezen egyévi önkénteseknek szolgálatilag figyelembe vehető és egyénileg méltánylást érdemlő viszonyok között megengedhető, hogy addigi állomáshelyükön folytathassák a tényleges szolgálatot, feltéve, hogy az különben is állandó lakóhelyük, és hogy ott ugyanazon fegyvernembeli csapat van.

Vagyontalan tanulók, kik jó erkölcsi magaviselet mellett tudományos képzettségöket valamely belföldi középiskola által kiállitott s akár a főtantárgyakból jeles osztályzatu osztályvizsgálati, akár érettségi (zár- vagy vég-) bizonyitványokkal igazolják, és kimutatni képesek, hogy az egyévi tényleges szolgálat ideje alatt eltartásukhoz elkerülhetetlenül szükséges, és időnként rendeleti uton megállapitandó költségeket sem képesek sajátjukból fedezni, a tényleges szolgálatot kivételesen államköltségen is teljesithetik. Ezek állami költségen ruháztatnak, szereltetnek fel, élelmeztetnek és szállásoltatnak el, de a közös hadseregnél a lovassághoz be nem oszthatók.

Az egyévi tényleges szolgálati idő kizárólag a katonai kiképeztetés czéljainak van fentartva.

A tényleges szolgálati év végén tartoznak az egyévi önkéntesek a tartalékos tisztekké való kinevezéshez megkivántató képzettséget, elméleti és gyakorlati tekintetben, vizsga letétele által igazolni. Ezen vizsgára nézve a követelmények mértékét és a követendő eljárást az Ő Felsége által szentesitett e részbeli szabályok állapitják meg.

Azon egyévi önkéntesek, a kik a tényleges szolgálati év eltelte után a vizsgát sikerrel leteszik és a tiszti rendfokozat elnyeréséhez megkivántató egyéb követelményeknek is megfelelnek, a hadszervezet szerinti szükséglet mérvéhez képest tartalékos tisztekké, ha pedig ezen szükséglet már fedezve van, hadaprókká neveztetnek ki.

Azon egyévi önkéntesek, a kik ezen vizsgánál meg nem felelnek, kötelesek még egy évet csapattestük alosztályainál tényleg szolgálni, s ez alatt szabadságukban áll, azon előbb emlitett kedvezménynyel, hogy a laktanyán kivül lakhatnak, saját költségükön teljesiteni a szolgálatot. Az ilyeneknek az is megengedhető, hogy az egyévi önkéntesek elméleti oktatásában, a mennyiben ilyen helyben tartatik, részt vehessenek, feltéve, hogy máskülönben arra érdemeseknek találtatnak, és hogy a szolgálat ez által hátrányt nem szenved. Az e részbeli közelebbi határozatok rendeleti uton szabályozandók. A második tényleges szolgálati év eltelte után a vizsgára ismét jelentkezhetnek, és a tartalékba helyeztetnek át.

Azon egyévi önkéntesek szolgálati ideje, a kik a hadköteles korba léptök előtt avattatnak fel; azon esetben, ha az egyévi tényleges szolgálatot legkésőbb azon évben kezdik meg, a melyben életkoruk 20-ik évét töltik be, besoroztatásuk évének október hava 1-jétől, különben pedig azon év október hava 1-jétől fogva számittatik, a melyben életkoruk 21-ik évét töltik be.

Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményét elveszti, a ki akár a tényleges szolgálat megkezdése előtt, akár annak megkezdése után, valamely, a 24. § második bekezdésében emlitett büntetendő cselekmény miatt jogérvényesen elitéltetik. Ezen esetben az addig már teljesitett szolgálat a sorhadi, illetőleg a honvédségi tényleges szolgálati időbe beszámitandó.

Az egyévi önkéntesi kedvezmény elvesztését a büntető birósági itélet alapján, a honvédelmi minister, esetleg a közös hadügyministerrel egyetértőleg mondja ki.

26. § A hadi tengerészetnél az egyévi tényleges szolgálat kedvezményében részesittetnek, tekintet nélkül arra, vajjon önként, avagy a fősorozásnál, vagy mint igazoltan távol-voltak utóállitás utján soroztatnak be, azon belföldiek, kik legkésőbb azon év márczius hava 1-jén, melyre nézve állittatnak, valamely alább elősorolt minősitettséggel birnak, nevezetesen:

a) a kik kinevezési oklevéllel (brevet) ellátott kapitányok vagy hadnagyok a kereskedelmi tengerészetnél;

b) a kik hivatásszerü tengerészek és valamely belföldi tengerészeti iskola által kiállitott végbizonyitványnyal, vagy valamely külföldi tengerészeti iskola elvégzéséről szóló bizonyitványnyal birnak, s hivatásuk gyakorlatában legalább egy évig voltak hosszujáratu vagy nagy parti járatu hajókon behajózva;

c) valamely felsőbb műszaki tanintézet rendes hallgatói, a kik a gépészeti szakra szánják magukat;

d) valamely ipartanoda gépészeti műszaki osztályának, vagy pedig a trieszti kereskedelmi és tengerészeti akadémián fennálló hajóépitészeti szaktanfolyamnak végzett növendékei, és érettségi (vég-) bizonyitványnyal, illetőleg hajóépitészetre képesitő bizonyitványnyal birnak.

Azon hivatásszerü tengerészek, a kik az ujonczállitás alkalmával az egyévi tényleges szolgálat kedvezménye mellett avattatnak fel, kizárólag a hadi tengerészethez osztandók be (15. §).

Az egyévi tényleges szolgálat a hadi tengerészetnél csakis államköltségen teljesittetik.

Az egyévi önkéntes tengerészek, a kik a tényleges szolgálati év eltelte után az illető vizsgát sikerrel leteszik, ennek eredményéhez képest vagy mint 2-od osztályu tengerész-hadapródok, vagy mint altisztek a tartalékba helyeztetnek át.

A gépészeti szakbeli egyévi önkéntesek a vizsgálat letevése után mint gépész-altisztek helyeztetnek át a tartalékba, és ha valamely felsőbb műszaki tanintézeten a gépészeti szakból sikerrel letett mindkét államvizsgáról nyert bizonyitványt tudnak felmutatni, saját kérelmükre tartalékos gép-épitési és forgalmi növendékekké nevezhetők ki.

Azon egyévi önkéntesek, a kik vizsgálat alkalmával az altiszti fokozatra való képesitést el nem nyerték, kötelesek még egy évet tényleg szolgálni, melynek eltelte után a vizsgára ismét jelentkezhetnek.

Egyebekben a 25. § rendelkezései megfelelőleg alkalmazandók.

27. § Azon egyévi önkéntesek, a kik orvosi tanulmányokat folytatnak és tartalékos orvosokká óhajtanak kineveztetni, kötelesek egy félévet a katonai állományban s nevezetesen a gyalogságnál vagy a vadász-csapatnál, a másik félévet pedig a tudori oklevél elnyerése után segédorvos-helyettesi minőségben a katonai egészségügyi intézetekben tényleges szolgálatban eltölteni.

A katonai állománybeli szolgálat mindenkor csak április 1-jén, és legkésőbb azon évben kezdendő meg, melyben a jelölt életkora 25-ik évét tölti be; az orvosi minőségben teljesitendő szolgálatba pedig, mely vagy április 1-jén, vagy október 1-jén kezdhető meg, a jelöltnek legkésőbb azon év április hava 1-jén kell belépnie, a melyben életkora 28-ik évét tölti be.

A tényleges szolgálat sikeres befejezése után ezen egyévi önkéntesek tartalékos segédorvosokká neveztetnek ki, különben pedig segédorvos-helyettesi minőségben helyeztetnek át a tartalékba.

Azon egyévi önkéntesek, a kik az orvosi tanulmányokat abbanhagyják, vagy a fentebb megállapitott határidőig be nem fejezik, az egy, illetőleg két évi tényleges szolgálatot, az addig netán már teljesitett tényleges szolgálat beszámitásával, a katonai állományban kötelesek teljesiteni. Ellenben az oly egyévi önkéntesek, a kik az orvosi tanulmányokat befejezik, de a tudori oklevelet a föntebb kijelölt időpontig meg nem szerzik, a második évi tényleges szolgálatra nem kötelezhetők.

Egyebekben a 25. § rendelkezései megfelelőleg alkalmazandók.

28. § Gyógyszerészek, a kik legkésőbb azon év márczius hava 1-jéig, melyre nézve állitatnak, vagy

a) hat gymnasiumi vagy reáliskolai osztályt végeztek és a gyógyszerész-gyakornoki vizsgát sikerrel letették, vagy

b) négy gymnasiumi osztályt végeztek és az egyetemi tanulmányokat megkezdették, az egyévi tényleges szolgálat kedvezményében, mint gyógyszerészek, részesitendők.

Ezen szolgálatba azonban csak a gyógyszerész-mesteri oklevél elnyerése után léphetnek, és a tényleges szolgálat sikeres teljesitése után, a szervezet szerinti szükséglet mérvéhez képest, tartalékos gyógyszerész-járulnokokká neveztetnek ki, különben pedig gyógyszerész-gyakornoki minőségben helyeztetnek át a tartalékba.

Azon gyógyszerészek, a kik ezen tanulmányaikat abbanhagyják, vagy pedig azon év október hava 1-jéig, melyben életkoruk 26-ik évét (a. pont), illetőleg 24-ik évét (b. pont) töltik be, a gyógyszerész-mesteri oklevelet el nem nyerik; elvesztik ezen kedvezményt, és a katonai állománybeli egyévi tényleges szolgálat kedvezménye iránt netalán meglevő igényök épségben tartása mellett, a törvényszerü tényleges szolgálat utólagos teljesitésére kötelezendők.

Egyebekben a 25. § rendelkezései megfelelőleg alkalmazandók.

29. § Állatorvosi tanulók, a kik legkésőbb azon év márczius hava 1-jéig, melyre nézve állittatnak, az állatorvosi tanulmányokat megkezdették, az egyévi tényleges szolgálat kedvezményében, mint állatgyógyászok, részesitendők.

Ezen szolgálatot azonban csak az állatorvosi oklevél elnyerése után a lovasságnál, tábori tüzérségnél vagy a vonat-csapatoknál kezdhetik meg, és a tényleges szolgálat sikeres teljesitése után a szervezet szerinti szükséglet mérvéhez képest tartalékos al-állatorvosokká neveztetnek ki, különben pedig állatorvosi gyakornoki minőségben helyeztetnek át a tartalékba.

Azok, a kik az állatorvosi tanulmányokat abbanhagyják, vagy pedig azon év október hava 1-jéig, a melyben életkoruk 24-ik évét töltik be, az állatorvosi oklevelet el nem nyerik; elvesztik ezen kedvezményt, és a katonai állománybeli egyévi tényleges szolgálat kedvezménye iránt netán meglevő igényök épségben tartása mellett, a törvényszerü tényleges szolgálat utólagos teljesitésére kötelezendők.

Egyebekben a 25-ik § rendelkezései megfelelőleg alkalmazandók, azon kivétellel, hogy vagyontalan állatorvosok a tényleges szolgálatot a lovasságnál is államköltségen teljesithetik.

30. § Azon katonai állománybeli egyévi önkéntesek, a kik tartalékos katonai hivatalnokokká óhajtanak kineveztetni, a szükséglethez képest, saját kérelmükre, a nyolcz heti katonai kiképeztetés után, valamely közös hadseregbeli intézethez oszthatók be.

Azok, kik a szolgálati év eltelte után az illető vizsgát sikerrel leteszik, tartalékos járulnokokká vagy gyakornokokká neveztetnek ki.

Ellenben azon egyévi önkéntesek, a kik ezen vizsgán meg nem felelnek, még egy második évi s a katonai állományban teljesitendő tényleges szolgálatra köteleztetnek, melynek eltelte után a vizsgát ismételhetik.

Egyebekben a 25. § ide vágó rendelkezései megfelelően alkalmaztatnak.

31. § A törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek papjelöltjei és papnövendékei, ha már az ujonczállitás idejében ily viszonyok közt vannak és besoroztattak, kérelmükre a póttartalékhoz osztandók be (18. § a)). Az ilyenek hittudományi tanulmányaik folytathatása végett, békében és háboruban, mindennemü tényleges szolgálat, a katonai kiképeztetés, az időszaki fegyvergyakorlatok és az ellenőrzési szemlék alól mentesek.

Ugyanezen kedvezményben részesittetnek:

a) azok, a kik állománybavételök idején (október 1-jén) vagy hittudományi tanulmányaikat már megkezdték, vagy valamely papi rend noviciátusába fel vannak véve;

b) azok, a kik a tényleges szolgálat teljesitése után kezdik meg, avagy folytatják a hittudományi tanulmányokat és mint az a) pont alatt emlitett hittanhallgatók, a papi pályára szánják magukat.

Papokká szenteltetésök, illetőleg lelkészekké vagy segédlelkészekké lett alkalmaztatásuk után a póttartalék állományából annak nyilvántartásába helyeztetnek át.

Minden felszentelt pap, illetőleg lelkész és segédlelkész, szolgálati kötelezettségének ideje alatt, a póttartalék nyilvántartásában vezetendő és mozgósitás esetén, szolgálati kötelezettsége idején belül, lelkészi teendőkre az egész fegyveres erő számára igénybe vehető.

Azok, a kik a magasabb egyházi rendek felvétele előtt hagynak fel a lelkészi pályával; ugyszintén azon papjelöltek, a kik az illetékes ministerek által a közös hadügyministerrel egyetértőleg megállapitandó határidő alatt nem nyernek lelkészi, segédlelkészi vagy papi jelleggel biró tanári alkalmazást, a póttartalékból, ha abba nem sorsszámuk szerint, és nem mint kevésbbé alkalmasak jutottak, kiveendők, és a törvényszabta tényleges szolgálat azonnali teljesitésére köteleztetnek. Ha azonban sors-számukhoz képest a póttartalékban megmaradnak, a katonai kiképeztetésre azonnal behivandók. Ha az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére az állitás alkalmával igénynyel birtak, az számukra épségben tartatik.

32. § A népoktatási tanintézetek, s nevezetesen az elemi és felsőbb népiskolák, a polgári iskolák és a tanitóképzőintézetek tanitójelöltjei, és az ezen népoktatási tanintézeteknél, valamint a siketnémák, vakok és hülyék számára fennálló közintézeteknél alkalmazott tanitók, valamint a képesitett és tényleg alkalmazott kisdedóvók, ha már az ujonczállitás idejében ily viszonyok között vannak és besoroztattak, kérelmükre a póttartalékba osztandók (18. § b). Katonai kiképeztetésök végett az oktatást legkevésbbé akadályozó időszakban hivandók be.

A nép- és polgári iskolai tanitók sorában mutatkozó vagy beállható hiány ideje alatt a tanitóképzőintézetek azon növendékei, kik azon év márczius hava 1-jén, melyre nézve állittatnak, valamely elemi tanitóképezde utolsó évfolyamát hallgatják, vagy tanulmányaikat a polgári iskolai tanitóképezdében folytatják, besoroztatásuk esetében tanulmányaik befejezhetése czéljából, de mozgósitás alkalmával lehető behivatásuk fentartása mellett, szabadságra bocsátandók.

Ezek azután, ha tanitóképezdei tanulmányaikat szabályszerű előmenetel mellett és jó eredménynyel befejezik, és rendszeresitett nép- és polgári iskolai tanitói állást nyernek, véglegesen részesitendők az emlitett kedvezményben.

Azon tanitóképezdei növendékek, a kik az e részbeli igazolványokat nem mutatják be a kellő időben, a törvényszabta tényleges szolgálat azonnali teljesitésére kötelezendők, illetőleg katonai kiképeztetés végett behivandók.

Azon tanitójelöltek és tanitók, a kik a tanitói pályáról még szolgálati kötelezettségök ideje alatt lelépnek, a póttartalékból, - ha abba nem sorsszámuk szerint, és nem mint kevésbbé alkalmasak jutottak, - kiveendők, és a törvényszabta tényleges szolgálat azonnali teljesitésére köteleztetnek. Ha azonban az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére az állitás alkalmával igénynyel birtak, az számukra épségben fentartatik.

33. § Azok, a kik örökösödés utján jutottak valamely mezei gazdaság birtokába, ha abban maguk gazdálkodnak, s ha ezen gazdaság földjövedelme elegendő egy öttagú családnak önálló eltartására, de viszont nem haladja túl ezen jövedelemnek négyszeres mennyiségét, a póttartalékba osztandók (18. § c.).

Az, ki ezen kedvezményre való jogczimét elveszti, a póttartalékból, - ha abba nem sorsszáma szerint és nem mint kevésbbé alkalmas jutott, - kivétetik és sorozási évfolyamához képest, az esetleg még lerovandó tényleges szolgálat azonnali teljesitésére köteleztetik.

34. § Béke idején, családi viszonyaik tekintetbevételével a rendes tényleges szolgálat alól besoroztatásuk esetében felmentendők és a póttartalékba osztandók (18. §. d.) a következők:

1. a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy annak nem létében egyetlen veje, az utóbbi azon esetben, ha a viszonyok, melyek igényét megállapitják, nősülése idejében még fenn nem állottak;

2. az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fiuk nincsen;

3. teljes árvaságra jutott testvéreknek egy fitestvére, vagy féltestvére, ugyszintén atyátlan testvéreknek egyetlen féltestvére.

Azonban csak azon vérszerinti és törvényes egyetlen fiunak, unokának vagy fitestvérnek, illetőleg azon egyetlen vőnek van ezen felmentésre igénye, a kinek felmentésétől szülőinek, öreg szülőinek vagy testvéreinek, illetőleg apósának vagy anyósának eltartása függ, s a ki e kötelességet teljesiti is.

Törvénytelen fiu hasonlóan részesittetik e kedvezményben, ha ettől függ vérszerinti anyjának eltartása, s ha ő e kötelességet teljesiti is.

Egyetlen fiuval, unokával, fitestvérrel, illetőleg vővel egyenlő igényünek tekintetik ugyanazon feltételek alatt az is, a kinek egyetlen fivére, vagy többi fivérei, illetőleg sógorai:

a) sorhadi vagy tényleges honvédségi szolgálatkötelezettség alatt állanak, avagy a 12. § negyedik bekezdése értelmében tényleges szolgálatra kivételesen behivattak, mindkét esetben feltéve, hogy nem szökevények, vagy

b) 18 évesnél ifjabbak, vagy

c) gyógyithatatlan szellemi vagy testi fogyatkozások miatt keresetképtelenek.

A ki ezek alapján a póttartalékba osztatott, de mentességi czimét elveszti, vagy a ki annak feltételeit nem teljesiti; a póttartalékból, - ha abba nem sorsszáma szerint és nem mint kevésbbé alkalmas jutott, - kiveendő és sorozási évfolyamához képest az esetleg még lerovandó tényleges szolgálat azonnali teljesitésére köteleztetik.

Ezen felmentés tárgyában a sorozó bizottság (38. §) határoz, melynek határozata ellen a honvédelmi ministerhez lehet felfolyamodni. A sorozó bizottságnak a honvédelmi minister által helybenhagyott határozata ellen további folyamodásnak helye nincsen.

Azon esetben, ha a föntebbi kedvezménynek nem lehet helye, de különös tekintetbevételt érdemlő családi viszonyok forognak fenn; a katonai kiképeztetés után a béke idejére való szabadságolás, a fegyvergyakorlatokon és az ellenőrzési szemléken való megjelenés kötelezettségének fentartása mellett, elrendelhető.

A közös hadseregbeli vagy honvédségi szolgálatkötelezettség alatt álló katona, ha az 1., 2. és 3. pontok alatt kijelölt egyik vagy másik viszonyba jut, vagy ha már besoroztatása idejében is oly viszonyok között volt, de ebbeli igényét nem érvényesitette, ezen viszony fennállása alatt a póttartalékba helyezendő át.

35. § A legközelebb ujonczállitásra felhivott korosztályokban (38. §) álló mindegyik hadköteles tartozik a megelőző év november havában beiratása végett illetőségi községének avagy állandó tartózkodási helyének előljáróságánál, akár irásban, akár személyesen élő szóval, jelentkezni.

A ki ezen jelentkezést, a nélkül, hogy legyőzhetlen akadályok hátráltatták volna, elmulasztja, kihágást követ el, és öt forinttól száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

36. § A községelőljárók és az anyakönyvvezetők az ujonczállitási lajstromokhoz tőlök kivántató segédokmányok valódiságáért felelősek és hatáskörükön belül a politikai hatóságoknak az ujonczállitás végrehajtására vonatkozó mindennemü hivatalos eljárásaikban segédkezet nyujtani tartoznak. Előbbiek az elővezetett egyének személyazonosságáért is felelősek.

37. § A fősorozás a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség részére minden évben rendszerint a márczius 1-től április 30-ig terjedő időszak alatt foganatosittatik. Az utóállitások a szükséghez képest tartandók meg.

Átalános mozgósitás esetén a fősorozás félbeszakitandó, de mihelyt lehetséges, folytatandó.

38. § Minden hadköteles azon sorozó járásban tartozik előállani, a melyben községi illetőséggel bir.

Az ugyanazon évi januárius 1-je és deczember 31-ike között született összes ifjak egy korosztályt képeznek, a mely a születési év szerint neveztetik el.

Az ujonczállitásra három korosztály hivatik fel.

Az ujonczállitást minden sorozó járásban a korosztályok, és mindenik korosztályon belül a sors-számok rendje szerint vegyes sorozó bizottságok eszközlik.

Azon hadkötelesek, a kik a közös hadseregi (hadi tengerészeti) és a honvédségi szolgálatra alkalmasoknak találtatnak, felavatandók; ugyszintén a „kevésbbé alkalmasok” is, vagyis azon hadkötelesek, a kik kisebb fogyatkozások miatt csak a póttartalékba való besorozásra alkalmasok (18. § e)).

Az ujonczállitásnál hozott s a hadkötelest felavatandónak kimondó határozat ellen felfolyamodásnak helye nincsen.

A besorozottak közül azok, kik a 31-ik, 32-ik, 33-ik és 34-ik § értelmében a védkötelezettség teljesitése körül megengedett valamely kedvezményben részesittetnek, továbbá a „kevésbbé alkalmasok” is, azonnal a póttartalékba osztandók be. A többi besorozottak beosztása a közös hadseregbe (hadi tengerészetbe), a honvédségbe vagy a póttartalékba a 15. § értelmében eszközöltetik. A csapattestekhez és a közös hadseregbeli intézetekhez, a besorozott hadkötelesek kivánságának lehető figyelembevétele mellett, az azon fegyvernemekre és szolgálati ágakra leginkább alkalmas hadkötelesek osztandók be.

Ha valamely hadköteles a fősorozásról elmarad, annak utólagos elővezetése a törvényes eszközök alkalmazásával foganatositandó.

Az idő, a meddig a hadköteles az elmulasztott hadkötelezettségnek utólagos teljesitésére szoritható, azon év deczember hava 31-ig terjed, a melyben életkora 36. évét tölti be.

39. § Azon hadköteles, a kinek felavatása a közös hadseregbe (hadi tengerészetbe) vagy a honvédségbe katonai részről megtagadtatik, a politikai hatóság részéről elhatározás végett vegyes felülvizsgáló bizottság elé állitható.

Hasonlóképen a közös hadseregbe (hadi tengerészetbe) és honvédségbe besorozottak közül, - a póttartalékosok kizárásával, - a vegyes felülvizsgáló bizottság elé vezetendők:

a) az ujonczállitásnál besorozottak közül azok, a kik az állitási év végeig, s ha a tényleges szolgálatba később léptek be, ezen utóbbi időpontban alkalmatlanoknak találtatnak, feltéve, hogy a fogyatkozás már az állománybavétel idejében (október 1-jén) fennállott;

b) azon egyévi önkéntesek, a kik a tényleges szolgálat megkezdése alkalmával alkalmatlanoknak találtatnak;

c) azon önkéntes, a kinek szolgálatképtelenségét előidézett fogyatkozása már besoroztatása napján fennállott, de akkor megállapitható nem volt.

A vegyes felülvizsgáló bizottság határozata ellen felebb folyamodni nem lehet.

40. § A közös hadseregből (hadi tengerészetből) vagy a honvédségből való kilépésnek a szolgálati kötelezettség betöltése előtt csak azon esetben van helye:

a) ha a felavatás törvényellenes volt, vagy

b) ha elhárithatatlan szolgálatképtelenség áll be.

Azok, a kiket a törvényellenes besorozás esetében hiba terhel, az illető kincstár részére 20 frtnyi kártéritési átalányt tartoznak fizetni.

A ki törvényellenes besoroztatás következtében saját hibáján kivül kárt szenved, jogositva van attól, a ki a hibát elkövette, kártéritést követelni.

41. § Az ujonczjutalék javára besorozott olyan egyén helyett, a ki vagy a póttartalékba helyeztetik át, vagy pedig a közös hadseregből (hadi tengerészetből) vagy a honvédségből végleg kilép, pótlegény állitandó:

a) a póttartalékba a 34. § végső bekezdése alapján történt áthelyezéseknél, ha egyuttal kétséget kizárólag megállapittatik, hogy az utólag érvényesitett jogczím már az állománybavétel idején (október 1-jén) fennállott;

b) a közös hadseregből (hadi tengerészetből) vagy a honvédségből törvényellenes besorozás folytán való kilépés esetében (40. § a.) pontja);

c) a közös hadseregből (hadi tengerészetből) vagy a honvédségből elhárithatlan szolgálatképtelenség folytán történt kilépés esetében, de csak akkor, ha a kilépés vegyes felülvizsgáló bizottsági határozat alapján történik (39. § és 40. § b. pontja);

d) a póttartalékba vegyes felülvizsgáló bizottsági határozat alapján történt áthelyezések eseteiben (39. §);

e) minden más hiány esetében, ha a hiány a sorozási év október hava 1-jéig keletkezett.

42. § A közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség részére kivetett ujonczjutalékok fedezéséről a végleges számbavétel évenként augusztus 31-én eszközlendő. Ezen végleges számbavétel alkalmával ugy az előző év szeptember hava 1-jétől fogva a törvényszerű 12 évi szolgálati időre besorozottak valamennyien, valamint az ezen időn belül kiállitandóknak végleg elrendelt pótlegények is számitásba veendők. Kivétetnek azok, a kik a 18. § a) b) c) d) és e) pontjai értelmében besoroztatásuk alkalmával közvetlenül a póttartalékba osztattak be, továbbá a csak alárendelt szolgálatokra alkalmasoknak talált öncsonkitók.

Béke idejében azon besorozottak, a kik mint fölös számuak, az illető ujonczjutalékon felül esnek, a közös hadseregből (hadi tengerészetből) a honvédséghez, illetőleg a honvédségből a póttartalékba helyezendők át. Ellenben az emlitett jutalékokban netalán mutatkozó hiányok fedezésére, igénybe veendők az ujonczkivetés alkalmával (15. §) a póttartalékba osztott fölös számuak.

Ha mindamellett is hiány maradna fenn, az a legközelebbi ujonczkivetés alkalmával felszámitandó hátralékot képez, s ennélfogva a következő évnek ujonczjutalékát szaporitja.

A póttartalék végleges felosztása a közös hadsereg és a honvédség között (15. §) szintén augusztus 31-én történik.

43. § A sorshuzásra és az állitásra való megjelenés költségeit minden hadköteles maga viseli. Vagyontalanok a községek által segélyezendők. Ugyancsak a községek viselik a községi előljárónak és a hadkötelesek hivatalos kisérőinek utazási költségeit is.

A felülvizsgálandók és a melléjök adandó kiséret utazási költségei az állampénztárra háramlanak.

Minden egyéb költség az illető hatóság hivatalos ügykezelésére nézve fennálló szabályrendeletek értelmében fedeztetik.

44. § Azon hadköteles, a ki a sorozás vagy felülvizsgálatra (39. § első bekezdése) kitüzött időre meg nem jelenik s késedelmét nem igazolja, ugyszintén az is, a ki ezen kihágás elkövetésénél mint bűnrészes közreműködik, tiz forinttól kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A ki azonban oly szándékkal, hogy magát a hadkötelezettség alól kivonja, marad el a sorozásról vagy a felülvizsgálatról, mint hadköteles-szökevény az illető ujonczállitásnál a korosztály és a sorsszám rendén kivül állittatik és ha utóbb önként jelentkezett, a rendes sorhadi, illetőleg alkalmasságához képest a honvédségi tényleges szolgálati kötelezettségen felül még egy évet, ha pedig nem önként jelent meg, még két évet tartozik tényleges szolgálatban tölteni, s ennek következtében összes szolgálati kötelezettsége is hasonlóan meghosszabbittatik. Ellenben ha, bár csak ideiglenesen, szolgálatra képtelennek találtatik, vagy ha mint „kevésbbé alkalmas”, avagy a 31., 33. és 34-ik §-ok alapján a póttartalékba osztatik be, önként jelentkezése esetében három naptól egy hónapig terjedhető elzárással és tizenöt forinttól százötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig nem önként jelentkezett, hat naptól két hónapig terjedhető elzárással és harmincz forinttól háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ha a hadkötelezett szökevény a sorozó, illetőleg felülvizsgáló bizottság előtt azon év végeig nem jelent meg, melyben életének 36-ik évét betöltötte, tizenöt naptól két hónapig terjedhető elzárással és ötven forinttól háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A második és harmadik bekezdésben meghatározott kihágások bűnrészese három naptól két hónapig terjedhető elzárással és tizenöt forinttól háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

45. § A ki hadkötelezettségét kikerülni törekszik az által, hogy az osztrák-magyar monarchia területét elhagyja, vagy az ujonczozás folyama alatt az osztrák-magyar monarchia határain kivül tartózkodik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ezen büntetésen kivül és annak alkalmazásától függetlenül, az ilyen hadköteles-szökevény az illető ujonczállitásnál a korosztály és sorsszám rendén kivül állittatik, és a szolgálati kötelezettség teljesitése és meghosszabbitása tekintetében a 44. § rendelkezései alá esik.

46. § A hol a hadkötelezettség előli menekülés szökés utján nagyobb számmal fordul elő, ennek meggátlására a honvédelmi minister a következő rendkivüli intézkedéseket teheti meg:

a) elrendelheti, hogy az ilyen hadköteles-szökevények, a mig hadkötelezettségöknek eleget nem tesznek, ugy szintén azok is, a kik eltávozásukat és távolmaradásukat előmozditották, vagy őket erre csábitották, fejenként és a sorozásról elmaradás mindegyik éveért tiz forinttól száz forintig terjedhető pénzbirságban közigazgatási uton marasztaltassanak el.

Ha a birságban elmarasztalt, legkésőbben a végrehajtási foglalástól számitott 90 nap alatt jelentkezik, mind ő maga, mind azok, a kik eltávozását és távolmaradását előmozditották vagy őt arra csábitották, a pénzbirság alól fölmentendők. Ezen 90 napi határidő alatt a végrehajtási foglaláson túl további végrehajtási lépéseknek helye nincs.

Ezen rendelkezések által a 44-ik és 45-ik §-ok büntető határozatai nem érintetnek.

b) Elrendelheti továbbá: hogy az ilyen községekben illetőséggel biró finembeli egyének részére, külföldi útlevelek, uti igazolványok és határátkelési jegyek csakis 10-300 frtnyi óvadék letétele mellett adhatók ki. Az óvadék bevonatik, ha az illető a legközelebbi sorozásra, a melyre fel van hiva, nem jelentkezik és elmaradását nem igazolja.

A bevont óvadékpénzekből és a megelőző a) pontban emlitett birságpénzekből külön alap alakittatik, és az ezen intézkedések végrehajtására szükséges költségek fedezésére fordittatik.

c) Külön sorozó bizottságokat küldhet ki a honvédelmi minister.

Az ez által okozott költségek a fősorozásról igazolatlanul elmaradt hadköteleseknek, illetőleg azoknak vagyonából hajtandók be, kik a hadkötelesek eltávozását vagy távolmaradását előmozditották, vagy őket erre csábitották.

d) Legvégső esetben a vétkesek terhére katonai végrehajtás alkalmazásba vétele rendelhető el.

Ily irányban kiadott rendeleteiről a honvédelmi minister a törvényhozásnak tartozik esetről-esetre utólagosan jelentést tenni.

47. § A ki ravasz fondorlatokat használ a végett, hogy magát, vagy mást a törvényes védkötelezettség alól kivonja, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ezen büntetésen kivül, és annak alkalmazásától függetlenül, a vétkes, a kinek érdekében a büntetendő cselekmény elkövettetett, az illető ujonczállitásra nézve a korosztály és sorsszám rendén kivül állittatik és a szolgálati kötelezettség teljesitése és meghosszabbitása tekintetében a 44. § rendelkezései alá esik.

48. § A ki ravasz fordulatokat használ a végett, hogy magának vagy másnak, valamely a jelen törvényben a 25. §-tól egészen a 34. §-ig bezárólag, megállapitott, de őt meg nem illető kedvezményt kieszközöljön; vétséget követ el, és hat hónapig terjedhető fogházzal és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

Ezen büntetésen kivül és annak alkalmazásától függetlenül a vétkes, a kinek érdekében a büntetendő cselekmény elkövettetett, az illető ujonczállitásra nézve a korosztály és sorsszám rendén kivül állittatik.

49. § A ki magát szándékosan megcsonkitja vagy olyan állapotba helyezi, melyben a védkötelezettség teljesitésére ideiglenesen vagy állandóan képtelenné válik, valamint az is, a ki a védkötelezettnek megcsonkitását, vagy a szolgálatra képtelenségét eszközli, vagy erre, mint részes közreműködik: vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ezen büntetésen kivül és annak alkalmazásától függetlenül, az ily megcsonkitott valamennyi hadköteles korosztályban, a korosztály és sorsszám rendén kivül állittatik és a mennyiben a közös hadseregnél (hadi tengerészetnél) vagy a honvédségnél bármely alárendelt szolgálatra is még alkalmas, a törvényszerü sorhadi, illetőleg a honvédségi tényleges szolgálati kötelezettségen felül még két évet tényleges szolgálatban eltölteni tartozik s ennek folytán összes szolgálati kötelezettsége is hasonlóan meghosszabbittatik.

Azon ujoncz és póttartalékos, a ki az ily öncsonkitást állománybavétele előtt követi el, a korosztály és sorsszám szerinti kezelés kedvezményét elveszti és a föntebb elősorolt összes büntetésekkel sujtandó.

A föntebbi fogház- és pénzbüntetés éri azt is, a ki a jelen szakaszban meghatározott cselekményt a katonai szolgálatban levő személyen eszközli, vagy abban mint részes közreműködik.

50. § A nősülés a hadköteles-kor előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt nincs megengedve. Kivétetnek azok, a kik az ujonczállitásnál töröltettek, vagy a harmadik korosztályban be nem soroztattak.

Különös tekintetbevételt érdemlő körülmények között a kivételes nősülhetési engedélyt a honvédelmi minister adhatja meg; azonban ezen engedély a védkötelezettség teljesitése tekintetében kedvezményt nem állapit meg.

A ki a föntebbi tilalom áthágásával nősült meg, kihágást követ el és harmincz forinttól háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

Az engedély nélküli nősülésben bűnrészes hivatalos közeget ugyanezen pénzbüntetés éri, fenmaradván ellene még a hivatali szabályok szerinti eljárás.

51. § Azon katonai egyéneknek, a kik a szökés bűntettét követik el, a fogyatékba vételüktől ujabb bemutatásukig terjedő megszakitás, mint közbeneső idő, a törvényes szolgálati időbe be nem számittatik. Szolgálati idejük egyébkénti meghosszabbitása tekintetében a katonai büntető és fegyelmi szabályok szolgálnak mérvadóul.

Az összes szolgálati idő, bármely polgári vagy katonai büntető biróságilag történt elmarasztalás következtében az elmulasztott tényleges szolgálat idejével azon esetben hosszabbittatik meg, ha ez utóbbi három hónapnál többre terjedt.

52. § A sorhadból a közös hadsereg (hadi tengerészet) tartalékába, ebből a honvédségbe (tengervédbe) s a közös hadsereg póttartalékából a honvédség póttartalékába való rendes áthelyezés, a rendfokozatok megtartása mellett, nemkülönben a honvédségből (tengervédből) a népfölkelési kötelezettség fentartása mellett való elbocsátás, a törvényszabta szolgálati kötelezettség eltelte után, évenként deczember 31-én foganatosittatik.

A mennyiben a közös hadsereg tiszti és hadapródi létszáma megengedi, önként jelentkező hadapródok, még a közös hadseregbeli szolgálati kötelezettség teljesitése előtt, azonban a rájuk háramló törvényes összes szolgálati kötelezettség fentartása mellett, a honvédség tényleges állományába helyezhetők át.

Az egyévi önkéntesekből lett tartalékos tisztek, közös hadseregbeli szolgálati kötelezettségök teljesitése után, a honvédségbe helyezendők át. Az ily tartalékos tisztek, ha a közös hadsereg létszámviszonyai megengedik s a honvédségnél e tekintetben szükség forog fenn, a közös hadügyminister elhatározásához képest már békében is 9 évi közös hadseregbeli szolgálati idő után a honvédséghez helyezhetők át. Másfelől tartalékos tisztek és hivatalnokok, saját kérelmökre, a honvédelmi minister beleegyezésével, közös hadseregbeli szolgálati kötelezettségök eltelte után is a közös hadsereg tartalékában meghagyhatók.

A tartalékos tisztek elbocsátása a szolgálati kötelezettség betöltése czimén csak saját kérelmükre eszközölhető.

Háboru esetén a tartalékba és a honvédségbe (tengervédbe) való áthelyezés, ugyszintén az utóbbiból való elbocsátás Ő Felsége a király parancsára következhetik be.

A nem tényleges állományba való áthelyezés és az elbocsátás alkalmával az illető egyén igazolási okmányt kap. Az ezen okmány kiállitása körüli késedelem nem szolgálhat okul arra, hogy a törvényszerü időn túl bárki is további szolgálatra köteleztessék.

53. § Annak, a ki a közös hadseregben (hadi tengerészetben) törvényes sorhadi szolgálat kötelezettségét tényleges szolgálatban töltötte, ha további megtartása a szolgálatban töltötte, ha további megtartása a szolgálatra nézve előnyös, megengedtetik, hogy a tartalékba való átlépés helyett, s ez utóbbi kötelezettsége tartamán túl is, tényleges sorhadi szolgálatát évről-évre önként folytathassa. Ugyanezen feltételek alatt a tartalékban álló egyének is újra beléphetnek a tényleges szolgálatba.

Azon anyagi kedvezmények, a melyekben az ily módon s ily föltételek alatt önkéntesen tovább szolgáló altisztek részesülnek, külön szabályoztatnak.

A jelen határozatok a honvéd-törzseknél és osztályoknál tényleg szolgáló altisztekre és honvédekre is hasonlóan kiterjednek.

54. § A közös hadsereg tartalékosai és póttartalékosai, tartaléki, illetőleg póttartalékbeli szolgálati kötelezettségök ideje alatt, háromszori és legfölebb négy-négy hétig tartó fegyver- (szolgálati-) gyakorlatra köteleztetnek.

Minden tartalékos tiszt és hadapród, a ki mint egyévi önkéntes teljesitette a tényleges szolgálatot, gyakorlati további kiképeztetése követelményeihez képest, ezen fegyver- (szolgálati-) gyakorlatokra minden évben is behivható.

Minden behivás, mely a közös hadseregnek és hadi tengerészetnek hadi létszámra leendő kiegészitése végett történik (12. § második bekezdése), a tartalékosnak vagy póttartalékosnak egy-egy fegyvergyakorlatul azon esetben számittatik be, ha azon csapatnál, a melyhez be kellett vonulni, tényleg szolgálatba lépett.

Azon tartalékosok, a kik béke idején hivatnak be tényleges szolgálatra (12. § negyedik bekezdés), a fegyvergyakorlatokra csak az 1888. évi XVIII. törvénycikk rendelkezései értelmében kötelezhetők.

A hadi tengerészet azon tartalékosai, a kik a négy évi sorhadi szolgálati kötelezettségnek (8. §) tényleges szolgálatban tettek eleget, nem hivhatók be a fegyvergyakorlatokra.

A tengervédhez tartozó egyének fegyvergyakorlatokra nem köteleztetnek.

A honvédségnek és póttartalékának fegyvergyakorlatait a honvédségi törvény szabályozza.

55. § Évenként az aratás után ellenőrzési szemlék (tiszti bemutatások) tartatnak, melyek azonban egy napnál többet nem vehetnek igénybe.

Ezen ellenőrzési szemléken (tiszti bemutatásokon) mindazon tartósan szabadságoltak, továbbá a tartalékhoz, honvédséghez, póttartalékhoz és tengervédhez tartozó mindazon egyének kötelesek megjelenni, kik az év folyamán sem tényleges szolgálat, sem katonai kiképeztetés alatt nem állottak, sem fegyvergyakorlatban részt nem vettek.

Ezen kötelezettség elmulasztása a katonai fegyelmi szabályok szerint büntettetik.

56. § A közös hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség kötelékében

álló állami tisztviselők, a felséges uralkodóház magán-, családi és ősalapjavain alkalmazott hivatalnokok, a közalapok hivatalnokai, az országos képviseleteknek hivatalnokai, a megyei és városi törvényhatóságoknak és a politikai közigazgatással megbizott községeknek tisztviselői, a mennyiben ezen állomásokra a jog- és államtudományi tanulmányok bevégzésének igazolása megkivántatik; továbbá a nyilvános és nyilvánossági joggal felruházott tanintézetek tanárai és tanitói, a népiskolák tanitóit is ideértve, háboru esetében a közigazgatási szolgálat és a tanitás folytatására nélkülözhetetlen számban, az illető szakminister ajánlatára Ő Felsége a király engedelmével, alkalmazásukban meghagyhatók.

Hasonló kedvezményben részesittetnek a postai, távirdai, vasuti és gőzhajózási szolgálatban álló egyének is, a mennyiben a forgalom és üzem folytatására nélkülözhetetlenek.

57. § A honvédség minden ügyei a honvédelmi minister hatáskörébe tartoznak.

A közelebbi határozatok a honvédségi törvényben foglaltatnak.

Háboru idején az összes honvédség katonai tekintetben az Ő Felsége a király által kinevezett hadvezér alatt áll.

A honvédelmi minister, illetőleg a honvédség főparancsnoka, utóbbi a honvédelmi minister utján, kötelesek a honvédség létszámáról, felszereléséről, elhelyezéséről, katonai kiképezéséről és fegyelmi magatartásáról a közös hadügyministernek folytonos tudomást nyujtani.

58. § Az összes népfölkelési ügyek felsőbb vezetésére a honvédelmi minister van hivatva.

A felhivott népfölkelés, katonai tekintetben az Ő Felsége a király által kinevezett hadvezér alatt áll.

A honvédelmi minister köteles a népfölkelés létszámáról és felszereléséről a közös hadügyministernek folytonos tudomást nyujtani.

59. § A közös hadsereg, (hadi tengerészet), a honvédség és a felhivott népfölkelés tisztjei minden rendfokozatban Ő Felsége által neveztetnek ki.

60. § Minden tiszt, a ki ellen sem bűnfenyitő, sem becsületbirósági vizsgálat inditva nincsen, tiszti állását önként leteheti; ez által azonban a reá törvényszerűen még háramló szolgálati és védelmi kötelezettsége alól nem mentetik fel, valamint nem mentetik fel ezen kötelezettség alól azon tiszt sem, a ki bűnfenyitő vagy becsületbirósági uton fosztatik meg tiszti állásától.

61. § Katonai hatósági engedély nélkül nem nősülhetnek:

a) a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség tényleges szolgálatban álló egyénei;

b) a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség állományba nem vett ujonczai;

c) a tartósan szabadságolt sorhadkötelesek, kivéve azokat, a kik sorhadi szolgálati kötelezettségük három utolsó hónapjában állanak, és azokat, a kik a 32-ik § második bekezdése alapján, avagy családi tekintetekből (34. § utolsóelőtti bekezdés) szabadságoltattak;

d) a helyi alkalmazásra előjegyzett nyugdijas tisztek;

e) a közös hadseregnek (hadi tengerészetnek) és a honvédségnek valamely katonai rokkantház helybeli ellátásában elhelyezett egyénei;

f) a tartósan szabadságolt honvédlegénység, mely a harmadik korosztályt még tul nem haladta, kivévén ezek közül azokat, a kik tényleges szolgálatukat még a harmadik korosztályból való kilépés előtt lerótták.

Ezen tilalom áthágása eseteiben alkalmaztatnak:

a) a tényleges szolgálatban álló katonai egyénekre, a katonai büntető és fegyelmi szabályok;

b) a tényleges szolgálatban nem álló ilyen egyénekre az 50. §-ban foglalt büntető határozatok.

A bűnrészesek ugyanazon büntetés alá esnek.

A közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség kötelékébe tartozó minden más, itt elő nem sorolt egyéneknek - az állományba nem vett és a nem tényleges póttartalékosokat is ideértve - nősülhetés végett katonai hatósági engedélyre nincsen szükségük.

62. § A tartósan szabadságoltak, a tartalék, tengervéd és a honvédség tényleges szolgálatban nem álló tisztjei és legénysége, továbbá a tényleges szolgálatban nem álló póttartalékosok, minden polgári viszonyaikra nézve, ugyszintén bűnvádi és rendőri ügyekben polgári törvények és hatóságok alatt állanak s csak azon megszoritásoknak vannak alávetve, melyek a jelen törvényen alapszanak s a nyilvántartás czéljából szükségesek. E végett kötelesek tartózkodási helyük minden változtatását a nyilvántartásukra hivatott hatóságnak bejelenteni.

Az e részbeli jelentkezési és nyilvántartási szabályok áthágása kihágást képez és az e miatt kiszabandó pénzbüntetések a honvédelmi minister által rendeleti uton az 1879. évi XL. tc. korlátain belül szabályoztatnak.

A közös hadseregnek, hadi tengerészetnek és a honvédségnek tartós vagy ideiglenes tényleges szolgálatban álló egyénei a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak; polgári viszonyaik tekintetében, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, a polgári törvényeknek és hatóságoknak vannak alávetve.

A közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség nem tényleges állományu egyénei a katonai büntetendő cselekmények miatt, a melyek általuk az ellenőrzési szemle (tiszti bemutatás) ideje alatt, vagy pedig tiszti (katonai hivatalnoki) minőségben katonai egyenruhában követtetnek el, a katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint büntettetnek.

A legénységi állományhoz tartozó azon nem tényleges egyének, a kik tényleges szolgálatra berendeltetésük alkalmával bevonulásukat az illetékes polgári hatóságnál bejelenteni elmulasztják, ugyszintén azon nem tényleges tisztek (katonai hivatalnokok), a kik a szabályszerü katonai bejelentéseket nem teszik meg, a katonai fegyelmi szabályok szerint büntetendők.

63. § Minden szolgálatköteles a hozzá intézett behivásnak mindenkor eleget tenni tartozik.

Minden külföldön tartózkodó, a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség kötelékébe tartozó egyén köteles, mihelyt köztudomásuvá válik, hogy a monarchia háboru eshetősége előtt áll, s ezért a tartalék és a honvédség behivása megtörtént, a külön meghivást be nem várva, hazájába haladéktalanul visszatérni.

Azt, hogy mennyiben büntettessenek azok, a kik e kötelességet elmulasztják, ugyszintén azok, a kik a behivási parancsnak nem engedelmeskednek, külön törvények szabályozzák.

64. § A kivándorlás czéljából szükséges elbocsátást, a szolgálati kötelezettség teljesitése előtt, a közös hadseregbeli (hadi tengerészetbeli) egyének részére a közös hadügyminister, s a honvédek részére a honvédelmi minister adhatja meg.

A sorhadi szolgálati kötelezettségben álló egyén részére azonban ezen elbocsátási engedély csak azon esetben adható meg, ha vele együtt szülei, vagy még netalán életben maradt szüléje is kivándorolnak.

A kivándorlás csak akkor tekintendő megtörténtnek, ha az elbocsátott a monarchiából a külföldre, azon szándékkal, hogy ott állandóan letelepedjék, egy év alatt tényleg kiköltözködik. Ha a kivándorlás elmarad, köteles az illető egyén a közös hadsereg (honvédség) kötelékéből történt elbocsátása által megszakitott szolgálati időnek még hátralevő részét leszolgálni.

Mozgósitás és háboru idejében a fegyveres erő kötelékébe tartozó egyének részére nem adható kivándorlási engedély.

A hadkötelesek, és a 17 éves életkort elért ifjak kivándorlásának korlátozására vonatkozó rendelkezések az 1879. évi L. törvénycikkben foglaltatnak.

65. § Azon védköteles, a ki valamely, a 44. § második bekezdésében s a 45., 47., 48. és 49. §-okban meghatározott büntetendő cselekmény miatt a korosztály és sors-szám rendén kivüli elbánás alá esik, a 25., 26., 27., 28., 29., 30. és 32. §-okban foglalt egyik vagy másik kedvezményre netalán meglévő igényét is elveszti.

66. § A 35., 44. és 50. §-ok s a 61. § második részének b) pontja alapján kiszabott pénzbüntetések fele részben a közigazgatási hatósági fogházak fentartására, illetőleg felállitására, fele részben pedig a vagyontalan hadkötelesek segélyezhetése végett (43. §) az illetőségi község szegény-alapja javára forditandók.

A 45., 47., 48. és 49. §-ok alapján kiszabott pénzbüntetések a hadmentességi dijalap javára forditandók, és azok összegei a magyar korona országainak ezen alap részére törvény által megállapitott járulékába számitandók be.

A jelen törvény alapján kimondott pénzbüntetések, behajthatatlanságuk esetében, a megfelelő szabadságvesztésbüntetésre, és pedig a 35., 44. és 50. §-ok s a 61. § második részének b) pontja eseteiben elzárásra változtatandók át. Ezen meghatározásnál minden tiz forintig terjedő összeg helyett egy-egy nap számitandó.

67. § A büntető eljárás megindithatása a 35. §-ban és a 44. § első bekezdésében meghatározott kihágásra nézve hat hónap alatt, a 44. § második, harmadik és negyedik bekezdésében, a 45., 47., 48., 49. és 50. §-okban s a 61. § második részének b) pontjában meghatározott vétségekre, illetőleg kihágásokra nézve három év alatt évül el.

Ezen elévülés rendszerint a kihágás vagy vétség véghezvitele napján kezdődik.

A jelen törvény 35. §-a esetében ezen elévülés azon év november hava végén kezdődik, a melyben a köteles jelentkezés elmulasztatott; a hadköteles szökevény (44. §) ellenében pedig azon a napon, a melyben a sorozó- vagy felülvizsgáló-bizottság előtt személyesen megjelent vagy előállittatott, vagy ha ez 36 éves koráig nem történt, azon év végén, a melyben életének 36-ik évét betöltötte.

68. § A jelen törvény 35. §-ában és a 44. § első bekezdésében meghatározott kihágások tekintetében az eljárás, a határozathozatal és a végrehajtás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, a melyek e részben a közigazgatási hatóságokra nézve fennálló szabályok értelmében járnak el.

A biráskodási jog első fokban a szolgabirákat (Horvát-Szlavonországokban a járási hatóságokat), városokban a tanács által e részben megbizott tisztviselőt illeti.

Második fokban az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács, Budapest fővárosban a polgármester (Horvát-Szlavonországokban a megyei hatóság, Zágráb és Eszék városokban a városi hatóság); harmadik fokban pedig a honvédelmi minister határoz.

A 44. § második, harmadik, negyedik bekezdésében meghatározott és az 50 §-ban és a 61. § második részének b) pontjában foglalt kihágások tekintetében az eljárás a kir. járásbiróságok hatáskörébe tartozik.

A jelen törvény 45-ik, 47-ik, 48-ik és 49-ik §-aiba ütköző vétségek tárgyában a bünvádi eljárás a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik.

A korosztály és sors-szám rendén kivüli állitás, a kedvezmények elvesztése és a szolgálat-meghosszabbitás tekintetében azonban az intézkedés a királyi biróságok hatáskörébe utalt mindezen esetekben is a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik.

A büntető hatósági illetékességet rendszerint a 35. § esetében az állandó tartózkodási hely, a 44-ik, 45-ik, 47-ik, 48-ik, 49-ik és 50-ik §-ok, a 61-ik § második részének b) pontja eseteiben pedig a községi illetőség határozza meg.

A jelen határozatok által a katonai hatóságok illetékessége nem érintetik.

A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző vétségeket és kihágásokat tárgyazó ügyek ugy az alsó-, mint a felsőfoku biróságok- és hatóságoknál soron kivül tárgyalandók és döntendők el.

69. § A magyar állampolgár a jelen törvény 35., 44. és 50. §-aiba s a 61. § második részének b) pontjába ütköző kihágások miatt akkor is megbüntettetik, ha azokat a magyar korona országainak területén kivül követte el.

A viszonosság feltétele mellett ugyancsak a jelen törvény 35., 44. és 50. §-ai s a 61. § második részének b) pontja szerint büntetendő a magyar korona országaiban tartózkodó azon osztrák állampolgár is, ki az idézett §-okba ütköző kihágást a magyar korona országainak területén kivül követte el.

A honvédelmi minister felhatalmaztatik, hogy a viszonosság feltétele mellett, a jelen törvény 62. §-a második bekezdése alapján büntetendő kihágások megbüntetése tekintetében, a jelen § első és második bekezdéseihez hasonló intézkedéseket rendeleti uton léptethessen életbe.

70. § A 44-ik § utolsó bekezdésének, s a 45., 47. és 48-ik §-oknak büntető határozatai a katonai birói hatóság alatt álló személyekre is akalmaztatnak.

A 49. § büntető határozatai a katonai biróság alatt álló személyekre azon esetben alkalmazandók, ha az azon §-ban meghatározott büntetendő cselekményt valamely még be nem sorozott egyénen vagy az állományba fel nem vett ujonczon és póttartalékoson követték el, avagy ily esetben, mint bűnrészesek közremüködtek.

71. § A kiszolgált altisztek alkalmazására, továbbá a hadmentességi dij behajtására és hováforditására, végre a fegyveres erő kötelékébe tartozó egyének s ezek özvegyeinek és árváinak ellátására vonatkozó határozatok az e részben fennálló külön törvényekben foglaltatnak.

Átmeneti intézkedések

72. § Az 1889-ik évi ujonczállitásra az 1868-ik, 1867-ik és 1866-ik években született hadkötelesek korosztályai hivatnak fel.

73. § A három évi szolgálati kötelezettség a tengervédben azokra is kiterjed, a kik a jelen törvény kihirdetése napján még a hadi tengerészet kötelékében állanak és eddigi összes szolgálati kötelezettségöknek még eleget nem tettek.

Azon védkötelesek, a kik az eddigi törvény alapján mint családfentartók a póttartalék és a honvédség nyilvántartásában vezettetnek, alkalmasságukhoz képest a póttartalék állományába osztandók ugyan be, s igy a katonai ellenőrzési szabályoknak is alá vannak vetve; de a katonai kiképeztetés alól békében és az időszaki fegyvergyakorlatok alól továbbra is mentesek, s egyébiránt a védkötelezettség teljesitése körüli kedvezmények jogczimének évenkénti igazolására sem köteleztetnek.

Azoknak szolgálati kötelezettsége, a kik ideiglenes felmentés utján jutottak a póttartalék és honvédség nyilvántartásába, azon év deczember hava 31-éig terjed, a melyben életök 32. évét betöltik.

Azok pedig, a kik elbocsátás utján jutottak a póttartalék és honvédség nyilvántartásába, a sorozási évfolyamuknak megfelelő szolgálati kötelezettség alá esnek.

74. § Azon póttartalékosok, a kik az 1882:XXXIX. törvénycikk II. fejezete alapján felavattattak ugyan, de katonailag ki nem képeztettek, az időszaki fegyvergyakorlatok alól továbbra is mentesek.

Az eddig felavatott és kiképzett póttartalékosok, valamint az 1882. évi XXXIX. törvénycikk 6. §-a utolsó bekezdésének kedvezménye mellett felavatott honvédek is, csakis a sorozási évfolyamuknak megfelelő fegyvergyakorlatokra köteleztetnek.

75. § Az egyévi önkéntes szolgálat kedvezményére a jelen törvény hatályba lépése előtt szerzett igények épségben tartatnak.

A jelen törvény hatályba lépése idejében már tényleges szolgálat alatt álló egyévi önkéntesek az eddig fennállott szabályok szerinti elbánás alá esnek.

Azon egyévi önkéntesek részére, a kik az előbb megjelölt időpontban az egyévi tényleges szolgálatot még meg nem kezdették, a tényleges szolgálat elhalasztásának kedvezménye, ha az nekik már megadatott, épségben tartatik.

Egyévi önkéntes orvosnövendékek, a kik a jelen törvény hatályba lépése idejében az orvostudományi tanulmányok harmadik vagy magasabb évfolyamát hallgatják, a félévi tényleges szolgálatot a katonai állományban (27. §) legkésőbb azon évig halaszthatják el, a melyben életök 27-ik évét betöltik.

Egyebekben a jelen törvény életbe lépése előtt felavatott egyévi önkéntesekre ezen törvény rendelkezései alkalmaztatnak.

76. § Az 1882. évi XXXIX. törvénycikk 5. és 6. §-ainak kedvezményére a jelen törvény hatályba lépése előtt szerzett minden igény épségben tartatik. Egyebekben a jelen törvény 31-ik, 32-ik és 33-ik §-ainak határozatai alkalmaztatnak.

77. § Azok, a kik a jelen törvény hatálybaléptét meg előzött utolsó ujonczállitás alkalmával a harmadik korosztályban azon alapon nyertek ideiglenes hadmentességet, mivel a tekintetbe jövő férfi rokonok tartaléki szolgálatkötelezettség alatt állottak, ezen jogczim fennállása esetében, a póttartalékba osztandók be.

78. § A tartalékos tiszteknek és hadapródoknak kötelezettsége a fegyvergyakorlatokban évenként való részvételre (54. § második bekezdése) nem terjed ki azokra, a kik a jelen törvény hatályba lépése idejében az egyévi tényleges szolgálatot már megkezdték.

79. § A jelen törvényben foglalt büntető határozatok az ezen törvény hatályba lépése előtt elkövetett, de még jogerőre emelkedett itélettel el nem döntött büntetendő cselekményekre csak annyiban alkalmaztatnak, a mennyiben ezek a jelen törvény szerint enyhébb intézkedés alá esnek, mint a korábbi törvény szerint.

80. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba.

Egyidejüleg hatályukat vesztik az 1868. évi XL. tc. és az 1882. évi XXXIX. törvénycikkek, s a jelen törvénynyel meg nem egyező, és korábbi törvényben foglalt büntető határozatok.

Az 1868. évi XL. tc. 54. §-ának azon rendelkezése, hogy a testi fenyiték és rablánczbüntetés a hadseregben (hadi tengerészetben) és honvédségben többé nem alkalmazható - érintetlenül marad.

Horvát-Szlavonországokban a jelen törvény 45., 47., 48. és 49. §-aival azonos büntető határozatok - a mennyiben alkalmazásuk a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik - autonom törvény által állapittatnak meg.

A jelen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg, a ki e részben, a mennyiben a biróságok hatásköre érintetik, az igazságügyi ministerrel, egyébiránt pedig a közös hadügyministerrel egyetértőleg intézkedik.