A védjegyótalomra nézve a vám- és kereskedelmi szövetség XVII. czikke által fentartott rendszabályok az ipar- és kereskedelem mai fejlődésének többé meg nem felelnek. Ez okból a magyar kormány ő Felsége többi királyságainak és tartományainak kormányával az előterjesztett törvényjavaslatban állapodott meg, melynek fontosabb intézkedései a következők:
A védjegy fogalma alá nemcsak azon jegyek soroltatnak, melyeket valamely iparos készitményeinek megjelölésére használ, hanem azok is, melyekkel kereskedő vagy termelő az általa vagy mások által készitett vagy termelt árúk megjelölésére a czélból kiván használni, hogy ezen árúk jó vagy különös minőségeért a vevőközönség irányában úgyszólván kezességet vállaljon.
Miután a védjegyótalmat csak az esetben nyerheti, ha az az államhatalomnak erre kijelölt közegeinél be lett mutatva, ez által jegyzékbe véve és közzétéve, meg kellett emliteni azon jegyeket, melyek lajstromozása egyátalában ki van zárva (3. §).
Ki vannak zárva Ő Felségének és a királyi ház tagjainak arczképei, valamint közczímerek (országos és közhatósági czímerek), számok, betük és szavak, mert ezeket egyesek számára lefoglaltatni és kizárólagos üzleti használatra kiaknázni mások kára és jogsérelme nélkül nem lehet.
Teljesen kizáratnak a belajtromozásból azon jegyek, melyek már ugyis általánosan használtatnak, pl. a magyar malomiparban használt számjegyek, olyanok melyek erkölcsi és rendészeti szempontból még belajstromozás nélkül sem türhetők, végre mindazok, melyek a nagyközönség félrevezetésére alkalmasak és melyek hamis üzleti adatokat magukban foglalván, használatuk már az 1884. évi XXII. tc. (ipartörvény) 58. §-a értelmében is büntetés terhe alatt tilos.
Máskép áll a dolog, ha mindezek csak más jelvényekkel és alakokkal együttesen, úgyszólván mellékesen kivántatnak alkalmaztatni. De ez esetben ş Felségének és a királyi ház tagjainak arczképei, valamint rend- és érdemjelek, nemkülönben az országos és más közczímerekre nézve is kellett mondani azon megszoritást, mely Magyarország czímerére nézve már különben is az 1883. évi XVIII. törvénycikkben foglaltatik, de mely védjegyek tekintetében a jelzett egyéb tárgyakra is kiterjesztetik, hogy t. i. használatuk és belajstromozásuk csak a fennálló törvények és szabályok szerint külön elnyerendő engedély alapján eszközölhető.
Az által, hogy valaki belajstromozott védjegyébe - egyes betűket és szavakat vesz fel, más iparos nem esik el azon természetes jogától, - hogy nevét vagy czégét - vagy ennek kezdőbetüit belajstromozás alapján vagy a nélkül, ezentul is mindenütt használhassa.
Ezen elvet lehető félreértések és zaklatások kikerülése czéljából a törvényben határozottan ki kell fejezni (5. §).
Rendszerint senki sem köteleztetik arra, hogy az iparban használandó - jelvényeit belajstromoztassa, valamint arra sem, hogy belajtromozott védjegyzét minden körülmények közt alkalmazza. Minthogy azonban lehető csalások kikerülése szempontjából és jelesen, bizonyos élelmiszerek és használati tárgyak gyakori hamisitása esetében kivánatos lehet, hogy az itt érintett árúk védjegygyel láttassanak el, és ennek alapján származásuk azonnal felismerhető legyen, felhatalmazást kér a kormány arra, hogy bizonyos védjegyekre nézve rendeleti úton a használati kényszert és bizonyos czikkekre nézve a védjegy bejelentését következőleg kimondhassa (6. §).
A védjegy ótalma csak kereskedelmi, vagy iparvállalatoknak - nem pedig egyes magánszemélyeknek nyujtatván, ezen ótalom magának a vállalatnak megszünésével elenyészik, illetőleg a vállalattal az új birtokosra átszáll és pedig külön bejelentés nélkül, ha a vállalatot az özvegy kiskorú örökösök, hagyatéki vagy csődtömeg folytatja, minden egyéb esetben csak külön bejelentés, belajstromozás és hirdetés folytán (9. §).
A 10. §-ban foglalt azon kijelentés, hogy másnak nevét, czégét, czímerét vagy üzleti megnevezését, annak beleegyezése nélkül árút megjelölésére, belajstromozás nélkül is használni tilos, szorosan a védjegytörvénybe nem tartoznék, minthogy pedig az ily jogosulatlan használat csalási szándékból nem ritkán szokott előfordulni és törvényeink ily súlyos visszaélés ellen megfelelő büntetést nem szabnak, miután továbbá már nemzetközi congressusok a név- és czégnek bitorlása ellen hozandó szigorú intézkedéseket ismételve sürgették, ezen a védjegy bitorlásával rokon cselekmény eltiltása és megfenyitése a törvényjavaslatban czélszerűen helyet foglalhat.
A kereskedelmi és iparkamaráknál vezetett védjegylajstrom és a belajstromozásért a kamara pénztárába fizetendő 5 forintnyi díj, már eddig is divatozik, és ezeknek ezentúl is változatlan fentartása mellett azon körülmény szól, hogy a kereskedelmi és iparkamarák nagyobb számban és bizonyos vidéki góczpontokon fennállanak és a kamarai tisztviselőknél rendesen feltalálható azon külön szakképzettség, melynél fogva a hozzájok forduló közönségnek szakavatott felvilágositásokat nyujthatnak (13-15. §).
Egészen új intézkedése a törvényjavaslatnak az, mely szerint a védjegyek ótalma a bejegyzéstől számitott 10 év alatt megszünik, a mennyiben az illető annak új belajstromozását addig nem kérte. Ezen intézkedés - szükségesé vált azon tapasztalás folytán, hogy a védjegy ótalmát élvező vállalatok, megszünés esetében, vagy akkor midőn a védjegygyel többé nem élnek, vagy esetleg újak jegyeztetnek be, ezen körülményeket rendesen be nem jelentik és igy a védjegy-lajstrom a felhagyott védjegyek oly tömegével van terhelve, melyeket folytonosan nyilvántartanak ugyan, de a melyek tényleg nem is használtatnak. A javasolt intézkedés alapján tehát a 10 év eljárta előtt újra be nem lajstromozott védjegyek hivatalból töröltetnének, feltételeztetvén az, hogy az ilyenek használata a forgalomban már megszünt. A zárhatározatokban, oly védjegyekre nézve, melyek 10 évnél régibb idő óta lettek belajtromozva, melyek tehát ezen intézkedés szerint már törülendők volnának, újbóli belajstromozásra kedvezménykép három havi határidő tüzetik ki (16-32. §).
A ministerium kebelében vezetendő központi védjegy lajstrom már jelenleg is létezik a vám- és kereskedelmi szövetség XVII. czikkelye alapján (17. §).
A központi védjegy-lajstromozás rendszeres vezetése a kereskedelmi forgalom érdekében lehetővé teszi azt, hogy azok, kik valamely már belajstromozott és még jogilag fennálló védjegygyel azonos védjegyet lajstromoztatni kivánnak, ezen ugyanazonosság iránt tudakozódhassanak és biztos felvilágositást nemcsak nyerhessenek, sőt a létező ugyanazonosságra hivatalból is figyelmeztessenek (avis-prealable) a végett, hogy ennek folytán bejelentésüket visszavonhassák, módosithassák vagy ha nézetök szerint az állitott ugyanazonosság fenn nem áll, ellenfelüknek keresetét bevárva, fentarthassák. Egyuttal figyelmeztetik az ily esetben a lajstromozásnál az is, kinek szoros védjegye már előbb be volt lajstromozva oly czélból, hogy az újabb védjegyet esetleg megtámadhassa (18. §).
Több bejegyzett védjegy közt az oltalom csak annak biztosittatok, mely előbb be lett jelentve, mely végből a lajstromozó kamara a bejelentési napot és órát tartozik a védjegy lajstromba felvenni (19. §).
A védjegy átruházása csak az átruházó vagy az új vállalkozó kérelmére, törlése pedig vagy a jogositottnak kérelmére, vagy hivatalból a 10 éven belül nem eszközölt megújitás az átruházási kérelem elmulasztása folytán, valamint oly ministeri határozat alapján történik, mely a kamaránál történt belajstromozását a törvényjavaslat 4. és 5. § szerint érvénytelelnek kimondja.
Per utján a védjegy törlése azon esetben történhetik, ha egy előbb bejegyzett védjegy birtokosa egy utóbb bejegyzett védjegy ellen tiltakozik s a minister az ugyanazonosságot határozatilag kimondja. (21. §)
A védjegyek bitorlására, mint vétségre, kapcsolatban az 1878-ik évi V. tc. 20. és 53-ik §-aival, 1,000 frtig terjedő pénzbüntetés, visszaesés esetében pedig, ha az utolsó büntetés kiállása óta tiz esztendő még el nem telt, három hónapig terjedhető fogház és ezer forintig terjedhető pénzbüntetés hozatik javaslatba. Az 1878:V. tc. 413. §-a a védjegyek hamisitásának büntetése iránt intézkedik ugyan, ezen törvényes intézkedés azonban nem terjed ki. Horvát-Szlavonországra, és a védjegy bitorlások tekintetében egyrészt túlszigorú, de másrészt nem elég kimeritő, mert csak azt rendeli megbüntetendőnek, ki másnak czégét vagy iparjegyét jogtalanul használja a végből, hogy a nevüket az árúczikk eredete, természete vagy minősége iránt tévedésbe ejtse. A jelen törvényjavaslat szerint azonban az büntetendő, ki ily czéget vagy iparjegyet jogtalanul és félrevezetési szándékkal használt, hanem az is, a ki az ily védjegygyel, névvel vagy czéggel ellátott árúkat rosszhiszeműleg elad - és forgalomba helyezz, valamint az is, ki tudva ily jelzésekkel előállit. Hozzá kellett még tenni, hogy furfanggal alkalmazott csekély változások, melyeket az illető árúnak közönséges vevője csak különös figyelem mellett ismerhet fel, a bűnösséget meg nem szüntetik. Az ipar tulajdonnak fogalmából önként következik, hogy ilynemű - vétségek, nem hivatalból, hanem csak a sértett fél inditványára üldözendők. (27. §)
Minthogy a büntető itélet hozataláig az illető jogositottnak kára mindinkább fokozhatik a biróság ideiglenes intézkedéseket (a tárgyak lefoglalását, zár alá helyezését stb.) foganatosithat. (28. §)
A védjegybitorlási büntető perekben biróságok előtt oly kérdések merülhetnek föl, melyek csakis a központi lajstrom vezetésével megbizott felsőbb hatóság (a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister) dönthet el véglegesen, nemcsak azért, mert a belajstromozás, átruházás és törlés eszközlése, valamint azoknak elsőbbsége iránti határozatok által a központi védjegylajstrom hitelessége és megbizhatósága teljesen megsemmisittetnék. Ily esetben tehát a bitorlásra nézve illetékes biróság itéletét egyelőre felfüggeszti és a minister elhatározását elvárja (29. §).
A nemzetközi forgalom szempontjából nemcsak hazai, hanem külföldi védjegyeknek és pedig a viszonosság feltétele alatt biztosittatik az oltalom (31. §).
E tekintetben fennállanak nálunk Éjszakamerikával az 1872:XIV. törvénycikkben felvett egyezmény, Oroszországgal az 1875:XI. törvénycikkbe iktatott nyilatkozat, Németországgal 1875:LVII. törvénycikkben foglalt nyilatkozat, Nagybritanniával az 1877:XVIII. törvénycikkbe iktatott szerződés, Olaszországgal az 1879:I. törvénycikkbe felvett szerződés, Belgiummal az 1880:XXII. törvénycikkben iktatott egyezmény, Spanyolországgal az 1881:XVI. törvénycikkbe felvett szerződés, Francziaországgal az 1884. évi VI. törvénycikkbe iktatott egyezmény, Svájczczal az 1886:IX. törvénycikkbe felvett egyezmény, Németalfölddel az 1887:XL. törvénycikkbe felvett egyezmény.
Tekintettel az előadottakra, valamint arra, hogy e javaslatban a védjegy otalmára vonatkozólag a nemzetközi forgalomban érvényre jutott elvek a nálunk gyakorlatban előforduló kivánalmakkal összhangzásba hozattak: kérem az országgyülést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék.
| Védjegy | |||||
| Melyik évről | Magyar | Osztrák | Külföldi | Mindössze | |
| 1859-1866. | 32 | 1306 | 8 | 1346 | |
| 1867. | 1 | 78 | 134 | 3213 | |
| 1868. | 2 | 62 | 19 | 83 | |
| 1869. | - | 84 | 44 | 128 | |
| 1870. | 4 | 97 | 23 | 124 | |
| 1871. | - | 88 | 22 | 110 | |
| 1872. | 6 | 90 | 20 | 116 | |
| 1873. | 2 | 105 | 47 | 154 | |
| 1874. | 4 | 131 | 130 | 265 | |
| 1875. | 10 | 202 | 113 | 325 | |
| 1876. | 3 | 184 | 200 | 387 | |
| 1877. | 11 | 282 | 85 | 378 | |
| 1878. | 43 | 285 | 87 | 415 | |
| 1879. | 26 | 315 | 89 | 430 | |
| 1880. | 22 | 273 | 211 | 606 | |
| 1881. | 51 | 408 | 93 | 552 | |
| 1882. | 43 | 357 | 175 | 575 | |
| 1883. | 45 | 362 | 99 | 506 | |
| 1884. | 51 | 475 | 133 | 659 | |
| 1885. | 60 | 496 | 199 | 755 | |
| 1886. | 83 | 518 | 116 | 717 | |
| 499 | 6298 | 2047 | 8844 | ||
| Tiz év előtt bejegyzett védjegyek a 16. § szerint törlendők és ujbóli belajstromozásra kötelezve lesznek 1887. deczember 31. számitva | 75 | 2709 | 845 | 3629 | |
| Nem lesz ujból belajstromozandó | 424 | 3589 | 1202! | 5215 | |
