1890. évi V. törvénycikk

a honvédségről * 

1. § A honvédség a fegyveres erő egyik része; háboru idején a közös hadsereg támogatására és a belvédelemre, béke idejében pedig kivételesen a belrend és biztosság fentartására is van hivatva.

A honvédség kiegészitő alkatrész gyanánt külön póttartalékkal van ellátva, mely a honvédségben háboru idején keletkező fogyatékok pótlására szolgál (Véd. Törv. 2., 4., 5. §).

A honvédség a véderőről szóló törvény határozatai szerint egészittetik ki.

2. § A honvédség kivételesen a magyar korona országain kivül is alkalmazható; de erre mindannyiszor a törvényhozás külön intézkedése szükséges.

Csak az országgyülés együtt nem létében, s ha a halasztásból veszély származhatnék, rendelheti el Ő Felsége, az ország összministeriumának felelőssége s az ország képviseletének annak legközelebbi összejövetelekor azonnal kikérendő utólagos jóváhagyása mellett, a honvédség alkalmazását az ország határain kivül is.

3. § A honvédségnek kellő számu ujonczokkal való kiegészitésére, a hadi- és békelétszám fentartása czéljából, az évi ujonczjutalék az 1889. évi VI. törvénycikk 14. §-a értelmében és az ott meghatározott 10 évre 12.500 főben állapittatott meg.

4. § A honvédség kiegészittetik (Véd. Törv. 17. §):

a) az ujonczállitás által;

b) a korosztály és sors-szám rendén kivüli állitás által;

c) a tartalékosoknak és póttartalékosoknak közös hadseregbeli szolgálati kötelezettségök teljesitése után való áthelyezése által;

d) önkéntesek belépése által;

e) egyévi önkénteseknek áthelyezése által;

f) hadapródoknak a közös hadseregből a honvédség tényleges állományába kivételesen és idő előtt vagy a közös hadseregbeli kötelezettségüknek eleget tett tényleges állományu, önként jelentkező tiszteknek és legénységi egyéneknek onnan a honvédségbe való áthelyezése által;

g) a Ludovika-akadémia végzett növendékeinek besorozása által, - az 1883-ik évi XXXIV. törvénycikk alapján.

5. § A honvédség póttartalékába osztatnak be a honvédségbe besorozott;

a) papnövendékek és papjelöltek;

b) tanitójelöltek és tanitók;

c) öröklött mezei gazdaságok birtokosai;

d) családi körülményeik alapján a rendes tényleges szolgálati kötelezettség alól béke idején felmentettek;

e) kevésbbé alkalmasak;

f) fölös számmal besorozottak; és

g) végre a közös hadseregbeli szolgálat-kötelezettség teljesitése után a honvédséghez áthelyezett póttartalékosok.

6. § A magyar korona országainak területe hét honvédkerületre oszlik; és pedig:

az I. budapesti,

a II. szegedi,

a III. kassai,

a IV. pozsonyi,

az V. székesfehérvári,

a VI. kolozsvári és

a VII. zágrábi, horvát-szlavon honvédkerületre.

A honvédkerületek területét - az ország közigazgatási beosztásának lehető figyelembe vétele mellett - a honvédelmi minister határozza meg.

A honvédkerületek, a honvédség harczászati tagozásának megfelelőleg, ezredkiegészitő kerületekre oszlanak.

Ezen kiegészitő kerületek meghatározásánál a honvédelmi minister, a honvédezredek külön önálló szervezése mellett, a törvényhatósági és közös hadsereg-kiegészitési beosztást lehetőleg figyelembe veszi, de a honvédcsapatok azon közös hadseregbeli ezredekkel, melyeknek kiegészitési területén alakulnak, semmi kapcsolatban sem állanak.

7. § A honvédségbe való felavatás általános kellékei:

a) magyar állampolgárság;

b) a szükséges szellemi és testi képesség mellett, legalább 153 czentiméternyi testmagasság;

c) legalább a hadköteles kor, kivéve a Ludovika-akadémia végzett növendékeit.

Az irodai szolgálatra alkalmazhatók és a kézmüvesek, ha különben alkalmasak, testmagasságukra való tekintet nélkül besorozhatók (Véd. Törv. 20. §).

8. § A honvédség összetes állománya 3 csoportból áll:

a) a tényleges szolgálatra kötelezettekből;

b) a tartalékból;

c) a póttartalékból.

A honvédség szolgálati kötelezettsége tart:

1. a honvédséghez közvetlen besorozottakra nézve 12 évig, és pedig:

a tényleges szolgálatra kötelezettek állományában 2 évig;

a tartalékban 10 évig;

a póttartalékban azokra nézve, kik a honvédség póttartalékába közvetlenül soroztattak be, 12 évig;

2. a közös hadsereg tartalékából áthelyezettekre nézve, a honvédség tartalékában 2 évig;

3. a közös hadsereg póttartalékából áthelyezettekre nézve, a honvédség póttartalékában 2 évig.

Mindazok, a kik az ujonczállitás (fősorozás és utóállitás) utján, a januárius 1-től október 1-ig terjedő időben soroztatnak be, az ujonczállitási év október 1-jén veendők állományba, azaz vétetnek föl a honvédségnek kötelékébe. Az október 1-je után deczember 31-ig besorozottak pedig, továbbá minden önkéntes és a védtörvény 44., 45., 47. és 49. §-ai alapján a korosztály és sors-szám rendén kivül besorozottak a besorozás napján veendők állományba.

Mozgósitás esetében az állománybavétel Ő Felsége parancsára október 1-je előtt is foganatositható.

A szolgálati idő az állománybavétel napján kezdődik, végződik pedig minden szolgálati kötelezettségi viszonyban, - az állománybavétel napjára való tekintet nélkül, - azon év deczember 31-én, a melyben az illető szolgálati kötelezettség eltelt.

A közös hadsereg tüzérségéből, müszaki, egészségügyi és vonatcsapataiból, valamint ruházati és élelmezési karából a honvédséghez áthelyezett tartalékos legénység külön tartatik nyilván.

9. § A honvédségnél béke idején csak a törzsek és alosztálykeretek állanak fenn, ezek személyzete képezi a honvédség tényleges állományát.

A tényleges állomány a honvédség kiképzésére, a katonai belszolgálat végzésére és a hadi készletek gondozására szolgál.

A magyar korona területén a honvédség béke idején 28 ezredben alakuló 94 zászlóalj gyalogságból és 10 ezredben alakuló 60 huszárszázadból áll, melyekből Horvát-Szlavonország 4 gyalogezredet 12 zászlóaljjal és 1 huszárezredet 6 századdal állit.

Az ezredek törzsállomásaik szerint és folyó számokkal, az egyes zászlóaljak és huszárszázadok pedig minden ezredben folyó számokkal neveztetnek el.

Háboru idején a szükséges pót- és törzscsapatok is felállittatnak, azonkivül a honvédség zászlóaljainak és lovasszázadainak száma Ő Felsége jóváhagyásával és az országgyülés együttléte esetében, ennek beleegyezésével, annak együtt nem léte esetében pedig, az országgyülés utólagos jóváhagyásának kikérése mellett, szaporitható.

A tényleges szolgálatra kötelezettek, a mennyiben a honvédtörzseknél, kereteknél és honvéd-intézeteknél tényleges szolgálatban nem szükségeltetnek, szabadságra bocsáttatnak.

Az egyes csapatok rendszerinti tényleges állománya évről-évre a költségvetésben a törvényhozás előtt kimutatandó.

10. § A honvédség behivása és mozgósitása, ha háboru veszélye fenyeget, mindenkor csak Ő Felsége a király rendeletére történhetik, a felelős honvédelmi minister ellenjegyzése mellett.

A honvédség tartaléka és póttartaléka, a honvédségnek hadilétszámra részben vagy egészben leendő kiegészitése végett, szintén csak Ő Felsége parancsára hivható be. Mozgósitás esetében az egészségügyi szolgálatra kijelölt honvédek a magyar korona országainak vörös-kereszt-egylete intézeteihez és sebesültszállitó oszlopaihoz megfelelő számmal beoszthatók és ezen egészségügyi szolgálatban az ország határain kivül, részleges mozgósitás esetében is, akadálytalanul alkalmazhatók, még akkor is, ha a közös hadsereg részleges mozgósitása által a honvédség nem érintetnék.

A honvédség póttartaléka béke idején nyolcz hét alatt katonailag kiképezendő, azontul már rendszerint csak az időszaki fegyvergyakorlatokra hivandó be.

Ha azonban különös körülmények megkövetelik, a tartalék első évfolyamának és a póttartalék két legifjabb sorozási évfolyamának legénységi állományába tartozó egyének, az 1888. évi XVIII. törvénycikk rendelkezései szerint - mely rendelkezések a honvédség tartalékára és póttartalékára is ezennel kiterjesztetnek - béke idejében is tényleges szolgálattételre visszatarthatók, illetőleg behivhatók.

Ha a tartaléknak és póttartaléknak csak egy részét szükséges tényleges szolgálatra behivni, ennek a sorozási évfolyamok sorrendjében, a legifjabb évfolyamon kezdve kell történni.

A tartalék és póttartalék az időszaki fegyvergyakorlatokra az illetékes honvéd-parancsnokságok által hivatik be.

11. § A honvédségbe önként beléphet minden belföldi, a ki hadkötelezettségének eleget tett, sem a közös hadseregnél, sem a haditengerészetnél szolgálati kötelezettség alatt nem áll, és a beléphetéshez szükséges törvényes kellékekkel (7. §) bir.

Ki vannak zárva azok, a kik hivatalvesztés vagy politikai jogaik gyakorlatának felfüggesztése alatt állanak, illetőleg büntető itélet következtében nincsenek polgári jogaik élvezetében. Kiskoruaknál az önkéntes beléphetésre az atya vagy gyám beleegyezése szükséges.

Az önkéntesek szolgálati kötelezettsége 2 évre, esetleg a háboru idejére terjed (Véd. Törv. 23. §).

Az önkéntesen belépőknek jogukban áll, hogy - a honvédségnél fennálló fegyvernemek közül, a választott fegyvernemhez való egyéni alkalmatosság föltétele mellett - a csapattestet, a melyben szolgálni kivánnak, maguk válaszszák.

12. § A Ludovika-akadémia végzett növendékeinek felavatása a honvédséghez és állománybavételük, az erre nézve fennálló szabályok szerint, a honvéd-parancsnokságok által foganatosittatik.

A honvédségi Ludovika-akadémiában kiképzett növendékeknek az intézetből való kilépés napjától számitandó tényleges szolgálati kötelezettsége a véderőről szóló törvény 21. §-ában van megállapitva.

Oly hallgatók, kik más honvédségi tanfolyamból lépnek át a Ludovika-akadémia tényleges állományu tisztképző tanfolyamába, az ebben töltött minden év után, a rendes tényleges szolgálati kötelezettségen felül, a honvédségnél még egy-egy évet kötelesek tényleges szolgálatban tölteni.

13. § Az egyévi önkéntes szolgálatnak kedvezményei és ezen kedvezmények föltételei a véderőről szóló törvényben vannak megállapitva és azon törvény 24., 25., 27., 28. és 29. §-ainak értelmében, az állomáshely választhatásának kizárásával, a honvédségnél is érvényesek.

14. § A honvédség tartalékosai és póttartalékosai lehetőleg az illető vidék gazdasági viszonyainak tekintetbevételével, az aratás és learatott termények behordása után, öt hétig tartó fegyvergyakorlatokra szólittatnak be, olyképen mégis, hogy a legénységből, ha csak önként nem jelentkezik, senki, honvédtartalékbeli szolgálatának 10 éve alatt öt, illetve póttartalékbeli szolgálatának 12 éve alatt három gyakorlatnál többre ne köteleztessék.

A közös hadseregben kiszolgált és a honvédséghez áthelyezett tartalékos és póttartalékos legénység egy fegyvergyakorlatban való részvételre köteleztetik.

Minden honvéd-tartalékos tiszt és hadapród, törvényszabta honvédségi szolgálati kötelezettségének idején belől, gyakorlati további kiképeztetése követelményeihez képest, ezen fegyver- (szolgálati) gyakorlatokra minden évben is behivható.

Minden behivás, mely a honvédségnek hadilétszámra leendő kiegészitése végett történik (10. § második bekezdés), a tartalékosnak vagy póttartalékosnak egy-egy fegyvergyakorlatul azon esetben számittatik be, ha azon csapatnál, a melyhez be kellett vonulnia, tényleg szolgálatba lépett.

Azon tartalékosok, a kik béke idejében hivatnak be tényleges szolgálatra (10. § negyedik bekezdés), a fegyvergyakorlatokra csak az 1888-ik évi XVIII. törvénycikk rendelkezései értelmében kötelezhetők.

15. § Évenként az aratás után ellenőrzési szemlék (tiszti bemutatások) tartatnak, melyek azonban egy napnál többet nem vehetnek igénybe.

Ezen ellenőrzési szemléken (tiszti bemutatásokon) mindazon tartósan szabadságoltak, továbbá a tartalékhoz és póttartalékhoz tartozó mindazon honvédek kötelesek megjelenni, kik az év folyamán sem tényleges szolgálat, sem katonai kiképeztetés alatt nem állottak, sem fegyvergyakorlatban részt nem vettek.

Ezen kötelezettség elmulasztása a katonai fegyelmi szabályok szerint büntettetik (Véd. Törv. 55.§).

16. § A tényleges szolgálatban nem álló honvéd egyének viszonyai és kötelességei a védtörvény 62. és 63. §-aiban vannak szabályozva.

17. § A honvédség tisztjeit a honvédelmi minister előterjesztésére Ő Felsége nevezi ki és lépteti elő.

Tábornokok és törzstisztek szolgálati alkalmazásáról, a honvédelmi ministernek előterjesztésére, Ő Felsége rendelkezik.

A többi tisztek szolgálati beosztása a honvédelmi minister hatáskörébe tartozik.

Az ezen §-ban emlitett előterjesztéseknek és intézkedéseknek a honvédség főparancsnokának javaslatai szolgálnak alapul.

18. § A honvédség szolgálati és vezény-nyelve a magyar; zászlója Ő Felsége nevének kezdőbetüi mellett az ország szineit és a magyar állam czimerét viseli.

Horvát-Szlavonországokban a honvédség szolgálati és vezény-nyelve a horvát; zászlója Ő Felsége nevének kezdőbetüi mellett a magyar állam czimerét és Horvát-Szlavon- és Dalmátországok egyesült szineit viseli.

A rendfokozati és egyéb katonai jelvények, nemkülönben a fegyverzet és fölszerelés, valamint a szolgálati és gyakorlati szabályzatok a honvédségnél egyenlők a közös hadseregbeliekkel.

19. § A honvédség tisztjei és legénysége ugyanazon illetékekben részesülnek, a melyekben a közös hadseregbeliek.

20. § A kiszolgált altisztek alkalmazására, a honvédség egyéneinek s ezek özvegyeinek és árváinak ellátására vonatkozó határozatok az e részbeli külön törvényekben foglaltatnak.

A honvédség mindezen egyénei e részben ugyanazon kedvezményben részesittetnek, mint a közös hadseregbeliek.

21. § A honvédség összes költségei béke idején a honvédelmi minister tárczáját terhelik.

Azon költségeket azonban, melyek a honvédségnek hadi czélokra lett mozgósitásából és hadi alkalmazásából erednek, a közös hadügyminister tárczája viseli.

22. § A honvédség minden ügye a honvédelmi minister hatáskörébe tartozik (Véd. Törv. 57. §). A fölterjesztéseket Ő Felségéhez ugyan ő teszi meg.

A tisztán katonai vezetés és felügyelet végett Ő Felsége, a honvédség főparancsnokául a honvédelmi minister meghallgatása után, egy magasabb rendfokozatu tábornokot nevez ki.

A honvédség főparancsnokának kötelességei különösen:

1. a katonai kiképzés vezetése és felügyelete;

2. a fegyelmi hatalom és birói felsőbbségi jog gyakorlása a tisztek és a legénység fölött (Véd. Törv. 62. §), valamint az alárendelt parancsnokságok ebbeli joggyakorlatának felügyelete;

3. a honvédcsapatok és intézetek, valamint a hadi készletek felügyelete;

4. az alárendelt honvédcsapatok, parancsnokságok, hatóságok és intézetek fölterjesztéseinek véleményezése;

5. előterjesztések, illetőleg javaslatok tétele a honvédelmi ministerhez, a honvédség kiképzésének, fegyelmi állapotának és harczképességének fokáról: tisztek előléptetéséről és szolgálati beosztásáról.

A honvédség főparancsnoka, katonai hatáskörébe vágó minden fontosabb rendelkezéseit egyuttal a honvédelmi ministernek tudomására juttatni, a honvédelmi minister által kiadott rendeleteknek foganatositásáról pedig ahhoz jelentést tenni tartozik.

23. § A honvédség főparancsnoka béke idején a közös hadsereg vezénylő tábornokaival egyenrendü viszonyban áll.

A többi honvéd egyének állománycsoportjuk, rendfokozatuk és rangosztályuk szerint egyenlők a közös hadsereg megfelelő egyéneivel.

Egyenlő rendfokozat és egyenlő rang mellett a közös hadseregbelieket illeti a szolgálati elsőbbség.

A honvédség kizárólag a honvédparancsnokságok és hatóságok rendelkezése alatt áll; mihelyt azonban a közös hadsereg csapataival közös müködésre rendeltetnék, e viszony tartamára a katonai fölé- és alárendeltség szabályai lépnek érvénybe.

Háboruban az összes honvédség katonai tekintetben az Ő Felsége által kinevezett hadvezérnek van alárendelve (Véd. Törv. 57. §), a ki azt magasabb rendü seregtestekben, és pedig a körülmények igénylete szerint vagy külön, vagy a közös hadsereg csapataival egyesitve alkalmazza.

24. § A tettleg fennálló honvédcsapatok és intézetek parancsnokai a fegyelmi büntető jogot azon mérvben gyakorolják, mint a hasonkörü sorhadbeli parancsnokok.

E részben a honvédkerületi parancsnok az osztálytábornokkal, a honvédségi főparancsnok pedig a hadtestparancsnokkal egyenjogu.

25. § A kivándorlás czéljából szükséges elbocsátást a honvédség kötelékéből a honvédelmi minister adja meg.

Azon honvéd részére, a ki még nem áll a honvédség tartalékában és valamely külállamba szándékozik kivándorolni, az elbocsátási engedély csak azon esetben adható meg, ha vele együtt szülei, vagy még netalán életben maradt szüléje is kivándorolnak.

Ha a kivándorlás elmarad, az illető egyén a honvédség kötelékéből történt elbocsátása által megszakitott szolgálati időnek hátralevő részét leszolgálni tartozik.

Azon honvéd, a ki a monarchia másik államában nyer honpolgárságot, törvényes szolgálati kötelezettségének fentartása mellett, az ujabb illetőségi helyének megfelelő honvédségi csapathoz helyeztetik át.

Mozgósitás és háboru idején kivándorlás czimén a honvédség kötelékéből kért elbocsátás nem engedélyezhető.

26. § Ezen törvény kihirdetése napján lép hatályba.

Egyidejüleg hatályukat vesztik az 1868-ik évi XLI. törvénycikk, kivéve ennek 32. §-át, valamint ugyanazon törvénycikk módositása tárgyában alkotott 1871. évi III., IV., V., VI., VII.; az 1872. évi II., XVIII.; az 1873. évi XXXII., XXXVI. és az 1877. évi XIV. törvénycikkek.

27. § A jelen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére