1889. évi IX. törvénycikk

a nyereménykölcsön-kötvények s az igérvényjegyek forgalma tárgyában * 

1. § Nyereménynyel összekötött kölcsönkötvények, vagyis oly kötvények, melyeknél a kölcsöntőkének mindenkire nézve egyforma összegben meghatározott, bár az időt illetőleg sorsolástól függő visszafizetésén kivül sorsolástól vagy más, a véletlen esélyétől függő nyereményre való kilátás is igértetik a hitelezőnek: csakis a törvényhozás engedélyével bocsáthatók ki.

2. § A törvényhozás külön engedélye nélkül tiltva van akár bel-, akár külföldi nyereménykötvényeket a magyar korona országainak területén kibocsátani vagy bármely módon forgalomba hozni. Az ily kötvények kibocsátására, tőzsdei jegyzésére, forgalomba hozatalára s zálogbavételére vonatkozó szerződések és egyéb jogcselekmények a magyar korona országainak területén joghatálylyal nem birnak s az alábbi 3. §-ban megjelölt nyereménykötvényeket, valamint az örökösödés és a kényszervégrehajtás eseteit kivéve, sem a nyereménykötvények, sem az azokra vonatkozó jogok másra jogszerüen át nem ruházhatók.

3. § Az 1. és 2. §-ok határozmányai alól ki vannak véve s továbbra is a közforgalom, zálogbavétel, tőzsdei jegyzések, átruházás s egyéb jogcselekmények tárgyait képezhetik;

a) a magyar állam által kibocsátott nyereménykötvények;

b) a magyar korona országaiban egyesek vagy intézetek által törvény vagy kormányengedélylyel eddigelé kibocsátott nyereménykötvények;

c) a pénzügyminister által hazai pénzintézeteknek összesen 50 millió forintnyi névértéket meg nem haladható összeg erejéig ezentul adandó engedély alapján ezek által fokozatosan kibocsátható nyereménykötvények;

d) addig, mig a viszonosság fennáll, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya által kibocsátott vagy ezentul kibocsátandó kötvények;

e) a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban törvényhozás vagy a kormány engedélye mellett magánosok és intézetek által 1889. évi január 1-seje előtt kibocsátott nyereménykötvények, ha a pénzügyminister által rendeleti uton megállapitandó módon és záros határidő alatt illetékmentes felülbélyegzés végett bemutattatnak;

f) azon a budapesti tőzsdén 1889-ik évi április 10-ikéig jegyzett külföldi nyereménykötvények, melyek a pénzügyminister által rendeleti uton megállapitandó módon és záros határidő alatt a III. fokozat szerint járó bélyegilleték befizetése mellett felülbélyegzés végett bemutattaknak.

A jelen törvény szerint forgalomképeseknek nyilvánitott nyereménykötvények tőkeértékének visszafizetése után az eredeti játéktervnek megfelelőleg kiszolgáltatott nyereményélvezeti jegyek, ha a jelen § b) és c) pontjában érintett kötvények után bocsáttatnak ki, ezen törvény által nem érintetnek; ellenben a jelen § e) és f) pontjai alatt érintett kötvények tőkeértékének visszafizetése után kiszolgáltatott nyereményélvezeti jegyek az 1. és 2. § határozmányai alól csak az esetben vétetnek ki, ha a felülbélyegzett eredeti kötvény felmutatása mellett lebélyegzés végett bemutattatnak.

4. § Az igérvényüzletre vonatkozó törvényesitett szabályok következőkkel egészittetnek ki.

a) lgérvényjegyek csakis oly nyereménykötvények várható nyereményeire bocsáthatók ki és illetőleg csakis oly nyereménykötvényekre kibocsátott igérvények hozhatók a magyar korona országaiban forgalomba, a melyek a jelen törvény határozmányai szerint közforgalom tárgyát képezhetik, s a melyeknél - kivéve a magyar állami s addig, mig a viszonosság fennáll, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok állami nyereménykötvényeit - a kötvény névértéke legalább 100 frtot teszen;

b) azon nyereménykötvénynek, melyre igérvény bocsáttatik ki, a kibocsátó birtokában s a magyar korona országainak területén oly helyen kell lennie, hogy bármikor ellenőrizhető legyen,

c) igérvényjegyek csakis a kibocsátó vagy megbizottjának állandó üzlethelyiségében adhatók el.

5. § A részletügyletről szóló 1883. évi XXXI. tc. 2. §-a oda egészittetik ki, hogy csak oly, a budapesti tőzsdén jegyzett kötvényekre nézve köthető részletügylet, melyek a jelen törvény határozmányai szerint forgalomképesek.

6. § A ki oly kötvény tulajdonában vagy birtokában van, mely a jelen törvény hatálybalépte után a magyar korona országainak területén az 1. § határozmányai ellenére bocsáttatott ki, vagy hozatott forgalomba,

továbbá, a ki akár ily kötvényt, akár pedig oly kötvényt, mely a jelen törvény 1. és 3-ik §-ai szerint jogos forgalom tárgyát nem képezheti, kibocsát, forgalomba hoz, vesz, elad, zálogba vesz, elfogad vagy ezen cselekmények bármelyikénél közremüködik, ezekre valakit rávesz vagy rávenni igyekszik,

végre az, a ki tilalomellenesen, vagy a fennálló szabályok ellenére igérvényjegyeket bocsát ki, vesz, elad, elfogad, kinál, vagy ezen cselekményeket közvetiti vagy megkisérti,

jövedéki kihágást követ el, mely jövedéki büntető eljárás utján az illető nyereménykötvény, sorsjegy vagy igérvény elkobzásán kivül a kihágás tárgyát képező papirok névértékének egyötödével, mely azonban ötven forintnál csekélyebb nem lehet, büntetendő.

Ha a jövedéki kihágást bejegyzett kereskedő-czég vagy intézet követi el, a büntetés az értékpapirok s igérvényjegyek elkobzásán kivül ezek névértékének kétötödében, mely azonban 500 frtnál csekélyebb nem lehet, állapitandó meg.

7. § A ki hirlapokban, nyomtatványokban vagy más uton tiltott sorsjegyeket vagy sorsjátékokat, továbbá nyereménykölcsönöket, a melyek ezen törvény értelmében forgalom vagy szerződés tárgyát jogszerüen nem képezhetik, hirdet, ajánl vagy az árfolyam megállapitása czéljából jegyez, továbbá a ki a tiltott sorsjátékok huzási jegyzékét közzéteszi, szintén jövedéki kihágást követ el és jövedéki büntető eljárás utján 50 frttól 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sujtandó.

Hirlapokban közzétett avagy azokkal szétküldött tiltott hirdetményekért az eljárás a lap kiadó-tulajdonosa s másodsorban a nyomda-vállalat ellen, - egyéb nyomtatványokban közzétett tiltott hirdetményekért a nyomda-vállalat ellen inditandó. A hirlapok tulajdonosainak s illetőleg a nyomdatulajdonosnak visszkereseti joga a tiltott hirdetmény közzétevője ellen fenhagyatik.

8. § Az ezen törvényben megállapitott jövedéki kihágások öt év alatt évülnek el.

9. § Ezen törvény kihirdetése napján azonnal életbe lép és annak végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére